Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Táj, kép csata után

2016. március 26. - Garay Klára
  1. március 17-én délben a Városliget beépítése ellen tiltakozó civilek megakadályozták, hogy a Városliget INGATLANHASZNOSÍTÓ Zrt és a Főkert munkagépei további fákat vágjanak ki a régi BNV ( újabb nevén Kertem vendéglő) területéről.

A fakivágási engedélyt ugyanazok a személyek írták alá, akik az elhíresült Kossuth téri engedélyt is megadták. Tudjuk, hogy azt az eljárást az ügyészség jogellenesnek találta, mivel megsértették az Ügyfelek jogait.

Nálunk az ilyen szabálytalanságok nem azonnali elbocsátást vonnak maguk után, hanem hivatali előlépést, és újabb törvénytelen eljárások lefolytatására szóló megbízást. Így lesz joga arra a magyar kormánynak és meghosszabbított kezeinek, amire egyetlen magyar állampolgárnak sincs: a szomszéd és a hatóságok megkérdezése nélkül fákat kivagdosni. A jogsértés állami monopóliummá és napi bevett gyakorlattá vált.

A tiltakozók lejáratása, primitív mémekben nevetségessé tétele, és a „hivatalos” kormányzati önigazoló hazudozás turbóra kapcsolt. Sőt! Összeverbuváltak egy kisebb csapatot, akik a magyar közélet gondolkodó részének peticiója ellen úgy tiltakoznak, hogy pártfogó aláírásokat gyűjtöttek. Sajnálom szegényeket. Mind azokat, akiknek fogalmuk sincs, hogy mihez adják a nevüket, mind azokat, akik nagyon is tudják és örvendezve söprik be a kollaborálásért járó júdáspénzt, és hivatali tisztségeket. ( Fekete György)

A fenti emelkedett megoldásokra nem is reagálnék, mert minek.

De a tudományoskodó és jogi köntösbe öltöztetett alibikre, a statáriális favágás indokaira elmondanék néhány tényt, hogy aki látni akar, az láthasson
Még mindig azt sulykolják, hogy a zöld felület 5%-kal nőni fog, holott ez a (mindig is csak papírforma szerint létező) növekmény a januári VÉSZ módosítás következtében, mára már papíron sem állja meg a helyét.

  • A korábban beígért zöld tetős épületekből semmi nem lett, hiszen nem volt szempont a győztes pályaművek kiválasztásánál, hogy alkalmas legyen zöld tető telepítésére. (De a Közlekedési múzeumra, a Városligeti színházra vagy a biodómra nem is lehet. De az új nemzeti galériára, vagy a zeneházára sem, így írtak rá új törvényt, hogy ne is legyen kötelező.
  • Ígérték a „túl széles” sétányok keskenyítését és a felszabaduló részek zöldítését. Ez ígéretnek is hamis volt, de mára jogszabály(?) teszi lehetővé, hogy az utak 1/3-án felszíni parkolót létesítsenek, gyeptéglaráccsal. Ami mégsem az az igazi park, ahol a fák, cserjék, fűfélék zölddel borítják a tájat 20 méter magasan!
  • Csaknem titokban belecsempésztek az építési tervekbe olyan épületeket, amelyekről szó sem volt eddig: KISKERESKEDELMI egységek, látogató központ, vendéglátó helyek és túlméretezett WC-k összesen 1600 négyzetmétert elfoglalva a zöld területek elől.
  • A Biodómmal beépítik a TELJES vidámparki területet, tehát nem nő sem az állatok élettere, sem a zöld felület….de teljesen abszurd módon a fedett területet is bele fogják számítani a „zöld felületbe”. Ez annál is képtelenebb ötlet, mivel egy télen fűtött, nyáron hűtött fedett terület nem hogy oxigén termelésével nem járul hozzá a levegő minőségének javulásához, hanem a fűtés/hűtés, szellőztetés, hulladék-keletkezés a környék levegő szennyezettségét az elviselhetetlenségig fokozzák.
  • Az Állatkert sem Állat és növénykert már, hiszen nem lesz rá igaz a 45%-os zöld borítottság, hiszen a bidommal agyonnyomott növekmény, a teljes területet lehúzza. „Intézményi területként” funkcionál majd, a zöld látszat mögött. Hogy hova tűnt az Állatkert országos védettsége? Azt nem tőlem kell megkérdezni. Van annak az intézménynek igazgatója.
  • A legtragikusabb sorsot a Városligeti tónak szánják! Már víznek sem kell benne lennie, hogy zöldnek számítson, hiszen sportterületté minősítették. Lehet tehát teniszcsarnok, strand röplabdapálya és lelátó rajta, az akkor is zöld lesz.
    ……………………………

