Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Gigantikus épületek a Városligetben

Simányí Frigyes építész vendégszerzőnk

2017. december 29. - Garay Klára

 Nem, nem egy vasúti pályaudvarra, egy ipari csarnok épületére, vagy egy száz méternél magasabb toronyházra gondolunk, melyek méretei olykor valóban megdöbbentőek, hiszen a Ligetbe ilyenek nem épülnek. Csupán az oda tervezett, megvalósítandó, vagy már éppen megvalósítás előtt álló középületekre gondoltunk.

 A néprajzi múzeum építése - hírek szerint – a közel jövőben elkezdődik. Nagyszerűségét óriási sajtó, TV. google propaganda hirdeti, taglalja, magyarázza. A hossza 197 m. magassága, az óriási gördeszka pályára emlékeztető épülettömeg legmagasabb pontjain 22 m. beépített összes alapterülete 34 ezer m2, melyből 2500 m2 időszaki, 4500 m2 állandó, mindössze 7000 m2 a tényleges kiállítási terület. Összehasonlításképpen a Parlament épületének hossza 168 m. a beépített összes alapterülete 18 ezer m2. Hát nem nagyszerű? Budapestnek végre lesz egy, a Parlamentjénél majd kétszer nagyobb új középülete. De miért nem látunk a látványterveken egy ilyen gigantikus méretű épületet? Csak azért, mert az épület jelentős része, főleg a kiállítási helyiségek, a talajszint alatt helyezkednek el. Ez egy új múzeum épület esetben eléggé meglepő, azonban Ferencz Marcel tervező és munkatársai, valamint a beruházó szerint ez nyilván előremutató törekvés és megoldás a jövő múzeumai számára. Hiszen a Közlekedési Múzeumot is a talajszint alatt akarták bővíteni. A gond az épülettel kapcsolatban csupán annyi, hogy a talajszint alatti épülettömeg majd 200 m. hosszban útját állja a itt meglévő talajvíz természetes áramlásának. Pedig valamennyi hidrogeológiai szakvélemény nyomatékosan utal arra, hogy a Dózsa Gy. u. vonalában létesítendő mélygarázsokat és más új épület hasonló mélységű alépítményeit csak kisebb  egységekben célszerű és szabad megépíteni. Hogy miként fog változni a környék hidrogeológiai viszonya a múzeum megépülte után, kiszámíthatatlan. A Liget oldalán nem zárható ki a növényzet egy részének kipusztulása, vagy a felszíni talajréteg elmocsarasodása, az ellentétes oldalon viszont teljes bizonyossággal meg fog jelenni a talajvíz az ott álló, régebbi épületek szigeteletlen alapjainál, pincéiben. Vajon ki fogja vállalni mindezért felelősséget?

 

A másik gigantikus méretű épület a külföldi sztárépítész által, a Petőfi csarnok helyére tervezett Nemzeti Galéria épülete lesz. A publikált pályázati anyag szerint, az általa elfoglalt alapterület majd két és félszerese a volt Petőfi csarnokénál, és nagyobb, mint a Szépművészeti Múzeumé. Párkánymagassága pedig 30 m. ami megfelel egy 10 emelete panelház magasságának, és messze túlnyúlik a Liget legmagasabb fáinak koronáján. A Szépművészeti Múzeumé kb. 18-20 m, a Műcsarnoké kb. 12-14 m. Bármilyen szép is legyen majd az épület terve, mérete miatt nem a Liget közepébe való.

 

A harmadik gigantikus épület az egykori vidám park területének nagy részét elfoglaló. 1.7 hektárnyi területre tervezett Biodóm. Ennek a legnagyobb magassága 36 m. Funkciója révén lényegében az állatkert kibővítése lenne a célja, a fedett térben szubtrópusi környezet kialakításával. Hasonló jellegű építmény már több is épült a világon, és még terveznek továbbiakat is, de nem egy város közepén, és nem állatkertnek. Az ide tervezett objektum helye is vitatható, hiszen beékelődik az M3-as út nagy forgalmú leágazó rámpái, és egy vasútvonal közé. Azonkívül az elmúlt másfél évszázadban, már több alkalommal felmerült az állatkert kitelepítésnek a gondolata. Nem alaptalanul. Hiszen egy vasútvonal, és forgalmas városi utak közé bezárva, bővítés lehetőségének hiányában, mai formájában már nem felel meg a korszerű vadállattartás és bemutatás követelményeinek. Ezen adottságon a Biodóm jelentéktelen mértékben tudna csak változtatni. Ezzel, vitathatatlan értékei ellenére ismét hosszabb időre konzerválni akarunk egy ma már korszerűtlen intézményt.

Feltételezve, hogy megvalósulnak a terv szerinti épületek, és miniszter vagy államtitkár úr elmegy a Ligetbe, vajon mit fog szólni, ha szembetalálja magukat a Nemzeti Galéria 30 m. magas gigantikus méretű épülettömegével, ott ahol fáknak kellene állnia. Vagy a Dózsa György úton haladva, szembekerülnek a gördeszka pályára emlékeztető Néprajzi Múzeummal, mely két végének magassága megfelel egy 7-8 emeletes lakóház magasságának. Ilyen prózai nyelvre lefordítva, a szándékosan eszményivé torzított látványtervek valódisága, esetleg elgondolkoztatná a miniszter és államtitkár urakat is, hogy a Liget program ellenzőinek, és a Ligetvédőknek talán mégis igazuk volt. De akkor már késő lesz.

 

 

                                                                                   Simányi Frigyes

                                                                                        építész.

