Újfajta, de nem kevésbé szemfényvesztő Nemzeti Konzultáció zajlik kis hazánkban! Partnerségi Egyeztetés a neve.

Partnerként lehet véleményezni a Zuglói TAK-ot (= Településképi Arculati Kézikönyv)

Egy bő lére eresztett kívánságlistát arról, hogy milyen zöld Zuglót szeretnénk, és ennek érdekében milyen árnyékolókat használjunk, milyen legyen az erkély, a tető, a fasor, a park, a családi házas övezet, a lakótelep stb.

A főépítész reméli, hogy a mű „jó szolgálatot nyújt mindazoknak, akik kerületi polgárként, építészként, várostervezőként vagy bármilyen más minőségben szívükön viselik Zugló és a főváros egészséges fejlődését.”

A mű természetesen erre nem lehet alkalmas. Nagyon sok ember nagyon sok régi vágya teljesülne, ha a dokumentumban foglaltak megvalósulnának. Remélem, sokan szólnak hozzá, sokan gazdagítják, színesítik a képet.

Nekem ambivalens érzéseim vannak. Egyrészt sok saját kívánságomat látom leírva, másrészt erősen szkeptikus vagyok…..és felhívnám a figyelmet néhány ellentmondásra.

A Városligetre már nem vonatkozik Zugló semmilyen településfejlesztési terve, mégis sokat foglalkoznak vele. Jól mutat a zöld felületi statisztikán? De véletlenül nem szerepel az „átalakuló városrészek” listáján. Ebből a dokumentumból csak a 200 évvel ezelőtti események tudhatók meg. A beépítési tervekről, napi aktualitásokról, várható változásokról semmi. Arról sem, hogy beépítése milyen hatással lesz Zugló, az itt élők életére…és hogy bármilyen rendelet hozható, azt Zugló az elkövetkező (már csak 96 évben), egyáltalán nem tudja érvényesíteni a Városligetben.
Hasonlóan járt Istvánmező is. Röviden a múltról, de a Népstadion lebontásáról, az új stadion építéséről semmi. A műemléki védelem alatt álló velodromnak is van már új helyszíne, de mi nem tudjuk az itt lévő réginek mi lesz a sorsa?
A kiemelt beruházásokra vonatkozó speciális jogszabályokra (értsd: törvényen kívüli)  nem tehetünk észrevételt. Csak merengünk a múlton. Illetve bús düledékein.

Beszámol a Budai vár, a Duna-partok – Andrássy út – Hősök tere- Világörökségi területről, de nem számol be arról, hogy a Városliget, mint 2002 óta a világörökség védőzónája, ugyanolyan védelmet élvez(ne), mint maga a világörökség területe.
Nem kerül szó tehát az itt zajló bontásokról, arról, hogy a Városliget OTÉK besorolása már nem közpark, hanem beépítésre szánt terület, melynek panoráma, légi-, és éjszakai képe óriási átalakuláson esett keresztül a bontások révén és mekkora lesz ez az átalakulás, ha nem sikerül megakadályozni a bele épülő 26-40 – 65 méter magas épületek, biodom, felépülése esetén.

Megdöbbenéssel veszem tudomásul, hogy ugyanígy nem számít átalakuló területnek az Állatkert bővítése, a vidámpark leamortizálása. 39 méter magas lesz a „fedett park”, és 60 méterre épül a Kacsoh Pongrác úti házaktól, 100-ra a Bethesda kórháztól és 130-ra a Széchenyi fürdő nappali kórházától. Vagy e lakókért nem kár? A betegek felmentést kapnak a zajvédelem alól?

Az Állatkert természetvédelmi besorolása nem kettős! Országos védettséget élvez 2014. óta a régi Állat és növénykert területe (Vidámparki einstand előtt). Azelőtt helyi védettségű volt! Tehát most SEM élvez kettős védettséget! A volt Vidámpark területe pedig nem védett! Annyira nem, hogy még a védett fákat is lekaszabolják, átültetés látszatát keltik… és soha nem is lesz védett!, mert a terület zöld borítottságába beleszámították az épületen belüli növényzetet is, a területet mindenféle manipulációval megnövelték,  azonban így is csak 20%-ot ért a zöld felületi arány a kötelező 45 helyett!!! Tehát az OTÉK szerint nem is lehetne Állat és Növénykertnek nevezni!