    Hamis az az érvelés is, hogy balesetveszélyes és pláne invazív fákat kell kivágniuk, miközben egyértelműen az építkezést készítik elő.
    - Vagy a Szépművészeti múzeum, a Közlekedési múzeum, és a Hősök tere környékét elcsúfító bálványfák nem invazívok?
    - ha invazív fáktól akarnák megkímélni a hazai tájat, nem a Rákosrendezőre építenék a múzeumokat, ahol a fák 90%-a invazív?
    - nem hagyták volna élni a környezetvédelem intézményrendszerét, hogy hatékonyan fellépjen az invazívok ellen?
    - A jogszabályban felsorolt invazívok közül a fehér akác még hungarikum is lett? Elég logikus ez?
    - A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet NEM az invazívok kivágását írja elő, hanem a továbbterjedés megakadályozását. Ez a cél csak zeneház építésével valósítható meg? Igaz, ha nem hagynak ki egy talpalatnyi helyet sem a térburkoló kövek és az épület között, akkor továbbterjedni sem tud.
  • Ha a kormány ennyire komolyan veszi a fás szárú növények védelmét, miért engedi negligálni annak a cserjékre vonatkozó passzusát? Ugyanis a 10 négyzetméternél nagyobb területű cserjeírtást is be kell jelenteni és gondoskodni kell a pótlásról. Erről miért nem szólnak? Hányszor 10 négyzetmétert pusztított már ki a FŐKÁRT… Kit vigasztal, ha parancsra tették?
  • Nagyon szépen hangzó a 872 darab oszlopos tiszafa telepítése. Ez az igérvény nyilván nem teljesíthető a Hungexpo épületek helyének a 3szorosára épülő zeneháza alatt/mellett/mögött, hanem csak a Liget (vagy a főváros) távolabbi részein. Ez a különös kertészeti változat egyáltalán nem őshonos, lassú növekedésű, de együttesen és 10 év múlva sem ad akkora lombkoronát, mint a most kivágott 8 db fa adott. Nagyobb cserje méretű, tehát nem is lehet vele fát pótolni.. A lombfelülete 10 év múlva sem lesz akkora, mint a most kivágott 8 lombos fának.
  • A jogszabály úgy szól, hogy a fák kivágása után 1 évvel pótolni kell az elpusztítottakat….máshol, azon szerencsés országrészeken, amelyek még a magyar jogrendszer hatálya alá tartoznak. A Városliget pária lett, nem vonatkoznak rá az OTÉK szabályai! Itt tehát elég lesz 3-4 év múlva pótolni a fákat, amikor már átadták az épületeket és nem lesz Liget, csak egy múzeumi gettó?
  • A fakivágási tervben a pótlás pontos helyét is meg kell jelölni. Ez sem lehetséges, mert még több épületnek a pontos helyét sem ismerjük, a tájépítészeti pályázatok jelen folyamatokkal egyidőben még csak a tervező asztalon léteznek….honnan is tudjuk akkor, hogy hova és mennyi fát fogunk ülteni…és főleg mikor?
  • Ha ez a beruházás annyira jó a város lakosságának, miért kell minket szemfényvesztő hazugságokkal csábítani egyetértésre?
    Miért kell mindent sötét fólia és deszkakerítés mögé rejteni?

Minket (lakosság) támogat a Mindent a maga helyén című petició aláírásával az, aki azt mondja, hogy kell fejleszteni a múzeumokat, fel kell újítani a Városligetet…de az utóbbit nem beépítéssel lehet megvalósítani, hanem zöld felület rehabilitációval.

