Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Elveszett Paradicsom avagy a Dagály pusztulása

2017. július 24. - Garay Klára

Nem Liget, de az én kettes számú szerelmem (volt) a Dagály. Amíg hitvány szélhámosok nem prostituálták. Megfosztották legszebb díszeitől, azoktól a fáktól, amelyek árnyékában oly sokat olvastam, nézelődtem, aludtam, dolgoztam, sétáltam. Pihentem, néztem az eget a szél-borzolta lombokat....és visszanyertem életkedvemet. Na jó, néha úsztam is. De csak módjával, nehogy megártson :-)

A barátom volt az a több száz fa, amelyeket kivágtak, összetörtek, mert útjában merészeltek állni a földmunkagépeknek, a térköveknek és az ízléstelen parkolóházra hajazó, de a Duna Aréna nevet viselő otromba épületnek. Természetesen ezt is fel lehetett volna építeni legalább tíz másik helyen is….akár az út túloldalán található hasonló nagyságú üres telken…de így nagyobbat lehetett pusztítani, hát ide épült.

Végig fényképeztem a Dagály pusztulását, gondoltam megnézem, hátha szép lett az eredmény. Nem lett.

Szívből remélem, sőt, kívánom, hogy ma a Dagály hűlt helyén én sírtam egyedül, és mindenki nagyszerűen szórakozott.

Az Erste bank ablakain már a Hajrá Magyarok felirat buzdít. img_2530.JPG
A villamosmegállóban a plakát a bezárt szépművészeti múzeumba invitálja a turistát. A lónak 4 lába van ugyebár mégis...img_2654.JPG

Ki nem állhatom az Erste mögött kéklő fémdoboz látványát, a Dunapart fátlan sivárságát, forróságát.
A lejáró mellett szépen díszít a vadkender és a kiszáradt nyárfa csemeték, valamint a kerítésen kívüli gaztenger, és elburjánzott gyomfák tömege. Mert a kerítésektől 2 cm-re iszonyatos állapotokat hagytak. Sebaj, azt is látja mindenki, végigsétál itt minden néző és versenyző. Biztosan szemellenzővel.img_2611.JPG

img_2609.JPG

Gondos kezek zacskó- masnit kötöttek egy kiálló vasrúdra, jelezve a veszélyt. Hadd tudják meg milyen a magyar virtus. img_2595.JPG

A legalább 300 jegenyenyárból álló fasor hiányát nem képes megszokni a szemem.
Sivár térkő, üres növénykonténer és kavicsos út díszlik a helyén. Alsó és felső sétányon egyaránt.img_2600.JPG

img_2597.JPG

Megengedik, hogy megcsodáljam a sámándobra emlékeztető VIP hajó/sátrat, de tovább nem mehetek.

img_2604.JPG

Mások sem…A strázsáló fiatalembernek fogalma sincs róla, merre a bejárat. Nem kapott útbaigazítást, csak ide állították, hogy ne engedjen be senkit. Nyomorultul érzi magát..

Ott a távolban a kék ház körül volt a hatalmas hullámmedence, a hatalmas platánokkal, a lángossütő, a gomba alakú termál medence, csodálatos virágágyások és fák, fák, mindenütt a kabinsor között, előtt, mellett és utána.Kellemesen hűsítették, párásították a levegőt, Most éget a nap fölülről és sütnek a térkövek alulról. Igazi hősziget és városi sivatag. A város egyik gyöngyszeme, a Dagály helyén!img_2554.JPG

A híd alatti bejáratnál díszfasor fogad. Boldogok, akik nem tudják, hogy a földmunkagépek által salátává szaggatott fatörzseket rejtik a rózsaszín, kék és piros tekercsek.

img_2532.JPG
Sátorerdő jelzi, hogy a világra szóló bajnokság helyszínére értem. Wellcome! A halott fa is dekoráció…de egy sérülés a dekoráción- árulkodik arról, hogy milyen állapotban van a fák törzse a színes szalagok alatt. (Egyébként is több száz fotóval tudom bizonyítani súlyos sérüléseiket.)img_2534.JPG

Levagdosott és rommá tört ágak jelzik, min mentek keresztül ezek a kőrisek, hársak, nyárfa alig maradt, a szilfákat elpusztították, ahogy a kisebb díszfákat is a 25-ös medence partjáról. ( Csak innen tűnt el legalább 50 fa.)img_2579.JPG

A Vénusz szobor helyén játszótér és Audi bemutató kápráztat. Semmi virágágyás, alig 1-2 fa az egykori ligetes napozó rét helyén...na és térkő, díszkavics, gyeptégla. img_2570.JPGEgy körisből seprűt csinált az építkezés. Alatta álltak a szabadtéri sporteszközök. A távolban hiába keresi a szemem a lángossütő mellett álló hatalmas platánokat, belülről látom a hatalmas hullám medence mögött álló 2 gingkó óriást, a juharokat, nyárfákat, fenyőket. És mint egy hűvös hullám a színpad kékje hull rám, egy régi slágereket ordító egérrel.
Egy ilyen rendezvényen rengeteg útjelző táblára van szükség. Nosza, belecsavarozták a fákba. Van amelyik fa 2 útjelző táblát is kapott. img_2549.JPG
A beteg, ronda és kártékony, invazív zöld juhart bezzeg megkímélték.

