Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Gigantikus épületek a Városligetben

Simányí Frigyes építész vendégszerzőnk

2017. december 29. - Garay Klára

 Nem, nem egy vasúti pályaudvarra, egy ipari csarnok épületére, vagy egy száz méternél magasabb toronyházra gondolunk, melyek méretei olykor valóban megdöbbentőek, hiszen a Ligetbe ilyenek nem épülnek. Csupán az oda tervezett, megvalósítandó, vagy már éppen megvalósítás előtt álló középületekre gondoltunk.

 A néprajzi múzeum építése - hírek szerint – a közel jövőben elkezdődik. Nagyszerűségét óriási sajtó, TV. google propaganda hirdeti, taglalja, magyarázza. A hossza 197 m. magassága, az óriási gördeszka pályára emlékeztető épülettömeg legmagasabb pontjain 22 m. beépített összes alapterülete 34 ezer m2, melyből 2500 m2 időszaki, 4500 m2 állandó, mindössze 7000 m2 a tényleges kiállítási terület. Összehasonlításképpen a Parlament épületének hossza 168 m. a beépített összes alapterülete 18 ezer m2. Hát nem nagyszerű? Budapestnek végre lesz egy, a Parlamentjénél majd kétszer nagyobb új középülete. De miért nem látunk a látványterveken egy ilyen gigantikus méretű épületet? Csak azért, mert az épület jelentős része, főleg a kiállítási helyiségek, a talajszint alatt helyezkednek el. Ez egy új múzeum épület esetben eléggé meglepő, azonban Ferencz Marcel tervező és munkatársai, valamint a beruházó szerint ez nyilván előremutató törekvés és megoldás a jövő múzeumai számára. Hiszen a Közlekedési Múzeumot is a talajszint alatt akarták bővíteni. A gond az épülettel kapcsolatban csupán annyi, hogy a talajszint alatti épülettömeg majd 200 m. hosszban útját állja a itt meglévő talajvíz természetes áramlásának. Pedig valamennyi hidrogeológiai szakvélemény nyomatékosan utal arra, hogy a Dózsa Gy. u. vonalában létesítendő mélygarázsokat és más új épület hasonló mélységű alépítményeit csak kisebb  egységekben célszerű és szabad megépíteni. Hogy miként fog változni a környék hidrogeológiai viszonya a múzeum megépülte után, kiszámíthatatlan. A Liget oldalán nem zárható ki a növényzet egy részének kipusztulása, vagy a felszíni talajréteg elmocsarasodása, az ellentétes oldalon viszont teljes bizonyossággal meg fog jelenni a talajvíz az ott álló, régebbi épületek szigeteletlen alapjainál, pincéiben. Vajon ki fogja vállalni mindezért felelősséget?

 

A másik gigantikus méretű épület a külföldi sztárépítész által, a Petőfi csarnok helyére tervezett Nemzeti Galéria épülete lesz. A publikált pályázati anyag szerint, az általa elfoglalt alapterület majd két és félszerese a volt Petőfi csarnokénál, és nagyobb, mint a Szépművészeti Múzeumé. Párkánymagassága pedig 30 m. ami megfelel egy 10 emelete panelház magasságának, és messze túlnyúlik a Liget legmagasabb fáinak koronáján. A Szépművészeti Múzeumé kb. 18-20 m, a Műcsarnoké kb. 12-14 m. Bármilyen szép is legyen majd az épület terve, mérete miatt nem a Liget közepébe való.

 

A harmadik gigantikus épület az egykori vidám park területének nagy részét elfoglaló. 1.7 hektárnyi területre tervezett Biodóm. Ennek a legnagyobb magassága 36 m. Funkciója révén lényegében az állatkert kibővítése lenne a célja, a fedett térben szubtrópusi környezet kialakításával. Hasonló jellegű építmény már több is épült a világon, és még terveznek továbbiakat is, de nem egy város közepén, és nem állatkertnek. Az ide tervezett objektum helye is vitatható, hiszen beékelődik az M3-as út nagy forgalmú leágazó rámpái, és egy vasútvonal közé. Azonkívül az elmúlt másfél évszázadban, már több alkalommal felmerült az állatkert kitelepítésnek a gondolata. Nem alaptalanul. Hiszen egy vasútvonal, és forgalmas városi utak közé bezárva, bővítés lehetőségének hiányában, mai formájában már nem felel meg a korszerű vadállattartás és bemutatás követelményeinek. Ezen adottságon a Biodóm jelentéktelen mértékben tudna csak változtatni. Ezzel, vitathatatlan értékei ellenére ismét hosszabb időre konzerválni akarunk egy ma már korszerűtlen intézményt.

