Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Vasúttörténeti képek, gondolatok

Rákosrendezőn és a Közlekedési múzeum hűlt helyén

2018. január 09. - Garay Klára

img_7826.JPG

img_7827.JPG

img_7828.JPG

img_7829.JPG Itt állt régen a Közlekedési múzeum.
Annyira jó, hogy elbontották, mert így legalább van hely az építőanyagok lerakásának. Szerencsére az elszállított hajócsavar alapzata egyáltalán nem balesetveszélyes! Sem a Waggon Café sínei.... Több mint egy éve se itt, se ott nincs a közlekedésnek múzeuma, de nem is kell, hiszen elég, ha van igazgatója, aki utazgat a nagyvilágban és megpróbálja kitalálni, melyikre hasonlítson az új múzeum. Ja...és vajon hova is tegye a maga kis terepasztalkáján.

A többi képet ott készítettem, ahol a legjobb helyen a Közlekedés múzeuma: Rákosrendezőn! Rengeteg elhagyott épületet lehetne elbontani (a nagy többségben jó sok azbeszt is lenne), Iszonyatosan sok fát lehetne kivágni....minden gátlás nélkül, hiszen a 90%a invazív fa.

img_7759.JPG

img_7758.JPGMennyi sok finom burkolatot lehetne felszedni?!

 img_7764.JPG

Több száz tonna fémet adhatnának a szegény fémgyűjtésből élőknek!

img_7769.JPGMeg lehetne szüntetni Zugló egyik legnagyobb füst szennyező forrását: az itt élő és itt működő lomisok szemétégetését!

img_7771.JPGimg_7774.JPGA magas házak mutatják, hogy milyen közel vagyunk a Ligethez, a Mexikói úti földalatti végállomáshoz! Micsoda vasúttörténeti témaparkot lehetne ide rittyenteni! Vidámparkostúl, Cirkuszostúl, Biodomostúl!

img_7807.JPGLehetne autentikus bejárata!

img_7808.JPGKészen van a talpfa bemutató szabadtéri múzeum!

Hogy ez a lehetőség miért nem merült fel a Nagy Döntéshozók agyában?
Hát drága lelkecskéim........szerintem azért, mert idáig...ezek a mai ficsúrok biztosan nem tudnának eljönni! Sáros lenne a félmilliós cipőcskéjük!
De ha még a cipőt nem is sajnálnák, agyilag akkor sem biztos, hogy vennék az adást, hiszen szűklátókörűek: Vagy a Ligetet pusztítjuk el, vagy a Ligetet pusztítjuk el.

Ez a két lehetőség motoszkál az agyukban!

De akkor mit keresnek ott, ahol vannak?

A Rondó pusztulása - III. felvonás

 A Rondó / a Városliget élete, a háború után csak rövid ideig szólt a békés építő munkáról. Néhány év múlva soha nem látott pusztítás kezdődött.

Hogy miért volt 1949. december 21-én Sztálin 70. születésnapja, azt hagyjuk a történészekre. (1878. december 6-án született). Ahogyan azt, is, hogy a  "Béketábor"-nak miért volt kötelessége megünnepelni a jeles napot. Száz szónak is egy a vége: Rákosi Mátyás egy méltó emlékmű felállítását kezdeményezte.
Ha ő kezdeményezte a fővárosi képviselő testület sietett is határozatba foglalni: "

„ 1. Budapest legszebb útját, az Andrássy utat Joszif Visszarionovics Sztálin generalisszimuszról, az egész haladó és békére törekvő emberiség lángeszű vezéréről Sztálin útnak nevezi el;

2. Sztálin generalisszimuszról művészi kivitelben és méretben méltó emlékművet készíttet és állíttat fel a főváros erre legméltóbb és legalkalmasabb helyén, a határozati javaslat elfogadásától számított egy esztendőn belül;

3. Budapest erre alkalmas és méltó helyén felállítja annak a szobornak a másolatát, melynek eredetijét a magyar nép hálája jeléül ajándékozta Sztálin generalisszimusznak születésnapjára”

A méltó emlékmű eredetileg 5 méter magas lett volna, a rá fordítandó összeg 350 ezer Ft.
Mire befejezték az ára 27 szeresére emelkedett: 9,5 millió forintra.

A szobor is megnőtt: 8 méteres érc kolosszus lett. ( Sztálin= acél ember! Nem volt már jó a Dzsugasvili név egy ilyen nagy embernek! Születésnapnak is jobb volt a téli napforduló!)
És a szobor alá nőtt egy 9,3 m magas talapzat.

1953-at írtunk mire a talapzat domborművei is elkészültek. Pár hónapra rá meghal a Generalisszimus! De még nem tartunk ott.
Egy ekkora szobrot csak messziről lehet jól látni. Előtte is fel kellett vonulni a boldog tömegnek. Lett tehát szobor a Városliget bejáratánál, a Rondóban. És lett hozzá hatalmas Felvonulási ( Sztálin) tér,  a Városliget teljes Dózsa György úti oldalán. Így leszabtak a Városliget területéből egy 75 méter széles sávot. Ennek végében állt a nagy Sztálin! Nem a Rondó fái fogadták a Városligeti fasor felől érkezőket, hanem Sztálin! Hangyának érezhette magát a kis ember.

.A Felvonulási tér kialakításához 60 ezer m2 kockakövet, 48 ezer négyzetméter ( fél méter vastag) betont és 10 ezer négyzetméteraszfaltot használtak. )A Városliget történelmi határát őrzi a Dózsa György útat a parkolótól elválasztó fasor. Ma még. Ráday Mihály javaslata nyomán.)

 

 

1956 után a népnyelvben csak Csizma tér volt a neve

 Sztálin nélkül is jó volt a talapzat ................tribünnek.

A felvonulásoknak is vége szakadt egyszer, és a 2006-ban uralkodó kormány lehetővé tette az 56-os szövetségnek, hogy Sztálin helyén emlékművet állítson.

Megtette. Az ár a Rondó még mélyebb megsebzése volt.  Kellett a hely a nép által csak Vaskefének titulált emlékműnek. Valóban kifejezi, ahogy a rozsdás, egyszerű tömeg megacélosodva felszedi az utcaköveket. De rendkívül barátságtalan arcát mutatja a város felé, melynek lakóit befogadni hivatott. Rondóról már nem is beszélt senki, hiszen akkor is cél volt a múlt kitörlése az emberek emlékezetéből.

Ez a fotó hajszál pontosan jelzi, hol a Dózsa György út széle, és mekkora rombolást vitt véghez a Sztálin/ Csizma/ Felvonulási/ 56-osok tere!
Volt itt valaha Lenin szobor, Van Időkerék ( 2004), Fegyverbe szobor, majd a spirál alakú Regnum emlékhely. Minden, csak Liget nem. Minden, csak Rondó nem!

Ki emlékszik már arra, hogy valaha a Ligetet természetközeli élménynek hozták létre!?

