Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai


Hermina Garázs fellebbezés

2016. október 02. - Garay Klára

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

címére 1016 Bp. Mészáros u.58/a

Pest megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
1072 Bp. Nagy Diófa u.10-12.

dr Orosziné dr Polner Kinga
Főosztályvezető-helyettes
kozepdunavolgyi@zoldhatosag.hu

PE/KFT/32327-77/2016

Tisztelt Főfelügyelőség!

Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Asszony!

Fellebbezéssel kívánunk élni a FÁNK, Budapest XIV. ker 29753 hrsz. alatti ingatlanon tervezett „Hermina Garázs”-ra vonatkozó Határozat ellen.

Nem értünk egyet azzal, hogy fent nevezett építménynek „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”.

Indoklás:

  • A Hermina garázs (HG) csak egyetlen apró részegysége, a 2013. évi CCXLII un. Városligeti törvény által „Városligetnek” nevezett építési területnek, mely A Hungária körút - Kacsóh Pongrác út- Hermina út - Ajtósi Dürer sor-Dózsa György út valamint a MÁV Zrt 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti terület által határolt területnek. E területre kell tehát elvégezni az itt épülő összes épület Előzetes Vizsgálatát.
  • Tájékoztatom, hogy a Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatala építési engedélyt adott a Fővárosi Állat- és Növénykert Kérelmezőnek a Biodóm építésére, valamint jegyvásárló pavilon és a gazdasági épület ütemezett építésére a 29753 és a 29732/5 helyrajzi számú ingatlanokra.
  • Szintén a Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatala adott építési engedélyt ugyanezen Kérelmezőnek a Meseparkhoz tartozó új épületek építésére a 29732/9 és a 29753 helyrajzi számú ingatlanokra.
  • Jelen eljárás tárgyát képező kérelem Kérelmezője szintén a Fővárosi Állat- és Növénykert, az érintett ingatlan a 29753 hrsz-ú ingatlan.
    • Így mind a terület nagyság, mind a rajta elhelyezni szándékozott épületek, mélygarázsok és kereskedelmi-, valamint vendéglátó egységek, gazdasági épületek, látogatóközpontok, együttesen meghaladják azt a mértéket, hogy szükség van (Kötelező) a Környezeti hatásvizsgálat a teljes területre és a teljes beruházásra. Természetesen kellő alapossággal vizsgálva az egyes épületek hatását, melyekből levezethető az összhatása is.
      Nem értünk egyet azzal, hogy a kötelező Környezeti hatástanulmány elkészítése a Kormányhivatal döntésétől függjön. Van erre szabályozás, nem lehet kibújni alóla.
  • Sajnos a Határozatból nem derül ki, hogy az annak tudomásul vételével készült-e, hogy a dokumentációban szereplő térkép rég elavult, 2014-es épület-elhelyezési rajzokat mutat? Ha igen, ha nem, ezt javítani szükséges.
  • A Hermina Garázs kb. 700 parkoló autót tud majd befogadni, mely erősen alábecsüli a kiszolgálni kívánt létesítmények parkolási igényét. Így egy ilyen kis befogadó képességű parkoló előre vetíti a tilosban parkoló, és órákig a dugóban köröző autók rémképét, nem beszélve az autóbuszos parkolás megoldatlanságáról.
  • Nem veszi számításba, hogy az építési területről és közvetlen környezetéből eltűnnek a hatalmas lombkoronájú kiemelten védendő fák, melyek eddig jelentősen csökkentették a por-, zaj-, és rezgés-terhelést. Ennyivel is növekszik a HG környezetre és a lakosság életminőségére gyakorolt hatása.
  • Nincs tekintettel arra, hogy az uralkodó szélirányba épülő, minden elképzelhető magassági korlátozást túllépő BIODÓM (Pannonpark…vagy ahogyan most éppen hívják) és a hozzá kapcsolódó épületek által okozott káros anyag kibocsátás feldúsul és egybeolvad, a szétszóródás reménye nélkül, a HG gépészeti berendezései által produkált mennyiséggel. Ezek együttesen igenis igen komoly népegészségügyi kockázatot jelentenek mind a környéken dolgozók, mind a hatásterületen lakók körében.
  • A volt Vidámparki területek beépítettségének növekedése meghaladja a környék teherbíró képességét, minden tekintetben, de ezt is csak alapos, és minden részletre kiterjedő Környezeti hatásvizsgálattal lehet igazolni vagy cáfolni. Túl nagy a kockázat ahhoz, hogy ezt becsléssel megtehetnénk.
  • Tárgyi határozat úgy született, hogy nem várták meg a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási központ szakvéleményének megérkezését, melyben képet kaphattunk volna arról, hogy
    • a Világörökség védőzónájában épülő, városképet átrajzoló hatalmas épületek árnyékában megbúvó, kisebb lakótelepnyi épületegyüttes hogyan hat a városképre, és mennyiben veszélyezteti a Világörökségi határozatban rögzített 2002-es állapotot
    • és hogyan hat a hozzá veszélyesen közel elhelyezkedő Hullámvasút műemlék szerkezetére, a Mesecsónakra, és a lebontásra, majd újjáépítésre szánt Lézerdodgem (Pajtaszínház) szintén műemléki tetőszerkezetére.
    • De a Hermina út műemléki jellegű épületeire sincs tekintettel.
      • Véleményünk szerint nem születhet így egy határozat!
    • A Főváros által készíttetett SKV térképe alapján a HG a Széchenyi fürdő védőövezetén belül, a hidrogeológiai védőövezetben helyezkedik el. Ezért nagyfokú meggondolatlanság a felszín alatti vizek védőzónájának vizsgálata, ezek figyelembe vétele nélkül Határozatot hozni.
    • Ha a jelenleg (sem mért), becsült légszennyezettségi adatokból indulnak ki, szintén hibás a kalkuláció! Hiszen a HG-zsal párhuzamosan épülő többi létesítmény látogató szám növekedése,
      • a forgalmi változások,
      • a sokasodó nagy rendezvények, a zöld felületi leterheltség növekedése,
      • a Városliget közparki funkciójának eltolódása a turisztikai funkció irányába,