Feltételezve, hogy megvalósulnak a terv szerinti épületek, és miniszter vagy államtitkár úr elmegy a Ligetbe, vajon mit fog szólni, ha szembetalálja magukat a Nemzeti Galéria 30 m. magas gigantikus méretű épülettömegével, ott ahol fáknak kellene állnia. Vagy a Dózsa György úton haladva, szembekerülnek a gördeszka pályára emlékeztető Néprajzi Múzeummal, mely két végének magassága megfelel egy 7-8 emeletes lakóház magasságának. Ilyen prózai nyelvre lefordítva, a szándékosan eszményivé torzított látványtervek valódisága, esetleg elgondolkoztatná a miniszter és államtitkár urakat is, hogy a Liget program ellenzőinek, és a Ligetvédőknek talán mégis igazuk volt. De akkor már késő lesz.

 

 

                                                                                   Simányi Frigyes

                                                                                        építész.

 

 muzeum_plaza_karikatura.jpg

A múzeumok nélküli főváros

Simányi Frigyes építész írása

Az un. Liget program 2013-ban történő elindításának legfőbb indoka egy múzeumi negyed létrehozása volt, öt új múzeum megépítésének szándékával. Ezek: Ludwig a Nemzeti Galériával egy épületben, néprajzi, építészeti, fotográfiai, valamint a meglévő Közlekedési Múzeum bővítése a földszint alatt, és az eredeti tervek szerinti teljes újjáépítésével, valamint a Mezőgazdasági Múzeum, melynek sorsáról igen keveset hallani. Vagyis hat, a Nemzeti Galériával együtt hét múzeumnak kellene a Ligetben állnia. Ez már valóban egy múzeumi negyedet jelentett volna. Mi maradt ebből a tervből?! Egyetlen múzeum, a néprajzi, valamint az esetleg megépítendő Nemzeti Galéria. Úgy hírlik, a Mezőgazdasági Múzeum sem marad soká a Vajdahunyad vár épületében. A meglévő közlekedési múzeum pedig elbontásra került, újjáépítése után azonban már más funkciót kap.

 Hogy a Liget program és a múzeumi negyed terve miként jutott idáig, annak ellenére, hogy  nagyszerűségét több éven keresztül és még most is óriási propagandával hirdetik az illetékesek, nem kívánjuk részletezni. Elég annyi, hogy a Liget törvény 2013 évi kihirdetése óta azt csekély hat Kormányhatározat, három vagy négy Fővárosi Közgyűlési rendelet módosította, mint ahogyan a vonatkozó építési szabályzata is többször módosult. Ez a tény önmagában igazolja a projektet teljesen átgondolatlan, előkészítetlen, megvalósításra alkalmatlan, értelmetlen voltát, a kapkodást, fejetlenséget és azt, hogy a múzeumi negyed programja megbukott, ami által az egész projekt okafogyottá vált.
Ez utóbbit természetesen az illetékesek nem fogadják el, illetve a jól bevált gyakorlat szerint nem vesznek róla tudomást. Sőt, ennek ellenkezőjét kívánják az illetékesek elhitetni, a Néprajzi Múzeum 2017 év vége előtt elkezdett kivitelezési munkáival, aminek még valószínűleg súlyos, milliárdokat felemésztő negatív műszaki következményei lesznek. Ugyanakkor az események teljes mértékben igazolják a Liget projektet első perctől kezdve ellenző szakemberek tömegének szakmai érvekkel alátámasztott állásfoglalásának helyességét, és a Ligetvédők tevékenységének jogosságát.

 Tény, hogy a tervezett múzeumok közül pillanatnyilag csupán egynek, a kapkodva elkezdett, vitatható értékű és valószínűleg számos, előre nem látható műszaki problémát okozó (hidrogeológia), részben föld alá sülyesztett, gigantikus méretű (197 m. hosszú) Néprajzi Múzeum megvalósításával lehet számolni. Ezért érdemes áttekinteni a főváros néhány múzeumának a jelenlegi helyzetét.

 A Szépművészeti Múzeumunk átalakítás miatt zárva van. Újbóli megnyitásának pontos időpontja bizonytalan. Bezárt a Néprajzi Múzeum, amely majd valamikor beköltözhet az új épületébe. Jelenlegi épülete visszakapja az eredeti funkcióját, Kúria lesz. Bezárt az Iparművészeti Múzeum, bővítés és átalakítás miatt- Felszámolták és raktárba költöztették az Építészeti Múzeum anyagát, amely eddig is nem megfelelő körülmények között létezett és inkább csak kutatók részére volt elérhető. Az elbontott Közlekedési múzeumnak kijelölték ugyan az új helyét, ami azonban még nem jelenti azt, hogy ott belátható időn belül meg is valósul. A Mezőgazdasági Múzeum sorsa továbbra is bizonytalan. A tervezett új Építészeti és Fotográfiai Múzeumról pedig már szó sem esik. Mindegy hogy milyen indokból, de ezek a múzeumok még évekig zárva lesznek, ill. hiányozni fognak a Főváros kulturális és idegenforgalmi életéből.