Itt évtizedek óta a hatalom reprezentálja...mit is? A természet leigázását? Ideológiájának felsőbb rendűségét? Vagy csak azt, hogy az adott kor embere milyen jól bánik a láncfűrésszel? A betonkeverővel? Mekkora teljesítményre képes a hódolók manipulálásában?

Így lett a Rondóból félkör.

Az egyre laposabb U alakúvá vált Rondó fái között már a padok elhelyezése sem követte a Rondó vonalát, csak a 2 szélén élő 8-8 fáig!

A nem avatott szem számára elveszett „Rondó” jellege.

A platán és a tölgyfa sorok között nem vezetett sétány, így azt a részt benőtték a gyomfák.
Így esett meg az a szégyen, hogy amikor 2015-ben „fakataszter” készült, a kertészeti szakemberek nem vették észre, hogy ott 3 fasor van! Máig nem fasor a még élő és jó egészségnek örvendő 96 fa!
  ( közöttük a színes padokkal)!

Az összeesküvés elméletek kedvelői szerint nem tudatlanságról van szó! Sokkal inkább tudatos megtévesztésről.Titkolva, hogy Világörökség területén elpusztítják a Városliget legelső terveiben is szereplő, a városkép meghatározó elemét jelentő fasort. A RONDÓT!

Ma már palánk "védi" a platánsor és a tölgysor 4-4 fáját! Vajon az elkerített, építési területen élők vannak nagyobb biztonságban, vagy a kívül rekedtek?

img_7110.JPG

img_7111_1.JPG

Talán a gyanakvóknak van igazuk! 96 fát nem észrevenni....csak leírni a nevüket egymás alá....40x?!

 Több, 100 éves fa is elő van készítve átültetésre! Ami a fának gyökerestől történő kivágása....csak drágább, mint a láncfűrészes azonnali megoldás!

80-100 éve élnek itt a ma látható fák! Adnak árnyékot, párásítják a levegőt, elviselhetővé teszik a környék lakosságának életét az év 365 napján. És ők nem védettek!? Akkor mi az?

Megőrzendő emlék az alig 20 éves 56-os emlékmű, de nem az a 200 éves Rondó!

Valóban nincs határa az emberi kapzsiságnak és butaságnak?

A városligeti Rondó története II. felvonás

Már tudjuk, hogy a Rondó, a Városliget bejáratánál található hatalmas kör alakú terület volt egykor, ma is sétálhatunk a maradékán, ha az 56-os emlékmű mögé merészkedünk.

Platánok és nyárfák ölelő karéja várta a pihenni, szórakozni vágyó VÁROSLAKÓKAT, vidékieket! Ihletett költőket (Arany János, Vajda János).

 

Az 1885-ös Országos Általános kiállítás nagy sikere kiváltotta a kiállítási lázat 1896-ban is. Hogyan is másképpen lehetett volna megünnepelni az (egy évvel korábbi) Honfoglalási évfordulót?! És belevágtak az Ezredéves Kiállítás megrendezésébe!

CSAK ITT? CSAK ÉPÜLETEKKEL? CSAK RONGYRÁZÁSSAL lehetett megoldani. Nem az ország gazdasági teljesítményének, megismertetésén, népszerűsítésén volt a hangsúly, hanem a reprezentáción! ( Papírmasé, színházi díszletekkel, ideiglenesen épült épületekkel!!!)

Megrövidült a Városligeti körút, már megjelentek a múzeumok, de maradt a Rondó! ( Köröndnek nevezik)

Sebaj, mondták akkor, hiszen a Ligetre szükség van, a puccos épületek elbontásával visszanyeri régi Liget-jellegét.

Akár ide is visszatérhetnénk a történelmi nosztalgiában. Ha már az Ezredéves kiállítás idején megvalósult legnagyobb beépítettség a cél.

 
SENKINEK nem jutott eszébe a Rondó, a Liget főbejáratának megsértése!

Az 1900-as Rondó látképe, a fiatal platánokkal. Lenyűgöző ugye! Ekkor még élnek az első ültetés jegenye nyárfái is.Középen szökőkúttal, rózsakert, hatalmas szabad térrel.

Az első világháború végének iszonyatos szén és tűzifa hiánya a lakosságot rákényszerítette a fák kivágására.
1938-ban a Hősök terének parkjai megszűntek, mert kellett a reprezentatív tér az Eucharisztikus világkiállítás résztvevőinek.

A Rondó maradt!

1935-ben befejeződött a Damjanich utca végén a Regnum Marianum katolikus kulturális központ. Megemlékeztek vele a Tanácsköztársaság bukásáról és a trianoni veszteségről.

A Rondó maradt!

De a baj közeledik.

 

Eszik-e vagy isszák a Rondót? I. felvonás

avagy miért kell az 56-osok terére a Néprajzi gördeszka pálya?

Eszik-e vagy isszák a Rondót? I. rész

Azt mindenki sejti, hogy valamilyen kör alakú képződményről lehet szó…de hol van/volt? Mi volt? Miért? Kinek?  Ezekre a kérdésekre Budapest területén biztosan nem tudna jól  válaszolni ezer ember sem… a közel 2 millió lakosból.

Újabban hivatkoznak rá, hogy a „Liget kapuja”, meg hogy azért kell a mai 56-osok terére a Néprajzi múzeum, mert az fogja szimbolizálni az egykori fogadóteret. Vannak, akik a történelmi nosztalgiától megrészegülten ájulnak bele ebbe a mítoszba…és mindjárt helyeslik is, hogy IGEN, kell ide egy Néprajzi ......ha nem is múzeum, de kiállító tér, Látogatóközponttal ( = giccsárusítás és vendéglátás), valamint sok sok iroda!

Menjünk vissza hát egy kicsit az időben! Amikor még a liget azt a célt szolgálta, amiért létrehozták! Természet közeli élményt nyújtani a városlakóknak, friss levegőt, a cselédszobák lakóinak, séta, mozgás lehetőséget az angolkórra és tüdőbajra hajlamos úri kisasszonyoknak, a közeli kikapcsolódás lehetőségét, a kevés szabadidővel rendelkező gyári munkásoknak, madárcsicsergést a zsúfolt belvárosi lakások lakóinak, akik a szomszédos házak fűtésének szagától, a cserző vargák műhelyének kipárolgásától akartak szabadulni. Azaz indul az időutazás 1817. től!
Az akkori városlakóknak kedveskedett Nebbien Henrik - a Városliget tervezője- azzal, hogy a Városligeti fasor folytatásában, egy kiszélesedő kör alakú térre vezette sétaútjukat. Ez a hatalmas kör alakú fogadó tér volt a Rondó, Rundó, vagy ahogy akkor még sokan nevezték Körönd. (Hol volt még akkor Andrássy út, Hol volt még akkor Kodály Körönd? Szántóföldek és kertek voltak a helyén!!)
A Városliget sem Városliget volt, hanem német néven Város- erdőcske azaz Stadtwaldchen.

Sétáltak, sétáltak tehát a városlakók és egy nagy körbe megérkeztek! Csüccs!
Nézzétek az 1820as katonai térképet!

Város erdőcskének hívták! Mert a fák domináltak benne!

