Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Kit érint a Városliget beépítése?

2018. január 26. - Garay Klára

Meglepetéssel hallom néha, hogy a Városliget beépítése csak a közvetlen közelében élőket érinti....ezért elég, ha azok tiltakoznak. Sajnos az ország tragédiája, hogy lakói nem tanulták meg Garai Gábor Artisták Című versét: " a másik ügyéhez
egész létemmel van közöm!…"

De legyünk egészen hétköznapiak! Nézzük valóságot: ha nem figyelek oda nincs közöm hozzá? Ha nem veszek róla tudomást nekem nem árt? Romboljanak csak a Városligetben...az 3 utcával arrébb már nem hat?

Csak az építési/bontási törmelék szállítására gondoljunk! Nem kellenek a fennkölt eszmék, hiszen abba csak belegabalyodnánk. Kommentár nélkül közreadom a bontási törmelékek szállítási útvonalát:

Pestszentlőrinc Dózsa György út 100.

fot.JPG

Kistarcsára

kistarcsa.JPG

Fótra

fot_3.JPG

Nagytarcsára

nagytarcsa.JPG

Dunaharaszti

Esetleg néha nem jutnak el a célállomásig, hanem találnak egy vizszintes felületet útközben, mondjuk Rákospalotán...és sutty...leborítják... Mert a vidékről toborzott szállítómunkások is úgy gondolják, hogy nekik sincs ehhez az egészhez közük! Csak felveszik a fizetést és megszabadulnak gyilkos terhüktől.

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/teherautoszamra-hordtak-a-hulladekot-feljelentest-tett-az-onkormanyzat-2440729

Na de nekünk sincs közünk Fóthoz, nincs Kistarcsához, Nincs Dunaharasztihoz....olyan messze vannak tőlünk, mint a Szirius!

Vagy?

"Mikor fogunk már összefogni"? Mikor leszünk már szolidárisak a másik gondjai iránt?

Mikor fogjuk már fel, hogy az összes gondunk KÖZÖS????

 

 

 

Vasúttörténeti képek, gondolatok

Rákosrendezőn és a Közlekedési múzeum hűlt helyén

img_7826.JPG

img_7827.JPG

img_7828.JPG

img_7829.JPG Itt állt régen a Közlekedési múzeum.
Annyira jó, hogy elbontották, mert így legalább van hely az építőanyagok lerakásának. Szerencsére az elszállított hajócsavar alapzata egyáltalán nem balesetveszélyes! Sem a Waggon Café sínei.... Több mint egy éve se itt, se ott nincs a közlekedésnek múzeuma, de nem is kell, hiszen elég, ha van igazgatója, aki utazgat a nagyvilágban és megpróbálja kitalálni, melyikre hasonlítson az új múzeum. Ja...és vajon hova is tegye a maga kis terepasztalkáján.

A többi képet ott készítettem, ahol a legjobb helyen a Közlekedés múzeuma: Rákosrendezőn! Rengeteg elhagyott épületet lehetne elbontani (a nagy többségben jó sok azbeszt is lenne), Iszonyatosan sok fát lehetne kivágni....minden gátlás nélkül, hiszen a 90%a invazív fa.

img_7759.JPG

img_7758.JPGMennyi sok finom burkolatot lehetne felszedni?!

 img_7764.JPG

Több száz tonna fémet adhatnának a szegény fémgyűjtésből élőknek!

img_7769.JPGMeg lehetne szüntetni Zugló egyik legnagyobb füst szennyező forrását: az itt élő és itt működő lomisok szemétégetését!

img_7771.JPGimg_7774.JPGA magas házak mutatják, hogy milyen közel vagyunk a Ligethez, a Mexikói úti földalatti végállomáshoz! Micsoda vasúttörténeti témaparkot lehetne ide rittyenteni! Vidámparkostúl, Cirkuszostúl, Biodomostúl!

img_7807.JPGLehetne autentikus bejárata!

img_7808.JPGKészen van a talpfa bemutató szabadtéri múzeum!

Hogy ez a lehetőség miért nem merült fel a Nagy Döntéshozók agyában?
Hát drága lelkecskéim........szerintem azért, mert idáig...ezek a mai ficsúrok biztosan nem tudnának eljönni! Sáros lenne a félmilliós cipőcskéjük!
De ha még a cipőt nem is sajnálnák, agyilag akkor sem biztos, hogy vennék az adást, hiszen szűklátókörűek: Vagy a Ligetet pusztítjuk el, vagy a Ligetet pusztítjuk el.

