Tisztelt Zöld Hatóság/Kormányhivatal!

Tisztelt Jegyzők! V.ker VIII. ker XIV ker.

Korábban bejelentést tettem az Olof Palme sétány 1-5. Hrsz: 29732/11 (korábban 29732/1) területen zajló faátültetés szakmaiatlansága, környezetkárosító volta és a közpénzek felelőtlen elköltése miatt.

Mára napvilágot látott ( az eddig elpusztított és átültetett Hungexpo telephelyen kívül) újabb, a Városliget beépítése okán átültetendő fák listája a Közlekedési múzeum, az Új Nemzeti Galéria, az Üzemeltetési és Parkfenntartási Központ, a Néprajzi múzeum és a leendő Zene háza építési területén.

Kérem, hathatós intézkedésüket annak érdekében, hogy leállítsák ezt a „projektet”, ami ökológiai katasztrófával fenyegeti a várost, ha ilyen hozzáértéssel dolgozni engedik a Városliget Zrt embereit és alvállalkozóikat.
Kérem, hogy független szakértőkkel vizsgáltassák át a mellékelt dokumentumokat, hiszen én nem vagyok kertész, és a biológia tanári diplomám is több évtizedes.
Szakmai (kertészeti) hibának tartom, ha

• Invazív fákat ültetnek át (tömegesen). Hiszen a 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet a fás szárú növények védelméről tiltja e fák ültetését. Véleményem szerint akkor tilos ÁT-ültetni is őket, lehetővé téve, hogy tovább szaporodjanak kontrollálatlanul és tegyék tönkre a még megmaradt természetes élőhelyeket. Hasonlításul hozom fel: aki nem kaszálja a telkén a parlagfüvet, azt megbüntetik. Feltételezem, akkor is megbüntetnék, ha kaszálás helyett tömegesen ültetné el a tulajdonos bármelyik közparkban. Akkor miért nem esik egy tekintet alá, ha ugyanezt teszi a parlagfűnél százszor nagyobb invazív fákkal egy állami megbízásból dolgozó cég? Ez nem más, mint intézményesített környezetkárosítás!
  • ha egy invazív fafajról meg sem jelenítik ezt a tulajdonságukat, illetve hol így, hogy úgy, néha még „kiemelten értékes fa” státuszt is kaphatnak.
• A lakosság és a hatóságok megtévesztését szolgálja az a trükk, hogy a Városliget fasorait nem fasorként vették fel a fakataszterbe. Így úgy tűnik, mintha nem egész fasorokat pusztítanának el, csak egyes, különálló parcellákból vágnának ki azonos fajokat. ( Rondó, Városligeti körút)
• Ha a kertészek szakmai állásfoglalása ellenére, „megrendelői igény” alapján ültetnek át fákat, saját jobb meggyőződésük ellenére. ( Közlekedési múzeum EVD)
• Ha a több éves fák átültetését úgy végzik, mint a Hungexpo telephelyen: több éves előkészítés helyett gömbvágóval egyszerűen kiemelik a talajból a fát, és egy előkészítetlen, tápdús talajjal nem kibélelt ültető gödörbe dugják. Lombkoronáját nem metszik vissza annyira, hogy azt a gyökérzet elláthassa tápanyaggal, hanem teljes lombkoronával végigsöpörnek vele egy telket, és elültetik….na nem az előre kijelölt helyre, hanem egy házhoz olyan közel, hogy a koronája az ablakot verdesi. Ha létezik állatkínzás, miért nem büntetik a növénykínzást? Mert nem ugat?
• Minél nagyobb az átültetés kockázata, és csökken a túlélés esélye, annál drágábban, annál nagyobb anyagi ráfordítással történik a PR átültetés. Ez közönségesen a közpénz elherdálása, sőt kártékony felhasználása.
• A magról nőtt, és egyre több invazív tulajdonságot mutató fákat sem lenne szabad átültetni (csörgőfa, fehér eper.
• ha olyan szakemberek döntenek a fák átültetéséről, akik nem ismerik a fafajokat, tehát speciális igényeiket sem tudják figyelembe venni az ismeretleneknek. De átültetni kívánnak olyan fákat, melyek az egész Városligetben nem találhatók.
• nem tudom mire vélni, hogy a felsoroltak közvetlen közelében élő más fákat miért nem ültetnek át? Őket majd beteggé nyilvánítják és kivágják?

