Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Dózsa mélygarázs és a talajban mozgó víz

avagy, ami nem látszik, az nincs?

2017. április 30. - Garay Klára

Dózsa mélygarázs Hidrogeológiai EVD

Ahogyan a többi EVD, ez sem előzetes, sem nem teljes Ligetre kiterjedő

Én valódi ELŐZETES Vizsgálatnak a BME 2010-es Mérnökgeológai vizsgálatát tekintem, melyben felhívta az akkor mélygarázst építeni szándékozó főpolgármester figyelmét az igenis létező és komoly aggályokra, vízvisszaduzzadásra a Hermina Ajtósi oldalon és kiszáradásra Dózsa György úton. Pedig akkor még nem volt szó arról, hogy gigantikus épületeket építenek, mélygarázsokkal, terepszint alatti kiállító terekkel, épület alapozással, közműfektetéssel.

Nagyon erősen ajánlottnak gondolom, hogy figyeljenek a főváros által 2015-ben a Vibrocomp által készíttetett Stratégiai Környezeti Vizsgálat megállapításaira is! Holott akkor még nem tudtunk arról, hogy színház is épül a sarkon, de arról sem, hogy a mélygarázs alapozásához használt résfalak - 21 méterre nyúlnak le, egészen a vízzáró rétegig!

Ez a tanulmány rögzíti:

„A – 3 szintes mélygarázs a mélysége miatt a hidrogeológiai viszonyokat várhatóan jelentősen módosítja, megvalósítása egyedi műszaki megoldást követel”

„A modellezési területet ki kellene terjeszteni a szomszédos utcákra is, hogy lehatárolható váljon a beruházás által okozott víz visszaduzzasztás, illetve apadás kiterjedése.” „ Általánosságban megállapítható, hogy minél mélyebb a térszint alatti beépítés, annál nagyobb hatást fejt ki a felszín alatti vizekre. Hatás alatt azt értjük, hogy a tervezett létesítmény egyfajta gátat képez a felszín alatti víz útjában, ami előtt a felszín alatti víz feltorlódik, visszaduzzad, majd új irányt keresve kikerüli a létesítményt”

Miért ignorálják ezeket a vizsgálatokat? A hidrogeológiai változik meg attól, ha másik céget bíznak meg a tanulmány elkészítésével, vagy…. ???? Porhintés ugye!

És itt álljunk meg egy gondolatra!

Milyen létesítményt/ létesítményeket kell kerülgetnie a Városliget felszíne alatti vizeinek? Tudja ezt valaki pontosan? Mert a városligetbe építendő „létesítmények" darabszáma, alapterülete, mélysége, magassága hónapról hónapra változik! Az elmúlt napokban bekerült egy Csontváry múzeum, nem hivatalos közlemények szerint kikerült az üzemeltetési központ, és a Pajtaszínház, mi pedig körmünket rágva figyeljük, mit jelentenek be holnap! ELŐZETES hatásvizsgálat és körültekintő elemzések nélkül?

Ezen változások előtt ugyancsak kellett volna hatásvizsgálatot végezni, de nem tették. Tehát egyszerűen, mint a gyerek a legóját, tologatják ide oda az épületeket, pedig a változó épületek változó hatásokat generálnak.

Jelen vizsgálat pl. sem a biodóm, sem a Vágány utca- Szabolcs utcai építkezés hatására nem figyel, holott arrafelé is folyik a patak! Ha pedig arra számítunk, hogy a víz majd kikerüli az útjába mélyesztett épületek okozta gátakat, nem árt tudnunk, hogy hány gátat kell kikerülnie. És vajon lesz-e még hova kitérnie a beruházás útjából.

De a közvetlen közelben épülő, sokadszorra áttervezendő magyar zeneháza -2 emeletére, és az új nemzeti galéria mélygarázsára egyetlen szót sem veszteget ez az FTV által készített „vizsgálat”, mely a „Kumulatív hatások bemutatása, az EGÉSZ LIGETRE kiterjedő Előzetes Hidrogeológiai Vizsgálat” címet viseli! Megtévesztésül.

