Eszik-e vagy isszák a Rondót? I. rész
Azt mindenki sejti, hogy valamilyen kör alakú képződményről lehet szó…de hol van/volt? Mi volt? Miért? Kinek? Ezekre a kérdésekre Budapest területén biztosan nem tudna jól válaszolni ezer ember sem… a közel 2 millió lakosból.
Újabban hivatkoznak rá, hogy a „Liget kapuja”, meg hogy azért kell a mai 56-osok terére a Néprajzi múzeum, mert az fogja szimbolizálni az egykori fogadóteret. Vannak, akik a történelmi nosztalgiától megrészegülten ájulnak bele ebbe a mítoszba…és mindjárt helyeslik is, hogy IGEN, kell ide egy Néprajzi ......ha nem is múzeum, de kiállító tér, Látogatóközponttal ( = giccsárusítás és vendéglátás), valamint sok sok iroda!
Menjünk vissza hát egy kicsit az időben! Amikor még a liget azt a célt szolgálta, amiért létrehozták! Természet közeli élményt nyújtani a városlakóknak, friss levegőt, a cselédszobák lakóinak, séta, mozgás lehetőséget az angolkórra és tüdőbajra hajlamos úri kisasszonyoknak, a közeli kikapcsolódás lehetőségét, a kevés szabadidővel rendelkező gyári munkásoknak, madárcsicsergést a zsúfolt belvárosi lakások lakóinak, akik a szomszédos házak fűtésének szagától, a cserző vargák műhelyének kipárolgásától akartak szabadulni. Azaz indul az időutazás 1817. től!
Az akkori városlakóknak kedveskedett Nebbien Henrik - a Városliget tervezője- azzal, hogy a Városligeti fasor folytatásában, egy kiszélesedő kör alakú térre vezette sétaútjukat. Ez a hatalmas kör alakú fogadó tér volt a Rondó, Rundó, vagy ahogy akkor még sokan nevezték Körönd. (Hol volt még akkor Andrássy út, Hol volt még akkor Kodály Körönd? Szántóföldek és kertek voltak a helyén!!)
A Városliget sem Városliget volt, hanem német néven Város- erdőcske azaz Stadtwaldchen.
Sétáltak, sétáltak tehát a városlakók és egy nagy körbe megérkeztek! Csüccs!
Nézzétek az 1820as katonai térképet!
Város erdőcskének hívták! Mert a fák domináltak benne!
Sehol egy Állatkert, sehol a vasútvonal, Vágány utca, de egy szál múzeum nem sok, annyi sincs a Város erdőcskében! De van RONDÓ! És van rengeteg fa! Ott a szép bejárat a Városligeti fasorból, ellenkező oldalon a kijárat, egyenesen vezet a Hermina útig.
Mit Hermina út!? Ekkor még itt egyetlen ház sem volt! 1817-ben született József nádor Hermina nevű leánya. A térkép készítésének idején 3 éves. Senki nem sejti, hogy mindössze 25 évet kap a sorstól, majd 1842-ben itt helyezik el a róla elnevezett kápolna alapkövét. Aki tehát le akart menni a térképről, erre megtehette.
A szép, szabályos kerek Rondó /Rundó/ Körönd nem térkővel volt ám burkolva, hanem földút volt! Az a sok pötty kérem szépen rengeteg fa!
Közöttük lovagolhattak, akik megtehették.
Az 1852-es térképen már látjuk, hogy a fejlődés nem állhat meg! Jött a vasútépítés, ahogy Petőfi kérte: „száz vasutat, ezeret!”
Ezek kiinduló pontja, messze a belvároson kívül, a Nyugati pályaudvar lett. Keresztül haladt a Városligeten, elvágva annak harmad részét, de a szolnoki vonal gondosan kikerülte a Város erdőcskét!
A mai VI. és VII. kerületben még parcellák voltak, de a Rondó maradt, fái szépen cseperedtek, a népek boldogabbak, szabadabbak, egészségesebbek lettek. Voltak mutatványosok, szórakoztató helyek, vendéglők…de a Rondó maradt, a sétányok maradtak. Egyre jobban kellett a sok fa, hiszen az akkori gőzmozdonyok is besegítettek a levegő szennyezésébe, zajt is csaptak a néptelen környéken.
Az 1868-as térképen, már magyarul, Városliget néven szerepel. Van egy kicsi Állatkert is. Hermina kápolna is. De Istvánmezőn (Mai Ajtósi Dürer sor felől, és a Városligeti fasor környezetében még csak magány- és díszkertek voltak).
A sétányok is változtak. Nincs egyenes út a Rondótól kifelé a Hermina kápolna felé, de a Rondó maradt! Hol Rundónak, hol Köröndnek hívták.
Na és hol van a manapság sokat emlegetett kapu? Kérem szépen az soha nem épült meg, mert a tervező Nebbien Henrik maga mondott le a saját tervezésű bejárati kapuépítmény felépítéséről! Mondván a rendelkezésre álló pénzt inkább a Város erdőcskére költsék! (Mellesleg ő maga nem fogadott el pénzt a tervezésért!)
MINDEN döntéshozó szerint a városnak nagy szüksége volt a Városligetre!
Akkor még egyetlen autó sem volt!
Akkor Pest város lélekszáma 200 476 fő (1869.) Budán 70 ezren éltek.
Összlakosság tehát 1869-ben 270 476 fő!
Akkor a mai fővárosi embernek valószínűleg sokkal kevesebb mozgásra, levegőre, kikapcsolódásra van szüksége? Vagy előjáróink agyát támadta meg az agyrágó bogár?
Rondó hangulat 1840.
Már tudjuk, hogy a Rondót, nem eszik, nem isszák, hanem rajta körbe lovagoltak, ma is sétálnak, akik az 56-os emlékmű mögé merészkednek.
Platánok és nyárfák ölelő karéja várta a pihenni, szórakozni vágyó VÁROSLAKÓKAT, vidékieket! Ihletett költőket (Arany János, Vajda János).
1885-ben, az Országos Általános Kiállítás és Vásár volt az első reprezentatív rendezvény, aminek a kedvéért építettek a Ligetbe egy Iparcsarnokot. + néhány más épületet is, de a Liget bejáratául szolgáló reprezentatív tér érintetlenül maradt!
A kiállítás feladata a hazai gazdaság és kultúra minden ágának alapos bemutatása, „önmagunk megismerése” volt. „Nem a rendkivüliségek, a sajátlagosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiállítónak, hanem az, ha be tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható ipari és gazdasági terményeinkkel kiálljuk a versenyt”. (Városliget info)
Ezen a térképen jól kivehető a Városligeti körút. (Valójában a park téglalap alakját követte, egy kis zöld védősávon belül) A Városligeti körúton a Rondótól indulva sétálhattak az Aréna út mellett (Dózsa György), az István út (Ajtósi Dürer sor) mentén, a Hermina úttal párhuzamosan hullámzó vonalvezetéssel, hogy a mai Állatkerti körút nyomvonalán akár hazasétálhassanak a mai VII. kerületbe. Vagy akinek bírta a lába haladhatott tovább az Aréna úttal párhuzamosan, a Ligeten belül, a még gondolatban sem létező Szépművészeti múzeum….Hősök tere….Műcsarnok útvonalon térhetett vissza a Rondóhoz.
SENKINEK nem jutott eszébe a Rondó, a Liget főbejáratának megsértése!
Miért nem ezt a történelmet akarjuk újra építeni a Ligetben...?
Ki dönti el és milyen információk alapján, hogy a történelem mely szeletét építjük újjá, értelmezzük újra és tekintjük kiindulási alapnak?
Ki dönti el, hogy mit hazudunk a lakosságnak a történelmi tények helyett?
Kinek a gazdagodása érdekében?
Itt állt régen a Közlekedési múzeum.
Mennyi sok finom burkolatot lehetne felszedni?!
Meg lehetne szüntetni Zugló egyik legnagyobb füst szennyező forrását: az itt élő és itt működő lomisok szemétégetését!
A magas házak mutatják, hogy milyen közel vagyunk a Ligethez, a Mexikói úti földalatti végállomáshoz! Micsoda vasúttörténeti témaparkot lehetne ide rittyenteni! Vidámparkostúl, Cirkuszostúl, Biodomostúl!
Lehetne autentikus bejárata!
Készen van a talpfa bemutató szabadtéri múzeum!
