Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

A kanadai miniszterelnök ajándéka

2017. július 02. - Garay Klára

A kanadai miniszterelnök Magyarországon 2009.

                                                                                                              In memoriam Nick Garay

Különös, hogy a Városligetben élő számos fáról nem szoktak említést sem tenni, ha az „csak” emlékfa.

Nem szoktak megemlékezni még olyan 110 éves fasorról sem, mint a Rondó, hiszen a Nagy Építkezés útjában állnak. 87-en vannak, mégsem.
Nemrég olvastam egy kerületi képviselő asszony tollából, hogy azért jó, hogy múzeumok épülnek a Ligetbe, mert azokból lehet tanulni, a „fáktól pedig nem lehet tanulni semmit”.

Hogy ez többet mond az adott képviselő mentális állapotáról, mint a fákról, az most nem képezi beszélgetésünk tárgyát.

De ha tanulni akarna esetleg a Képviselő asszony, akkor nagyon siessen, hogy megnézze az alább megénekelt emlékfát és a mellette fekvő emléktáblákat.

Ennek a juharnak ugyanis komoly esélye van arra, hogy áldozatul essen a tanulás templomának, a Néprajzi múzeumnak.

Íme, egy csinos kis juhar, az 56-os emlékmű (Vaskefe) Homokóra felé néző oldalán, a tölgyek sorába ékelődve. Nem hívja fel magára a figyelmet, nem túl nagy, nem túl vastag, nincs szép virága. De a mellette lévő emléktáblákon nagyon szép írás olvasható. 3 nyelven. Magyarul, angolul és franciául.

 img_1828.JPG

 Olvassa csak képviselő asszony! Mindhárom nyelven, hogy mindenki megértse!

 img_1731.JPG

img_1732.JPG

img_1733.JPG

Most több dolgon is elgondolkodhat, ha elolvasta.

  1. Hogyan lehet megbecsülni azokat, akiket a hazájuk nem becsült meg annyira, hogy ne veszélyeztesse létüket, megélhetésüket, szellemi és fizikai szabadságukat.
  2. Hogy amikor a történelmi helyzet ezt lehetősé teszi, az óhazában is kifejezze ezt a megbecsülést.
  3. Hogy történelmi események, helyzetek megörökítésére fákat is lehet ültetni, nem csak gigantikus, soha nem volt „történelmet” hazudó szobrokat állítani.
  4. Hogy az utókornak dolga megőrizni elődeink emlékeit, tapasztalatait. Nem azért, hogy valaki ellen használjuk őket, hanem azért, mert valamilyen viselkedést elismerünk, tisztelünk, megbecsülünk..
  5. Nem úgy, hogy a Világörökség védőzónáját alkotó Városligetbe, a világ első tervezett közparkjába, azt elpusztítva beleépítem a nagyapám ködmönjét megőrző Néprajzi múzeumot, holott azt építhetnék bárhova máshova is!
    2016051757.jpg
  6. Nem úgy, hogy ezzel a Parlament nagyságú épülettel megsemmisítem a Városliget hajdani bejáratát, fogadó terét, a Rondót, közel 90 db 110 éves fával együtt………….. némi haszonért.
  7. Nem úgy, hogy az 56-os eseményeket megidéző emlékmű környezetére síugró sáncot építek, mert az olyan kapu-szerű.
  8. Nem úgy, hogy a gigantikus épülettel még ezt az emlékfát és emléktáblát is elpusztítom, mert felvonulási, sittszállító és építőanyag lerakó hellyé teszem. Ezzel ugyanis megcsúfolom azok emlékét, akik egy diktatúra helyett a szabadságot választották. De azét a népét is, aki őket befogadta! Az ártatlan fáról nem is beszélve. Mert ezek a lopakodó kerítések egyre nagyobb és nagyobb területeket hasítanak ki a Ligetből. És egyre közelebb kerülnek ehhez az emlékfához, a Washington sétányon lévő Szabadság fájához, az emléktáblája máris kerítésen belül rekedt. Csak idő kérdése, hogy a többi szoborral együtt eltűnjenek, és ismeretlen helyre kerüljenek.

Nagyon remélem, hogy a kanadai kormány, a nagykövetség, vagy a kanadai magyarok felemelik a szavukat ez ellen a pusztítás ellen.

Hátha legalább az Ő emlékeik megmaradhatnak. Hátha a kanadai magyaroknak is lesz okuk jó szívvel emlékezni az óhazára.

Élj sokáig kis jávorfácska! Ne kelljen majd azt mondanunk: Éltél az ültetésed után 8 évet, és elpusztítottak, ahogyan az 56-os mártírokat. Itt az emlékmű és a lyukas zászló között!img_1828.JPG

A Rondó két csodaszép tölgyfája, az első világháború korából és a 2009-ben ültetett kis juhar.

 

  1. július 2. GK

1-2 apróság a Dózsa mélygarázshoz!

Elnézését kérem, hogy később csatolom a kiegészítést a fellebbezéshez.

Azonban ez két fontos kérdés kimaradt az első szövegből…pedig ezek is igen fontos tényezők!

  1. Szinte abban az órában, ahogy lezártam a fellebbezést, kiderült, hogy rövidesen kezdődik a Néprajzi múzeum építése, melynek állítólag már építési engedélye is van! Hatástanulmány és a lakosság, a szakmák bevonása nélkül? Hogyan lehetséges az, hogy legalább a Dózsa György út mentén épülő Színház –Dózsa Mélygarázs- Regnum emlékhely- Néprajzi múzeum nem számítanak összetartozó tevékenységnek és el tudott készülni az FTV kumulatív hatásokat bemutató „hatástanulmánya” ezen épületek említése és számba vétele nélkül? Hogyan lenne érvényes akkor az a megállapítás, hogy MINDEZEKNEK NINCS JELENTŐS környezeti hatása?zold_teto_a_neprajzin.jpg

ez a megállapítás különösen érthetetlen, ha tekintetbe vesszük, hogy a fenti épületek nélküli kumulatív hatásvizsgálat is kimondja, hogy

”Megvalósulás esetén 2031 távlati állapotban – a 2021 nélküle állapothoz képest –

túllépés várható:

  • Dózsa György út – kb. +0,1-1,6 dB
  • Ajtósi Dürer sor – kb. +0,1-1,6 dB
  • Hermina út – kb. +1,3-2,2 dB
  • Mór utca – kb. +0,9-1,0 dB
  • Reitter Ferenc utca – kb. +0,8-1,2 dB
  • Szent László út – kb. +1,0-1,3 dB

            Mennyivel fogja meghaladni a zajterhelés a határértéket, ha mindezek megvalósulnak? És ha meghatározható, hogy meddig terjed a zaj, miért nem adható meg tisztességgel a hatásterület? Vajon így sem lesz „szignifikáns” egészségkárosító hatás?
Különös tekintettel arra, hogy nem egy, hanem 2 db Parlament méretű épület épül egyidőben: a Dózsa mélygarázs és a Néprajzi múzeum!
ÚJ EVD készítése szükséges, a most megismert tények alapján!

  1. „A mélygarázs építését megelőzően a szükséges közműkiváltásokat el kell végezni. A közműkiváltásokat, valamint az épülő közműveket az 1.2.8. fejezet részletesen tartalmazza.” Csak a végkövetkeztetésben nem jelölik hatásterületként, mintha nem lenne része az építkezésnek! Az! Mintha nem járna hatalmas forgalmi dugókkal és leírhatatlan zajjal! CSAK a közműfektetésekkel együtt megállapított munkaterület után beszélhetünk arról, hogy számba vették a várható környezeti hatásokat! Mely munkálatokról a lakosságot szintén kötelesek tájékoztatni!

3 A Dózsa mélygarázs esetében a rajzból nem látható, és ki sem következtethető, hogy a falak rögzítéséhez használandó „lőtt betonos rézsü megtámasztás” a határoló falaktól hány méterre lövi a betont! És vajon mekkora rezgéssel, zajjal jár? És vajon kikerüli-e a fák gyökereit, az útburkolatot, a közműveket?

 Az arányokat nézve ennek a rézsű-támasznak a területe jóval nagyobb lesz, mint maga az épület!

3.       A szöveg és a képek gyakran ellentmondanak egymásnak. Nem tudhatom, hogy a hely nem ismeretéből származik-e ez, vagy a lakosság szándékos megtévesztése, vagy utólagos informálása a cél? Az eredmény azonban hitelteleníti a teljes EVD-t!

Kérdés: az alábbi térképen hol van az Ajtósi Dürer sor? Hol a Városligeti körút? Hol az Ocskay László út?
Sajnos ebből az látszik, hogy amikor a forgalmat ráterelik a Stefánia- Olof Palme- Városligeti körút útvonalra, (melynek Dózsa György útig tartó szakasza ma Ocskay László nevét viseli) egyúttal ezt az útszakaszt a továbbiakban Ajtósi Dürer sornak tekintik? Elvéve ezzel a Városliget területéből a fent jelzett területet? ( Ahova kutyafuttatót és futókört ígértek a tudatlan, és hiszékeny városlakóknak?)

Ezt az eljárást mi már jól ismerjük! Így lett a Dózsa György úti fasor ( 102 db japán akác) is a Dózsa György út része, ahelyett, hogy a Városliget történelmi határa (része) lenne! Kiszélesítették tehát a Dózsa György úttat. Így. És ezt mikor játszották el az Ajtósi Dürer sorral? Így már elég széles lesz az Ajtósi Dürer sor arra, hogy ekkora forgalom-növekedést meg kerékpárutat is tervezzenek rá…na és rávezessék a Kós Károly forgalmát. ( Most, hogy nincs Közlekedési hatóság, aki gátat szabhatna ennek az ámokfutásnak?)

Kérem, ezt is vegyék figyelembe az új EVD készítésénél!

 Amint látják, ha a környezetvédelmi „hivatal” dolgozói nem is, mi a lakosság szívünkön viseljük a Városliget és az itt élők, dolgozók, tanulók, gyógyulók, regenerálódók szempontjait és sorról sorra elolvassuk az elénk tolt papírhegyeket, és próbáljuk kihámozni ezen redundáns közlésekből az előlünk elrejteni szándékozott „apróságokat”.

Kérem, hogy a Kormányhivatal kötelezze a beruházót, a Városligetet vagyonkezelő Zrt-t, környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésére, a munkálatok felfüggesztésére, a teljes Liget területére is elkészülő hatástanulmány készítésére és az ország hatályos jogszabályainak tiszteletben tartására, a Városligetről gondolkodva a jó gazda gondosságára.

Természet-, és törvény-tiszteletet kívánok Önöknek jövendő munkájukhoz.

 

Budapest, 2017. június 16.                Tisztelettel:

                                                                                 

 

 

 

 

 

 

Wasington, szobor, emberi jogok, Városliget

2011. július 2-án hangzott el ez a beszéd a Washington szobornál...és képek arról, milyen ma a sétány

Budapest – A Kohányi Társaság július 2-án megkoszorúzta George Washington szobrát a Városligetben, amelyet Kohányi Tihamér, lapunk alapítója állíttatott éppen 105 évvel ezelőtt. A koszorúzáson Bartus László, a lap jelenlegi tulajdonosa, Kohányi Tihamér utóda mondott beszédet. Az alábbiakban közöljük az elhangzott beszédet.

Hölgyeim és Uraim, tisztelt Kohányi Társaság, az Amerikai Népszava olvasói, kedves Barátaink!

Engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem Önöket a Kohányi Társaság első nyilvános rendezvényén. Jelkép értékű, hogy erre az első rendezvényre itt, a Kohányi Tihamér által emeltetett George Washington-szobor lábánál kerül sor. Olyan időket élünk, amikor Kohányi ezzel a szoborral üzen a szeretett Óhazának, hogy vigyázzanak, soha el ne feledjék, hogy a szabadságnál nincs drágább kincs, nincs semmi fontosabb. Hogy az életnek, és mindennek, ami ebben az életben zajlik, alapja a szabadság. A demokrácia nem önmagában való érték, hanem annyiban tekinthető értéknek, amennyiben a legmagasabb szinten képes kifejezni, kiszélesíteni és megvédeni a szabadságot.

A szobor, amely előtt állunk, a szabadság szimbóluma. George Washington szabadsághős volt, a függetlenségi háború főparancsnoka és győztes hadvezére, aki tudta, hogy nem elég megszerezni a szabadságot, de meg is kell tudni tartani azt. Ezért a kivívott szabadság után legfontosabb céljának tartotta, hogy olyan alkotmányt hozzanak létre az Egyesült Államokban, amely örök időkre garantálja a szabadságot, védelmet nyújt politikai kalandorok, szélhámosok, önjelölt próféták, rögeszmés őrültek eszement próbálkozásaival, önkényével szemben. Amely megakadályozza, hogy bárki fölébe helyezhesse magát a többi embernek, hogy olyan jogot vindikáljon magának, hogy ő legyen a törvény, hogy ő megmondhassa, ki hogyan éljen, ki mit gondoljon, ki miben higgyen. Minden embert anya szült, ugyanúgy jön a világra és ugyanúgy távozik. Nincsenek született különleges jogokkal és mindenki másnál magasabb rendű képességekkel rendelkező emberek, akiket Isten arra predesztinált volna, hogy egy nép, egy nemzet örökös vezérei, diktátorai, autokratái legyenek. Csak olyan önjelölt emberek vannak, akik azt képzelik, hogy joguk van mások szabadságának korlátozására, jogainak csorbítására, a kizárólagos hatalom önkényes megszerzésére és megtartására.

George Washington, mint az amerikai alkotmány egyik megalkotója, tisztában volt azzal, hogy csak olyan alkotmány képes megvédeni a szabadságot és a demokráciát, amely a felvilágosodás eszméi alapján a hatalmi ágak szétválasztására épül. Ha valaki megnézi az amerikai alkotmányt – amelynek szellemi atyja Kohányi Tihamér kezdeményezésére e szobor formájában Budapesten áll –, az úgy épül fel, hogy a hatalmi ágakat veszi sorra. Elmondja azok feladatát, rendelkezik azok szétválasztásáról. Ez maga az amerikai alkotmány, minden szabadságot szerető nép alkotmányának alapja. Ez a társadalmi szabadság alapja. Ez az egyetlen eszköz arra, amely képes megvédeni egy országot bármilyen színezetű diktatúrától, önkényuralomtól, elnyomásától. Aki szabadságot akar a népének, az ilyen alkotmányt hoz létre, azt erősíti, védelmezi, és annak betűjét és szellemét is tiszteletre méltónak tartja. Aki a népét szolgaságba, elnyomásba akarja dönteni, aki nem szolgálni akarja a népet, hanem uralkodni rajta, annak első lépése az, hogy felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását garantáló alkotmányt, kiiktatja a korlátlan hatalom útjában álló fékek és ellensúlyok rendszerét. A történelem igazolja, hogy minden ilyen kísérlet tragédiába vezet. Aki ezt megteszi, nem véletlenül teszi meg, az az ember a szabadság ellen tör, az az ember elnyomást és diktatúrát készít elő. Nevezze az új rendszerét bárminek.

George Washington az amerikai nemzet atyja lett a hatalmi ágak szétválasztását garantáló alkotmánnyal. Első elnöke lett annak az országnak, amelyet nem véletlenül neveztek évszázadokon át „a szabadság hazájának”. Kohányi Tihamér, amikor ezt a szobrot állíttatta Budapesten, egyrészt köszönetet mondott az Óhazának a clevelandi Kossuth-szoborért, amellyel Magyarország az amerikai magyarokat arra emlékeztette, hogy soha ne feledjék el hazájukat, soha ne feledjék el a földet, ahol születtek, mindig legyenek a szívükben magyarok, együtt sírjanak és nevessenek Magyarországgal, érte haragudjanak és ne ellene, és legfőképpen soha ne legyenek közömbösek azzal szemben, ami a magyarok hazájában történik. És ha kell, ha a magyar nép bajba kerül, nyújtsanak segítséget Amerikából. Kohányi megértette ezt az üzenetet, és az Amerikai Magyar Népszava Szabadság című újságon keresztül számos alkalommal gyakorolta az amerikai magyarság ezt a segítségnyújtást.

Másrészt, Kohányi Tihamér ezt a szobrot azért állíttatta válaszul az Óhazának, hogy soha ne feledjék el azokat az egyetemes emberi értékeket, azt a szabadságot, amit George Washington életútja, munkássága, és amit az amerikai alkotmányban lefektetett alapelvek jelentenek, képviselnek. Soha ne engedjék, hogy ezt bárki elvegye tőlük. Ha ezt valaki megteszi, soha ne legyenek tudatlanok a szándékait illetően. Tudniuk kell, hogy akkor az az ember a legszentebb emberi jogaik, az egész életük, nembeli lényegük ellen tör. Ehhez senkinek nincs joga. Ez ellen minden erejükkel tiltakozniuk és harcolniuk kell. Ez George Washington és Kohányi Tihamér üzenete.

Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. Az ember lényege a szabadság. A szabadság olyan, mint a levegő. Akitől a szabadságot elveszik, az elveszíti alapvető emberi lényegét, küldetését, képességét, azt megnyomorítják, az abba megbetegszik, lélekben meghal. Aki az Istentől elnyert szabadságot támadja, korlátozza, annak tevékenysége átkozott.

Ezért a szabadságról soha senki nem mondhat le. Ne higgye senki, hogy kaphat akármit a szabadságért cserébe, amiért érdemes a szabadságot feláldozni. Nem lehet korrupt lélekkel egészségesen élni. Senkinek nincs joga belefojtani a másik emberbe a szót, a véleményt, megtiltani vagy korlátozni számára a gyülekezést, az érdekei védelmét, a világnézet szabad megválasztását, a hitek és egyházak egyenjogúságát, az egyenlő esélyeket biztosító szabad és titkos választást, az ártatlanság vélelmét, a magántulajdon szentségét, a társadalmi szolidaritást.

Ma Magyarországon mindennek az ellenkezője zajlik. Koncepciós perekre emlékeztető letartóztatások, a sajtó és véleményszabadság korlátozása, a magántulajdon semmibevétele, a gyülekezés mindenféle eszközökkel való korlátozása, a világnézeti szabadság, a felekezeti egyenjogúság felszámolása, jogtiprások, a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetése, a fékek és ellensúlyok kiiktatása. Magyarország elveszítette a szabadságát. Struktúráját tekinte egy olyan államszervezési modell körvonalazódik, amelynek alapjai Mussolini fasiszta államára emlékeztetnek.

George Washington pontosan tudta: ha megszüntetik a hatalmi ágak szétválasztását, akkor szükségképpen létrejön egy önkényuralmi, elnyomó rendszer, amelynek semmi sem szent, amelyben nincs törvény, nincs jog, kizárólag az uralmon levők érdeke és akarata számít. Attól a perctől kezdve mindenki veszélyben van, mert semmi nincs, ami az önkénnyel szemben megvédje. Washington tudta azt is, hogy egy önkényuralmi rendszer nem tud demokratikusan működni, és ha létrejön az elnyomó rendszer, akkor az menthetetlenül működni is fog. Ha működik, képtelen önmagát korlátozni.

Magyarország megint olyan helyzetben van, hogy figyelő szemét a Városligetre, és erre a szoborra kellene vetnie, és mindarra, amit ezzel a szoborral éppen 95 esztendővel ezelőtt Kohányi Tihamér üzenni akart a magyarságnak. Meg kell hallani ezt az üzenetet. Nem a demokráciáért kell harcolni, mert akkor csinálnak látszatdemokráciát. A demokrácia kereteinek megtartása semmit nem jelent, az még nem szabadság. A szabadságért kell harcolni, és ehhez olyan demokráciát követelni, amelyben nem sérül a szabadság.

Megtiszteltetés számomra, hogy mint Kohányi Tihamér jelenlegi utóda, aki most az ő székében ülök, emlékeztethetem erre a jelenlevőket és rajtuk keresztül minden szabadságot szerető embert. Az Amerikai Népszava az alapító szellemében és George Washington, az amerikai szabadság, a liberális, szabadelvű hagyomány, 1848 szellemében tekint a magyarországi eseményekre, és a maga eszközeivel mindent megtesz azért, hogy magyar testvéreink elveszni látszó szabadságát segítse.

Legyünk méltóak elődeinkhez.

Éljen a magyar szabadság!

p1010130.JPG

img_1783.JPG

img_1756.JPG