Mivel ez egy „hidrogeológiai” vizsgálat, természetesnek tekintjük, hogy nem tér ki arra a rettenetes kárra, amit a Liget idős faállományában fog okozni a talajvíz útjának ilyen jelentős megváltozása!. Miért nem? És máshol sem!

Beszél még ez az irat a tó partjának 50 méteres körzetében történő védelemről. Joggal. És mi a helyzet az azóta szétvert Városligeti tó betonjával és az alatta futó hűtési csőrendszerrel, mint havaria veszélyes területtel? Azt hiszem, hogy ezt a beruházást egyszer majd az emberi felelőtlenség, harácsolás, és törvénytelenség iskolapéldájaként fogják tanítani.

Ez a vizsgálat tehát koncepciós vádirat a városligeti felszín alatti vizek és mozgásuk ellen, azzal a céllal, hogy szabad utat biztosítson a beruházásnak.

Ezért ez a vizsgálat nem vizsgálat. További elemzésére sem időt, sem fáradságot nem érdemes pazarolni.

Ténylegesen független szakértőkkel kell készíttetni egy valós kiindulási és várható adatokkal dolgozó újat!

Bp. 2017. április 30.

 

Dózsa mélygarázs Előzetes vizsgálati Dokumentáció véleményezése

Dózsa mélygarázs észrevételek alap 2017. április 29.

 A hivatalos közleményben felhívták a figyelmünket, hogy elsősorban mire figyeljünk az észrevételeink megírásakor.

  1. A telepítés helyével kapcsolatban
  2. A környezeti hatásvizsgálat szükségességének indoklására
  3. A környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozó javaslatokra

Ezekre adott véleményem:

