„A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
"No hát, no!" így kiált; "én uram isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!" Arany János: Bolond Istók

Jutott eszembe, amikor értesültem róla, hogy levagdosták a kérgét Radó Dezső emlékfájának, a 11 éve ültetett gyertyánnak.

Rohanás a fához…mi történhetett. És valóban. 3 alsó ágának a kérgét lehámozta valaki és éles késsel vagy más célszerszámmal megpróbált bele faragni valamit.
Nem kevés időre volt szüksége, mire ezt a gaztettet végrehajtotta.

Helyszín: a Budapesti Városgazdálkodási Holding tagja, a Főkert Városligeti telephelye  (hulladéklerakója) előtt 10 lépésre. És senki nem volt, aki megállítsa az illetőt!
Az volt az első gondolatom, hogy íme, az ingatlanfejlesztő pusztításhoz csatlakozott egy „ligethasználó” is.
De azután rádöbbentem, hogy itt nem csak ketten vannak a Liget és fáinak pusztításához.
Az ingatlanfejlesztő kormánynak akkora apparátusa van, hogy csak úgy ontják az építési engedélyeket, a „nincs jelentős környezeti hatása” határozatokat, jogszabályokat. Tekinthetjük ezt a jégverésnek.
A Holdinggá és az Ingatlanfejlesztő szolgálójává degradált Főkertet a bánatában megbolondult szőlős gazdának.

Aki nem javítja meg a vízcsapokat, nem ássa ki a burjánzó gyomfákat, nem szabadítja meg a fiatal facsemetéket a gyökérsarjaktól.

Na de a Városliget az ország legjobban őrzött területe! Lassan több benne a rendőr, a biztonsági őr, mint a fa.
Mégis megtörténhet, hogy az orruk előtt letörik a kutyagumi gyűjtőt, felborítják a virágtartót…és miért is ne? Anarchia van vagy mi?
A szomszédos Dürer kertből is hajnalig halljuk a dobhártya szaggató, zenének aligha nevezhető csürdöngölést, a kollaboráns Kertem egyre nagyobbra hízik, egyre zajosabban üldözi a madarakat és a csöndre vágyó parklátogatót. Mert megteheti.
Ha elfáradtak és mégis bezárt a szórakozó hely, a Ligetnek akkor sincs nyugta. Itt folytatódik a „szórakozás”. Hányással, ürítéssel, szemeteléssel. (Ezt folytatják a környező utcákban is! Zavartalanul!) Mert a rend őrei a Ligetet tönkretevőket őrzik!

Vajon mire gondolhatott az a szerencsétlen hülye, aki krumplinak nézte a gyertyánt és meghámozta?
Nem talált egy fehér törzsű fát, amibe belevéshette volna, hogy Szeretlek nyuszó-muszó?
Vagy virágkarót akart készíteni? Esetleg kísérletet végzett, hogy valóban elhal-e a fa, ha a kérgét lehámozzák és megszűnik a tápanyag ellátás? A kísérlet sikerült, hiszen sárgulnak és hullanak a levelei. Vajon most boldog? Vagy olyan részeg volt, hogy fogalma sincs, mit csinált?
És a nagyobb horderejű pusztítók is állandóan eszméletlen részegek?
És a lakosság? Akinek minden mindegy?
A Városliget is, meg Radó Dezső is, meg a gyertyán is? Meg az ország is? A város is?
És miért éppen Radó Dezső fáját? Vajon van róla fogalmuk a sétálóknak, az ingatlanfejlesztőknek, a favagdosóknak, hogy mit jelent nekünk Radó Dezső? Hogy ha már elpusztítják azt a Ligetet, ahonnan ő költöztette ki a BNV-t és munkatársaival kialakította a Liget mai formáját! Akkor, amely korról most azt halljuk, hogy „hozzá se nyúltak” a Ligethez?
Hogy a 70-es80-as években olyan szemléletesen, közérthetően, kiváló stílusban írt a városi növényzet környezeti hasznáról, hogy ma is élvezhető és sajnos újdonság lenne sokaknak?
Hogy amikor megírta Éljen 70 évet Magyarországon című önéletrajzát, akkor megírta generációja minden tagjának történelmét? Humorral, életigenléssel, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, ami vele történt?
Hogy alapítója volt a Levegő munkacsoportnak és a Városvédő egyesületnek is?

Vagy ha el lehet pusztítani a Ligetet, akkor el lehet pusztítani azok emlékét is, akik a mi időnkben a legtöbbet tették érte? A múltat végképp eltöröljük?
Lehet érte díjat vagy dicséretet kapni? Vagy elég csak beállni a sorba? Jó az akol-melegben?
Ha egy kutyának/macskának vágta volna le a fülét, farkát, akkor most mehetne a börtönbe.
DE ki védi meg a növényeket? A földi légkör fenntartásának alapját?
Ki védi meg az emlékeket? Az eszméket? Az értékeket?

Mire megyünk, ha alig valaki védelmezi a szőlőt és ezrek verik?

 „Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
  Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
  aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
  és vidul, ha toroz.” J.A.

…és megérkezett egy zöld küllő, hogy a sérülésre összesereglett rovar hadat bevacsorázza.

Van remény?

A zöld küllőkre lehet számítani!

 Tisztelt Főosztályvezető!

Megdöbbenéssel olvastam Határozatukat, mely szerint a XIV. 29732/11 (?) Dózsa György úti mélygarázs létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.

Nem fogadom el, hogy

• nincs jelentős környezeti hatása a világ első tervezett KÖZPARKjába telepített 263,2 m hosszú, 34,2 m szélességű és 21 méter mélyre nyúló mélygarázs építésének, melyben 800 gépjármű számára lesz parkolóhely.
• Nem fogadom el, hogy egy ilyen határozatot nem független környezetvédelmi hatóság hoz, hanem egy kormányhivatal főosztálya. Nem hatóság. Nem is független, hiszen függésben van munkaadójától, a Kormány hivatalától. Így azután a „határozat” úgy készül, hogy előre tudják: nincs jelentős környezeti hatása egyetlen városligeti épületnek sem, majd elé írnak néhány oldalt, amivel bagatellizálják a hatásokat és igazolják a téves és törvénytelen alap állítást.
• A hivatkozott 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet 3.sz mellékletének eredeti szövegében NEM Járási hivatali döntéstől, hanem Környezetvédelmi hatósági döntéstől teszi függővé, hogy kell-e környezeti hatásvizsgálat 300 parkolóhelytől! Amikor a hatóság szót járási hivatal-ra cserélték, megfosztották az eljárást a független, hatóság fékező erejétől. Jogszabályt a helyzethez igazítani? A HATÓSÁG feltételeket szabhat! A HIVATAL parancsot teljesít, végrehajt!
  • A VÉSZ úgy rendelkezik, hogy az eljárásokba a szakhatóságok bevonása kötelező (!). Ezen nem segít, ha megszüntetjük a hatóságokat, ha „hivatallá” minősítjük át, ha helyettük minisztereket kérdezünk meg.
    Nem szükséges a megszüntetett Forster örökségvédelmi központ szakvéleménye, majd az helyettesíti egy kormányhű miniszter „szakvéleménye”? Skandallum!
  • Miért nem szerepel a hatósági állásfoglalások között a Közlekedési hatóság állásfoglalása? Ja! Hogy megszüntették!? És akkor már mindent tudunk az épületnek a közlekedésre gyakorolt hatásáról? És a várható forgalmi dugók hatásáról? Ha nincs hatóság, nincs szükség a kötelező parkoló számra? Akkor nem kell gondolni a Vi.- VII. XIV. kerület lakóinak parkolási gondjaira ( ha ingyenes, ha térítéses…az már a következő kérdés! De lennie kell valahol!)

 Elküldik a határozatot Zugló jegyzőjének, aki nem tud mást írni, mint hogy a VÉSZ kivette a Városligetet Zugló településfejlesztési eszközeinek hatálya alól. De ebből nem az következik, hogy ez (vagy bármelyik másik épület) megfelelne a telepítés helye szerinti településfejlesztési eszközöknek. Sőt! azzal szöges ellentétben áll! Törvényes esetben egy helyi önkormányzat településrendezési eszközei nem lehetnek enyhébbek az országos szabályozásnál, CSAK szigorúbbak! Itt pedig a kormány éppen kiveszi az önkormányzat felügyelete alól ezt a területet, hogy egy profit orientált cég saját hasznára használja, és azt és oda „beruházzon”, amit kedve tartja.

• Elfogadhatatlan az épület méretének ilyen leegyszerűsített számítása! A mélygarázs határoló falai által bezárt terület lehet, hogy 9 ezer négyzetméter, de lehajtó és kivezető utak tartoznak hozzá, említést sem tesz arról, hogy mekkora területet fog elfoglalni a bontás, az építés, a talajvíz szivattyúzása az építés alatt, a résfal mélybe süllyesztése, a Dvorák sétány melletti háromszögben lerakandó törmelék és szikkasztó telepítése, a munkaterület víztelenítését biztosító árkok és zsompok”.  Nem publikus, hogy az egyes épületeknek mekkora a tényleges területi igénye, és összességében a Liget beépítésének mekkora a területigénye. Semmi nem korlátozza az építőt a gátlástalan terjeszkedésben!
  • Miért is nem számít bele az építési területbe a 30 négyzetméternyi veszélyes és nem veszélyes hulladéklerakó? Nem az építkezés, az üzemeltetés okozza, hogy létre kell hozni?
• Sajnos itt már inkább arról beszélhetünk, hogy vajon mennyi marad épen a Városliget területéből!
• Elfogadhatatlan egy ilyen sűrűn lakott területen, hogy „zajterhelési határérték betartása alóli felmentés kérésre buzdítsák a gátlástalan beruházót, és felhívják a túllépési engedély beszerzésének kötelezettségére. Eszerint már tudják, hogy túllépés lesz? Vajon kapnak az aludni, pihenni, élni vágyó lakosok is felmentést az alól, hogy ne kelljen hallaniuk, amikor a cölöpverők dolgoznak? Vagy amikor az Óvodás aludni, a gimnazista tanulni, a tanár tanítani, az orvos gyógyítani szeretne?
  Ezért lenne szükség a független hatóságra, hogy kimondja: a Városliget területére nem telepíthető ennyi és ilyen zajforrás! A lakosság és a meglévő védendő funkciók érdekében! Nem a beruházó számára ad kézikönyvet a túllépés legalizálásához! Ezt csak a kollaboráló hivatalnok teszi! Fékek? Ellensúlyok???
• bagatellizálja a problémát, aki le meri írni, hogy az építés következtében 3 Db-nél nem lesz nagyobb a zajterhelés. 1. a máris egészségkárosító mértékű zajra rátenni még 3 Db-t…nagyon durva és igen jelentős hatás. 2. az EVD óránként 20 db teherjármű áthaladásával számol. …ezeken az elviselhetetlenül rossz állapotú utakon! (ha egyáltalán sor kerül a csendes aszfalt elkészítésére, az valószínű, hogy az építkezés után kerül az utakra.) A közlekedési hatóság ezért intett óva attól, hogy az M3 forgalmát áttereljék a forgalom levezetésére alkalmatlan Ajtósi Dürer sorra! Erre sem adekvát válasz a Közlekedési hatóság megszüntetése, sem a véleményük kérésének elmaradása.
• Az EVD szerint a mélygarázs megközelítése nagy forgalmú utak igénybevételével történik…ezért nem lesz jelentős hatása.. Ez 1. a lakosság megtévesztése, mert a nagynál is nagyobb zaj igenis jelentős hatás az itt élők életére 2. a Városligeti körúton soha nem volt autóforgalom, most, éppen rávezetik az Ajtósival párhuzamos, a Stefániától a Dózsa György útig tartó szakaszra a forgalmat! (amelynek jelen szakasza ma Ocskay László út névre hallgat.) 3. A Zichy Mihály úti szakasz pedig a Hungária körút- Hermina út felé válik nyitottá az autóforgalom előtt! Előbb vagy utóbb, de ezzel szembesülni fog a lakosság is!
  - Így válik világossá, hogy ugyan le akarják zárni a Kós Károly sétányt az autó forgalom elől, de másik két helyszínen annak a duplája jelenik meg! ( Közben a lakosság átverésének egyik kedvenc fordulata, a megszűnő autó-, és átmenő forgalom!!!)
• Micsoda cinizmus: „fakivágással nem jár” valóban! a Dózsa György úton máris kivágtak több fát, és a szikkasztó, valamint a földmunkagépek megoldják, hogy ne kelljen kivágni őket, a talajvíz mozgás és a gépek károkozása elég lesz a halálukhoz! A Dózsa György úti japán akác sor ( 102 db) gyökere mellett létesülő 21 méter mélységű építmény keletkezése közben vígan fog virágozni ugye!?
• Milyen meglepetés: a mélygarázs a VÉSZ által meghatározott területre esik… hiszen azért hozták a VÉSZT, hogy annak legalább megfeleljen, ha már az OTÉKnak nem felel meg.
• „A Dózsa György úti mélygarázs létesítésével összefüggésben szignifikáns human-egészségügyi kockázatnövelő hatással nem kell számolni”. Eddig csak évi 15 ezer ember halt meg időnek előtte. légszennyezettség miatt.. Hát ezentúl majd 18 ezer lesz?! Na és? Hány halott ember „szignifikáns” hány asztmás? hány allergiás, Hány hiperaktív gyerek? Taigetosz- negyed épül? had hulljon a férgese??
  Vajon honnan vették a Honvéd telepi légszennyezés mérő adatait, amikor azon kb. 3 éve a n.a. rövidítés jelzi, hogy NEM szolgáltat Adatot?!
• Véletlenül született egy olyan kormányrendelet is, ami szerint a mélygarázs (Dózsa György út…már nem műemléki védettségű terület. Persze hogy nem, hiszen az MMA-nak átadott Műcsarnok telke maradt műemléki jellegű helyrajzi számon, a többi Liget-rész nem. Ismét csak barkácsoltak egy olyan jogszabályt, ami lehetővé teszi a lehetetlent! (496/2016.XII. 28.)
• Szűklátókörű, célvezérelt gondolkodásra vall, hogy a Városliget egyetlen egy négyzetkilométerére zsúfolandó épületek mindegyikére egyenként készítenek (leginkább propaganda kiadványra hajazó) hatástanulmányokat. Így soha nem látja a lakosság és a szakember sem egyben, hogy milyen hatással lesz vízre, zajra, levegőre, életminőségre, amikor a Városliget fái helyén az alábbiak fognak állni:
  • Színház, Dózsa mélygarázs, Néprajzi múzeum, Regnum emlékhely, zeneháza, Nemzeti galéria + mélygarázs, Közlekedési múzeum + mélygarázs, Biodom/pannonpark, mesepark, táltoscsarnok, gépészeti épületek és raktárak, Hermina garázs..+ az apróbb épületek: Wc-k (9), sörözők, Palme házi vendéglő…és még ki tudja mi minden.
  • Gondoltak már arra, hogy nem egy Dózsa mélygarázs résfalas alapozása nyúlik majd 21 méterre? Gondoltak már arra, hogy a fentiek 8-10x duzzasztják vissza a felszín alatti vizeket 25-30 cm-rel?
    Gondoltak már arra, hogy ez a visszaduzzadás nem egy kancsó vízben fog 25 cm-rel jelentkezni, hanem 8-10x 200 méter hosszan, 50-60 méter szélességben? Mit jelent ez a környék szigeteletlen alapokra épült régi házai számára? Hogy a több víz majd magasabbra szivárog fel a házakba?
  • Ennyi épületet fognak fűteni (gázzal) és klimatizálni kora tavasztól?
  • Ennyi intézménybe fognak járni a dolgozók, a látogatók? Szállítják majd (be) a fogyasztói társadalom minden kellékét, hogy a 80%-a hulladék formájában elszállítást kívánjon?
  • Ennyi lehetősége van a kiváló magyar építő iparnak, hogy a szabályok be nem tartása, a gépek műszaki állapota, az emberek felkészültsége okán környezeti katasztrófát okozzon.

Ami hiányzik az EVD-ből, az is van olyan súlyos probléma, mint ami benne van!

• A környezeti hatástanulmány készítésének meg kell előznie a fejlesztést, mert csak így képes megelőzni a környezeti károkat!. Jelen esetben az EVD hirdetményének megjelenése napján elkezdték a közműfektetést a Dózsa György úti épületekhez. Előbb építünk, utána hatást vizsgálunk? Nincs itt valamilyen eljárási hiba?!
• A dokumentum nem tartalmazza a „környezethasználó által korábban számba vett fő változatokat és azok fő környezeti hatásait” Mivel már az ötletpályázat idején kizárták mindazokat, akik a Városligeten kívül képzelték el a múzeumok építését. Nem lehet, hogy a „környezethasználó” nem kellő körültekintéssel járt el?
  • Szívesen olvastuk volna a hatástanulmányban, hogy 2014-ben, az ötletpályázaton milyen alternatív megoldások születtek a probléma megoldására?

 Nem olvastam sehol a nyilvánosság észrevételeit! Pedig azok léteznek! (= a 2014-16 között lezajlott Partnerségi egyeztetésen részt vett 200 magánszemély, hatóság, szakmai - és civil szervezet) Volt bőven véleményük, javaslatuk, amit NEM vettek figyelembe. Itt is el lehet őket titkolni?

• A tervezett tevékenység hatótényezőinek jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése szintén kimaradt. pl. a Levegő tisztaságának változása nem adható meg éves átlagban. Ugyanis, ha nincs légszennyezettség egy szeles tavaszi napon, az nem ellensúlyozza az őszi és a nyári elviselhetetlenül szmogos napok elviselhetetlen, megbetegítő hatását. Mint ahogyan az sem vigasz, ha a szél kiviszi a városból a szmogot, de szélcsendben a légcsatorna elzárása miatt beszorul a házak közé.
  De az sem mindegy, hogy a zaj-, és rezgésterhelés mennyire sűrűn lakott területen növekszik.
• Nem tér ki az esetleges hibák, balesetek, meghibásodások esetén alkalmazandó eljárásra, azok hatásaira. Elképzelték magukban, hogy mi történik, ha ennyi 21 méterre leültetett épületnél sérül a vízzáró réteg? Ha kiszabadul a veszélyes hulladék? Ha a szennyvíz tisztítás nem sikerül tökéletesen?
• Az egyes hatótényezők hatásfolyamatokat indítanak el: több légszennyező anyag egymás hatását erősíti, a zaj növekedése a rezgés növekedésével is jár, a forgalmi dugók hossza nő, a légszennyezettség is nő, stb. az épületeket körülvevő burkolat hőszigeteket okoz, felmelegedést generál.
  • A tájhasználat megváltozásával jár a Városliget beépítése. Ez pótolhatatlan veszteség a városlakók ma élő generációja számára… de 100 évre biztosan. Ezért kellett volna vizsgálni a hatásterületen élő lakosság számát, a változásnak a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásokat (rövid és hosszú távon), különös tekintettel a környéken élő idősekre, gyerekekre, betegekre gyakorolt életmód és életminőség változására. Az egészségkárosodás elkerülésére, mérséklésére tett és teendő intézkedések ismertetése sem maradhatott volna el! Mert az abszurd, hogy annyi az intézkedés, hogy 500 méteren csendes aszfalt burkolatot akarnak lerakni!
    Hiányzik a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülésére hozott intézkedések felsorolása! Azért, mert ezt a népegészségügyi hivatalnokok nem veszik tudomásul, ez attól még létező probléma!
• KÖTELEZŐ a hatásterület kijelölése! Közvetlen és közvetett hatásterület is! Térképi ábrázolással!
  - Közvetlen hatásterület: a földben, vízben, levegőben való egyes anyag-, vagy energia- kibocsátások terjedési területe az érintett környezeti elemben… ( pl zaj és rezgés…) És ezek hatása, összegződése, erőssége, időtartama..
• Közvetett hatásterület: ahova tovaterjednek a fenti hatások (pl. a közlekedés és általa okozott káros anyag kibocsátás, zajterhelés a telepítési helytől kilométerekre is érzékelhető lesz…. )
• A környezet állapotának következtében várható gazdasági és társadalmi következmények szemléltetése sem történik meg! (A lakosság rekreációs területe lecsökken a kulturális és vendéglátó területek növekedésével…megszűnik a liget klimatizáló, zajcsökkentő, levegő szűrő hatása…stb) ( A már most is turistákkal zsúfolt terület tovább zsúfolódik, miközben a város távolabbi pontjaiból szívja az eddigi forgalmat. Lerombolunk egy parkgondozással széppé varázsolható területet de maradnak a rozsdazónák szennyezett területei, az 50-es évek óta a városhoz nem szervesülő külvárosok, közművesítetlen utcák stb)
• Bizonytalansági tényezők, a modellezéssel előre nem látható hatások értéken történő felmutatása…….

Miért kell elutasítani ezt az építkezést…legkésőbb az építési engedély kiadása előtt?

Környezetvédelmi tv. 36§:

„ Építésügyi hatósági engedély akkor adható ki, ha az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása, nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, állékonyságot, életet és egészséget, köz-, és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené”. Sérti a közérdeket!

101. §.

„ Aki tevékenységével vagy MULASZTÁSÁVAL a környezetet veszélyezteti, szennyezi, vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja (továbbiakban együtt: jogsértő tevékenység) az e törvényben foglalt és külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb) felelősséggel tartozik!”

A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelem elutasításra kerül, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

• a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezeti célállapotok elérését ;
• Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

• A Nemzeti Környezetvédelmi program minden törekvésével szembe megy ez a „projekt”

„A szabad talajfelszín beépítettségének, tartós lefedettségének növekedése fokozza az ország klimatikus hatásokkal szembeni érzékenységét, mivel a talajok anyag-  és energia -körforgalomban betöltött funkcióját, korlátozza.

(pl. a talajok CO2-megkötőképességét, vízraktározó szerepét, a növényzet felszámolásával megszünteti

annak CO2- nyelő kapacitását, a környezeti folyamatok szabályozásában betöltött szerepét).”

 Minden olyan környezet-, és természetvédelmi kötelezettségünk teljesítését akadályozza ez a projekt, amelyben fenntarthatóságot, nyilvánosságot, az állampolgári jogok gyakorlását vállaltuk!

• és az aarhusi egyezményben foglalt kötelezettségünkkel is ellentétes.

 Kérem, hogy a Kormányhivatal kötelezze a beruházót, a Városligetet vagyonkezelő Zrt-t, környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésére, a munkálatok felfüggesztésére, a teljes Liget területére is elkészülő hatástanulmány készítésére és az ország hatályos jogszabályainak tiszteletben tartására.

Természet-, és jog-tiszteletet kívánok Önöknek jövendő munkájukhoz.

 Budapest, 2017. június 15.                Tisztelettel:

Az alsó kép egyik érdekessége: a mélygarázs oldalfalát támasztó "lőttbeton támaszték"...vajon meddig nyúlik be az utak és a Liget alá?