 A nemzetközi turizmus látnivalói között előkelő helyet foglalnak el múzeumok. Nem egy városban az elsődleges idegenforgalmi célpont valamelyik múzeum. A Prado, Uffizi, Vatikáni, Guggenheim, a Koppenhágai Glyptotek, a Luzerni Közlekedési Múzeum, a Salzburgi Mozart Múzeum, Bécs, Berlin múzeumai, stb. Nekünk, magyaroknak sikerült szinte egyidejűleg a fővárosunk számos jelentős múzeumát hosszú időre, évekre bezárni, megszüntetni, elbontani, kiiktatni az idegenforgalom látnivalói közül, kiiktatni a kulturális életből, pedig gyűjteményeik bátran felvehetik a versenyt a külföld hasonló jellegű múzeumaival. Másutt, ha egy múzeum valamilyen okból új helyet kap, az újat előbb megtervezik, megépítik, hogy a régi addig is működni tudjon, amíg átköltözhet az újba. És ha már bővítünk (Iparművészeti), építünk (Néprajzi), és elbontunk (Közlekedési), vajon miért nem lehetett mindezt és az említett bezárásokat több évre előre ütemezni? Miért kellet ezeket szinte egy időben bezárni? Miért nem készültek el előbb a bezárt és elbontott múzeumok új épületei? Hogy kultúrpolitikusainknak csak ilyen megoldásokra telik, az elszomorító. De ha így is folytatják, az már kulturális tragédia lesz.  

 

 

                                                                                  Simányi Frigyes

                                                                                        építész

 Innen elsétált a Közlekedési múzeumimg_7396.JPG

Felvonul a Néprajzi?!

Mi, akik már megettük kenyerünk javát, ismerjük a Felvonulási tér nevének eredetét: Felvonult a lakosság, a pártvezetés tribünje előtt és kinyilvánította hűségét. (vagy ha azt nem is, de azt biztosan, hogy nem akar börtönbe kerülni… se B listára, se utcára.)

Újabb időkben az uralkodó politikusok előtti tiszteletünket úgy fogjuk leróni a „Felvonulási téren”, hogy nem a párt lesz jelen a tribünön, hanem az ő nagy dicsőségét hirdető épületek…a tribün helyett!

Sorrendben a Városligeti Színház, a Dózsa Mélygarázs és végül az 56-os emlékművet a tenyerén hordozó Néprajzi Múzeum. A hatalmi arroganciát, hozzá nem értést, törvényekre fittyet hányást, a kuruc virtust leginkább megtestesítő épület a Néprajzi síugró sánc, vagy pláza…vagy látogató központ…

  • Annyira sürgősen kell ide az a múzeumnak nevezett pláza, hogy már nem volt idő környezeti hatástanulmányt készíteni. Annyira nem, hogy jól fizetett lakájok sora vonult fel, hogy biztosítsa az építtetőt: egy 300 méter hosszú, 60 méter széles, 14-21 méterre nyúló épületnek NINCS jelentős környezeti hatása! Izibe…. minden lacafacázás nélkül ki is adták rá az építési engedélyt!
  • A Közlekedési múzeumnál a bíróság elmarasztaló ítéletet hozott az Ingatlanfejlesztő és a Kormányhivatal összjátékáról…a szabályok kikerülése tárgyában. De ha Magyarországon nincs precedens jog, hát folytatják tovább a törvénytelenséget. De a törvény előtti egyenlőség azt is jelenti, hogy a kormány építkezésére NEM vonatkozhatnak más törvények, mint amikor a lakosság, vagy egy gyártulajdonos, sertéstelep üzemeltető, vagy bárki más akar építkezni!
  • Rákosiék lebetonozták a teret, a mi „nagyjaink” építenek rá 20-26 méter magas épületeket! Nekünk kell őket arra figyelmeztetni, hogy az épületek hatalmas szennyező források is egyben! Szórakozás a turistának, szívás a lakosságnak!
  • Az UNESCO világörökség bizottsága is vizsgálódik: tényleg belesimulnak ezek az épületek a Világörökségi tájba? Tényleg észrevétlenek marad a tér a Hősök teréről!? Dehogy marad! Dehogy simul! Az építkezéseket az UNESCO vizsgálat megkezdéséig le kellene állítani! (2018 január.)
  • Nekünk kell emlékeztetnünk az építőket, hogy a múzeum (stb.) építéséhez fel kell szedni a tér kiépítéséhez felhasznált 360 méter hosszan 60 ezer m² követ, 48 ezer m² betont, és 10 ezer m² aszfaltot. Hogy lehet erről azt hinni, hogy zajtalanul menni fog? ( És az elszállítása? )
  • Előre szólnunk kell, hogy a földmunkagépek, a toronydaruk, az építkezéshez ide telepítendő daruk, a közműfektetés, az építőanyagok tárolása, az épület alapterületének sokszorosán pusztítják el a talajt, a növényzetet, legyen az fű, fa vagy virág!
  • A munkagödör…és később az épület csak folyamatos vízszivattyúzással oldható meg mind az építkezés alatt, mind az üzemeltetés idején! Ez az építkezés folyamatos drágulását okozza….és még így sem tudhatjuk biztonságban a gyűjtemény anyagát!