  1. Mivel Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési tervének ellentmond a múzeum/stb. épületeknek a Hungária körgyűrűn belül történő elhelyezése, ezért az azokhoz építendő mélygarázsokat sem itt kell megvalósítani.
    Pláne nem úgy, hogy hatalmas turista csábító intézményeket is építenek ide. Más lenne a helyzet, ha csak a jelenlegi forgalom és parkoló igény kielégítését szolgálná.
    tehát: - ha kell múzeumnegyed, az a Hungária körgyűrűn kívül a rozsdazónában épüljön..pl Rákosrendezőn
  • ha kell mélygarázs a lakosság, az itt dolgozók és ide látogatók számára, akkor azt is kellő körültekintéssel telepítsék a legoptimálisabb helyszínre.pl. színház és múzeum nélküli felvonulási térre!
  • Ha a Városligetben az építkezés csak úgy valósítható meg, hogy felfüggesztjük az OTÉKot, ignoráljuk a főváros, az agglomeráció és Zugló település fejlesztési eszközeit, akkor vajon miért kell ezeket az intézményeket ide építeni? Ha a területen NEM helyezhető el ennyi intézmény és a hozzájuk kötelező parkoló hely, akkor másik helyszínt kell keresni, nem a lakosság megtévesztésével ezt erőltetni!
  • Ha azt vizsgálják és népszerűsítik, hogy milyen hatalmas környezeti nyereség származik abból, hogy a Kós Károly sétány autós forgalma megszűnik, azt miért nem mutatják be hangsúlyosan, hogy csaknem ugyanannyi autó fog püfögni ezentúl is a Városligetben ….csak más útvonalon!
    Városligeti körúton (a Ligeten belül!!!!!!!), hogy a Stefániáról a Dózsa sarok lehajtóig jussanak.
    2. a Hermina út – Dózsa György út útvonalon a Zichy Mihály úton, amely egyik kihajtó útvonala lesz a mélygarázsoknak? Ebből is látható, hogy közparkot nem teszünk beépítésre szánt területté!
  • Semmilyen modern, vagy világraszóló épületet nem kívánunk a Városligetbe, mert az a 2002-es állapotában vált a Világörökség védőzónájává, tehát Biodom és Néprajzi múzeum, Színház és zeneház nélkül! Ne romboljuk le!
  • Ha a Városligeti tó is fontos nagy pénzt hozó , rengeteg látogatót vonzó, tóként még az év 1/3-ában sem funkcionál, annak hatásait is kérjük a kumulálódó hatások között kimutatni! (Különös tekintettel a hűtőcsövekben áramló fagyasztó folyadékra, mely katasztrófa veszélyes övezetté teszi a területet)
  1. Jogszabályok teszik kötelezővé a hatásvizsgálatot, ha 300 férőhelynél nagyobb parkolót építenek! De a felszínhez nagyon közel elhelyezkedő talajvíz, a környék sűrű beépítettsége, a szennyező anyagok kibocsátása, a le-, és felhajtók olyan elhelyezése, ami csábítja és egyben kényszeríti az autósokat arra, hogy a Városligeten keresztül közlekedjenek és vegyék igénybe a mélygarázst…ezek mind indokolnak a jelenleginél sokkal nagyobb körültekintést. Így természetesen környezeti hatástanulmány készítését is! Elfogulatlan, szakszerű és főleg a KÖRNYEZŐ LAKOSSÁG, DOLGOZÓK, TANULÓK életminőségére gyakorolt hatással együtt, ÉS a környező INGATLANOK értékére, stabilitására GYAKOROLT HATÁSÁT IS VIZSGÁLJÁK!
    1. olyan hatásvizsgálat is szükséges, amely tartalmazza a „telepítendő létesítmények teljes körét”, és valahányszor a „terv” megváltozik, ahhoz új hatásvizsgálatot végezzenek. Mert az első (zeneház, biodom és kapcsolt épületei) tervek már köszönő viszonyban sincsenek az elkészült EVD-vel. De nem tudok róla, hogy az áttervezgetések után készült volna hatásvizsgálat.
    2. A valós hatások felmérése – a teljes Liget beépítési „projekt” esetén csak úgy értelmezhető, ha a felszín alatti alapozásokra, kiállító terekre (Közlekedési múzeum, Néprajzi múzeum), színpadra (zeneház). Mert a felszín alatti vizek mozgását ezek is zavarják, és a beépítés mértékét tekintve lassan nem lesz hova „kitérni” a talajvíznek. Más útja nem lévén, az Ajtósi Dürer sori és a Hermina úti házak pincéje jelenti számára a menekülési utat.
      1. ha az épületek, kiállító terek nem lesznek tökéletesen vízmentesen szigetelve, az ország nemzeti kincseinek épségét kockáztatjuk.
      2. ha az elterelt talajvíz, más úton fog csordogálni a mélyben, azok a fák, amelyeket eddig ez a talajvíz táplált, ki fognak száradni!!!
    3. A környezeti hatástanulmányt a szakmák szabályai szerint, az egyes hatóságok, a magyar jogrend és nem a VÉSZ mindent megengedő, a beruházásnak elsőbbséget biztosító előírásai szerint kell elkészíteni. Hatásterületet kijelölni. A Közlekedési hatóság, a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ, és a Régészet, valamint a Környezetvédelmi Hatóságokat vissza kell helyezni hatósági státuszukba, és az állásfoglalásukat figyelembe is kell venni!!!
      1. Készüljön alternatív helyszínre is hatástanulmány! pl.: Hogyan mentené meg Rákosrendezőt az oda telepített múzeumok sokasága…és egyúttal megmenekülne a Liget is…és elegendő lenne a Dózsa György útra mélygarázsokat telepíteni.
      2. a levegő minőség változásánál ne csak azt vegyék figyelembe, hogy mennyi a kibocsátásuk az autóknak, és mi a különbség a csöndes és a lármás aszfalt között, hanem azt is, hogy a Városliget, mint közpark, mennyivel járul hozzá jelenleg a légnedvességhez, a zajszűréshez, a rezgéscsillapításhoz, a lakossági rekreációhoz. Mennyivel romlanak ezek az adatok pusztán attól, hogy hatalmas fák százai adják át a helyüket facsemetéknek és épületeknek. Sőt, amikor a Városligeti körút lesz a mélygarázs behajtójának útvonala, az mennyiben akadályozza az oda tervezett futókör és kutyafuttató megépülését, használhatóságát….
        1. legyen a vizsgálat része egy Valóban hiteles, szakszerű fakataszter, melyből lemérhető, hogy mekkora lombtömeget veszítünk el, miközben darabszámra pótoljuk a kivágott fákat! Mert igen furcsa, abszurd gondolat úgy beépíteni egy közparkot, hogy a park és fái eltűnésének káros hatásairól szó sem esik!
      3. A zaj-, és egyéb környezeti konfliktusok vizsgálatánál nem csak a szennyező források kibocsátását, és a forrásokat kell figyelni, hanem azt is, hány embernek kell ezeket elszenvednie!? Az iskolás gyerekektől a templomba járókig, az érintett utcákban lévő lakóházak lakóitól a közeli intézményekben dolgozókig.
        1. itt kell azzal is számolni, hogy mekkora zajkonfliktustól kímélné meg a lakosságot a múzeum/vegyes-felvágott negyed máshova építése, illetve ott mennyivel lenne kisebb a konfliktus, csak abból adódóan, hogy gyérebben lakott területen épül?
        2. a nemzetközi szabványoknak megfelelően be kell vezetni a Pm02 mérését, és modellezett „adatok” helyett tényleges méréseket kell végezni, a tisztánlátás végett! Mert ha hibás a kiinduló adatsor…mint jelen esetben…hibás lesz a végkövetkeztetés is.