50es medence úszók nélkül. Zöld övezet a mellényre írva…img_2558.JPG
Nagyon praktikus kísérleti terep! A térkő sétány-sivatagról lelépve, bármily gyér lombú fa alatt is enyhűlést találok.

2 hatalmas platán minden irányú sérülései következtében csak árnyéka önmagának. Néhány apró levél még jelzi, hogy él, de a napjai meg vannak számlálva.img_2629.JPG

Hatalmas fém felüljárón özönlik a tömeg és a csudapalota oldalán, lift nélkül sportol fel a helyére, Sok gyerek élvezi, ahogy égtelen zajt csap a lépteivel.…de van mozgássérült feljáró is…mondják. Meg iszonyatosan sok rendőr, repülőtérre emlékeztető biztonsági vizsgálat, félelmetes állvány erdővel. Akármerről is jön a néző, jókora gyalogutat kell megtennie, amíg a helyét megtalálja a lelátón.img_2632.JPG

Ha sportol, egészséges lesz a néző is.
Egy kamasz lány, a kerítés mellett sírva panaszkodik a szüleinek, hogy iszonyat égő, amit velük, önkéntes fiatalokkal csinálnak. Semmit nem tudnak a munkakörülményekről, a helyszínről, mert se oktatás, se főnök, se egy térkép, hogy ő itt áll, ha az érdeklődő B-be akar menni, azt hogy teheti…és mindenki őket szidja, mert bénák. Az életnek tanul éppen.img_2586.JPG

Na, még egy zokogó kamaszlány! A bátyja vigasztalja: addig mennek, amíg be nem jutnak! Elővételben megvették a jegyet…és nem tudták, hogy délelőtt lehetett volna átvenni. A verseny előtt 2 órával már nem kaphatják meg. Szorítok nekik.
Az utcai rendőrök háta mögött jegyet árul egy ügyes fiatalember. Karton doboz aljára angolul írt szöveg.

Apuka két kisgyerekkel semmiről nem értesült, elhozta a gyerekeket a Dagályba! Szegény ördögök.
Idős sétáló pár, nem találja a Duna partot.
Azt hitték, ha ide csábítanak ennyi nézőt, és bekerült ez a vircsaft egy pár száz milliárdba, majd csak találnak egy tájékoztató térképet. Nem találtak.img_2577.JPG

:.. Pár nap múlva vége ennek a kicsit sem ingyen cirkusznak és marad a helyén a fűthetetlen, fenntarthatatlan, panoráma romboló, kék parkolóház, a fák és medencék helyén, a térkő sivatag a nyárfasor helyén, és az üresség a szívemben.img_2627.JPG

Uraim! Jó mulatást!

De nem lehetne néha olyan helyen mulatni, pénzt költeni, amely helyen nem kell előbb elpusztítani egy értékes, csodaszép adottságokkal rendelkező, népszerű helyet?

img_2556.JPG

 

Égből pottyan a múzeum!

...és mélygarázs, és színház stb.

Olvasom, hallgatom, hogy mi a fenéért tiltakoznak a Ligetvédők, hiszen a Néprajzi múzeum nem a Ligetbe épül, hanem a Felvonulási azaz az ( Ötvenhatosok terére).

És tényleg. Leteszik oda helikopterről! Világszenzáció! Tessék figyelni, milyen egyszerű!

Miért is ne? Hiszen ez az apró múzeum semmivel sem nagyobb, mint az óbudai Faluház…igaz, hogy a közepe lesüllyed a föld alá, de oda majd lemászik magától. Gondosan kikerüli az 56-os emlékművet, a felgyűrt kockakövekkel együtt. Hiszen az sérthetetlen! Még hátrébb se vihető!
A hossza is csak 297 méter, kicsivel hosszabb, mint az országház. Így szépen leengedhető fölülről a Felvonulási téri parkoló szélén álló fasor mögé. Ahogyan a látványterveken látszik.
A múzeum fűtésén/ hűtésén sokat sprórolnak, ha a kiállító tér a föld alatt lesz, és még árnyékolni se kell! Ott lesz hát lent a mélyben. Minimum 15 méter lefelé. + az alapozás résfalakkal! = 21 méter!
A múzeum ÉGBŐL LEENGEDÉSÉNEK napja előtti éjjel szólnak annak a kb. 160 ezer köbméter földnek, betonnak, hogy az éj leple alatt, a fák, és a Liget sérelme nélkül induljanak el a legközelebbi hulladéklerakóba. Ezért nem kellenek markolók és egyéb földmunkagépek, amelyeknek felvonulási utak, forgolódási, lerakó helyek kellenek. Nem lesznek mobil irodák, WC-k. Az csak a szinkronúszás lelátójához kell. Egy múzeumhoz nem.