De minket támogatnak az ellen-petíció aláírói is, amikor azt mondják, hogy konzultációval kell a módszerekről és a célokról közmegegyezésre jutni. De előbb rehabilitálni kell a „konzultáció” szót! Nem utólag és csak a haszonlesőkkel és egyetértőkkel kell konzultálni, hanem a szakemberekkel és a tiltakozókkal is….sőt, uram bocsá, még a lakossággal is.
Vajon miért is nem lehetett a fakivágásokkal megvárni a fellebbezési határidő lejártát? Hova ez a nagy sietség?! Miközben a területen a szó szoros értelmében méter magasan áll a szemét, csaknem minden sarokban. Nem ezzel kellett volna kezdeni, ha már annyira nem bírják nézni a terület „lepukkantságát”?

Vajon miért is nem ismerheti a lakosság mind a mai napig a teljes területre vonatkozó építészeti terveket, közműfektetési rajzokat, a tényleges, teljes területre vonatkozó fakivágási terveket és annak a helyzetnek a részletes leírását, amikor itt már csak a terület neve fog emlékeztetni a Városligetre?

A tények, a múzeum negyed felépítésének leírhatatlan mértékű kártétele, nem érdemelt egy igaz szót, egy őszinte mondatot sem!!! Mert mi köze a város lakosságának ahhoz a helyhez, ahol él?
Még ügyfél sem lehet a saját városában.Még az őt képviselő Önkormányzatot is kihagyták...Csak nyelheti a könnyeit, szívhatja az egyre elviselhetetlenebb szmogot, tehet + 2 párnát a fülére, ha aludni akar.
Na és mászhat át a kerítésen, ha védeni akarja a természetnek azt a kis darabkáját, ami neki jutott a közből..

Látjuk tehát, hogy a Városligeti INGATLANFEJLESZTŐ Zrt és annak képviselői különös viszonyt ápolnak a valósággal, a tényekkel, a jogrenddel, a törvénytisztelettel, a természettel.

Igazmondásuk a régi orosz viccre emlékeztet: Tudjátok, úgy mint az autólopás a Szovjetunióban: Nem Moszkvában, hanem Vlagyivosztokban, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak…

Hogy miért írom le mindezeket? Kérdezik sokan: mit remélek attól, hogy megírom?
Azt, hogy egyszer majd összejön az a kritikus tömeg, akinek ez munícióul szolgál a hatékony fellépéshez. Remélem, hogy az ez után következő „Ifjúságnak” lesz esélye, ereje, erkölcsi tartása egy normális jogállamot felépíteni.

Ha ezek a figyelemfelhívó gondolatok eljutnak a szívükig, nem írtam hiába.

Mire jó a fakataszter és mire nem

Vádirat egy koncepciós perhez?…a halálos ítélet alátámasztására? Nyílt levél a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-hez

Tisztelt Ingatlanfejlesztő Zrt

  1. tavaszán egyszer csak nyilvánosságra hoztak egy olyan fakatasztert a Városliget fáiról, amelynek meglétét korábban tagadták. Mindegy is, hogyan, de most van egy fakataszter. Mi kényszerít engem arra, hogy a javítgatásában se kívánjak részt venni? Semmiképpen nem kívánok asszisztálni egy ilyen fakataszterhez, mert ezzel módszeresen előkészítik a Városligeti pusztítást! Ez nem kataszter, hanem vádirat egy koncepciós perben, melynek ítéletét rég kihirdették ( Városliget törvény az ítélet neve 2013. évi CCXLII.tv a Városliget megújításáról és fejlesztéséről) Cél a világ első tervezett közparkjának beépítése, majd a fa-pótlás elbliccelése.

Vegyük sorba, hogy miért elfogadhatatlan a 180 oldalnyi, 6 358 „fát” regisztráló fakataszternek kinevezett sűrűn teleírt táblázat.

