Vádirat egy koncepciós perhez?…a halálos ítélet alátámasztására? Nyílt levél a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-hez
Tisztelt Ingatlanfejlesztő Zrt
- tavaszán egyszer csak nyilvánosságra hoztak egy olyan fakatasztert a Városliget fáiról, amelynek meglétét korábban tagadták. Mindegy is, hogyan, de most van egy fakataszter. Mi kényszerít engem arra, hogy a javítgatásában se kívánjak részt venni? Semmiképpen nem kívánok asszisztálni egy ilyen fakataszterhez, mert ezzel módszeresen előkészítik a Városligeti pusztítást! Ez nem kataszter, hanem vádirat egy koncepciós perben, melynek ítéletét rég kihirdették ( Városliget törvény az ítélet neve 2013. évi CCXLII.tv a Városliget megújításáról és fejlesztéséről) Cél a világ első tervezett közparkjának beépítése, majd a fa-pótlás elbliccelése.
Vegyük sorba, hogy miért elfogadhatatlan a 180 oldalnyi, 6 358 „fát” regisztráló fakataszternek kinevezett sűrűn teleírt táblázat.
- A fakataszter hatálya ugyanarra a területre kell, hogy kiterjedjen amelyet a Városliget törvény az ő értelmezése szerint „ Városliget”-nek nevez. Tehát a Vágány utcával párhuzamos sínektől (Állatkert mögött) az Ajtósi Dürer sorig és a Dózsa György úttól a Hermina útig terjedő területre. ( Azaz az Állatkertet és a Vidámpark volt területét is bele kell érteni!) Ehelyett Önök, a ma a köznyelvben Városligetnek nevezett területet mérték fel (úgy, ahogy). Ezzel a felfogással nem képes a fa-leltár betölteni a feladatát! Mert a készítés célja az lenne, hogy a beépítés után biztosítható legyen a VÉSZben előírtaknak megfelelő fa+darabszám. Valóban azt akarják lenyomni a város lakosságának torkán, hogy a beépítés után annyi fa lesz a teljes építési területen, mint a mai kis-Városligetben? És ezzel még nőni is fog a zöld felület? Szégyentelen csalás.
- Tragikusan megmosolyogtató, ahogyan gondos kezek megszámlálták a fahelyeket, üres favermeket és tuskókat is, így megkapták a 6 358-as végső számot. Köszönjük, ha ezeket legalább pótolni akarják. (Gundel Károly krt.)
- Több száz facsemete, számos termetes fa is hiányzik a felsorolásból (gyertyánok, szilek, juharok, tiszafák, amerikai vasfák) Több helyen (pl. a Washington szobor mögött vagy a Körszínház helyén) egész facsoportok sem szerepelnek a listán.
- Felháborító, hogy évszázados fasorokat nem fasorként tüntetnek fel, hanem 4-5 parcellára elosztva. ( RONDÓ, Paál László út, Városligeti fasor) Csak a felsorolt 3 fasorban több fa van, mint amit önök összesítve 500 darabként feltüntetnek!
- Szemtelenül sok fát rosszul határoztak meg! pl. a hármas levelű alásfákat nem illik júdásfaként meghatározni, de az amerikai vasfa sem fekete dió, ahogy a mocsárciprus sem kínai mamutfenyő….). Sajnálom, hogy sok szilfa fajneve is hiányzik…pedig őshonos fafajról van szó….ami az akác megjelenése előtt az Alföldön fasor alkotó fa volt. Természetes élőhelyén csaknem kipusztult… megérdemelné a megbecsülést. (és én is tanultam volna valamit).
- Jogilag is elfogadhatatlan, hogy a fás szárúak közül csak a fákat vették számba, a velük egyenrangú zöld, asszimiláló felületet biztosító cserjéket nem! Holott rájuk is vonatkozik a 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet! És ha már néhány bodzát és bazsarózsát feltüntettek, vajon miért nem haladtak következesen ezen az úton? Sok lenne a pótolni való?
- A fenti kormányrendelet értelmében invazívnak számító fajok közül az ostorfánál miért nem tüntették fel ezt a statuszt? Az akácnál hol igen, hol nem? (És vajon a kivágandó, halálosan beteg zöld juharokat miért kell korona alakító metszésben részesíteni?)
- Teljességgel önkényes a fák egészségi állapotának értékelése is! A 6 358 fa közül csak kb 200-at nem kell „metszeni, gallyazni, koronát alakítani” Ez egyszerűen nem igaz! De kiválóan alkalmas hozzáállás a fák asszimiláló felületének oly mértékű lecsökkentésére, ami a halálukat, instabilitásukat okozhatja. Arcátlanság így a végén kihozni a 3,3-es egészségi állapot osztályzatot. Talán önöket megnyugtatja, hogy akkor pusztulhat az egész?!
- A Ligetet ismerők és szeretők számára felfoghatatlan, hogy mi alapján minősítenek kizárólag platánokat „történelmi fának”. A tó partján álló mocsárciprusok ugyancsak 190 év körüliek és ugyancsak Alcsútdobozról kerültek a Ligetbe. Mi ez, ha nem történelem. ( Igaz, hogy annak, aki nem lát különbséget a mamutfenyő és a mocsárciprus között, annak mindegy.)
- A „ dendrológiailag értékes” jelző odaítélése is önkényes, és következetlen.
- A fák egészségi állapotának, fagyöngy fertőzöttségének, gombabetegségének feltüntetése is a parcella felmérőjének hozzáértése, lelkesedése szerint változik. Tényleg nem volt eligazítás a leltár készítés előtt? Egy falusi vegyesbolt leltározásakor is kötelező leltárfelvételi szabályzat és leltár kiértékelés a munka befejeztével… Vagy nem volt elég kertész és harangöntőket alkalmaztak?
- Egyes fák valóban veszélyeztetik az épületeket és a műtárgyakat (felső vezetékek). Ezekről is hol említést tesznek, hol nem. (pl. a Közlekedési múzeum mellett növő gleditsia és bálványfa felvételétől eltekintettek, másoknál előírják a kivágást…)
Kellene tehát egy fakataszter! Egy igazi! Ha később is születik meg, de legalább közelítsen az igazsághoz!
Amennyiben olyan kataszter készül, ami nem tudatosan és szándékosan a pusztítást szándékozik törvényesíteni, szívesen ajánlom fel minden szabadidőmet és csekély tudásomat.
Természetesen a reális fakataszter elkészítéséig MINDEN favágást, épület bontást és közműfektetést fel kell függeszteni!
Jelen levelemet – az eddigiekhez hasonlóan- most sem használhatják fel arra a célra, hogy ezzel igazolják: konzultáltak a lakossággal! Mert nem.
Budapest, 2015. november 26. Tisztelettel Garay Klára, a Városliget barátja.