 

  1. Ha a Városligeti tó is fontos nagy pénzt hozó, rengeteg látogatót vonzó, tóként még az év 1/3-ában sem funkcionáló terület lesz (lett), annak hatásait is kérjük a kumulálódó hatások között kimutatni! (Különös tekintettel a hűtőcsövekben áramló fagyasztó folyadékra, mely katasztrófa veszélyes övezetté teszi a területet)

Mindezeket nem egy kívánságműsorban megvalósuló „véleményezési eljárás” keretében, hanem a lakossággal, a szakmákkal, a civil szervezetekkel, a hatóságokkal együttműködve, alternatív helyszíneket, megoldásokat is mérlegelve NEMZETKÖZI JOGI kötelessége a kormánynak, és a saját Alaptörvényünk is előírja ugyanezt.

Visszaállítani a környezetvédelem intézményrendszerét, az önkormányzatoknak visszaadni a településfejlesztést (mert nem a BM-nél van a helye).

A lakosságnak, az ingatlan tulajdonosoknak és a civil szervezeteknek vissza kell adni a valóságos jogorvoslat lehetőségét, „a tisztességes ügyintézéshez, a határidőben hozott döntéshez és a jogorvoslathoz való jogot.” (aarhusi egyezmény)az_uj_varosligeti_szinhaz.jpg

 A kiemelt beruházásokat sem szabad kivenni az ország hatályos jogszabályainak hatálya alól, mivel ezek környezeti hatása is jelentősen nagyobb, mint egy lakossági építkezésé. ( Ombudsmani jelentés 2012)

Végezetül a későbbi vitás ügyek korrekt elbírálhatósága érdekében az Ingatlanfejlesztő Zrt ígérete és jelen EVD ajánlásai szerint határozottan ragaszkodom hozzá, hogy a környező ingatlanok állapotfelmérését elvégezzék!

Budapest, 2017. április 28.

Kérjetek, és.....megadatik néktek?

kivéve, ha közérdekű adatot kértek....

                                                            

Tisztelt Ingatlanfejlesztő Zrt!                                    Korábbi levélváltás iktatószáma Önöknél:

Tisztelt Igazgató úr!                                                                                      VLK-2016/00862

 

Azonnali, sürgős intézkedését kérem, hogy

  1. a Városligettől mindössze egy utca szélességre lévő házak állapotfelmérését mielőbb elvégezzék, ahogyan azt egy éve ígérik

Kérem, hogy az alábbi adatokat, dokumentumokat hozzák nyilvánosságra:

  1. A TELJES Liget Budapest projekt Előzetes Vizsgálati Dokumentációt
  2. A TELJES Részletes Környezeti hatástanulmányt, melyeket 2016. augusztusban megígértek.
    1. NEM LigetVáros és óriásplakát szintű tájékoztatásra vágyunk, hanem érdemi, közérthető információra, ami megfelel a 2001. évi LXXXI törvénynek megfelelőt.
  • a Duna Ipoly Nemzeti Park szakmai állásfoglalásával együtt!
  1. A Légszennyezettség mérőpontok kijelöléséről és eredményeit is kérem nyilvánosságra hozni.
  2. Várjuk a Világörökség Bizottság felé küldött Megőrzési állapotjelentést!