  1. A fakataszter hatálya ugyanarra a területre kell, hogy kiterjedjen amelyet a Városliget törvény az ő értelmezése szerint „ Városliget”-nek nevez. Tehát a Vágány utcával párhuzamos sínektől (Állatkert mögött) az Ajtósi Dürer sorig és a Dózsa György úttól a Hermina útig terjedő területre. ( Azaz az Állatkertet és a Vidámpark volt területét is bele kell érteni!) Ehelyett Önök, a ma a köznyelvben Városligetnek nevezett területet mérték fel (úgy, ahogy). Ezzel a felfogással nem képes a fa-leltár betölteni a feladatát! Mert a készítés célja az lenne, hogy a beépítés után biztosítható legyen a VÉSZben előírtaknak megfelelő fa+darabszám. Valóban azt akarják lenyomni a város lakosságának torkán, hogy a beépítés után annyi fa lesz a teljes építési területen, mint a mai kis-Városligetben? És ezzel még nőni is fog a zöld felület? Szégyentelen csalás.
  2. Tragikusan megmosolyogtató, ahogyan gondos kezek megszámlálták a fahelyeket, üres favermeket és tuskókat is, így megkapták a 6 358-as végső számot. Köszönjük, ha ezeket legalább pótolni akarják. (Gundel Károly krt.)
  3. Több száz facsemete, számos termetes fa is hiányzik a felsorolásból (gyertyánok, szilek, juharok, tiszafák, amerikai vasfák) Több helyen (pl. a Washington szobor mögött vagy a Körszínház helyén) egész facsoportok sem szerepelnek a listán.
  4. Felháborító, hogy évszázados fasorokat nem fasorként tüntetnek fel, hanem 4-5 parcellára elosztva. ( RONDÓ, Paál László út, Városligeti fasor) Csak a felsorolt 3 fasorban több fa van, mint amit önök összesítve 500 darabként feltüntetnek!
  5. Szemtelenül sok fát rosszul határoztak meg! pl. a hármas levelű alásfákat nem illik júdásfaként meghatározni, de az amerikai vasfa sem fekete dió, ahogy a mocsárciprus sem kínai mamutfenyő….). Sajnálom, hogy sok szilfa fajneve is hiányzik…pedig őshonos fafajról van szó….ami az akác megjelenése előtt az Alföldön fasor alkotó fa volt. Természetes élőhelyén csaknem kipusztult… megérdemelné a megbecsülést. (és én is tanultam volna valamit).
  6. Jogilag is elfogadhatatlan, hogy a fás szárúak közül csak a fákat vették számba, a velük egyenrangú zöld, asszimiláló felületet biztosító cserjéket nem! Holott rájuk is vonatkozik a 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet! És ha már néhány bodzát és bazsarózsát feltüntettek, vajon miért nem haladtak következesen ezen az úton? Sok lenne a pótolni való?
  7. A fenti kormányrendelet értelmében invazívnak számító fajok közül az ostorfánál miért nem tüntették fel ezt a statuszt? Az akácnál hol igen, hol nem? (És vajon a kivágandó, halálosan beteg zöld juharokat miért kell korona alakító metszésben részesíteni?)
  8. Teljességgel önkényes a fák egészségi állapotának értékelése is! A 6 358 fa közül csak kb 200-at nem kell „metszeni, gallyazni, koronát alakítani” Ez egyszerűen nem igaz! De kiválóan alkalmas hozzáállás a fák asszimiláló felületének oly mértékű lecsökkentésére, ami a halálukat, instabilitásukat okozhatja. Arcátlanság így a végén kihozni a 3,3-es egészségi állapot osztályzatot. Talán önöket megnyugtatja, hogy akkor pusztulhat az egész?!
  9. A Ligetet ismerők és szeretők számára felfoghatatlan, hogy mi alapján minősítenek kizárólag platánokat „történelmi fának”. A tó partján álló mocsárciprusok ugyancsak 190 év körüliek és ugyancsak Alcsútdobozról kerültek a Ligetbe. Mi ez, ha nem történelem. ( Igaz, hogy annak, aki nem lát különbséget a mamutfenyő és a mocsárciprus között, annak mindegy.)
  10. A „ dendrológiailag értékes” jelző odaítélése is önkényes, és következetlen.
  11. A fák egészségi állapotának, fagyöngy fertőzöttségének, gombabetegségének feltüntetése is a parcella felmérőjének hozzáértése, lelkesedése szerint változik. Tényleg nem volt eligazítás a leltár készítés előtt? Egy falusi vegyesbolt leltározásakor is kötelező leltárfelvételi szabályzat és leltár kiértékelés a munka befejeztével… Vagy nem volt elég kertész és harangöntőket alkalmaztak?
  12. Egyes fák valóban veszélyeztetik az épületeket és a műtárgyakat (felső vezetékek). Ezekről is hol említést tesznek, hol nem. (pl. a Közlekedési múzeum mellett növő gleditsia és bálványfa felvételétől eltekintettek, másoknál előírják a kivágást…)

Kellene tehát egy fakataszter! Egy igazi! Ha később is születik meg, de legalább közelítsen az igazsághoz!

