Tisztelt Főpolgármester úr! Jegyző Asszony! Képviselők!

Aggodalommal vegyes örömmel figyelem a Duna parti Építési Szabályzat újabb és újabb ütemének híreit.

Az öröm annak szól, hogy nagyon szeretném szépnek, gondozottnak és amennyire csak lehetséges, természetesnek, de legalább természet közelinek látni a budapesti Duna partokat. Boldog lennék, ha a rozsdaövezetek átadnák a helyüket kellemes pihenő, sétálós, rekreációs területeknek.
Az aggodalmat az okozza, hogy a szépen hangzó hirdetések, és mutatós tervek mögött ismerős problémák tucatjait vélem felfedezni.

1. A VÉSZ és a DÉSZ BÉSZ stb. bevezetésével valójában önkormányzati tulajdonú területeken induló beruházások előkészítése folyik. A speciális szabályozók felülírják az országos, a fővárosi és a kerületi szabályozókat, Előtérbe kerülnek a gazdasági haszon szempontjai, és hátra sorolódnak a környezetvédelmi, a lakossági érdekek. Ha jók az országos szabályozók, törvények, akkor miért nem aszerint épülnek a kiemelt beruházások? Ha az OTÉK és az Építési törvény nem felel meg a mai kor követelményeinek, akkor azokat kell módosítani!
   De így attól tartok, hogy városképi urbanisztikai káoszt okoz, hogy vannak országos, fővárosi, kerületi szintű szabályozók…és vannak a Városligetre, Margitszigetre, Népszigetre, Duna partokra vonatkozó szabályok!
   2013. „Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXIV. törvény – többek között – módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) fővárosi településrendezési eszközökre vonatkozó előírásait, bevezette a Duna-parti építési szabályzat (DÉSZ) fogalmát, és a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazást kapott arra, hogy a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területének építési rendjét és rendeltetését a helyi sajátosságoknak megfelelően rendeletben szabályozza.” idézet a DÉSZ. IX üteméből XI. kerületi szakasz

 2. A fővárosi Duna partokat XII. „ütemre” (= építési területre) osztották, külön- külön szabályozókkal, benne azzal a megfogalmazással, hogy azon belül is további kisebb építési területekre oszthatók. Így nem látok egységes koncepciót egy nagyon is összetartozó beruházás sorozat megvalósításában. De még riasztóbb, hogy a hatástanulmányok is egyenként készülnek és nem mérik fel az egész építkezés reális környezeti hatásait! Miért kell már az indulásnál sutba dobni a korrekt környezeti hatástanulmány készítésének lehetőségét? Miből fog kiderülni, hogy az építkezések milyen hatással lesznek a Dunára, annak vizére, közlekedésére, az ott élőkre, az intézményekre… a 12 beruházás összegződő hatása következtében?

• A VÉSZ-en edződött városlakó szívébe jeges rémület költözik az alábbi idézettől. ( IX. ütem, XI. kerületi parszakasz)

„:……..Budapest területének egy olyan gyöngyszeme, amely jelentős természeti, turizmusfejlesztési potenciállal rendelkezik, de jelenleg ezek az adottságok nincsenek kihasználva.”

Mi a biztosítékunk arra, hogy egyúttal lakosságbarát is lesz az az ingatlanfejlesztés, melyben kiemelt szempont a turisták vonzása. Ezt látjuk a Moszkva sétány kialakításánál is! Beton-térkő-sivatag.  A lakossággal, a civil szervezetekkel, legalább 10 szakma képviselőivel kellett volna előzetesen megbeszéléseket folytatni! Erre nem alkalmas, az internetre feltett, az egyszerű városlakó számára semmitmondó DÉSZ hirdetmény. 10 ezer emberből, ha 2 tudja miről van szó!
Hogyan tervezik teljesíteni az aarhusi egyezményben elfogadott vállalásokat a legszélesebb nyilvánosságra, az érintett kerületek lakosságának és a fővárosiaknak a bevonására?

(NEM TÁJÉKOZTATÁSRA! hanem közösségi tervezésre gondolok! NEM UTÓLAG, hanem a tervezés szakaszában…érdemi beleszólás jogával!)3. A „Duna partok” igen hosszú szakasza a világörökség területe. Tudomásom szerint szükséges beszerezni az ICOMOS állásfoglalását, ha a világörökség területén vagy védőzónájában beruházásokat valósítanak meg.

1. Kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ICOMOS nemzetközi szervezete által kidolgozott norma szerint elkészített örökségvédelmi hatástanulmányokat!

Megköszönöm, ha megküldik nekem is.

1. A hatástanulmányban minden részletre kiterjedően számba kell venni a terület örökségi értékeit, és pontosan ismertetni kell a tervezett beavatkozásokat.
2. a várható, lehetséges hatásokat, prekoncepció és részrehajlás nélkül
   1. Ha elkészült ez a hatástanulmány, kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ICOMOS véleményét, ellenőrzésének eredményét!
   2. Ha esetleg felkerült a Budapesti Világörökségek területe a veszélyeztetett világörökségi területek listájára, azt is hozzák nyilvánosságra!
      
      
3. A DÉSZ IX. üteménél (XI. kerület) hiányos az alábbi bekezdés. A Városépítési Főosztály miért CSAK az államigazgatási szerveket hívta fel nyilatkozat tételre? A Magyar Urbanisztikai Társaságot? A Tájépítészek Szövetségét? Levegő Munkacsoportot? Budapesti Városvédő Egyesületet?....stb szervezeteket megkeresték?
   Kérem, hogy hozzák nyilvánosságra az ő véleményüket is!
   2. A 2. mondatból nem derült ki, hogy mely szervek NEM tartják szükségesnek környezeti hatástanulmány készítését!
   3. De nagy öröm az aggodalom tengerében, hogy a hatástanulmány elkészítése mellett kötelezte el magát a DINP, a Katasztrófavédelem, a Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Természetvédelmi Főosztálya! És a hatástanulmány elkészítése elkezdődött. Köszönjük!
   4. Hogyan készül a hatástanulmány? Felszalámizzák a Duna partot és az egyes építési területekre külön külön készül, vagy összességében értékeli az építés és fenntartás hatásait? (Közvetlen és közvetett hatások)
   5. A „projekt” kijelölt hatásterületét is szíveskedjenek nyilvánosságra hozni!

„A Korm. rendelet szerint az előzetes tájékoztató szakaszban a környezeti vizsgálat tartalmára, készítésére vonatkozólag a kidolgozó Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály megkereste az összes érintett államigazgatási szervet és a környezeti vizsgálat készíttetésére vonatkozó nyilatkozatukat megkérte. Az összesítő táblázat alapján, a nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat készítését, továbbá a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Mindemellett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és Hatósági Szolgálata véleménye, a Budapest Főváros Önkormányzata Városigazgatóság Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleménye alapján a környezeti vizsgálat készítése indokolt.”

 A fenti idézetben a DINP szükségesnek tartja a hatástanulmány készítését, a táblázatos felsorolásban nem tartja szükségesnek. Melyiknek higgyünk?

1. Jó kezekben vannak örökségeink ennél az Örökségvédelmi Osztálynál?

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi

Felügyeleti Főosztály Örökségvédelmi Osztály

2016.10.20. - Műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szempontból

1. nem tartja szükségesnek.
   1. 14 szervezet nem nyilatkozott!!!! Hogyan lehet így megalapozott döntést hozni?!

- Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály…nem nyilatkozik egy olyan területről, ahol galéria erdők lehetnének?

- A Forster Gyula Örökségvédelmi központ?....igaz azóta megszüntették…de mi van helyette?

- Népegészségügyi Főosztály? Egy szava sincs hozzá?
Miért nem ragaszkodnak hozzá, hogy a nevezettek nyilatkozzanak!?  Ekkora beruházás a főváros minden lakóját, minden közlekedőjét érinti! Egyetlen hatóság vagy hivatal sem lehet néma! Pláne nem, ha felkérik erre. ( Bár a Népegészségügy jobban tette volna, ha nem nyilatkozik!) Vagy rövid volt a határidő? Mint sok nagy beruházás statáriális előkészítésénél?

 „A környezeti értékelés keretében új felmérések, vizsgálatok elvégzésére nem volt lehetőség” Ha nem készültek „új felmérések, vizsgálatok”, akkor réges régi adatok és spekulációk alapján merünk belevágni a Duna TELJES fővárosi szakaszának átépítésébe? TERVEZIK ÚJ FELMÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK ELKÉSZÍTÉSÉT? Még mielőtt konkretizálódnának a tervek?