Indoklás:

Tudjuk, hogy a Városliget egykor mocsár volt és a lebontott Közlekedési múzeum előtt, a Városligeti körút alatt folyik az egykori Városligeti patak.

A múzeum nem a régi helyén épül fel, hanem 6 méterrel beljebb, a város felé;

20-30 méter mélységben fognak dolgozni a kiállító tér és a mélygarázs kialakításán

a patak vizének útját így egy meredek, vízszigetelő gáttal akadályozzák szabad mozgásában.

Tudjuk, hogy a Közlekedési mélygarázsát a Nemzeti galéria mélygarázsával egy -4 emelet mélységben futó alagút fogja összekötni! Ezért kell vízátemelő szerkezet építeni a felszín alatti vizek átemelésére. A talajvíz mozgása akadályozott lesz, az elkerülő utakat fog keresni és feltorlódik az ellentétes (Hermina út –Ajtósi Dürer sor) oldalon.

Tudjuk, hogy  az Új Nemzeti galéria és az Üzemeltetési Központ, két hatalmas épület, alapozása, mélygarázsa pár száz méteren belül! Az egyidejű építkezés és majd a folyamatos működés miatt mind egymás, mind a környező épületekre, vízmozgásra jelentős hatást fognak gyakorolni!
Hiába nyilatkoznak hát, hogy a talajvíz mozgásának sebessége és iránya ugyan megváltozik, de az nem lesz hatással a környező lakóházakra.
A beruházó által megbízott hidrogeológiai vizsgálatok elkészülte óta is változtak a tervek, tehát már nem is aktuálisak.
De soha nem is fordítottak gondot arra, hogy sűrűn beépített környezetbe kerül ez a sok építmény, kizárólag azzal foglalkoztak, hogy az új épületek megvédhetők a víztől. ( Ez igaz is! Hiszen a XXI. században az óceánba is lehet építeni száraz szállodákat)

Egyáltalán nem megnyugtató a vizsgálati dokumentációban a „megfelelő technológia mellett megakadályozható a víz felduzzadása”. Azonban a magyar építőipar állapotát ismerve, erre ők nincsenek felkészülve. Sem a múzeumi anyag megvédésére, sem a környező házak sorsára.

Milyen szakértői véleményeket tartunk zsinórmértéknek:

  1. FŐMTERV Zrt Paál Tamás vezetésével készült előzetes mérnökgeológiai és hidrogeológiai vizsgálat. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal megbízásából a Podmaniczky program keretében készült ahhoz a hatásvizsgálathoz, melyet a Felvonulási tér alá építendő mélygarázs sorhoz rendeltek meg . Megjelent 2010. Mérnökgeológia- Kőzetmechanika c. kiadványban. A tanulmány kedvezőtlennek tekinti a talajtani adottságokat a mélygarázssorhoz is….pedig akkor még nem volt szó 8 további épületről. Számolt a talajvíz kedvezőtlen mértékű felduzzadásával a Hermina út felőli oldalon, a tőzeg kiszáradásával a Dózsa György úton. Ezek elhárítása, ha nem is lehetetlen, de „jelentős költségekkel jár”.
  2. Mindenképpen figyelembe veendőnek tarjuk a Vibrocomp Kft Stratégiai környezeti vizsgálat c. dokumentumában foglaltakat. ( Készült a Főváros megbízásából 2015-ben. Természetesen az azóta bekövetkezett terv-változásokat figyelembe kell venni, az összeadódó hatásokat pontosan vizsgálni, modellezni és értékelni.)