De arról sem kerül szó, hogy a Ligetbe épülő intézmények rengeteg új dolgozót és turistát vonzanak majd, de a kötelező parkoló szám felét fogják megépíteni. A mi szép elveink betartása véletlenül sem szándéka a beruházónak és az őt instruáló kormánynak.

A Városliget mocsaras múltja megjelenik, de nem az, hogy ez a rengeteg új épület, mélygarázs és alapozás, valamint a közműfektetések milyen hatással lesznek a környék lakosságára, az épületek állagára.

Milyen hatással lesz ez a városképre?

Ezek nélkül beszélni Zugló arculatáról ön- és köz- ámítás, ködszurkálás, szalmacséplés, vagy bármi, amivel a fölösleges időpazarlást illetni lehet.

Rákosfalváról megtudhatjuk, hogy itt van a Cserepesház, Zugló művelődési háza. Az egyik. De nem említi a Lipták villát, Hermina mező jellegzetes műemléki épületét, mint közművelődési hasznosítási épületet… de ez legyen a legnagyobb baj..! Bár egy kis következetesség nem ártott volna.
Szerintem átalakuló terület lehetne a Rákospatak és környezete is, hiszen több kiló terv szól már a megújításáról.

Vagy a Bosnyák tér mögött a tervezett városközpontról is szívesen olvastunk volna itt.

Egyetlen Átalakuló terület van: Rákosrendező.  Ábrándozunk arról, hogy milyen jó sportolási terület lehetne…na és Közlekedési témapark, a meghosszabbított Városliget! ( Nem a régi elpusztítása árán!)

De! Úgy akarjuk megőrizni zöld karakterét, hogy sport és rekreációs létesítményeket hoznak létre benne? Nem kellene az arculati kézikönyvben rögzíteni, hogy mit, mekkorában, milyen feltételekkel lehet ide építeni?! Mert így félő, hogy a Városligethez hasonlóan ingatlan spekuláció áldozata lesz, a ma még Máv – csapásoktól sérült terület.

És ha a családi házak előkertjeiben tudjuk, hogy feladat az özönfajok kiirtása, akkor egy ekkora területen miért nem beszélünk arról, hogy ez egy özönfa tenyészet! Valóban termel oxigént, valóban csökkenti a zajt, valóban felfogja a szelet….de elősegíti az özönfajok tovaterjedését! Fás-, és lágyszárúakét egyaránt. Márpedig az özönnövények terjedésének megakadályozása a tulajdonos kötelessége! (A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet) Másként pedig nem állíthatók meg, csak ha kivágjuk őket (és okosan pótoljuk a hiányukat!)
NEM a főváros legenyhébb favisszapótlási rendeletének megfelelően ( Zugló 2012), hanem lombkorona paritáson számolva.

A Védett fasorok címszó alatt csak azt jelzik, hogy szeretnénk megvédeni…mert hivatalosan helyi védelem alatt nem áll egyik fasorunk sem. A Városligetben egyenesen megtagadták számos fasor fasori státuszát is, a fakataszterben. Hiába emeli ki a természetvédelmi törvény a fasort, mint értékes tájképi elemet, ha mi fütyülünk rá.

Az Általános útmutatóból megtudjuk, hogy az új épületeket ne építsük archaizáló tetőkkel.  Vajon ezt a dokumentumot megkapja és tiszteletben tartja a Városliget INGATLANFEJLESZTŐ Zrt a régi Közlekedési múzeum és a Városligeti színház terveinek dédelgetésekor?

Az esti fényeknek diszkrétnek kell lenniük és elegánsaknak. Nem tudom, hogy a célnak megfelelő lesz-e a Közlekedési múzeum 65 méteres tornyát megvilágító díszvilágítás. Ezt hamarosan megtudhatjuk mi, akik 100 méterre lakunk az objektumtól.  Vagy a díszkivilágítást nyerő Nemzeti Galéria, A Zeneház? A Néprajzi múzeum? Nem lesz itt egy iciri piciri fényszennyezés is a többi mellé?

Fák telepítését javasolja a parkolókba.

Intézményekbe akadálymentes bejáratot..

Felhívja a figyelmet arra, hogy kerüljük a túlzott beépítést.