Sehol egy Állatkert, sehol a vasútvonal, Vágány utca, de egy szál múzeum nem sok, annyi sincs a Város erdőcskében! De van RONDÓ! És van rengeteg fa! Ott a szép bejárat a Városligeti fasorból, ellenkező oldalon a kijárat, egyenesen vezet a Hermina útig.

Mit Hermina út!? Ekkor még itt egyetlen ház sem volt! 1817-ben született József nádor Hermina nevű leánya. A térkép készítésének idején 3 éves. Senki nem sejti, hogy mindössze 25 évet kap a sorstól, majd 1842-ben itt helyezik el a róla elnevezett kápolna alapkövét. Aki tehát le akart menni a térképről, erre megtehette.

A szép, szabályos kerek Rondó /Rundó/ Körönd nem térkővel volt ám burkolva, hanem földút volt! Az a sok pötty kérem szépen rengeteg fa!

Közöttük lovagolhattak, akik megtehették.

Az 1852-es térképen már látjuk, hogy a fejlődés nem állhat meg! Jött a vasútépítés, ahogy Petőfi kérte: „száz vasutat, ezeret!”
Ezek kiinduló pontja, messze a belvároson kívül, a Nyugati pályaudvar lett. Keresztül haladt a Városligeten, elvágva annak harmad részét, de a szolnoki vonal gondosan kikerülte a Város erdőcskét!
A mai VI. és VII. kerületben még parcellák voltak, de a Rondó maradt, fái szépen cseperedtek, a népek boldogabbak, szabadabbak, egészségesebbek lettek. Voltak mutatványosok, szórakoztató helyek, vendéglők…de a Rondó maradt, a sétányok maradtak. Egyre jobban kellett a sok fa, hiszen az akkori gőzmozdonyok is besegítettek a levegő szennyezésébe, zajt is csaptak a néptelen környéken.

Az 1868-as térképen, már magyarul, Városliget néven szerepel. Van egy kicsi Állatkert is. Hermina kápolna is. De Istvánmezőn (Mai Ajtósi Dürer sor felől, és a Városligeti fasor környezetében még csak magány- és díszkertek voltak).

A sétányok is változtak. Nincs egyenes út a Rondótól kifelé a Hermina kápolna felé,  de a Rondó maradt! Hol Rundónak, hol Köröndnek hívták.
Na és hol van a manapság sokat emlegetett kapu? Kérem szépen az soha nem épült meg, mert a tervező Nebbien Henrik maga mondott le a saját tervezésű bejárati kapuépítmény felépítéséről! Mondván a rendelkezésre álló pénzt inkább a Város erdőcskére költsék! (Mellesleg ő maga nem fogadott el pénzt a tervezésért!)

MINDEN döntéshozó szerint a városnak nagy szüksége volt a Városligetre!

Akkor még egyetlen autó sem volt!

Akkor Pest város lélekszáma 200 476 fő (1869.) Budán 70 ezren éltek.
Összlakosság tehát 1869-ben 270 476 fő!

Akkor a mai fővárosi embernek valószínűleg sokkal kevesebb mozgásra, levegőre, kikapcsolódásra van szüksége? Vagy előjáróink agyát támadta meg az agyrágó bogár?

Rondó hangulat 1840.

 

 

Már tudjuk, hogy a Rondót, nem eszik, nem isszák, hanem rajta körbe lovagoltak, ma is sétálnak, akik az 56-os emlékmű mögé merészkednek.

Platánok és nyárfák ölelő karéja várta a pihenni, szórakozni vágyó VÁROSLAKÓKAT, vidékieket! Ihletett költőket (Arany János, Vajda János).

1885-ben, az Országos Általános Kiállítás és Vásár volt az első reprezentatív rendezvény, aminek a kedvéért építettek a Ligetbe egy Iparcsarnokot. + néhány más épületet is, de a Liget bejáratául szolgáló reprezentatív tér érintetlenül maradt!

A kiállítás feladata a hazai gazdaság és kultúra minden ágának alapos bemutatása, „önmagunk megismerése” volt. „Nem a rendkivüliségek, a sajátlagosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiállítónak, hanem az, ha be tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható ipari és gazdasági terményeinkkel kiálljuk a versenyt”. (Városliget info)

 Ezen a térképen jól kivehető a Városligeti körút. (Valójában a park téglalap alakját követte, egy kis zöld védősávon belül) A Városligeti körúton a Rondótól indulva sétálhattak az Aréna út mellett (Dózsa György), az István út (Ajtósi Dürer sor) mentén, a Hermina úttal párhuzamosan hullámzó vonalvezetéssel, hogy a mai Állatkerti körút nyomvonalán akár hazasétálhassanak a mai VII. kerületbe. Vagy akinek bírta a lába haladhatott tovább az Aréna úttal párhuzamosan, a Ligeten belül, a még gondolatban sem létező Szépművészeti múzeum….Hősök tere….Műcsarnok útvonalon térhetett vissza a Rondóhoz.
SENKINEK nem jutott eszébe a Rondó, a Liget főbejáratának megsértése!

Miért nem ezt a történelmet akarjuk újra építeni a Ligetben...?
Ki dönti el és milyen információk alapján, hogy a történelem mely szeletét építjük újjá, értelmezzük újra és tekintjük kiindulási alapnak?
Ki dönti el, hogy mit hazudunk a lakosságnak a történelmi tények helyett?
Kinek a gazdagodása érdekében?

Gigantikus épületek a Városligetben

Simányí Frigyes építész vendégszerzőnk

 Nem, nem egy vasúti pályaudvarra, egy ipari csarnok épületére, vagy egy száz méternél magasabb toronyházra gondolunk, melyek méretei olykor valóban megdöbbentőek, hiszen a Ligetbe ilyenek nem épülnek. Csupán az oda tervezett, megvalósítandó, vagy már éppen megvalósítás előtt álló középületekre gondoltunk.

 A néprajzi múzeum építése - hírek szerint – a közel jövőben elkezdődik. Nagyszerűségét óriási sajtó, TV. google propaganda hirdeti, taglalja, magyarázza. A hossza 197 m. magassága, az óriási gördeszka pályára emlékeztető épülettömeg legmagasabb pontjain 22 m. beépített összes alapterülete 34 ezer m2, melyből 2500 m2 időszaki, 4500 m2 állandó, mindössze 7000 m2 a tényleges kiállítási terület. Összehasonlításképpen a Parlament épületének hossza 168 m. a beépített összes alapterülete 18 ezer m2. Hát nem nagyszerű? Budapestnek végre lesz egy, a Parlamentjénél majd kétszer nagyobb új középülete. De miért nem látunk a látványterveken egy ilyen gigantikus méretű épületet? Csak azért, mert az épület jelentős része, főleg a kiállítási helyiségek, a talajszint alatt helyezkednek el. Ez egy új múzeum épület esetben eléggé meglepő, azonban Ferencz Marcel tervező és munkatársai, valamint a beruházó szerint ez nyilván előremutató törekvés és megoldás a jövő múzeumai számára. Hiszen a Közlekedési Múzeumot is a talajszint alatt akarták bővíteni. A gond az épülettel kapcsolatban csupán annyi, hogy a talajszint alatti épülettömeg majd 200 m. hosszban útját állja a itt meglévő talajvíz természetes áramlásának. Pedig valamennyi hidrogeológiai szakvélemény nyomatékosan utal arra, hogy a Dózsa Gy. u. vonalában létesítendő mélygarázsokat és más új épület hasonló mélységű alépítményeit csak kisebb  egységekben célszerű és szabad megépíteni. Hogy miként fog változni a környék hidrogeológiai viszonya a múzeum megépülte után, kiszámíthatatlan. A Liget oldalán nem zárható ki a növényzet egy részének kipusztulása, vagy a felszíni talajréteg elmocsarasodása, az ellentétes oldalon viszont teljes bizonyossággal meg fog jelenni a talajvíz az ott álló, régebbi épületek szigeteletlen alapjainál, pincéiben. Vajon ki fogja vállalni mindezért felelősséget?