Bizonyos, hogy az építkezéseknek, szállításnak, anyagmozgatásnak, földmunkáknak és közműfektetésnek sokkal, sokkal több fa fog áldozatul esni. Legalább ugyanennyi fának kell sürgősen megbetegednie, hogy elférjenek ezek a hatalmas épületek, hogy vezessenek hozzá közművek, utak, hogy mélygarázsok költözzenek a mocsárba… Mint ahogy abban is biztos vagyok, hogy ezeket a faátültetéseket csak fügefalevélnek használják, hogy elleplezzék a valós pusztítás mértékét.

Érdemes ehhez a pusztításhoz hozzászámítani:
a Vidámpark területéről máris kivágott fákat.

A Városligeti színház kártételét

Az ezután építendő látogató központot, WC -ket,

kereskedelmi és vendéglátó egységeket

A Palme ház és környéke átépítését, az utak áthelyezését, kutyafuttatókat, sportpályákat, a vizes VB és a majdani olimpia létesítményeit, játszótereket, kapukat, zászlótartókat, Regnum emlékhelyet, mélygarázsokat a Dózsa György útra….

A Néprajzi Múzeum építésének esik áldozatul a Városliget emblemetikus RONDÓ-jának  5 fája (a többi majd később)

A 203. parcella Kocsányos tölgyei (3 db), és platánjai (2 db), melyeket még Rákosi Mátyás elvtárs is megkímélt, most álültetéssel semmisülnek meg. Mindannyian vastag törzsű idős fák 60-80 cm-es átmérővel, és 1-2 méteres törzs körfogattal, semmi esély sincs rá, hogy életben maradjanak!!!

De a 7 db fenyő is 40 év körüli lehet. Ezeket is jobb lenne odaadni egy idős otthonnak karácsonyfának, mint átültetni. Kb. ugyanolyan a túlélési esélyük.

…és természetesen átültetnek egy db invazív Nyugati ostorfát is!

16 db átültetendő fából 13 db-hoz hozzányúlni szakmaiatlan, környezetrombolás, városkép rombolás, a világ első tervezett közparkjának bejáratául szolgáló RONDÓ további csonkolása. Röviden bűn.

Átültetésre szánt invazív fák:

mindösszesen:                                                                                                                                              36 db!

mindösszesen:                                                                                                                                              47db!

túlkoros és invazív is egyben: 16 db

Kérdés továbbá: hová ültetik át ezeket a szerencsétleneket?

Ezeket is csak 1x locsolják meg?

ezeket sem készítik fel az átültetésre, csak kitépik a földből és bedugják egy előkészítetlen üregbe??

Ezeket is a koronájuknál fogva fogják húzni a földön?

A kérdéseim költőiek, hiszen az építkezés szakmaisága, technológiai fegyelme, megfontoltsága, szabály tisztelete előre vetíti mi várható!

1. Ha a Hungexpo területén, hogy 8 fa átültetése 18 millió Ft,
   akkor az átültetésre váró összesen 218 db fa az átültetése kb. 490 millió forintra rúg!
   És mindez 228 fa halálának elleplezéséért…melyek pusztulása után még a visszapótlási kötelezettsége sincs a Városligeti INGATLANFEJLESZŐ Zrt-nek, de a Liget területén belül, az építkezés után erre helye sem lesz.!
2. A fenti összegek egyszeri locsolást biztosítanak, a gallyak elszállítása nélkül! Nyilvánvalóan pénzkidobás legalizálása soha el nem végzendő munkáért.

Ennyire „kerül amibe kerül”?! Ebből a 490 millió forintból az egész Városliget rehabilitációja megoldható lenne!!!

És a fák darabszáma? A Hungexpo telephelyen

előbb kivágási engedélyt adtak 40 fára, majd  kivágtak 2x annyit….

most még átültetnek egyik terv szerint 8-at, és a

legújabb terv szerint 5db-t.

Ez 53 fa (vagy még inkább, a „betegekkel” és a csemetékkel együtt 93)  egyetlen építési helyen…3-4 lépésben. Tudjuk, hogy ez a cél: lassan elpusztítani a Ligetet és helyére turisztikai brandet, díjnyertes betonrengeteget építeni Önök ehhez nem adhatják a nevüket! Ki kell mondaniuk, hogy törvénytelen, szakszerűtlen, környezetkárosító és a közvagyon hűtlen kezelése!

Ezért Tisztelettel kérem, hogy a fent kért független szakértői vizsgálatot elvégeztetni szíveskedjenek, a faátültetési cirkuszt mindaddig leállítani, amíg valódi „parkrehabilitáció” nem veszi kezdetét!

Az építési engedélyek sem adhatók ki mindaddig, amíg a fakivágási engedélyek nem szabályszerűen kerülnek elbírálásra, nincs egyértelműen megjelölt faátültetési hely és a pótlási kötelezettség vállalását jogszabályban meghatározott feltételek szerint nem hozzák nyilvánosságra!

+ a fapótlási kötelezettség NEM teljesülhet „pénzbeli megváltással”, sem a Főváros bármely távoli pontján. Azt Zugló területén kell pótolni….ha már minden áron fát akarnak vágni.

Budapest, 2017. február 12.                      

Méltányos, jogszerű és szakszerű intézkedésükben bízva:

Keresetlevél a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság –hoz

a Pest Megyei Kormányhivatal megsemmisítő határozata ellen.

Az alábbiakban a keresetlevelet a magam konyhanyelvére lefordítva teszem közzé

A Kormányhivatal a másodfokú határozatával megsemmisítette önmaga elsőfokú határozatát arról, hogy nem szükséges környezeti hatástanulmányt készíteni a Közlekedési múzeum építésének megkezdéséhez.

Ezzel azt sugallja, hogy előzetes vizsgálati eljárásra sincs szükség a Közlekedési múzeum építésének megkezdéséhez!
Az építtetők így a múzeum építéséhez benyújthattak építési engedély kérelmet, anélkül, hogy az építés ideje, és az új épület üzemelése során várható környezeti hatásokat megvizsgálták volna!

Holott ez a hatásvizsgálat csak a tervezés fázisában, a kivitelezés megkezdése ELŐTT tudja betölteni valódi funkcióját! A mélyépítési munkálatok ugyanis a megkezdésükkel egyidőben beavatkoznak a talajvíz mozgásába, a fák gyökérzetét károsítják, a zöld területet, a talajt tapossák, felmarják.

Indoklás

1. Ha a Városliget Zrt kérdéssel fordult a hatósághoz, hogy kell-e környezeti hatástanulmány vagy sem, akkor a másodfokú hatóság azt nem teheti meg, hogy megsemmisíti az elsőfokú határozatát anélkül, hogy válaszolna a feltett kérdésre.
2. Nem hozhat másodfokú határozatot, nem vehet részt másodfokon ugyanaz a hivatal (és annak vezetője), aki/amely az elsőfokú határozatot hozta.
3. A Közlekedési múzeum építése ezen a területen előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására kötelezett!
4. A tervezett építkezés NEM „felújítás” és nem „rekonstrukció”, mivel nő a térfogata, nem ugyanazon helyen építenék fel, ahol eredetileg állt. Ugyanis 6 méterrel beljebb, a Liget testében épülnek fel az új kiállító terek, a mélygarázs, a trafóház stb.
5. A Ligetben felépítendő épületegyüttes elemei külön-külön NEM vizsgálhatók. Azok összetartozó tevékenységek, melyek együttesen és külön- külön is brutális környezeti beavatkozást jelentenek (elsősorban a hidrogeológiai, tájképi, levegő szennyezettségi, zöld felületi viszonyokra).
   1. Sem az első fokú határozat, sem a másodfokú nem tárja fel a teljes hatásterületet és az összetartozó tevékenységek együttes hatását.

Kértük, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a környezetvédelmi eljárásban hozott fenti határozatok végrehajtását azonnal felfüggeszteni szíveskedjék, hogy az építési engedély kiadására ne kerülhessen sor.

Budapest, 2017. február 14.                                                                                     GK

A miniszteri biztos(?) ámokfutásában éppen az Oscar-díjnál tart.

A fanyalgó Soros-bérencek meg háborognak, hogy ez az Oszkár, nem az az Oscar.

Pedig dehogy nem! A Liget beépítése igenis Oszkár díjra érdemes! Többre is! Amolyan magyar Oszkárra. Nem kicsit savanyú, nem kicsit sárgább, de a mienk. (Hogy vinné el az ördög)

Számba vettem, hogy mely Oszkárokat érdemelné meg ez a giga-beruházás.

1. Nem minden évben osztják ki, de létezik: a Tudományos és mérnöki díj. Olyan újításokért ítélik oda, melyek jelentős hatást gyakoroltak a filmiparra. A mi „projektünk” annyi újítást hozott a világ nagy ingatlanfejlesztéseinek világába, hogy valóban egyedülálló!
   1. Máshol valószínű tekintettel lettek volna a városra, annak földrajzi adottságaira, lakóira, az építészek, urbanisták, tájépítészek, civil szervezetek, a lakosság véleményére, de ezt a beruházást nem kötötték röghöz ezek a kisszerű megfontolások.
   2. Máshol talán balga módon tekintettel lettek volna arra, hogy mit tesznek lehetővé az ország hatályos építészeti, közlekedési jogszabályai. Nálunk a törvényeket igazították a beruházás igényeihez.
   3. Máshol a Világörökség megóvásával, a rozsdazónák fejlesztésével próbálkoztak volna a beruházók. De ez szűklátókörű, avítt megközelítés! Ez a beruházás, így ahogy megtervezték szakít ezzel a visszahúzó örökséggel. A rozsdazónákat marja tovább a rozsda nyugodtan, mi meg turista vonzó attrakciót építünk az ország (a város), amúgy is leglátogatottabb 1 négyzetkilométerére.
   4. Máshol ha egy területre fejlesztenek, adnának neki egy stílust! Nem így mi! Ahány épület, annyi stílusirányzat. Lesz itt minden, mint egy falusi vegyes kereskedésben. Merjünk bátran élt vasalni abba a farmerba! Meg frottír zoknit húzni a szmokinghoz!
   5. …na és ki másnak jutna eszébe kilátót építeni a város legmélyebben fekvő mocsarába? Na ugye?!
2. A legjobb idegen nyelvű film díját is megérdemli a mi beruházásunk! Nem az ángliushoz képest „idegen” ez a nyelv, hanem a mi ékes magyar nyelvünkhöz! Régen a Liget szó fás, bokros, füves területet jelentett. mostantól múzeum gettót értenek alatta.
   A rekonstrukció, a felújítás, a megújítás, a megzöldül… mind mind szinonimái lettek a favágásnak, a természet közeli tájak megsemmisítésének.
   A még meg sem honosodott „fenntartható fejlődés” is új értelmet nyert! Amit ma elpusztíthatsz, ne halaszd holnapra. Na és a Földet nem unokáinktól kaptuk kölcsön, hanem örüljenek, ha morzsákat hagyunk nekik belőle.
   A kulturális örökség védelme kifejezés is amolyan komonista csökevény. Hiszen alkalmasabb a „szellemében megújul” kifejezés. Így megszüntetve őrizzük meg. Fényképen.
   És így lesz idegen nyelv a nyelv a saját hazájában! Így nem érti a lakosság a saját anyanyelvét! sem.
3. A legjobb látványtervezés díja is a mi új, turisztikai desztinációnké lehet! Ezeken a látványterveken mindig süt a nap, az épületek nem vetnek árnyékot, a fák az égig nőnek, az emberekhez képest törpe toronyházak simulnak a tájba. A 67 méteres épület a derekáig sem ér a 40 méteresnek. Az új 39 méteres üvegház megbúvik a 20 méteres fák árnyékában és alig látszik a 36 méteres nagy szikla mögött. Mert ha az operatőr leguggol a fa mögé…ez éppen így látszik! És a nézők imádni fogják …. a látványt! Éljen az operatőr is J!
4. Az Eredeti forgatókönyv díj adja magát! Már a kiindulási pont is zseniális! Máshol az „elhelyezési ötletpályázat” azzal indulna, hogy nézzük meg: hova is ejtsük le ezeket a Lego házakat (ha már). Mi pedig megfordítottuk! Itt a Liget, itt lehet ötletelni. Melyik hatalmas épület melyik sarkot tarolja le és melyik kerüljön kellős középre. Eleve kizárjuk azokat az építészeket, akik máshol akarnának építeni. Hogy jönnek ők ehhez? Azt a közgazdászok, a politikusok, az aranycsinálók sokkal jobban tudják, hogy minek hol a helye! Ki kell zárni még a 65 év fölötti és nem kamarai tag építészeket is és kész a siker! Hungarikum!
5. A legjobb film díj, amolyan film a filmben! Készült ugyanis egy „Ah! milyen lepusztult a Liget” című dokumentumfilm is. A film végén még az operatőr táskáját is ellopják a gaz hajléktalanok. A nagyobb hitelesség kedvéért. És IGEN! A jövő filmjében nem az operatőr táskáját fogják ellopni, hanem a turistákét. A koldusok.
6. A legjobb rendező díja kié is lehetne más, mint a múzeumi szakma kiváló közgazdászáé: Baán Lászlóé! Ő a sajtótájékoztatók legkiválóbb rendezője, aki percek alatt képes új helyszínt találni, ha felbukkannak a Ligetvédők. Megrendezi a „lakosság tájékoztatása” című filmet lakosság nélkül. Az ötletpályázatot alternatívák választásának lehetősége nélkül. Megrendezi a tájépítészeti pályázatot táj nélkül. A családi élményparkot park és család nélkül. A zöld tetős épületeket zöld tető nélkül. Elrendezi, hogy fel se merüljön a fejekben a „de hol fognak ezek parkolni?” gondolata.