Számos kérdésem lenne még, de ehhez valós társadalmi konzultációra és nem közmeghallgatásra lenne szükség.
(Konzultáció:

Magyar nyelv értelmező szótára)

 Boldog Új Évet kívánok Önöknek a KÖZ szolgálatához!

Tisztelt Képviselők, Főpolgármester Úr, Jegyző Asszony!

 A testület asztalán újra egy indítvány a Városligeti Építési Szabályzat módosítására.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy valójában mihez is adják a nevüket, ha elfogadják a VÉSZ újabb módosítását:

• A magyar parlament 2013. karácsonyán 5 perc alatt megszavazta, hogy a főváros és a XIV. kerület tulajdonát képező Városligetet be kell építeni. Erre törvényt is alkotott! Önöket, fővárosi képviselőket hatalmazta fel arra, hogy alkossanak olyan szabályokat, hogy egy akkor még ismeretlen gazdasági társaság jogi akadály nélkül ezt megtehesse.
• 2015-ben a főváros 99 évre hasznosításra átadta a Városligetet egy Ingatlanfejlesztő zrt- nek.
• Az így létrejött Városligeti Építési Szabályzat feladata volt, hogy az Önök jóváhagyásával, az ingatlanfejlesztő felmentést kapjon az ország hatályos építési szabályai alól! Jogi nonszensz, és visszaélés a jogalkotással. (Ez a beszédes nevű Városligeti Építési Szabályzat = VÉSZ. Valóban az.)
• Az, hogy az eredeti VÉSZ-t Önök mindig oda igazítják, amit éppen az ingatlanfejlesztő elkövetni készül, (vagy már el is követte) jogi abszurd, a lakosság, az ország és a világörökség értékeinek semmibe vétele.

Már engedélyezték az

• Országos Települési Építési követelmények (OTÉK) negligálását.
• A kormány megszüntette azokat a hatóságokat, melyek törvényességi felügyeletet gyakorolhattak volna a kiemelt beruházások fölött.
• Megszüntették a környezetvédelem intézményrendszerét, ugyanúgy ahogy az örökségvédelemét, vagy a közlekedési hatóság jogosítványait is.
  

Ilyen körülmények között Tisztelt Képviselők már régen nem az a kérdés, hogy engedjünk-e az ingatlanfejlesztő további kívánságainak, hanem az a kérdés, hogy miért van a fővárosnak még mindig élő vagyonkezelési szerződése ezzel a céggel?

Mivel a Városliget Ingatlanfejlesztő ZRT eddig sem tartotta be az ország hatályos törvényeit, folyamatosan megszegi a munkavédelmi előírásokat, az építési engedélyek kiadásától a favágásig semmilyen munkafolyamatban nem tiszteli a törvényeket, ezt a szerződést azonnal fel kell bontani.

Önöknek kötelességük a lakosság, a világörökség, a környezetvédelem, az önkormányzatiság elvének védelmezése. Nem nyújthatnak segítő kezet a világörökség lerombolásához. Javaslom, hogy lépjenek túl ezen a módosító javaslaton, és gombolják újra a kabátot: Először vizsgálják felül, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt hogyan teljesíti feladatait?
Képes és hajlandó-e a feladat jogszerű ellátására?

A teljesség igénye nélkül a legfelháborítóbb példák a jogsértésekre:

• Korábban, amikor a Városliget beépítésének kezdeti fázisában arról volt szó, hogy hogyan építsék be a világ első tervezett közparkját, azt az engedményt kapták, hogy sem a főváros, sem az agglomeráció, sem Zugló településfejlesztési szabályait nem kötelesek betartani.
  • Most, amikor már + vendéglátó és kereskedelmi egységek építéséhez kérik az Önök hozzájárulását, hirtelen Zugló arculati kézikönyvéből nyerik a kerthelyiségek leburkolásához a jogalapot. Plusz a csenevész új ültetésű fák helyett majd árnyékoló vitorlák fogják védeni a vendégeket. Pótolják ezek a kivágott 150 éves fák árnyékoló, klimatizáló hatását? Pótolják a Liget közpark voltát, ha az elkerített területeken kizárólag fogyasztó vendégek sétálhatnak?
• Az egyes épületeket külön - külön engedélyeztetik, és mondják ki róluk, hogy nincs jelentős környezeti hatásuk. Miközben az egyetlen telken történő építkezések összetartozó tevékenységek, tehát az építkezés és a használatba vétel minden káros hatása összegződik, úgy is kell kezelni! Egyesíteni kell az eljárásokat, hogy kiderüljön, milyen VALÓS hatásokkal kell számolni az épületek fennállásának teljes élettartama alatt!
• A Liget területén történő építkezésnek és az épületek üzemelésének zaja, légszennyezése a környékre hatást gyakorol, tehát hatásterület kijelölése kötelező!
  • kiemelten kellene figyelni a környék iskoláinak, óvodáinak, egészségügyi intézményeinek, lakóházainak, a Széchenyi fürdőnek a zajvédelmére,
  • a Dózsa György út, a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor épületeinek állagvédelmére, állapotfelmérésére,
  • a parki funkciók elvesztésének hatására (Lakosság, rekreációs funkciók).
• A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság új eljárásra kötelezte az Ingatlanfejlesztőt a Közlekedési múzeum hatástanulmánya tárgyában. Folyamatban van a Hermina garázs és a Dózsa mélygarázs elmaradt hatástanulmányának felülvizsgálata is.
• A lakosságot megtévesztik azzal, hogy néha kivesznek 1-1 épületet a projektből, majd azt kommunikálják a lakosság felé, hogy ezzel nő a zöld felület. Közben nem, mert kétszeresen is csökken a zöld: 1. amikor szabad parkfelületekre sportpályát építenek. 2. amikor a meglévő sportpályák helyére építik a Nemzeti Galériát.
• Azt állítják, hogy régi pompájában állítják helyre a Városligeti Színházat, miközben a szecessziós épületet kénytelenek egy fél panelházzal megtoldani, hogy a modern színpadtechnikának helye legyen benne. Így születnek a mai korban újjáépített, használatra alkalmatlan épületek (Feszl pavilonok).
• Bizonyára észrevették, hogy a Városliget területe 7 méterrel beljebb került, miközben a Dózsa György út kiszélesedett!? (Hab a tortán, hogy a Dózsa György útra buszok és akkumulátoros trolik közlekedését tervezték és most végigültették felsővezeték- tartó oszlopokkal.)
  • Igaz, hogy növekedett is a Városliget a MÁV területekkel, az M3 felüljáró aljával és a Varannó utcával… tehát még az építési terület határait is megváltoztatták…a legkülönbözőbb jogi furfangokkal ( Magánkézbe került, (az MMA hoz) a Műcsarnok!!!!!) Önök ilyen bőkezűen adják át saját ingatlanaikat is mások magánhasználatára, esetleg tulajdonába…? Feudális hűbérbirtok lenne a Városliget?
• Az egyes épületek bontása, tervezgetése (Közlekedési múzeum, Zene háza), a BIODÓM és a Mesevár építésének költségei a sokszorosára nőttek. Van még jogalapja megtérülő beruházásról beszélni a fővárosnak, az Ingatlanfejlesztőnek és a KPMG-nek?

A felsorolás nem teljes! Folytathatnánk a jogsértéseket napestig! De ezek felderítése az Önök feladata.

Összefoglalva:
Budapest Főváros Képviselő- testülete nem járulhat hozzá egyik legértékesebb vagyonának, a Városligetnek a törvénytelen lerombolásához. Az ott folyó munkálatok fölött felügyeletet, ellenőrzés kell gyakorolnia!

Nem pazarolhatja az adófizetők pénzét arra, hogy egy rosszul előkészített, szakmailag védhetetlen beruházásba számolatlanul, átláthatatlanul öntik a közpénzt, és segédkezet nyújt az Ingatlanfejlesztő pazarló, átgondolatlan, koncepciótlan és ellenőrizetlen, ellenőrizhetetlen tevékenységéhez.

• Kezdeményezzenek vizsgálatot a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt tevékenységének törvényes voltáról!
• A vizsgálat idejére MINDENNEMŰ építkezést, bontást, park rehabilitációnak álcázott rombolást szüntessenek be!
• Kérjék ki a Mezőgazdasági Minisztériumtól azt a jelentést, amit az ország az Európai Bizottság kérésére összeállított és elküldött!

Döntésükhöz a

bölcsességet, és a lakosság érdekeinek képviseletét kívánom Önöknek:

Budapest, 2017. december 4.                   Tisztelettel: