Pest Megyei Kormányhivatal                           
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
Kamarásné Buchberger Edit
Ügyiratszám: PE/KTF/36856/2016

Tisztelt Ügyintéző!

Fenti ügyiratszámon futó, a Közlekedési múzeum újbóli felépítéséről szóló előzetes vizsgálati dokumentációja kapcsán kérem, hogy feltétlenül készíttessenek környezeti hatástanulmányt.
I. Jelentős környezeti hatás várható, nem csak a Közlekedési Múzeum, hanem a teljes Városliget beépítése, a környezetben egyre újabb épületek és funkciók megjelenése, és a várható forgalmi változások következtében.

1. A régi/új Közlekedési múzeum számára a Városligeti elhelyezés tökéletesen alkalmatlan, mivel csak a parkfunkció jelentős csökkenésével, a terület túlépítésével, a parkolási és szállítási gondok növekedésével, számos jogszabály és városépítési szempont megsértésével „lehetséges”.
   Nem is beszélhetünk „rekonstrukcióról”, hiszen csak szavakban épül újjá a múzeum, valójában 3 új épületrész felépüléséről van szó.
   1. Csökken a múzeum felszín fölötti épületrésze (1 229 m2-rel), ami jelentős változás (kb. 30%). Csak a látvány, a külsőségek keltik a rekonstrukció illúzióját.
2. A háború előtti Közlekedési múzeum kupolája is gyakorlati haszon nélküli volt, ma ezt újra felépíteni, hogy a város legmélyebb pontján, egy mocsár szélén kilátónk legyen….nem tűnik eléggé indokoltnak. Ez egy új funkció…régi köntösben. Bár a kilátás bizonyosan nagyszerű lesz az alattunk elterülő 40 méter magas irodaházakra, BIODÓMra, Nemzeti Galériára…
3. Új funkció a mélygarázs is, ami soha nem volt ezen a területen. Ez sem rekonstrukció, csak annak álarca alatt, próbálja megoldani a parkolási gondokat. Ez teljességgel lehetetlen, még a korábban tervezett 800 férőhelyes mélygarázzsal is, nem a most tervezett 351-gyel.
4. Számos, alkalmas hely kínálkozik a fővárosban az egykor szebb időket látott közlekedésünk emlékeinek megőrzésére, bemutatása. Ilyen, az innen 500 méterre kezdődő
   Rákosrendező, a folytatásában méltatlanul elfeledett
   István telek,
   a MÁV gépészet épületei (Nem operának való!), vagy a
   Nyugati pályaudvar mögötti területen, a Podmaniczky utcával párhuzamosan pusztuló MÁV épületekben. Ezeken a helyeken megvalósuló beruházás egyszerre teljesítené a fenntarthatóság követelményeit, a VALÓBAN minősíthetetlen állapotok megszüntetését a város kiterjedt területein,
   biztosítaná a városrészek egyenletes fejlődésének lehetőségét,
   megszüntetné ezen területek szennyezettségét,
   parkosítható lenne a környezetében ma invazív fa-szaporító telep,
   vonzaná a hazai és külföldi látogatókat…és még
   parkolási lehetőség is lenne.
5. A Városliget 2002. óta a megnövekedett Vár- Dunapartok –Andrássy út - Hősök tere körül deklaráltan a Világörökség védőzónája!
   A 2002-es állapotban való megőrzése a kormány és a város kötelessége, azon legföljebb javítani lehetne, nem tönkretenni azt a látványt vitatható hasznosságú kupolákkal, Biodómokkal, Új Nemzeti Galériával, és a máshol nagyon mutatósan megépíthető, de ide végképp nem illő zeneházzal.
6. EVD 1.3. A teljes Liget projekt szükségessége és a célok c. fejezethez.

A múzeum negyed Városligetbe építésével „nemzetközi vonzerejű turisztikai célpontot” kívánnak létrehozni a Városliget helyén. E cél ellenkezik a lakosság szükségleteivel, egy közpark használati funkcióival,
Budapest hosszú távú településfejlesztési terveivel,
Zugló településfejlesztési terveivel.
 Egy négyzetkilométeren ennyi épület, intézmény és a hozzátartozó parkolók egyszerűen nem férnek el, vagy ha igen, abban a parkban többé nem beszélhetünk a „természet élvezetéről”, rekreációs célra alkalmatlan lesz.

