Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Dózsa mélygarázs Előzetes vizsgálati Dokumentáció véleményezése

2017. április 28. - Garay Klára

Dózsa mélygarázs észrevételek alap 2017. április 29.

 A hivatalos közleményben felhívták a figyelmünket, hogy elsősorban mire figyeljünk az észrevételeink megírásakor.

  1. A telepítés helyével kapcsolatban
  2. A környezeti hatásvizsgálat szükségességének indoklására
  3. A környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozó javaslatokra

Ezekre adott véleményem:

  1. Mivel Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési tervének ellentmond a múzeum/stb. épületeknek a Hungária körgyűrűn belül történő elhelyezése, ezért az azokhoz építendő mélygarázsokat sem itt kell megvalósítani.
    Pláne nem úgy, hogy hatalmas turista csábító intézményeket is építenek ide. Más lenne a helyzet, ha csak a jelenlegi forgalom és parkoló igény kielégítését szolgálná.
    tehát: - ha kell múzeumnegyed, az a Hungária körgyűrűn kívül a rozsdazónában épüljön..pl Rákosrendezőn
  • ha kell mélygarázs a lakosság, az itt dolgozók és ide látogatók számára, akkor azt is kellő körültekintéssel telepítsék a legoptimálisabb helyszínre.pl. színház és múzeum nélküli felvonulási térre!
  • Ha a Városligetben az építkezés csak úgy valósítható meg, hogy felfüggesztjük az OTÉKot, ignoráljuk a főváros, az agglomeráció és Zugló település fejlesztési eszközeit, akkor vajon miért kell ezeket az intézményeket ide építeni? Ha a területen NEM helyezhető el ennyi intézmény és a hozzájuk kötelező parkoló hely, akkor másik helyszínt kell keresni, nem a lakosság megtévesztésével ezt erőltetni!
  • Ha azt vizsgálják és népszerűsítik, hogy milyen hatalmas környezeti nyereség származik abból, hogy a Kós Károly sétány autós forgalma megszűnik, azt miért nem mutatják be hangsúlyosan, hogy csaknem ugyanannyi autó fog püfögni ezentúl is a Városligetben ….csak más útvonalon!
    Városligeti körúton (a Ligeten belül!!!!!!!), hogy a Stefániáról a Dózsa sarok lehajtóig jussanak.
    2. a Hermina út – Dózsa György út útvonalon a Zichy Mihály úton, amely egyik kihajtó útvonala lesz a mélygarázsoknak? Ebből is látható, hogy közparkot nem teszünk beépítésre szánt területté!
  • Semmilyen modern, vagy világraszóló épületet nem kívánunk a Városligetbe, mert az a 2002-es állapotában vált a Világörökség védőzónájává, tehát Biodom és Néprajzi múzeum, Színház és zeneház nélkül! Ne romboljuk le!
  • Ha a Városligeti tó is fontos nagy pénzt hozó , rengeteg látogatót vonzó, tóként még az év 1/3-ában sem funkcionál, annak hatásait is kérjük a kumulálódó hatások között kimutatni! (Különös tekintettel a hűtőcsövekben áramló fagyasztó folyadékra, mely katasztrófa veszélyes övezetté teszi a területet)
  1. Jogszabályok teszik kötelezővé a hatásvizsgálatot, ha 300 férőhelynél nagyobb parkolót építenek! De a felszínhez nagyon közel elhelyezkedő talajvíz, a környék sűrű beépítettsége, a szennyező anyagok kibocsátása, a le-, és felhajtók olyan elhelyezése, ami csábítja és egyben kényszeríti az autósokat arra, hogy a Városligeten keresztül közlekedjenek és vegyék igénybe a mélygarázst…ezek mind indokolnak a jelenleginél sokkal nagyobb körültekintést. Így természetesen környezeti hatástanulmány készítését is! Elfogulatlan, szakszerű és főleg a KÖRNYEZŐ LAKOSSÁG, DOLGOZÓK, TANULÓK életminőségére gyakorolt hatással együtt, ÉS a környező INGATLANOK értékére, stabilitására GYAKOROLT HATÁSÁT IS VIZSGÁLJÁK!
    1. olyan hatásvizsgálat is szükséges, amely tartalmazza a „telepítendő létesítmények teljes körét”, és valahányszor a „terv” megváltozik, ahhoz új hatásvizsgálatot végezzenek. Mert az első (zeneház, biodom és kapcsolt épületei) tervek már köszönő viszonyban sincsenek az elkészült EVD-vel. De nem tudok róla, hogy az áttervezgetések után készült volna hatásvizsgálat.
    2. A valós hatások felmérése – a teljes Liget beépítési „projekt” esetén csak úgy értelmezhető, ha a felszín alatti alapozásokra, kiállító terekre (Közlekedési múzeum, Néprajzi múzeum), színpadra (zeneház). Mert a felszín alatti vizek mozgását ezek is zavarják, és a beépítés mértékét tekintve lassan nem lesz hova „kitérni” a talajvíznek. Más útja nem lévén, az Ajtósi Dürer sori és a Hermina úti házak pincéje jelenti számára a menekülési utat.
      1. ha az épületek, kiállító terek nem lesznek tökéletesen vízmentesen szigetelve, az ország nemzeti kincseinek épségét kockáztatjuk.
      2. ha az elterelt talajvíz, más úton fog csordogálni a mélyben, azok a fák, amelyeket eddig ez a talajvíz táplált, ki fognak száradni!!!
    3. A környezeti hatástanulmányt a szakmák szabályai szerint, az egyes hatóságok, a magyar jogrend és nem a VÉSZ mindent megengedő, a beruházásnak elsőbbséget biztosító előírásai szerint kell elkészíteni. Hatásterületet kijelölni. A Közlekedési hatóság, a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ, és a Régészet, valamint a Környezetvédelmi Hatóságokat vissza kell helyezni hatósági státuszukba, és az állásfoglalásukat figyelembe is kell venni!!!
      1. Készüljön alternatív helyszínre is hatástanulmány! pl.: Hogyan mentené meg Rákosrendezőt az oda telepített múzeumok sokasága…és egyúttal megmenekülne a Liget is…és elegendő lenne a Dózsa György útra mélygarázsokat telepíteni.
      2. a levegő minőség változásánál ne csak azt vegyék figyelembe, hogy mennyi a kibocsátásuk az autóknak, és mi a különbség a csöndes és a lármás aszfalt között, hanem azt is, hogy a Városliget, mint közpark, mennyivel járul hozzá jelenleg a légnedvességhez, a zajszűréshez, a rezgéscsillapításhoz, a lakossági rekreációhoz. Mennyivel romlanak ezek az adatok pusztán attól, hogy hatalmas fák százai adják át a helyüket facsemetéknek és épületeknek. Sőt, amikor a Városligeti körút lesz a mélygarázs behajtójának útvonala, az mennyiben akadályozza az oda tervezett futókör és kutyafuttató megépülését, használhatóságát….
        1. legyen a vizsgálat része egy Valóban hiteles, szakszerű fakataszter, melyből lemérhető, hogy mekkora lombtömeget veszítünk el, miközben darabszámra pótoljuk a kivágott fákat! Mert igen furcsa, abszurd gondolat úgy beépíteni egy közparkot, hogy a park és fái eltűnésének káros hatásairól szó sem esik!
      3. A zaj-, és egyéb környezeti konfliktusok vizsgálatánál nem csak a szennyező források kibocsátását, és a forrásokat kell figyelni, hanem azt is, hány embernek kell ezeket elszenvednie!? Az iskolás gyerekektől a templomba járókig, az érintett utcákban lévő lakóházak lakóitól a közeli intézményekben dolgozókig.
        1. itt kell azzal is számolni, hogy mekkora zajkonfliktustól kímélné meg a lakosságot a múzeum/vegyes-felvágott negyed máshova építése, illetve ott mennyivel lenne kisebb a konfliktus, csak abból adódóan, hogy gyérebben lakott területen épül?
        2. a nemzetközi szabványoknak megfelelően be kell vezetni a Pm02 mérését, és modellezett „adatok” helyett tényleges méréseket kell végezni, a tisztánlátás végett! Mert ha hibás a kiinduló adatsor…mint jelen esetben…hibás lesz a végkövetkeztetés is.

 

  1. Ha a Városligeti tó is fontos nagy pénzt hozó, rengeteg látogatót vonzó, tóként még az év 1/3-ában sem funkcionáló terület lesz (lett), annak hatásait is kérjük a kumulálódó hatások között kimutatni! (Különös tekintettel a hűtőcsövekben áramló fagyasztó folyadékra, mely katasztrófa veszélyes övezetté teszi a területet)

Mindezeket nem egy kívánságműsorban megvalósuló „véleményezési eljárás” keretében, hanem a lakossággal, a szakmákkal, a civil szervezetekkel, a hatóságokkal együttműködve, alternatív helyszíneket, megoldásokat is mérlegelve NEMZETKÖZI JOGI kötelessége a kormánynak, és a saját Alaptörvényünk is előírja ugyanezt.

Visszaállítani a környezetvédelem intézményrendszerét, az önkormányzatoknak visszaadni a településfejlesztést (mert nem a BM-nél van a helye).