Mindazoknak, akik nem ismerik eléggé a Ligetnek ezt a részét, vagy elhiszik, hogy CSAK a lebetonozott Felvonulási tér fog eltűnni, ajánlom az alábbi fotókat!

Az ING székház magasságáig fog érni az épület 2 vége.

agyas_es_szemkozti_hazak.JPG
A ma még csodálatos kör alakú Rondóban fognak forgolódni az építkezés gépei, a daruk, a szivattyúk.

A Dózsa György út felől a Parlament méretű szőttes oldalfalú épületet fogjuk látni, nem a Ligetet!
A szomszédos házaknak esti tücsökmuzsika lesz a fűtés/hűtés zaja.

egerfas_ing.JPG

Az épület a szélcsatorna útjában állva, meggátolja a szennyezések gyors kisöprését.
56-os_emlekmu_legifoto.jpg

Ha mi ezt mindannyian tudjuk, meg tudjuk értetni ezt a városvezetéssel és a nagy beépítővel!?

Igen, ha megosztod, ha segíted a Liget védelmét!

Néprajzi törvénytelenségek

Néprajzi törvénytelenségek

  • Egy telken több ütemben terveznek megvalósítani több épületet, azonban egyenként „vizsgálják” a környezeti hatásukat, összegződve nem. A teljes beruházást egyszerre kell vizsgálni, akkor is, ha az egyes épületek megvalósításának kezdete időben eltérő.
  • Előzetes Vizsgálati dokumentáció egyáltalán nem készült a Néprajzi múzeumra külön sem, és együtt sem a többi épülettel. Pedig a Néprajzi múzeum önmagában is brutális beavatkozás a környék életébe! Az egész városra fog visszafordíthatatlan hatást gyakorolni a megjelenése!
  • A parkolók megszűnnek (ismeretlen darabszám!), de nem gondoskodnak parkolókról a közelben!
    • A Vész megengedi, hogy a kötelező parkolóhely felének a 60%-át építsék meg! Ez 373 db parkolóhely helyett 112 férőhellyel megelégszik. És nem számol a környék lakosságának parkoló igényével sem, amint a várható dolgozói és látogató létszámmal sem.
    • A mozgássérült parkolók számát is alul becsüli.
    • Az autóbuszok parkolásáról említés sem történik!
  • Az építési engedéllyel érintett terület a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO Egyezmény által nemzetközi oltalom alatt áll, világörökségi műemléki védelmet élvez!!!!!! Az Unesco Egyezmény nemzetközi szerződés, így a jogszabályi hierarchiában a hazai törvények felett áll!!! A tervezés sem kezdhető meg az UNESCO örökségvédelmi hatástanulmánya nélkül!
  • De a hazai ( egykor még létezett) örökségvédelmi szakvéleményt is figyelmen kívül hagyták ( Az épület magassága és szélessége is túlzottan belerondít a világörökség panorámájába)
  • Mivel a Néprajzi múzeum építése meghaladja az 500 millió forintot és jelentős földmunkával jár, ezért a régészeti feltárásról részletesen kellett volna rendelkezni! Nem tették!
  • A tervdokumentáció csak a munkatér víztelenítését, talajvíz elleni védelmét oldja meg. Az épület használatba vétele utáni állapotban nem vizsgálják, hogy a talajvíz áramlásának iránya milyen hatással lesz a talaj vízháztartására, a Széchenyi fürdő vízbázisára, a faállomány életére, a Dózsa György úti házak stabilitására.
  • Az OTÉK-tól való eltérés engedélyezése a tűzvédelmi szabályok esetében tömegkatasztrófához vezethet!
  • A tűzoltási felvonulási útvonalak sem helyezhetők el a szomszédos telken (Műcsarnok)! Ahogyan az épülethez vezető utaknak is jellemzően közterületen kell lenniük. ( Nem a Műcsarnok magántelkén!)

