Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Pannonpláza és az újságíró

2016. január 11. - Garay Klára

A Népszabadság karácsonyi számában jelent meg, a Tudomány - Technika rovatban Palugyai István cikke Pannon pláza sok elefánttal cím alatt. Lelkesen kezdtem az olvasáshoz, hiszen Szalai Anna és a Népszabadság jóvoltából egyedülálló módon juthattunk tényszerű információkhoz, körültekintő elemzésekhez a Városliget beépítésével kapcsolatban.

Abban bíztam, hogy egy tudományos cikkben végre az egykori Vidámpark beépítéséről is képet kaphat a lakosság. Nem ez történt! Tájékoztatás helyett kaptuk a hazug kormányzati kommunikációt, bele az arcunkba, egy ellenzéki lapból…karácsonykor.
Palugyai úr ugyanis készségesen elfoglalta azt a széket, amit Persányi igazgató úr tolt alá. Rálépett a lakosság számára ostyába csomagolt tervek, illúziók, féligazságok közlésének kényelmes, tévútjára. Nem ő az egyetlen, aki állatszeretettől, környezetvédelmi gondolkodástól vezérelve lépre ment. Persányi úr, Baán úrhoz hasonlóan ugyanis kiválóan tudja, hogy mit kell mondani, hogy mit akarnak hallani az emberek, a környezetvédők, az állatvédők. A cikkből pedig nemigen derül ki, hogy mit mond Persányi, igazgató úr és mit Palugyai, a tudományos újságíró.
Jól ismerjük ezt, és ámulva nézzük, hogy mennyien vevők erre a cukormázas szemfényvesztésre.

A miniszteri biztos úrtól jól ismert séma szerint hosszan kell ecsetelni az állatkertek történetét, Európa és a világ nagyvárosaiban zajló hasonló „városfejlesztéseket”, majd megcsillantani a „mienk nagyobb lesz” lángos csillagát és pár mondatban bemutatni, hogy másképpen nem is lehetne. Kis fricska a „bírálóknak”, majd a fényes jövő kilátásba helyezése. Így készülnek az egész oldalas PR cikkek, mióta felröppent a múzeum negyed gondolata.

Vannak alapigazságok, mint pl. „Az állatkertek nem az állatokért vannak” és „ A biodómok a plázáknak egyfajta versenytársai, hiszen itt is eladnak valamit, csak ez a valami tudás és értelmes családi időtöltés” Tudtuk, hogy ez is üzlet, mint a Liget projektben minden. Akkor is, ha sokan nem anyagi haszon, hanem a dicsőség és világhír oltárán áldozzák fel a Ligetet, a maguk dicsőségére.
A forgatókönyvben elérkeztünk a számbűvészkedéshez:

A 10,8 hektáros régi állatkerthez csatlakozik a 6,5 hektáros Vidámparki terület, de ez így is csak egy közepes állatkert területe lett. Szomorú. De ha ezt is beépítik, attól nagyobb lesz? Mert 2 hektárt építenek be (csaknem a harmadát!!!!), 36 méter magas épületekkel (+ közműfektetés) és „ a mostanihoz képest radikálisan nőni fog a zöld felület”.pannon_park.jpg

Sajnálom, hogy a szerkesztő úr ébersége elaludt, és nem nézett utána ennek a bűvészmutatványnak a VÉSZ-ben. (Városligeti Építési Szabályzat) Ott olvasható, hogy a kötelező 45% helyett csak 20% zöld felület számára marad hely! Némi kutató munkával megtalálhatta volna Persányi úr levelét Szeneczey Balázs alpolgármesterhez, melyben kéri, hogy legyen beszámítható a zöld felületbe a Biodóm műanyag buborékja alá ültetett növényzet és facsemete. Talán azért, mert kívül meglesz a jogszabályokban előírt zöld felület?! Nem. A hiányának leplezésére.

Zúdulnak ránk a csodák: lesz a biodómban belső hegy, barlang, 5-10 fős elefánt csorda, hatalmas kifutóval, ősvadon, ezer négyzetméteres látogatóközpont. Csak a szánkat táthatjuk ennyi csoda láttán. És hírtelen, a korábban még közepes méretű állatkert hatalmasra duzzad. Pláne, amikor Persányi felsorolja, hányféle egzotikus állatot akar bezsúfolni a biodómjába, ahol majd elmesélheti a biológiai sokféleséget.
Minél több az épület, annál zöldebb lesz a lepukkant, dicstelen véget ért Vidámpark területe.pannon_park1.jpg

A következő felvonás: a bírálókat tájékozatlan kötözködőknek feltüntetni.
„Volt, aki bírálta az épülettömb nagyságát, pedig egyharmada épül csak annak, amit a bírálatban megfogalmaztak.” Hogy? Akkor most mi van? Minek épül az egyharmada? A legutóbb (egy hónapja) nyilvánosságra hozott terveknek? Vagy? Akkor erről a „bíráló” lakosság, a civilek, az Urbanisztikai Társaság, a tájépítészek miért is nem tudnak? És ez nem tűnik fel az újságírónak? Akit lenyűgözött a régi Persányi régi Állatkertje? Nem kellene ennél éberebbnek, lennie egy tudományos újságírónak?
Az előbbi számzuhatag után hírtelen váltunk ködös megfogalmazásokra: „A környezetébe beleolvadó biodóm átlagmagassága mintegy fele lesz a Nagyszikla tetejének, legmagasabb pontja pedig alig két méterrel múlja felül annak csúcsát.” Tegyük ezt át számokba! A Nagyszikla 34 méter magas. Egy 3 db félgömbből álló óriás hernyónak a legmagasabb pontja 36 méter lesz. Ez egy 10 emeletes ház magassága. Ez lesz a legnagyobb buborék. + 2 kisebb. Nincs neki átlagmagassága. Csak magassága van, amiről eddig büszkén hirdették, hogy kilátónak lehet majd használni. És igen, van neki hatalmas tömege! Egyenként 80 méteres átmérővel!

És igen! Télen fűtik, nyáron hűtik, hogy kiegyenlített hőmérsékletet biztosítsanak….Na, kinek? Hát persze, hogy az özönlő + 500 ezer látogatónak! Tudjuk, hogy az efféle mesterséges életterek elsősorban a jól fizető látogatók komfortját szolgálják.

pannon_pakr2.jpg
Nincs kérdés? Hol fognak ezek az elbűvölt, gazdag látogatók parkolni? Feltehetőleg a tilosban. Ugyanis a megnövekedett látogatószámhoz 50%-kal csökkentett parkoló számot építenek! A mélybe… mert fölötte zöldül majd a gyeptégla rács.
                Felfoghatatlan, hogy egy újságírónak hogy nem jut eszébe felvetni, hogy egy ekkora beruházásnak miért nem nyilvánosak az adatai? Ha a nyilvánosakat bírálják, de azok nem az igaziak, akkor miért tévesztik meg a lakosságot is, és az építészeket is? Nem sérti ez esetleg az információhoz fűződő jogunkat?

Hogy fog belesimulni tájba a 3 üveg és műanyag buborék 36 méteres magassága 80 méter átmérővel? A legöregebb, legmagasabb fák 30 méteresek maximum. 50 évvel az ültetésük után.

Folytatódik a hazugság -gála: „A Városligetben és környékén tucatnyi, ennél magasabb épület áll jelenleg is.” 10 emelet magasságú házból sincs sok a környéken, de a Ligetben biztosan nincs… ma még. Csak lesz, ha beleépítik a 65 méteres Közlekedési Múzeumot és a 40 méter magas új Nemzeti Galériát. Igaz, hogy az már nem Városliget lesz, hanem múzeum negyed.
Megcsillantja még a megmaradó hullámvasutat, és észrevétlenül megtudjuk, hogy lebontják, de újjáépítik a barlangvasutat, az elvarázsolt kastélyt….Van itt pénz!
Ha a szerkesztő úr ismerné a témát, rákérdezett volna, hogy mi lesz a sorsa a lézer dodzsemnek, amelynek tetőszerkezetét Pajtaszínházként akarták újjáépíteni a Ligetben. Nem ismeri. Nem kérdezi.
A Kis vidámpark helyén lesz az állatsimogató…. érdemes volt egy évre a túloldalra telepíteni a játszótérrel együtt. Nincs újságírói kérdés, nincs kétely, csak örvendezés.

De a fent felsoroltak apróságok, ahhoz képest, amit a biodóm felépítése melletti logikus indokként sorol fel.
„… a 6,5 hektáros új rész a Hungária körúti felüljáró mellett Budapest környezetvédelmi térképén az egyik legzajosabb, intenzív légszennyezettségű terület. A hullámvasút alig véd meg ettől, így az értékes állatok szabadban való tartásához egy hatalmas védőfalra volna szükség. A biodóm azonban nem csak a benne lévő állatokat óvja, de a kert többi része felé is csillapítja a káros hatásokat.”

Na, itt áll meg a józan ész! Tudja Palugyai úr, hogy mihez adja a nevét? Tudja, hogy éppen a fenti terület minden képzeletet felülmúló szennyezettsége miatt Budapest hosszú távú település fejlesztési terveiben rögzítették, hogy tilos ebbe a zónába új beruházásokat telepíteni? Tudja, hogy ezt a tervet kellett félre söpörni, hogy beépíthessék a Ligetet és a Vidámparkot, Tudja, hogy a környéken- mivel műemléki környezet- nem lenne szabad ekkora épületeket emelni?
Tudja, hogy mindezek nem a biodóm építése mellett szóló érvek, hanem amellett szólnak, hogy MÁSHOL kell felépíteni a biodómot…ha kell egyáltalán.

Tudja, hogy az értékes állatokon kívül az értékes lakosság is álmatlanul forgolódik éjjel a repülők, a vonatok és az M3 zaja miatt? Tudja, hogy az ő szenvedéseiket a biodóm és a mélygarázs nem csökkenti, hanem fokozza?
A cinizmus, az arcátlanság teteje a biodómot úgy beállítani, mint ami az állatok védelmét szolgálja.

Jókora tévedés volt a történelmi állatkertnek a Bp-Vác vasútvonal mellé telepítése. Azóta kiderült, hogy az egzotikus állatoknak nem elegendő, hogy enni-inni kapnak, hanem, mozgástér és nyugalom is kell a boldogságukhoz, a szaporodásukhoz, az egészségükhöz. Hasonlóan a szintén értékes, adófizetőkhöz.
Akkor még erre nem gondoltak! Ma már tudjuk, és mégis fokozzuk a bajt?!

És ennek a szörnyszülött építménynek az lesz a feladata, hogy télen, nyáron, szünet nélkül teljesítse a tőle elvárt árbevételt. Télen valószínű, hogy ugrásszerűen nőni fog a látogatottság, a kellemes klíma miatt. De nyáron? Nyáron, az emberek a természet-élményért, a levegőért, friss szellőért, a fák árnyékáért, a madárcsicsergésért mennek az állatkertbe, a Ligetbe. Nem azért, hogy lakásuk klímáját meghazudtoló üvegházban sétáljanak.

Nagyon örülnék, ha valamilyen módon jóvá tennék ezt a közvélemény megtévesztését szolgáló cikket, és olyan újságírót kérnének fel, aki tudja, miről ír, és kritikával fogadja a nyilatkozó érdekelteket, aki ellenőrzött forrásokat használ, ha már a tudományos rovatban publikál, és nem sci-fit ír.

Szeretném visszakapni a Népszabadságomat!

Nem akarom, hogy lesüllyedjen a gondolattalan, bólogató, kincstárilag lelkesedő sajtótermékek sorába!
Azt nem tudom, hogy hogyan lehet helyreigazítani egy ünnepi dupla számban megjelenő, alapvetően, szemléletében hamis cikket. Próbálják meg! Kérem.

Budapest, 2015. december 26.                                 Tisztelettel: Garay Klára, a Városliget barátja

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://varosligetbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr388263332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.