És végül, amikor a nagy mű végső értékelésére kerül sor, reméljük, hogy a mi nagyon nagy rendezőnk majd átveheti a „Soha meg nem valósult rendezések díját”, hogy a város tovább élhesse békés életét, a szakemberek tegyék a dolgukat, a lakosság békésen sétálhasson a Ligetben….mintha mi sem történt volna.

A február közepi enyhülés különleges vizes élménnyel örvendeztetett meg bennünket.

Csodálatos zenével mutatja be a vízben álló Városligetet a Skytechfilm drónfelvétele.

Miután túl vagyunk a meghatottságon, toljuk följebb az agyunkban ezt az információt. Fel-fel…a tudatos szürke agysejtjeinkig (Poirot).

Nézzük, mit találunk!

Hagyjuk el a zenét és a kép alatt olvassuk fel hangosan a Vibrocomp Kft 2015-ös Stratégiai környezeti vizsgálatának ide vonatkozó részét! Gondolkodjunk el azon, hogy ez a legalkalmasabb helyszín mélygarázsok és 9 ezer négyzetméteres kiállító terek mélybe építésére, múzeumok, koncerttermek és színház építésére, alapozására, közművesítésére!?

Idézet a hidrogeológiai fejezetből

„Magas talajvízállás vagy csapadékos időjárás esetén a rossz vízvezető képességű, szerves eredetű tőzegben, illetve magasabb iszap tartalmú rétegeken megreked a víz és időszakos megjelenésű, ÁLTALAJVÍZ jöhet létre. A természetes vízvisszaduzzasztás, illetve az általajvíz kialakulása együttesen hozzájárul, hogy a Városligetnél és környezetében a felszín alatti víz szintje a vártnál magasabban helyezkedik el.”

„ Általánosságban elmondható, hogy a területen építésföldtani szempontból kedvezőtlenek a talajviszonyok….”

itt épül az üzemeltetési Központ!

„A több szinttel a felszín alá nyúló létesítmények (felszín alá 8-10 méterrel) esetében már érdemi befolyás történik a felszín alatti víz viszonyokra nézve.”

„… A magas felszín alatti víz bejuthat a pincékbe és a Dózsa György úthoz csatlakozó háztömbökben, valamint a közeli utcákban lévő házak pincéiben vizesedés, pincevizek fordulnak elő.”

„…A felszín alatti víz szintje jellemzően 5-6 méterrel a felszín alatt húzódik, kivéve az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán, a Színház alatt, ahol magasabban.”

„A modellezési területet ki kellene terjeszteni a szomszédos utcákra is, hogy lehatárolhatóvá váljon a beruházás által okozott vízvisszaduzzasztás, illetve apadás kiterjedése.”

A PECSA és a Közlekedési között alagút köti össze a két mélygarázst.

Alatta megy el a víz vagy fölötte? esetleg átugorja?

Vessük össze ezeket a mondatokat azzal, hogy a „környezetvédelmi hivatal-hatóság” szerint jelentős környezeti hatás nem várható!

Ez nem lenne „jelentős”?

Érdemes még 1x számba venni a mélyben építendő létesítményeket:

• Hermina garázs az M3 lehajtónál 2 emelet lefelé
• Üzemeltetési és parkfenntartási Központ mélygarázzsal az Állatkórház helyén -2 emelet
• Új Nemzeti galéria mélygarázs lehajtóval az Erzsébet királyné útja felőli lehatóval.
• A Közlekedési múzeum mélygarázsa (-3 emelet) és a mellette megbúvó 9 ezer négyzetméteres kiállító tér (-3 emelet mélységben)
• A Közlekedési múzeum mélygarázsa és a PECSA helyének soxorosára épülő Új Nemzeti galéria mélygarázsa közötti összeköttetés, ami ráadásul a betemetett városligeti patak medrére éppen merőlegesen épül meg…ha hagyjuk.
• A magyar zene háza -2 szintre tervezett koncertterme
• A Néprajzi múzeum kiállító termei is a föld alá kerülnek….feltehetően összekötve a
• mellette tervezett Dózsa György úti mélygarázzsal… nehogy vizes legyen a turista lába…
• A Városligeti színházat is alapozni kell és közművesíteni.. a magas talajvízbe..
• Egyes tervek szerint a mélybe dózerolt Regnum Marianum templom számára is olyan emlékhelyet terveznek, ami látni engedi az alapokat (Mint a Március 15-i téren a római alapok.)
• Itt már szólni sem érdemes arról, amennyi minden épül szépen csöndben a Vidámpark helyén… de a talajvíz nem ismeri a fontos emberek illetékességi területének határát.

Ha tehát jól raktam össze a „projekt mélyben épülő” elemeit és a Környezetvédelmi hatóságok/hivatalok állásfoglalását, akkor azt szűrhetem le, hogy ezek együttesen sem lesznek hatással a Városliget felszíni és felszín alatti vizeinek mennyiségére, minőségére, mozgás irányára és sebességére.

Nem kell vizsgálni az épületek hatását sem a talajvízre,

sem a talajvíz hatását az új épületek alapozására

sem a környező házakra,

sem a Széchenyi fürdő vízbázis védelmi területére.

Megnyugodtam! Biztosan hoznak majd törvényt arra, hogy merre köteles mozogni a talajvíz!

És mi lesz azokkal a fákkal, amelyek eddig élvezték a magas vízállás áldásait?

Mi lesz a hatalmas platánokkal, ha elkerüli őket a talajvíz?

Na erre is jó lett volna egy korrekt hatástanulmány! Ha van még jelentése ennek a szónak.

Nincs könnyű helyzetben manapság baánlászló, a kormánybiztos. Ha ugyanis sajtótájékoztatót akar tartani, gondosan ügyelnie kell arra, hogy a hír ki ne szivárogjon, nehogy ott legyenek a Ligetet védelmezők. De nem kívánatosak a kérdező újságírók sem, mert az ő végtelenített magnó-szalagra emlékeztető kinyilatkoztatásai nem mutatnak jól egy oknyomozó újságíró kérdései után. De ma már az is baj, ha az újságírónak vannak előzetes ismeretei, mert akkor nem írná le mindazt, amit diktál neki. De időt és fáradságot nem kímélve most is találtak neki egy újságírót, akinek tollba mondhatta münchauseni magasságokba érő gondolatait. Most is két szálon haladt, mint mindig: fel kellett sorolnia a felsorolható néhány épületet és elhallgatni néhányat, amit bónuszként kapunk. A másik szál azok gyalázása, akik a Városliget beépítése ellen tiltakoznak. Járulékos haszon, hogy addig sem beszélnek a valós történésekről, csak arról, amire ő (önmagán kívül), fel kívánja hívni a figyelmet.

Az Euronews újságírója tehát gyorsan jegyzetel: Szakadnak a Ligetvédők!

mondja a mi kis Münchausenünk, mert új facebook oldalt nyitott az egyik szárny.
Tudja kedves biztos úr, az emberek sokfélék, és ha nem fizetés és hatalom mágnese vonzza őket egy irányba, ki is mutatják a sokféleségüket és mindannyian próbálják megőrizni az arcukat, artikulálni a véleményüket és aszerint hoznak létre kisebb-nagyobb csoportokat, hogy ki kivel ért egyet. Ezt hívják alulról jövő kezdeményezésnek. Ez a polgári engedetlenség fellépése a lakosság semmibevétele ellen. ilyen módon nem szakad, hanem sokasodik és akkorára duzzadt, hogy ehhez már nem elég egyetlen oldal! Ekkora terület védelmére nem elég egyetlen sátor!.

Kár, hogy nem adott hírt arról, amikor 2012-ben elindult az első tiltakozó blog a Városligeti hírmondó. Majd ebből később a Városliget barátai blog és facebook oldal, és azóta még több a Ligeti veszedelemtől a Ligetvédőkig. De ezt egy újszülött újságíró nem tudja, így elhiszi a szerencsétlen, hogy most valami csoda történt.

És mihez kell az „újság-író”? Hát ahhoz, hogy ne tegye fel a kérdést:

Miért kellene egységesnek lenniük ahhoz, hogy tárgyaljanak velük? A lakosság, tán nem többféle emberből áll?
Miért kellene csak egyetlen delegációval tárgyalni?

Miért nem tárgyaltak a Magyar Urbanisztikai Társasággal?

 Miért nem azokkal az építészekkel, akik alternatív terveket dolgoztak ki a múzeumok elhelyezésére?

Miért nem hallgatták meg a Városvédő Ráday Mihály egyetlen javaslatát sem?

Miért nem konzultáltak a Tájépítészekkel?

Miért nem fogadták el a közbeszerzésen nyertes tájépítészek úgynevezett 7-es tervlapját (amelyen bemutatták, hogyan lehetne megújítani a Városligetet épületek nélkül)? És ha mindezek elmentek a biztos úr (és megbízói) füle mellett, akkor mit is jelent vajon a biztos úr nyitottsága?

Ekkora tiltakozás, ellenállás mellett, a 2 évig húzott un.”partnerségi egyeztetés” anullálása után vajon kiket tudna a biztos úr „legitim” képviselőként elfogadni?

Ha lett volna ott egy újságíró is, biztosan megkérdezte volna, hogy miért nem „konzultáltak” előtte a lakossággal?! De nem volt ott újságíró. Csak egy írnok. Boldogok a tudatlanok!

Vagy csak a Ligetben ügyeletet tartó, őket rendőrökkel őriztetett „LIGETVÉDŐK” közül kellene választani kellően jól fésült, szmokingos, lojális tárgyaló partnereket (bedarálhatókat, megvesztegethetőket, kormánypropagandát skandálókat)?

Hát ilyenek hála istennek valóban nincsenek közöttük. Mert mind egyet akarnak: közparkként használható, megőrzött VÁROSLIGETET!