Idézetek a műből:
- „A fentebb ismertetett hidrológiai viszonyok és a talaj, földtani közeg felépítése hatással van a környező épületekre. A Városligetet DNY felől határoló Dózsa György utat a XIX és a XX. század határán zárt sorúan, illetve szabadon álló, általában több szintes, alápincézett épületekkel építették be. Azonban a pincék nagy része szigetelés nélküli, ezért a magas felszín alatti víz bejuthat a pincékbe és a Dózsa György úthoz csatlakozó háztömbökben, valamint a közeli utcákban lévő házak pincéiben vizesedés, pincevizek fordulnak elő.”

„Általánosságban megállapítható, hogy minél mélyebb a térszín alatti beépítés, annál nagyobb hatást fejt ki a felszín alatti vizekre. Hatás alatt azt értjük, hogy a tervezett létesítmény egyfajta gátat képez a felszín alatti víz útjában, ami előtt a felszín alatti víz feltorlódik, visszaduzzad, majd új irányt keresve kikerüli a létesítményt.” ( A helyzet a leginkább aggályos a színház alatt…2015!)

„ Mindezeket figyelembe véve…….ennek a kiterjedt mélygarázsnak gyakorlatilag a Városliget Dózsa György út- Ajtósi Dürer sor- Hermina út által lehatárolt teljes területre kihatása van.”

„ A modellezési területet ki kell terjeszteni a szomszédos utcákra is, hogy lehatárolhatóvá váljon a –beruházás által okozott vízvisszaduzzasztás, illetve apadás kiterjedése.”

„ A Közlekedési múzeum térszint alatti bővítése ( -1 szint) illetve a környezetében tervezett Hermina úti mélygarázs megépítése érinti a Széchenyi fürdő  vízbázis hidrogeológiai A védőövezetét.”

2015-ben még nem a mai helyen tervezték az új közlekedési múzeumot, nem -4 szintesre és nem -3 szinten a földalatti kiállító teret!

Javasolt, hogy a beruházás előkészítése, kivitelezése, továbbá a létesítmény működése során folyamatosan és ÉRDEMBEN! tájékoztassák az érintett helyi és szakmai nyilvánosságot.”
Szóval nem PR-ról NEM óriásplakátról van szó, hanem érdemi tájékoztatásról.

„ Javasoljuk a későbbiekben készülő környezetvédelmi hatástanulmányban a térszint alatti beruházások vizekre kifejtett hatásainak részletesebb vizsgálatát”
„ Az építés és a z üzemelés felszín alatti vizekre kifejtett hatásainak ellenőrzésére célszerű monitoring kutak elhelyezése, különös tekintettel az előre láthatóan problémásnak ígérkező, térszín alatti beruházások (mélygarázsok) környezetében.”

(2015-ben még nem volt tudható, hogy múzeumi gyűjteményi anyagok is tömegesen kerülnek a terepszint alá!!!)
Rész indoklása, szintén a Vibrocomp statégiai hatástanulmánya alapján

  • A fejlesztési terveket stratégiai környezeti vizsgálattal kell alátámasztani.”

2.„…AZ INGATLAN HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁSÁRA KÉSZÜLJENEK VÁLTOZATOK”
 A Zrt közleményei Igyekeznek minimalizálni a probléma nagyságát, és nem beszélni az átlátszó és törvénytelen ügyeskedésről, hogy épületenként kimutatják: nincs jelentős hatásuk! Pedig van! Egyenként és összeadódva is! Józan paraszti ész és jogszabályi előírások alapján egyaránt!

  1. A Dózsa György úti Városligeti színház és a mélygarázssor, valamint a Néprajzi földalatti kiállító tere a Liget túloldalán szintén akadályozzák majd a felszín alatti vizek mozgását, ahogyan a tópartra (rém-) álmodott zeneház is.