 

 muzeum_plaza_karikatura.jpg

A múzeumok nélküli főváros

Simányi Frigyes építész írása

Az un. Liget program 2013-ban történő elindításának legfőbb indoka egy múzeumi negyed létrehozása volt, öt új múzeum megépítésének szándékával. Ezek: Ludwig a Nemzeti Galériával egy épületben, néprajzi, építészeti, fotográfiai, valamint a meglévő Közlekedési Múzeum bővítése a földszint alatt, és az eredeti tervek szerinti teljes újjáépítésével, valamint a Mezőgazdasági Múzeum, melynek sorsáról igen keveset hallani. Vagyis hat, a Nemzeti Galériával együtt hét múzeumnak kellene a Ligetben állnia. Ez már valóban egy múzeumi negyedet jelentett volna. Mi maradt ebből a tervből?! Egyetlen múzeum, a néprajzi, valamint az esetleg megépítendő Nemzeti Galéria. Úgy hírlik, a Mezőgazdasági Múzeum sem marad soká a Vajdahunyad vár épületében. A meglévő közlekedési múzeum pedig elbontásra került, újjáépítése után azonban már más funkciót kap.

 Hogy a Liget program és a múzeumi negyed terve miként jutott idáig, annak ellenére, hogy  nagyszerűségét több éven keresztül és még most is óriási propagandával hirdetik az illetékesek, nem kívánjuk részletezni. Elég annyi, hogy a Liget törvény 2013 évi kihirdetése óta azt csekély hat Kormányhatározat, három vagy négy Fővárosi Közgyűlési rendelet módosította, mint ahogyan a vonatkozó építési szabályzata is többször módosult. Ez a tény önmagában igazolja a projektet teljesen átgondolatlan, előkészítetlen, megvalósításra alkalmatlan, értelmetlen voltát, a kapkodást, fejetlenséget és azt, hogy a múzeumi negyed programja megbukott, ami által az egész projekt okafogyottá vált.
Ez utóbbit természetesen az illetékesek nem fogadják el, illetve a jól bevált gyakorlat szerint nem vesznek róla tudomást. Sőt, ennek ellenkezőjét kívánják az illetékesek elhitetni, a Néprajzi Múzeum 2017 év vége előtt elkezdett kivitelezési munkáival, aminek még valószínűleg súlyos, milliárdokat felemésztő negatív műszaki következményei lesznek. Ugyanakkor az események teljes mértékben igazolják a Liget projektet első perctől kezdve ellenző szakemberek tömegének szakmai érvekkel alátámasztott állásfoglalásának helyességét, és a Ligetvédők tevékenységének jogosságát.

 Tény, hogy a tervezett múzeumok közül pillanatnyilag csupán egynek, a kapkodva elkezdett, vitatható értékű és valószínűleg számos, előre nem látható műszaki problémát okozó (hidrogeológia), részben föld alá sülyesztett, gigantikus méretű (197 m. hosszú) Néprajzi Múzeum megvalósításával lehet számolni. Ezért érdemes áttekinteni a főváros néhány múzeumának a jelenlegi helyzetét.

 A Szépművészeti Múzeumunk átalakítás miatt zárva van. Újbóli megnyitásának pontos időpontja bizonytalan. Bezárt a Néprajzi Múzeum, amely majd valamikor beköltözhet az új épületébe. Jelenlegi épülete visszakapja az eredeti funkcióját, Kúria lesz. Bezárt az Iparművészeti Múzeum, bővítés és átalakítás miatt- Felszámolták és raktárba költöztették az Építészeti Múzeum anyagát, amely eddig is nem megfelelő körülmények között létezett és inkább csak kutatók részére volt elérhető. Az elbontott Közlekedési múzeumnak kijelölték ugyan az új helyét, ami azonban még nem jelenti azt, hogy ott belátható időn belül meg is valósul. A Mezőgazdasági Múzeum sorsa továbbra is bizonytalan. A tervezett új Építészeti és Fotográfiai Múzeumról pedig már szó sem esik. Mindegy hogy milyen indokból, de ezek a múzeumok még évekig zárva lesznek, ill. hiányozni fognak a Főváros kulturális és idegenforgalmi életéből.

 A nemzetközi turizmus látnivalói között előkelő helyet foglalnak el múzeumok. Nem egy városban az elsődleges idegenforgalmi célpont valamelyik múzeum. A Prado, Uffizi, Vatikáni, Guggenheim, a Koppenhágai Glyptotek, a Luzerni Közlekedési Múzeum, a Salzburgi Mozart Múzeum, Bécs, Berlin múzeumai, stb. Nekünk, magyaroknak sikerült szinte egyidejűleg a fővárosunk számos jelentős múzeumát hosszú időre, évekre bezárni, megszüntetni, elbontani, kiiktatni az idegenforgalom látnivalói közül, kiiktatni a kulturális életből, pedig gyűjteményeik bátran felvehetik a versenyt a külföld hasonló jellegű múzeumaival. Másutt, ha egy múzeum valamilyen okból új helyet kap, az újat előbb megtervezik, megépítik, hogy a régi addig is működni tudjon, amíg átköltözhet az újba. És ha már bővítünk (Iparművészeti), építünk (Néprajzi), és elbontunk (Közlekedési), vajon miért nem lehetett mindezt és az említett bezárásokat több évre előre ütemezni? Miért kellet ezeket szinte egy időben bezárni? Miért nem készültek el előbb a bezárt és elbontott múzeumok új épületei? Hogy kultúrpolitikusainknak csak ilyen megoldásokra telik, az elszomorító. De ha így is folytatják, az már kulturális tragédia lesz.  

 

 

                                                                                  Simányi Frigyes

                                                                                        építész

 Innen elsétált a Közlekedési múzeumimg_7396.JPG