A közműfektetéshez a helyi vakondokat veszik igénybe, melyek majd direkt kikerülik a fák gyökereit és magánszorgalomból hátizsákban kiviszik Fótra.
Sajnos, hogy ezt a lehetőséget nem használták ki akkor, amikor elektromos kapcsolószekrényeket helyeztek el a Dózsa György úton! Itt ugyanis szinte minden japán akác törzsét megsértették, a nagy fák gyökereit elvagdosva árkot ástak, kábelt húztak, kapcsolószekrényt telepítettek, jöttek mentek, gépek forgolódtak. De ezekre a tevékenységekre nincs szükség egy MAGASZTOS NÉPRAJZI MÚZEUM építéséhez! Az spirituálisan épül! Nem a földi és természeti törvények kötöttségei között.

Akkor tehát már felbontottuk és elszállítottuk a Felvonulási teret, kiástuk a 160 ezer köbméternyi földet, el is szállítottuk, lefektettük a közműveket, és még mindig nem esett baja a Liget fáinak, még mindig nem vettük igénybe a Ligetet, csak azt a ronda betont és a sok parkoló autót tüntettük el. Szuperek vagyunk!

Innen már csak gyerekjáték lesz felépíteni a két végén 22-22 méter magas síugró sáncot, hogy magába fogadja a látogatóközpontot, a múzeum shopot, gyerek - foglalkoztatót, mert az olyan cuki…, na és az elmaradhatatlan vendéglátóhelyeket, kávézókat, konferencia termeket.

Ehhez sem toronydarukat fogunk igénybe venni! Az nagyon régimódi! Mi az Állatkertből szabadnapos zsiráfokat hívunk közmunkába! Eleget voltak ingyenélők, elég fényűző körülmények várják majd őket a Biodómban, hát most, a Liget védelme érdekében ők fognak építeni! De mert nem bízunk a zsiráfokban, félünk, hogy a szélső fákat esetleg lelegelnék, ezért ültetjük át a 100 éves fákat. A többinek jó lesz a kaloda is. Aztán meglátjuk, hogy melyik bírja jobban a gyűrődést!
A zsiráfok tehát falazni fognak, helyükre emelik a falazó blokkokat. Kisebb helyen elférnek, mint a toronydaruk. Tulajdonképpen a Néprajzi múzeum úgy kerül az 56-osok terére, hogy körülötte minden marad a régiben, por sem száll, zaj sem lesz, a fák boldogan rezgetik a leveleiket, a föld alatt gyökér és közmű baráti jobbot nyújt egymásnak. A talajvíz gondosan kerülgetni fogja a milliónyi résfalat, az épület és egyéb szellőző kürtők majd víg zenével helyettesítik a tücsök cirpelést és a békák kórusát.
Nincs jelentős környezeti hatása az egésznek. Egyszer csak ott lesznek, ahol eddig semmi nem volt!
Még akkor sem, ha vele párhuzamosan ugyanilyen csodálatos módon (le)épül a Dózsa mélygarázs.
Annak is csak 27 400 négyzetméter lesz az alapterülete és 21 méterre nyúlik a mélybe, de sem a lakosságnak, sem a Ligetnek nem görbül a haja szála sem, hiszen a szállítási útvonal belül lesz a Ligetben. Az épületek mellett nem lesz száz méteres munkaterület, felvonulási rumli stb., mint más építkezéseknél.
Ugyanilyen észrevétlenül fog felnőni a semmiből, a fővárosiak életében nélkülözhetetlen 35. színház!

Hiszen a minket tájékoztatók megnyugtattak minket: csak a Felvonulási tér betonján lesznek az épületek, egyébként kímélik a Ligetet. Nem lehet másképpen! Csak ezekkel a szokatlan, illiberális megoldásokkal lehetséges, hogy ne sérüljön a park.

És mi hiszünk a mi nagy jó urainknak. Sok, megbízható, értelmes ember sem érti, hogy miért ültetik át a fákat, hiszen az építendő múzeumtól 30 méterre nem fog történni semmi.

Csak a gondolkodó Ligetvédők agyába nem fér bele, hogy mindez lehetséges! A látványterv megvalósul: A Liget is megmarad, miközben beleépítenek kb. 40 ezer négyzetméter alapterületű ezt-azt. Közművel, fogadótérrel, új utakkal, WC-vel, vendéglátó helyekkel. Csak ők értik, amit Berkeczi István építész, az első ötletpályázat nyertese mondott: Ennyi épület nem építhető a Ligetbe a park jelentős károsodása nélkül.