Amennyiben olyan kataszter készül, ami nem tudatosan és szándékosan a pusztítást szándékozik törvényesíteni, szívesen ajánlom fel minden szabadidőmet és csekély tudásomat.

Természetesen a reális fakataszter elkészítéséig MINDEN favágást, épület bontást és közműfektetést fel kell függeszteni!

Jelen levelemet – az eddigiekhez hasonlóan- most sem használhatják fel arra a célra, hogy ezzel igazolják: konzultáltak a lakossággal! Mert nem.

Budapest, 2015. november 26.                                        Tisztelettel Garay Klára, a Városliget barátja.

Viccelődés halott ember házában

Tőle szokatlan módon, egy tréfás, és enyhén kétkedő hangvételű cikk jelent meg a Magyar Narancsban arról a sajtótájékoztatóról, amelyen bemutatták, milyen szörnyű állapotban vannak a volt Hungexpos épületek és micsoda megváltás lesz, ha 7 ezer négyzetméteren....na nem zöld felület lesz, hanem az ugyanekkora alapterületű magyar zeneháza.

Hamvay Péter írása azonban éppen a vicceskedésével verte ki a biztosítékot nálam.

http://magyarnarancs.hu/lokal/ket-het-mulva-indul-a-liget-projekt-jo-sok-kocsma-van-benne-98573

Nagy tisztelettel a Narancs és az újságíró Hamvay Péter személyes munkássága iránt engedje meg, hogy megvilágítsam Önnek a dolog másik oldalát is. ( Reménykedve abban, hogy a Magyar Narancs nem állt a kormányzat szolgálatába, a lakosság félrevezetése tárgyában.

A Fák nem eltakarják a rozsdazónát, hanem az elmúlt 60-70 évnyi "elhanyagoltság " következtében csodálatosan fejlődnek!

http://felsofokon.hu/33116/kornyezetvedelem/a-hungexpo-telephely-amugy-is-le-van-betonozvaazert-nem-kar/

Ha van türelme, elolvasni, szívesen leszek az idegenvezetője :-)

Ha nincs itt felsorolom röviden, hogy mit is fogunk elveszíteni a fölösleges zeneháza építkezése kapcsán.:

- 5 db kb 100 éves tiszafa, Kőrisek, platánok, egy különlegesen értékes vérbükk, rengeteg ostorfa és török mogyoró.

- A kert különleges értékei az amerikai vasfák, amelyekből régen gépalkatrészeket készítettek, olyan tartósak és kopásállók voltak. De díszfának is csodálatosak és alig van néhány belőlük a városban.

-A Tó felőli oldalon, ami "eltakarja" a rozsdazónát, az 15 db kúpos koronájú fehér nyár. A micsurini időkben 4-5 nyárfa keresztezéséből hozták létre, hogy dekoratív és szinte éjjel is világító legyen a talpig fehér törzsével. A Balaton partján láthatunk még rokonaikat. Ma már nem üöltetik, mert nem találtatott elég szépnek a koronája.

Tehát érdemes lenne megnézni azt is, hogy mi pusztul el a fölösleges zeneház kedvéért. Mert ha én tarthatnék ott sajtótájékoztatót, egy fél óra alatt bebizonyítanám Önöknek, hogy ez a terület egy arborétum, aminek a közepébe régen ocsmány épületeket építettek! Most ezt a bűnt azzal akarják megfejelni, hogy a fákat is kivágják, hogy a rozsdától megszabaduljanak! Parkként kellene felújítani és nem beleújítani egy ilyen épületet, amit bárhol ( ismétlem) bárhol letehetnének a világon, csak itt nem.

És higgye el, hogy a Kertem nem a részegeskedésről szólt, hanem arról, hogy biciklizés, gyerek vagy kutya sétáltatás közben lehetett enni egy fagyit, inni egy sört, barátainkkal a hőguta lakásból kimenekülni egy beszélgetésre, árnyas fák alatt, bár nyakig érő homokban, természetes környezetben jól éreztük magunkat. Én ott részeget soha nem láttam.

De bizonyára így viccesebb a cikk.

De azt biztosan Ön is tudja, hogy akasztott ember házában nem viccelődünk kötéllel.

 

süti beállítások módosítása