 

A másik gigantikus méretű épület a külföldi sztárépítész által, a Petőfi csarnok helyére tervezett Nemzeti Galéria épülete lesz. A publikált pályázati anyag szerint, az általa elfoglalt alapterület majd két és félszerese a volt Petőfi csarnokénál, és nagyobb, mint a Szépművészeti Múzeumé. Párkánymagassága pedig 30 m. ami megfelel egy 10 emelete panelház magasságának, és messze túlnyúlik a Liget legmagasabb fáinak koronáján. A Szépművészeti Múzeumé kb. 18-20 m, a Műcsarnoké kb. 12-14 m. Bármilyen szép is legyen majd az épület terve, mérete miatt nem a Liget közepébe való.

 

A harmadik gigantikus épület az egykori vidám park területének nagy részét elfoglaló. 1.7 hektárnyi területre tervezett Biodóm. Ennek a legnagyobb magassága 36 m. Funkciója révén lényegében az állatkert kibővítése lenne a célja, a fedett térben szubtrópusi környezet kialakításával. Hasonló jellegű építmény már több is épült a világon, és még terveznek továbbiakat is, de nem egy város közepén, és nem állatkertnek. Az ide tervezett objektum helye is vitatható, hiszen beékelődik az M3-as út nagy forgalmú leágazó rámpái, és egy vasútvonal közé. Azonkívül az elmúlt másfél évszázadban, már több alkalommal felmerült az állatkert kitelepítésnek a gondolata. Nem alaptalanul. Hiszen egy vasútvonal, és forgalmas városi utak közé bezárva, bővítés lehetőségének hiányában, mai formájában már nem felel meg a korszerű vadállattartás és bemutatás követelményeinek. Ezen adottságon a Biodóm jelentéktelen mértékben tudna csak változtatni. Ezzel, vitathatatlan értékei ellenére ismét hosszabb időre konzerválni akarunk egy ma már korszerűtlen intézményt.

Feltételezve, hogy megvalósulnak a terv szerinti épületek, és miniszter vagy államtitkár úr elmegy a Ligetbe, vajon mit fog szólni, ha szembetalálja magukat a Nemzeti Galéria 30 m. magas gigantikus méretű épülettömegével, ott ahol fáknak kellene állnia. Vagy a Dózsa György úton haladva, szembekerülnek a gördeszka pályára emlékeztető Néprajzi Múzeummal, mely két végének magassága megfelel egy 7-8 emeletes lakóház magasságának. Ilyen prózai nyelvre lefordítva, a szándékosan eszményivé torzított látványtervek valódisága, esetleg elgondolkoztatná a miniszter és államtitkár urakat is, hogy a Liget program ellenzőinek, és a Ligetvédőknek talán mégis igazuk volt. De akkor már késő lesz.

 

 

                                                                                   Simányi Frigyes

                                                                                        építész.

 

 muzeum_plaza_karikatura.jpg

A múzeumok nélküli főváros

Simányi Frigyes építész írása

Az un. Liget program 2013-ban történő elindításának legfőbb indoka egy múzeumi negyed létrehozása volt, öt új múzeum megépítésének szándékával. Ezek: Ludwig a Nemzeti Galériával egy épületben, néprajzi, építészeti, fotográfiai, valamint a meglévő Közlekedési Múzeum bővítése a földszint alatt, és az eredeti tervek szerinti teljes újjáépítésével, valamint a Mezőgazdasági Múzeum, melynek sorsáról igen keveset hallani. Vagyis hat, a Nemzeti Galériával együtt hét múzeumnak kellene a Ligetben állnia. Ez már valóban egy múzeumi negyedet jelentett volna. Mi maradt ebből a tervből?! Egyetlen múzeum, a néprajzi, valamint az esetleg megépítendő Nemzeti Galéria. Úgy hírlik, a Mezőgazdasági Múzeum sem marad soká a Vajdahunyad vár épületében. A meglévő közlekedési múzeum pedig elbontásra került, újjáépítése után azonban már más funkciót kap.

 Hogy a Liget program és a múzeumi negyed terve miként jutott idáig, annak ellenére, hogy  nagyszerűségét több éven keresztül és még most is óriási propagandával hirdetik az illetékesek, nem kívánjuk részletezni. Elég annyi, hogy a Liget törvény 2013 évi kihirdetése óta azt csekély hat Kormányhatározat, három vagy négy Fővárosi Közgyűlési rendelet módosította, mint ahogyan a vonatkozó építési szabályzata is többször módosult. Ez a tény önmagában igazolja a projektet teljesen átgondolatlan, előkészítetlen, megvalósításra alkalmatlan, értelmetlen voltát, a kapkodást, fejetlenséget és azt, hogy a múzeumi negyed programja megbukott, ami által az egész projekt okafogyottá vált.
Ez utóbbit természetesen az illetékesek nem fogadják el, illetve a jól bevált gyakorlat szerint nem vesznek róla tudomást. Sőt, ennek ellenkezőjét kívánják az illetékesek elhitetni, a Néprajzi Múzeum 2017 év vége előtt elkezdett kivitelezési munkáival, aminek még valószínűleg súlyos, milliárdokat felemésztő negatív műszaki következményei lesznek. Ugyanakkor az események teljes mértékben igazolják a Liget projektet első perctől kezdve ellenző szakemberek tömegének szakmai érvekkel alátámasztott állásfoglalásának helyességét, és a Ligetvédők tevékenységének jogosságát.

 Tény, hogy a tervezett múzeumok közül pillanatnyilag csupán egynek, a kapkodva elkezdett, vitatható értékű és valószínűleg számos, előre nem látható műszaki problémát okozó (hidrogeológia), részben föld alá sülyesztett, gigantikus méretű (197 m. hosszú) Néprajzi Múzeum megvalósításával lehet számolni. Ezért érdemes áttekinteni a főváros néhány múzeumának a jelenlegi helyzetét.

