Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Bővítsük-e a Városligeti tavat?

2023. január 21. - Garay Klára

Véleményem szerint a Városligeti tó "bővítése, csatornásítása újabb brutális beavatkozás a Városliget élővilágának, a város lakosságának az életébe.
Ahogyan azt a dokumentum is helyesen írja, a beruházás tervezésének megkezdése előtt KÖTELEZŐ a Környezeti hatástanulmány készítése. Kíváncsian várjuk!

Azért is jelentős környezeti hatással járna, meg ez a „projekt sem egyedül hat”, hanem összeadódik a Liget projekt többi elemével:

Mivel a Városligeti ingatlanon, azonos helyrajzi számon folyik majd a tevékenység a Liget projekt többi giga beruházásával, mint összetartozó tevékenységeket kell őket vizsgálni! Érezhető az EVD-ben az igyekezet arra, hogy külön kezelje, elszigetelten a többi projekt elemtől, de a tények makacs dolgok! Amikor arról beszélnek, hogy hogyan osztják el a Széchenyi fürdő vizét a Pannon park és a Városligeti tó között, máris elismerték nem csak a Városliget,m hanem még a volt Vidámpark területével is.
Amikor kihagyják a Széchenyi fürdő mellől a mozgássérült parkolót, de majd a Biodóm- Állatkerti körút építkezésbe megpróbálják bele tenni…ez is beismerő vallomás: egyik elem sincs meg a másik nélkül!
A Felszín alatti vizektől, a közművekig, a mélyből felhozott termálvíztől a talajszondáktól elvezetett hűtés fűtésig úgy fűződnek fel az egyes épületek, mint egy összekuszálódott gyöngysor damil szálai! Hogyne tartoznának össze?!

Tárgyi építkezés hatásterülete nem esik egybe a XIV. kerület KÖZIGAZGATÁSI területével, mivel a környezeti hatások nem állíthatók meg a közigazgatási határok között.

  • és mivel a Városliget törvény kivette Zugló hatásköréből a Liget projektet, Zugló csak arról tud nyilatkozni, hogy nem illetékes a kérdésben. ( Amit sajnos a hatóság rendre egyetértésnek értelmez, hibásan)
  • de elesik a XIII. kerület is a véleményezés jogától, pedig vele szerves hidrogeológiai kapcsolatban él a mai Városligeti tó.
  • A hatásokat és a „hatásterületet” vizsgálni kell az építkezés és az üzemeltetés időtartama alatt is…egészen a felhagyásig, minden környezeti tényezőre vonatkozóan.
  • A tó meder felújítása legföljebb a mai tó területén történhet (5 évvel az előző felújítás után)
    • rekonstrukciónak nem nevezhető a Páva sziget egykori területének kontúrjára többé kevésbé hasonlító csatorna építése. Az egy fölösleges betonbevitel a Liget testébe.
    • melynek szinte kizárólagos oka lehet, hogy sok új hidat és átjárót, valamint vízlépcsőt és csobogót lehet építeni rajta. Ráadásul a 4 híd közül 3 közúti forgalmi terhelésre kell, hogy készüljön.
  • Végül, de nem utolsó sorban a tervezett tevékenység a Városligetnek fákkal legsűrűbben borított területén jelentős közmű igénnyel történne, hatalmasabb területen, mint az eddig tervezett épületek.
    • A redundáns dokumentum halmazban található Egyedi és általános favédelmi tervek szükségessége című írásmű alkalmatlan arra, hogy legalább a legértékesebb, legidősebb, legkülönlegesebb fákat sikerüljön megvédeni a pusztulástól. Ez megbocsáthatatlan egy „kertészetinek” feltüntetett projekt elemben.

 Részletezve:

Összetartozó tevékenységeket, akként kell vizsgálni.

Az EVD is utal rá, hogy jelen tevékenység részét képezi a Nagy Liget projektnek!