De szerencsére másfél millió városlakó bízik az ő uraiban: Megújul a Városliget, sőt egyre zöldebb lesz, minél több benne az épület!

a_dozsa_felol.jpg

a_rondo_felol_nezve.jpeg

egbol_pottyant_muzeum.jpeg


2016051757.jpg

mégy egy kis mélygarázs ( 230 méter hosszan 5 emelet mélységben.

melygar_keresztmetszet.png

 A régi Városligeti színház egy panelháznyi technikai toldalékkal

 az_uj_varosligeti_szinhaz_1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Oktatóanyag egyenruhásoknak

Oktató anyag rendőr egyenruhások számára

A Ligetvédők békés tiltakozó akcióin rendszeresen felbukkan egy ifjú hölgy – egyenruhában- és harsány hangon sorolja a szájába rágott mondatokat a gyülekezési törvényről…

Rettentő magabiztosan teszi mindezt, és igaza biztos tudatában.
Ma, kora reggeli ébresztőként felvilágosított állampolgári jogtalanságomról egy nagy darab, idősebb férfi-egyenruhás is.

Valami kimaradhatott a rendőrök kiképzéséből, ezért segítek most egy kicsit.

Legyenek erősek tüntető-verő, őket felszólító, eljárás alá vonó, a hatalmat (és a fegyvert) a saját oldalukon tudó szájhősök: NINCS IGAZUK!
A Ligetvédők járnak el helyesen, az alaptörvény szellemében!

„A természeti erőforrások,különösen a termőföld , az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény-, és állatfajok, valamint a

kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

A Városliget, mint a világ első tervezett közparkja, a Világörökség védőzónája, a nemzet öröksége! Az állam és mindenki köteles megőrizni, így Önök is!

„Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”

Amikor tehát önök a Ligetvédőket püfölik, elhurcolják, akadályozzák a szabad véleménynyilvánítást!

Amikor a Ligetvédők „akadályozzák a munkát”, meg „másokat jogaik gyakorlásában”, akkor ők az államot igyekszenek megakadályozni abban, hogy a város, az ország egy kiemelt jelentőségű védendő területén pusztítsák az ott élő növényeket, sőt az egész parkot!!

A Ligetvédők csak kényszeríteni akarják az államot, hogy betartsa az önmaga által alkotott „alaptörvényt”.

Védik a hazájukat! Ellenük fellépni törvénytelen! Ha parancsra, akkor is!

„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”

A Ligetvédők tehát egy maroknyian, védelmezik a főváros csaknem 2 millió lakosának egészséges környezethez való jogát!
A rendőrség, nem állhat az útjukban….. egy gazdasági társaság érdekeinek szolgálatában!

Kérjük hát Önöket, hogy a jogállamot védelmezzék, ne a törvénytelenül eljárókat, a környezetpusztítókat, a haszonlesőket!

NINCS! Nem lehet olyan jogszabály, amely ellentétes az alaptörvény szellemével!

Önök, mint munkavállalók, nem kötelesek végrehajtani olyan munka utasítást, amely ellentétes az alaptörvénnyel! Túllihegni, túlteljesíteni meg különösen nem!

Szolgáljanak és védjenek továbbra is! Szolgálják az ország állampolgárait, védelmezzék az  alaptörvény szellemét, gondolatiságát, Magyarország természeti és kulturális örökségének védelmét!

EZZEL szolgálják és védik a HAZÁJUKAT!  EHHEZ kívánok Önöknek jó egészséget, és sok sikert!a_vilagorokseg_resze_az_andrassy_ut_es_kornyezete_hosok_tere.jpg

A kanadai miniszterelnök ajándéka

A kanadai miniszterelnök Magyarországon 2009.

                                                                                                              In memoriam Nick Garay

Különös, hogy a Városligetben élő számos fáról nem szoktak említést sem tenni, ha az „csak” emlékfa.

Nem szoktak megemlékezni még olyan 110 éves fasorról sem, mint a Rondó, hiszen a Nagy Építkezés útjában állnak. 87-en vannak, mégsem.
Nemrég olvastam egy kerületi képviselő asszony tollából, hogy azért jó, hogy múzeumok épülnek a Ligetbe, mert azokból lehet tanulni, a „fáktól pedig nem lehet tanulni semmit”.

Hogy ez többet mond az adott képviselő mentális állapotáról, mint a fákról, az most nem képezi beszélgetésünk tárgyát.

De ha tanulni akarna esetleg a Képviselő asszony, akkor nagyon siessen, hogy megnézze az alább megénekelt emlékfát és a mellette fekvő emléktáblákat.

Ennek a juharnak ugyanis komoly esélye van arra, hogy áldozatul essen a tanulás templomának, a Néprajzi múzeumnak.