3.„ A TERVEZÉSI TERÜLETEN INDOKOLTNAK TALÁLJUK LÉGSZENNYEZETTSÉGI MONITORING PONT KIJELÖLÉSÉT”

  1. A Világörökségről:

„….komplex hatásvizsgálati dokumentáció elkészítése szükséges lehet, amennyiben szakhatósági állásfoglalás alapján „kiemelkedő egyetemes érték érintettsége valószínűsíthető és a hatóság a tervezett beavatkozás kiemelkedő egyetemes érték érintettsége valószínűsíthető, és a hatóság a tervezett beavatkozás kiemelt egyetemes értékre gyakorolt hatását nem tudja megítélni a hatásvizsgálati dokumentáció nélkül.”
„ Felhívjuk a figyelmet a 2013. januárjában kiadott Budapest – a Duna partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín, Megőrzési állapotjelentésére, melyben jelezték, hogy amennyiben részletesebb információk lesznek a tervezett beruházásokkal kapcsolatban, azok ismertetésre kerülnek a Világörökség Bizottság felé.”

Mivel a Forster Központ megszűnt, amúgy sem volt ideje időben észrevételeket tenni az előzetes vizsgálati dokumentációhoz, feltételezem, hogy ezen vizsgálatokat, értékelést és jelentést az Ingatlanfejlesztő, a jó gazda gondosságával elvégeztette mással.

Budapest, 2017. március 19.                                   Érdeklődéssel várom válaszukat:

                                                                                                                   Garay Klára a Városliget barátja

Másolatot kap: Duna Ipoly Nemzeti park Igazgatóság

Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala.
Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Nemzetgazdasági Szempontból Kiemelt jelentőségű ügyek osztálya 1052 Bp. Városház u.7.

A buta turista és a Budapest térkép

A buta turista és a Budapest térkép

Régóta nem működnek az intézmények a Városligetben, de rengeteg turista mászkál össze vissza a Ligetben és forgatja a kezében a térképet…nézelődik tanácstalanul.

Legutóbb 3 francia turista kereste a Petőfi Csarnokban a bolhapiacot. Mindhiába, hiszen a félig lebontott PECSÁ-t takaró deszka palánkon csak egy tájékoztatót olvashat, hogy a bolhapiac Pestlőrincre költözött.
Kézzel lábban..és néhány francia szóval próbáltam neki elmagyarázni, hogyan jut 3 átszállással a kies Pestlőrincre, ami oda vissza minimum 3 óra. Ez a 3 napos Pesten tartózkodásból sok lett volna, elindultak hát vissza a belvárosba. Akadékoskodó népség voltak: a kezükben lévő térképpel próbálták igazolni, hogy itt kell lennie a bolhapiacnak. Semmit nem ért az a világból és pláne nem ismer meg Budapestből, aki szerint a térképnek a valóságot kell mutatnia.

Ebből a térképből nem kaptam mutatvány példányt, de egy másikat szereztem a Széchenyi fürdőben.img_9481.JPG

2013-ban volt utoljára ilyen zöld a Kossuth téren....

Ezzel a térképpel tévedt el korábban 2 holland lány a Stefánia út- Olof Palme torkolatánál. Keresték a Városligeti körutat. Ott álltak rajta, de ma jobbra az Asztana út, balra az Ocskay László névre hallgat.

Hogy akkor a 2017-es térképen miért írnak rá még mindig Városligeti körutat? Talán azért, hogy a fakataszter készítői is tudják, hol a Városligeti körút.. De a buta turisták nem értik ezt.

Ugyanennek a Városligeti körútnak a Közlekedési múzeum előtti szakasza 2016 óta Ferencsik János , majd Konrad Adenauer út névre hallgat. De ez már olyan bonyolult kérdés, hogy még a Közlekedési múzeum nagy átépítői sem tudják, milyen utcán állt a Közlekedési múzeum. A napi politikai eseményeket követő turista pláne nem érti, hogy az egyesült Európa alapító atyjának miért állítottak szobrot a Városligetben és miért neveztek el róla utcát.jo_varosliget.JPG

A kis térkép szerint, a csak körvonalakban jelzett Közlekedési múzeum mellett szobor is áll. Biztosan valamelyik fát nézték emlékműnek, mert ott már rég nincs semmi…csak palánk.