A lakosságnak, az ingatlan tulajdonosoknak és a civil szervezeteknek vissza kell adni a valóságos jogorvoslat lehetőségét, „a tisztességes ügyintézéshez, a határidőben hozott döntéshez és a jogorvoslathoz való jogot.” (aarhusi egyezmény)az_uj_varosligeti_szinhaz.jpg

 A kiemelt beruházásokat sem szabad kivenni az ország hatályos jogszabályainak hatálya alól, mivel ezek környezeti hatása is jelentősen nagyobb, mint egy lakossági építkezésé. ( Ombudsmani jelentés 2012)

Végezetül a későbbi vitás ügyek korrekt elbírálhatósága érdekében az Ingatlanfejlesztő Zrt ígérete és jelen EVD ajánlásai szerint határozottan ragaszkodom hozzá, hogy a környező ingatlanok állapotfelmérését elvégezzék!

Budapest, 2017. április 28.

Kérjetek, és.....megadatik néktek?

kivéve, ha közérdekű adatot kértek....

                                                            

Tisztelt Ingatlanfejlesztő Zrt!                                    Korábbi levélváltás iktatószáma Önöknél:

Tisztelt Igazgató úr!                                                                                      VLK-2016/00862

 

Azonnali, sürgős intézkedését kérem, hogy

  1. a Városligettől mindössze egy utca szélességre lévő házak állapotfelmérését mielőbb elvégezzék, ahogyan azt egy éve ígérik

Kérem, hogy az alábbi adatokat, dokumentumokat hozzák nyilvánosságra:

  1. A TELJES Liget Budapest projekt Előzetes Vizsgálati Dokumentációt
  2. A TELJES Részletes Környezeti hatástanulmányt, melyeket 2016. augusztusban megígértek.
    1. NEM LigetVáros és óriásplakát szintű tájékoztatásra vágyunk, hanem érdemi, közérthető információra, ami megfelel a 2001. évi LXXXI törvénynek megfelelőt.
  • a Duna Ipoly Nemzeti Park szakmai állásfoglalásával együtt!
  1. A Légszennyezettség mérőpontok kijelöléséről és eredményeit is kérem nyilvánosságra hozni.
  2. Várjuk a Világörökség Bizottság felé küldött Megőrzési állapotjelentést!

Indoklás:

Tudjuk, hogy a Városliget egykor mocsár volt és a lebontott Közlekedési múzeum előtt, a Városligeti körút alatt folyik az egykori Városligeti patak.

A múzeum nem a régi helyén épül fel, hanem 6 méterrel beljebb, a város felé;

20-30 méter mélységben fognak dolgozni a kiállító tér és a mélygarázs kialakításán

a patak vizének útját így egy meredek, vízszigetelő gáttal akadályozzák szabad mozgásában.

Tudjuk, hogy a Közlekedési mélygarázsát a Nemzeti galéria mélygarázsával egy -4 emelet mélységben futó alagút fogja összekötni! Ezért kell vízátemelő szerkezet építeni a felszín alatti vizek átemelésére. A talajvíz mozgása akadályozott lesz, az elkerülő utakat fog keresni és feltorlódik az ellentétes (Hermina út –Ajtósi Dürer sor) oldalon.

Tudjuk, hogy  az Új Nemzeti galéria és az Üzemeltetési Központ, két hatalmas épület, alapozása, mélygarázsa pár száz méteren belül! Az egyidejű építkezés és majd a folyamatos működés miatt mind egymás, mind a környező épületekre, vízmozgásra jelentős hatást fognak gyakorolni!
Hiába nyilatkoznak hát, hogy a talajvíz mozgásának sebessége és iránya ugyan megváltozik, de az nem lesz hatással a környező lakóházakra.
A beruházó által megbízott hidrogeológiai vizsgálatok elkészülte óta is változtak a tervek, tehát már nem is aktuálisak.
De soha nem is fordítottak gondot arra, hogy sűrűn beépített környezetbe kerül ez a sok építmény, kizárólag azzal foglalkoztak, hogy az új épületek megvédhetők a víztől. ( Ez igaz is! Hiszen a XXI. században az óceánba is lehet építeni száraz szállodákat)

Egyáltalán nem megnyugtató a vizsgálati dokumentációban a „megfelelő technológia mellett megakadályozható a víz felduzzadása”. Azonban a magyar építőipar állapotát ismerve, erre ők nincsenek felkészülve. Sem a múzeumi anyag megvédésére, sem a környező házak sorsára.

Milyen szakértői véleményeket tartunk zsinórmértéknek:

  1. FŐMTERV Zrt Paál Tamás vezetésével készült előzetes mérnökgeológiai és hidrogeológiai vizsgálat. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal megbízásából a Podmaniczky program keretében készült ahhoz a hatásvizsgálathoz, melyet a Felvonulási tér alá építendő mélygarázs sorhoz rendeltek meg . Megjelent 2010. Mérnökgeológia- Kőzetmechanika c. kiadványban. A tanulmány kedvezőtlennek tekinti a talajtani adottságokat a mélygarázssorhoz is….pedig akkor még nem volt szó 8 további épületről. Számolt a talajvíz kedvezőtlen mértékű felduzzadásával a Hermina út felőli oldalon, a tőzeg kiszáradásával a Dózsa György úton. Ezek elhárítása, ha nem is lehetetlen, de „jelentős költségekkel jár”.
  2. Mindenképpen figyelembe veendőnek tarjuk a Vibrocomp Kft Stratégiai környezeti vizsgálat c. dokumentumában foglaltakat. ( Készült a Főváros megbízásából 2015-ben. Természetesen az azóta bekövetkezett terv-változásokat figyelembe kell venni, az összeadódó hatásokat pontosan vizsgálni, modellezni és értékelni.)

Idézetek a műből:
- „A fentebb ismertetett hidrológiai viszonyok és a talaj, földtani közeg felépítése hatással van a környező épületekre. A Városligetet DNY felől határoló Dózsa György utat a XIX és a XX. század határán zárt sorúan, illetve szabadon álló, általában több szintes, alápincézett épületekkel építették be. Azonban a pincék nagy része szigetelés nélküli, ezért a magas felszín alatti víz bejuthat a pincékbe és a Dózsa György úthoz csatlakozó háztömbökben, valamint a közeli utcákban lévő házak pincéiben vizesedés, pincevizek fordulnak elő.”

„Általánosságban megállapítható, hogy minél mélyebb a térszín alatti beépítés, annál nagyobb hatást fejt ki a felszín alatti vizekre. Hatás alatt azt értjük, hogy a tervezett létesítmény egyfajta gátat képez a felszín alatti víz útjában, ami előtt a felszín alatti víz feltorlódik, visszaduzzad, majd új irányt keresve kikerüli a létesítményt.” ( A helyzet a leginkább aggályos a színház alatt…2015!)

„ Mindezeket figyelembe véve…….ennek a kiterjedt mélygarázsnak gyakorlatilag a Városliget Dózsa György út- Ajtósi Dürer sor- Hermina út által lehatárolt teljes területre kihatása van.”

„ A modellezési területet ki kell terjeszteni a szomszédos utcákra is, hogy lehatárolhatóvá váljon a –beruházás által okozott vízvisszaduzzasztás, illetve apadás kiterjedése.”

„ A Közlekedési múzeum térszint alatti bővítése ( -1 szint) illetve a környezetében tervezett Hermina úti mélygarázs megépítése érinti a Széchenyi fürdő  vízbázis hidrogeológiai A védőövezetét.”

2015-ben még nem a mai helyen tervezték az új közlekedési múzeumot, nem -4 szintesre és nem -3 szinten a földalatti kiállító teret!

Javasolt, hogy a beruházás előkészítése, kivitelezése, továbbá a létesítmény működése során folyamatosan és ÉRDEMBEN! tájékoztassák az érintett helyi és szakmai nyilvánosságot.”
Szóval nem PR-ról NEM óriásplakátról van szó, hanem érdemi tájékoztatásról.

„ Javasoljuk a későbbiekben készülő környezetvédelmi hatástanulmányban a térszint alatti beruházások vizekre kifejtett hatásainak részletesebb vizsgálatát”
„ Az építés és a z üzemelés felszín alatti vizekre kifejtett hatásainak ellenőrzésére célszerű monitoring kutak elhelyezése, különös tekintettel az előre láthatóan problémásnak ígérkező, térszín alatti beruházások (mélygarázsok) környezetében.”

(2015-ben még nem volt tudható, hogy múzeumi gyűjteményi anyagok is tömegesen kerülnek a terepszint alá!!!)
Rész indoklása, szintén a Vibrocomp statégiai hatástanulmánya alapján

  • A fejlesztési terveket stratégiai környezeti vizsgálattal kell alátámasztani.”

2.„…AZ INGATLAN HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁSÁRA KÉSZÜLJENEK VÁLTOZATOK”
 A Zrt közleményei Igyekeznek minimalizálni a probléma nagyságát, és nem beszélni az átlátszó és törvénytelen ügyeskedésről, hogy épületenként kimutatják: nincs jelentős hatásuk! Pedig van! Egyenként és összeadódva is! Józan paraszti ész és jogszabályi előírások alapján egyaránt!

  1. A Dózsa György úti Városligeti színház és a mélygarázssor, valamint a Néprajzi földalatti kiállító tere a Liget túloldalán szintén akadályozzák majd a felszín alatti vizek mozgását, ahogyan a tópartra (rém-) álmodott zeneház is.