Ez a két lehetőség motoszkál az agyukban!

De akkor mit keresnek ott, ahol vannak?

A Rondó pusztulása - III. felvonás

 A Rondó / a Városliget élete, a háború után csak rövid ideig szólt a békés építő munkáról. Néhány év múlva soha nem látott pusztítás kezdődött.

Hogy miért volt 1949. december 21-én Sztálin 70. születésnapja, azt hagyjuk a történészekre. (1878. december 6-án született). Ahogyan azt, is, hogy a  "Béketábor"-nak miért volt kötelessége megünnepelni a jeles napot. Száz szónak is egy a vége: Rákosi Mátyás egy méltó emlékmű felállítását kezdeményezte.
Ha ő kezdeményezte a fővárosi képviselő testület sietett is határozatba foglalni: "

„ 1. Budapest legszebb útját, az Andrássy utat Joszif Visszarionovics Sztálin generalisszimuszról, az egész haladó és békére törekvő emberiség lángeszű vezéréről Sztálin útnak nevezi el;

2. Sztálin generalisszimuszról művészi kivitelben és méretben méltó emlékművet készíttet és állíttat fel a főváros erre legméltóbb és legalkalmasabb helyén, a határozati javaslat elfogadásától számított egy esztendőn belül;

3. Budapest erre alkalmas és méltó helyén felállítja annak a szobornak a másolatát, melynek eredetijét a magyar nép hálája jeléül ajándékozta Sztálin generalisszimusznak születésnapjára”

A méltó emlékmű eredetileg 5 méter magas lett volna, a rá fordítandó összeg 350 ezer Ft.
Mire befejezték az ára 27 szeresére emelkedett: 9,5 millió forintra.

A szobor is megnőtt: 8 méteres érc kolosszus lett. ( Sztálin= acél ember! Nem volt már jó a Dzsugasvili név egy ilyen nagy embernek! Születésnapnak is jobb volt a téli napforduló!)
És a szobor alá nőtt egy 9,3 m magas talapzat.

1953-at írtunk mire a talapzat domborművei is elkészültek. Pár hónapra rá meghal a Generalisszimus! De még nem tartunk ott.
Egy ekkora szobrot csak messziről lehet jól látni. Előtte is fel kellett vonulni a boldog tömegnek. Lett tehát szobor a Városliget bejáratánál, a Rondóban. És lett hozzá hatalmas Felvonulási ( Sztálin) tér,  a Városliget teljes Dózsa György úti oldalán. Így leszabtak a Városliget területéből egy 75 méter széles sávot. Ennek végében állt a nagy Sztálin! Nem a Rondó fái fogadták a Városligeti fasor felől érkezőket, hanem Sztálin! Hangyának érezhette magát a kis ember.

.A Felvonulási tér kialakításához 60 ezer m2 kockakövet, 48 ezer négyzetméter ( fél méter vastag) betont és 10 ezer négyzetméteraszfaltot használtak. )A Városliget történelmi határát őrzi a Dózsa György útat a parkolótól elválasztó fasor. Ma még. Ráday Mihály javaslata nyomán.)

 

 

1956 után a népnyelvben csak Csizma tér volt a neve

 Sztálin nélkül is jó volt a talapzat ................tribünnek.

A felvonulásoknak is vége szakadt egyszer, és a 2006-ban uralkodó kormány lehetővé tette az 56-os szövetségnek, hogy Sztálin helyén emlékművet állítson.

Megtette. Az ár a Rondó még mélyebb megsebzése volt.  Kellett a hely a nép által csak Vaskefének titulált emlékműnek. Valóban kifejezi, ahogy a rozsdás, egyszerű tömeg megacélosodva felszedi az utcaköveket. De rendkívül barátságtalan arcát mutatja a város felé, melynek lakóit befogadni hivatott. Rondóról már nem is beszélt senki, hiszen akkor is cél volt a múlt kitörlése az emberek emlékezetéből.

Ez a fotó hajszál pontosan jelzi, hol a Dózsa György út széle, és mekkora rombolást vitt véghez a Sztálin/ Csizma/ Felvonulási/ 56-osok tere!
Volt itt valaha Lenin szobor, Van Időkerék ( 2004), Fegyverbe szobor, majd a spirál alakú Regnum emlékhely. Minden, csak Liget nem. Minden, csak Rondó nem!

Ki emlékszik már arra, hogy valaha a Ligetet természetközeli élménynek hozták létre!?

Itt évtizedek óta a hatalom reprezentálja...mit is? A természet leigázását? Ideológiájának felsőbb rendűségét? Vagy csak azt, hogy az adott kor embere milyen jól bánik a láncfűrésszel? A betonkeverővel? Mekkora teljesítményre képes a hódolók manipulálásában?

Így lett a Rondóból félkör.

Az egyre laposabb U alakúvá vált Rondó fái között már a padok elhelyezése sem követte a Rondó vonalát, csak a 2 szélén élő 8-8 fáig!

A nem avatott szem számára elveszett „Rondó” jellege.

A platán és a tölgyfa sorok között nem vezetett sétány, így azt a részt benőtték a gyomfák.
Így esett meg az a szégyen, hogy amikor 2015-ben „fakataszter” készült, a kertészeti szakemberek nem vették észre, hogy ott 3 fasor van! Máig nem fasor a még élő és jó egészségnek örvendő 96 fa!
  ( közöttük a színes padokkal)!

Az összeesküvés elméletek kedvelői szerint nem tudatlanságról van szó! Sokkal inkább tudatos megtévesztésről.Titkolva, hogy Világörökség területén elpusztítják a Városliget legelső terveiben is szereplő, a városkép meghatározó elemét jelentő fasort. A RONDÓT!

Ma már palánk "védi" a platánsor és a tölgysor 4-4 fáját! Vajon az elkerített, építési területen élők vannak nagyobb biztonságban, vagy a kívül rekedtek?

img_7110.JPG

img_7111_1.JPG

Talán a gyanakvóknak van igazuk! 96 fát nem észrevenni....csak leírni a nevüket egymás alá....40x?!

 Több, 100 éves fa is elő van készítve átültetésre! Ami a fának gyökerestől történő kivágása....csak drágább, mint a láncfűrészes azonnali megoldás!

80-100 éve élnek itt a ma látható fák! Adnak árnyékot, párásítják a levegőt, elviselhetővé teszik a környék lakosságának életét az év 365 napján. És ők nem védettek!? Akkor mi az?

Megőrzendő emlék az alig 20 éves 56-os emlékmű, de nem az a 200 éves Rondó!

Valóban nincs határa az emberi kapzsiságnak és butaságnak?

A városligeti Rondó története II. felvonás

Már tudjuk, hogy a Rondó, a Városliget bejáratánál található hatalmas kör alakú terület volt egykor, ma is sétálhatunk a maradékán, ha az 56-os emlékmű mögé merészkedünk.

Platánok és nyárfák ölelő karéja várta a pihenni, szórakozni vágyó VÁROSLAKÓKAT, vidékieket! Ihletett költőket (Arany János, Vajda János).

 

Az 1885-ös Országos Általános kiállítás nagy sikere kiváltotta a kiállítási lázat 1896-ban is. Hogyan is másképpen lehetett volna megünnepelni az (egy évvel korábbi) Honfoglalási évfordulót?! És belevágtak az Ezredéves Kiállítás megrendezésébe!

CSAK ITT? CSAK ÉPÜLETEKKEL? CSAK RONGYRÁZÁSSAL lehetett megoldani. Nem az ország gazdasági teljesítményének, megismertetésén, népszerűsítésén volt a hangsúly, hanem a reprezentáción! ( Papírmasé, színházi díszletekkel, ideiglenesen épült épületekkel!!!)

Megrövidült a Városligeti körút, már megjelentek a múzeumok, de maradt a Rondó! ( Köröndnek nevezik)

Sebaj, mondták akkor, hiszen a Ligetre szükség van, a puccos épületek elbontásával visszanyeri régi Liget-jellegét.

Akár ide is visszatérhetnénk a történelmi nosztalgiában. Ha már az Ezredéves kiállítás idején megvalósult legnagyobb beépítettség a cél.

 
SENKINEK nem jutott eszébe a Rondó, a Liget főbejáratának megsértése!

Az 1900-as Rondó látképe, a fiatal platánokkal. Lenyűgöző ugye! Ekkor még élnek az első ültetés jegenye nyárfái is.Középen szökőkúttal, rózsakert, hatalmas szabad térrel.

