Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Nagy tesója született a VÉSZ-nek?

mi a csuda az a DÉSZ?!

2017. december 03. - Garay Klára

Tisztelt Főpolgármester úr! Jegyző Asszony! Képviselők!

Aggodalommal vegyes örömmel figyelem a Duna parti Építési Szabályzat újabb és újabb ütemének híreit.

Az öröm annak szól, hogy nagyon szeretném szépnek, gondozottnak és amennyire csak lehetséges, természetesnek, de legalább természet közelinek látni a budapesti Duna partokat. Boldog lennék, ha a rozsdaövezetek átadnák a helyüket kellemes pihenő, sétálós, rekreációs területeknek.
Az aggodalmat az okozza, hogy a szépen hangzó hirdetések, és mutatós tervek mögött ismerős problémák tucatjait vélem felfedezni.

  1. A VÉSZ és a DÉSZ BÉSZ stb. bevezetésével valójában önkormányzati tulajdonú területeken induló beruházások előkészítése folyik. A speciális szabályozók felülírják az országos, a fővárosi és a kerületi szabályozókat, Előtérbe kerülnek a gazdasági haszon szempontjai, és hátra sorolódnak a környezetvédelmi, a lakossági érdekek. Ha jók az országos szabályozók, törvények, akkor miért nem aszerint épülnek a kiemelt beruházások? Ha az OTÉK és az Építési törvény nem felel meg a mai kor követelményeinek, akkor azokat kell módosítani!
    De így attól tartok, hogy városképi urbanisztikai káoszt okoz, hogy vannak országos, fővárosi, kerületi szintű szabályozók…és vannak a Városligetre, Margitszigetre, Népszigetre, Duna partokra vonatkozó szabályok!
    1. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXIV. törvény – többek között – módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) fővárosi településrendezési eszközökre vonatkozó előírásait, bevezette a Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) fogalmát, és a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazást kapott arra, hogy a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területének építési rendjét és rendeltetését a helyi sajátosságoknak megfelelően rendeletben szabályozza.” idézet a DÉSZ. IX üteméből XI. kerületi szakasz

 2. A fővárosi Duna partokat XII. „ütemre” (= építési területre) osztották, külön- külön szabályozókkal, benne azzal a megfogalmazással, hogy azon belül is további kisebb építési területekre oszthatók. Így nem látok egységes koncepciót egy nagyon is összetartozó beruházás sorozat megvalósításában. De még riasztóbb, hogy a hatástanulmányok is egyenként készülnek és nem mérik fel az egész építkezés reális környezeti hatásait! Miért kell már az indulásnál sutba dobni a korrekt környezeti hatástanulmány készítésének lehetőségét? Miből fog kiderülni, hogy az építkezések milyen hatással lesznek a Dunára, annak vizére, közlekedésére, az ott élőkre, az intézményekre… a 12 beruházás összegződő hatása következtében?

  • A VÉSZ-en edződött városlakó szívébe jeges rémület költözik az alábbi idézettől. ( IX. ütem, XI. kerületi parszakasz)

„:……..Budapest területének egy olyan gyöngyszeme, amely jelentős természeti, turizmusfejlesztési potenciállal rendelkezik, de jelenleg ezek az adottságok nincsenek kihasználva.”

Mi a biztosítékunk arra, hogy egyúttal lakosságbarát is lesz az az ingatlanfejlesztés, melyben kiemelt szempont a turisták vonzása. Ezt látjuk a Moszkva sétány kialakításánál is! Beton-térkő-sivatag.  A lakossággal, a civil szervezetekkel, legalább 10 szakma képviselőivel kellett volna előzetesen megbeszéléseket folytatni! Erre nem alkalmas, az internetre feltett, az egyszerű városlakó számára semmitmondó DÉSZ hirdetmény. 10 ezer emberből, ha 2 tudja miről van szó!
Hogyan tervezik teljesíteni az aarhusi egyezményben elfogadott vállalásokat a legszélesebb nyilvánosságra, az érintett kerületek lakosságának és a fővárosiaknak a bevonására?

(NEM TÁJÉKOZTATÁSRA! hanem közösségi tervezésre gondolok! NEM UTÓLAG, hanem a tervezés szakaszában…érdemi beleszólás jogával!)3. A „Duna partok” igen hosszú szakasza a világörökség területe. Tudomásom szerint szükséges beszerezni az ICOMOS állásfoglalását, ha a világörökség területén vagy védőzónájában beruházásokat valósítanak meg.

  1. Kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ICOMOS nemzetközi szervezete által kidolgozott norma szerint elkészített örökségvédelmi hatástanulmányokat!

Megköszönöm, ha megküldik nekem is.

  1. A hatástanulmányban minden részletre kiterjedően számba kell venni a terület örökségi értékeit, és pontosan ismertetni kell a tervezett beavatkozásokat.
  2. a várható, lehetséges hatásokat, prekoncepció és részrehajlás nélkül
    1. Ha elkészült ez a hatástanulmány, kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ICOMOS véleményét, ellenőrzésének eredményét!
    2. Ha esetleg felkerült a Budapesti Világörökségek területe a veszélyeztetett világörökségi területek listájára, azt is hozzák nyilvánosságra!

