Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Wasington, szobor, emberi jogok, Városliget

2017. július 01. - Garay Klára

2011. július 2-án hangzott el ez a beszéd a Washington szobornál...és képek arról, milyen ma a sétány

Budapest – A Kohányi Társaság július 2-án megkoszorúzta George Washington szobrát a Városligetben, amelyet Kohányi Tihamér, lapunk alapítója állíttatott éppen 105 évvel ezelőtt. A koszorúzáson Bartus László, a lap jelenlegi tulajdonosa, Kohányi Tihamér utóda mondott beszédet. Az alábbiakban közöljük az elhangzott beszédet.

Hölgyeim és Uraim, tisztelt Kohányi Társaság, az Amerikai Népszava olvasói, kedves Barátaink!

Engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem Önöket a Kohányi Társaság első nyilvános rendezvényén. Jelkép értékű, hogy erre az első rendezvényre itt, a Kohányi Tihamér által emeltetett George Washington-szobor lábánál kerül sor. Olyan időket élünk, amikor Kohányi ezzel a szoborral üzen a szeretett Óhazának, hogy vigyázzanak, soha el ne feledjék, hogy a szabadságnál nincs drágább kincs, nincs semmi fontosabb. Hogy az életnek, és mindennek, ami ebben az életben zajlik, alapja a szabadság. A demokrácia nem önmagában való érték, hanem annyiban tekinthető értéknek, amennyiben a legmagasabb szinten képes kifejezni, kiszélesíteni és megvédeni a szabadságot.

A szobor, amely előtt állunk, a szabadság szimbóluma. George Washington szabadsághős volt, a függetlenségi háború főparancsnoka és győztes hadvezére, aki tudta, hogy nem elég megszerezni a szabadságot, de meg is kell tudni tartani azt. Ezért a kivívott szabadság után legfontosabb céljának tartotta, hogy olyan alkotmányt hozzanak létre az Egyesült Államokban, amely örök időkre garantálja a szabadságot, védelmet nyújt politikai kalandorok, szélhámosok, önjelölt próféták, rögeszmés őrültek eszement próbálkozásaival, önkényével szemben. Amely megakadályozza, hogy bárki fölébe helyezhesse magát a többi embernek, hogy olyan jogot vindikáljon magának, hogy ő legyen a törvény, hogy ő megmondhassa, ki hogyan éljen, ki mit gondoljon, ki miben higgyen. Minden embert anya szült, ugyanúgy jön a világra és ugyanúgy távozik. Nincsenek született különleges jogokkal és mindenki másnál magasabb rendű képességekkel rendelkező emberek, akiket Isten arra predesztinált volna, hogy egy nép, egy nemzet örökös vezérei, diktátorai, autokratái legyenek. Csak olyan önjelölt emberek vannak, akik azt képzelik, hogy joguk van mások szabadságának korlátozására, jogainak csorbítására, a kizárólagos hatalom önkényes megszerzésére és megtartására.

George Washington, mint az amerikai alkotmány egyik megalkotója, tisztában volt azzal, hogy csak olyan alkotmány képes megvédeni a szabadságot és a demokráciát, amely a felvilágosodás eszméi alapján a hatalmi ágak szétválasztására épül. Ha valaki megnézi az amerikai alkotmányt – amelynek szellemi atyja Kohányi Tihamér kezdeményezésére e szobor formájában Budapesten áll –, az úgy épül fel, hogy a hatalmi ágakat veszi sorra. Elmondja azok feladatát, rendelkezik azok szétválasztásáról. Ez maga az amerikai alkotmány, minden szabadságot szerető nép alkotmányának alapja. Ez a társadalmi szabadság alapja. Ez az egyetlen eszköz arra, amely képes megvédeni egy országot bármilyen színezetű diktatúrától, önkényuralomtól, elnyomásától. Aki szabadságot akar a népének, az ilyen alkotmányt hoz létre, azt erősíti, védelmezi, és annak betűjét és szellemét is tiszteletre méltónak tartja. Aki a népét szolgaságba, elnyomásba akarja dönteni, aki nem szolgálni akarja a népet, hanem uralkodni rajta, annak első lépése az, hogy felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását garantáló alkotmányt, kiiktatja a korlátlan hatalom útjában álló fékek és ellensúlyok rendszerét. A történelem igazolja, hogy minden ilyen kísérlet tragédiába vezet. Aki ezt megteszi, nem véletlenül teszi meg, az az ember a szabadság ellen tör, az az ember elnyomást és diktatúrát készít elő. Nevezze az új rendszerét bárminek.