3.„ A TERVEZÉSI TERÜLETEN INDOKOLTNAK TALÁLJUK LÉGSZENNYEZETTSÉGI MONITORING PONT KIJELÖLÉSÉT”

  1. A Világörökségről:

„….komplex hatásvizsgálati dokumentáció elkészítése szükséges lehet, amennyiben szakhatósági állásfoglalás alapján „kiemelkedő egyetemes érték érintettsége valószínűsíthető és a hatóság a tervezett beavatkozás kiemelkedő egyetemes érték érintettsége valószínűsíthető, és a hatóság a tervezett beavatkozás kiemelt egyetemes értékre gyakorolt hatását nem tudja megítélni a hatásvizsgálati dokumentáció nélkül.”
„ Felhívjuk a figyelmet a 2013. januárjában kiadott Budapest – a Duna partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín, Megőrzési állapotjelentésére, melyben jelezték, hogy amennyiben részletesebb információk lesznek a tervezett beruházásokkal kapcsolatban, azok ismertetésre kerülnek a Világörökség Bizottság felé.”

Mivel a Forster Központ megszűnt, amúgy sem volt ideje időben észrevételeket tenni az előzetes vizsgálati dokumentációhoz, feltételezem, hogy ezen vizsgálatokat, értékelést és jelentést az Ingatlanfejlesztő, a jó gazda gondosságával elvégeztette mással.

Budapest, 2017. március 19.                                   Érdeklődéssel várom válaszukat:

                                                                                                                   Garay Klára a Városliget barátja

Másolatot kap: Duna Ipoly Nemzeti park Igazgatóság

Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala.
Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Nemzetgazdasági Szempontból Kiemelt jelentőségű ügyek osztálya 1052 Bp. Városház u.7.

A buta turista és a Budapest térkép

A buta turista és a Budapest térkép

Régóta nem működnek az intézmények a Városligetben, de rengeteg turista mászkál össze vissza a Ligetben és forgatja a kezében a térképet…nézelődik tanácstalanul.

Legutóbb 3 francia turista kereste a Petőfi Csarnokban a bolhapiacot. Mindhiába, hiszen a félig lebontott PECSÁ-t takaró deszka palánkon csak egy tájékoztatót olvashat, hogy a bolhapiac Pestlőrincre költözött.
Kézzel lábban..és néhány francia szóval próbáltam neki elmagyarázni, hogyan jut 3 átszállással a kies Pestlőrincre, ami oda vissza minimum 3 óra. Ez a 3 napos Pesten tartózkodásból sok lett volna, elindultak hát vissza a belvárosba. Akadékoskodó népség voltak: a kezükben lévő térképpel próbálták igazolni, hogy itt kell lennie a bolhapiacnak. Semmit nem ért az a világból és pláne nem ismer meg Budapestből, aki szerint a térképnek a valóságot kell mutatnia.

Ebből a térképből nem kaptam mutatvány példányt, de egy másikat szereztem a Széchenyi fürdőben.img_9481.JPG

2013-ban volt utoljára ilyen zöld a Kossuth téren....

Ezzel a térképpel tévedt el korábban 2 holland lány a Stefánia út- Olof Palme torkolatánál. Keresték a Városligeti körutat. Ott álltak rajta, de ma jobbra az Asztana út, balra az Ocskay László névre hallgat.

Hogy akkor a 2017-es térképen miért írnak rá még mindig Városligeti körutat? Talán azért, hogy a fakataszter készítői is tudják, hol a Városligeti körút.. De a buta turisták nem értik ezt.

Ugyanennek a Városligeti körútnak a Közlekedési múzeum előtti szakasza 2016 óta Ferencsik János , majd Konrad Adenauer út névre hallgat. De ez már olyan bonyolult kérdés, hogy még a Közlekedési múzeum nagy átépítői sem tudják, milyen utcán állt a Közlekedési múzeum. A napi politikai eseményeket követő turista pláne nem érti, hogy az egyesült Európa alapító atyjának miért állítottak szobrot a Városligetben és miért neveztek el róla utcát.jo_varosliget.JPG

A kis térkép szerint, a csak körvonalakban jelzett Közlekedési múzeum mellett szobor is áll. Biztosan valamelyik fát nézték emlékműnek, mert ott már rég nincs semmi…csak palánk.

De hova tűnt a Hermina útról a másik műemléki templom? Tudnak valamit? Esetleg összedől, ha előtte elkezdik kitermelni a több ezer köbméter földet? Nem tudhatjuk!

Keresheti a mi turistánk a Hol nem volt Parkot is! Már csak deszkapalánkot talál a helyén……hogy észre ne vegye, milyen pusztítás történt a túloldalon.

Miért van elkerítve a Városligeti tó? Pláne miért verik szét…? Na ide sem a legjobbkor jött. Megőrül a betonzúzás zajától, de készít pár jó fotót….mert milyen szép is ez a város!

A mi városnézőnk innen is lepattanva a szívéhez kap…és rosszul lesz! De semmi baj! Éber felesége rögtön észre veszi, hogy a közeli Vágány utcában egészségügyi intézmény van! Odavánszorogva látják, hogy van egy hajléktalan szálló és büszkén hirdeti egy deszkapalánk, hogy itt épül az Országos Múzeumi raktározási és restaurátor központ. Jobb, ha meggyógyul, mert segítség nincs.

A Széchenyi fürdőből kimenekül, mert 2 kilométeres sor áll! Sebaj! Irány a szabad levegő, a víz, a természet! Menjünk a Dagályba! OK! Meg is találja a hűlt helyén a parkolóházat rajta a FINA 2017 feliratot. És hol a Dagály? Elveszítette népfürdő jellegét….oszt jónapot.

dagaly.JPG

Sportszerető barátunk feltétlenül látni szeretné a Puskás Ferencről elnevezett Stadiont. Odahajtat és látja ám, hogy itt is deszkapalánk védi a nagy semmit, és csak a szél szaladgál szabadon és hordja a port a szemébe. Mégsem állhat itt 2020-ig, amire lesz helyette másik!puskas_stadion.JPG

A Groupama Arénáról ugyan nem tudja mi az, de közel van az Albert Flórián térhez…az is patinás név. Keresi, keresi, de az Aréna nem látszik a Könyves Kálmán körút felől! Na de hová tűnt? Hová, hová? Hát elforgatták az Üllői út felé…. mert a Népligeti buszpályaudvar felé eső telekrészt eladták a Telekomnak. Ott már egy akkora irodaház épül, amitől nem látszik az Aréna. Nem értem, hogy miért probléma ez. Nézze onnan, ahonnan látszik! A térkép egy 2015-ös állapotot mutat!

groupama_arena.JPG

Ha nincs stadion, nincs foci, nincs strand, hát meg lehet pihenni az Orczy –kertben. Alig egy Metro megálló az M3-mal. Ha nem gyullad ki. Nem gyulladt ki.orczy_kert.JPG

Az elszánt turista megérkezik az Orczy kerthez. Bemenne…ha nem állná útját egy lezárt kapu….merthogy a kert éppen átadja a helyét egy kiemelt beruházásnak. Itt képezik a jövő nemzethy közszolgáit. Mire? Talán arra, hogy a fáknak a kandallókban a helyük és nem a kertekben, parkokban, strandokon. Na és arra, hogy akinek az isten hivatalt adott, annak adott hozzá észt is. Na és arra is, hogy felfelé soha nem kérdezünk.

Valamint arra, hogy a térképet nem tájékoztatásra készítik. Az csak egy látványterv. Egy blöff.

A mi turistánk megállapítja, hogy vicces egy város ez a Budapest. A kalandtúra ingyen van.

És jöhet a nép a vizes VB-re! A térkép blöff, a lakosság nem beszél a világ semelyik nyelvén, hiába érdeklődne.

Még szerencse, hogy a Metróban látja az Eu. zászlót. Még annál is nagyobb szerencse, hogy nem tudja elolvasni: Állítsuk meg Brüsszelt. Pedig egy csomó épületen látta, hogy épült az Eu támogatásával.

Jobb is, ha átmegy Budára és megnézi a Várat és a Nemzeti galériát….amíg az még a helyén van…

Hungarikum ez a javából!

 

 

Elszálltak az árak....?

.......................vagy a józan ész az, ami elszállt?

Az árak szálltak el, vagy a józan ész?

Egyre több helyen olvashatjuk, hogy elszálltak az árak a Közlekedési múzeum át/fel/meg/túl építése kapcsán. Szegény árak! Azok már csak ilyenek….szálldosnak? Vagy a tervezők felejtettek el számolni? Vagy ma már 2x2 sem 4?, hanem 3, de még inkább 5?

Menjünk vissza az idők kezdetéig, amikor még arról volt szó, hogy RÉSZLEGESEN újjáépítik a 44-ben lebombázott régi Közlekedési múzeumot. Ezen a ponton rögtön készült is egy KPMG tanulmány a teljes Liget beépítésének megtérüléséről. És lőn: kimutatták, hogy megtérül.