 A Szépművészeti Múzeumunk átalakítás miatt zárva van. Újbóli megnyitásának pontos időpontja bizonytalan. Bezárt a Néprajzi Múzeum, amely majd valamikor beköltözhet az új épületébe. Jelenlegi épülete visszakapja az eredeti funkcióját, Kúria lesz. Bezárt az Iparművészeti Múzeum, bővítés és átalakítás miatt- Felszámolták és raktárba költöztették az Építészeti Múzeum anyagát, amely eddig is nem megfelelő körülmények között létezett és inkább csak kutatók részére volt elérhető. Az elbontott Közlekedési múzeumnak kijelölték ugyan az új helyét, ami azonban még nem jelenti azt, hogy ott belátható időn belül meg is valósul. A Mezőgazdasági Múzeum sorsa továbbra is bizonytalan. A tervezett új Építészeti és Fotográfiai Múzeumról pedig már szó sem esik. Mindegy hogy milyen indokból, de ezek a múzeumok még évekig zárva lesznek, ill. hiányozni fognak a Főváros kulturális és idegenforgalmi életéből.

 A nemzetközi turizmus látnivalói között előkelő helyet foglalnak el múzeumok. Nem egy városban az elsődleges idegenforgalmi célpont valamelyik múzeum. A Prado, Uffizi, Vatikáni, Guggenheim, a Koppenhágai Glyptotek, a Luzerni Közlekedési Múzeum, a Salzburgi Mozart Múzeum, Bécs, Berlin múzeumai, stb. Nekünk, magyaroknak sikerült szinte egyidejűleg a fővárosunk számos jelentős múzeumát hosszú időre, évekre bezárni, megszüntetni, elbontani, kiiktatni az idegenforgalom látnivalói közül, kiiktatni a kulturális életből, pedig gyűjteményeik bátran felvehetik a versenyt a külföld hasonló jellegű múzeumaival. Másutt, ha egy múzeum valamilyen okból új helyet kap, az újat előbb megtervezik, megépítik, hogy a régi addig is működni tudjon, amíg átköltözhet az újba. És ha már bővítünk (Iparművészeti), építünk (Néprajzi), és elbontunk (Közlekedési), vajon miért nem lehetett mindezt és az említett bezárásokat több évre előre ütemezni? Miért kellet ezeket szinte egy időben bezárni? Miért nem készültek el előbb a bezárt és elbontott múzeumok új épületei? Hogy kultúrpolitikusainknak csak ilyen megoldásokra telik, az elszomorító. De ha így is folytatják, az már kulturális tragédia lesz.  

 

 

                                                                                  Simányi Frigyes

                                                                                        építész

 Innen elsétált a Közlekedési múzeumimg_7396.JPG

Felvonul a Néprajzi?!

Mi, akik már megettük kenyerünk javát, ismerjük a Felvonulási tér nevének eredetét: Felvonult a lakosság, a pártvezetés tribünje előtt és kinyilvánította hűségét. (vagy ha azt nem is, de azt biztosan, hogy nem akar börtönbe kerülni… se B listára, se utcára.)

Újabb időkben az uralkodó politikusok előtti tiszteletünket úgy fogjuk leróni a „Felvonulási téren”, hogy nem a párt lesz jelen a tribünön, hanem az ő nagy dicsőségét hirdető épületek…a tribün helyett!

Sorrendben a Városligeti Színház, a Dózsa Mélygarázs és végül az 56-os emlékművet a tenyerén hordozó Néprajzi Múzeum. A hatalmi arroganciát, hozzá nem értést, törvényekre fittyet hányást, a kuruc virtust leginkább megtestesítő épület a Néprajzi síugró sánc, vagy pláza…vagy látogató központ…

  • Annyira sürgősen kell ide az a múzeumnak nevezett pláza, hogy már nem volt idő környezeti hatástanulmányt készíteni. Annyira nem, hogy jól fizetett lakájok sora vonult fel, hogy biztosítsa az építtetőt: egy 300 méter hosszú, 60 méter széles, 14-21 méterre nyúló épületnek NINCS jelentős környezeti hatása! Izibe…. minden lacafacázás nélkül ki is adták rá az építési engedélyt!
  • A Közlekedési múzeumnál a bíróság elmarasztaló ítéletet hozott az Ingatlanfejlesztő és a Kormányhivatal összjátékáról…a szabályok kikerülése tárgyában. De ha Magyarországon nincs precedens jog, hát folytatják tovább a törvénytelenséget. De a törvény előtti egyenlőség azt is jelenti, hogy a kormány építkezésére NEM vonatkozhatnak más törvények, mint amikor a lakosság, vagy egy gyártulajdonos, sertéstelep üzemeltető, vagy bárki más akar építkezni!
  • Rákosiék lebetonozták a teret, a mi „nagyjaink” építenek rá 20-26 méter magas épületeket! Nekünk kell őket arra figyelmeztetni, hogy az épületek hatalmas szennyező források is egyben! Szórakozás a turistának, szívás a lakosságnak!
  • Az UNESCO világörökség bizottsága is vizsgálódik: tényleg belesimulnak ezek az épületek a Világörökségi tájba? Tényleg észrevétlenek marad a tér a Hősök teréről!? Dehogy marad! Dehogy simul! Az építkezéseket az UNESCO vizsgálat megkezdéséig le kellene állítani! (2018 január.)
  • Nekünk kell emlékeztetnünk az építőket, hogy a múzeum (stb.) építéséhez fel kell szedni a tér kiépítéséhez felhasznált 360 méter hosszan 60 ezer m² követ, 48 ezer m² betont, és 10 ezer m² aszfaltot. Hogy lehet erről azt hinni, hogy zajtalanul menni fog? ( És az elszállítása? )
  • Előre szólnunk kell, hogy a földmunkagépek, a toronydaruk, az építkezéshez ide telepítendő daruk, a közműfektetés, az építőanyagok tárolása, az épület alapterületének sokszorosán pusztítják el a talajt, a növényzetet, legyen az fű, fa vagy virág!
  • A munkagödör…és később az épület csak folyamatos vízszivattyúzással oldható meg mind az építkezés alatt, mind az üzemeltetés idején! Ez az építkezés folyamatos drágulását okozza….és még így sem tudhatjuk biztonságban a gyűjtemény anyagát!

Mindazoknak, akik nem ismerik eléggé a Ligetnek ezt a részét, vagy elhiszik, hogy CSAK a lebetonozott Felvonulási tér fog eltűnni, ajánlom az alábbi fotókat!

Az ING székház magasságáig fog érni az épület 2 vége.

agyas_es_szemkozti_hazak.JPG
A ma még csodálatos kör alakú Rondóban fognak forgolódni az építkezés gépei, a daruk, a szivattyúk.

A Dózsa György út felől a Parlament méretű szőttes oldalfalú épületet fogjuk látni, nem a Ligetet!
A szomszédos házaknak esti tücsökmuzsika lesz a fűtés/hűtés zaja.

egerfas_ing.JPG

Az épület a szélcsatorna útjában állva, meggátolja a szennyezések gyors kisöprését.
56-os_emlekmu_legifoto.jpg

Ha mi ezt mindannyian tudjuk, meg tudjuk értetni ezt a városvezetéssel és a nagy beépítővel!?