Az első világháború végének iszonyatos szén és tűzifa hiánya a lakosságot rákényszerítette a fák kivágására.
1938-ban a Hősök terének parkjai megszűntek, mert kellett a reprezentatív tér az Eucharisztikus világkiállítás résztvevőinek.

A Rondó maradt!

1935-ben befejeződött a Damjanich utca végén a Regnum Marianum katolikus kulturális központ. Megemlékeztek vele a Tanácsköztársaság bukásáról és a trianoni veszteségről.

A Rondó maradt!

De a baj közeledik.

 

Eszik-e vagy isszák a Rondót? I. felvonás

avagy miért kell az 56-osok terére a Néprajzi gördeszka pálya?

Eszik-e vagy isszák a Rondót? I. rész

Azt mindenki sejti, hogy valamilyen kör alakú képződményről lehet szó…de hol van/volt? Mi volt? Miért? Kinek?  Ezekre a kérdésekre Budapest területén biztosan nem tudna jól  válaszolni ezer ember sem… a közel 2 millió lakosból.

Újabban hivatkoznak rá, hogy a „Liget kapuja”, meg hogy azért kell a mai 56-osok terére a Néprajzi múzeum, mert az fogja szimbolizálni az egykori fogadóteret. Vannak, akik a történelmi nosztalgiától megrészegülten ájulnak bele ebbe a mítoszba…és mindjárt helyeslik is, hogy IGEN, kell ide egy Néprajzi ......ha nem is múzeum, de kiállító tér, Látogatóközponttal ( = giccsárusítás és vendéglátás), valamint sok sok iroda!

Menjünk vissza hát egy kicsit az időben! Amikor még a liget azt a célt szolgálta, amiért létrehozták! Természet közeli élményt nyújtani a városlakóknak, friss levegőt, a cselédszobák lakóinak, séta, mozgás lehetőséget az angolkórra és tüdőbajra hajlamos úri kisasszonyoknak, a közeli kikapcsolódás lehetőségét, a kevés szabadidővel rendelkező gyári munkásoknak, madárcsicsergést a zsúfolt belvárosi lakások lakóinak, akik a szomszédos házak fűtésének szagától, a cserző vargák műhelyének kipárolgásától akartak szabadulni. Azaz indul az időutazás 1817. től!
Az akkori városlakóknak kedveskedett Nebbien Henrik - a Városliget tervezője- azzal, hogy a Városligeti fasor folytatásában, egy kiszélesedő kör alakú térre vezette sétaútjukat. Ez a hatalmas kör alakú fogadó tér volt a Rondó, Rundó, vagy ahogy akkor még sokan nevezték Körönd. (Hol volt még akkor Andrássy út, Hol volt még akkor Kodály Körönd? Szántóföldek és kertek voltak a helyén!!)
A Városliget sem Városliget volt, hanem német néven Város- erdőcske azaz Stadtwaldchen.

Sétáltak, sétáltak tehát a városlakók és egy nagy körbe megérkeztek! Csüccs!
Nézzétek az 1820as katonai térképet!

Város erdőcskének hívták! Mert a fák domináltak benne!

Sehol egy Állatkert, sehol a vasútvonal, Vágány utca, de egy szál múzeum nem sok, annyi sincs a Város erdőcskében! De van RONDÓ! És van rengeteg fa! Ott a szép bejárat a Városligeti fasorból, ellenkező oldalon a kijárat, egyenesen vezet a Hermina útig.

Mit Hermina út!? Ekkor még itt egyetlen ház sem volt! 1817-ben született József nádor Hermina nevű leánya. A térkép készítésének idején 3 éves. Senki nem sejti, hogy mindössze 25 évet kap a sorstól, majd 1842-ben itt helyezik el a róla elnevezett kápolna alapkövét. Aki tehát le akart menni a térképről, erre megtehette.

A szép, szabályos kerek Rondó /Rundó/ Körönd nem térkővel volt ám burkolva, hanem földút volt! Az a sok pötty kérem szépen rengeteg fa!

Közöttük lovagolhattak, akik megtehették.

Az 1852-es térképen már látjuk, hogy a fejlődés nem állhat meg! Jött a vasútépítés, ahogy Petőfi kérte: „száz vasutat, ezeret!”
Ezek kiinduló pontja, messze a belvároson kívül, a Nyugati pályaudvar lett. Keresztül haladt a Városligeten, elvágva annak harmad részét, de a szolnoki vonal gondosan kikerülte a Város erdőcskét!
A mai VI. és VII. kerületben még parcellák voltak, de a Rondó maradt, fái szépen cseperedtek, a népek boldogabbak, szabadabbak, egészségesebbek lettek. Voltak mutatványosok, szórakoztató helyek, vendéglők…de a Rondó maradt, a sétányok maradtak. Egyre jobban kellett a sok fa, hiszen az akkori gőzmozdonyok is besegítettek a levegő szennyezésébe, zajt is csaptak a néptelen környéken.

Az 1868-as térképen, már magyarul, Városliget néven szerepel. Van egy kicsi Állatkert is. Hermina kápolna is. De Istvánmezőn (Mai Ajtósi Dürer sor felől, és a Városligeti fasor környezetében még csak magány- és díszkertek voltak).

A sétányok is változtak. Nincs egyenes út a Rondótól kifelé a Hermina kápolna felé,  de a Rondó maradt! Hol Rundónak, hol Köröndnek hívták.
Na és hol van a manapság sokat emlegetett kapu? Kérem szépen az soha nem épült meg, mert a tervező Nebbien Henrik maga mondott le a saját tervezésű bejárati kapuépítmény felépítéséről! Mondván a rendelkezésre álló pénzt inkább a Város erdőcskére költsék! (Mellesleg ő maga nem fogadott el pénzt a tervezésért!)

MINDEN döntéshozó szerint a városnak nagy szüksége volt a Városligetre!

Akkor még egyetlen autó sem volt!

Akkor Pest város lélekszáma 200 476 fő (1869.) Budán 70 ezren éltek.
Összlakosság tehát 1869-ben 270 476 fő!

Akkor a mai fővárosi embernek valószínűleg sokkal kevesebb mozgásra, levegőre, kikapcsolódásra van szüksége? Vagy előjáróink agyát támadta meg az agyrágó bogár?

Rondó hangulat 1840.

 

 

Már tudjuk, hogy a Rondót, nem eszik, nem isszák, hanem rajta körbe lovagoltak, ma is sétálnak, akik az 56-os emlékmű mögé merészkednek.

Platánok és nyárfák ölelő karéja várta a pihenni, szórakozni vágyó VÁROSLAKÓKAT, vidékieket! Ihletett költőket (Arany János, Vajda János).

1885-ben, az Országos Általános Kiállítás és Vásár volt az első reprezentatív rendezvény, aminek a kedvéért építettek a Ligetbe egy Iparcsarnokot. + néhány más épületet is, de a Liget bejáratául szolgáló reprezentatív tér érintetlenül maradt!

A kiállítás feladata a hazai gazdaság és kultúra minden ágának alapos bemutatása, „önmagunk megismerése” volt. „Nem a rendkivüliségek, a sajátlagosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiállítónak, hanem az, ha be tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható ipari és gazdasági terményeinkkel kiálljuk a versenyt”. (Városliget info)

 Ezen a térképen jól kivehető a Városligeti körút. (Valójában a park téglalap alakját követte, egy kis zöld védősávon belül) A Városligeti körúton a Rondótól indulva sétálhattak az Aréna út mellett (Dózsa György), az István út (Ajtósi Dürer sor) mentén, a Hermina úttal párhuzamosan hullámzó vonalvezetéssel, hogy a mai Állatkerti körút nyomvonalán akár hazasétálhassanak a mai VII. kerületbe. Vagy akinek bírta a lába haladhatott tovább az Aréna úttal párhuzamosan, a Ligeten belül, a még gondolatban sem létező Szépművészeti múzeum….Hősök tere….Műcsarnok útvonalon térhetett vissza a Rondóhoz.
SENKINEK nem jutott eszébe a Rondó, a Liget főbejáratának megsértése!

Miért nem ezt a történelmet akarjuk újra építeni a Ligetben...?
Ki dönti el és milyen információk alapján, hogy a történelem mely szeletét építjük újjá, értelmezzük újra és tekintjük kiindulási alapnak?
Ki dönti el, hogy mit hazudunk a lakosságnak a történelmi tények helyett?
Kinek a gazdagodása érdekében?