Igen, de ezekről is jogszabály rendelkezik és nem kívánságműsor! Hivatkozzunk bátran a jogszabályra és így lesz betartandó szabály. Ugyanez kellene, hogy érvényesüljön a Városligetben! Ami mint KÖZPARK! NEM építhető be!

Szóval be kellene tartani és tartatni a hatályos törvényeket és más jogszabályokat! Mert azok vannak, csak a hatalom fütyül rá! Na de nem lesz abból baj, ha ezeket a törvényeket csak a magánembereknek kell betartaniuk, az állami építkezéseknek nem?

Morbid ma az Istvánmező városrész előtti idézet: A régi mániám, végighajtani a Stefánián.

 A Régi Stefánia a Műcsarnoktól indult (Ma Olof Palme sétány az Ajtósiig), és a Lóverseny pályára vitt…aminek a helyére épült a Népstadion, ami már nincs meg. Rövidesen az Olof Palme sétány is megszűnik, mert indokolatlanul sok az út a Ligetben. Ennek megszüntetése tűnt a legjobb ötletnek ( a beruházónak)! A mai arasznyi Stefánián már senki nem hajtat végig boldogan, hanem kerüli a sitt-szállító teherautókat, és a sporteseményekre, koncertekre érkezők tömegét. És a helyzet sokat…nagyon sokat fog romlani! Ugyanis az új stadion 60 ezres nézőszámához mindössze 500 parkoló épül! Lehet, hogy Istvánmező lesz a főváros hivatalosan kijelölt parkoló zónája? Ez benne van az arculati tervben? Gondolkodtunk erről? Vagy majd elemi csapásként ér bennünket a szükségszerűen bekövetkező tömeges illegálisan parkoló autó, és rendezvények idején a ma megszokott tragikus közlekedési helyzet tovább romlik?? Se mánia, se Stefánia…csak az operett andalító muzsikája.

Az előkerteknél hangzik el, de mindenütt érvényesnek kellene lennie: Távolítsuk el a kertekből az invazív fajokat (parlagfű, bálványfa, ostorfa, nyár, zöld juhar) Helyes lenne a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletet beidézni és fajra pontosan meghatározni az invazív fákat, melyeket irtani a tulajdonosok kötelessége! A siker érdekében érdemes lenne ezen fák kivágását NEM kötni engedélyhez. Ugyanis legtöbbször veszélyeztetik az épületeket, kerítéseket, és mindig veszélyeztetik hazánk ökológiai egyensúlyát.

Ha már a lakosságtól ezt kérjük, érdemes lenne ezt a kérést az intézmények felé is megfogalmazni!

Ha már az intézmények is csatlakoznak a Tiszta udvar, rendes ház mozgalomhoz, kérjük fel csatlakozásra a Zuglót keresztül kasul szelő MÁV –ot és BKK-t a sínek melletti gaztenger felszámolására.

Itt sem kérünk semmi rendkívülit, hiszen a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletet kellene végrehajtani! És érvényt szerezni annak az egyezménynek, amelyhez Magyarország is csatlakozott 2003-ban: az özönfajok terjedésének megállításáról.

Igaz, hogy akkor nagyon rövid lenne az az arculati kézikönyv. 1 mondat:

 Tartsuk be az ország hatályos jogszabályait! Mi is, mint lakosság, a kerületi és a fővárosi önkormányzat, valamint a magyar kormány is.

Vitathatatlanul legfurcsább mondat a 154. oldalon található (A fejezetnyitó fotó előterében a Hermina ikertornyokkal, az Ajtósi Dürer sorral, Teleki gimnáziummal) „A nagy forgalmú főút közelsége lakóépületek számára nem ideális, ezért hosszabb távon ajánlatos, hogy a lakóövezetet intézményi terület váltsa fel.”

Ezt hogy kell érteni? A Városliget nagy része már intézményi terület. Valóban sok az Ajtósin az iskola…és állítólag ide költözik a cirkusz is, mint intézmény. Akkor mi lesz az itt lakókkal? Lakást kapnak a Rózsadombon, vagy bevezetik az eutanáziát? Esetleg türelemmel kivárják, amíg meghalunk? Kicsit siettetve a folyamatot az ide terelt Kós Károly sétány forgalmával?

De mi voltunk itt előbb! Nem kellene komolyan venni Budapest hosszú távú településfejlesztési terveit, amely lakosság-centrikusan készült, és amelyben nem a lakosság van útban, hanem bölcs beruházói döntések igyekeznek a legkevesebb lakossági konfliktust generálni?!

Még egy apróság. Zöld Zugló Arculati kézikönyvében nem illendő ostorfáról és ostorménfáról beszélni! Ha már nem használjuk az egyértelműsítő latin neveket, akkor tegyük hozzá: A nyugati ostorfa invazív, a déli (még) nem, az ültethető. Ha ostorménfáról beszélünk, az ostormén bangitaként cserje. Ja és a nyugati ostorfa ültetést a FŐKERTnek is javasolt megtiltani. És a fasor definiciója is értelmezésre szorul feléjük! Mert a Nagy Lajoson, a Mogyoródi úton, de az Ajtósin is legalább 5 különböző fafajjal pótolták a hiányzó (hárs) fákat.

Jelen levelem mellékletét képezi egy másik írásom, mely a Partnerségi egyeztetés jogi anomáliáira világít rá.
Mottó: Bertold Brecht Haldokló költő levele az ifjúsághoz

…ne tiszteljétek

A törvényt, mely a mi romlott

Szánkból jön, s ne fogadjátok meg tanácsát

Azoknak, kik így kudarcot

Vallottak, csakis magatok döntsetek arról,

Mi jó s mi segít

Nektek, megművelni a földet, mit mi tönkretettünk,

S a dögletessé vált városokat

Lakhatóvá tenni.

 ……mert nem csak abba van jogunk beleszólni, hogy milyen legyen a szomszédunk árnyékolója és kerítése. Jogszabálygyűjtemény…érdeklődőknek:

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

https://geoportal.budapest.hu/varosrendezes/vesz/

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600020.FOV&dbnum=104&rendelettar=fovaros×hift=20160611&celpara=

 https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0800346.kor

 a térkép 2014-es...

1. melléklet

Partnerek vagyunk! Partnerek vagyunk?

Az ország, és a helyi, valamint kerületi önkormányzatok TAK lázban égnek. Készülnek a Településképi Arculati Kézikönyvek. Együttműködő partnerek e fontos tárgyban az önkormányzatok és a lakosság.

Érdemes tehát részt venni az egyeztetéseken, véleményt nyilvánítani a mindennapjainkat meghatározó építészeti, környezetvédelmi kérdésekben. Szoknunk kell ezt a demokratikus működést, és valahol, valamikor ezt is el kell kezdeni! Mert van beleszólásunk abba, hogyan akarunk élni lakóhelyünkön. Megismerni a település értékeit, hogy megvédhessük, élhetővé tegyük a magunk magunk, és a jövő nemzedékek számára.

DE! Tudnunk kell, hogy mit érhetünk el, és mi kerül ki és hogyan a saját hatáskörünkből.

1. Itt van ez a NAGY Budapest. Nincs neki arculata, még kerületenként sincs, hiszen olyan sokféle. De soha nem is lesz, amíg a kerületek külön-külön gondolkodnak a maguk érdekei szerint. A város egy élő organizmus, vagy egyként gondolunk rá, vagy olyan lesz, mint az összetört váza darabjai. Olyan. Amikor több jelentős főútvonal parkolásáról, fasoráról másképpen határozhat az út két oldalának kerületi önkormányzata.
2. Azután ott vannak a Kiemelt beruházások. Ezek nyilvánvalóan kiemelten avatkoznak bele egyes területek életébe, és éppen ezeket a beruházásokat speciális szabályok védik attól, hogy az állampolgár a VALÓDI partneri érdekeit ténylegesen képviselhesse a beruházóval, az állammal szemben. ( Paks II., stadionok stb.)
3. A főváros, a kormány készséges szolgáló leányaként, speciális szabályok alkotásával igyekszik elősegíteni, hogy a hatályos jogszabályok megkerülésével, a lakossággal folyó egyeztetések mellőzésével jöjjenek a többnyire pazarló, fenntarthatatlan látvány-beruházások. VÉSZ= Városligeti Építési Szabályzat, és a Városliget beépítését lehetővé tévő törvény. Vegyük számba, hogy mely – hazánkban hatályos – jogszabály –csokrot nem kell alkalmazni a Városliget beépítésekor:
   1. Az Önkormányzati törvényt
   2. Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját,
   3. a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát,
   4. valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait
   5. Zugló településrendezési eszközeit
   6. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.
   7. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében foglaltakat

Ezután már csak negyedévente kell módosítani az új „jogszabályt” a beruházói, miniszteri biztosi, múzeum igazgatói kéréseknek megfelelően,
majd kormányhivatalokká degradálni a hatóságokat, azaz minden kontrollt kiiktatni és akár piramist építhetnek az anyánk sírjára, akkor sincs beleszólásunk.
Ha mégis megkérdeznek, ravasz, kitalált indokokkal leráznak. Csak akkor nem, ha te is a beruházóval lelkesedsz! Vagy kéred szépen, hogy milyen legyen a pad színe a kerítés mellett.

Akkor valójában az állami építkezéseknél semmire nincs ráhatásunk, csak a szomszédot vegzálhatjuk a jogainkkal? Valójában igen.

 Na de akkor miért csinálják, ha ilyen egyszerűen félre lehet söpörni a hatályos jogszabályokat!?

Azért, mert ha kell az Eu. pénze, akkor bizony ezekhez fel kell mutatni, hogy egyeztettek a lakossággal.

Ime, ebbe az országos lázba tette bele szeretett fővárosunk a Duna-parti Építési Szabályzatot az I. az V. a IX. és a XXI. kerületi partszakaszra vonatkozóan. Mint a mesebeli leány, aki hozott is meg nem is, konzultált is meg nem is. Mert mindenkivel „partnerségi egyeztet” tehát érdemben senkivel nem egyeztet. Nem az urbanistákkal, a fenntartható módon gondolkodó építészekkel, a hozzáértő tájépítészekkel, nem a lakosság gondolkodó felével, nem a közlekedési hatósággal, nem a megszűnt örökségvédelemmel, és a szétvert környezetvédelmi intézmény rendszerrel.

Így negligálják az aarhusi egyezmény végrehajtását, amit pedig jelen kormány 1998.0 verziója iktatott a magyar jogrendbe 2001-ben.

 https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100081.TV

Akkor, ha nincs semmi értelme, miért biztatlak, hogy vegyél részt?

Mert ez is a szemléletformálás része: észrevenni a sorok között megbúvó hamis szándékot, nem bedőlni az illúzió keltésnek, tényeket elemezni és nem a propagandán rágódni.

Vagy magunkra ölthetjük azt a szemléletet, hogy „ezek úgyis azt csinálnak amit akarnak” és a cinkos némaságával elősegítjük az áldemokrácia uralkodását.

Pedig az ember nem mondhat le a gondolkodás, a véleménynyilvánítás szabadságáról!
mottónk Radnótitól:
„Éld a rossz világot, és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.”

 Most hallom a rádióban, hogy egy különös gázszerelő kedvéért megalkották a Balatoni építési szabályzatot! Igy övé lesz a Balcsi összes kempingje. Ügyes nem? Végül is csak a helyi lakosság marad munka nélkül...

Kései vadgesztenye sirató                                                                        

A képeken is jól látható, hogy ősz van a Ligetben. Különösen, ami a vadgesztenyefákat illeti. Az aknázó moly kirágta a leveléből a fotoszintetizáló szövetet (mint a rühatka, úgy működik), a rettenetes meleg és az extrém szárazság kivégezte őket.

Nem számoltam meg őket 60 évvel ezelőtt, de állítólag akkor még ötvenen voltak. Mára 12? maradt.

A végtisztességtevőnek a halott mellett állva, el kell számolnia önmagával.

Gyerekkoromban imádtam ezt a (számomra) különös kultur-erdőt, a tüskés burokból kikukucskáló terméseket, melyeknek minden darabja más és más. Egészen helyes zsiráfot tudtam belőle készíteni.

Alig 30 évvel később a saját gyerekeim lesték a lehulló gesztenyéket. Arcot rajzoltak rá, és tavaszig nem lehetett kidobni őket. Az ősz hangulatához úgy hozzátartoztak ők, mint az ökörnyál vagy a szőlő.

Na de temetni jöttem, a valószínűleg soha többé ki nem hajtó vadgesztenyefákat, nem dicsérni.

Temetni és megbocsátásért esedezni! Szégyellem, hogy nem tudtam semmit sem tenni az érdeketekben. Mert Írtam a FŐKERT-nek a szilfákat pusztító szilfa gubacstetű miatt, de a titeket rágó aknázó molynál, már úgy gondoltam, hogy 1. látják, tudják évek óta, hogy nagy a baj. 2. a szilfa érdekében is csak ígérték a talajfertőtlenítést, akkor úgyis hiába. Röviden: rest voltam a jóra, ami az egyik legsúlyosabb jellemhiba a bibliában.

Az Otthon a fővárosban című környezetvédelmi blogom írását be is szüntettem, mert nem volt rá időm. Környezetvédelemmel foglalkozó újságíró sincs, meg olvasó se sok.
Vannak persze más emberek is, akik tehettek volna valamit értetek. Mert ez a dolguk, hogy irtsák a kellemetlenkedő ízeltlábúakat. Teszik is ők a dolgukat: irtják a szúnyogokat. Igen a szúnyogokat, mert az csípi a Homo sapienst. A szúnyoggal együtt persze mennek a levesbe a méhek, a békák is. De szúnyog többé ne zavarja a békés városlakót, helikopterről szórják hát rájuk a vegyszereket. Különösen akkor, ha a vizes VB-re még külországból is vendégek érkeznek. Hogy ezért kellett volna a versenyt a fedett Dagály-parkolóházban rendezni? Hát igen, de az nem okozott volna többlet természeti kárt, mint amit amúgy is.

 Jobb lett volna, ha a migráncsok kezdték volna el rágcsálni a leveleidet, mert akkor kerítést, moly-hálót, vegyszert, rendőrséget, határrendészetet…szóval mindent bevetettek volna ellenük.

De a 2 lábú migránsok nem esznek gesztenyefa levelet, a teljes hazai vadgesztenye állományt megsemmisítő molyok pedig vígan követték a felmelegedést, jöttek hozzánk mediterrán tájakról, terjednek akadálytalanul, háborítatlanul. Mert a növényi és állati migrációról, annak veszélyeiről nem vesz tudomást kis hazánk lakossága….a hatalmasok meg pláne nem. Ezzel nem lehet gyűlöletet szítani? Pedig lehetne! Az igénytelenség, a gondatlanság, a nemtörődömség ellen.

Lehetne még most is tenni valamit? Igen, sőt! Kellene..nagyon. Hiszen a lehullott levelekben vannak a bábok, melyekből jövő tavasszal kikelnek a lepkék, hogy újabb inváziót indítsanak el. Össze kellene gyűjteni az elszáradt leveleket és…..uram bocsá!!!.... el kell égetni őket. Ha ehelyett komposztálják, akkor finom, puha meleg bölcsőben gondoskodunk róla, hogy tavasszal fertőzhessenek tovább.

Lehetne / lehetett volna öntözni a fákat, de kellett a víz a szinkronúszó medencébe. Ja! Hogy az 2 hétig tartó eufória volt….a fák élete pedig több száz év ? Bocsánat, de nem mi, a Városliget barátai döntünk arról, hogy mire telik, mire nem…

Sovány vigasz, hogy az emberi élet sem fontos. Fontosabb a kivagyiság.

Így most a Közlekedési múzeum után halnak a terület emblematikus vadgesztenye fái is.

Már látszik, hogy a Hermina út, Czázár A. Zichy Géza  és az Ajtósi Dürer sor vadgesztenyéinek is végük van.

Bocsássatok meg, hogy nem tudtunk benneteket hatékonyan megvédeni. Ti haltok meg, de mi leszünk szegényebbek, és boldogtalanabbak.

Mi folytatjuk a városi fák védelmét, mert Váci Mihállyal reménykedünk:

Eső a homokra
Széjjel szóródni - eső a homokra -
sivatagnyi reménytelen dologra,
s ha nyár se lesz tőled - s a táj se zöldebb:
- kutakká gyűjt a mély:- soká isznak belőled!

Csak a Zrt örülhet! Nem kell beteggé nyilvánítania benneteket, nyugodtan ki lehet vágni mindet.

Vadgesztenyefák! Köszönjük, hogy kellemessé, széppé tettétek a tavaszainkat a virágaitokkal, őszeinket a termésetekkel, nyarainkat az árnyékotokkal. Béke veletek!