Íme, egy csinos kis juhar, az 56-os emlékmű (Vaskefe) Homokóra felé néző oldalán, a tölgyek sorába ékelődve. Nem hívja fel magára a figyelmet, nem túl nagy, nem túl vastag, nincs szép virága. De a mellette lévő emléktáblákon nagyon szép írás olvasható. 3 nyelven. Magyarul, angolul és franciául.

 img_1828.JPG

 Olvassa csak képviselő asszony! Mindhárom nyelven, hogy mindenki megértse!

 img_1731.JPG

img_1732.JPG

img_1733.JPG

Most több dolgon is elgondolkodhat, ha elolvasta.

  1. Hogyan lehet megbecsülni azokat, akiket a hazájuk nem becsült meg annyira, hogy ne veszélyeztesse létüket, megélhetésüket, szellemi és fizikai szabadságukat.
  2. Hogy amikor a történelmi helyzet ezt lehetősé teszi, az óhazában is kifejezze ezt a megbecsülést.
  3. Hogy történelmi események, helyzetek megörökítésére fákat is lehet ültetni, nem csak gigantikus, soha nem volt „történelmet” hazudó szobrokat állítani.
  4. Hogy az utókornak dolga megőrizni elődeink emlékeit, tapasztalatait. Nem azért, hogy valaki ellen használjuk őket, hanem azért, mert valamilyen viselkedést elismerünk, tisztelünk, megbecsülünk..
  5. Nem úgy, hogy a Világörökség védőzónáját alkotó Városligetbe, a világ első tervezett közparkjába, azt elpusztítva beleépítem a nagyapám ködmönjét megőrző Néprajzi múzeumot, holott azt építhetnék bárhova máshova is!
    2016051757.jpg
  6. Nem úgy, hogy ezzel a Parlament nagyságú épülettel megsemmisítem a Városliget hajdani bejáratát, fogadó terét, a Rondót, közel 90 db 110 éves fával együtt………….. némi haszonért.
  7. Nem úgy, hogy az 56-os eseményeket megidéző emlékmű környezetére síugró sáncot építek, mert az olyan kapu-szerű.
  8. Nem úgy, hogy a gigantikus épülettel még ezt az emlékfát és emléktáblát is elpusztítom, mert felvonulási, sittszállító és építőanyag lerakó hellyé teszem. Ezzel ugyanis megcsúfolom azok emlékét, akik egy diktatúra helyett a szabadságot választották. De azét a népét is, aki őket befogadta! Az ártatlan fáról nem is beszélve. Mert ezek a lopakodó kerítések egyre nagyobb és nagyobb területeket hasítanak ki a Ligetből. És egyre közelebb kerülnek ehhez az emlékfához, a Washington sétányon lévő Szabadság fájához, az emléktáblája máris kerítésen belül rekedt. Csak idő kérdése, hogy a többi szoborral együtt eltűnjenek, és ismeretlen helyre kerüljenek.

Nagyon remélem, hogy a kanadai kormány, a nagykövetség, vagy a kanadai magyarok felemelik a szavukat ez ellen a pusztítás ellen.

Hátha legalább az Ő emlékeik megmaradhatnak. Hátha a kanadai magyaroknak is lesz okuk jó szívvel emlékezni az óhazára.

Élj sokáig kis jávorfácska! Ne kelljen majd azt mondanunk: Éltél az ültetésed után 8 évet, és elpusztítottak, ahogyan az 56-os mártírokat. Itt az emlékmű és a lyukas zászló között!img_1828.JPG

A Rondó két csodaszép tölgyfája, az első világháború korából és a 2009-ben ültetett kis juhar.

 

  1. július 2. GK

1-2 apróság a Dózsa mélygarázshoz!

Elnézését kérem, hogy később csatolom a kiegészítést a fellebbezéshez.

Azonban ez két fontos kérdés kimaradt az első szövegből…pedig ezek is igen fontos tényezők!

  1. Szinte abban az órában, ahogy lezártam a fellebbezést, kiderült, hogy rövidesen kezdődik a Néprajzi múzeum építése, melynek állítólag már építési engedélye is van! Hatástanulmány és a lakosság, a szakmák bevonása nélkül? Hogyan lehetséges az, hogy legalább a Dózsa György út mentén épülő Színház –Dózsa Mélygarázs- Regnum emlékhely- Néprajzi múzeum nem számítanak összetartozó tevékenységnek és el tudott készülni az FTV kumulatív hatásokat bemutató „hatástanulmánya” ezen épületek említése és számba vétele nélkül? Hogyan lenne érvényes akkor az a megállapítás, hogy MINDEZEKNEK NINCS JELENTŐS környezeti hatása?zold_teto_a_neprajzin.jpg

ez a megállapítás különösen érthetetlen, ha tekintetbe vesszük, hogy a fenti épületek nélküli kumulatív hatásvizsgálat is kimondja, hogy

”Megvalósulás esetén 2031 távlati állapotban – a 2021 nélküle állapothoz képest –

túllépés várható:

  • Dózsa György út – kb. +0,1-1,6 dB
  • Ajtósi Dürer sor – kb. +0,1-1,6 dB
  • Hermina út – kb. +1,3-2,2 dB
  • Mór utca – kb. +0,9-1,0 dB
  • Reitter Ferenc utca – kb. +0,8-1,2 dB
  • Szent László út – kb. +1,0-1,3 dB

            Mennyivel fogja meghaladni a zajterhelés a határértéket, ha mindezek megvalósulnak? És ha meghatározható, hogy meddig terjed a zaj, miért nem adható meg tisztességgel a hatásterület? Vajon így sem lesz „szignifikáns” egészségkárosító hatás?
Különös tekintettel arra, hogy nem egy, hanem 2 db Parlament méretű épület épül egyidőben: a Dózsa mélygarázs és a Néprajzi múzeum!
ÚJ EVD készítése szükséges, a most megismert tények alapján!

  1. „A mélygarázs építését megelőzően a szükséges közműkiváltásokat el kell végezni. A közműkiváltásokat, valamint az épülő közműveket az 1.2.8. fejezet részletesen tartalmazza.” Csak a végkövetkeztetésben nem jelölik hatásterületként, mintha nem lenne része az építkezésnek! Az! Mintha nem járna hatalmas forgalmi dugókkal és leírhatatlan zajjal! CSAK a közműfektetésekkel együtt megállapított munkaterület után beszélhetünk arról, hogy számba vették a várható környezeti hatásokat! Mely munkálatokról a lakosságot szintén kötelesek tájékoztatni!

3 A Dózsa mélygarázs esetében a rajzból nem látható, és ki sem következtethető, hogy a falak rögzítéséhez használandó „lőtt betonos rézsü megtámasztás” a határoló falaktól hány méterre lövi a betont! És vajon mekkora rezgéssel, zajjal jár? És vajon kikerüli-e a fák gyökereit, az útburkolatot, a közműveket?

 Az arányokat nézve ennek a rézsű-támasznak a területe jóval nagyobb lesz, mint maga az épület!

3.       A szöveg és a képek gyakran ellentmondanak egymásnak. Nem tudhatom, hogy a hely nem ismeretéből származik-e ez, vagy a lakosság szándékos megtévesztése, vagy utólagos informálása a cél? Az eredmény azonban hitelteleníti a teljes EVD-t!

Kérdés: az alábbi térképen hol van az Ajtósi Dürer sor? Hol a Városligeti körút? Hol az Ocskay László út?
Sajnos ebből az látszik, hogy amikor a forgalmat ráterelik a Stefánia- Olof Palme- Városligeti körút útvonalra, (melynek Dózsa György útig tartó szakasza ma Ocskay László nevét viseli) egyúttal ezt az útszakaszt a továbbiakban Ajtósi Dürer sornak tekintik? Elvéve ezzel a Városliget területéből a fent jelzett területet? ( Ahova kutyafuttatót és futókört ígértek a tudatlan, és hiszékeny városlakóknak?)

Ezt az eljárást mi már jól ismerjük! Így lett a Dózsa György úti fasor ( 102 db japán akác) is a Dózsa György út része, ahelyett, hogy a Városliget történelmi határa (része) lenne! Kiszélesítették tehát a Dózsa György úttat. Így. És ezt mikor játszották el az Ajtósi Dürer sorral? Így már elég széles lesz az Ajtósi Dürer sor arra, hogy ekkora forgalom-növekedést meg kerékpárutat is tervezzenek rá…na és rávezessék a Kós Károly forgalmát. ( Most, hogy nincs Közlekedési hatóság, aki gátat szabhatna ennek az ámokfutásnak?)

Kérem, ezt is vegyék figyelembe az új EVD készítésénél!

 Amint látják, ha a környezetvédelmi „hivatal” dolgozói nem is, mi a lakosság szívünkön viseljük a Városliget és az itt élők, dolgozók, tanulók, gyógyulók, regenerálódók szempontjait és sorról sorra elolvassuk az elénk tolt papírhegyeket, és próbáljuk kihámozni ezen redundáns közlésekből az előlünk elrejteni szándékozott „apróságokat”.

Kérem, hogy a Kormányhivatal kötelezze a beruházót, a Városligetet vagyonkezelő Zrt-t, környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésére, a munkálatok felfüggesztésére, a teljes Liget területére is elkészülő hatástanulmány készítésére és az ország hatályos jogszabályainak tiszteletben tartására, a Városligetről gondolkodva a jó gazda gondosságára.

Természet-, és törvény-tiszteletet kívánok Önöknek jövendő munkájukhoz.

 

Budapest, 2017. június 16.                Tisztelettel:

                                                                                 

 

 

 

 

 

 

Wasington, szobor, emberi jogok, Városliget

2011. július 2-án hangzott el ez a beszéd a Washington szobornál...és képek arról, milyen ma a sétány

Budapest – A Kohányi Társaság július 2-án megkoszorúzta George Washington szobrát a Városligetben, amelyet Kohányi Tihamér, lapunk alapítója állíttatott éppen 105 évvel ezelőtt. A koszorúzáson Bartus László, a lap jelenlegi tulajdonosa, Kohányi Tihamér utóda mondott beszédet. Az alábbiakban közöljük az elhangzott beszédet.

Hölgyeim és Uraim, tisztelt Kohányi Társaság, az Amerikai Népszava olvasói, kedves Barátaink!

Engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem Önöket a Kohányi Társaság első nyilvános rendezvényén. Jelkép értékű, hogy erre az első rendezvényre itt, a Kohányi Tihamér által emeltetett George Washington-szobor lábánál kerül sor. Olyan időket élünk, amikor Kohányi ezzel a szoborral üzen a szeretett Óhazának, hogy vigyázzanak, soha el ne feledjék, hogy a szabadságnál nincs drágább kincs, nincs semmi fontosabb. Hogy az életnek, és mindennek, ami ebben az életben zajlik, alapja a szabadság. A demokrácia nem önmagában való érték, hanem annyiban tekinthető értéknek, amennyiben a legmagasabb szinten képes kifejezni, kiszélesíteni és megvédeni a szabadságot.

A szobor, amely előtt állunk, a szabadság szimbóluma. George Washington szabadsághős volt, a függetlenségi háború főparancsnoka és győztes hadvezére, aki tudta, hogy nem elég megszerezni a szabadságot, de meg is kell tudni tartani azt. Ezért a kivívott szabadság után legfontosabb céljának tartotta, hogy olyan alkotmányt hozzanak létre az Egyesült Államokban, amely örök időkre garantálja a szabadságot, védelmet nyújt politikai kalandorok, szélhámosok, önjelölt próféták, rögeszmés őrültek eszement próbálkozásaival, önkényével szemben. Amely megakadályozza, hogy bárki fölébe helyezhesse magát a többi embernek, hogy olyan jogot vindikáljon magának, hogy ő legyen a törvény, hogy ő megmondhassa, ki hogyan éljen, ki mit gondoljon, ki miben higgyen. Minden embert anya szült, ugyanúgy jön a világra és ugyanúgy távozik. Nincsenek született különleges jogokkal és mindenki másnál magasabb rendű képességekkel rendelkező emberek, akiket Isten arra predesztinált volna, hogy egy nép, egy nemzet örökös vezérei, diktátorai, autokratái legyenek. Csak olyan önjelölt emberek vannak, akik azt képzelik, hogy joguk van mások szabadságának korlátozására, jogainak csorbítására, a kizárólagos hatalom önkényes megszerzésére és megtartására.

George Washington, mint az amerikai alkotmány egyik megalkotója, tisztában volt azzal, hogy csak olyan alkotmány képes megvédeni a szabadságot és a demokráciát, amely a felvilágosodás eszméi alapján a hatalmi ágak szétválasztására épül. Ha valaki megnézi az amerikai alkotmányt – amelynek szellemi atyja Kohányi Tihamér kezdeményezésére e szobor formájában Budapesten áll –, az úgy épül fel, hogy a hatalmi ágakat veszi sorra. Elmondja azok feladatát, rendelkezik azok szétválasztásáról. Ez maga az amerikai alkotmány, minden szabadságot szerető nép alkotmányának alapja. Ez a társadalmi szabadság alapja. Ez az egyetlen eszköz arra, amely képes megvédeni egy országot bármilyen színezetű diktatúrától, önkényuralomtól, elnyomásától. Aki szabadságot akar a népének, az ilyen alkotmányt hoz létre, azt erősíti, védelmezi, és annak betűjét és szellemét is tiszteletre méltónak tartja. Aki a népét szolgaságba, elnyomásba akarja dönteni, aki nem szolgálni akarja a népet, hanem uralkodni rajta, annak első lépése az, hogy felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását garantáló alkotmányt, kiiktatja a korlátlan hatalom útjában álló fékek és ellensúlyok rendszerét. A történelem igazolja, hogy minden ilyen kísérlet tragédiába vezet. Aki ezt megteszi, nem véletlenül teszi meg, az az ember a szabadság ellen tör, az az ember elnyomást és diktatúrát készít elő. Nevezze az új rendszerét bárminek.

George Washington az amerikai nemzet atyja lett a hatalmi ágak szétválasztását garantáló alkotmánnyal. Első elnöke lett annak az országnak, amelyet nem véletlenül neveztek évszázadokon át „a szabadság hazájának”. Kohányi Tihamér, amikor ezt a szobrot állíttatta Budapesten, egyrészt köszönetet mondott az Óhazának a clevelandi Kossuth-szoborért, amellyel Magyarország az amerikai magyarokat arra emlékeztette, hogy soha ne feledjék el hazájukat, soha ne feledjék el a földet, ahol születtek, mindig legyenek a szívükben magyarok, együtt sírjanak és nevessenek Magyarországgal, érte haragudjanak és ne ellene, és legfőképpen soha ne legyenek közömbösek azzal szemben, ami a magyarok hazájában történik. És ha kell, ha a magyar nép bajba kerül, nyújtsanak segítséget Amerikából. Kohányi megértette ezt az üzenetet, és az Amerikai Magyar Népszava Szabadság című újságon keresztül számos alkalommal gyakorolta az amerikai magyarság ezt a segítségnyújtást.