  3. A DÉSZ IX. üteménél (XI. kerület) hiányos az alábbi bekezdés. A Városépítési Főosztály miért CSAK az államigazgatási szerveket hívta fel nyilatkozat tételre? A Magyar Urbanisztikai Társaságot? A Tájépítészek Szövetségét? Levegő Munkacsoportot? Budapesti Városvédő Egyesületet?....stb szervezeteket megkeresték?
    Kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ő véleményüket is!
    1. A 2. mondatból nem derült ki, hogy mely szervek NEM tartják szükségesnek környezeti hatástanulmány készítését!
    2. De nagy öröm az aggodalom tengerében, hogy a hatástanulmány elkészítése mellett kötelezte el magát a DINP, a Katasztrófavédelem, a Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Természetvédelmi Főosztálya! És a hatástanulmány elkészítése elkezdődött. Köszönjük!
    3. Hogyan készül a hatástanulmány? Felszalámizzák a Duna partot és az egyes építési területekre külön külön készül, vagy összességében értékeli az építés és fenntartás hatásait? (Közvetlen és közvetett hatások)
    4. A „projekt” kijelölt hatásterületét is szíveskedjenek nyilvánosságra hozni!

„A Korm. rendelet szerint az előzetes tájékoztató szakaszban a környezeti vizsgálat tartalmára, készítésére vonatkozólag a kidolgozó Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály megkereste az összes érintett államigazgatási szervet és a környezeti vizsgálat készíttetésére vonatkozó nyilatkozatukat megkérte. Az összesítő táblázat alapján, a nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat készítését, továbbá a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Mindemellett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és Hatósági Szolgálata véleménye, a Budapest Főváros Önkormányzata Városigazgatóság Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleménye alapján a környezeti vizsgálat készítése indokolt.”

 A fenti idézetben a DINP szükségesnek tartja a hatástanulmány készítését, a táblázatos felsorolásban nem tartja szükségesnek. Melyiknek higgyünk?

  1. Jó kezekben vannak örökségeink ennél az Örökségvédelmi Osztálynál?

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi

Felügyeleti Főosztály Örökségvédelmi Osztály

2016.10.20. - Műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szempontból

  1. nem tartja szükségesnek.
    1. 14 szervezet nem nyilatkozott!!!! Hogyan lehet így megalapozott döntést hozni?!

- Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály…nem nyilatkozik egy olyan területről, ahol galéria erdők lehetnének?

- A Forster Gyula Örökségvédelmi központ?....igaz azóta megszüntették…de mi van helyette?

- Népegészségügyi Főosztály? Egy szava sincs hozzá?
Miért nem ragaszkodnak hozzá, hogy a nevezettek nyilatkozzanak!?  Ekkora beruházás a főváros minden lakóját, minden közlekedőjét érinti! Egyetlen hatóság vagy hivatal sem lehet néma! Pláne nem, ha felkérik erre. ( Bár a Népegészségügy jobban tette volna, ha nem nyilatkozik!) Vagy rövid volt a határidő? Mint sok nagy beruházás statáriális előkészítésénél?

 „A környezeti értékelés keretében új felmérések, vizsgálatok elvégzésére nem volt lehetőség” Ha nem készültek „új felmérések, vizsgálatok”, akkor réges régi adatok és spekulációk alapján merünk belevágni a Duna TELJES fővárosi szakaszának átépítésébe? TERVEZIK ÚJ FELMÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK ELKÉSZÍTÉSÉT? Még mielőtt konkretizálódnának a tervek?

Számos kérdésem lenne még, de ehhez valós társadalmi konzultációra és nem közmeghallgatásra lenne szükség.
(Konzultáció:

tanácskozás, (orvosi) vizsgálat, megbeszélés (tanárral), szakértők tanácskozása (egy bizonyos kérdésben), tanácsadás, tanácskérés, véleményadás, véleménykérés

Magyar nyelv értelmező szótára)

 Boldog Új Évet kívánok Önöknek a KÖZ szolgálatához!

100_1697.jpg100_1712.jpg100_1753.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://varosligetbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr2913415979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hullajelölt88 2017.12.03. 20:46:51

Úgy őszintén: minek ez a sok szöveg? Melyik fideSSes és "független" maffiatag foglalkozott érdemben ilyesmivel? Unott pofával meghallgatják, aztán...
Tudod: mi az, anyós egyik fülén be, a másikon ki??
Csákány... ezeknek is max. akkor üt szöget a fejébe valami, ha az a valami egy kalapács...

Garay Klára 2017.12.04. 21:10:55

Nem is gondolom, hogy majd visszakoznak! Bár elég sokat elértünk eddig is. DE ! Mindenképpen törexem rá, hogy minél több részletről mondja ki a bíróság: törvénytelen.
Ha csak egyetlen épület nem épül meg, máris sokat nyertünk. :-)

hullajelölt88 2017.12.05. 10:08:11

@Garay Klára: bíróság, törvény, jog? Ezek mikor jelentettek akadályt ennek a söpredéknek? Műemléki védelem alatt álló épületeket is simán leromboltak, ott a Városliget, a Római... ezek mindenen átgázolnak. :(