Bizony biztos úr! És mert ezek az emberek nem hajlandóak arról tárgyalni, hogy mi hova épüljön! Csak arról akarnak tárgyalni, hogy azonnal hagyják abba! Mert ez egy közpark!

Bizony, biztos úr, már számos facebook oldal és blog jött létre, hogy a lakosság valós tervekkel és információkkal is találkozzon. De ez sem kerülhet szóba, ha egy sajtó-segédmunkásnak diktálnak és nem nyílt sajtótájékoztatót tartanak. Így lehet elzárni a lakosságot a valós információktól és nyomni az agyukba az „alternatív tényeket”.

Boldog és magabiztos a mi biztosunk: nem lassítják a munkát a Ligetvédők!

Hazudik, hiszen ez a dolga. Sok kisebb nagyobb munkát voltak már kénytelenek leállítani, vagy uram bocsá szabályszerűen végezni, mert a Ligetvédők kikényszerítették.

És ömlik a szó belőle: mi épül, milyen csodás lesz, milyen zöld lesz. Csak győzze írni az íródeák.

De értesülünk újdonságról is: Már nem az Ajtósi Dürer sort találja a legjobb megoldásnak a Kós Károly sétány lezárása utáni forgalom elvezetésre. Mi történt? Eljött megnézni, hogy hol van a Liget??

Szó sem esik róla, hogy a parkolási gondok abból adódnak, hogy az épülő új intézményekhez elégtelen parkoló hely épül? Hogy számításba se vették a lakossági igényeket és az évtizedek óta a környéken működő cégek, kórházak igényeit?!

Szó sem esik az egyre dagadó, egyre szaporodó törvénytelenségekről.

Szó sem esik róla, hogy

- a lakosság ügyfélként történő bejelentkezését akadályozzák

- hogy a fakivágások, és kamu faátültetések ellen számos feljelentés érkezett a hatóságokhoz

- hogy nem készültek valóságos hatástanulmányok a Liget teljes beépítésének előkészítésére

- hogy megszüntették mindazokat a hatóságokat, amelyek aggályokat fogalmaztak meg a beépítéssel kapcsolatosan

- hogy a szabálytalan munkavégzésektől, az „egyeztetés” után beköltözött új épületekről miért nem hallunk

- hol lesz az a cirkusz város, amit annyira várunk

- hogy az ékszerdoboz színház mögé hogyan épül egy panelházra hajazó toldalék

- hogy a legújabb ékszerdoboz Palme ház Zsolnay kerámiáit honnan szerzik be, ha nem működik a Zsolnay gyár…sőt, el akarják kótyavetyélni

- hogy a Vajdahunyad várban működő Mezőgazdasági múzeum hová költözik? És hogy csak a Vadászati kiállítás reprezentációja kedvéért és idejére marad a helyén és utána Hatvanba vagy Gödöllőre száműzik?

De mi már ismerjük ezt a sajtótájékoztatót, ami elveszítette tájékoztató jellegét.

Ismerjük az újságírást, ami elveszítette mind oknyomozó, mind tényfeltáró, mind objektív jellegét.

Ismerjük, hogy milyen az, amikor a közpark elveszíti közpark jellegét.

Annyira soha nem fognak „szakadni” a Ligetet védők, hogy ezt szó nélkül tűrjék, és azok kerüljenek többségbe, akikkel önök „tárgyalnak”!

 SŐT! Biztos úr legyen erős! Egyre többen vagyunk! Mert Ligetvédők az Orczy kertet védők, a Római partiak, a Vár-védők is….és szerte az országban rengeteg ember, aki nem bírja nézni a környezet pusztítását.

Sokféle módon, a feladatokat megosztva tiltakozunk, különféle módszereket, járható utakat választunk, de soha nem adjuk fel! Másképpen öltözünk, másképpen viseljük a frizuránkat, de a Liget beépítésével SENKI nem ért egyet!

Tudja….mi a hazánkat védjük! Amúgy Dobó István módjára (ha tudja ki volt ő)

„És most magam esküszöm - szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet.

Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek!

Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem!

Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom!

Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet!

Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!”

Csak mi a vár szót kicsit hosszabban, Városligetnek ejtjük.