Ezek az apró törvénytelenségek rakódnak a Liget projekt egészének illegitimitására, alaptörvénybe és nemzetközi szerződésekbe ütköző voltára.

És nem ejtettünk szót, a közvéleményt folyamatosan félre tájékoztató, látványtervekről, bejáratott leegyszerűsítő hazugságokról, kommunikációs kampányról.

Az ügyfél jogok figyelmen kívül hagyása, az iratbetekintés megakadályozása a rendszer működéséből adódik.

 

Bp, 2017. december 9.

 neprajzi_szornyuseg.jpg

 

budapest_vila_go_ro_kse_g_0117eng.jpg

 

 50_cm_termoreteg_a_talaj.jpg

 

 

Nagy tesója született a VÉSZ-nek?

mi a csuda az a DÉSZ?!

Tisztelt Főpolgármester úr! Jegyző Asszony! Képviselők!

Aggodalommal vegyes örömmel figyelem a Duna parti Építési Szabályzat újabb és újabb ütemének híreit.

Az öröm annak szól, hogy nagyon szeretném szépnek, gondozottnak és amennyire csak lehetséges, természetesnek, de legalább természet közelinek látni a budapesti Duna partokat. Boldog lennék, ha a rozsdaövezetek átadnák a helyüket kellemes pihenő, sétálós, rekreációs területeknek.
Az aggodalmat az okozza, hogy a szépen hangzó hirdetések, és mutatós tervek mögött ismerős problémák tucatjait vélem felfedezni.

  1. A VÉSZ és a DÉSZ BÉSZ stb. bevezetésével valójában önkormányzati tulajdonú területeken induló beruházások előkészítése folyik. A speciális szabályozók felülírják az országos, a fővárosi és a kerületi szabályozókat, Előtérbe kerülnek a gazdasági haszon szempontjai, és hátra sorolódnak a környezetvédelmi, a lakossági érdekek. Ha jók az országos szabályozók, törvények, akkor miért nem aszerint épülnek a kiemelt beruházások? Ha az OTÉK és az Építési törvény nem felel meg a mai kor követelményeinek, akkor azokat kell módosítani!
    De így attól tartok, hogy városképi urbanisztikai káoszt okoz, hogy vannak országos, fővárosi, kerületi szintű szabályozók…és vannak a Városligetre, Margitszigetre, Népszigetre, Duna partokra vonatkozó szabályok!
    1. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXIV. törvény – többek között – módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) fővárosi településrendezési eszközökre vonatkozó előírásait, bevezette a Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) fogalmát, és a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazást kapott arra, hogy a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területének építési rendjét és rendeltetését a helyi sajátosságoknak megfelelően rendeletben szabályozza.” idézet a DÉSZ. IX üteméből XI. kerületi szakasz

 2. A fővárosi Duna partokat XII. „ütemre” (= építési területre) osztották, külön- külön szabályozókkal, benne azzal a megfogalmazással, hogy azon belül is további kisebb építési területekre oszthatók. Így nem látok egységes koncepciót egy nagyon is összetartozó beruházás sorozat megvalósításában. De még riasztóbb, hogy a hatástanulmányok is egyenként készülnek és nem mérik fel az egész építkezés reális környezeti hatásait! Miért kell már az indulásnál sutba dobni a korrekt környezeti hatástanulmány készítésének lehetőségét? Miből fog kiderülni, hogy az építkezések milyen hatással lesznek a Dunára, annak vizére, közlekedésére, az ott élőkre, az intézményekre… a 12 beruházás összegződő hatása következtében?

  • A VÉSZ-en edződött városlakó szívébe jeges rémület költözik az alábbi idézettől. ( IX. ütem, XI. kerületi parszakasz)

„:……..Budapest területének egy olyan gyöngyszeme, amely jelentős természeti, turizmusfejlesztési potenciállal rendelkezik, de jelenleg ezek az adottságok nincsenek kihasználva.”

Mi a biztosítékunk arra, hogy egyúttal lakosságbarát is lesz az az ingatlanfejlesztés, melyben kiemelt szempont a turisták vonzása. Ezt látjuk a Moszkva sétány kialakításánál is! Beton-térkő-sivatag.  A lakossággal, a civil szervezetekkel, legalább 10 szakma képviselőivel kellett volna előzetesen megbeszéléseket folytatni! Erre nem alkalmas, az internetre feltett, az egyszerű városlakó számára semmitmondó DÉSZ hirdetmény. 10 ezer emberből, ha 2 tudja miről van szó!
Hogyan tervezik teljesíteni az aarhusi egyezményben elfogadott vállalásokat a legszélesebb nyilvánosságra, az érintett kerületek lakosságának és a fővárosiaknak a bevonására?

