Nem, nem egy vasúti pályaudvarra, egy ipari csarnok épületére, vagy egy száz méternél magasabb toronyházra gondolunk, melyek méretei olykor valóban megdöbbentőek, hiszen a Ligetbe ilyenek nem épülnek. Csupán az oda tervezett, megvalósítandó, vagy már éppen megvalósítás előtt álló középületekre gondoltunk.
A néprajzi múzeum építése - hírek szerint – a közel jövőben elkezdődik. Nagyszerűségét óriási sajtó, TV. google propaganda hirdeti, taglalja, magyarázza. A hossza 197 m. magassága, az óriási gördeszka pályára emlékeztető épülettömeg legmagasabb pontjain 22 m. beépített összes alapterülete 34 ezer m2, melyből 2500 m2 időszaki, 4500 m2 állandó, mindössze 7000 m2 a tényleges kiállítási terület. Összehasonlításképpen a Parlament épületének hossza 168 m. a beépített összes alapterülete 18 ezer m2. Hát nem nagyszerű? Budapestnek végre lesz egy, a Parlamentjénél majd kétszer nagyobb új középülete. De miért nem látunk a látványterveken egy ilyen gigantikus méretű épületet? Csak azért, mert az épület jelentős része, főleg a kiállítási helyiségek, a talajszint alatt helyezkednek el. Ez egy új múzeum épület esetben eléggé meglepő, azonban Ferencz Marcel tervező és munkatársai, valamint a beruházó szerint ez nyilván előremutató törekvés és megoldás a jövő múzeumai számára. Hiszen a Közlekedési Múzeumot is a talajszint alatt akarták bővíteni. A gond az épülettel kapcsolatban csupán annyi, hogy a talajszint alatti épülettömeg majd 200 m. hosszban útját állja a itt meglévő talajvíz természetes áramlásának. Pedig valamennyi hidrogeológiai szakvélemény nyomatékosan utal arra, hogy a Dózsa Gy. u. vonalában létesítendő mélygarázsokat és más új épület hasonló mélységű alépítményeit csak kisebb egységekben célszerű és szabad megépíteni. Hogy miként fog változni a környék hidrogeológiai viszonya a múzeum megépülte után, kiszámíthatatlan. A Liget oldalán nem zárható ki a növényzet egy részének kipusztulása, vagy a felszíni talajréteg elmocsarasodása, az ellentétes oldalon viszont teljes bizonyossággal meg fog jelenni a talajvíz az ott álló, régebbi épületek szigeteletlen alapjainál, pincéiben. Vajon ki fogja vállalni mindezért felelősséget?
A másik gigantikus méretű épület a külföldi sztárépítész által, a Petőfi csarnok helyére tervezett Nemzeti Galéria épülete lesz. A publikált pályázati anyag szerint, az általa elfoglalt alapterület majd két és félszerese a volt Petőfi csarnokénál, és nagyobb, mint a Szépművészeti Múzeumé. Párkánymagassága pedig 30 m. ami megfelel egy 10 emelete panelház magasságának, és messze túlnyúlik a Liget legmagasabb fáinak koronáján. A Szépművészeti Múzeumé kb. 18-20 m, a Műcsarnoké kb. 12-14 m. Bármilyen szép is legyen majd az épület terve, mérete miatt nem a Liget közepébe való.
A harmadik gigantikus épület az egykori vidám park területének nagy részét elfoglaló. 1.7 hektárnyi területre tervezett Biodóm. Ennek a legnagyobb magassága 36 m. Funkciója révén lényegében az állatkert kibővítése lenne a célja, a fedett térben szubtrópusi környezet kialakításával. Hasonló jellegű építmény már több is épült a világon, és még terveznek továbbiakat is, de nem egy város közepén, és nem állatkertnek. Az ide tervezett objektum helye is vitatható, hiszen beékelődik az M3-as út nagy forgalmú leágazó rámpái, és egy vasútvonal közé. Azonkívül az elmúlt másfél évszázadban, már több alkalommal felmerült az állatkert kitelepítésnek a gondolata. Nem alaptalanul. Hiszen egy vasútvonal, és forgalmas városi utak közé bezárva, bővítés lehetőségének hiányában, mai formájában már nem felel meg a korszerű vadállattartás és bemutatás követelményeinek. Ezen adottságon a Biodóm jelentéktelen mértékben tudna csak változtatni. Ezzel, vitathatatlan értékei ellenére ismét hosszabb időre konzerválni akarunk egy ma már korszerűtlen intézményt.
Feltételezve, hogy megvalósulnak a terv szerinti épületek, és miniszter vagy államtitkár úr elmegy a Ligetbe, vajon mit fog szólni, ha szembetalálja magukat a Nemzeti Galéria 30 m. magas gigantikus méretű épülettömegével, ott ahol fáknak kellene állnia. Vagy a Dózsa György úton haladva, szembekerülnek a gördeszka pályára emlékeztető Néprajzi Múzeummal, mely két végének magassága megfelel egy 7-8 emeletes lakóház magasságának. Ilyen prózai nyelvre lefordítva, a szándékosan eszményivé torzított látványtervek valódisága, esetleg elgondolkoztatná a miniszter és államtitkár urakat is, hogy a Liget program ellenzőinek, és a Ligetvédőknek talán mégis igazuk volt. De akkor már késő lesz.
Simányi Frigyes
építész.