Igen, ha megosztod, ha segíted a Liget védelmét!

Néprajzi törvénytelenségek

Néprajzi törvénytelenségek

  • Egy telken több ütemben terveznek megvalósítani több épületet, azonban egyenként „vizsgálják” a környezeti hatásukat, összegződve nem. A teljes beruházást egyszerre kell vizsgálni, akkor is, ha az egyes épületek megvalósításának kezdete időben eltérő.
  • Előzetes Vizsgálati dokumentáció egyáltalán nem készült a Néprajzi múzeumra külön sem, és együtt sem a többi épülettel. Pedig a Néprajzi múzeum önmagában is brutális beavatkozás a környék életébe! Az egész városra fog visszafordíthatatlan hatást gyakorolni a megjelenése!
  • A parkolók megszűnnek (ismeretlen darabszám!), de nem gondoskodnak parkolókról a közelben!
    • A Vész megengedi, hogy a kötelező parkolóhely felének a 60%-át építsék meg! Ez 373 db parkolóhely helyett 112 férőhellyel megelégszik. És nem számol a környék lakosságának parkoló igényével sem, amint a várható dolgozói és látogató létszámmal sem.
    • A mozgássérült parkolók számát is alul becsüli.
    • Az autóbuszok parkolásáról említés sem történik!
  • Az építési engedéllyel érintett terület a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO Egyezmény által nemzetközi oltalom alatt áll, világörökségi műemléki védelmet élvez!!!!!! Az Unesco Egyezmény nemzetközi szerződés, így a jogszabályi hierarchiában a hazai törvények felett áll!!! A tervezés sem kezdhető meg az UNESCO örökségvédelmi hatástanulmánya nélkül!
  • De a hazai ( egykor még létezett) örökségvédelmi szakvéleményt is figyelmen kívül hagyták ( Az épület magassága és szélessége is túlzottan belerondít a világörökség panorámájába)
  • Mivel a Néprajzi múzeum építése meghaladja az 500 millió forintot és jelentős földmunkával jár, ezért a régészeti feltárásról részletesen kellett volna rendelkezni! Nem tették!
  • A tervdokumentáció csak a munkatér víztelenítését, talajvíz elleni védelmét oldja meg. Az épület használatba vétele utáni állapotban nem vizsgálják, hogy a talajvíz áramlásának iránya milyen hatással lesz a talaj vízháztartására, a Széchenyi fürdő vízbázisára, a faállomány életére, a Dózsa György úti házak stabilitására.
  • Az OTÉK-tól való eltérés engedélyezése a tűzvédelmi szabályok esetében tömegkatasztrófához vezethet!
  • A tűzoltási felvonulási útvonalak sem helyezhetők el a szomszédos telken (Műcsarnok)! Ahogyan az épülethez vezető utaknak is jellemzően közterületen kell lenniük. ( Nem a Műcsarnok magántelkén!)

Ezek az apró törvénytelenségek rakódnak a Liget projekt egészének illegitimitására, alaptörvénybe és nemzetközi szerződésekbe ütköző voltára.

És nem ejtettünk szót, a közvéleményt folyamatosan félre tájékoztató, látványtervekről, bejáratott leegyszerűsítő hazugságokról, kommunikációs kampányról.

Az ügyfél jogok figyelmen kívül hagyása, az iratbetekintés megakadályozása a rendszer működéséből adódik.

 

Bp, 2017. december 9.

 neprajzi_szornyuseg.jpg

 

budapest_vila_go_ro_kse_g_0117eng.jpg

 

 50_cm_termoreteg_a_talaj.jpg

 

 

Nagy tesója született a VÉSZ-nek?

mi a csuda az a DÉSZ?!

Tisztelt Főpolgármester úr! Jegyző Asszony! Képviselők!

Aggodalommal vegyes örömmel figyelem a Duna parti Építési Szabályzat újabb és újabb ütemének híreit.

Az öröm annak szól, hogy nagyon szeretném szépnek, gondozottnak és amennyire csak lehetséges, természetesnek, de legalább természet közelinek látni a budapesti Duna partokat. Boldog lennék, ha a rozsdaövezetek átadnák a helyüket kellemes pihenő, sétálós, rekreációs területeknek.
Az aggodalmat az okozza, hogy a szépen hangzó hirdetések, és mutatós tervek mögött ismerős problémák tucatjait vélem felfedezni.

  1. A VÉSZ és a DÉSZ BÉSZ stb. bevezetésével valójában önkormányzati tulajdonú területeken induló beruházások előkészítése folyik. A speciális szabályozók felülírják az országos, a fővárosi és a kerületi szabályozókat, Előtérbe kerülnek a gazdasági haszon szempontjai, és hátra sorolódnak a környezetvédelmi, a lakossági érdekek. Ha jók az országos szabályozók, törvények, akkor miért nem aszerint épülnek a kiemelt beruházások? Ha az OTÉK és az Építési törvény nem felel meg a mai kor követelményeinek, akkor azokat kell módosítani!
    De így attól tartok, hogy városképi urbanisztikai káoszt okoz, hogy vannak országos, fővárosi, kerületi szintű szabályozók…és vannak a Városligetre, Margitszigetre, Népszigetre, Duna partokra vonatkozó szabályok!
    1. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXIV. törvény – többek között – módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) fővárosi településrendezési eszközökre vonatkozó előírásait, bevezette a Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) fogalmát, és a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazást kapott arra, hogy a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területének építési rendjét és rendeltetését a helyi sajátosságoknak megfelelően rendeletben szabályozza.” idézet a DÉSZ. IX üteméből XI. kerületi szakasz

 2. A fővárosi Duna partokat XII. „ütemre” (= építési területre) osztották, külön- külön szabályozókkal, benne azzal a megfogalmazással, hogy azon belül is további kisebb építési területekre oszthatók. Így nem látok egységes koncepciót egy nagyon is összetartozó beruházás sorozat megvalósításában. De még riasztóbb, hogy a hatástanulmányok is egyenként készülnek és nem mérik fel az egész építkezés reális környezeti hatásait! Miért kell már az indulásnál sutba dobni a korrekt környezeti hatástanulmány készítésének lehetőségét? Miből fog kiderülni, hogy az építkezések milyen hatással lesznek a Dunára, annak vizére, közlekedésére, az ott élőkre, az intézményekre… a 12 beruházás összegződő hatása következtében?

  • A VÉSZ-en edződött városlakó szívébe jeges rémület költözik az alábbi idézettől. ( IX. ütem, XI. kerületi parszakasz)

„:……..Budapest területének egy olyan gyöngyszeme, amely jelentős természeti, turizmusfejlesztési potenciállal rendelkezik, de jelenleg ezek az adottságok nincsenek kihasználva.”