a káros anyag koncentráció növekedését, a lakossági rekreációs lehetőségek csökkenését, az életminőség romlását vonja maga után, a környező legalább 2 kerületben (XIII. és XIV.)

Hibás az a megállapítás is a határozatban, hogy a HG a légszennyezettségben nem okoz határérték túllépést. Valóban nem, hiszen ott már most is az van. Légszennyezettségi és zajszennyezettségi is, melyhez (Hála a BIODÓM-nak) még fényszennyezés is csatlakozik majd. Úgy van jelenleg is a területen határérték túllépés, hogy a hozzá legközelebbi Honvéd telepi mérőállomás ki van kapcsolva, vagy rossz, az év nagy részében.
- Kérem, hogy tegyenek eleget a főváros által megrendelt SKV-ben megfogalmazottaknak! Telepítsenek a Városligetbe légszennyezettség mérő állomást (már a bontások megkezdése előtt kellett volna)!

  • még nem tudható, hogy ha a Biodómot NEM a Széchenyi vizével, nem távfűtéssel oldják meg, akkor a gázkazán fűtés mekkora légszennyezettséget okoz a környéken.
  • Tekintettel az építőipar és a közlekedés járműállományának műszaki állapotára, túlzott optimizmus azt feltételezni, hogy a bontás- építés- üzemeltetés fázisában csak hibátlan minőségű, olaj-csöpögéstől, légszennyezéstől mentes, alacsony zajszinttel dolgozó gépeket fognak alkalmazni. Erre vonatkozóan a környék lakosságának óriási tapasztalatai vannak a Hungexpo épületek bontása, a törmelék szállítása, veszélyességének megállapítása tárgyában. De a hétvégi behajtási tilalomra is fittyet hánynak, behajtási engedély nélkül szállítanak hét végén is.
  • Valóban örvendetes, hogy a Kós Károly sétányról elterelik a forgalmat, de másként nézve (és ezért is kell a teljes területre vonatkozó megállapításokat tenni) az autók által megtett út megháromszorozódása és sűrűn lakott területre vezetése az életminőség és a levegő minőség romlását okozza.
  • A teljes területen zajló épületalapozások, mélygarázsok, mélybe süllyesztett kiállító terek, koncerttermek hatása a talajvíz mozgására, a környező házakra egy egészen külön fejezetet érdemelne, de szó sem esik rólunk, akik itt élünk!
  • A Határozat tévesen állítja, hogy a lakossági észrevételeket figyelembe vették, mert nem. Ugyanis a zajterheléssel érintett hatásterület kijelölése igen nagymértékben hibás, változatlanul nem tartalmazza a XIV. kerületi oldal védett épületeit sem! De különös az a logika is, hogy míg DK irányban csak a 60 méterre lévő lakóépületek védendők a zajtól, É-Ny irányban a 620 méterre lévő középiskola épülete is az. (Holott az utóbbit elég alaposan elszigeteli a Biodóm, a Hullámvasút….)
    • Zajvédelmi szempontból említésre érdemesnek sem tartja
      • a régi Állatkert természetvédelmi területét
      • A Széchenyi fürdőt és a nappali kórházát (130méter!)
      • A Széchenyi forrás ivókútját (E kettő ismeretlen okból NEM védett terület, miközben a magánkézben lévő Széchenyi étterem zajtól védendő)
      • A Fővárosi önkormányzat Nyugdíjas házát és a
      • Bethesda Kórházat a Bethesda utcában
      • Az Albert Schweitzer Református öregotthont a Hermina úton
      • A Vakok bentlakásos intézményét (Hermina út)
      • 2 műemlék templomot
      • A Liszt Ferenc Általános Iskolát.
      • de a 620 méterbe még jó néhány Hungária körúti lakóépület is belefér.
    • Védendőnek tartja a már lebontott, nem működő, és Egészségügyi intézményi területről, kulturális intézményi területté átminősített Országos Gyógyintézeti Központot (Szabolcs utcai Kórház épületei, ahol jelenleg is folyik az Országos Múzeumi raktározási Központ építése, valamint ide telepítették a Toxikológiai Intézetet. Jelenleg egyetlen hajléktalan kórház működik a területen, a Vágány utcában).
    • De az épülő létesítmények is kölcsönösen benne vannak egymás hatásterületében! pl. az üzemeltetési Központ és a Pajtaszínház a HG-éban és viszont. De a Városligeti tóba tervezett Szinkronúszó, az Olimpiára tervezett Strandröplabda pálya és lelátók, fogadó helyiségek sportolási célú használata is nehezen képzelhető el a mélygarázsokból kiáramló légszennyezési és zajterhelés mellett.

Ez a felsorolás bizonyító erejű arra, hogy valós helyismeret nélkül készült az EVD, és született határozat a HG ügyében. Nem szívesen feltételeznénk, hogy esetleg megrendelésre maradtak ki ezek a védendő épületek.

Külön pikantériája az ügynek, hogy nincs ugyan hivatalosan kijelölt hatásterület, de ebben az esetben mégiscsak meg tudták állapítani, hogy meddig terjed a zaj. Akkor miért is nem lehet hivatalosan hatásterületet kijelölni? (Remélem nem azért, hogy ne lehessenek ügyfél jogállásúak az itt lakók?)

  • Hibás az a megállapítás is, hogy a „tervezett beruházás a létesítés helye szerinti településrendezési eszközökkel összhangban van”. Nincs! Ugyanis az nem összhang, hogy a Városliget tv ( CCXLII. tv 7.§ ) és a VÉSZ együttes erővel eldöntötték, hogy a beépítésre szánt területre nem vonatkoznak
    • a XIV. ker. Önkormányzat által elfogadott településrendezési eszközei,
    • de nem kell alkalmazni a főváros és az agglomeráció településrendezési eszközeit sem.
      Ezért aztán nyílt színi képmutatás és szemfényvesztés, megkérdezni Zugló jegyzőjét és a fővárosi főjegyzőt, hogy vajon a Hermina garázs megfelel-e mindazon előírásoknak, amelyeket nem is kell alkalmazni jelen terület beépítésének tervezésekor.
      • Majd belenyugodni abba, hogy minden rendben van itt kérem…. kiadni a határozatot.
    • Utolsóként említjük, de nagyon fontos, meggondolásra javasolt szempont:
      • Kérem, olvassák el a hatósági eljárásban résztvevő szervezetek nevét!
      • Pest megyei KORMÁNYHIVATAL Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
      • Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya…
      • A Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, ahova a felszíni és felszín alatti vizek is tartoznak.
    • Elvárható-e egy Kormányhivataltól objektivitás a Kormány kiemelt beruházásának megítélésekor?
      Jó helyen van-e az örökségvédelem az építészettel egy irodában, miközben igen gyakran ellenérdekelt felek?

Nem volt-e hiba a Településfejlesztést BM hatáskörbe utalni?

Nem volt –e rövidtávú haszonelvű gondolkodás a környezetvédelem intézményrendszerének lenullázása? (Az ombudsman 2012-es jelentése szerint igen! Nagy hiba volt… mondhatnám alkotmányellenes. Bocsánat, alaptörvény ellenes.)

De nem csak a bevont hatóságok státusza sokatmondó! Beszédes azoké is, akiket nem kérdeztek meg!

  • A Közép- dunavölgyi vízügyi igazgatóság, akik az eljárás folyamatában szerettek volna részt venni, „mivel a talajvíz áramlás lassulása, akadályozása vízminőségi problémákat vethet fel” fogalmazták meg a Partnerségi egyeztetés során.
  • Budapest Főváros Kormányhivatala / Közlekedési Felügyelősége / Útügyi osztály. 2014-ben ez volt a véleményük: „A Kós Károly sétány közúthálózatból történő kivonását, csak a megfelelő kapacitású, vele párhuzamos hálózati elem biztosításával tartjuk megvalósíthatónak. A környező csomópontok fejlesztésére tett javaslatokat támogatjuk, de az a folyópálya szakaszok kapacitásnövelő fejlesztése nélkül nem jelent alternatívát. A kerékpáros közlekedésnek nagy teret adó Városligettel határos Ajtósi Dürer sor, valamint a Vágány u. tervezett keresztmetszetében a tanulmány a kerékpáros hálózati elem fejlesztését javasolja.
    Véleményünk szerint ezen útvonalak keresztmetszeti kialakításánál, a Kós Károly sétány forgalmát legalább részben átvállalni képes kapacitásnövelő fejlesztésre lenne inkább szükség.
    A rendelettervezetben javasolt közlekedés fejlesztéseket támogatjuk, illetve a fenti észrevételnek megfelelően kiegészítését javasoljuk, annak érdekében, hogy minimum a jelenlegi közúti kapacitás biztosítható legyen. (
    kiemelés tőlem) Kapacitás csökkenés esetén az útügyi érdekek sérülnek.

A parkolási mérleg számításánál új épület létesítése esetén – tekintettel a környezet jelentős parkoló férőhely hiányára, nem támogatjuk a kedvezmények figyelembe vételét. A Városligetben több nagy forgalmat vonzó létesítmény megvalósítása tervezett, ezzel együtt a parkoló férőhelyek száma csökken, a jelenlegi 2350 férőhely helyett 1980 férőhely lesz, mely a közlekedési érdekeket sérti (2014-es állapotra hivatkozik)
A Mexikói útnál javasolt 400 P+R parkoló a tervezési területnek nem része, így a parkolási mérlegben nem vehető figyelembe, de azzal együtt is csak a jelenlegi férőhelyek biztosította, az új beépítés többlet parkoló igénye nem.” (
Azóta lekerült a napirendről a Mexikói úti P+R parkoló ügye, így került bele a projektbe a Hermina Garázs. Melynek 700 parkolóhelye szintén nem elégséges, különösen ha figyelemmel vagyunk a Hermina útra tervezett üzemeltetési központ dolgozóinak, partnereinek parkolási szükségleteire is.)

 hermina_garazses_biodom_helyszinrajz.pngKérem, hogy a felsorolt indokok alapján tegye kötelezővé a kötelező Környezeti Hatásvizsgálati eljárás lefolytatását a teljes VÁROSLIGET területére, hatásterület kijelölését, a hatásterületen élők ügyfél jogállásának biztosítását. Minden szükséges szakértői és hatósági vélemény beszerzését, és szakvéleményük figyelembe vételét!!!

Addig minden bontási és építési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni, amíg nem látunk tisztán ebben, a város életét a következő 200 évre meghatározó kérdésben!
A beruházás léptékéből következően a tényleges hatások igen nagy területet és igen sok hatásviselőt érintenek hátrányosan.

„ A több, mint egy évszázada nem látott fejlesztés” előkészítésének is rendkívüli, soha nem látott alaposságúnak, körültekintőnek, mintaszerűnek, jogszerűnek és részlet-gazdagnak kell lennie, nem ellenkezőleg.

Budapest, 2016. szeptember 30.                             Tisztelettel:             Garay Klára

 

 

Hermina garázs EVD Nem fogadjuk el a választ!

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!kiemelten_ertekes_fak_a_vidamparkban.jpg

Köszönettel megkaptam/ megkaptuk válaszát a Hermina Garázs EVD-jével kapcsolatos észrevételeinkre.

Ezzel megnyílt az út a további egyeztetések, tisztázások felé.

Sorjában:

  • Készséggel elhiszem, hogy az Állatkert nem kezdeményezett eljárást a Pest megyei Kormányhivatalnál sem a tárgyi ingatlanon, sem a szomszédban. Ennél ugyanis sokkal találékonyabb! A Biodóm, a Pannon park, a Mesepark, a Táltos csarnok, az üzemi épületek és a jegyvásárló pavilon építési eljárására a Fővárosi kormányhivatalt kérte fel. Nem vagyok a jogban járatos, ezért csak kérdezem: ha én a házunk telkére egy garázst és egy sertéstelepet akarok építeni, akkor nekem is ez a követendő eljárás, hogy a garázst a fővárosnál, a sertéstelepet Pest megyénél kell intéznem?
    - Nem ad ez alkalmat a telek túlépítésére? Mivel a két hivatal nem tud az én nagy tervemről?
    Ennek elkerülésére elküldöm Önöknek a Biodóm, és csatolt épületek engedélyezi eljárásának hirdetményét. Kérem, hogy vagy egyik vagy másik hivatalnál vonják össze azt, ami össze tartozik! Hiszen az Állatkert a környezethasználó minden e területre épülő épület esetén!
  • „ az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció nem felel meg  a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) követelményének, mert nem tartalmazza a tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett, a R. 2. § (2) bekezdés e) pontja szerinti összetartozó tevékenységek bemutatását, ezzel hamis látszatot keltve kívánja elkerülni a jogszabályoknak megfelelő környezeti vizsgálatra vonatkozó kötelezettségét.”
  • A Dokumentáció teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a környező 29732/1 helyrajzi számú, Városliget ingatlanán tervezett „Liget Projekt” építményei, úgymint az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria, és a Városligeti Színház, a Közlekedési Múzeum, valamint az ezekhez tartozó további mélygarázsok, parkolók, közművesítés stb. megvalósítása az alig 1 négyzetkilométeres területre és az azt körülvevő lakóterületekre, kapcsolódó hatásaival pedig az egész fővárosra jelentős hatást gyakorol.
  • Az imigyen összevont, akárcsak a Vidámpark, a cirkusz, a Varannó utcába és az aluljáró alá építendő raktárak együttesen garantáltan elérik a környezet-terhelésnek azt a mértékét, ami miatt KÖTELEZŐ hatástanulmányt készíteni!
  • Ha egy sertéstelepet akarnánk ide építeni, ugye bizonyosan nem lenne kétséges, hogy környezeti hatástanulmányt kellene készíteni. Ha itt nem sertések, hanem elefántok, tevék, orrszarvúk, majmok stb. fognak táplálkozni és üríteni, akkor erre a szép nagy üvegházra miért is nem kell? Egy elefánt hány sertés fogyasztásával azonos? Épület szempontjából egy sertésteleppel biztosan jobban járnánk: alacsonyabb lenne, nem verné vissza a fényt, nem kellene annyira fűteni télen és hűteni nyáron, mert ő itthon van, nem annyira igényes a környezetre. Éljen a sertéstelep!
  • Ha az Állatkert pótolta a hiányos levegő-, zaj-, és rezgésvédelmi dokumentációt, akkor Önök azt miért nem mellékelték a nekem írt levelükhöz? Hiszen így én nem tudhatom, hogy azok a kincstári optimizmust erősítik vagy a lakossági aggodalmakat támasztják alá? Kérem, küldjék meg ezeket az észrevételt tevőknek!
  • Respektálom az igyekezetüket, amivel a felszíni-, és a felszín alatti vizek mennyisége és minősége miatt a Katasztrófavédelemhez fordultak. Kérem, hogy az eredmény megérkezéséig függesszék fel az eljárást! A vízvédelmi irányelv szellemének megfelelően a TELJES terület beépítése, közműfektetései, trágyatárolói, üzemi épületei is szerepeljenek a vizsgálatban. Hiszen ezek, valamint a területen kívül elhelyezendő Széchenyi fürdői víz átemelő szerkezete is az építkezés része, bár nem fér el az Állatkert megnövekedett területén sem. A mélygarázsból, és az üzemi épületből, trágyatárolókból komoly veszély fenyegeti a vizeket. Mind az építkezés ideje alatt, mind üzemeltetés közben. Mellékelem a jelenleg ismert épületeket tartalmazó térképet, amelyből megtudják, mi is épül a szomszédban.
  • Megköszönöm, ha elküldik a vízvédelmi hatásterület kijelölést is.
  • Némi túlzás van abban is, hogy a területen nem kell tereprendezést végezni. Félek, hogy nem csak a felhalmozott térkövek, a Vidámpark területéről idehordott bontási törmelékek nem fognak innen elsétálni maguktól, hanem a Lézerdodgem ( mint műemlékvédelmi épület) is ellenállást fog tanúsítani. De a területen áll vagy 50 fa, amelyek „kiemelt védelmet érdemelnek” ( platánok, juharok, japán akácok és néhány ostorfa, szivarfa…) Tudjuk, hogy az Állat-, és növénykert szakértő dolgozóinak nem fog sok gondot okozni a fák beteggé nyilvánítása és kivágása, de a levegőből fog hiányozni az általuk termelt oxigén, a zaj felfogó hatásuk, a párásításuk pótlására is rengeteg párakapura lesz szükség. ( mellékelem a fák elhelyezkedését ábrázoló térképet)
  • Kérem, hogy a Határozatot ne hozzák meg addig, amíg nem tudják, miről határoznak!

Mivel az első levelemben megfogalmazott kéréseimre nem kaptam választ, azt változatlanul kérem megválaszolni:

  • 2014-es térkép, mint kiindulási alap…
  • Parkoló szám
  • védendő épületek
  • Világörökség
  • Mért adatokból kiindulni a levegő tisztaság kérdésében

 

Sajnálom, hogy abban a helyzetben vannak, hogy kormányzati reprezentációt szolgáló gigaberuházást kell „engedélyezniük”, hiszen így ugyanaz a megrendelő, a beruházó, az állam, és a Kormányhivatal is. Se fék, se ellensúly, se önkontroll. De ezek levét ne a lakossággal itassák meg.

Felelősségteljes munkájukhoz jó egészséget és zöld hatósági szívet kívánok!

hermina_garazses_biodom_helyszinrajz.png