(NEM TÁJÉKOZTATÁSRA! hanem közösségi tervezésre gondolok! NEM UTÓLAG, hanem a tervezés szakaszában…érdemi beleszólás jogával!)3. A „Duna partok” igen hosszú szakasza a világörökség területe. Tudomásom szerint szükséges beszerezni az ICOMOS állásfoglalását, ha a világörökség területén vagy védőzónájában beruházásokat valósítanak meg.

  1. Kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ICOMOS nemzetközi szervezete által kidolgozott norma szerint elkészített örökségvédelmi hatástanulmányokat!

Megköszönöm, ha megküldik nekem is.

  1. A hatástanulmányban minden részletre kiterjedően számba kell venni a terület örökségi értékeit, és pontosan ismertetni kell a tervezett beavatkozásokat.
  2. a várható, lehetséges hatásokat, prekoncepció és részrehajlás nélkül
    1. Ha elkészült ez a hatástanulmány, kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ICOMOS véleményét, ellenőrzésének eredményét!
    2. Ha esetleg felkerült a Budapesti Világörökségek területe a veszélyeztetett világörökségi területek listájára, azt is hozzák nyilvánosságra!

  3. A DÉSZ IX. üteménél (XI. kerület) hiányos az alábbi bekezdés. A Városépítési Főosztály miért CSAK az államigazgatási szerveket hívta fel nyilatkozat tételre? A Magyar Urbanisztikai Társaságot? A Tájépítészek Szövetségét? Levegő Munkacsoportot? Budapesti Városvédő Egyesületet?....stb szervezeteket megkeresték?
    Kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ő véleményüket is!
    1. A 2. mondatból nem derült ki, hogy mely szervek NEM tartják szükségesnek környezeti hatástanulmány készítését!
    2. De nagy öröm az aggodalom tengerében, hogy a hatástanulmány elkészítése mellett kötelezte el magát a DINP, a Katasztrófavédelem, a Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Természetvédelmi Főosztálya! És a hatástanulmány elkészítése elkezdődött. Köszönjük!
    3. Hogyan készül a hatástanulmány? Felszalámizzák a Duna partot és az egyes építési területekre külön külön készül, vagy összességében értékeli az építés és fenntartás hatásait? (Közvetlen és közvetett hatások)
    4. A „projekt” kijelölt hatásterületét is szíveskedjenek nyilvánosságra hozni!

„A Korm. rendelet szerint az előzetes tájékoztató szakaszban a környezeti vizsgálat tartalmára, készítésére vonatkozólag a kidolgozó Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály megkereste az összes érintett államigazgatási szervet és a környezeti vizsgálat készíttetésére vonatkozó nyilatkozatukat megkérte. Az összesítő táblázat alapján, a nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat készítését, továbbá a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Mindemellett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és Hatósági Szolgálata véleménye, a Budapest Főváros Önkormányzata Városigazgatóság Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleménye alapján a környezeti vizsgálat készítése indokolt.”

 A fenti idézetben a DINP szükségesnek tartja a hatástanulmány készítését, a táblázatos felsorolásban nem tartja szükségesnek. Melyiknek higgyünk?

  1. Jó kezekben vannak örökségeink ennél az Örökségvédelmi Osztálynál?

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi

Felügyeleti Főosztály Örökségvédelmi Osztály

2016.10.20. - Műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szempontból

  1. nem tartja szükségesnek.
    1. 14 szervezet nem nyilatkozott!!!! Hogyan lehet így megalapozott döntést hozni?!

- Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály…nem nyilatkozik egy olyan területről, ahol galéria erdők lehetnének?

- A Forster Gyula Örökségvédelmi központ?....igaz azóta megszüntették…de mi van helyette?

- Népegészségügyi Főosztály? Egy szava sincs hozzá?
Miért nem ragaszkodnak hozzá, hogy a nevezettek nyilatkozzanak!?  Ekkora beruházás a főváros minden lakóját, minden közlekedőjét érinti! Egyetlen hatóság vagy hivatal sem lehet néma! Pláne nem, ha felkérik erre. ( Bár a Népegészségügy jobban tette volna, ha nem nyilatkozik!) Vagy rövid volt a határidő? Mint sok nagy beruházás statáriális előkészítésénél?

 „A környezeti értékelés keretében új felmérések, vizsgálatok elvégzésére nem volt lehetőség” Ha nem készültek „új felmérések, vizsgálatok”, akkor réges régi adatok és spekulációk alapján merünk belevágni a Duna TELJES fővárosi szakaszának átépítésébe? TERVEZIK ÚJ FELMÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK ELKÉSZÍTÉSÉT? Még mielőtt konkretizálódnának a tervek?