Mi a biztosítékunk arra, hogy egyúttal lakosságbarát is lesz az az ingatlanfejlesztés, melyben kiemelt szempont a turisták vonzása. Ezt látjuk a Moszkva sétány kialakításánál is! Beton-térkő-sivatag.  A lakossággal, a civil szervezetekkel, legalább 10 szakma képviselőivel kellett volna előzetesen megbeszéléseket folytatni! Erre nem alkalmas, az internetre feltett, az egyszerű városlakó számára semmitmondó DÉSZ hirdetmény. 10 ezer emberből, ha 2 tudja miről van szó!
Hogyan tervezik teljesíteni az aarhusi egyezményben elfogadott vállalásokat a legszélesebb nyilvánosságra, az érintett kerületek lakosságának és a fővárosiaknak a bevonására?

(NEM TÁJÉKOZTATÁSRA! hanem közösségi tervezésre gondolok! NEM UTÓLAG, hanem a tervezés szakaszában…érdemi beleszólás jogával!)3. A „Duna partok” igen hosszú szakasza a világörökség területe. Tudomásom szerint szükséges beszerezni az ICOMOS állásfoglalását, ha a világörökség területén vagy védőzónájában beruházásokat valósítanak meg.

  1. Kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ICOMOS nemzetközi szervezete által kidolgozott norma szerint elkészített örökségvédelmi hatástanulmányokat!

Megköszönöm, ha megküldik nekem is.

  1. A hatástanulmányban minden részletre kiterjedően számba kell venni a terület örökségi értékeit, és pontosan ismertetni kell a tervezett beavatkozásokat.
  2. a várható, lehetséges hatásokat, prekoncepció és részrehajlás nélkül
    1. Ha elkészült ez a hatástanulmány, kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ICOMOS véleményét, ellenőrzésének eredményét!
    2. Ha esetleg felkerült a Budapesti Világörökségek területe a veszélyeztetett világörökségi területek listájára, azt is hozzák nyilvánosságra!

  3. A DÉSZ IX. üteménél (XI. kerület) hiányos az alábbi bekezdés. A Városépítési Főosztály miért CSAK az államigazgatási szerveket hívta fel nyilatkozat tételre? A Magyar Urbanisztikai Társaságot? A Tájépítészek Szövetségét? Levegő Munkacsoportot? Budapesti Városvédő Egyesületet?....stb szervezeteket megkeresték?
    Kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ő véleményüket is!
    1. A 2. mondatból nem derült ki, hogy mely szervek NEM tartják szükségesnek környezeti hatástanulmány készítését!
    2. De nagy öröm az aggodalom tengerében, hogy a hatástanulmány elkészítése mellett kötelezte el magát a DINP, a Katasztrófavédelem, a Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Természetvédelmi Főosztálya! És a hatástanulmány elkészítése elkezdődött. Köszönjük!
    3. Hogyan készül a hatástanulmány? Felszalámizzák a Duna partot és az egyes építési területekre külön külön készül, vagy összességében értékeli az építés és fenntartás hatásait? (Közvetlen és közvetett hatások)
    4. A „projekt” kijelölt hatásterületét is szíveskedjenek nyilvánosságra hozni!

„A Korm. rendelet szerint az előzetes tájékoztató szakaszban a környezeti vizsgálat tartalmára, készítésére vonatkozólag a kidolgozó Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály megkereste az összes érintett államigazgatási szervet és a környezeti vizsgálat készíttetésére vonatkozó nyilatkozatukat megkérte. Az összesítő táblázat alapján, a nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat készítését, továbbá a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Mindemellett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és Hatósági Szolgálata véleménye, a Budapest Főváros Önkormányzata Városigazgatóság Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleménye alapján a környezeti vizsgálat készítése indokolt.”

 A fenti idézetben a DINP szükségesnek tartja a hatástanulmány készítését, a táblázatos felsorolásban nem tartja szükségesnek. Melyiknek higgyünk?

  1. Jó kezekben vannak örökségeink ennél az Örökségvédelmi Osztálynál?

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi

Felügyeleti Főosztály Örökségvédelmi Osztály

2016.10.20. - Műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szempontból

  1. nem tartja szükségesnek.
    1. 14 szervezet nem nyilatkozott!!!! Hogyan lehet így megalapozott döntést hozni?!

- Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály…nem nyilatkozik egy olyan területről, ahol galéria erdők lehetnének?

- A Forster Gyula Örökségvédelmi központ?....igaz azóta megszüntették…de mi van helyette?

- Népegészségügyi Főosztály? Egy szava sincs hozzá?
Miért nem ragaszkodnak hozzá, hogy a nevezettek nyilatkozzanak!?  Ekkora beruházás a főváros minden lakóját, minden közlekedőjét érinti! Egyetlen hatóság vagy hivatal sem lehet néma! Pláne nem, ha felkérik erre. ( Bár a Népegészségügy jobban tette volna, ha nem nyilatkozik!) Vagy rövid volt a határidő? Mint sok nagy beruházás statáriális előkészítésénél?

 „A környezeti értékelés keretében új felmérések, vizsgálatok elvégzésére nem volt lehetőség” Ha nem készültek „új felmérések, vizsgálatok”, akkor réges régi adatok és spekulációk alapján merünk belevágni a Duna TELJES fővárosi szakaszának átépítésébe? TERVEZIK ÚJ FELMÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK ELKÉSZÍTÉSÉT? Még mielőtt konkretizálódnának a tervek?

Számos kérdésem lenne még, de ehhez valós társadalmi konzultációra és nem közmeghallgatásra lenne szükség.
(Konzultáció:

tanácskozás, (orvosi) vizsgálat, megbeszélés (tanárral), szakértők tanácskozása (egy bizonyos kérdésben), tanácsadás, tanácskérés, véleményadás, véleménykérés

Magyar nyelv értelmező szótára)

 Boldog Új Évet kívánok Önöknek a KÖZ szolgálatához!

100_1697.jpg100_1712.jpg100_1753.jpg

VÉSZ-es dolgok közelítenek!

levél a fővárosi képviselőknek a legújabb VÉSZ módosításról

Tisztelt Képviselők, Főpolgármester Úr, Jegyző Asszony!

 A testület asztalán újra egy indítvány a Városligeti Építési Szabályzat módosítására.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy valójában mihez is adják a nevüket, ha elfogadják a VÉSZ újabb módosítását:

  • A magyar parlament 2013. karácsonyán 5 perc alatt megszavazta, hogy a főváros és a XIV. kerület tulajdonát képező Városligetet be kell építeni. Erre törvényt is alkotott! Önöket, fővárosi képviselőket hatalmazta fel arra, hogy alkossanak olyan szabályokat, hogy egy akkor még ismeretlen gazdasági társaság jogi akadály nélkül ezt megtehesse.
  • 2015-ben a főváros 99 évre hasznosításra átadta a Városligetet egy Ingatlanfejlesztő zrt- nek.
  • Az így létrejött Városligeti Építési Szabályzat feladata volt, hogy az Önök jóváhagyásával, az ingatlanfejlesztő felmentést kapjon az ország hatályos építési szabályai alól! Jogi nonszensz, és visszaélés a jogalkotással. (Ez a beszédes nevű Városligeti Építési Szabályzat = VÉSZ. Valóban az.)
  • Az, hogy az eredeti VÉSZ-t Önök mindig oda igazítják, amit éppen az ingatlanfejlesztő elkövetni készül, (vagy már el is követte) jogi abszurd, a lakosság, az ország és a világörökség értékeinek semmibe vétele.