George Washington az amerikai nemzet atyja lett a hatalmi ágak szétválasztását garantáló alkotmánnyal. Első elnöke lett annak az országnak, amelyet nem véletlenül neveztek évszázadokon át „a szabadság hazájának”. Kohányi Tihamér, amikor ezt a szobrot állíttatta Budapesten, egyrészt köszönetet mondott az Óhazának a clevelandi Kossuth-szoborért, amellyel Magyarország az amerikai magyarokat arra emlékeztette, hogy soha ne feledjék el hazájukat, soha ne feledjék el a földet, ahol születtek, mindig legyenek a szívükben magyarok, együtt sírjanak és nevessenek Magyarországgal, érte haragudjanak és ne ellene, és legfőképpen soha ne legyenek közömbösek azzal szemben, ami a magyarok hazájában történik. És ha kell, ha a magyar nép bajba kerül, nyújtsanak segítséget Amerikából. Kohányi megértette ezt az üzenetet, és az Amerikai Magyar Népszava Szabadság című újságon keresztül számos alkalommal gyakorolta az amerikai magyarság ezt a segítségnyújtást.

Másrészt, Kohányi Tihamér ezt a szobrot azért állíttatta válaszul az Óhazának, hogy soha ne feledjék el azokat az egyetemes emberi értékeket, azt a szabadságot, amit George Washington életútja, munkássága, és amit az amerikai alkotmányban lefektetett alapelvek jelentenek, képviselnek. Soha ne engedjék, hogy ezt bárki elvegye tőlük. Ha ezt valaki megteszi, soha ne legyenek tudatlanok a szándékait illetően. Tudniuk kell, hogy akkor az az ember a legszentebb emberi jogaik, az egész életük, nembeli lényegük ellen tör. Ehhez senkinek nincs joga. Ez ellen minden erejükkel tiltakozniuk és harcolniuk kell. Ez George Washington és Kohányi Tihamér üzenete.

Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. Az ember lényege a szabadság. A szabadság olyan, mint a levegő. Akitől a szabadságot elveszik, az elveszíti alapvető emberi lényegét, küldetését, képességét, azt megnyomorítják, az abba megbetegszik, lélekben meghal. Aki az Istentől elnyert szabadságot támadja, korlátozza, annak tevékenysége átkozott.

Ezért a szabadságról soha senki nem mondhat le. Ne higgye senki, hogy kaphat akármit a szabadságért cserébe, amiért érdemes a szabadságot feláldozni. Nem lehet korrupt lélekkel egészségesen élni. Senkinek nincs joga belefojtani a másik emberbe a szót, a véleményt, megtiltani vagy korlátozni számára a gyülekezést, az érdekei védelmét, a világnézet szabad megválasztását, a hitek és egyházak egyenjogúságát, az egyenlő esélyeket biztosító szabad és titkos választást, az ártatlanság vélelmét, a magántulajdon szentségét, a társadalmi szolidaritást.

Ma Magyarországon mindennek az ellenkezője zajlik. Koncepciós perekre emlékeztető letartóztatások, a sajtó és véleményszabadság korlátozása, a magántulajdon semmibevétele, a gyülekezés mindenféle eszközökkel való korlátozása, a világnézeti szabadság, a felekezeti egyenjogúság felszámolása, jogtiprások, a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetése, a fékek és ellensúlyok kiiktatása. Magyarország elveszítette a szabadságát. Struktúráját tekinte egy olyan államszervezési modell körvonalazódik, amelynek alapjai Mussolini fasiszta államára emlékeztetnek.

George Washington pontosan tudta: ha megszüntetik a hatalmi ágak szétválasztását, akkor szükségképpen létrejön egy önkényuralmi, elnyomó rendszer, amelynek semmi sem szent, amelyben nincs törvény, nincs jog, kizárólag az uralmon levők érdeke és akarata számít. Attól a perctől kezdve mindenki veszélyben van, mert semmi nincs, ami az önkénnyel szemben megvédje. Washington tudta azt is, hogy egy önkényuralmi rendszer nem tud demokratikusan működni, és ha létrejön az elnyomó rendszer, akkor az menthetetlenül működni is fog. Ha működik, képtelen önmagát korlátozni.

Magyarország megint olyan helyzetben van, hogy figyelő szemét a Városligetre, és erre a szoborra kellene vetnie, és mindarra, amit ezzel a szoborral éppen 95 esztendővel ezelőtt Kohányi Tihamér üzenni akart a magyarságnak. Meg kell hallani ezt az üzenetet. Nem a demokráciáért kell harcolni, mert akkor csinálnak látszatdemokráciát. A demokrácia kereteinek megtartása semmit nem jelent, az még nem szabadság. A szabadságért kell harcolni, és ehhez olyan demokráciát követelni, amelyben nem sérül a szabadság.

Megtiszteltetés számomra, hogy mint Kohányi Tihamér jelenlegi utóda, aki most az ő székében ülök, emlékeztethetem erre a jelenlevőket és rajtuk keresztül minden szabadságot szerető embert. Az Amerikai Népszava az alapító szellemében és George Washington, az amerikai szabadság, a liberális, szabadelvű hagyomány, 1848 szellemében tekint a magyarországi eseményekre, és a maga eszközeivel mindent megtesz azért, hogy magyar testvéreink elveszni látszó szabadságát segítse.

Legyünk méltóak elődeinkhez.

Éljen a magyar szabadság!

p1010130.JPG

img_1783.JPG

img_1756.JPG

A bejegyzés trackback címe:

http://varosligetbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr4012633065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.