Itt állok össze-vissza zavarodva. Előttem a Ráday Mihály díj, az emlékplakett és a mappa.
Kimondhatatlanul boldog vagyok, és hatalmas hiányérzetem van!
A plakettre ugyanis az én nevemet vésték. Ennyi hely van rajta.
De én, egyedül már régen megzakkantam volna, ha nem mozdul meg a Városliget védelmében annyi kiváló ember,
akinek most ezt a sajtó nyilatkozatot teszem!

Az én részem ebben a díjban, kb. egy molekulányi.
A többi azoké, akik a maguk sok sok molekuláját hozzátették, hogy látható, érzékelhető tiltakozás bontakozzon ki,
és velünk tartson az a rengeteg ember, akik kiálltak a Liget megmentéséért.
2013. december 20-án a Homokóránál találkoztunk, hogy fáklyákkal világítsuk meg azt a kb. 300 embert, akik a szórólapunkra
megjelentek, és tudni akarták, hogy mit jelent a Városliget törvény. ZUgló akkori polgármesterének (és a sógorának) előterjesztésére
a parlament elfogadta, hogy építési telekké nyilvánítsák.
A "törvénytelen törvény" Közlönyben való megjelenése, nem jelent semmit a lakosságnak, hiszen kevesen nyitják ki reggelenként a
Magyar Közlönyt azzal, hogy a polgármesterük nem ajándékozta-e oda a kormánynak a 200 éves közparkot.
A kommentfolyamból tudható, hogy a városliget jogállását máig sokan nem ismerik, csak vagdalkoznak:
amit szépnek látnak azt a kormány csinálta, ami rossz, azt a főváros, vagy Zugló.
A tüntetők közül van, aki már nem él, van, akit szénné rágalmaztak, van aki emléxik erre a mínusz 20 fokos hideg napra,
és azokra, akik ott voltak, hozták a fáklyát, az eloltáshoz szükséges vizes vödröket, hogy azután az "oknyomozó" újságíró megkérdezze,
"Ezek mit keresnek itt"? Valóban: mit is keres a szervező a saját rendezvényén? Máig nem tudja.
Volt, aki már ott helyben megbeszélte az érintettekkel, hogy január 17-re összehív egy konferenciát. Felkérte a Jövő nemzedékek
biztosát, Dr Fülöp Sándort, Szalai Anna újságírót, Beliczai Erzsébet építészt a Levegő Munkacsoportból, és csekélységemet.
Jöttek Bódás Sándor hívására az Építők székházába.
Ezt az eseményt, még számos konferencia, kiállítás követte, ahol a megjelentek hitet tettek a Városliget megőrzése,
a jogállami alapelvek, és az örökségvédelem mellett. Ráday Mihály az első perctől kezdve szorgalmazta a legszélesebb körű
társadalmi és szakmai egyeztetést, egy ilyen súlyos döntés előtt, és derekasan kivette a részét a felvilágosításból,
az együtt gondolkodásból, ahogy a Budapesti Városvédő Egyesület tagjainak jelentős része is.
Zuglói POLITIKUSOK 2014-ben majálist és Pa-Dödő koncertet szerveztek az Asztanává vált Városligeti körúton.
Mentsük meg a Városligetet címmel. Tiltakoztak a "keleti nyitás" eme megvalósulása ellen, a Hősök terére tervezett Azeri park ellen.
A hír lassan terjedt, a lakosság valós tájékoztatása elmaradt, annál több volt az úton útfélen megjelenő kormánypropaganda.
11 ezer kiváló építész, tájépítész, művészettörténész, lelkész és örökségvédő írta alá a tiltakozó petíciót, melyre hiába vártunk
választ a köztársaság elnökétől. Kiálltunk hát az ablaka elé, és felolvastuk neki. Ismét bőrig áztunk,
megfagytunk farkasszemet nézve az őrséggel, de elszántságunkra válasz nem érkezett.
Méltathatnám a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökét, Körmendy Imrét, aki bábáskodott a Mindent a maga helyén
Városliget Város Vár című kiadvány megjelenése körül, amelyben a 2014/15-ben tartott előadásokat, konferenciákat, cikkeket
gyűjtötte egy kötetbe. Meg is jelent ZUGLÓ önkormányzatának, és magánszemélyek támogatásával. pl. Pákozdi Imre.
Én magam 20 kötetet vásároltam meg és osztottam szét az érdeklődőknek.
A látszat egyeztetések, véleményezések sok jól felkészült szakember idejét rabolta, hogy legyen mit lesöpörni az asztalról.
Ha így haladok a történet meséléssel, három napig tart a felsorolás: a nemrég elhunyt Kévés György, Schneller István,
Jámbor Imre, Lányi András, Zöldi Anna, Mélyi József, Baintner Károly, Simányi Frigyes…..
Itt és most kérek elnézést, amiért sokakat nem sorolok fel név szerint, de nagy erőt, rengeteg tudást kaptam környezetvédőktől,
építészektől, tájépítészektől, kertészektől, örökségvédőktől. Sokan egyénileg, de több nagy múltú szervezet is. Óvás Egyesület,
a Védegylet, a Római partiak, Greenpeace.
Fiatal építészek, tájépítészek (Bardóczi Sándor- Zöldi Anna) időt és fáradságot nem kímélve alternatív terveket dolgoztak ki
a múzeumok más helyszínen történő elhelyezésére, pedig tudták, hogy CSAK a Városliget pusztulását okozó elhelyezésre adható be
pályázat.
Soha nem találkoztam vele, de számomra az emberi tartás szimbóluma Berkeczi István, aki az elhelyezési ötletpályázatot megnyerte!!!
De mivel a pontos rajzokkal bizonyította, hogy a Városliget közparki funkcióinak súlyos károkat okozna az építkezés, visszalépett!!!!
Nagyon sokan feszültek keresztre, hogy megmentsék a Ligetünket! A plakett fele mindjárt gazdára is lelt, mire a történetmesélésben
eljutunk 2016. március 17-re, és legalább 10 láncfűrész egyszerre zúgott fel, és kezdték meg az "engedélyezett" 40 fa kivágását
az egykori Főkert telephelyen, a Kertem helyén.
Zugló új országgyűlési képviselője 2015-ben kezdeményezte, hogy a parlament tárgyalja újra ezt a nemtelen törvényt.
A beadvány nem jutott el a tisztelt ház elé, mert a kulturális bizottság elnöke elkaszálta. Ő azóta is kodárdában úszó dicsfényben
fürdőzik, pedig a magyar történelemben egyedülálló gazsággal büszkélkedhet! A kulturális bizottságban nem kapott szót az előterjesztő,
de másfél óráig fényezhette a projektet annak haszonélvezője, és támogatója.
Az ülés után a sokktól megdermedt előterjesztő és társai szólni se tudtak, kivéve a hevesen tiltakozó Hiller Istvánt.
A jelen lévő ügyes kihasználták az alkalmat önmaguk népszerűsítésére, meg sem említve, hogy kinek a meghívására
lehettek jelen egyáltalán. Újságírók nagy kanállal habzsolták az öntömjénezők szavait, megelégedve a botrány szelével,
az ügy alapvető fontosságára szót se vesztegetve.

