2021-ben volt 550 éve, hogy Nürnbergben megszületett Albrecht Dürer.
Idősebb Albrecht Dürer aranyműves, és Barbara Holper 3. gyermeke (a 18-ból).
Ebből az alkalomból készítette róla Kolodkó Mihály ezt a szenzációs miniszobrot. Münchenben a Magyar konzulátus kertjében helyezték el. Ifj Albrecht lép ki a fából készült nyitott ajtón. Ez az ajtó édesapja pecsétnyomóját idézi.

Budapesten ugyanekkor nem történik semmi.
Érdekes módon Magyarországon szeretnek halálának évfordulójáról megemlékezni, és felhasználni minden 8-ra végződő évet arra, hogy magyarosítsák őt.
1928-ban kezdődött a név-magyarítás, amikor Ifj Albrecht HALÁLÁNAK 400. évfordulójára emlékeztek. E jeles dátumot ünnepelve lett az erzsébetvárosi István utca Városliget melletti szakasza Ajtósi Dürer sor.
Bizonyára azért, mert az ünnepelt sem, és a Gyula melletti Ajtósról elszármazott édesapja sem írta le így a nevüket soha életében, de bárhol olvasol a két nagyra becsült művészről, nyomát sem találod ennek a faramuci névnek.
 
2008-ban – (szintén halála évfordulója) Nürnberg és Gyula együttműködésében kétnyelvű kiadvány látott napvilágot, melyben a két város lerója tiszteletét és az Ajtósi Dürer sor 1. alatt ezt az emléktáblát helyezik el.
Valaki rég elvitte.

Mi köze van Ifjabb Albrechtnek Magyarországhoz? Semmi. Beszélt vagy 5 nyelven, de a magyarul nem.
De 1928-ban minden híres ember magyar volt, éljen bárhol a világon. Az apja nagyon nagyon fiatalon elhagyta Magyarországot, a Gyula melletti kis Ajtós nevű tanyát....és kitartó szorgalommal, tehetséggel megáldva lett kora legelismertebb aranyművese Nürnbergben.

Albrecht junior inkább festeni szeretett. Fantasztikus tehetsége volt a rajzoláshoz, a fa-, és rézmetszéshez, de művészetelméleti írásaiban geometriai és anatómiai tudása is lenyűgözte kortársait. Pontos leírást hagyott az utókorra a napóra készítéséhez.  Galilei és Kepler forrásmunkaként tekintetek AD írásaira.
(Magyar egyetemisták ezért nevezték el egyik matematikai versenyüket Dürerről.)
A korban szokásos idealizált növény és állatábrázolásokkal szakított. Szenvedélyesen szerette és ismerte a növényeket, állatokat tudatosan megfigyelte és aprólékosan lerajzolta őket ott, azon a helyen, ahol meglátta őket. Az így készült rengeteg rajzból, vázlatból lettek azután a tájképi ábrázolások, a Fiatal mezei nyúl, a Fűcsomó, a Kankalin.

Örüljünk hát, hogy a Magyarországról elszármazott Albrecht és fia is kibontakoztathatta istenáldotta tehetségét Nürnbergben. Tekintsük őket akár magyarnak akár németnek, tehetségük, szorgalmuk, életművük után megbecsülés és tisztelet illeti őket.
Nevüket nem használnám (el) sem irodaházra, sem alternatív szórakozó helyre. Pláne akkor nem, ha az utóbbinak már nem is a XIV. kerületi Ajtósi Dürer sor ad otthont.
Érzi még valaki rajtam kívül, hogy milyen abszurd a „bontják a Dürert!” felkiáltás?

Meg elköltözött a „Dürer”? Vagy az MSZMP székház? Uram bocsá’ a „Kádár uszoda”? Úgy Dürerezünk, hogy a beszélők 99%-a nem is tudja kiről van szó. Honnan is tudná, amikor ennek így semmi értelme!

Budapesten a DÜRER milyen születésnapi ajándékot kapott 2021-ben, az 550. születésnapjára?
Garancsit, aki minden józan észt, törvényt, előírást mellőzve elkezdte a Szent szív zárda épületeinek bontását. Megpróbáltad elhelyezni a NER-ben Albrecht Dürert?
Ajtósi Dürer utca van a XIX. kerületben és Pécsett is. Akkor most hol és mit bontanak? És az utcanév változtatásban világbajnok országunkban ez hogy úszta meg, hogy valaki észrevegye és tegyen ellene?

Végül játsszunk el a név-magyarítással! Megkapnám én azt a levelet, amit Raádi Rádi nak címeztek?  azért, mert Édesapám szülőfaluját így nevezték, amikor ő született, és Rád lett, amikor én születtem?
Kartali Kiskörösi? ? Ki ismerne rá ebből az elnevezésből a mi Petőfi Sándorunkra?
Ezzel az eljárással hozták létre az Ajtósi Dürer nevet.

Ifjabb Albrecht Dürer így kapta ezt a magyar nevet, a magyaroktól. Eltűnt tehát a keresztneve (Albrecht) de megkapta édesapja szülőfalujának nevét. Kétszer. Magyarul és németül.

Albrecht Dürer a világhírű tehetséges, sokoldalú festő, rajzoló, fa-, és rézmetsző, a geometria, a csillagászat és az emberi test anatómiájának, mozgásának alapos ismerője, tanítója.

Napjainkban, bontják a „Dürer”-t, ami a Sacré coeur zárda és iskolaépület bontását jelenti.
Van, aki sajnálja, hogy elköltözik a „Dürer”, és a város végén is megtartja a „Dürer” nevet.
Ha oligarchánk neves lakó-, és irodaparkot óhajt építeni, azt is nevezheti „Dürer”nek.
Vajon a bontók, bulizók, befektetők tudják, hogy micsoda nagy művész nevét köznevesítették?
Megtehetik? Mert az Ajtósi Dürer még azoknak sem mond semmit, akik Albrecht Dürer munkásságának tisztelői. Hiszen ilyen néven a művészettörténet nem tart nyilván művészt.
Hogy honnan lehet tudni, hogy az aranyműves idősebb Albrecht Dürerről, vagy a fiáról nevezték-e el ezt a féloldalas utcát? Csak onnan, hogy 1928-ban a fiatal Albrech HALÁLÁNAK 400. évfordulóján kapta ezt a nevet, amit sem ő sem a kedves papa soha sehol le nem írt.

Az idősebb Albert elbeszélése alapján a fia jegyezte le, hogy a papa, egészen fiatalon a Gyula melletti Ajtósról vándorolt be Nürnbergbe. Kora megbecsült aranymetszője minden tudományát Nürnbergben és Európában vándorolva szerezte.

Felfoghatatlan, hogy ezt az abszurd utca elnevezést még senki nem akarta megváltoztatni.

Talán majd most? Lehetnénk mondjuk Garancsi utca? Vagy Tolvajok sétánya?

De békén hagyhatnánk a Dürereket. Ha már megbecsülni nem tudjuk őket.

önarcképe

A Kezek 1508-ból. Elég régóta Imádkozó kezek néven ismerjük. Eredeti címe a Kezek volt. Jellemző Ifj Albert Dürerre, hogy élethűen rajzolta a kezeket is és nem idealizálva.