Mi változott azóta? Itt most egy végtelenített mondatot kellene írnom, a 2. lap aljáig, ahogyan a lavina elindul a hegytetőről…és nő és nő, és mindent maga alá gyűr… de azért próbálom olvashatóan leírni…
             - Nem részlegesen, hanem teljesen építik „újjá”. Azaz építenek egy újat a régi sziluettel!ne_dolj_be_kozlekedesi.jpg

  • Nem oda, ahol volt, hanem 5 méterrel beljebb, ahol sokkal magasabban van a mélyben a talajvíz…ami picit megdrágítja az egész műsort.
  • Nem 3 ezer négyzetmétert építenek, mint volt, hanem 9 ezret.
  • Nem a terepszintre, ahol volt, hanem a pincébe, mert fölül kell a hely rendezvényteremnek, és kilátó – feljárónak. Na meg a kiállításnak is, ha már egyszer múzeumot építünk!
  • De a mai kor igényeinek megfelelően kell bele építeni 15 liftet….és még kettőt, mert lefele is kell. De főleg felfelé, mert ha már ott az a torony, lehessen a mocsárból kilátni…kellenek a Liftek! Üvegfallal, hogy lássuk mi van alant, na és körbe-karikába.
  • De ha már ott az a kilátó torony, csináljunk oda olyan „kilátó-, és pezsgő teraszokat”, ahol a nemzet nagyjai házasodhatnak a nemzet szépségeivel, szépen sorszámot húzva….
  • Ha már ott vannak a rendezvény teraszok, emelhessük a rendezvények fényét lézerfénnyel is. Had lássa a nép, hogyan mulatnak odafönt…és lássa összesöpörni a kertjében a szemetet. Ha aludni se tud, legyen neki ingyen cirkusz.
  • A rendezvényekre sok szép autó is érkezik, tehát kell mélygarázs is. Lett. Nekik. Mert a lakosságnak és a közelben dolgozóknak nem lesz az biztos. De még a látogatóknak sem, hiszen elég a kötelező parkoló szám felét megépíteni.
  • Ha van itt mélygarázs, ha van a Nemzeti galéria alatt is… .akkor mi az a 300 méter, amekkora alagúton keresztül áttipeghetnek a piros körömcipősök, száraz lábbal, egyikből a másikba, egyik rendezvényből a másikba. –a_kozlekedesi_es_a_fak16-ban.jpg
  • Ha van átjáró, kell egy talajvíz átemelő szerkezet is, mert az átjáró éppen merőlegesen képez gátat a mélyben csurdogáló talajvíz útjában. Nem lenne jó, ha felúszna a múzeum… Így csak a Hermina úti házak fognak úszni. De ők amúgy is akartak maguknak úszó medencét a pincébe. Az a kis drágulás a bolondnak is megéri.
  • Ha ennyi mélygarázs, meg kiállítási bunker van a mocsárban, kellenek monitoring kutak, hogy figyeljük: igaz-e hogy ezen tengernyi betonnak „nincs jelentős környezeti hatása”…vagy ha mégis, legalább bevezessük az építési naplóba, hogy mi szóltunk!? Ennyit nem ér meg egy hidrogeológiai kísérle?!

Hát istenem! Mocsárba építeni csak kicsivel drágább, mint alkalmas talajra! Így jártunk… és az árak máris a csillagos égnél tartanak. Mert „megfelelő technológiával” minden megoldható, csak drágább lesz! Nem kevéssel. Sokkal.

  • Ha ennyi épület épül, ahhoz kellene közművek is, tehát a Közlekedésihez hozzácsapunk egy trafóházat is…mert villany biztosan kell mindezekhez.
  • Ahogy nő az épület, úgy nő a kivágandó (bocsánat, átültetendő), fák mennyisége is. A „szakértőknek” a minden héten változó megrendelői igényeknek megfelelő szakvélemények írásához is egyre többet kell fizetni, hogy egyetértsenek és írják a megnyugtató jelentéseket.
  • Fel kellett újítani a később építési területté avanzsáló Kresz parkot, hogy senki ne gondoljon arra, mi lesz itt, ha elkezdik kitermelni a földet a mélygarázs és a kiállító-pince helyén.
  • Káprázatos látványterveken kell bemutatni, hogy a 67 méter magas torony alacsonyabb lesz, mint a mögötte álló 56 méteres Hermina TOWER. Rafinált makettekkel kell nemzetközi pályázaton erősítenünk a kiválóságunkba vetett hitet, és hinteni a port a lakosság szemébe. Nincsenek védendő műemlék templomok, iskolák, sem egészségügyi intézmények, sem világörökség...csak a "látványterv" száguld a maga diadalútján!
  • kozlek_pantlika_felol.jpg
  • mozdony_a_pinceben_jo.JPG
  • Rengeteget kell „konzultálni”, amely konzultáció-imitáción a Beton Budapest dolgozói igen jól szórakoznak, hiszen be sem engedik a folyton akadékoskodókat. Egyeztetni csak az egyetértőkkel lehet, mondja a miniszteri biztos…tekintélyes fizetésért.
  • ….és ezen a ponton, amikor már a főigazgató a múzeumi koncepción dolgozik, felvetődik a nagy kérdés: „Apu hogy megy be” az a nagy mozdony a pince-kiállítóba? Amikor a legnagyobb teherbírású lift is csak töredékét bírná el? …és úgy kell megoldani, hogy nőjön a zöld felület is… ?

Ez is megoldható! A titok nyitja a felemelhető zöld tető!

kozlek_pantlika_felol.jpg

Az egyik látványterven jól látszik, hogy a Hermina úton, a múzeum mögött húzódik egy zöld sáv. Na, ez a felemelhető zöld tető! A 2 db 4x10 méteres, zöld tetőre kampót szerelnek. Ha jön a vonat, felemelik a tetőt, fűvel-fával együtt mellé teszik, a vonatot lesüllyesztik….majd a tetőt visszateszik. Csiribi-csiribá, máris minden rendben van. Nem kell a Rákosrendezőt, vagy a MÁV bármely felszínen lévő, műemléki épületét felújítani, az oda vezető síneket használhatóvá tenni, hisz akkor dugjuk a föld alá a vasúti kocsikat, amikor akarjuk.
       - De hol lesz a repüléstörténet, ha itten bulinegyed lesz? Szolnokon vagy máshol? Nem mindegy?

  • Hol lesz az űrhajózás története Farkas Bercistűl? Gyulaházán! Hol lenne máshol? A „múzeumnak” a Hősök tere mögött, a Világörökség területén a helye, mert a turista nem hajlandó kimenni Rákosrendezőig! Hiszen az 2 megállóra lenne a kis földalattival! De Gyulaházára és Szolnokra amúgy is mennek a sok látnivaló miatt…tehát ott is hatalmasat fejlődik majd a turizmus! Mi van ezen nem érthető? Csak megér egy kis plusz kiadást?!
  • Ha a Hermina felől nem lehet szállítani a Közlekedési Múzeumhoz a műtárgyakat, a cateringet, a szemetet, mert zavarnánk a légpárnáin békésen pihenő zöld tetőnket…arra is kell alternatívát kitalálni! Van. Szép sétányok (lesznek)vannak a múzeum park felőli oldalán. Oda nem sétányt készítünk a sétálók súlyához méretezve, hanem olyan közúti forgalomra méretezett teherbírású utat, ami a múzeumhoz történő szállításokat, teherjármű forgalmat elbírja. Amikor elment a kukásautó, meg a násznépet szállító limuzin konvoj, lehet rajta sétálni is! Ki tiltja meg? És csak kicsivel drágább, mint a sétány egy parkban!

És mi kellene még?
Jó lenne még egy alagút arra is, hogy a Vágány utcában lévő raktárakat is száraz lábbal és száraz műtárgyakkal megközelíthessük…..
Az igazi hungarikum és világviszonylatban egyedülálló az lenne, ha ezt mozgó járdával oldanák meg, hiszen „megfelelő technológia mellett” ez is megoldható! „jelentős környezeti hatása se lenne”.. miért is ne?!

Az árak pedig csak szállnak és szállnak, mint a fészküket vesztett madarak és denevérek! Vagy nem is az árak szállnak, hanem a valakinek a józan esze szállt el?

Nem csak a Közlekedésinél van ez így, hanem a Biodómnál, a Néprajzinál, A Zeneháznál, a színháznál...a Népstadionnál...és mi csak szállunk, szállunk...egyre magasabbra.

…és ezt elnevezték organikus drágulásnak….és bebeszélik nekünk, hogy ez a világon mindenütt így van: terveznek valamit, és kerül amibe kerül lenyomják a lakosság torkán.

Mert megérdemeljük! Ezt érdemeljük? Így akarunk élni? És vajon valóban szállunk fel, fel a magasba, vagy süllyedünk, süllyedünk egyre mélyebbre?

Feltettük már magunknak a kérdést: így akarunk élni? Ezt akarjuk?

 

Faátültetés millióért, hiába?

Tisztelt Zöld Hatóság/Kormányhivatal!

Tisztelt Jegyzők! V.ker VIII. ker XIV ker.

Korábban bejelentést tettem az Olof Palme sétány 1-5. Hrsz: 29732/11 (korábban 29732/1) területen zajló faátültetés szakmaiatlansága, környezetkárosító volta és a közpénzek felelőtlen elköltése miatt.

Mára napvilágot látott ( az eddig elpusztított és átültetett Hungexpo telephelyen kívül) újabb, a Városliget beépítése okán átültetendő fák listája a Közlekedési múzeum, az Új Nemzeti Galéria, az Üzemeltetési és Parkfenntartási Központ, a Néprajzi múzeum és a leendő Zene háza építési területén.