A következő 2 év a Ligetvédők hősiességéről szólt. Télen-nyáron, hőgutában, fagyban ügyeltek a Ligetre, és próbálták akadályozni a
pusztítást, a fa-holokausztot, az azbeszt szennyezést, terjesztették a valós terveket, hogy a lakossághoz eljusson a tervek
Liget megsemmisítő volta. Miközben a civilizált világ számos országából csodájára jártak a valaha volt leghosszabb ideig tartó
civil lakossági tiltakozásnak, itthon mindent elsöprő rágalomhadjárat indult ellenük.
Sajnos máig "drogos, alkesz, homlesz" csőcselékként beszélnek róluk. Mert ugye aki nem jachtozik, nem Dubajozik, nem NER karrierért,
és anyagi lehetőségekért, trafikért áll sorba, hanem védelmezi a város épített és természeti értékeit, örökségét, az biztosan szed valamit.
Ők voltak a város élő lelkiismeretei, akik rendőri és biztonsági őri brutalitást szenvedtek el, és a 2 millió fővároslakó HELYETT
és nevében verették szét magukat...köztörvényes bizti őrökkel. A FŐVÁROS és a Városliget történetébe én most beírom
csupa nagy betűkkel, hogy ők voltak a LIGETVÉDŐK!
Többen közülük évekig jártak bíróságra, fizettek bírságot. Kulturális programokat szerveztek, virágoskertet hoztak létre a
Kertem helyén, éberen őrködtek, amig egy éjszaka rájuk nem törték az ajtót.
Milyen érdekes ugye, hogy akik tiltakoztak, azokra azóta is záporozik a szitok áradat?
...és mennyien szajkózzák tovább az ellenük felhozott koholt vádakat?! Szégyene ez az országnak.
Köszönet illeti azokat a magánszemélyeket, akik segítették őket élelemmel, jurtával, takarókkal, vagy éppen azbeszt vizsgáló laborral,
drónnal, tanácsokkal. Köszönet az őket képviselő TASZ-nak, Hegyi Szabolcsnak. Aki gondosan kiképezte a tiltakozókat a
BÉKÉS ellenállásra! Így a Ligetvédők ölbe tett kézzel ültek, álltak, feküdtek a földön, miközben rángatták, lökdösték, sértegették őket.
Egy rendőrNŐnél még én, a nem egészen fiatalnak látszó nő is kivertem a biztosítékot: MIT CSINÁL ITT???? Állok mondtam.
ÁLLJON OTTHON...mondta ő, Ott állok, ahol akarok...szintű értelmes beszélgetést folytattunk a szakadó esőben.
Végül a társai a könyökénél fogva vitték el, hogy békén hagyjon. A biztonsági őrök is megelégedtek a szúrós szemmel nézésemmel.
Rendesek voltak: öregasszonyt nem vernek. Annál inkább a fiatalokat. Nekik üzenem: Szuperek vagytok és voltatok!
Remélem egyszer a történelem lemossa rólatok is a pejoratív jelzőket. Nekem ökölbe szorul a kezem, amikor a mai giccsparádé-
Ligetet méltatóktól azt hallom, hogy végre megszűnt a "lepukkadt" Városliget hajléktalan drog- tanyának lenni.
Bocsásd meg nékik Uram, nem tudják, hogy mit beszélnek!
Én nem próbáltam ki, hogy tudok e még fára mászni, inkább perbe szálltam az Ingatlanfejlesztővel.
A Biodom építési engedélyét még nem tudtuk megtámadni, mert a rendszert átalakították, a környezetvédelmi engedélyező hatóság
(papíron) Érdre költözött. Azt se tudtuk hol lapulnak az illetékes NER-társak.
A Közlekedési múzeum és a Hermina garázs építési engedélyét azonban sikerült visszavonatni. Igy a Közlekedési
nem csak 2019re nem készült el, de máig raktárakban pihen.
Később a Néprajzi plázáét, a Dózsa mélygarázsét, és az Új Nemzethy galériáét is visszavonták.
Köszönhetően az akkor még független Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bíráinak.
Majd jött a "LEX KLÁRI" Azaz a további környezetvédelmi engedélyt magánszemély nem támadhatta meg, csak szervezet és jogász.
Azért volt ez LEX KLÁRI, mert más magánszemély nem perelt, csak én, de a Levegő munkacsoport még sokáig részt vett az eljárásban.
Ezen a ponton az én Ligetmentő karrieremnek is vége lett volna, ha nem bukkan fel dr Bedő Katalin, aki pro bono vitte a pereket.
Hatékony, jogilag megalapozott érvei a bíróságot is meggyőzte (megsértették a városlakók alkotmányos jogait,
szabálytalanok a közigazgatási eljárások), hogy az elmarasztaló ítéleteiben a bíró szinte megismételte Katalin érveit! Köszönjük Kata!
Így 7 perben igazolódott be, hogy a hatályos jogszabályoknak sem felelnek meg ezek az eljárások, nem csak a tiltakozók ízlésével
nem találkozik! Ezekről alig alig látott napvilágot valami apró és többnyire félrevezető hír.
Üdítő kivételek persze voltak. pl. a máig hűséges Népszava. https://nepszava.hu/3024706_nem-apro-es-nem-technikai
Már majdnem kiosztottam a plakettem darabkáit, és még ott vannak és voltak a családtagok, rokonok, barátok, kollégák, ismerősök,
akik naponta új erőt adtak érdeklődésükkel, kitartásukkal, bátorításukkal, hogy sétákat vezessek, blogot írjak,
kocsonyát főzzek 20 főre, fényképezzek, lármázzak a fészbukon.
Köszönet azoknak az akkor még egyetemista fiataloknak, akik elkezdték a környezetvédelmi blogolást, és távvezéreltek engem,
akinek erről a világról sejtelme sem volt 2012-ben. Köszi Andris, Köszi Zoli!
Ez az öröm számomra csak úgy teljes, ha megoszthatom velük/ veletek.
Hálás vagyok a sorsnak, hogy ennyi nagyszerű emberrel hozott össze, akik megtiszteltek a bizalmukkal, segítettek a tudásukkal,
amit felhasználhattam a blogoláshoz, a fészbuk posztokhoz, hatósági beadványokhoz.
Kérlek, hogy az én Ráday Mihály díjamat tekintsétek közös szerzeménynek, én csak átvettem és őrzöm!
MINDENKINEK nagyon köszönöm a támogatást, az együttműködést, az emberséget, a segítőkészséget, hiszen ez a szinergia
tartotta és tartja bennem a lelket, és életben a Ligetvédelem, a környezet-, és örökségvédelem, az állampolgári jogok ügyét.
A köszöntéseket, gratulációkat tovább utalványozom a fent felsoroltaknak, saját hálás köszönetemmel együtt!

Felemelő közös utazás volt!
utószó
"Legyen békesség köztünk mindenkor" akkor is, ha ebből a soha egységesnek nem mondható közösségből ellentétes
szekértáborokba sodort bennünket az élet, a balsors, a diktatúra.
Különösen ajánlom azoknak, akik elfelejtették, vagy soha nem is tudták, hogy valahonnan elindult ez a mozgalom,
és egymás munkáját sem ismerik, nem becsülik kellőképpen. Pedig sokan tették amit tudtak akkor és ott, ahol voltak,
amire lehetőségük volt.
IGEN! 2013-ban is voltak, akik kiálltak a Liget sarkára, és közhírré tették, hogy a parlament elfogadta az un Városliget törvényt,
aminek megszületnie se lett volna szabad egy magát európainak tartó országban. Máig hiszem, hogy ha a parlament a
legfőbb döntéshozó szerv, ott kell olyan EMBEREKNEK ülniük, akik a hasonló eseteket megelőzni akarják! Akik nem engedik,
hogy ez az eljárás napi jogalkotási rutinná váljon. A hozzám hasonló kis ember pedig főzzön vacsorát, dolgozzon,
és 4 évente erősítse meg EZT a képviselői magatartást.
Hogy milyen véletlenek vannak?
Hogy mind a Ligetvédők drogos alkeszek, az akkor tiltakozó politikusok bűnösök lettek?
Hogy ezeket a jelzőket nem a főbűnösök kiabálják, hanem a tiltakozókra? Véletlen lenne? Aligha!
Na de egymás lejáratásában közreműködni? Azt sem.

Mi "Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. Bár mások is megcselekedték volna!"
Akkor nem esik el Eger vára, sem a Városliget.

Így már jobban érzem magam, hogy megosztottam a díjat az arra érdemesekkel!
A magam molekulája is elég lélekemelő, boldogító érzés!
Mindent köszönök! Klári
2024. június 16.

A múltat be kell vallani!

Véleményem szerint a Városligeti tó "bővítése, csatornásítása újabb brutális beavatkozás a Városliget élővilágának, a város lakosságának az életébe.
Ahogyan azt a dokumentum is helyesen írja, a beruházás tervezésének megkezdése előtt KÖTELEZŐ a Környezeti hatástanulmány készítése. Kíváncsian várjuk!

Azért is jelentős környezeti hatással járna, meg ez a „projekt sem egyedül hat”, hanem összeadódik a Liget projekt többi elemével:

Mivel a Városligeti ingatlanon, azonos helyrajzi számon folyik majd a tevékenység a Liget projekt többi giga beruházásával, mint összetartozó tevékenységeket kell őket vizsgálni! Érezhető az EVD-ben az igyekezet arra, hogy külön kezelje, elszigetelten a többi projekt elemtől, de a tények makacs dolgok! Amikor arról beszélnek, hogy hogyan osztják el a Széchenyi fürdő vizét a Pannon park és a Városligeti tó között, máris elismerték nem csak a Városliget,m hanem még a volt Vidámpark területével is.
Amikor kihagyják a Széchenyi fürdő mellől a mozgássérült parkolót, de majd a Biodóm- Állatkerti körút építkezésbe megpróbálják bele tenni…ez is beismerő vallomás: egyik elem sincs meg a másik nélkül!
A Felszín alatti vizektől, a közművekig, a mélyből felhozott termálvíztől a talajszondáktól elvezetett hűtés fűtésig úgy fűződnek fel az egyes épületek, mint egy összekuszálódott gyöngysor damil szálai! Hogyne tartoznának össze?!

Tárgyi építkezés hatásterülete nem esik egybe a XIV. kerület KÖZIGAZGATÁSI területével, mivel a környezeti hatások nem állíthatók meg a közigazgatási határok között.

• és mivel a Városliget törvény kivette Zugló hatásköréből a Liget projektet, Zugló csak arról tud nyilatkozni, hogy nem illetékes a kérdésben. ( Amit sajnos a hatóság rendre egyetértésnek értelmez, hibásan)
• de elesik a XIII. kerület is a véleményezés jogától, pedig vele szerves hidrogeológiai kapcsolatban él a mai Városligeti tó.
• A hatásokat és a „hatásterületet” vizsgálni kell az építkezés és az üzemeltetés időtartama alatt is…egészen a felhagyásig, minden környezeti tényezőre vonatkozóan.

• A tó meder felújítása legföljebb a mai tó területén történhet (5 évvel az előző felújítás után)
  • rekonstrukciónak nem nevezhető a Páva sziget egykori területének kontúrjára többé kevésbé hasonlító csatorna építése. Az egy fölösleges betonbevitel a Liget testébe.
  • melynek szinte kizárólagos oka lehet, hogy sok új hidat és átjárót, valamint vízlépcsőt és csobogót lehet építeni rajta. Ráadásul a 4 híd közül 3 közúti forgalmi terhelésre kell, hogy készüljön.
• Végül, de nem utolsó sorban a tervezett tevékenység a Városligetnek fákkal legsűrűbben borított területén jelentős közmű igénnyel történne, hatalmasabb területen, mint az eddig tervezett épületek.
  • A redundáns dokumentum halmazban található Egyedi és általános favédelmi tervek szükségessége című írásmű alkalmatlan arra, hogy legalább a legértékesebb, legidősebb, legkülönlegesebb fákat sikerüljön megvédeni a pusztulástól. Ez megbocsáthatatlan egy „kertészetinek” feltüntetett projekt elemben.

 Részletezve:

Összetartozó tevékenységeket, akként kell vizsgálni.

Az EVD is utal rá, hogy jelen tevékenység részét képezi a Nagy Liget projektnek!

