Miért ültetik még mindig a nyugati ostorfát?

„A magyarok nem akarnak migrációs társadalomban élni” harsogja a rádió. És épülnek a kerítések, fegyverrel őrizzük a nyulak üregeit is.
De vajon miért akarunk migrációs „természetben” élni?
Mert az „igénytelen” özönnövényekkel ez a baj: minden 1 milliméteres résbe befurakszanak, és csendben elpusztítanak maguk körül minden más növényt.
Rengeteg nyugati ostorfát elültettek a fővárosban a „10 ezer új fát Budapestre” választási hakni keretében. Rajta kívül nem is sok maradt életben, hiszen csak ő bírta ki gondozás nélkül. Ezért hurcolták ide Amerikából, mert gondozás nélkül is vígan él. Akár a háztetőn is.

Nem elég ugyanis megnézni, hogy milyen szép fasor lesz belőle!. Meg kell nézni azt is, milyen hatása van egy egy gyomfának, fasornak a tágabb környezetére! A szomszédos kertekre ugyanúgy, mint a magját fogyasztó madarak vonulási útvonalán is.
A februárban tömegesen érkező fenyőrigók nem csak az ország határain belül terjesztik a magját, hanem elviszik a Balti országokba is. Ilyen a növényi invázió!
A Városligetbe is jut mostanában bőven ny.ostorfa.
Mert semmilyen létező szabályt nem tartanak be a „vagyonkezelők” az építők, a bontók, a közműfektetők. DE a régi ny. ostorfa sorok folytatását, és kiegészítését csak a ny. ostorfával tudják megoldani?!  Az érték pusztul, de megrögzött szokásainkhoz ragaszkodunk!
Érti ezt valaki: Rondó a levesbe, mert nem is fasor, hiszen görbe is, meg útjába került a kultúrának.
De a Kis Botanikus kert mellé és az OLOF Palme sétányra, meg az új költők sétányára mehet. Tömegével. Miért? Mert gyorsan nő. Okoztunk egy hatalmas kárt, a gyors, előkészítetlen múzeum építéssel, megfejeljük gyors, invazív fák ültetésével, mert a száz éves fák elpusztítása után mielőbb legyen ugyanakkora lombkorona, mint az építkezés előtt volt? Nem lesz, de terjesztjük a gyomfákat.

Nem csak ültetik a nyugati ostorfát a Ligetbe, hanem ÁT is ültetik! Nehogy magja szakadjon.
pl. az egykori Hungexpo épületek mellett átültettek egy hatalmas ostorfát.
5 millió forintba került! 2 kérdés kívánkozik ide:
1. Biztos, hogy ezt kellett megmenteni?
2. Hány fiatal, egészséges, nem tovább terjedő gyomfát ültethettek volna ennyi pénzért?
A Hungexpo épületeknél be kellett bizonyítaniuk a zenekedvelőknek, hogy mennyire aggódnak a fákért.

PR faültetés 18 millióért!
Hiába volt a Ligetvédők tiltakozása! Ráültették a sárga házra, majd annak bontásakor „lebontották” a fát is. Megérte! Így mulat egy gazdag ország.

Átültetés 2.0
Ez már idei történet! Ajtósi kutyafuttató, futópálya, és Kis Botanikus kerti „nagy fejlesztés” közben is sok fát kellett (?) átültetni. Nem csak kiszáradt berkenyét, hanem nyugati ostorfát is!
Kettőt egyenesen a kis Botanikus kertbe. Biztosan oda is kell elrettentő példa. Miből tudná meg a jövő nemzedéke, hogy mit NE csináljon? A nagyobb hatás kedvéért ezeket más, régen ott élő fák alá, vagy szorosan mellé!
Ahogyan az a Galapagos ZOO-tól már megszoktuk. És most újra őrá bíztak újabb sok sok fa átültetést. Miért?
Ő maga bizonyította látványos hozzá nem értését, gátlástalanságát. 20 biztonsági őr védőgyűrűjében vezényli a teljesen szabálytalan faátültetéseket. Haltenyésztőre bízzuk a fák átültetését! De esze ágában sincs a tervezés fázisában tudomásul venni, hogy ahol értékes fa, facsoport van, oda nem kanyarítok sportpályát, futókört, múzeumnak látszó építményeket.

Nálunk az ilyet „Vagyonkezelőnek” hívják, és éppen 99 évre bízzuk rá az ország, a főváros egykori büszkeségét, a Világörökség védőzónáját… fejlesztésre! Ez a vagyon a fővárosé!

Bízzunk a jövőben!? Már csak 95 évig marad ő a Vagyonkezelő! Addig azt csinál, amit akar? Se ellenőrzés, se kontroll, se önkontroll, csak nézzük, mint pusztul el a Liget, és a természetes élőhelyek.
Hiszen ki követi nyomon, honnan származnak a kertekből kiömlő, a sövényeket ritkító, majd elpusztító ostorfa csemeték? Még mindig nem fogtuk fel, Kvassay Jenő szavainak jelentőségét?
„Különösen sohasem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy nem mindig ott keresendő a baj oka, ahol az fellép, hanem attól sokszor igen nagy távolságra; és ha a gyógymódot helyben alkalmazzuk, lehetséges, hogy ott éppen célt érünk, de máshol új rendetlenséget idézünk elő, vagyis a bajt csak már pontra helyeztük át.”

A Körúti fák magja nem a körút aszfaltjában fog kicsírázni, hanem mindenhol, máshol, ahol tud.
Ma már a nyugati ostorfa ültetése olyan károkozás, mintha állatvédelem ürügyén patkányokat szaporítanánk.
Lássunk tovább a körúti fényfűzér- hordozóknál! Itt nem arról van szó, hogy szép vagy nem, tetszik vagy nem.
Szemléltetésül néhány kép a „senki által nem ültetett”, "ingyen nőtt" "igénytelen" de rohamosan szaporodó, mindent elpusztítani akaró egyik özönfáról, a nyugati ostorfáról!

Alig látszunk ki az idegen honos, gyomfáktól! Máris növényi "migrációs" természeti körülmények között élünk.

és tétlenül nézzük.

Néhány madár megpihenhetett a Városligeti tó bevezető csatorna pontjánál. Ivott, kakilt és most nézzük az nyugati ostorfákat.

Ostorfa az Andrássy úton?

Az ostorfa szó hallatán sokak hátán jeges borzongás fut végig. A betelepített, amerikai származású NYUGATI ostorfa nagyon visszaélt a vendégszeretetünkkel. Ész nélkül terjed, minden kertet, sövényt ellep, kipusztít.
Ezért tiltakoznak a hazai növényvilág védelmezői a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) ültetése ellen.

De vajon kell- e félnünk az Andrássy útra tervezett déli ostorfától?
Nem, hiszen tudjuk, hogy a déli ostorfa Európában őshonos, elsősorban a Földközi tenger környékén, tehát a mediterrán tájakon. Mondjuk ezt ma, 2020-ban. Ha azonban a régi Osztrák Magyar Monarchia térképét rávetítjük Európa domborzati térképére, azt látjuk, hogy déli határa a Földközi tenger. A növények nem tanulnak társadalom földrajzot, nem ismerik az országhatárokat.  Annál inkább az éghajlati öveket, a csapadék- , és talajviszonyokat. A déli ostorfa elnevezés (Celtis australis) Európa déli, melegebb éghajlatú régióit jelenti. Honnan, és mióta tudjuk, hogy a déli ostorfa nem behurcolt faj, hanem a MIOCÉN korban is itt élt a mai Magyarország területén is?  Dr Greguss Pál botanikus munkáit olvasva kiderül, hogy Füzérkomlós  (Sátoraljaújhely környékén )élt a szarmata korszakban. Itt találtak ugyanis a geológusok megkövesedett fákat az 1920-as években. A törzsek és a termések szövettani vizsgálatából kiderült, hogy a déli ostorfa, a kőrisek és a juharok alkottak erdőt e tájon.
Arra következtetett ebből a leletből, hogy a miocén korban (szarmata), ezen a vidéken, olyan enyhe klíma uralkodott, amely a mai Földközi tengerihez és a Kaukázus déli lejtőihez hasonlíthatóan meleg lehetett.

Botorság lenne azonban CSAK azért ültetni déli ostorfát, mert errefelé 10 millió éve is élt. Nem is erről van szó! Hanem arról, hogy a korábbi csodafából, a nyugati ostorfából mára komoly természetvédelmi veszélyforrás lett. Fékezhetetlenül terjed, és mi annyira nem műveljük a földterületeinket, hogy minden rést azonnal elfoglalhatnak a nyugati ostorfa magról kelt példányai. A déli ostorfának nincs ilyen agresszív, mindent kiszorító ambíciója. Ez önmagában elég ok lenne a déli ültetésére.

A nyugati mellett fel szokták sorolni érvként, hogy bírja az utak sózását, a száraz, meleg nyarakat, a brutális visszavágásokat, a még brutálisabb levegő szennyezettséget. Na és gyorsan nő.

Mára elegendő tapasztalatot begyűjtöttünk a Nagykörúton, a Stefánia úton, a Nagy Lajos király útján, és számos lakótelep parkjaiban.
Azaz. bírja a visszavágást, de 3-4 visszavágás után kikorhad a belseje, törékennyé válik, és nagy százalékban el is pusztul. Ezzel megrövidítve az amúgy is csak 70-80 éves életkorát.
10-15 éves korától növekedése lelassul, és onnantól egyáltalán nem nő gyorsabban, mint hazai fáink.
Az éghajlat melegedésével megjelentek a kártevői is. Nem is sérthetetlen tehát. A városi ember is rájött, hogy nem csak az autók alvázát, a közműhálózatot, hanem a fákat is tönkreteszi a sózással. Homokkal kevert élővilág barát szerekkel síkosság mentesítjük az utakat.
A nyugati bírja a levegő szennyezettségét! Ez miért a nyugati ostorfa ültetése melletti érv? Miért nem a levegő szennyezettségének gyors megszüntetésére? Nem a mai elviselhetetlen levegő szennyezettséghez kell gyomfát ültetni, hanem odáig kell csökkenteni a levegő szennyezettséget, hogy abba se mi, se a fák ne pusztuljanak bele.

 Ne féljünk tehát a déli ostorfától, hiszen ő itthon van, csak kiszorítottuk őt a nyugati ostorfával.

Az aggódók szeretnék látni ezt a déli ostorfát, de vajon hol találkozhatunk vele? A Parlament és a Fehér ház között, az Olimpiai parknál gyönyörű dupla fasorban megcsodálható.

Láthatók szép példányai a Dohány utcai zsinagóga előtt is, ahol összehasonlíthatjuk a rücskös törzsű, hosszú, lehajló vesszőket nevelő nyugati ostorfát, az inkább felfelé törekvő koronájú, sima törzsű déli ostorfával.

Egy hatalmas, idős déli ostorfa található a Bethlen téren (VII. ker), az Állatorvos tudományi Egyetem épülete  előtti mélyedésben. Összehasonlítva a vele szemben ültetett nyugati ostorfával, azt találjuk, hogy annyira nem lecsüngő a koronája, hogy csonkolás nélkül is elsétálhatunk alatta, holott a több évtizedes fa kb. fél méterrel a járda szintje alatt nőtt. A WC melletti nyugati ostorfát fiatal kora ellenére máris vissza kell vágni, hogy ne verje le a kalapot a fejünkről.
Azaz a nyugati ostorfa ültetéséből csak a láncfűrészes embereknek van haszna, a kártétele pedig felbecsülhetetlen. Kiszorítja a hazai növényvilágot, a sövényekbe furakszik, a kerítéseket feszegeti.
Régen tilos lenne elültetni belőle egyetlen darabot is. Mégis százával ültetik azok a hasbeszélők, akiknek a torkában elakadt, a „igénytelen, gyorsan nő, bírja a csonkolást” lemez.
Baj tehát, ha déli ostorfa kerül az Andrássy útra? Nem. SŐT!
Baj, ha 39 méter magas üvegházat építünk a Miocén megidézésére? Igen. Nagyon nagy hiba!
Ma is és a miocénben is szabadon éltek a juharok, kőrisek és a déli ostorfa. Akkor ma miért kell hozzá üvegház?Mert építeni szeretünk?

De nyugodtan bízzuk az Andrássy út fásítását a hozzáértőkre! És szóljunk, ha valamivel nem értünk egyet. Mert csak így jutunk el a tisztázó beszélgetéshez.
Mit csináljunk a gátlástalanul nyugati ostorfát ültetőkkel?
A XXI- században nem divat már az olajban megsütés, hát hozzunk rá jogszabályt, hogy ne ültethesse.
És büntessük meg azzal, hogy köteles legyen a saját költségén kiirtani az ő nyugati ostorfáinak újulatait.
Van várost-falut, erdőt-mezőt elborító gyomfa is egy néhány:  a nyugati ostorfa, a bálványfa, az akác vagy zöld juhar és az amerikai kőris. Ne engedjünk, hogy miattuk szűnjön meg a hazai növénytakaró!

Tiltakozni az ellen kell, hogy zöld özönként terjedjen mindenhol a nyugati ostorfa. pl. ne ültessük tömegesen a Városligetbe, a Nagy Lajos király útjára,sehova!
Remélem, a város hamar megszereti a jövevényeket, a faültetők pedig egyre több figyelemmel fordulnak az Európában honos fafajok felé, és felfedeznek új fajtákat, változatokat.
Lehet kísérletezni is. Inkább, mint a régi nótát fújni, akkor is, ha az már senkinek nem jó.

A sárga levelű, szemölcsös törzsű a nyugati ostorfa. A még zöld levvél sima szürkés törzzsel, a déli ostorfa

A nyugati ostorfa törzse

Régi és új ültetésű nyugati ostorfa a Nagy Lajos király útján fent

A VII. ker-i Állatorvos Tudományi Egyetem déli ostorfája.

A szép, sima törzsről készült fotót nem engedi feltölteni.

 Végül nézzük a nyugati ostorfa agresszív terjeszkedését! Kiölte a fagyal sövényt, és árad a járda felé.

Így kezdődik a kert elbozótosodása a Hungária körút házainak kertjében. Százával kelnek ki a kis nyugati ostorfák. Ha nem húzzuk ki, mielőtt arasznyi lenne, később már csak kiásni lehet. és elindultunk a gondozatlan kert felé vezető úton.

Másképpen próbálkozom majd.