Már engedélyezték az

  • Országos Települési Építési követelmények (OTÉK) negligálását.
  • A kormány megszüntette azokat a hatóságokat, melyek törvényességi felügyeletet gyakorolhattak volna a kiemelt beruházások fölött.
  • Megszüntették a környezetvédelem intézményrendszerét, ugyanúgy ahogy az örökségvédelemét, vagy a közlekedési hatóság jogosítványait is.

Ilyen körülmények között Tisztelt Képviselők már régen nem az a kérdés, hogy engedjünk-e az ingatlanfejlesztő további kívánságainak, hanem az a kérdés, hogy miért van a fővárosnak még mindig élő vagyonkezelési szerződése ezzel a céggel?

Mivel a Városliget Ingatlanfejlesztő ZRT eddig sem tartotta be az ország hatályos törvényeit, folyamatosan megszegi a munkavédelmi előírásokat, az építési engedélyek kiadásától a favágásig semmilyen munkafolyamatban nem tiszteli a törvényeket, ezt a szerződést azonnal fel kell bontani.

Önöknek kötelességük a lakosság, a világörökség, a környezetvédelem, az önkormányzatiság elvének védelmezése. Nem nyújthatnak segítő kezet a világörökség lerombolásához. Javaslom, hogy lépjenek túl ezen a módosító javaslaton, és gombolják újra a kabátot: Először vizsgálják felül, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt hogyan teljesíti feladatait?
Képes és hajlandó-e a feladat jogszerű ellátására?

A teljesség igénye nélkül a legfelháborítóbb példák a jogsértésekre:

  • Korábban, amikor a Városliget beépítésének kezdeti fázisában arról volt szó, hogy hogyan építsék be a világ első tervezett közparkját, azt az engedményt kapták, hogy sem a főváros, sem az agglomeráció, sem Zugló településfejlesztési szabályait nem kötelesek betartani.
    • Most, amikor már + vendéglátó és kereskedelmi egységek építéséhez kérik az Önök hozzájárulását, hirtelen Zugló arculati kézikönyvéből nyerik a kerthelyiségek leburkolásához a jogalapot. Plusz a csenevész új ültetésű fák helyett majd árnyékoló vitorlák fogják védeni a vendégeket. Pótolják ezek a kivágott 150 éves fák árnyékoló, klimatizáló hatását? Pótolják a Liget közpark voltát, ha az elkerített területeken kizárólag fogyasztó vendégek sétálhatnak?
  • Az egyes épületeket külön - külön engedélyeztetik, és mondják ki róluk, hogy nincs jelentős környezeti hatásuk. Miközben az egyetlen telken történő építkezések összetartozó tevékenységek, tehát az építkezés és a használatba vétel minden káros hatása összegződik, úgy is kell kezelni! Egyesíteni kell az eljárásokat, hogy kiderüljön, milyen VALÓS hatásokkal kell számolni az épületek fennállásának teljes élettartama alatt!
  • A Liget területén történő építkezésnek és az épületek üzemelésének zaja, légszennyezése a környékre hatást gyakorol, tehát hatásterület kijelölése kötelező!
    • kiemelten kellene figyelni a környék iskoláinak, óvodáinak, egészségügyi intézményeinek, lakóházainak, a Széchenyi fürdőnek a zajvédelmére,
    • a Dózsa György út, a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor épületeinek állagvédelmére, állapotfelmérésére,
    • a parki funkciók elvesztésének hatására (Lakosság, rekreációs funkciók).
  • A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság új eljárásra kötelezte az Ingatlanfejlesztőt a Közlekedési múzeum hatástanulmánya tárgyában. Folyamatban van a Hermina garázs és a Dózsa mélygarázs elmaradt hatástanulmányának felülvizsgálata is.
  • A lakosságot megtévesztik azzal, hogy néha kivesznek 1-1 épületet a projektből, majd azt kommunikálják a lakosság felé, hogy ezzel nő a zöld felület. Közben nem, mert kétszeresen is csökken a zöld: 1. amikor szabad parkfelületekre sportpályát építenek. 2. amikor a meglévő sportpályák helyére építik a Nemzeti Galériát.
  • Azt állítják, hogy régi pompájában állítják helyre a Városligeti Színházat, miközben a szecessziós épületet kénytelenek egy fél panelházzal megtoldani, hogy a modern színpadtechnikának helye legyen benne. Így születnek a mai korban újjáépített, használatra alkalmatlan épületek (Feszl pavilonok).
  • Bizonyára észrevették, hogy a Városliget területe 7 méterrel beljebb került, miközben a Dózsa György út kiszélesedett!? (Hab a tortán, hogy a Dózsa György útra buszok és akkumulátoros trolik közlekedését tervezték és most végigültették felsővezeték- tartó oszlopokkal.)
    • Igaz, hogy növekedett is a Városliget a MÁV területekkel, az M3 felüljáró aljával és a Varannó utcával… tehát még az építési terület határait is megváltoztatták…a legkülönbözőbb jogi furfangokkal ( Magánkézbe került, (az MMA hoz) a Műcsarnok!!!!!) Önök ilyen bőkezűen adják át saját ingatlanaikat is mások magánhasználatára, esetleg tulajdonába…? Feudális hűbérbirtok lenne a Városliget?
  • Az egyes épületek bontása, tervezgetése (Közlekedési múzeum, Zene háza), a BIODÓM és a Mesevár építésének költségei a sokszorosára nőttek. Van még jogalapja megtérülő beruházásról beszélni a fővárosnak, az Ingatlanfejlesztőnek és a KPMG-nek?

A felsorolás nem teljes! Folytathatnánk a jogsértéseket napestig! De ezek felderítése az Önök feladata.

Összefoglalva:
Budapest Főváros Képviselő- testülete nem járulhat hozzá egyik legértékesebb vagyonának, a Városligetnek a törvénytelen lerombolásához. Az ott folyó munkálatok fölött felügyeletet, ellenőrzés kell gyakorolnia!

Nem pazarolhatja az adófizetők pénzét arra, hogy egy rosszul előkészített, szakmailag védhetetlen beruházásba számolatlanul, átláthatatlanul öntik a közpénzt, és segédkezet nyújt az Ingatlanfejlesztő pazarló, átgondolatlan, koncepciótlan és ellenőrizetlen, ellenőrizhetetlen tevékenységéhez.

  • Kezdeményezzenek vizsgálatot a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt tevékenységének törvényes voltáról!
  • A vizsgálat idejére MINDENNEMŰ építkezést, bontást, park rehabilitációnak álcázott rombolást szüntessenek be!
  • Kérjék ki a Mezőgazdasági Minisztériumtól azt a jelentést, amit az ország az Európai Bizottság kérésére összeállított és elküldött!

Döntésükhöz a

bölcsességet, és a lakosság érdekeinek képviseletét kívánom Önöknek:

 img_5819.JPG

img_5108.JPGimg_5150.JPG

Budapest, 2017. december 4.                   Tisztelettel: