Miért ültetik még mindig a nyugati ostorfát?

„A magyarok nem akarnak migrációs társadalomban élni” harsogja a rádió. És épülnek a kerítések, fegyverrel őrizzük a nyulak üregeit is.
De vajon miért akarunk migrációs „természetben” élni?
Mert az „igénytelen” özönnövényekkel ez a baj: minden 1 milliméteres résbe befurakszanak, és csendben elpusztítanak maguk körül minden más növényt.
Rengeteg nyugati ostorfát elültettek a fővárosban a „10 ezer új fát Budapestre” választási hakni keretében. Rajta kívül nem is sok maradt életben, hiszen csak ő bírta ki gondozás nélkül. Ezért hurcolták ide Amerikából, mert gondozás nélkül is vígan él. Akár a háztetőn is.

Nem elég ugyanis megnézni, hogy milyen szép fasor lesz belőle!. Meg kell nézni azt is, milyen hatása van egy egy gyomfának, fasornak a tágabb környezetére! A szomszédos kertekre ugyanúgy, mint a magját fogyasztó madarak vonulási útvonalán is.
A februárban tömegesen érkező fenyőrigók nem csak az ország határain belül terjesztik a magját, hanem elviszik a Balti országokba is. Ilyen a növényi invázió!
A Városligetbe is jut mostanában bőven ny.ostorfa.
Mert semmilyen létező szabályt nem tartanak be a „vagyonkezelők” az építők, a bontók, a közműfektetők. DE a régi ny. ostorfa sorok folytatását, és kiegészítését csak a ny. ostorfával tudják megoldani?!  Az érték pusztul, de megrögzött szokásainkhoz ragaszkodunk!
Érti ezt valaki: Rondó a levesbe, mert nem is fasor, hiszen görbe is, meg útjába került a kultúrának.
De a Kis Botanikus kert mellé és az OLOF Palme sétányra, meg az új költők sétányára mehet. Tömegével. Miért? Mert gyorsan nő. Okoztunk egy hatalmas kárt, a gyors, előkészítetlen múzeum építéssel, megfejeljük gyors, invazív fák ültetésével, mert a száz éves fák elpusztítása után mielőbb legyen ugyanakkora lombkorona, mint az építkezés előtt volt? Nem lesz, de terjesztjük a gyomfákat.

Nem csak ültetik a nyugati ostorfát a Ligetbe, hanem ÁT is ültetik! Nehogy magja szakadjon.
pl. az egykori Hungexpo épületek mellett átültettek egy hatalmas ostorfát.
5 millió forintba került! 2 kérdés kívánkozik ide:
1. Biztos, hogy ezt kellett megmenteni?
2. Hány fiatal, egészséges, nem tovább terjedő gyomfát ültethettek volna ennyi pénzért?
A Hungexpo épületeknél be kellett bizonyítaniuk a zenekedvelőknek, hogy mennyire aggódnak a fákért.

PR faültetés 18 millióért!
Hiába volt a Ligetvédők tiltakozása! Ráültették a sárga házra, majd annak bontásakor „lebontották” a fát is. Megérte! Így mulat egy gazdag ország.

Átültetés 2.0
Ez már idei történet! Ajtósi kutyafuttató, futópálya, és Kis Botanikus kerti „nagy fejlesztés” közben is sok fát kellett (?) átültetni. Nem csak kiszáradt berkenyét, hanem nyugati ostorfát is!
Kettőt egyenesen a kis Botanikus kertbe. Biztosan oda is kell elrettentő példa. Miből tudná meg a jövő nemzedéke, hogy mit NE csináljon? A nagyobb hatás kedvéért ezeket más, régen ott élő fák alá, vagy szorosan mellé!
Ahogyan az a Galapagos ZOO-tól már megszoktuk. És most újra őrá bíztak újabb sok sok fa átültetést. Miért?
Ő maga bizonyította látványos hozzá nem értését, gátlástalanságát. 20 biztonsági őr védőgyűrűjében vezényli a teljesen szabálytalan faátültetéseket. Haltenyésztőre bízzuk a fák átültetését! De esze ágában sincs a tervezés fázisában tudomásul venni, hogy ahol értékes fa, facsoport van, oda nem kanyarítok sportpályát, futókört, múzeumnak látszó építményeket.

Nálunk az ilyet „Vagyonkezelőnek” hívják, és éppen 99 évre bízzuk rá az ország, a főváros egykori büszkeségét, a Világörökség védőzónáját… fejlesztésre! Ez a vagyon a fővárosé!

Bízzunk a jövőben!? Már csak 95 évig marad ő a Vagyonkezelő! Addig azt csinál, amit akar? Se ellenőrzés, se kontroll, se önkontroll, csak nézzük, mint pusztul el a Liget, és a természetes élőhelyek.
Hiszen ki követi nyomon, honnan származnak a kertekből kiömlő, a sövényeket ritkító, majd elpusztító ostorfa csemeték? Még mindig nem fogtuk fel, Kvassay Jenő szavainak jelentőségét?
„Különösen sohasem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy nem mindig ott keresendő a baj oka, ahol az fellép, hanem attól sokszor igen nagy távolságra; és ha a gyógymódot helyben alkalmazzuk, lehetséges, hogy ott éppen célt érünk, de máshol új rendetlenséget idézünk elő, vagyis a bajt csak már pontra helyeztük át.”

A Körúti fák magja nem a körút aszfaltjában fog kicsírázni, hanem mindenhol, máshol, ahol tud.
Ma már a nyugati ostorfa ültetése olyan károkozás, mintha állatvédelem ürügyén patkányokat szaporítanánk.
Lássunk tovább a körúti fényfűzér- hordozóknál! Itt nem arról van szó, hogy szép vagy nem, tetszik vagy nem.
Szemléltetésül néhány kép a „senki által nem ültetett”, "ingyen nőtt" "igénytelen" de rohamosan szaporodó, mindent elpusztítani akaró egyik özönfáról, a nyugati ostorfáról!

Alig látszunk ki az idegen honos, gyomfáktól! Máris növényi "migrációs" természeti körülmények között élünk.

és tétlenül nézzük.

Néhány madár megpihenhetett a Városligeti tó bevezető csatorna pontjánál. Ivott, kakilt és most nézzük az nyugati ostorfákat.