Másrészt, Kohányi Tihamér ezt a szobrot azért állíttatta válaszul az Óhazának, hogy soha ne feledjék el azokat az egyetemes emberi értékeket, azt a szabadságot, amit George Washington életútja, munkássága, és amit az amerikai alkotmányban lefektetett alapelvek jelentenek, képviselnek. Soha ne engedjék, hogy ezt bárki elvegye tőlük. Ha ezt valaki megteszi, soha ne legyenek tudatlanok a szándékait illetően. Tudniuk kell, hogy akkor az az ember a legszentebb emberi jogaik, az egész életük, nembeli lényegük ellen tör. Ehhez senkinek nincs joga. Ez ellen minden erejükkel tiltakozniuk és harcolniuk kell. Ez George Washington és Kohányi Tihamér üzenete.

Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. Az ember lényege a szabadság. A szabadság olyan, mint a levegő. Akitől a szabadságot elveszik, az elveszíti alapvető emberi lényegét, küldetését, képességét, azt megnyomorítják, az abba megbetegszik, lélekben meghal. Aki az Istentől elnyert szabadságot támadja, korlátozza, annak tevékenysége átkozott.

Ezért a szabadságról soha senki nem mondhat le. Ne higgye senki, hogy kaphat akármit a szabadságért cserébe, amiért érdemes a szabadságot feláldozni. Nem lehet korrupt lélekkel egészségesen élni. Senkinek nincs joga belefojtani a másik emberbe a szót, a véleményt, megtiltani vagy korlátozni számára a gyülekezést, az érdekei védelmét, a világnézet szabad megválasztását, a hitek és egyházak egyenjogúságát, az egyenlő esélyeket biztosító szabad és titkos választást, az ártatlanság vélelmét, a magántulajdon szentségét, a társadalmi szolidaritást.

Ma Magyarországon mindennek az ellenkezője zajlik. Koncepciós perekre emlékeztető letartóztatások, a sajtó és véleményszabadság korlátozása, a magántulajdon semmibevétele, a gyülekezés mindenféle eszközökkel való korlátozása, a világnézeti szabadság, a felekezeti egyenjogúság felszámolása, jogtiprások, a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetése, a fékek és ellensúlyok kiiktatása. Magyarország elveszítette a szabadságát. Struktúráját tekinte egy olyan államszervezési modell körvonalazódik, amelynek alapjai Mussolini fasiszta államára emlékeztetnek.

George Washington pontosan tudta: ha megszüntetik a hatalmi ágak szétválasztását, akkor szükségképpen létrejön egy önkényuralmi, elnyomó rendszer, amelynek semmi sem szent, amelyben nincs törvény, nincs jog, kizárólag az uralmon levők érdeke és akarata számít. Attól a perctől kezdve mindenki veszélyben van, mert semmi nincs, ami az önkénnyel szemben megvédje. Washington tudta azt is, hogy egy önkényuralmi rendszer nem tud demokratikusan működni, és ha létrejön az elnyomó rendszer, akkor az menthetetlenül működni is fog. Ha működik, képtelen önmagát korlátozni.

Magyarország megint olyan helyzetben van, hogy figyelő szemét a Városligetre, és erre a szoborra kellene vetnie, és mindarra, amit ezzel a szoborral éppen 95 esztendővel ezelőtt Kohányi Tihamér üzenni akart a magyarságnak. Meg kell hallani ezt az üzenetet. Nem a demokráciáért kell harcolni, mert akkor csinálnak látszatdemokráciát. A demokrácia kereteinek megtartása semmit nem jelent, az még nem szabadság. A szabadságért kell harcolni, és ehhez olyan demokráciát követelni, amelyben nem sérül a szabadság.

Megtiszteltetés számomra, hogy mint Kohányi Tihamér jelenlegi utóda, aki most az ő székében ülök, emlékeztethetem erre a jelenlevőket és rajtuk keresztül minden szabadságot szerető embert. Az Amerikai Népszava az alapító szellemében és George Washington, az amerikai szabadság, a liberális, szabadelvű hagyomány, 1848 szellemében tekint a magyarországi eseményekre, és a maga eszközeivel mindent megtesz azért, hogy magyar testvéreink elveszni látszó szabadságát segítse.

Legyünk méltóak elődeinkhez.

Éljen a magyar szabadság!

p1010130.JPG

img_1783.JPG

img_1756.JPG

süti beállítások módosítása