Számos kérdésem lenne még, de ehhez valós társadalmi konzultációra és nem közmeghallgatásra lenne szükség.
(Konzultáció:

tanácskozás, (orvosi) vizsgálat, megbeszélés (tanárral), szakértők tanácskozása (egy bizonyos kérdésben), tanácsadás, tanácskérés, véleményadás, véleménykérés

Magyar nyelv értelmező szótára)

 Boldog Új Évet kívánok Önöknek a KÖZ szolgálatához!

100_1697.jpg100_1712.jpg100_1753.jpg

VÉSZ-es dolgok közelítenek!

levél a fővárosi képviselőknek a legújabb VÉSZ módosításról

Tisztelt Képviselők, Főpolgármester Úr, Jegyző Asszony!

 A testület asztalán újra egy indítvány a Városligeti Építési Szabályzat módosítására.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy valójában mihez is adják a nevüket, ha elfogadják a VÉSZ újabb módosítását:

  • A magyar parlament 2013. karácsonyán 5 perc alatt megszavazta, hogy a főváros és a XIV. kerület tulajdonát képező Városligetet be kell építeni. Erre törvényt is alkotott! Önöket, fővárosi képviselőket hatalmazta fel arra, hogy alkossanak olyan szabályokat, hogy egy akkor még ismeretlen gazdasági társaság jogi akadály nélkül ezt megtehesse.
  • 2015-ben a főváros 99 évre hasznosításra átadta a Városligetet egy Ingatlanfejlesztő zrt- nek.
  • Az így létrejött Városligeti Építési Szabályzat feladata volt, hogy az Önök jóváhagyásával, az ingatlanfejlesztő felmentést kapjon az ország hatályos építési szabályai alól! Jogi nonszensz, és visszaélés a jogalkotással. (Ez a beszédes nevű Városligeti Építési Szabályzat = VÉSZ. Valóban az.)
  • Az, hogy az eredeti VÉSZ-t Önök mindig oda igazítják, amit éppen az ingatlanfejlesztő elkövetni készül, (vagy már el is követte) jogi abszurd, a lakosság, az ország és a világörökség értékeinek semmibe vétele.

Már engedélyezték az

  • Országos Települési Építési követelmények (OTÉK) negligálását.
  • A kormány megszüntette azokat a hatóságokat, melyek törvényességi felügyeletet gyakorolhattak volna a kiemelt beruházások fölött.
  • Megszüntették a környezetvédelem intézményrendszerét, ugyanúgy ahogy az örökségvédelemét, vagy a közlekedési hatóság jogosítványait is.

Ilyen körülmények között Tisztelt Képviselők már régen nem az a kérdés, hogy engedjünk-e az ingatlanfejlesztő további kívánságainak, hanem az a kérdés, hogy miért van a fővárosnak még mindig élő vagyonkezelési szerződése ezzel a céggel?

Mivel a Városliget Ingatlanfejlesztő ZRT eddig sem tartotta be az ország hatályos törvényeit, folyamatosan megszegi a munkavédelmi előírásokat, az építési engedélyek kiadásától a favágásig semmilyen munkafolyamatban nem tiszteli a törvényeket, ezt a szerződést azonnal fel kell bontani.

Önöknek kötelességük a lakosság, a világörökség, a környezetvédelem, az önkormányzatiság elvének védelmezése. Nem nyújthatnak segítő kezet a világörökség lerombolásához. Javaslom, hogy lépjenek túl ezen a módosító javaslaton, és gombolják újra a kabátot: Először vizsgálják felül, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt hogyan teljesíti feladatait?
Képes és hajlandó-e a feladat jogszerű ellátására?

A teljesség igénye nélkül a legfelháborítóbb példák a jogsértésekre:

  • Korábban, amikor a Városliget beépítésének kezdeti fázisában arról volt szó, hogy hogyan építsék be a világ első tervezett közparkját, azt az engedményt kapták, hogy sem a főváros, sem az agglomeráció, sem Zugló településfejlesztési szabályait nem kötelesek betartani.
    • Most, amikor már + vendéglátó és kereskedelmi egységek építéséhez kérik az Önök hozzájárulását, hirtelen Zugló arculati kézikönyvéből nyerik a kerthelyiségek leburkolásához a jogalapot. Plusz a csenevész új ültetésű fák helyett majd árnyékoló vitorlák fogják védeni a vendégeket. Pótolják ezek a kivágott 150 éves fák árnyékoló, klimatizáló hatását? Pótolják a Liget közpark voltát, ha az elkerített területeken kizárólag fogyasztó vendégek sétálhatnak?
  • Az egyes épületeket külön - külön engedélyeztetik, és mondják ki róluk, hogy nincs jelentős környezeti hatásuk. Miközben az egyetlen telken történő építkezések összetartozó tevékenységek, tehát az építkezés és a használatba vétel minden káros hatása összegződik, úgy is kell kezelni! Egyesíteni kell az eljárásokat, hogy kiderüljön, milyen VALÓS hatásokkal kell számolni az épületek fennállásának teljes élettartama alatt!
  • A Liget területén történő építkezésnek és az épületek üzemelésének zaja, légszennyezése a környékre hatást gyakorol, tehát hatásterület kijelölése kötelező!
    • kiemelten kellene figyelni a környék iskoláinak, óvodáinak, egészségügyi intézményeinek, lakóházainak, a Széchenyi fürdőnek a zajvédelmére,
    • a Dózsa György út, a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor épületeinek állagvédelmére, állapotfelmérésére,
    • a parki funkciók elvesztésének hatására (Lakosság, rekreációs funkciók).
  • A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság új eljárásra kötelezte az Ingatlanfejlesztőt a Közlekedési múzeum hatástanulmánya tárgyában. Folyamatban van a Hermina garázs és a Dózsa mélygarázs elmaradt hatástanulmányának felülvizsgálata is.
  • A lakosságot megtévesztik azzal, hogy néha kivesznek 1-1 épületet a projektből, majd azt kommunikálják a lakosság felé, hogy ezzel nő a zöld felület. Közben nem, mert kétszeresen is csökken a zöld: 1. amikor szabad parkfelületekre sportpályát építenek. 2. amikor a meglévő sportpályák helyére építik a Nemzeti Galériát.
  • Azt állítják, hogy régi pompájában állítják helyre a Városligeti Színházat, miközben a szecessziós épületet kénytelenek egy fél panelházzal megtoldani, hogy a modern színpadtechnikának helye legyen benne. Így születnek a mai korban újjáépített, használatra alkalmatlan épületek (Feszl pavilonok).
  • Bizonyára észrevették, hogy a Városliget területe 7 méterrel beljebb került, miközben a Dózsa György út kiszélesedett!? (Hab a tortán, hogy a Dózsa György útra buszok és akkumulátoros trolik közlekedését tervezték és most végigültették felsővezeték- tartó oszlopokkal.)
    • Igaz, hogy növekedett is a Városliget a MÁV területekkel, az M3 felüljáró aljával és a Varannó utcával… tehát még az építési terület határait is megváltoztatták…a legkülönbözőbb jogi furfangokkal ( Magánkézbe került, (az MMA hoz) a Műcsarnok!!!!!) Önök ilyen bőkezűen adják át saját ingatlanaikat is mások magánhasználatára, esetleg tulajdonába…? Feudális hűbérbirtok lenne a Városliget?
  • Az egyes épületek bontása, tervezgetése (Közlekedési múzeum, Zene háza), a BIODÓM és a Mesevár építésének költségei a sokszorosára nőttek. Van még jogalapja megtérülő beruházásról beszélni a fővárosnak, az Ingatlanfejlesztőnek és a KPMG-nek?

A felsorolás nem teljes! Folytathatnánk a jogsértéseket napestig! De ezek felderítése az Önök feladata.

Összefoglalva:
Budapest Főváros Képviselő- testülete nem járulhat hozzá egyik legértékesebb vagyonának, a Városligetnek a törvénytelen lerombolásához. Az ott folyó munkálatok fölött felügyeletet, ellenőrzés kell gyakorolnia!

Nem pazarolhatja az adófizetők pénzét arra, hogy egy rosszul előkészített, szakmailag védhetetlen beruházásba számolatlanul, átláthatatlanul öntik a közpénzt, és segédkezet nyújt az Ingatlanfejlesztő pazarló, átgondolatlan, koncepciótlan és ellenőrizetlen, ellenőrizhetetlen tevékenységéhez.

  • Kezdeményezzenek vizsgálatot a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt tevékenységének törvényes voltáról!
  • A vizsgálat idejére MINDENNEMŰ építkezést, bontást, park rehabilitációnak álcázott rombolást szüntessenek be!
  • Kérjék ki a Mezőgazdasági Minisztériumtól azt a jelentést, amit az ország az Európai Bizottság kérésére összeállított és elküldött!

Döntésükhöz a

bölcsességet, és a lakosság érdekeinek képviseletét kívánom Önöknek:

 img_5819.JPG

img_5108.JPGimg_5150.JPG

Budapest, 2017. december 4.                   Tisztelettel: