Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Kései vadgesztenye sirató

2017. augusztus 12. - Garay Klára

Kései vadgesztenye sirató                                                                        

A képeken is jól látható, hogy ősz van a Ligetben. Különösen, ami a vadgesztenyefákat illeti. Az aknázó moly kirágta a leveléből a fotoszintetizáló szövetet (mint a rühatka, úgy működik), a rettenetes meleg és az extrém szárazság kivégezte őket.

Nem számoltam meg őket 60 évvel ezelőtt, de állítólag akkor még ötvenen voltak. Mára 12? maradt.

A végtisztességtevőnek a halott mellett állva, el kell számolnia önmagával.

Gyerekkoromban imádtam ezt a (számomra) különös kultur-erdőt, a tüskés burokból kikukucskáló terméseket, melyeknek minden darabja más és más. Egészen helyes zsiráfot tudtam belőle készíteni.

Alig 30 évvel később a saját gyerekeim lesték a lehulló gesztenyéket. Arcot rajzoltak rá, és tavaszig nem lehetett kidobni őket. Az ősz hangulatához úgy hozzátartoztak ők, mint az ökörnyál vagy a szőlő.

Na de temetni jöttem, a valószínűleg soha többé ki nem hajtó vadgesztenyefákat, nem dicsérni.

Temetni és megbocsátásért esedezni! Szégyellem, hogy nem tudtam semmit sem tenni az érdeketekben. Mert Írtam a FŐKERT-nek a szilfákat pusztító szilfa gubacstetű miatt, de a titeket rágó aknázó molynál, már úgy gondoltam, hogy 1. látják, tudják évek óta, hogy nagy a baj. 2. a szilfa érdekében is csak ígérték a talajfertőtlenítést, akkor úgyis hiába. Röviden: rest voltam a jóra, ami az egyik legsúlyosabb jellemhiba a bibliában.

Az Otthon a fővárosban című környezetvédelmi blogom írását be is szüntettem, mert nem volt rá időm. Környezetvédelemmel foglalkozó újságíró sincs, meg olvasó se sok.
Vannak persze más emberek is, akik tehettek volna valamit értetek. Mert ez a dolguk, hogy irtsák a kellemetlenkedő ízeltlábúakat. Teszik is ők a dolgukat: irtják a szúnyogokat. Igen a szúnyogokat, mert az csípi a Homo sapienst. A szúnyoggal együtt persze mennek a levesbe a méhek, a békák is. De szúnyog többé ne zavarja a békés városlakót, helikopterről szórják hát rájuk a vegyszereket. Különösen akkor, ha a vizes VB-re még külországból is vendégek érkeznek. Hogy ezért kellett volna a versenyt a fedett Dagály-parkolóházban rendezni? Hát igen, de az nem okozott volna többlet természeti kárt, mint amit amúgy is.

 Jobb lett volna, ha a migráncsok kezdték volna el rágcsálni a leveleidet, mert akkor kerítést, moly-hálót, vegyszert, rendőrséget, határrendészetet…szóval mindent bevetettek volna ellenük.

De a 2 lábú migránsok nem esznek gesztenyefa levelet, a teljes hazai vadgesztenye állományt megsemmisítő molyok pedig vígan követték a felmelegedést, jöttek hozzánk mediterrán tájakról, terjednek akadálytalanul, háborítatlanul. Mert a növényi és állati migrációról, annak veszélyeiről nem vesz tudomást kis hazánk lakossága….a hatalmasok meg pláne nem. Ezzel nem lehet gyűlöletet szítani? Pedig lehetne! Az igénytelenség, a gondatlanság, a nemtörődömség ellen.

Lehetne még most is tenni valamit? Igen, sőt! Kellene..nagyon. Hiszen a lehullott levelekben vannak a bábok, melyekből jövő tavasszal kikelnek a lepkék, hogy újabb inváziót indítsanak el. Össze kellene gyűjteni az elszáradt leveleket és…..uram bocsá!!!.... el kell égetni őket. Ha ehelyett komposztálják, akkor finom, puha meleg bölcsőben gondoskodunk róla, hogy tavasszal fertőzhessenek tovább.

Lehetne / lehetett volna öntözni a fákat, de kellett a víz a szinkronúszó medencébe. Ja! Hogy az 2 hétig tartó eufória volt….a fák élete pedig több száz év ? Bocsánat, de nem mi, a Városliget barátai döntünk arról, hogy mire telik, mire nem…

Sovány vigasz, hogy az emberi élet sem fontos. Fontosabb a kivagyiság.

Így most a Közlekedési múzeum után halnak a terület emblematikus vadgesztenye fái is.

Már látszik, hogy a Hermina út, Czázár A. Zichy Géza  és az Ajtósi Dürer sor vadgesztenyéinek is végük van.

Bocsássatok meg, hogy nem tudtunk benneteket hatékonyan megvédeni. Ti haltok meg, de mi leszünk szegényebbek, és boldogtalanabbak.

Mi folytatjuk a városi fák védelmét, mert Váci Mihállyal reménykedünk:

Eső a homokra
Széjjel szóródni - eső a homokra -
sivatagnyi reménytelen dologra,
s ha nyár se lesz tőled - s a táj se zöldebb:
- kutakká gyűjt a mély:- soká isznak belőled!


Csak a Zrt örülhet! Nem kell beteggé nyilvánítania benneteket, nyugodtan ki lehet vágni mindet.

Vadgesztenyefák! Köszönjük, hogy kellemessé, széppé tettétek a tavaszainkat a virágaitokkal, őszeinket a termésetekkel, nyarainkat az árnyékotokkal. Béke veletek!

 img_3037.JPG

 

 vadgesztenyesirato.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://varosligetbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr9712742004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.