Kérem, hathatós intézkedésüket annak érdekében, hogy leállítsák ezt a „projektet”, ami ökológiai katasztrófával fenyegeti a várost, ha ilyen hozzáértéssel dolgozni engedik a Városliget Zrt embereit és alvállalkozóikat.
Kérem, hogy független szakértőkkel vizsgáltassák át a mellékelt dokumentumokat, hiszen én nem vagyok kertész, és a biológia tanári diplomám is több évtizedes.
Szakmai (kertészeti) hibának tartom, ha

  • Invazív fákat ültetnek át (tömegesen). Hiszen a 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet a fás szárú növények védelméről tiltja e fák ültetését. Véleményem szerint akkor tilos ÁT-ültetni is őket, lehetővé téve, hogy tovább szaporodjanak kontrollálatlanul és tegyék tönkre a még megmaradt természetes élőhelyeket. Hasonlításul hozom fel: aki nem kaszálja a telkén a parlagfüvet, azt megbüntetik. Feltételezem, akkor is megbüntetnék, ha kaszálás helyett tömegesen ültetné el a tulajdonos bármelyik közparkban. Akkor miért nem esik egy tekintet alá, ha ugyanezt teszi a parlagfűnél százszor nagyobb invazív fákkal egy állami megbízásból dolgozó cég? Ez nem más, mint intézményesített környezetkárosítás!
    • ha egy invazív fafajról meg sem jelenítik ezt a tulajdonságukat, illetve hol így, hogy úgy, néha még „kiemelten értékes fa” státuszt is kaphatnak.
  • A lakosság és a hatóságok megtévesztését szolgálja az a trükk, hogy a Városliget fasorait nem fasorként vették fel a fakataszterbe. Így úgy tűnik, mintha nem egész fasorokat pusztítanának el, csak egyes, különálló parcellákból vágnának ki azonos fajokat. ( Rondó, Városligeti körút)
  • Ha a kertészek szakmai állásfoglalása ellenére, „megrendelői igény” alapján ültetnek át fákat, saját jobb meggyőződésük ellenére. ( Közlekedési múzeum EVD)
  • Ha a több éves fák átültetését úgy végzik, mint a Hungexpo telephelyen: több éves előkészítés helyett gömbvágóval egyszerűen kiemelik a talajból a fát, és egy előkészítetlen, tápdús talajjal nem kibélelt ültető gödörbe dugják. Lombkoronáját nem metszik vissza annyira, hogy azt a gyökérzet elláthassa tápanyaggal, hanem teljes lombkoronával végigsöpörnek vele egy telket, és elültetik….na nem az előre kijelölt helyre, hanem egy házhoz olyan közel, hogy a koronája az ablakot verdesi. Ha létezik állatkínzás, miért nem büntetik a növénykínzást? Mert nem ugat?
  • Minél nagyobb az átültetés kockázata, és csökken a túlélés esélye, annál drágábban, annál nagyobb anyagi ráfordítással történik a PR átültetés. Ez közönségesen a közpénz elherdálása, sőt kártékony felhasználása.
  • A magról nőtt, és egyre több invazív tulajdonságot mutató fákat sem lenne szabad átültetni (csörgőfa, fehér eper.
  • ha olyan szakemberek döntenek a fák átültetéséről, akik nem ismerik a fafajokat, tehát speciális igényeiket sem tudják figyelembe venni az ismeretleneknek. De átültetni kívánnak olyan fákat, melyek az egész Városligetben nem találhatók.
  • nem tudom mire vélni, hogy a felsoroltak közvetlen közelében élő más fákat miért nem ültetnek át? Őket majd beteggé nyilvánítják és kivágják?

Bizonyos, hogy az építkezéseknek, szállításnak, anyagmozgatásnak, földmunkáknak és közműfektetésnek sokkal, sokkal több fa fog áldozatul esni. Legalább ugyanennyi fának kell sürgősen megbetegednie, hogy elférjenek ezek a hatalmas épületek, hogy vezessenek hozzá közművek, utak, hogy mélygarázsok költözzenek a mocsárba… Mint ahogy abban is biztos vagyok, hogy ezeket a faátültetéseket csak fügefalevélnek használják, hogy elleplezzék a valós pusztítás mértékét.

Érdemes ehhez a pusztításhoz hozzászámítani:
a Vidámpark területéről máris kivágott fákat.

A Városligeti színház kártételét

Az ezután építendő látogató központot, WC -ket,

kereskedelmi és vendéglátó egységeket

A Palme ház és környéke átépítését, az utak áthelyezését, kutyafuttatókat, sportpályákat, a vizes VB és a majdani olimpia létesítményeit, játszótereket, kapukat, zászlótartókat, Regnum emlékhelyet, mélygarázsokat a Dózsa György útra….

A Néprajzi Múzeum építésének esik áldozatul a Városliget emblemetikus RONDÓ-jának  5 fája (a többi majd később)

A 203. parcella Kocsányos tölgyei (3 db), és platánjai (2 db), melyeket még Rákosi Mátyás elvtárs is megkímélt, most álültetéssel semmisülnek meg. Mindannyian vastag törzsű idős fák 60-80 cm-es átmérővel, és 1-2 méteres törzs körfogattal, semmi esély sincs rá, hogy életben maradjanak!!!

De a 7 db fenyő is 40 év körüli lehet. Ezeket is jobb lenne odaadni egy idős otthonnak karácsonyfának, mint átültetni. Kb. ugyanolyan a túlélési esélyük.

…és természetesen átültetnek egy db invazív Nyugati ostorfát is!

16 db átültetendő fából 13 db-hoz hozzányúlni szakmaiatlan, környezetrombolás, városkép rombolás, a világ első tervezett közparkjának bejáratául szolgáló RONDÓ további csonkolása. Röviden bűn.

 

Átültetésre szánt invazív fák:

-

ZEN

UNG

Üzem. közp.

Néprajzi

Közlekedési

Fehér akác

 Robinia pseudoacacia

-

1

3

-

1

Zöld juhar

Acer Negundo

 

3

5

1

-

3

Nyugati ostorfa

 Celtis occidentalis

-

1

7

1

7

Ailantus Altissima bálványfa

-

2

--

-

1

összesen

3

9

11

1

12

mindösszesen:                                                                                                                                              36 db!

 

ZEN

UNG

Üzem. Közp.

Néprajzi

Közlekedési

3. kategóriás, tehát idős, 50-110 cm törzsátmérővel

-

16

10

6 Ezek a RONDÓ fái!!!

platánok és tölgyek!

15

mindösszesen:                                                                                                                                              47db!

túlkoros és invazív is egyben: 16 db




Kérdés továbbá: hová ültetik át ezeket a szerencsétleneket?

Ezeket is csak 1x locsolják meg?

ezeket sem készítik fel az átültetésre, csak kitépik a földből és bedugják egy előkészítetlen üregbe??

Ezeket is a koronájuknál fogva fogják húzni a földön?

A kérdéseim költőiek, hiszen az építkezés szakmaisága, technológiai fegyelme, megfontoltsága, szabály tisztelete előre vetíti mi várható!

  1. Ha a Hungexpo területén, hogy 8 fa átültetése 18 millió Ft,
    akkor az átültetésre váró összesen 218 db fa az átültetése kb. 490 millió forintra rúg!
    És mindez 228 fa halálának elleplezéséért…melyek pusztulása után még a visszapótlási kötelezettsége sincs a Városligeti INGATLANFEJLESZŐ Zrt-nek, de a Liget területén belül, az építkezés után erre helye sem lesz.!
  2. A fenti összegek egyszeri locsolást biztosítanak, a gallyak elszállítása nélkül! Nyilvánvalóan pénzkidobás legalizálása soha el nem végzendő munkáért.

Ennyire „kerül amibe kerül”?! Ebből a 490 millió forintból az egész Városliget rehabilitációja megoldható lenne!!!

És a fák darabszáma? A Hungexpo telephelyen

előbb kivágási engedélyt adtak 40 fára, majd  kivágtak 2x annyit….

most még átültetnek egyik terv szerint 8-at, és a

legújabb terv szerint 5db-t.

Ez 53 fa (vagy még inkább, a „betegekkel” és a csemetékkel együtt 93)  egyetlen építési helyen…3-4 lépésben. Tudjuk, hogy ez a cél: lassan elpusztítani a Ligetet és helyére turisztikai brandet, díjnyertes betonrengeteget építeni Önök ehhez nem adhatják a nevüket! Ki kell mondaniuk, hogy törvénytelen, szakszerűtlen, környezetkárosító és a közvagyon hűtlen kezelése!

Ezért Tisztelettel kérem, hogy a fent kért független szakértői vizsgálatot elvégeztetni szíveskedjenek, a faátültetési cirkuszt mindaddig leállítani, amíg valódi „parkrehabilitáció” nem veszi kezdetét!

Az építési engedélyek sem adhatók ki mindaddig, amíg a fakivágási engedélyek nem szabályszerűen kerülnek elbírálásra, nincs egyértelműen megjelölt faátültetési hely és a pótlási kötelezettség vállalását jogszabályban meghatározott feltételek szerint nem hozzák nyilvánosságra!

+ a fapótlási kötelezettség NEM teljesülhet „pénzbeli megváltással”, sem a Főváros bármely távoli pontján. Azt Zugló területén kell pótolni….ha már minden áron fát akarnak vágni.

Budapest, 2017. február 12.                      

Méltányos, jogszerű és szakszerű intézkedésükben bízva:

A Közlekedési múzeum építési engedélyét AZONNNNNNAL fel kell függeszteni!

Keresetlevél a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság –hoz

a Pest Megyei Kormányhivatal megsemmisítő határozata ellen.

Az alábbiakban a keresetlevelet a magam konyhanyelvére lefordítva teszem közzé

A Kormányhivatal a másodfokú határozatával megsemmisítette önmaga elsőfokú határozatát arról, hogy nem szükséges környezeti hatástanulmányt készíteni a Közlekedési múzeum építésének megkezdéséhez.

Ezzel azt sugallja, hogy előzetes vizsgálati eljárásra sincs szükség a Közlekedési múzeum építésének megkezdéséhez!
Az építtetők így a múzeum építéséhez benyújthattak építési engedély kérelmet, anélkül, hogy az építés ideje, és az új épület üzemelése során várható környezeti hatásokat megvizsgálták volna!

Holott ez a hatásvizsgálat csak a tervezés fázisában, a kivitelezés megkezdése ELŐTT tudja betölteni valódi funkcióját! A mélyépítési munkálatok ugyanis a megkezdésükkel egyidőben beavatkoznak a talajvíz mozgásába, a fák gyökérzetét károsítják, a zöld területet, a talajt tapossák, felmarják.

Indoklás

  1. Ha a Városliget Zrt kérdéssel fordult a hatósághoz, hogy kell-e környezeti hatástanulmány vagy sem, akkor a másodfokú hatóság azt nem teheti meg, hogy megsemmisíti az elsőfokú határozatát anélkül, hogy válaszolna a feltett kérdésre.
  2. Nem hozhat másodfokú határozatot, nem vehet részt másodfokon ugyanaz a hivatal (és annak vezetője), aki/amely az elsőfokú határozatot hozta.
  3. A Közlekedési múzeum építése ezen a területen előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására kötelezett!
  4. A tervezett építkezés NEM „felújítás” és nem „rekonstrukció”, mivel nő a térfogata, nem ugyanazon helyen építenék fel, ahol eredetileg állt. Ugyanis 6 méterrel beljebb, a Liget testében épülnek fel az új kiállító terek, a mélygarázs, a trafóház stb.
  5. A Ligetben felépítendő épületegyüttes elemei külön-külön NEM vizsgálhatók. Azok összetartozó tevékenységek, melyek együttesen és külön- külön is brutális környezeti beavatkozást jelentenek (elsősorban a hidrogeológiai, tájképi, levegő szennyezettségi, zöld felületi viszonyokra).
    1. Sem az első fokú határozat, sem a másodfokú nem tárja fel a teljes hatásterületet és az összetartozó tevékenységek együttes hatását.

Kértük, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a környezetvédelmi eljárásban hozott fenti határozatok végrehajtását azonnal felfüggeszteni szíveskedjék, hogy az építési engedély kiadására ne kerülhessen sor.

Budapest, 2017. február 14.                                                                                     GK

 

 ne_dolj_be_kozlekedesi.jpg

Oszkár és a ligeti beton

mit érdemel az a bűnös?

A miniszteri biztos(?) ámokfutásában éppen az Oscar-díjnál tart.

A fanyalgó Soros-bérencek meg háborognak, hogy ez az Oszkár, nem az az Oscar.

Pedig dehogy nem! A Liget beépítése igenis Oszkár díjra érdemes! Többre is! Amolyan magyar Oszkárra. Nem kicsit savanyú, nem kicsit sárgább, de a mienk. (Hogy vinné el az ördög)

Számba vettem, hogy mely Oszkárokat érdemelné meg ez a giga-beruházás.

  1. Nem minden évben osztják ki, de létezik: a Tudományos és mérnöki díj. Olyan újításokért ítélik oda, melyek jelentős hatást gyakoroltak a filmiparra. A mi „projektünk” annyi újítást hozott a világ nagy ingatlanfejlesztéseinek világába, hogy valóban egyedülálló!
    1. Máshol valószínű tekintettel lettek volna a városra, annak földrajzi adottságaira, lakóira, az építészek, urbanisták, tájépítészek, civil szervezetek, a lakosság véleményére, de ezt a beruházást nem kötötték röghöz ezek a kisszerű megfontolások.neprajzi16maj.jpg
    2. Máshol talán balga módon tekintettel lettek volna arra, hogy mit tesznek lehetővé az ország hatályos építészeti, közlekedési jogszabályai. Nálunk a törvényeket igazították a beruházás igényeihez.
    3. Máshol a Világörökség megóvásával, a rozsdazónák fejlesztésével próbálkoztak volna a beruházók. De ez szűklátókörű, avítt megközelítés! Ez a beruházás, így ahogy megtervezték szakít ezzel a visszahúzó örökséggel. A rozsdazónákat marja tovább a rozsda nyugodtan, mi meg turista vonzó attrakciót építünk az ország (a város), amúgy is leglátogatottabb 1 négyzetkilométerére.
    4. Máshol ha egy területre fejlesztenek, adnának neki egy stílust! Nem így mi! Ahány épület, annyi stílusirányzat. Lesz itt minden, mint egy falusi vegyes kereskedésben. Merjünk bátran élt vasalni abba a farmerba! Meg frottír zoknit húzni a szmokinghoz!
    5. …na és ki másnak jutna eszébe kilátót építeni a város legmélyebben fekvő mocsarába? Na ugye?!
  2. A legjobb idegen nyelvű film díját is megérdemli a mi beruházásunk! Nem az ángliushoz képest „idegen” ez a nyelv, hanem a mi ékes magyar nyelvünkhöz! Régen a Liget szó fás, bokros, füves területet jelentett. mostantól múzeum gettót értenek alatta.
    A rekonstrukció, a felújítás, a megújítás, a megzöldül… mind mind szinonimái lettek a favágásnak, a természet közeli tájak megsemmisítésének.
    A még meg sem honosodott „fenntartható fejlődés” is új értelmet nyert! Amit ma elpusztíthatsz, ne halaszd holnapra. Na és a Földet nem unokáinktól kaptuk kölcsön, hanem örüljenek, ha morzsákat hagyunk nekik belőle. pannon_park1.jpg
    A kulturális örökség védelme kifejezés is amolyan komonista csökevény. Hiszen alkalmasabb a „szellemében megújul” kifejezés. Így megszüntetve őrizzük meg. Fényképen.
    És így lesz idegen nyelv a nyelv a saját hazájában! Így nem érti a lakosság a saját anyanyelvét! sem.
  3. A legjobb látványtervezés díja is a mi új, turisztikai desztinációnké lehet! Ezeken a látványterveken mindig süt a nap, az épületek nem vetnek árnyékot, a fák az égig nőnek, az emberekhez képest törpe toronyházak simulnak a tájba. A 67 méteres épület a derekáig sem ér a 40 méteresnek. Az új 39 méteres üvegház megbúvik a 20 méteres fák árnyékában és alig látszik a 36 méteres nagy szikla mögött. Mert ha az operatőr leguggol a fa mögé…ez éppen így látszik! És a nézők imádni fogják …. a látványt! Éljen az operatőr is J!
  4. Az Eredeti forgatókönyv díj adja magát! Már a kiindulási pont is zseniális! Máshol az „elhelyezési ötletpályázat” azzal indulna, hogy nézzük meg: hova is ejtsük le ezeket a Lego házakat (ha már). Mi pedig megfordítottuk! Itt a Liget, itt lehet ötletelni. Melyik hatalmas épület melyik sarkot tarolja le és melyik kerüljön kellős középre. Eleve kizárjuk azokat az építészeket, akik máshol akarnának építeni. Hogy jönnek ők ehhez? Azt a közgazdászok, a politikusok, az aranycsinálók sokkal jobban tudják, hogy minek hol a helye! Ki kell zárni még a 65 év fölötti és nem kamarai tag építészeket is és kész a siker! Hungarikum!
  5. A legjobb film díj, amolyan film a filmben! Készült ugyanis egy „Ah! milyen lepusztult a Liget” című dokumentumfilm is. A film végén még az operatőr táskáját is ellopják a gaz hajléktalanok. A nagyobb hitelesség kedvéért. És IGEN! A jövő filmjében nem az operatőr táskáját fogják ellopni, hanem a turistákét. A koldusok.
  6. A legjobb rendező díja kié is lehetne más, mint a múzeumi szakma kiváló közgazdászáé: Baán Lászlóé! Ő a sajtótájékoztatók legkiválóbb rendezője, aki percek alatt képes új helyszínt találni, ha felbukkannak a Ligetvédők. Megrendezi a „lakosság tájékoztatása” című filmet lakosság nélkül. Az ötletpályázatot alternatívák választásának lehetősége nélkül. Megrendezi a tájépítészeti pályázatot táj nélkül. A családi élményparkot park és család nélkül. A zöld tetős épületeket zöld tető nélkül. Elrendezi, hogy fel se merüljön a fejekben a „de hol fognak ezek parkolni?” gondolata.

És végül, amikor a nagy mű végső értékelésére kerül sor, reméljük, hogy a mi nagyon nagy rendezőnk majd átveheti a „Soha meg nem valósult rendezések díját”, hogy a város tovább élhesse békés életét, a szakemberek tegyék a dolgukat, a lakosság békésen sétálhasson a Ligetben….mintha mi sem történt volna.

 

Általajvíz a Városligetben

és a hidrogeológusok intő szavai

A február közepi enyhülés különleges vizes élménnyel örvendeztetett meg bennünket.

Csodálatos zenével mutatja be a vízben álló Városligetet a Skytechfilm drónfelvétele.

Miután túl vagyunk a meghatottságon, toljuk följebb az agyunkban ezt az információt. Fel-fel…a tudatos szürke agysejtjeinkig (Poirot).

Nézzük, mit találunk!

Hagyjuk el a zenét és a kép alatt olvassuk fel hangosan a Vibrocomp Kft 2015-ös Stratégiai környezeti vizsgálatának ide vonatkozó részét! Gondolkodjunk el azon, hogy ez a legalkalmasabb helyszín mélygarázsok és 9 ezer négyzetméteres kiállító terek mélybe építésére, múzeumok, koncerttermek és színház építésére, alapozására, közművesítésére!?

Idézet a hidrogeológiai fejezetből

„Magas talajvízállás vagy csapadékos időjárás esetén a rossz vízvezető képességű, szerves eredetű tőzegben, illetve magasabb iszap tartalmú rétegeken megreked a víz és időszakos megjelenésű, ÁLTALAJVÍZ jöhet létre. A természetes vízvisszaduzzasztás, illetve az általajvíz kialakulása együttesen hozzájárul, hogy a Városligetnél és környezetében a felszín alatti víz szintje a vártnál magasabban helyezkedik el.”altalajviz_a_pecsanal.JPG

„ Általánosságban elmondható, hogy a területen építésföldtani szempontból kedvezőtlenek a talajviszonyok….”

ide_epul_az_uzemeltetesi_kozpont_melygarazzsal.JPG

itt épül az üzemeltetési Központ!

„A több szinttel a felszín alá nyúló létesítmények (felszín alá 8-10 méterrel) esetében már érdemi befolyás történik a felszín alatti víz viszonyokra nézve.”

„… A magas felszín alatti víz bejuthat a pincékbe és a Dózsa György úthoz csatlakozó háztömbökben, valamint a közeli utcákban lévő házak pincéiben vizesedés, pincevizek fordulnak elő.”

„…A felszín alatti víz szintje jellemzően 5-6 méterrel a felszín alatt húzódik, kivéve az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán, a Színház alatt, ahol magasabban.”

„A modellezési területet ki kellene terjeszteni a szomszédos utcákra is, hogy lehatárolhatóvá váljon a beruházás által okozott vízvisszaduzzasztás, illetve apadás kiterjedése.”

melygarazs_lehajto_es_osszekotes_a_kozlekedesi_melygarazzsal.JPG

A PECSA és a Közlekedési között alagút köti össze a két mélygarázst.

Alatta megy el a víz vagy fölötte? esetleg átugorja?

Vessük össze ezeket a mondatokat azzal, hogy a „környezetvédelmi hivatal-hatóság” szerint jelentős környezeti hatás nem várható!

Ez nem lenne „jelentős”?

Érdemes még 1x számba venni a mélyben építendő létesítményeket:

  • Hermina garázs az M3 lehajtónál 2 emelet lefelé
  • Üzemeltetési és parkfenntartási Központ mélygarázzsal az Állatkórház helyén -2 emelet
  • Új Nemzeti galéria mélygarázs lehajtóval az Erzsébet királyné útja felőli lehatóval.
  • A Közlekedési múzeum mélygarázsa (-3 emelet) és a mellette megbúvó 9 ezer négyzetméteres kiállító tér (-3 emelet mélységben)
  • A Közlekedési múzeum mélygarázsa és a PECSA helyének soxorosára épülő Új Nemzeti galéria mélygarázsa közötti összeköttetés, ami ráadásul a betemetett városligeti patak medrére éppen merőlegesen épül meg…ha hagyjuk.
  • A magyar zene háza -2 szintre tervezett koncertterme
  • A Néprajzi múzeum kiállító termei is a föld alá kerülnek….feltehetően összekötve a
  • mellette tervezett Dózsa György úti mélygarázzsal… nehogy vizes legyen a turista lába…
  • A Városligeti színházat is alapozni kell és közművesíteni.. a magas talajvízbe..
  • Egyes tervek szerint a mélybe dózerolt Regnum Marianum templom számára is olyan emlékhelyet terveznek, ami látni engedi az alapokat (Mint a Március 15-i téren a római alapok.)
  • Itt már szólni sem érdemes arról, amennyi minden épül szépen csöndben a Vidámpark helyén… de a talajvíz nem ismeri a fontos emberek illetékességi területének határát.

Ha tehát jól raktam össze a „projekt mélyben épülő” elemeit és a Környezetvédelmi hatóságok/hivatalok állásfoglalását, akkor azt szűrhetem le, hogy ezek együttesen sem lesznek hatással a Városliget felszíni és felszín alatti vizeinek mennyiségére, minőségére, mozgás irányára és sebességére.

Nem kell vizsgálni az épületek hatását sem a talajvízre,

sem a talajvíz hatását az új épületek alapozására

sem a környező házakra,

sem a Széchenyi fürdő vízbázis védelmi területére.

Megnyugodtam! Biztosan hoznak majd törvényt arra, hogy merre köteles mozogni a talajvíz!

És mi lesz azokkal a fákkal, amelyek eddig élvezték a magas vízállás áldásait?

Mi lesz a hatalmas platánokkal, ha elkerüli őket a talajvíz?

Na erre is jó lett volna egy korrekt hatástanulmány! Ha van még jelentése ennek a szónak.

 

Diktál a beteg, írja az újságíró

Nincs könnyű helyzetben manapság baánlászló, a kormánybiztos. Ha ugyanis sajtótájékoztatót akar tartani, gondosan ügyelnie kell arra, hogy a hír ki ne szivárogjon, nehogy ott legyenek a Ligetet védelmezők. De nem kívánatosak a kérdező újságírók sem, mert az ő végtelenített magnó-szalagra emlékeztető kinyilatkoztatásai nem mutatnak jól egy oknyomozó újságíró kérdései után. De ma már az is baj, ha az újságírónak vannak előzetes ismeretei, mert akkor nem írná le mindazt, amit diktál neki. De időt és fáradságot nem kímélve most is találtak neki egy újságírót, akinek tollba mondhatta münchauseni magasságokba érő gondolatait. Most is két szálon haladt, mint mindig: fel kellett sorolnia a felsorolható néhány épületet és elhallgatni néhányat, amit bónuszként kapunk. A másik szál azok gyalázása, akik a Városliget beépítése ellen tiltakoznak. Járulékos haszon, hogy addig sem beszélnek a valós történésekről, csak arról, amire ő (önmagán kívül), fel kívánja hívni a figyelmet.

Az Euronews újságírója tehát gyorsan jegyzetel: Szakadnak a Ligetvédők!

mondja a mi kis Münchausenünk, mert új facebook oldalt nyitott az egyik szárny.
Tudja kedves biztos úr, az emberek sokfélék, és ha nem fizetés és hatalom mágnese vonzza őket egy irányba, ki is mutatják a sokféleségüket és mindannyian próbálják megőrizni az arcukat, artikulálni a véleményüket és aszerint hoznak létre kisebb-nagyobb csoportokat, hogy ki kivel ért egyet. Ezt hívják alulról jövő kezdeményezésnek. Ez a polgári engedetlenség fellépése a lakosság semmibevétele ellen. ilyen módon nem szakad, hanem sokasodik és akkorára duzzadt, hogy ehhez már nem elég egyetlen oldal! Ekkora terület védelmére nem elég egyetlen sátor!.

img_8706.JPG

Kár, hogy nem adott hírt arról, amikor 2012-ben elindult az első tiltakozó blog a Városligeti hírmondó. Majd ebből később a Városliget barátai blog és facebook oldal, és azóta még több a Ligeti veszedelemtől a Ligetvédőkig. De ezt egy újszülött újságíró nem tudja, így elhiszi a szerencsétlen, hogy most valami csoda történt.

És mihez kell az „újság-író”? Hát ahhoz, hogy ne tegye fel a kérdést:

Miért kellene egységesnek lenniük ahhoz, hogy tárgyaljanak velük? A lakosság, tán nem többféle emberből áll?
Miért kellene csak egyetlen delegációval tárgyalni?

Miért nem tárgyaltak a Magyar Urbanisztikai Társasággal?

 Miért nem azokkal az építészekkel, akik alternatív terveket dolgoztak ki a múzeumok elhelyezésére?

Miért nem hallgatták meg a Városvédő Ráday Mihály egyetlen javaslatát sem?

Miért nem konzultáltak a Tájépítészekkel?

Miért nem fogadták el a közbeszerzésen nyertes tájépítészek úgynevezett 7-es tervlapját (amelyen bemutatták, hogyan lehetne megújítani a Városligetet épületek nélkül)? És ha mindezek elmentek a biztos úr (és megbízói) füle mellett, akkor mit is jelent vajon a biztos úr nyitottsága?

Ekkora tiltakozás, ellenállás mellett, a 2 évig húzott un.”partnerségi egyeztetés” anullálása után vajon kiket tudna a biztos úr „legitim” képviselőként elfogadni?

Ha lett volna ott egy újságíró is, biztosan megkérdezte volna, hogy miért nem „konzultáltak” előtte a lakossággal?! De nem volt ott újságíró. Csak egy írnok. Boldogok a tudatlanok!


Vagy csak a Ligetben ügyeletet tartó, őket rendőrökkel őriztetett „LIGETVÉDŐK” közül kellene választani kellően jól fésült, szmokingos, lojális tárgyaló partnereket (bedarálhatókat, megvesztegethetőket, kormánypropagandát skandálókat)?img_7127.JPG

Hát ilyenek hála istennek valóban nincsenek közöttük. Mert mind egyet akarnak: közparkként használható, megőrzött VÁROSLIGETET!

Bizony biztos úr! És mert ezek az emberek nem hajlandóak arról tárgyalni, hogy mi hova épüljön! Csak arról akarnak tárgyalni, hogy azonnal hagyják abba! Mert ez egy közpark!

Bizony, biztos úr, már számos facebook oldal és blog jött létre, hogy a lakosság valós tervekkel és információkkal is találkozzon. De ez sem kerülhet szóba, ha egy sajtó-segédmunkásnak diktálnak és nem nyílt sajtótájékoztatót tartanak. Így lehet elzárni a lakosságot a valós információktól és nyomni az agyukba az „alternatív tényeket”.

Boldog és magabiztos a mi biztosunk: nem lassítják a munkát a Ligetvédők!

Hazudik, hiszen ez a dolga. Sok kisebb nagyobb munkát voltak már kénytelenek leállítani, vagy uram bocsá szabályszerűen végezni, mert a Ligetvédők kikényszerítették.

És ömlik a szó belőle: mi épül, milyen csodás lesz, milyen zöld lesz. Csak győzze írni az íródeák.

De értesülünk újdonságról is: Már nem az Ajtósi Dürer sort találja a legjobb megoldásnak a Kós Károly sétány lezárása utáni forgalom elvezetésre. Mi történt? Eljött megnézni, hogy hol van a Liget??

Szó sem esik róla, hogy a parkolási gondok abból adódnak, hogy az épülő új intézményekhez elégtelen parkoló hely épül? Hogy számításba se vették a lakossági igényeket és az évtizedek óta a környéken működő cégek, kórházak igényeit?!

Szó sem esik az egyre dagadó, egyre szaporodó törvénytelenségekről.

Szó sem esik róla, hogy

- a lakosság ügyfélként történő bejelentkezését akadályozzák

- hogy a fakivágások, és kamu faátültetések ellen számos feljelentés érkezett a hatóságokhoz

- hogy nem készültek valóságos hatástanulmányok a Liget teljes beépítésének előkészítésére

- hogy megszüntették mindazokat a hatóságokat, amelyek aggályokat fogalmaztak meg a beépítéssel kapcsolatosan

- hogy a szabálytalan munkavégzésektől, az „egyeztetés” után beköltözött új épületekről miért nem hallunk

- hol lesz az a cirkusz város, amit annyira várunk

- hogy az ékszerdoboz színház mögé hogyan épül egy panelházra hajazó toldalék

- hogy a legújabb ékszerdoboz Palme ház Zsolnay kerámiáit honnan szerzik be, ha nem működik a Zsolnay gyár…sőt, el akarják kótyavetyélni

- hogy a Vajdahunyad várban működő Mezőgazdasági múzeum hová költözik? És hogy csak a Vadászati kiállítás reprezentációja kedvéért és idejére marad a helyén és utána Hatvanba vagy Gödöllőre száműzik?

De mi már ismerjük ezt a sajtótájékoztatót, ami elveszítette tájékoztató jellegét.

Ismerjük az újságírást, ami elveszítette mind oknyomozó, mind tényfeltáró, mind objektív jellegét.

Ismerjük, hogy milyen az, amikor a közpark elveszíti közpark jellegét.

Annyira soha nem fognak „szakadni” a Ligetet védők, hogy ezt szó nélkül tűrjék, és azok kerüljenek többségbe, akikkel önök „tárgyalnak”!

 SŐT! Biztos úr legyen erős! Egyre többen vagyunk! Mert Ligetvédők az Orczy kertet védők, a Római partiak, a Vár-védők is….és szerte az országban rengeteg ember, aki nem bírja nézni a környezet pusztítását.

Sokféle módon, a feladatokat megosztva tiltakozunk, különféle módszereket, járható utakat választunk, de soha nem adjuk fel! Másképpen öltözünk, másképpen viseljük a frizuránkat, de a Liget beépítésével SENKI nem ért egyet!

Tudja….mi a hazánkat védjük! Amúgy Dobó István módjára (ha tudja ki volt ő)

És most magam esküszöm - szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet.

Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek!

Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem!

Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom!

Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet!

Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!”

Csak mi a vár szót kicsit hosszabban, Városligetnek ejtjük.

 

 

 

Fenyőrigók a városokban

A fenyőrigók és a város

fenyorigo.jpg

Amikor mi, ilyenkor januárban, összébb húzzuk a télikabátunkat, sapkába, sálba burkolózunk, akkor érkeznek meg hozzánk a fenyőrigók. Nekik ez a kellemes klíma, a nálunk északabbra szokásoshoz képest. Az sem mellékes szempont, hogy amikor északon már nem találnak élelmet (csigák, giliszták, rovarok elbújtak), nálunk magvakból még terített asztal várja őket. Egy életmód váltással vegetáriánusok lesznek és jöhet a kökény, a borbolya, a berkenye termése, a tiszafa magja. 2 az egyben: Nedvesség, és tápanyag, sok, sok vitaminnal.

De finom eleség számukra a madárbirs, a vadrózsa, a tűztövis termése is.

Ha a szabad természetben nem is, de a városi parkokban ezek ellátják a rajokban érkező fenyőrigókat. De van még két titkos élelmiszer raktár nálunk, ami más ( civilizált, a környezetre igényes) európai országokban nem fordul elő ilyen tömegben.img_8646.JPG

Az egyik a nyugati ostorfa, a másik a fagyöngy.
2003. óta a nyugati ostorfa veszélyesen terjedő, invazív gyomfának számít (és az is), ezért nem ültetik sehol (nálunk is tilos, de ez senkit nem érdekel).

A fagyöngy pedig a parkokban, erdőkben éli világát. Amikor hatalmas zöld pom-ponokat látunk a lombtalan fákon, akkor gondoljunk szegény fákra: a gondozásukkal megbízott „szakemberek” nem szabadítják meg őket nehéz terhüktől.

A Nyugati ostorfa piros bogyóit legelik a madarak hatalmas rajokban, a lehullott terméseket pedig a fa alól is felszedik (hacsak nem nagy forgalmú járdára vagy úttestre hullott). Néhány évtizeddel ezelőtt a nyugati ostorfát igénytelensége miatt ültették tömegesen. Kontrollálatlan terjedésük annak köszönhető, hogy nem „műveljük kertjeinket”.
Amennyire jó ez a bogyó-bőség a fenyőrigónak, annyira tragikus a természetvédelmi területeknek.
A piros bogyók húsos részét megemésztik a madarak, de sárga csonthéjas magukat kiürítik…ott, ahol éppen vannak. Azaz vándorlásuk során szétszórják a földrész minden táján. Nem nézik, hogy természetvédelmi területen vagy a szomszéd kertjében ér e földet az anyagcsere termékük.

Mi pedig…nem tudjuk honnan került a kertünkbe, az utak, árokpartok mellé az a sok, gyorsan fává növő növény, ami egy év alatt, akár 2 méterre is megnő.

…és mivel nem műveljük, gondozzuk ezeket a területeket, egyre nagyobb és nagyobb helyet foglalnak el maguknak ezek az amerikai behurcoltak. Ez az invázió, ami nagyon nem jó a helyben élő természetes növényzetnek.

Nézzük a fagyöngyöt!
Ők igazából nem élősködők, mert zöld, fotoszintézisre képes levelei vannak. Sokáig meg is tévesztették a tudós világot, elhitetve velük, hogy csak vizet szív a fából, táplálékot nem. Azonban mára kiderült, hogy nem válogat. Elveszi, amire szüksége van.img_8673.JPG

A kanadaiaknak van annyi eszük, hogy a fagyöngyöt viszik be a szobába karácsonykor: ez a karácsonyi hangulat, egyúttal megmenekülnek a fák egy súlytól, kullancstól.

Nálunk az „idős fák ápolására” (ágaik levagdosása), csak akkor kerül sor, amikor a szerencsétlen fa már alig él. Addig azonban dolce vita van a fenyőrigóknak. Legelészhetik a nagy nedvességtartalmú magvakat. És ez jó a fenyőrigónak

Kinek nem jó? Hát a fáknak! Ugyanis minden étkezésnek következményei vannak…még a madaraknál is. Ez jó a fagyöngynek, mert amikor fára pottyan a madár ürüléke, ott megtapad a fagyöngy magját övező kocsonyás, ragadós burok segítségével.

Ez jó a fagyöngynek, mert az ő magja csak fényben csírázik ki. A jó talajba kerülő fagyöngy mag nem tud a talajon kicsírázni, de a faágakon gyökereit belemélyeszti az ágba, kihajt és évente egy emelettel magasabb lesz. Egy termetes fagyöngy pom-pom akár 10 kiló is lehet. Ez nagy teher a fának, nagy öröm a fenyőrigónak.

és így jár körbe-körbe a természet, a jó sors és a balsors…

Most érdemes megnéznünk a fenyőrigó rajokat, mert a fák pusztítása komoly diéta lesz számukra, keresniük kell új éttermet. Hiába nő a zöld felület, ha az „új fák” majd 15 év múlva érlelnek termést.

Nem beszélve a számolatlanul kivágott cserjék nyomán maradó ürességről.

Kevesebb fa, cserje – kevesebb fenyőrigó

Ha még mindig divat lenne a lucullusi lakoma fenyőrigóval, valószínű jobban vigyáznánk rájuk.

  1. Most láttam a fb-on: tömegesen pusztulnak el, mert nekirepülnek a csupa-üveg toronyházaknak, és összetörik magukat.fenyorigo_temeto_a_vaci_uti_irodahaznal.jpg

Ez sem a fenyőrigónak, sem a toronyháznak nem jó. De mi azért egyre több és egyre nagyobb üvegpalotát építünk…
Ez nem jó a városnak, nem jó a madárnak, nem jó a benne lakónak/ benne dolgozónak.

Na de akkor miért is?