• a Városligeti színház hűtésének, fűtésének vízellátása erősen erőltetetten kerül a park rekonstrukciós tervébe, de összeköti a Városliget két ellentétes sarkát!
• A Műjégpálya védelme mobilgáttal (mely Műjégpálya lesz a többi tervezett épület hideg energia ellátója!!! hatalmas, 7 500m3-es depóniával.) Összetartozik a gépészet az épülettel? Na ugye!
• A Magyar Zeneháza és az Új Nemzeti Galéria csapadékvizének szikkasztása, hűtése, fűtése, csatornázása, vízellátása, elektromos és távközlési vezetékek hálózata köti össze őket!
• Szondamező létrehozására sem a Városligeti tó felújítása miatt van szükség! Ahogyan a szikkasztókra, ivóvízzel való keverésre, átemelő szivattyúkra, vízforgatókra.
• Az öntözőrendszer az összes épület között szabadon maradó füvet lesz hivatott szolgálni.
• A Palme ház melletti víztározó sem lenne szükséges az épületek nélkül, de a Rondó körébe is azért tesznek talajszondákat, mert elé épül a Néprajzi múzeum!
• Alapos vizsgálatra van szükség annak megállapítására, hogy
  • A Közlekedési múzeum / Innováció háza
  • Az Új Nemzeti galéria
  • A Zeneháza
  • A Néprajzi kiállító-, és rendezvényház
  • A Dózsa mélygarázs
  • A Városligeti színház,
    • a számos vendéglátóhely, és illemhely igenis ÖSSZETARTOZNAK!
  • A térképen nem látható, de környezeti hatása van a Pannonpark /Biodóm nevű hatalmas üvegház építésének, és üzemeltetésének, a hozzá épülő gazdasági épületeknek, trágyatárolónak, mesevárnak és számos vendéglátóhelynek. (vízbázis+ parkoló)
  • Természetesen a Hermina garázsnak is hatása lenne a többi épületre.

Sajnálatos, amikor kijelentik, hogy nem tudják, mennyi vizet használ majd a Pannonpark, mert az még csak tervezési fázisban van.????  Sétáljanak oda kérem! A Pannon park félig készen van!

És Önök még nem tudják, hogy mennyi lesz a vízigénye! Ideje lenne összetartozóként kezelni ami összetartozik.
Vizsgálni kell, hogy mindezek építése, mélyítése 21 méter mélységbe, valamint a rengeteg épület mélybe hatoló támfalának lőtt betonos megtámasztása milyen hatással lesz az egykori városligeti mocsár, felszín alatti vizeinek mozgására.

Talajszonda erdő elhelyezése 30-100 cm mélységben? Ekkora területen? Miközben napelemet ígértek a tetőkre?

Itt feltétlenül vizsgálni szükséges azt is, hogy a  XIII. kerület felé mozgó felszín alatti vizek áramlását hogyan befolyásolja, hogy már arrafelé sem akadálytalan a vízmozgás. Lévén, hogy oda épült az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurátor központ 20 ezer négyzetméteres épületegyüttese, mínusz 3-5 emelet mélységben, porszárazra szigetelve!
A hidrogeológiai vizsgálatok elmaradása máris komoly aggályokat vet fel, további ismeretlen mennyiségű, de feltétezhetően rettenetesen sok beton beöntése a talajba, komoly talajvíz visszaduzzadást eredményezhet. Tudják ezt a vizsgálatot végzők és a tervezők is, hiszen nem véletlenül terveztek be ennyi rengeteg átemelő műtárgyat, szivattyút, víztározót, szikkasztót és szondát.

Jelen EVD rengeteg ellentmondást és bizonytalanságot is tartalmaz:
- Az egyik emlékeztető szerint a BGYH jelezte, hogy VAS NINCS a vízben, csak mangán… de egy másik dokumentumban hosszan elemzik, hogyan fogják a mangán iszapot kezelni és a VASAT OXIDÁLNI! Mit jelent ez: vagy van vas és akkor ok. Vagy nincs, és akkor beépítünk a vízkezelésbe egy szükségtelen folyamatot?!

• „A BGYH jelezte, hogy a jelenlegi kormányzó zóna … nem megfelelő ,,nehezen kezelhető…” A Tárgyalópartnere, a Városliget Zrt kijelentette, hogy a jelzést továbbítja a Társtervező felé!
  Hogyan vizsgálták meg a területet, hogy ezt nem vették észre?
• Aggódik a BGYH, hogy a Páva ág 2 kútja nem kapja meg a szükséges védőtávolságot! Megnyugtató válasz: Ah, nem is olyan az, hogy kell az a védőtávolság! Tehát a szakma aggályait is negligálják nem csak a civilekét és a lakosságét?
• Nézzünk egy újabb gyöngyszemet a BGYH aggodalmairól: NEM az ő adatszolgáltatásuk alapján készült a kutak ábrázolása! Akkor mi alapján? Hasra ütöttek?
• „A helyszínrajzokon a BGYH szeretné látni, a kutakhoz és a fürdőhöz tartozó közművezetékeket is, csak így tud nyilatkozni a tervezett állapot elfogadásáról!” Válasz: Majd megkapják az engedélyezési tervekben! Éppen ezért kellene az ELŐZETES hatásvizsgálat, hogy tudjunk a ránk váró veszélyekről! Nem akkor, amikor már megépítettük!
• „A tervezők tájékoztatása alapján a szikkasztás felszín alatti vízre gyakorolt hatásnak vízminőségi modellezése a fentiek figyelembe vételével, annak bonyolultsága miatt nem megoldható. Mindezek miatt a KDV-VIZIG és a hatóság képviselői javasolják a próbaüzem betervezését (6-12 hónap)” Lefordítom: Sejtelműk sincs rengeteg szikkasztó hatásáról, ezért nem lemondanak a megépítéséről, hanem megépítik, és majd meglátjuk? Valóban ez a helyes mérnöki és környezetvédelmi hozzáállás? És ha nagyon káros lesz az a hatás, mit csinálnak a már megépült szikkasztókkal? Elbontják? Vagy jöjjön, aminek jönnie kell???
  • Ma már törekvés minden civilizált országban, hogy a lehullott csapadékot minél tovább helyben tartsa, ami természetes módon hűti a levegőt, és ellátja nedvességgel a füveket, fákat! Sokkal kevesebb szikkasztóban és öntöző rendszerben kellene gondolkodni, ha nem akarnák azonnal eltüntetni a záporok vizét, hogy elvezetés, szikkasztás, tárolás után visszalocsolják azt. A nemzetközi szakirodalomban és már a hazai gyakorlatban is sokkal környezetbarátabb megoldásokban gondolkodnak a tervezők.

Hatásterület kijelölése kötelező!:
A hatásterület kijelölésének elmaradása felelőtlenség a jövő nemzedékek szempontjából, de az építkezés a jelenleg élők egészségére is. Kiemelten kell kezelni a hidrogeológia és a várható és jelenlegi zajterhelés miatt is a környező lakó- és irodaházakat, oktatási és egészségügyi intézményeket és feltárni a kumulálódó hatásokat.

A hatásterület soha nem lehet azonos egy közigazgatási területtel. Különösen a jogfosztott XIV. kerülettel nem. Miközben a többi környező kerületről szó sem esik. Pedig a várható környezeti katasztrófa minimum városi léptékű.

Rekonstrukciónak nevezhető-e ez a tevékenység?

Semmiképpen nem, ahogyan nem rekonstrukció a Közlekedési csarnok máshelyen, más funkcióval történő újra felépítése, a Városligeti színház hasonmásának felépítése egy panelháznyi toldalék épülettel. Ezzel a hangzatos névvel csak a múltba révedő híveket lehet megtéveszteni, de ezt az elnevezést használni arra, hogy hűtő/fűtő rendszert építünk a Városligeti színházhoz… félrevezető.

A Városliget fáinak védelme hangzatos cím és kellemesen álomra ringatja a gyanútlan lakosságot.

Azonban az Egyedi és általános favédelmi tervek szükségessége címet viselő dokumentum minimum kétes kimenetet jelez előre. Ezzel együtt dicséretes, hogy legalább kísérletet tesz arra, hogy a fáknak is legyen védőtávolságuk, ne csak a közműveknek! De ez itt és így még szépségtapasznak sem elégséges.

AKKOR KEZDIK EL VÉDENI A VÁROSLIGETI FÁKAT, AMIKOR AZ MÁR „KIVETT KÖZPARK”? Azaz építési terület, és évek óta gátlástalanul pusztítják őket körbeárkolással, beteggé nyilvánítással, átültetéssel?

1. Talán nem értesültek róla, de a hivatkozott VÉSZ-t módosították sokadszor, 2018ban is, és kb. 600 fát vettek ki a védettség alól. A fasorokat már régen elhazudták mind a Rondóból, mind a Városligeti körútról, mind a Pál László útról, mind a Hungexpo telephelyről a 14 fehér nyárfát. TEHÁT FA-VÉDELEMRŐL SZÓ SINCS.
   1. Amíg a többi építménnyel és közműfektetéssel együttes vizsgálat nincs, addig jelen munkálatok egyedüli védelme nem védi a fákat a többi közműfektetéstől sem, és ettől sem.
      1. Különösen nem a távhő vezetékektől, amelyekről a korábbi EVD-kben említés sem történt!
      2. Semmi nem védi a fák lombkoronáját a munkagépek, daruk, árokásó és faátültető gépek pusztításától. Tanulmányozását valós körülmények között javaslom mind a jelenleg folyó sportpálya, Dózsa mélygarázs, biodóm/pannonpark, a Néprajzi múzeum, és a Hungexpo telephely fáinak szívszaggató sérüléseiről, és korai haláláról.

• Ezért okoz az indokoltnál nagyobb károkat a ’Liget projekt’ egyes elemeinek külön engedélyeztetése, mert a munkálatok nem összehangoltan történnek. Minden egyes vezeték elhelyezése külön útfelbontást és visszatemetés jelent, majd a következő közműnél ez ismétlődik. így 2-3 irányból is elvagdossák a gyökereket 2-3 közmű fektetésénél.

1. A Városliget fáinak „kockázati besorolása" súlyos tévedés!

 Alacsony kockázati besorolást kapnak a vadgesztenyék, a platánok (!), a tölgyek, mézgás égerek és a MOCSÁRCIPRUSOK!!!!!!! Ezek a fafajok a leginkább védelemre érdemes, történeti fák. Az ő gyökérzetük terjed a legmesszebbre, tehát az nem igaz, hogy ne lennének érzékenyek a közműfektetéssel járó talajmunkákra. De a feltüntetett 4-5 méteres védőtávolságok is nevetségesen kevésnek tűnnek.

Szerencsére a területen nem élnek mamutfenyők, így rájuk nem veszélyes a közműfektetés ( jelenlétük a 2015-ös fakataszter egyik tévedése volt.)

1. Érthetetlen kertészeti szempont, hogy a hatalmas platánok számára is maximum 5 méteres védőtávolságot tart indokoltnak, holott a felszívó zóna kb. 20 méteren van, de a közművek némelyikének is 6 méter az üzemeltetési távolsága.
2. A tóparti fákra vonatkozóan külön hidrogeológiai vizsgálatot is kellene végezni, ha meg akarnák őket kímélni! Azok ugyanis a jelenlegi talajvíz állapot szerint élnek egészségesen ott, ahol élnek. A talajvíz elterelése mindenféle alépítményekkel ezt a vízmozgást úgy változtatja meg, hogy ahhoz ezek a nagy és idős fák nem tudnak alkalmazkodni. Tehát a tervezett beruházások, ha nem az élőhelyük tiszteletben tartásával készültek, a biztos pusztulásukat okozza.

• pl. a közműfektetéssel együtt vizsgálták-e a „műtárgyak” telepítésének hatását? Vagy a nagy kiterjedésű mobilgát építésnek hatását 70 cm mélységben? Nem látjuk a tervekben a közműfektetési terveket sem!

2008. Magas kockázati besorolással védik az invazív fafajokat: a zöld juhart, a keskenylevelű ezüst fát, az amerikai kőrist, a fehér akácot?!
      Felhívom a figyelmüket a 346/2008. (XII.30) kormányrendeletre a Fás szárú növények védelméről! Ennek mellékletében található néhány súlyosan invazív fafaj felsorolása, de ha ökológiai megfontolások is működnének a „projektben”, akkor figyelemmel lennének a KVVM természetvédelmi hivatalának tanulmányköteteire is. A Biológiai Inváziók Magyarországon címet viselő sorozat Özönnövények című köteteire is. Mert a jövőre, a környezetre, a biológiai sokféleségre és a fenntarthatóságra is gondolni illene egy ilyen világra szóló építkezésnél! Tehát NEM az invazívok szorulnak védelemre!
2009. De még a közepes kockázatú besorolásba sem kaphattak helyet a terület legértékesebb, százados fái, de kiérdemelte azt a mirigyes bálványfa, mint invazív fafaj.
2010. a 2-es besorolású „Celtis fajok” is tévedés! A területen csak nyugati ostorfa van, ami özönnövény, nincs déli ostorfa, ami nem az.
2011. A cserjéket a fakataszter már negligálta, most lehetővé tesszük a teljes kipusztításukat?
2012. 2es védettségi kategóriába sorolták a lakosság által ültetett Kínai császárfát, aminek semmi keresni valója nincs a Ligetben.
2013. Közepes védelemre szorulnak a kőrisek, de magasra az invazív amerikai kőris? Látta ezt szakember egyáltalán…vagy csak reménykedtek abban, hogy idáig senki nem jut el az olvasásban.

Mire van tehát szükség:

• új, a teljes és egyre bővülő Liget projektre vonatkozó hatástanulmányra, épületekkel, mélygarázsokkal, vendéglőkkel, szabadtéri színpadokkal, sportpályákkal és mobilgátakkal együtt!
• Az egyes épületekhez vezető közműfektetési tervek megismerésére, összevezetése, hatásuk a talajra, vízre, növényzetre?
• a valós hatások feltárására és nem bagatellizálására
• hatásterület kijelölésére az egyes környezeti hatásokra vonatkozóan külön külön és a kumulálódó hatásokra. A hatásterületen működő oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a lakóházak védelméről gondoskodni kell!
• A szükséges védő és megelőző intézkedések előírására
• a lakosság tájékoztatására, a félrevezetés és a hamis megnyugtatás helyett (pl. a havaria területre vonatkozóan= Műjégpálya csővezetékei és a mobilgát építés körülményeire). Ebben az estben különösen veszélyes a fényes jővőkép felfestése, a valós hatások ignorálása.
• A Városliget rekreációs funkciónak eltűnéséből eredő hatások vizsgálatára mindegyik EVDből kimaradt!
• A Világörökség védőzónájának megváltoztatásához szükséges Világörökségi bizottsági állásfoglalásnak megismertetése a szakmákkal, a civilekkel és a lakossággal!
• A Városligeti tó területének, mint régészeti lelőhelynek a védelmére tett intézkedések, javaslatok megismerésére is elengedhetetlen, ahogyan a havaria helyzetről is tudnunk kellene..

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy már 3 épület esetében állapította meg a Közigazgatási és Munkaügyi bíróság az eljárásrend törvénytelenségét!

Nem kellene ezt a tendenciát folytatni!  Attól a döntéstől is óva inteném a hivatalt, hogy kijelentse: a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása…hiszen van! Nagyon is van!

Ha nem veszünk róla tudomást, akkor még nagyobb bajt idézünk elő.

„Növeli, ki elfödi a bajt!”

Minek?

A Magyar nyelv értelmező szótára szerint az ispán:
„.....mezőgazdasági munkásokra felügyelő, munkájukat közvetlenül irányító,  de rendszerint nagy gazdasági gyakorlatot szerzett alkalmazott. A legtöbb ispán hírhedt volt gorombaságáról, durvaságáról......”
I.

Remélem, hogy hamarosan elnyerem ezt az állást és Budapesten lehetek ispán. Nem a kormány, hanem a városlakók és a zöld felületek megbízásából. Brutális és vérszomjas ispán leszek. Olyan intézkedésekre ragadtatnám magam, amire az ország történetében még nem volt példa: betartatnám a törvényeket!

Szolgálati járműként sem a ló, sem az autó nem jön számításba nálam, de csak úgy lehetnék hatékony, ha E - rollerre pattannék. Bármelyik nem elég jól átjárható zebránál vételeznék egyet, és HUSS, kezdődne a „határ bejárása”.
Elsőként minden felszíni parkolót megvizsgálnék: teljesítették-e a 2016-ból származó KÖTELEZŐ parkoló fásítást?
Lefényképezném, hogy minden 10 férőhelynél nagyobb felszíni parkolóban van e elegendő fa. Azaz minden 6. után 1 lombos fa.
- Ha nincs, üzenetet hagynék a terület tulajdonosának. pl. a szélvédőjére tűzném, hogy mulasztásos törvénysértésben van. (cégek, magán haszon-húzók stb)
Nagy reményeket fűzök ezen intézkedésemhez. Kossuth Lajos népének még egyszer kell üzenni, hogy hadba szálljon. Egy nem elég.
Várnék 30 napot, és ha nem kapok garanciát arra, hogy az ősz folyamán pótolják a hiányzó fákat, foganatosítanám a következő lépést.
-  Pellengérre állítanám őket, néhány kellemes órára. a saját parkolójukban. A tűző napon, szakadó esőben, hevenyészett ketrecbe zárva, bárki megdobálhatná őket egy marék (akciós, rohadt) gyümölccsel, záptojással. Utóbbit asztmások ingyen igényelhetnék a piacokon.
A videót feltenném a netre, bárki szelfizhetne velük: Így jár minden parkoló tulajdonos, aki nem fásítja a parkolóját.

• Ha szabadulása után egy héttel még nem biztosított forrást a fásításra, jöhetne a kaloda. A kerület főterén. Csinos ülő kalodára gondoltam, amiben a feje, keze, lába zsibbadhatna fixálva, amíg gondolkodik azon, hogy hogyan oldható meg legjobban ez a fásítás.(A FŐKERT és a főváros javaslatai közismertek a környezetünkért aggódók körében. Ajándékba kellene adni egy egy kötet a parkolót nem fásítóknak.)
  

Optimista vagyok. Tavaszra egy kisebb erdőnyi fával gazdagodna a város.
Közben dolgoznék kicsit a törvényalkotók agyán is, hátha kijavítanák az OTÉK- ban azt a butaságot, hogy egy nagy lombú fa ültetéséhez és életben maradásához elég lenne 1m2.
Nem véletlenül ír elő a 346/2008.XII.30. kormányrendelet 1,5x1,5 métert. Még ez sem elég nagy, ha a fa nőni merészelne, de 30-40 évig elég.
Pár év múlva nem lenne 50 fok az autókban, a hősziget hatás csökkenne, a levegő minőség javulna, mert a mi fásítóink természetesen öntöznék, gondoznák is a fáikat.
Fellendülne a faiskolák forgalma, és boldogan élnénk addig, mint a nálunk boldogabb országok lakói.
Miről jutott eszembe: a fotókon 2 új hatalmas felszíni parkoló a XIV kerületben.
Szőnyi út-Mexikói kereszteződés és Állatkerti krt- Kacsoh Pongrác sarok a ParkolóZoona
Nézni is rossz mindkettőt.itt a ParkolóZoona

2021-ben volt 550 éve, hogy Nürnbergben megszületett Albrecht Dürer.
Idősebb Albrecht Dürer aranyműves, és Barbara Holper 3. gyermeke (a 18-ból).
Ebből az alkalomból készítette róla Kolodkó Mihály ezt a szenzációs miniszobrot. Münchenben a Magyar konzulátus kertjében helyezték el. Ifj Albrecht lép ki a fából készült nyitott ajtón. Ez az ajtó édesapja pecsétnyomóját idézi.

Budapesten ugyanekkor nem történik semmi.
Érdekes módon Magyarországon szeretnek halálának évfordulójáról megemlékezni, és felhasználni minden 8-ra végződő évet arra, hogy magyarosítsák őt.
1928-ban kezdődött a név-magyarítás, amikor Ifj Albrecht HALÁLÁNAK 400. évfordulójára emlékeztek. E jeles dátumot ünnepelve lett az erzsébetvárosi István utca Városliget melletti szakasza Ajtósi Dürer sor.
Bizonyára azért, mert az ünnepelt sem, és a Gyula melletti Ajtósról elszármazott édesapja sem írta le így a nevüket soha életében, de bárhol olvasol a két nagyra becsült művészről, nyomát sem találod ennek a faramuci névnek.
 
2008-ban – (szintén halála évfordulója) Nürnberg és Gyula együttműködésében kétnyelvű kiadvány látott napvilágot, melyben a két város lerója tiszteletét és az Ajtósi Dürer sor 1. alatt ezt az emléktáblát helyezik el.
Valaki rég elvitte.

Mi köze van Ifjabb Albrechtnek Magyarországhoz? Semmi. Beszélt vagy 5 nyelven, de a magyarul nem.
De 1928-ban minden híres ember magyar volt, éljen bárhol a világon. Az apja nagyon nagyon fiatalon elhagyta Magyarországot, a Gyula melletti kis Ajtós nevű tanyát....és kitartó szorgalommal, tehetséggel megáldva lett kora legelismertebb aranyművese Nürnbergben.

Albrecht junior inkább festeni szeretett. Fantasztikus tehetsége volt a rajzoláshoz, a fa-, és rézmetszéshez, de művészetelméleti írásaiban geometriai és anatómiai tudása is lenyűgözte kortársait. Pontos leírást hagyott az utókorra a napóra készítéséhez.  Galilei és Kepler forrásmunkaként tekintetek AD írásaira.
(Magyar egyetemisták ezért nevezték el egyik matematikai versenyüket Dürerről.)
A korban szokásos idealizált növény és állatábrázolásokkal szakított. Szenvedélyesen szerette és ismerte a növényeket, állatokat tudatosan megfigyelte és aprólékosan lerajzolta őket ott, azon a helyen, ahol meglátta őket. Az így készült rengeteg rajzból, vázlatból lettek azután a tájképi ábrázolások, a Fiatal mezei nyúl, a Fűcsomó, a Kankalin.

Örüljünk hát, hogy a Magyarországról elszármazott Albrecht és fia is kibontakoztathatta istenáldotta tehetségét Nürnbergben. Tekintsük őket akár magyarnak akár németnek, tehetségük, szorgalmuk, életművük után megbecsülés és tisztelet illeti őket.
Nevüket nem használnám (el) sem irodaházra, sem alternatív szórakozó helyre. Pláne akkor nem, ha az utóbbinak már nem is a XIV. kerületi Ajtósi Dürer sor ad otthont.
Érzi még valaki rajtam kívül, hogy milyen abszurd a „bontják a Dürert!” felkiáltás?

Meg elköltözött a „Dürer”? Vagy az MSZMP székház? Uram bocsá’ a „Kádár uszoda”? Úgy Dürerezünk, hogy a beszélők 99%-a nem is tudja kiről van szó. Honnan is tudná, amikor ennek így semmi értelme!

Budapesten a DÜRER milyen születésnapi ajándékot kapott 2021-ben, az 550. születésnapjára?
Garancsit, aki minden józan észt, törvényt, előírást mellőzve elkezdte a Szent szív zárda épületeinek bontását. Megpróbáltad elhelyezni a NER-ben Albrecht Dürert?
Ajtósi Dürer utca van a XIX. kerületben és Pécsett is. Akkor most hol és mit bontanak? És az utcanév változtatásban világbajnok országunkban ez hogy úszta meg, hogy valaki észrevegye és tegyen ellene?

Végül játsszunk el a név-magyarítással! Megkapnám én azt a levelet, amit Raádi Rádi nak címeztek?  azért, mert Édesapám szülőfaluját így nevezték, amikor ő született, és Rád lett, amikor én születtem?
Kartali Kiskörösi? ? Ki ismerne rá ebből az elnevezésből a mi Petőfi Sándorunkra?
Ezzel az eljárással hozták létre az Ajtósi Dürer nevet.

Ifjabb Albrecht Dürer így kapta ezt a magyar nevet, a magyaroktól. Eltűnt tehát a keresztneve (Albrecht) de megkapta édesapja szülőfalujának nevét. Kétszer. Magyarul és németül.

Albrecht Dürer a világhírű tehetséges, sokoldalú festő, rajzoló, fa-, és rézmetsző, a geometria, a csillagászat és az emberi test anatómiájának, mozgásának alapos ismerője, tanítója.

Napjainkban, bontják a „Dürer”-t, ami a Sacré coeur zárda és iskolaépület bontását jelenti.
Van, aki sajnálja, hogy elköltözik a „Dürer”, és a város végén is megtartja a „Dürer” nevet.
Ha oligarchánk neves lakó-, és irodaparkot óhajt építeni, azt is nevezheti „Dürer”nek.
Vajon a bontók, bulizók, befektetők tudják, hogy micsoda nagy művész nevét köznevesítették?
Megtehetik? Mert az Ajtósi Dürer még azoknak sem mond semmit, akik Albrecht Dürer munkásságának tisztelői. Hiszen ilyen néven a művészettörténet nem tart nyilván művészt.
Hogy honnan lehet tudni, hogy az aranyműves idősebb Albrecht Dürerről, vagy a fiáról nevezték-e el ezt a féloldalas utcát? Csak onnan, hogy 1928-ban a fiatal Albrech HALÁLÁNAK 400. évfordulóján kapta ezt a nevet, amit sem ő sem a kedves papa soha sehol le nem írt.

Az idősebb Albert elbeszélése alapján a fia jegyezte le, hogy a papa, egészen fiatalon a Gyula melletti Ajtósról vándorolt be Nürnbergbe. Kora megbecsült aranymetszője minden tudományát Nürnbergben és Európában vándorolva szerezte.

Felfoghatatlan, hogy ezt az abszurd utca elnevezést még senki nem akarta megváltoztatni.

Talán majd most? Lehetnénk mondjuk Garancsi utca? Vagy Tolvajok sétánya?

De békén hagyhatnánk a Dürereket. Ha már megbecsülni nem tudjuk őket.

önarcképe

A Kezek 1508-ból. Elég régóta Imádkozó kezek néven ismerjük. Eredeti címe a Kezek volt. Jellemző Ifj Albert Dürerre, hogy élethűen rajzolta a kezeket is és nem idealizálva.

Indokolatlanul kevés szó esik a Városligetben megjelenő új épületek, sport-, és vendéglátó funkciók után előálló parkolási katasztrófáról. A felvonulási téri és a Városligetben a felszínen parkoló 2 500 férőhely megszűnése után sem valószínű, hogy helikopterrel jönnek majd a látogatók.

Most, a Kós Károly Eucharisztikus lezárása után, érdemes elgondolkodni ezen is.
2010-ben az akkori zuglói civilek sikerrel lobbiztak a Mexikói úti pláza és parkolóház építése ellen. Akkor még lehetett találni jogszabályt is, ami meghatározta a beépíthetőség mértékét, az épületek magasságát, funkcióit.
Ma ezek nincsenek, a hatóságok megszűntek, az önkormányzatok kezéből kivették a településfejlesztési eszközöket, még megkérdezni sem szokás őket.
KFG 17 zavaros gondolata között a parkolásra vonatkozó „kompromisszumos” felajánlásokat is tesz.
- Javasolja a FÁNK területére tervezett Hermina garázs elhagyását!

                Mivel nem tudja, hogy MINDEN lakó-, és középülethez a várható lakó-, és látogatószámnak megfelelően parkolóhely kialakítása KÖTELEZŐ!  A BIODOM használatba vételének feltétele a Hermina garázs megépítése, amely tartalmazza a Széchenyi fürdő és az Állatkert, valamint a cirkusz látogatói számára szükséges férőhelyeket is .

2018-ban még "elfért" a BIODOM mellé a Hermina garázs is... annyira elfért, hogy "jelentős környezeti hatása se volt" Ma nem fér el, mert kellene az ára a BIODOM befejezéséhez.
Ahogy a Hullámvasút felújítása se fér bele. az is megy a BIODOMba.

                Azt is elfelejti, hogy a parkolók biztosítása az építési telken kötelező! Az nem egy mégoly okos politikus elhatározásán múlik, hogy hova építünk parkolót. ( Ez Momentum betegség lehet, hiszen Zuglóban sem vették észre, hogy a Paskál lakópark parkoló mizériáját sem Zugló jelenlegi vezetése hozta létre. Csak az átkai hullanak a fejére. Na meg a Momentum rágalmai) Feláldozza tehát a zuglóiakat tervei oltárán. Köszönjük főpolgármester helyettes úr!
- Javasolja tehát, hogy építsenek EGY P+R parkolóházat a Mexikói útra, a MILLFAV végállomásához. Annyira teljesíti a kormány az ő kívánságát, hogy egyből kettőt is épít! Ide, ahol már régen késő megfogni az M 3 forgalmát. Azt sokkal, de sokkal sokkal kijjebb kellene elvezetni. Nem behozni a Mexikói útra. Sokkal inkább kellene kivinni a MILLFAVOT a városhatárig.

- A Mexikói útnál jelenleg a felszínen parkol legalább 500 autó. Az épülő 1500, helyből kevés a városligeti elvárásoknak, de sok a környék talajának, élhetőségének, lakóinak.

A jogszabály sem úgy szól, hogy „séta távolságban” kell parkolót építeni! Nem véletlenül! Mert ami egy egészséges felnőtt embernek séta, az egy gyereknek, idős embernek, pláne mozgásában korlátozottnak tortúra! Innen fognak átsétálni a Széchenyi fürdő mozgássérültjei is? Az Állatkert főbejárata, és a cirkusz már elég távol is van a Mexikói úttól.

• Ismerjük (mi legalábbis) a kiemelt kormányzati beruházások előkészítését, és tudjuk: Környezeti hatásvizsgálat, szakhatóságok, vízügyesek, közlekedési szakemberek bevonása nélkül fogják mindezt elkövetni! Függetlenül attól, hogy a lehajtó útvonalában élők, a Hungária körúti házakra, vagy az út túloldalán lévő kórházra, és idősek otthonára milyen hatással van mindez. A Városligeti épületeknél sem vették figyelembe, itt sem fogják. Hogy érinti ez őket? Aki kibírta a Biodom, a zeneháza, a Néprajzi pláza építését, és a Felvonulási tér, a Közlekedési múzeum, a Hungexpo és a PECSA bontását, annak már ez a kicsi nem számít! Megszokja.
• és persze lesz majd, a távoli jövőben valamikor „intermodális központ”, ahonnan vasútról, közútról, villamosról kis Földalattiról özönlik majd a tömeg a hőlégballonhoz, a hídi vásárra, a Hősök terén rendezett dzsemborikra, a kocsmákba. Lényeg, hogy mindez Zuglót terhelje, ne azt a XIII. kerületet, ahol a főpolgármester helyettes lakik, és akik ki akarnak maradni az építkezések káraiból. Elég nekik a haszon is. Mert az is szempont. Az nem, hogy mindez milyen hatással lesz a felszíni és felszín alatti vizekre, a levegő szennyezettségére, a fővárosnak legzajosabb forgalmi csomópontjára, a lakosság egészségére. És hiába mindezen áldozat, hiszen a közlekedési felügyelet által előírt parkolási mérleg brutálisan negatív lesz ezután is.

Talán konzultálhatna Zugló momentumos alpolgármesterével, aki a zuglói parkolásért felelős, és ebbéli minőségében beszél parkolási maffiáról. Talán ez is annak a része?
A világ cinizmusa „autómentes Városligetről” beszélni, amikor milliókat csábítanak ide bulizni, és az érkező autókkal agyonterhelni a környező sűrűn lakott, amúgy is túlterhelt utcákat. Exportálják a zajt, a port, szmogot a Ligetből, a környező utcákra.

• Bizonyára azt sem tudja a főpolgármester úr, hogy a Közlekedés felügyelet 2015-ben vizsgálta a Kós Károly lezárásának hatását. És azt találta, hogy
  a Hungária-Hermina-Thököly- Ajtósi- Dózsa György útvonal nem képes elvezetni ezt a megnövekedett forgalmat.
  2. a Szentmihályi úttól a Kós Károlyig tartó menetidő 5 percről 55 percre nőtt.
  Akkor még nem volt a Ligetben Biodom, nem volt hőlégballon kilátó, nem volt zeneháza, nem volt Néprajzi pláza, nem volt 2 kutya fertőző gócpont, sem világraszóló kalandpark, sem sportpálya. Ma mindezek vannak. A kocsmák is vonzzák a nagyérdeműt…akiknek nem sok kedvük van a főpolgármester helyettes úr által felajánlott könnyű sétát bevenni az edzéstervükbe, hanem vígan parkolnak a füvön, a járdáinkon, a kapubejárók előtt…bárhol. Keressen magának parkoló helyet a lakosság, ha haza akar jönni!
  Ezekhez a funkciókhoz áruszállítás, hulladékgyűjtő konténer hegyek, szemétszállítás, mobil WC erdők telepítése és szállítása is hozzátartozik! A cél- (és főleg teher-) forgalom, a látogatószám, a rendezvények gyarapodása messze meghaladja a személyautók kitiltásával elkönyvelt környezeti nyereséget!
• a zuglói „civilek” is támogatják a momentumot. Valszeg együtt lepacsiztak a Városliget ZRT-vel. Ők tudják, hogy megy ez: azzal kell rágalmazni az ellenfelet, amit ők csinálnak, így nem veszik észre mi megy a háttérben. Ügyes! Főpolgármester úr!
  Köszönjük! Csak ne tenné a főváros nevében! Készségeskedjen a maga nevében!
  A főváros lakosságának NEM erre van szüksége.

 A „tervezés” kincstári optimizmustól duzzadó változatát itt olvashatják!

A Vitézy-Fürjes tandem is van olyan okos, mint KFG! Mindenkinél mindent jobban tudnak. Egyedül is.
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20210810/legalabb-1500-ferohelyes-pr-parkolohaz-tervezese-kezdodik-el-a-mexikoi-utnal-495970

Ma már mondhatjuk természetesnek, hogy „tervezik” mindezt környezeti hatásvizsgálat, a hatóságok, az önkormányzat, a társadalmi szervezetek, a lakosság bevonása nélkül.
Megsértve az ide vonatkozó összes, még létező jogszabályt. Ahogy azt egy rendes diktatúrában szokás.
A lakosság, és a természet elemei ellen elkövetett merényletekről Vitézy fészbuk oldaláról értesülhet a nagyérdemű. Utólag.

Ma azonban az egykori tiltakozó, zuglói civileket ennek a 2 parkolóháznak a tervezett területe sem érdekli, sem a vele járó törvénytelenségek, sem a plázásítás. Változnak az idők? Változnak a támogatottak?
Kerpel Frónius készséges kormány-, és kerékpáros barát momentumos Gábor támogatása is csak szem a láncban.
Nincs baj a törvénytelenségekkel, a környezetpusztítással. Ha ő ajánlja fel!
Mondhatnánk Illyés Gyulával: „Hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban”!
A Zuglói álcivilek és és az ellenzékiek ellenzéke is.
Ha ez az "erkölcsi fölény", akkor mi a mély?

Széplelkű gyanútlanok, és fejlődéspártiak szilárdan meg vannak róla győződve, hogy ez a Városliget Pusztító Ingatlanfejlesztő gondoskodó igyekezetét mutatja, a fák megőrzésére.
Mi, a Városliget barátai, akiknek van egy pici fogalmunk a fák talaj alatti részeiről is, persze már 2017-ben sem hittünk ebben, amikor a Rondó tölgyeit és platánját kezdték átültetni.
Persze a Ligetet védelmezőket minősítették garázdának, és nem a tényleges garázdákat.
Most azonban, amikor már tudjuk, hogy ez napi gyakorlattá válik fák százai esetén, kötelességünk felvilágosítani a lakosságot. Miért is ez a nagy igyekezet!?
Ha a széplelkű NER hívő a fák kivágásáról hall, még benne is megáll az ütő: ezt nem kellene.
Megoldható tehát, hogy ne is halljon róla? Persze! Itt szó sincs fakivágásról, csak kicsit arrébb helyezik, hogy a fa átadja a helyét a Ligetben készülő „új funkcióknak”.
Nincs tehát nyilvánosan, és szabályszerűen elkészített, a település jegyzőjéhez benyújtott fakivágási engedély kérelem, nincs nyilvánosság, így a Ligetvédők és a Városliget barátai nem tudnak oda seregleni, a tett helyszínére. Tiszta haszon már ez is.
Ezért az újabban kiszivárgott 91 fa átültetéséről is csak néhány ember értesült. Mivel nem nyilvános, hogy mely fákat? Honnan? Hova? Mikor ültetnek, nincs sokadalom, nincs botrány. Engedély sem kell. Az átültetés esetére ugyanis nem vonatkozik a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet. Ekkora aljasságra a jogalkotó (2008) nem volt felkészülve.
Mára azonban a jogalkotók nem csak alkotják azt a jogszabályt, ami felmenti őket azok betartása alól, hanem a meglévő §-on is megtalálják a lyukat. Ez is ilyen.
Nézzük a többi okot! Ha nem kell fakivágási engedély, nem kell bele a fa visszapótlásának kötelezettsége sem. Képzeld csak el: legalább 300 facsemete ültetésétől menekül meg, aki ezt a kártyát kijátssza.
Ha elültetné a pótlás-csemetéket, azok 2 éves gondozásáról is gondoskodni kellene. Frászt! Ha esik az eső jó, ha nem esik úgyis. Felelős nincs, Pótlás sem.
Azokat a facsemetéket, amelyek (pl. a silány minőségű facsemete okán) kiszáradnak, 1-2 éven belül, még pótolnia is kellene. Ettől is megmenekül a spórolós Liget- pusztító.
Megmenekülhetne ettől a macerától úgyis, hogy pénzbeni megváltással fizet a fa haláláért. (Sajnos ezt a jogszabály lehetővé teszi)
Na de kinek is kellene hogy fizessen az Ingatlan pusztító? Annak az önkormányzatnak, melynek területén a fákat elpusztították. Azaz 2 lehetőség van: fővárosnak, vagy Zuglónak.
Így, hogy a fákat százával átültetik a biztos kiszáradás esélyével, egyetlen fillért sem kapnak az önkormányzatok, de hatalmasat kaszál a fákat átültető Galapagos ZOO Kft.
Aki szintén spórolós: gyorsan bedugja 5 perc alatt az aznap kiásott gödörbe…szintén szabálytalanul.
Spórol a szállításon is, hiszen beültetik a legközelebbi fa alá, semmi szállítás.
Így tudja csúcsra járatni a fapusztítást, mert jó eséllyel kiszárad az a fa is, amelyik alá beültették a jövevényt. Egy fa kipusztítását fizetik neki, de ő kipusztít 2-t.. Igazi Sztahanovista. A végén majd kitüntetik a jó munkáért.
Majd amikor a Ligetvédő barátunk rendőrt hív egy júniusi faátültetéshez, a haltenyésztő elmagyarázza a rendőrnek, hogy „minden szabályos”. Az meg elhiszi.
Miért ne hinné el, amikor ő is csak egy eleme a rendszernek, és legalább annyira tudatlan, mint a lakosság azon része, amely könnyezik a meghatottságtól: ÁTÜLTETTÉK!
Ép jogérzékű ember messziről kiszagolja, hogy itt valami bűzlik. Igen. Hiszen a jogszabály úgy szól, hogy „a fakivágás helyett, HA LEHETSÉGES, a fát át kell ültetni”. De azt minden ép eszű ember tudja, hogy 50 cm fölötti fáknak nem az átültetéséről beszélünk, hanem az elpusztításáról. Tehát ez a lehetőség nem lehetőség…de van az a pénz, amiért egy haltenyésztő ezt félreértelmezi.
Mi, a Városliget barátai tudjuk: Lassú, 2 lépésben végrehajtott favágásról van szó.
Várhatóan még több száz fa fog erre a sorsra jutni, ha megépül a maradék 3 épület és ha hozzákezdenek a tó szétveréséhez.
A kérdés csak az, hogy mindez, ha előre látható, tudható, hogy történhet meg mégis?
A kérdés költői. Bűnszövetségben elkövetett természet károsítás ez.

Így pörgött a nyelve baánlászlónak a Klubrádióban.
Nem tudja szegény! RP-nek meg nem tűnik fel, hogy aki mindent is tud...éppen ezt nem tudja.
Segítek.
".....több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelület került kialakításra, ahová több mint 100 lombos fát, 4000 cserjét és mintegy 40.000 virághagymát és évelőnövényt ültettek. Az elegáns sétány és a park határán egy 600 m² területű, ülőbútorokkal kialakított pihenőtér várja a látogatókat....." hírdetik magukról.
A fotók tanusága szerint a promenádot a térkő uralja, alatta 30 ezer m2-en 800 db autó...jön és megy. Mellette hatalmas területen írtották ki a fákat...ezt is tegyük el most máskorra.

- Ha a 10 ezer m2 nagyobb hányada a térkő;

le és felhajtó,

"pihenő tér 600m2... szökőkúttal...(vajon meddig működik?)

ők biztosan tudják a pontos számokat, hogy mennyi az ami biztosan nem zöld.

És ahol felülről (pl a Szépművészeti roncsmúzeum tetejéről) zöldnek látszó izé van, azzal mi a helyzet?

...és ennek is csak 15%-a zöld...ha kiszárad akkor is.

Ez itt alant a cserjével már 25%ban is beszámítható!

Ennek lehetne 40%-a beszámítható!
Ha ez alatt van 81 cm-es termőréteg, akkor ez számítható be 75%-kal.
Na meg a japán akác soron belülre ültetett nyomorult gingko biloba sor. (Lássuk meg, mire mennek a beton között.)
Ha tehát ennek a törvénytelen gyereknek valahányad része "zöld felület," ..............az a  felének a fele lehet.
És akkor nem beszéltünk arról sem, hogy vagy vagyonba kerül a fenntartása, vagy kiszárad mind.

Különösen a baán- Münchausen által emlegetett "hatalmas méretű fák", melyek közönségesen csak túlkoros, és gyenge minőségű, faútlevéllel nem rendelkező husángok. Ezek ebben a fa konténerben 5 év alatt elpusztulnak. Legkésőbb.

És vannak jól megfizetett firkászok, bloggerek, akik visszaöklendezik amit a szájukba adnak. Sem erről nem tudnak semmit, sem arról, hogy a mélygarázs, a kiállító hely és a múzeum között mi a különbség.
De akit jól megfizetnek az olyan lelkes, hogy a nyelve söpri a mélygarázs promenádját.
És a nép kajálja: bezzegeket, a művész mélygarázst, a csodát...
Alig hihető mértékű mind a kollaboráció, mind a tudatlanság, mind a vakhit.

Miért ültetik még mindig a nyugati ostorfát?

„A magyarok nem akarnak migrációs társadalomban élni” harsogja a rádió. És épülnek a kerítések, fegyverrel őrizzük a nyulak üregeit is.
De vajon miért akarunk migrációs „természetben” élni?
Mert az „igénytelen” özönnövényekkel ez a baj: minden 1 milliméteres résbe befurakszanak, és csendben elpusztítanak maguk körül minden más növényt.
Rengeteg nyugati ostorfát elültettek a fővárosban a „10 ezer új fát Budapestre” választási hakni keretében. Rajta kívül nem is sok maradt életben, hiszen csak ő bírta ki gondozás nélkül. Ezért hurcolták ide Amerikából, mert gondozás nélkül is vígan él. Akár a háztetőn is.

Nem elég ugyanis megnézni, hogy milyen szép fasor lesz belőle!. Meg kell nézni azt is, milyen hatása van egy egy gyomfának, fasornak a tágabb környezetére! A szomszédos kertekre ugyanúgy, mint a magját fogyasztó madarak vonulási útvonalán is.
A februárban tömegesen érkező fenyőrigók nem csak az ország határain belül terjesztik a magját, hanem elviszik a Balti országokba is. Ilyen a növényi invázió!
A Városligetbe is jut mostanában bőven ny.ostorfa.
Mert semmilyen létező szabályt nem tartanak be a „vagyonkezelők” az építők, a bontók, a közműfektetők. DE a régi ny. ostorfa sorok folytatását, és kiegészítését csak a ny. ostorfával tudják megoldani?!  Az érték pusztul, de megrögzött szokásainkhoz ragaszkodunk!
Érti ezt valaki: Rondó a levesbe, mert nem is fasor, hiszen görbe is, meg útjába került a kultúrának.
De a Kis Botanikus kert mellé és az OLOF Palme sétányra, meg az új költők sétányára mehet. Tömegével. Miért? Mert gyorsan nő. Okoztunk egy hatalmas kárt, a gyors, előkészítetlen múzeum építéssel, megfejeljük gyors, invazív fák ültetésével, mert a száz éves fák elpusztítása után mielőbb legyen ugyanakkora lombkorona, mint az építkezés előtt volt? Nem lesz, de terjesztjük a gyomfákat.

Nem csak ültetik a nyugati ostorfát a Ligetbe, hanem ÁT is ültetik! Nehogy magja szakadjon.
pl. az egykori Hungexpo épületek mellett átültettek egy hatalmas ostorfát.
5 millió forintba került! 2 kérdés kívánkozik ide:
1. Biztos, hogy ezt kellett megmenteni?
2. Hány fiatal, egészséges, nem tovább terjedő gyomfát ültethettek volna ennyi pénzért?
A Hungexpo épületeknél be kellett bizonyítaniuk a zenekedvelőknek, hogy mennyire aggódnak a fákért.

PR faültetés 18 millióért!
Hiába volt a Ligetvédők tiltakozása! Ráültették a sárga házra, majd annak bontásakor „lebontották” a fát is. Megérte! Így mulat egy gazdag ország.

Átültetés 2.0
Ez már idei történet! Ajtósi kutyafuttató, futópálya, és Kis Botanikus kerti „nagy fejlesztés” közben is sok fát kellett (?) átültetni. Nem csak kiszáradt berkenyét, hanem nyugati ostorfát is!
Kettőt egyenesen a kis Botanikus kertbe. Biztosan oda is kell elrettentő példa. Miből tudná meg a jövő nemzedéke, hogy mit NE csináljon? A nagyobb hatás kedvéért ezeket más, régen ott élő fák alá, vagy szorosan mellé!
Ahogyan az a Galapagos ZOO-tól már megszoktuk. És most újra őrá bíztak újabb sok sok fa átültetést. Miért?
Ő maga bizonyította látványos hozzá nem értését, gátlástalanságát. 20 biztonsági őr védőgyűrűjében vezényli a teljesen szabálytalan faátültetéseket. Haltenyésztőre bízzuk a fák átültetését! De esze ágában sincs a tervezés fázisában tudomásul venni, hogy ahol értékes fa, facsoport van, oda nem kanyarítok sportpályát, futókört, múzeumnak látszó építményeket.

Nálunk az ilyet „Vagyonkezelőnek” hívják, és éppen 99 évre bízzuk rá az ország, a főváros egykori büszkeségét, a Világörökség védőzónáját… fejlesztésre! Ez a vagyon a fővárosé!

Bízzunk a jövőben!? Már csak 95 évig marad ő a Vagyonkezelő! Addig azt csinál, amit akar? Se ellenőrzés, se kontroll, se önkontroll, csak nézzük, mint pusztul el a Liget, és a természetes élőhelyek.
Hiszen ki követi nyomon, honnan származnak a kertekből kiömlő, a sövényeket ritkító, majd elpusztító ostorfa csemeték? Még mindig nem fogtuk fel, Kvassay Jenő szavainak jelentőségét?
„Különösen sohasem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy nem mindig ott keresendő a baj oka, ahol az fellép, hanem attól sokszor igen nagy távolságra; és ha a gyógymódot helyben alkalmazzuk, lehetséges, hogy ott éppen célt érünk, de máshol új rendetlenséget idézünk elő, vagyis a bajt csak már pontra helyeztük át.”

A Körúti fák magja nem a körút aszfaltjában fog kicsírázni, hanem mindenhol, máshol, ahol tud.
Ma már a nyugati ostorfa ültetése olyan károkozás, mintha állatvédelem ürügyén patkányokat szaporítanánk.
Lássunk tovább a körúti fényfűzér- hordozóknál! Itt nem arról van szó, hogy szép vagy nem, tetszik vagy nem.
Szemléltetésül néhány kép a „senki által nem ültetett”, "ingyen nőtt" "igénytelen" de rohamosan szaporodó, mindent elpusztítani akaró egyik özönfáról, a nyugati ostorfáról!

Alig látszunk ki az idegen honos, gyomfáktól! Máris növényi "migrációs" természeti körülmények között élünk.

és tétlenül nézzük.

Néhány madár megpihenhetett a Városligeti tó bevezető csatorna pontjánál. Ivott, kakilt és most nézzük az nyugati ostorfákat.

Ostorfa az Andrássy úton?

Az ostorfa szó hallatán sokak hátán jeges borzongás fut végig. A betelepített, amerikai származású NYUGATI ostorfa nagyon visszaélt a vendégszeretetünkkel. Ész nélkül terjed, minden kertet, sövényt ellep, kipusztít.
Ezért tiltakoznak a hazai növényvilág védelmezői a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) ültetése ellen.

De vajon kell- e félnünk az Andrássy útra tervezett déli ostorfától?
Nem, hiszen tudjuk, hogy a déli ostorfa Európában őshonos, elsősorban a Földközi tenger környékén, tehát a mediterrán tájakon. Mondjuk ezt ma, 2020-ban. Ha azonban a régi Osztrák Magyar Monarchia térképét rávetítjük Európa domborzati térképére, azt látjuk, hogy déli határa a Földközi tenger. A növények nem tanulnak társadalom földrajzot, nem ismerik az országhatárokat.  Annál inkább az éghajlati öveket, a csapadék- , és talajviszonyokat. A déli ostorfa elnevezés (Celtis australis) Európa déli, melegebb éghajlatú régióit jelenti. Honnan, és mióta tudjuk, hogy a déli ostorfa nem behurcolt faj, hanem a MIOCÉN korban is itt élt a mai Magyarország területén is?  Dr Greguss Pál botanikus munkáit olvasva kiderül, hogy Füzérkomlós  (Sátoraljaújhely környékén )élt a szarmata korszakban. Itt találtak ugyanis a geológusok megkövesedett fákat az 1920-as években. A törzsek és a termések szövettani vizsgálatából kiderült, hogy a déli ostorfa, a kőrisek és a juharok alkottak erdőt e tájon.
Arra következtetett ebből a leletből, hogy a miocén korban (szarmata), ezen a vidéken, olyan enyhe klíma uralkodott, amely a mai Földközi tengerihez és a Kaukázus déli lejtőihez hasonlíthatóan meleg lehetett.

Botorság lenne azonban CSAK azért ültetni déli ostorfát, mert errefelé 10 millió éve is élt. Nem is erről van szó! Hanem arról, hogy a korábbi csodafából, a nyugati ostorfából mára komoly természetvédelmi veszélyforrás lett. Fékezhetetlenül terjed, és mi annyira nem műveljük a földterületeinket, hogy minden rést azonnal elfoglalhatnak a nyugati ostorfa magról kelt példányai. A déli ostorfának nincs ilyen agresszív, mindent kiszorító ambíciója. Ez önmagában elég ok lenne a déli ültetésére.

A nyugati mellett fel szokták sorolni érvként, hogy bírja az utak sózását, a száraz, meleg nyarakat, a brutális visszavágásokat, a még brutálisabb levegő szennyezettséget. Na és gyorsan nő.

Mára elegendő tapasztalatot begyűjtöttünk a Nagykörúton, a Stefánia úton, a Nagy Lajos király útján, és számos lakótelep parkjaiban.
Azaz. bírja a visszavágást, de 3-4 visszavágás után kikorhad a belseje, törékennyé válik, és nagy százalékban el is pusztul. Ezzel megrövidítve az amúgy is csak 70-80 éves életkorát.
10-15 éves korától növekedése lelassul, és onnantól egyáltalán nem nő gyorsabban, mint hazai fáink.
Az éghajlat melegedésével megjelentek a kártevői is. Nem is sérthetetlen tehát. A városi ember is rájött, hogy nem csak az autók alvázát, a közműhálózatot, hanem a fákat is tönkreteszi a sózással. Homokkal kevert élővilág barát szerekkel síkosság mentesítjük az utakat.
A nyugati bírja a levegő szennyezettségét! Ez miért a nyugati ostorfa ültetése melletti érv? Miért nem a levegő szennyezettségének gyors megszüntetésére? Nem a mai elviselhetetlen levegő szennyezettséghez kell gyomfát ültetni, hanem odáig kell csökkenteni a levegő szennyezettséget, hogy abba se mi, se a fák ne pusztuljanak bele.

 Ne féljünk tehát a déli ostorfától, hiszen ő itthon van, csak kiszorítottuk őt a nyugati ostorfával.

Az aggódók szeretnék látni ezt a déli ostorfát, de vajon hol találkozhatunk vele? A Parlament és a Fehér ház között, az Olimpiai parknál gyönyörű dupla fasorban megcsodálható.

Láthatók szép példányai a Dohány utcai zsinagóga előtt is, ahol összehasonlíthatjuk a rücskös törzsű, hosszú, lehajló vesszőket nevelő nyugati ostorfát, az inkább felfelé törekvő koronájú, sima törzsű déli ostorfával.

Egy hatalmas, idős déli ostorfa található a Bethlen téren (VII. ker), az Állatorvos tudományi Egyetem épülete  előtti mélyedésben. Összehasonlítva a vele szemben ültetett nyugati ostorfával, azt találjuk, hogy annyira nem lecsüngő a koronája, hogy csonkolás nélkül is elsétálhatunk alatta, holott a több évtizedes fa kb. fél méterrel a járda szintje alatt nőtt. A WC melletti nyugati ostorfát fiatal kora ellenére máris vissza kell vágni, hogy ne verje le a kalapot a fejünkről.
Azaz a nyugati ostorfa ültetéséből csak a láncfűrészes embereknek van haszna, a kártétele pedig felbecsülhetetlen. Kiszorítja a hazai növényvilágot, a sövényekbe furakszik, a kerítéseket feszegeti.
Régen tilos lenne elültetni belőle egyetlen darabot is. Mégis százával ültetik azok a hasbeszélők, akiknek a torkában elakadt, a „igénytelen, gyorsan nő, bírja a csonkolást” lemez.
Baj tehát, ha déli ostorfa kerül az Andrássy útra? Nem. SŐT!
Baj, ha 39 méter magas üvegházat építünk a Miocén megidézésére? Igen. Nagyon nagy hiba!
Ma is és a miocénben is szabadon éltek a juharok, kőrisek és a déli ostorfa. Akkor ma miért kell hozzá üvegház?Mert építeni szeretünk?

De nyugodtan bízzuk az Andrássy út fásítását a hozzáértőkre! És szóljunk, ha valamivel nem értünk egyet. Mert csak így jutunk el a tisztázó beszélgetéshez.
Mit csináljunk a gátlástalanul nyugati ostorfát ültetőkkel?
A XXI- században nem divat már az olajban megsütés, hát hozzunk rá jogszabályt, hogy ne ültethesse.
És büntessük meg azzal, hogy köteles legyen a saját költségén kiirtani az ő nyugati ostorfáinak újulatait.
Van várost-falut, erdőt-mezőt elborító gyomfa is egy néhány:  a nyugati ostorfa, a bálványfa, az akác vagy zöld juhar és az amerikai kőris. Ne engedjünk, hogy miattuk szűnjön meg a hazai növénytakaró!

Tiltakozni az ellen kell, hogy zöld özönként terjedjen mindenhol a nyugati ostorfa. pl. ne ültessük tömegesen a Városligetbe, a Nagy Lajos király útjára,sehova!
Remélem, a város hamar megszereti a jövevényeket, a faültetők pedig egyre több figyelemmel fordulnak az Európában honos fafajok felé, és felfedeznek új fajtákat, változatokat.
Lehet kísérletezni is. Inkább, mint a régi nótát fújni, akkor is, ha az már senkinek nem jó.

A sárga levelű, szemölcsös törzsű a nyugati ostorfa. A még zöld levvél sima szürkés törzzsel, a déli ostorfa

A nyugati ostorfa törzse

Régi és új ültetésű nyugati ostorfa a Nagy Lajos király útján fent

A VII. ker-i Állatorvos Tudományi Egyetem déli ostorfája.

A szép, sima törzsről készült fotót nem engedi feltölteni.

 Végül nézzük a nyugati ostorfa agresszív terjeszkedését! Kiölte a fagyal sövényt, és árad a járda felé.

Így kezdődik a kert elbozótosodása a Hungária körút házainak kertjében. Százával kelnek ki a kis nyugati ostorfák. Ha nem húzzuk ki, mielőtt arasznyi lenne, később már csak kiásni lehet. és elindultunk a gondozatlan kert felé vezető úton.

Másképpen próbálkozom majd.

A főpolgármester nem törődhet bele, hogy a miniszterelnök az önkormányzatiság elvét lábbal tiporva megakadályozza választási ígéretei teljesítésében!

                                            Nyilatkozat

 Az elmúlt években szakemberek, szakmai szervezetek, parkhasználók, a környék lakói ismételten szót emeltek a Városliget beépítése ellen – sajnos, hiába. Az Országgyűlésen 2013 végén három nap alatt keresztülerőszakolt törvény a Városliget sorsát lényegében kivette az önkormányzatok kezéből, a főváros által ezt követőleg alkotott építési szabályzatok pedig szabad utat engedtek a rombolásnak. A „Múzeumliget” terve az erőszak és a hazugság jegyében született. Oda nem illő épületekkel (Biodóm, Nemzeti Galéria tervezett épülete stb.) teszi tönkre a Liget történelmi arculatát, kikezdve annak közpark-jellegét. Az okozott kár ma már jól látható. Az épületek, utak, vezetékek, sportpályák és vendéglátóipari egységek kedvéért fák sokaságát távolítják el, és a fővárosiak kedvelt pihenő-helyét átalakítják forgalmas vigalmi negyeddé. A város és a Liget közé tolakodó Néprajzi Múzeum hatalmas betontömbje ellen a világörökségi helyszínért aggódó UNESCO is óvást emelt.

 A rombolás a 2019-es önkormányzati választások után sem állt le. A Városliget Zrt. semmibe veszi a kormány és a főváros megállapodását, ami a még el nem kezdett épületek elhagyásáról szólt. Új építési engedélyekért folyamodtak, elszabotálják a volt Petőfi Csarnok és a Közlekedési Múzeum területének rendbetételét. A Városligeti tó felújítására hirdetett tervpályázaton olyan nagy kiterjedésű mesterséges vízrendszer tervét fogadták el, amely ellenkezik az érvényes építésügyi szabályozással, és vállalhatatlan kockázatot jelent a Liget vízháztartására nézve.

 A Tarlós-féle városvezetés cinkos együttműködése a Városliget ellen elkövetett merénylettel hozzájárult ahhoz, hogy a FIDESZ-KDNP 2019-ben Budapesten vereséget szenvedjen az önkormányzati választásokon. Utódaik nem törődhetnek bele, hogy a kormány napi érdekekhez szabott rendeletekkel, az önkormányzatiság elvét lábbal tiporva megakadályozza őket választási ígéreteik teljesítésében.

 Felszólítjuk a főpolgármestert és a Városligettel szomszédos kerületek vezetőit: tegyenek meg mindent legértékesebb történelmi parkunk megmentése érdekében!

Dokumentálják, minősítsék és folyamatosan tegyék szóvá a Városliget beépítésével okozott károkat, valamint az elkövetett hibákat és szabálysértéseket!

Tulajdonosi jogaikkal élve kérjék számon a Városliget Zrt-n a rájuk bízott közvagyon hanyag kezelését!

Kezdeményezzenek büntetőjogi eljárást a Biodóm csődtömegéért felelős személyek ellen!

Korlátozzák a vendéglátóipari egységek számát, a hozzájuk tartozó teraszok nagyságát, a behajtási lehetőségeket!

Kényszerítsék ki az építkezések folytatása reményében elkerített területek gyors rekultiválását!

Ügyfélként kapcsolódjanak be a folyamatban lévő építési engedélyezési eljárásokba, és támadják meg azokat, hivatkozva a társadalmi egyeztetés elmaradására, valamint a természeti és kulturális környezetnek okozott kárra!

 Szálljanak szembe az önkénnyel: ha így tesznek, továbbra is számíthatnak választóik támogatására.

 A Karátson Gábor Kör nevében:                                          

 Gulyás András, Lányi András, Pákozdi Imre, Schiffer András, Schneller István

 Budapest, 2020. október 26.

Miért kellene ide egy meghamisított Városligeti színház?

Kivizsgálást kérünk a BIODOM és a többi épület ügyében!

A tóhoz készülő beton csatorna mibe kerül? mit pusztítanak el miatta? stb.