De hova tűnt a Hermina útról a másik műemléki templom? Tudnak valamit? Esetleg összedől, ha előtte elkezdik kitermelni a több ezer köbméter földet? Nem tudhatjuk!

Keresheti a mi turistánk a Hol nem volt Parkot is! Már csak deszkapalánkot talál a helyén……hogy észre ne vegye, milyen pusztítás történt a túloldalon.

Miért van elkerítve a Városligeti tó? Pláne miért verik szét…? Na ide sem a legjobbkor jött. Megőrül a betonzúzás zajától, de készít pár jó fotót….mert milyen szép is ez a város!

A mi városnézőnk innen is lepattanva a szívéhez kap…és rosszul lesz! De semmi baj! Éber felesége rögtön észre veszi, hogy a közeli Vágány utcában egészségügyi intézmény van! Odavánszorogva látják, hogy van egy hajléktalan szálló és büszkén hirdeti egy deszkapalánk, hogy itt épül az Országos Múzeumi raktározási és restaurátor központ. Jobb, ha meggyógyul, mert segítség nincs.

A Széchenyi fürdőből kimenekül, mert 2 kilométeres sor áll! Sebaj! Irány a szabad levegő, a víz, a természet! Menjünk a Dagályba! OK! Meg is találja a hűlt helyén a parkolóházat rajta a FINA 2017 feliratot. És hol a Dagály? Elveszítette népfürdő jellegét….oszt jónapot.

dagaly.JPG

Sportszerető barátunk feltétlenül látni szeretné a Puskás Ferencről elnevezett Stadiont. Odahajtat és látja ám, hogy itt is deszkapalánk védi a nagy semmit, és csak a szél szaladgál szabadon és hordja a port a szemébe. Mégsem állhat itt 2020-ig, amire lesz helyette másik!puskas_stadion.JPG

A Groupama Arénáról ugyan nem tudja mi az, de közel van az Albert Flórián térhez…az is patinás név. Keresi, keresi, de az Aréna nem látszik a Könyves Kálmán körút felől! Na de hová tűnt? Hová, hová? Hát elforgatták az Üllői út felé…. mert a Népligeti buszpályaudvar felé eső telekrészt eladták a Telekomnak. Ott már egy akkora irodaház épül, amitől nem látszik az Aréna. Nem értem, hogy miért probléma ez. Nézze onnan, ahonnan látszik! A térkép egy 2015-ös állapotot mutat!

groupama_arena.JPG

Ha nincs stadion, nincs foci, nincs strand, hát meg lehet pihenni az Orczy –kertben. Alig egy Metro megálló az M3-mal. Ha nem gyullad ki. Nem gyulladt ki.orczy_kert.JPG

Az elszánt turista megérkezik az Orczy kerthez. Bemenne…ha nem állná útját egy lezárt kapu….merthogy a kert éppen átadja a helyét egy kiemelt beruházásnak. Itt képezik a jövő nemzethy közszolgáit. Mire? Talán arra, hogy a fáknak a kandallókban a helyük és nem a kertekben, parkokban, strandokon. Na és arra, hogy akinek az isten hivatalt adott, annak adott hozzá észt is. Na és arra is, hogy felfelé soha nem kérdezünk.

Valamint arra, hogy a térképet nem tájékoztatásra készítik. Az csak egy látványterv. Egy blöff.

A mi turistánk megállapítja, hogy vicces egy város ez a Budapest. A kalandtúra ingyen van.

És jöhet a nép a vizes VB-re! A térkép blöff, a lakosság nem beszél a világ semelyik nyelvén, hiába érdeklődne.

Még szerencse, hogy a Metróban látja az Eu. zászlót. Még annál is nagyobb szerencse, hogy nem tudja elolvasni: Állítsuk meg Brüsszelt. Pedig egy csomó épületen látta, hogy épült az Eu támogatásával.

Jobb is, ha átmegy Budára és megnézi a Várat és a Nemzeti galériát….amíg az még a helyén van…

Hungarikum ez a javából!

 

 

süti beállítások módosítása