  • a Városligeti színház hűtésének, fűtésének vízellátása erősen erőltetetten kerül a park rekonstrukciós tervébe, de összeköti a Városliget két ellentétes sarkát!
  • A Műjégpálya védelme mobilgáttal (mely Műjégpálya lesz a többi tervezett épület hideg energia ellátója!!! hatalmas, 7 500m3-es depóniával.) Összetartozik a gépészet az épülettel? Na ugye!
  • A Magyar Zeneháza és az Új Nemzeti Galéria csapadékvizének szikkasztása, hűtése, fűtése, csatornázása, vízellátása, elektromos és távközlési vezetékek hálózata köti össze őket!
  • Szondamező létrehozására sem a Városligeti tó felújítása miatt van szükség! Ahogyan a szikkasztókra, ivóvízzel való keverésre, átemelő szivattyúkra, vízforgatókra.
  • Az öntözőrendszer az összes épület között szabadon maradó füvet lesz hivatott szolgálni.
  • A Palme ház melletti víztározó sem lenne szükséges az épületek nélkül, de a Rondó körébe is azért tesznek talajszondákat, mert elé épül a Néprajzi múzeum!
  • Alapos vizsgálatra van szükség annak megállapítására, hogy
    • A Közlekedési múzeum / Innováció háza
    • Az Új Nemzeti galéria
    • A Zeneháza
    • A Néprajzi kiállító-, és rendezvényház
    • A Dózsa mélygarázs
    • A Városligeti színház,
      • a számos vendéglátóhely, és illemhely igenis ÖSSZETARTOZNAK!
    • A térképen nem látható, de környezeti hatása van a Pannonpark /Biodóm nevű hatalmas üvegház építésének, és üzemeltetésének, a hozzá épülő gazdasági épületeknek, trágyatárolónak, mesevárnak és számos vendéglátóhelynek. (vízbázis+ parkoló)
    • Természetesen a Hermina garázsnak is hatása lenne a többi épületre.

Sajnálatos, amikor kijelentik, hogy nem tudják, mennyi vizet használ majd a Pannonpark, mert az még csak tervezési fázisban van.????  Sétáljanak oda kérem! A Pannon park félig készen van!

És Önök még nem tudják, hogy mennyi lesz a vízigénye! Ideje lenne összetartozóként kezelni ami összetartozik.
Vizsgálni kell, hogy mindezek építése, mélyítése 21 méter mélységbe, valamint a rengeteg épület mélybe hatoló támfalának lőtt betonos megtámasztása milyen hatással lesz az egykori városligeti mocsár, felszín alatti vizeinek mozgására.

Talajszonda erdő elhelyezése 30-100 cm mélységben? Ekkora területen? Miközben napelemet ígértek a tetőkre?

Itt feltétlenül vizsgálni szükséges azt is, hogy a  XIII. kerület felé mozgó felszín alatti vizek áramlását hogyan befolyásolja, hogy már arrafelé sem akadálytalan a vízmozgás. Lévén, hogy oda épült az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurátor központ 20 ezer négyzetméteres épületegyüttese, mínusz 3-5 emelet mélységben, porszárazra szigetelve!
A hidrogeológiai vizsgálatok elmaradása máris komoly aggályokat vet fel, további ismeretlen mennyiségű, de feltétezhetően rettenetesen sok beton beöntése a talajba, komoly talajvíz visszaduzzadást eredményezhet. Tudják ezt a vizsgálatot végzők és a tervezők is, hiszen nem véletlenül terveztek be ennyi rengeteg átemelő műtárgyat, szivattyút, víztározót, szikkasztót és szondát.

Jelen EVD rengeteg ellentmondást és bizonytalanságot is tartalmaz:
- Az egyik emlékeztető szerint a BGYH jelezte, hogy VAS NINCS a vízben, csak mangán… de egy másik dokumentumban hosszan elemzik, hogyan fogják a mangán iszapot kezelni és a VASAT OXIDÁLNI! Mit jelent ez: vagy van vas és akkor ok. Vagy nincs, és akkor beépítünk a vízkezelésbe egy szükségtelen folyamatot?!

  • „A BGYH jelezte, hogy a jelenlegi kormányzó zóna … nem megfelelő ,,nehezen kezelhető…” A Tárgyalópartnere, a Városliget Zrt kijelentette, hogy a jelzést továbbítja a Társtervező felé!
    Hogyan vizsgálták meg a területet, hogy ezt nem vették észre?
  • Aggódik a BGYH, hogy a Páva ág 2 kútja nem kapja meg a szükséges védőtávolságot! Megnyugtató válasz: Ah, nem is olyan az, hogy kell az a védőtávolság! Tehát a szakma aggályait is negligálják nem csak a civilekét és a lakosságét?
  • Nézzünk egy újabb gyöngyszemet a BGYH aggodalmairól: NEM az ő adatszolgáltatásuk alapján készült a kutak ábrázolása! Akkor mi alapján? Hasra ütöttek?
  • „A helyszínrajzokon a BGYH szeretné látni, a kutakhoz és a fürdőhöz tartozó közművezetékeket is, csak így tud nyilatkozni a tervezett állapot elfogadásáról!” Válasz: Majd megkapják az engedélyezési tervekben! Éppen ezért kellene az ELŐZETES hatásvizsgálat, hogy tudjunk a ránk váró veszélyekről! Nem akkor, amikor már megépítettük!
  • „A tervezők tájékoztatása alapján a szikkasztás felszín alatti vízre gyakorolt hatásnak vízminőségi modellezése a fentiek figyelembe vételével, annak bonyolultsága miatt nem megoldható. Mindezek miatt a KDV-VIZIG és a hatóság képviselői javasolják a próbaüzem betervezését (6-12 hónap)” Lefordítom: Sejtelműk sincs rengeteg szikkasztó hatásáról, ezért nem lemondanak a megépítéséről, hanem megépítik, és majd meglátjuk? Valóban ez a helyes mérnöki és környezetvédelmi hozzáállás? És ha nagyon káros lesz az a hatás, mit csinálnak a már megépült szikkasztókkal? Elbontják? Vagy jöjjön, aminek jönnie kell???
    • Ma már törekvés minden civilizált országban, hogy a lehullott csapadékot minél tovább helyben tartsa, ami természetes módon hűti a levegőt, és ellátja nedvességgel a füveket, fákat! Sokkal kevesebb szikkasztóban és öntöző rendszerben kellene gondolkodni, ha nem akarnák azonnal eltüntetni a záporok vizét, hogy elvezetés, szikkasztás, tárolás után visszalocsolják azt. A nemzetközi szakirodalomban és már a hazai gyakorlatban is sokkal környezetbarátabb megoldásokban gondolkodnak a tervezők.

Hatásterület kijelölése kötelező!:
A hatásterület kijelölésének elmaradása felelőtlenség a jövő nemzedékek szempontjából, de az építkezés a jelenleg élők egészségére is. Kiemelten kell kezelni a hidrogeológia és a várható és jelenlegi zajterhelés miatt is a környező lakó- és irodaházakat, oktatási és egészségügyi intézményeket és feltárni a kumulálódó hatásokat.

A hatásterület soha nem lehet azonos egy közigazgatási területtel. Különösen a jogfosztott XIV. kerülettel nem. Miközben a többi környező kerületről szó sem esik. Pedig a várható környezeti katasztrófa minimum városi léptékű.

Rekonstrukciónak nevezhető-e ez a tevékenység?

Semmiképpen nem, ahogyan nem rekonstrukció a Közlekedési csarnok máshelyen, más funkcióval történő újra felépítése, a Városligeti színház hasonmásának felépítése egy panelháznyi toldalék épülettel. Ezzel a hangzatos névvel csak a múltba révedő híveket lehet megtéveszteni, de ezt az elnevezést használni arra, hogy hűtő/fűtő rendszert építünk a Városligeti színházhoz… félrevezető.

A Városliget fáinak védelme hangzatos cím és kellemesen álomra ringatja a gyanútlan lakosságot.

Azonban az Egyedi és általános favédelmi tervek szükségessége címet viselő dokumentum minimum kétes kimenetet jelez előre. Ezzel együtt dicséretes, hogy legalább kísérletet tesz arra, hogy a fáknak is legyen védőtávolságuk, ne csak a közműveknek! De ez itt és így még szépségtapasznak sem elégséges.

AKKOR KEZDIK EL VÉDENI A VÁROSLIGETI FÁKAT, AMIKOR AZ MÁR „KIVETT KÖZPARK”? Azaz építési terület, és évek óta gátlástalanul pusztítják őket körbeárkolással, beteggé nyilvánítással, átültetéssel?

  1. Talán nem értesültek róla, de a hivatkozott VÉSZ-t módosították sokadszor, 2018ban is, és kb. 600 fát vettek ki a védettség alól. A fasorokat már régen elhazudták mind a Rondóból, mind a Városligeti körútról, mind a Pál László útról, mind a Hungexpo telephelyről a 14 fehér nyárfát. TEHÁT FA-VÉDELEMRŐL SZÓ SINCS.
    1. Amíg a többi építménnyel és közműfektetéssel együttes vizsgálat nincs, addig jelen munkálatok egyedüli védelme nem védi a fákat a többi közműfektetéstől sem, és ettől sem.
      1. Különösen nem a távhő vezetékektől, amelyekről a korábbi EVD-kben említés sem történt!
      2. Semmi nem védi a fák lombkoronáját a munkagépek, daruk, árokásó és faátültető gépek pusztításától. Tanulmányozását valós körülmények között javaslom mind a jelenleg folyó sportpálya, Dózsa mélygarázs, biodóm/pannonpark, a Néprajzi múzeum, és a Hungexpo telephely fáinak szívszaggató sérüléseiről, és korai haláláról.
  • Ezért okoz az indokoltnál nagyobb károkat a ’Liget projekt’ egyes elemeinek külön engedélyeztetése, mert a munkálatok nem összehangoltan történnek. Minden egyes vezeték elhelyezése külön útfelbontást és visszatemetés jelent, majd a következő közműnél ez ismétlődik. így 2-3 irányból is elvagdossák a gyökereket 2-3 közmű fektetésénél.
  1. A Városliget fáinak „kockázati besorolása" súlyos tévedés!

 Alacsony kockázati besorolást kapnak a vadgesztenyék, a platánok (!), a tölgyek, mézgás égerek és a MOCSÁRCIPRUSOK!!!!!!! Ezek a fafajok a leginkább védelemre érdemes, történeti fák. Az ő gyökérzetük terjed a legmesszebbre, tehát az nem igaz, hogy ne lennének érzékenyek a közműfektetéssel járó talajmunkákra. De a feltüntetett 4-5 méteres védőtávolságok is nevetségesen kevésnek tűnnek.

Szerencsére a területen nem élnek mamutfenyők, így rájuk nem veszélyes a közműfektetés ( jelenlétük a 2015-ös fakataszter egyik tévedése volt.)

  1. Érthetetlen kertészeti szempont, hogy a hatalmas platánok számára is maximum 5 méteres védőtávolságot tart indokoltnak, holott a felszívó zóna kb. 20 méteren van, de a közművek némelyikének is 6 méter az üzemeltetési távolsága.
  2. A tóparti fákra vonatkozóan külön hidrogeológiai vizsgálatot is kellene végezni, ha meg akarnák őket kímélni! Azok ugyanis a jelenlegi talajvíz állapot szerint élnek egészségesen ott, ahol élnek. A talajvíz elterelése mindenféle alépítményekkel ezt a vízmozgást úgy változtatja meg, hogy ahhoz ezek a nagy és idős fák nem tudnak alkalmazkodni. Tehát a tervezett beruházások, ha nem az élőhelyük tiszteletben tartásával készültek, a biztos pusztulásukat okozza.
  • pl. a közműfektetéssel együtt vizsgálták-e a „műtárgyak” telepítésének hatását? Vagy a nagy kiterjedésű mobilgát építésnek hatását 70 cm mélységben? Nem látjuk a tervekben a közműfektetési terveket sem!
  1. Magas kockázati besorolással védik az invazív fafajokat: a zöld juhart, a keskenylevelű ezüst fát, az amerikai kőrist, a fehér akácot?!
    Felhívom a figyelmüket a 346/2008. (XII.30) kormányrendeletre a Fás szárú növények védelméről! Ennek mellékletében található néhány súlyosan invazív fafaj felsorolása, de ha ökológiai megfontolások is működnének a „projektben”, akkor figyelemmel lennének a KVVM természetvédelmi hivatalának tanulmányköteteire is. A Biológiai Inváziók Magyarországon címet viselő sorozat Özönnövények című köteteire is. Mert a jövőre, a környezetre, a biológiai sokféleségre és a fenntarthatóságra is gondolni illene egy ilyen világra szóló építkezésnél! Tehát NEM az invazívok szorulnak védelemre!
  2. De még a közepes kockázatú besorolásba sem kaphattak helyet a terület legértékesebb, százados fái, de kiérdemelte azt a mirigyes bálványfa, mint invazív fafaj.
  3. a 2-es besorolású „Celtis fajok” is tévedés! A területen csak nyugati ostorfa van, ami özönnövény, nincs déli ostorfa, ami nem az.
  4. A cserjéket a fakataszter már negligálta, most lehetővé tesszük a teljes kipusztításukat?
  5. 2es védettségi kategóriába sorolták a lakosság által ültetett Kínai császárfát, aminek semmi keresni valója nincs a Ligetben.
  6. Közepes védelemre szorulnak a kőrisek, de magasra az invazív amerikai kőris? Látta ezt szakember egyáltalán…vagy csak reménykedtek abban, hogy idáig senki nem jut el az olvasásban.

Mire van tehát szükség:

  • új, a teljes és egyre bővülő Liget projektre vonatkozó hatástanulmányra, épületekkel, mélygarázsokkal, vendéglőkkel, szabadtéri színpadokkal, sportpályákkal és mobilgátakkal együtt!
  • Az egyes épületekhez vezető közműfektetési tervek megismerésére, összevezetése, hatásuk a talajra, vízre, növényzetre?
  • a valós hatások feltárására és nem bagatellizálására
  • hatásterület kijelölésére az egyes környezeti hatásokra vonatkozóan külön külön és a kumulálódó hatásokra. A hatásterületen működő oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a lakóházak védelméről gondoskodni kell!
  • A szükséges védő és megelőző intézkedések előírására
  • a lakosság tájékoztatására, a félrevezetés és a hamis megnyugtatás helyett (pl. a havaria területre vonatkozóan= Műjégpálya csővezetékei és a mobilgát építés körülményeire). Ebben az estben különösen veszélyes a fényes jővőkép felfestése, a valós hatások ignorálása.
  • A Városliget rekreációs funkciónak eltűnéséből eredő hatások vizsgálatára mindegyik EVDből kimaradt!
  • A Világörökség védőzónájának megváltoztatásához szükséges Világörökségi bizottsági állásfoglalásnak megismertetése a szakmákkal, a civilekkel és a lakossággal!
  • A Városligeti tó területének, mint régészeti lelőhelynek a védelmére tett intézkedések, javaslatok megismerésére is elengedhetetlen, ahogyan a havaria helyzetről is tudnunk kellene..

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy már 3 épület esetében állapította meg a Közigazgatási és Munkaügyi bíróság az eljárásrend törvénytelenségét!

Nem kellene ezt a tendenciát folytatni!  Attól a döntéstől is óva inteném a hivatalt, hogy kijelentse: a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása…hiszen van! Nagyon is van!

Ha nem veszünk róla tudomást, akkor még nagyobb bajt idézünk elő.

„Növeli, ki elfödi a bajt!”

Minek?

Tovább
süti beállítások módosítása