 A beépítők is tudják ezt és ezért beszélnek arról, hogy a „tervezés során valamennyi projektelemnél figyelembe veszik a környezettudatos, fenntartható követelményeket és előírásokat, kötelezéseket”. A fenntarthatóság látszatát akarják kelteni, amikor az épülő intézmények számára külön-külön, egyesével készítenek EVD-t, egyenként mindegyikről bebizonyítják, hogy fenntartható, miközben a teljes beruházás a fenntarthatatlan fejlődés iskolapéldája.

7. Tökéletesen abszurd, egy csaknem 25 ezer négyzetméteren zajló építkezésnél a hatásterületet a tervezési területre korlátozni! Ez a környező épületek, a lakosság, az iskolák, a templomok, az idősek és vakok otthonaiban lakók elleni merénylet!

Talán ennyi ok önmagában is elegendő egy új helyszín keresésére. Nem csak a lakosság, hanem az érintett legalább 10 szakma képviselőinek bevonására.

A számos mellé-, fölé-, és aláépítés, toldozgatás foldozgatás miatt a jelenlegi tervezett helyszín nem alkalmas, ezért megvalósíthatósági engedély rá nem adható.

A mellékelt EVD a lakosság és a szakértők tárgyszerű tájékoztatására nem alkalmas, propaganda kiadvány.

Néhány, a lényeget érintő, őszinte és nagyon is megfontolandó megállapításra azonban felhívom a figyelmet!

1. Köszönjük ezt az őszinte számvetést

• „Meglévő zöldfelület (zöldtető nélkül): 11 289 nm
• Tervezett (megvalósuló, ill. felújítandó) zöldfelület (zöldtető nélkül): 9238 nm
• Tervezett zöldtető: 3 682 nm”

„A projekt megvalósulása után, a tervezési területen belül a zöldfelületek (sicc) nagysága nő, de ezt a kialakítandó zöld tetők területnövekménye okozza.”

Értjük! Tehát, nem számít, hogy a

• Városliget egésze már nem közpark, hanem „beépítésre szánt terület”
• A „felújítandó zöld felület” jelenti az ültetendő facsemetéket a 70-80 éves fák helyére
• Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a 81 cm-es mélygarázs tetőn növekvő zöld felületnek csak a 70%-a számít bele a zöld felületbe…
• A zöldtetőt ugyanúgy zöld felület névvel illetjük, mint a fákkal, cserjékkel, gyeppel borított jelenlegi parkot.

Korrekt ez így? Na ugye, hogy nem!

2. Megnyugvással és köszönettel nyugtázzuk, hogy Önök észrevették a VÉSZ hibáját, eszerint a Városligeti tó vízfelülete még 75 %-ban sem számítható be a zöldfelületbe, mivel nincs állandó vízi élővilága.
   Sajnálattal tudatom Önökkel, hogy Városligeti Zrt. találékonysága már megoldotta ezt a problémát. A Városligeti tó és műjégpálya területét átminősítették: sportolási célú terület lett. Így akkor is zöld lesz, amikor a mederben teniszcsarnok áll, vagy lóistálló és kamionparkoló, vagy szinkronúszó világbajnoki medencék, vagy az olimpia strandröplabda pályái.
   Valóban figyelembe kell venni a tó vizének veszélyeztetését…az építkezések által. De javaslom, hogy készíttessenek sürgősen havaria tervet is! Ugyanis –ahogyan a Szabályozási terv-en is látszik, a tó alatt veszélyes üzem működik! (a terület az alatta futó csövekben keringő hűtő folyadék miatt!) Hová teszik ezeket a szinkronúszó medencék, és lelátók, valamint az olimpiai strand röplabda pályák és lelátók idejére?  

Ugye, hogy minden mindennel összefügg! Lehet róla törvényt alkotni, hogy nem, de a természet törvényei nem jogászkodnak, hanem működnek évmilliók óta, ha tetszik ez nekünk, ha nem.

3. Tökéletesen egyetértek Önökkel abban, hogy a 70 cm-es törzsátmérőjű feketefenyő átültetésének sikere minimum kétséges, ahogyan mérhetetlen cinikusnak találom a „megrendelői döntés alapján átültetésre kerülő” fák átültetésének gondolatát. (a „megrendelő” időt és fáradságot nem kímélve kívánja a jó gazda gondosságának látszatát kelteni)
4. Sajnálom, hogy a növény egészségügyi oknál fogva kivágandó 32 db fa pótlása darabszám egyenérték szerint történik és nem a törzsátmérő 1,5-szeresének megfelelő előnevelt fával. ( A VÉSZ értelmében Zugló településfejlesztési terveit nem kell figyelembe venni. De ha Zuglóban található az ország legnagyvonalúbb fapótlási előírása (2012-es!!!), mindjárt felhasználják. Kettős mérce? Igen.
5. Szomorú látni a Probléma- térképen, hogy a Városligetet gyakorlatilag felszíni P+R parkolóként használják. Ha az egész városligeti ingatlan területére fókuszálnánk, nem kellene hozzá túl sok ész, hogy megállapítsuk, milyen következményekkel járna, ha az új intézmények valóban idevonzanák az áhított évi plusz másfélmillió turistát, idejárna plusz 400-500 dolgozó ember, miközben a VÉSZ lehetővé teszi, hogy az intézményekhez kötelező parkoló számnak csak a felét építsék meg. (a 351 pedig még annak is a fele)
6. Ha a cikkcakkos vonalkákkal megjelölnénk a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor szélén a fűre felhajtva parkoló sávot is, világossá válik, hogy ennyi új intézmény számára olyan mennyiségű parkoló helyet kellene biztosítani, melyhez nem elegendő a teljes Városliget területe sem, és még nem beszéltünk a lakossági parkolási igényekről. Lehet, hogy nem múzeum negyednek kellene nevezni ezt beruházást, hanem Gigantikus Zöld Parkoló zóna kialakításának? Annak elég zöld is lenne.
7. Kedves gesztus, hogy a Közlekedési Múzeum nyugdíjas gondnoka által ültetett kocsányos tölgyet és lepényfát felvették a listájukra. Tisztelet jár neki érte. Vitalitásukat én nem elégségesre, hanem kitűnőre értékelem. Tibi bácsi nyugdíjba vonulása után, magára hagyva igen szépen felnőttek. Megérdemelnék, hogy átültessék őket.

Zaj és rezgésterhelés

A zaj és rezgés vizsgálat elkészítése csak a Közlekedési Múzeum tervezési területére ugyanolyan hiba, mint a felszín alatti vizek esetében nem venni figyelembe a beruházás tényleges volumenét. Addig, amíg nem vizsgáljuk az M3 elterelésének hatását az Ajtósi Dürer sorra és a Dózsa György útra, nem lehet megállapítani a várható zajterhelés növekedését. Tekintettel arra, hogy jelenleg is három helyszínen folynak bontási munkálatok a Városliget területén, teljesen jogos az aggodalmunk, hogy a most tapasztaltaknál lényegesen nagyobb zaj, rezgés és porszennyezésre lehet számítani. Részben azért, mert a szállítójárművek és a bontást végző gépek műszaki állapota igen komoly kívánnivalót hagy maga után. A bontási törmelék elszállítása sok esetben szabálytalan, a kiporzást nem akadályozzák sem takarással, sem locsolással. Tovább rontja a helyzetet, hogy a volt Vidámpark, a volt Hungexpo és a volt Közlekedési Múzeum épületek bontása egyidőben történik szennyező és zajkeltő hatásuk összeadódik. Ugyanez várható az építés és üzemeltetés során is, mely miatt minden alkalommal és nyomatékosan kérjük, a beruház teljes területére vonatkozó, korrekt hatástanulmány készítését, melynek eredménye semmi más nem lehet, csak az, hogy ezt a beruházást nem szabad a Városliget területén megvalósítani. Rájuk környezetvédelmi engedély nem adható!

A zajterhelést illetően érdemes megnézniük a Hermina garázs EVD hatásterületét. A Közlekedési Múzeum és csatolt építményei egy sokkal nagyobb lakosság számú területet fognak ellátni zajjal, rezgéssel, porral, szmoggal. Nagyon jelentős számú, akár tízezres nagyságrendű a hatásterületen élő lakosok száma. Különös figyelmet érdemelnek a Hermina úti műemlék templomok (2 db) egy db idősotthon, a Hermina úton kettő általános iskola, a Teleki Gimnázium és a Szent István Gimnázium az Ajtósi Dürer soron, és a vakok bentlakásos intézete a Hermina úton és a Vakok Iskolája az Ajtósi Dürer soron. A jóérzés azt kívánná, hogy felvegyék a Korong utca Mexikói utca sarkán lévő Mozgásjavító Intézetet is, hiszen a kerekesszékesen a KRESZ parkban tanulják a közlekedés szabályait. Gondoljanak erre is, amikor egy könnyed mellékmondatban megemlítik, hogy feltehetően szükség lesz a KRESZ parkot is igénybe venni felvonulási területként. Az építkezés ideje alatt a vakok számára az intézet és a vakok kertje közötti útvonal bejárása is lehetetlenné válik. A környező iskolák használják napközis foglalkozásokra és a mindennapi testnevelés órák sem valósulhatnak meg zajjal, porral teleszennyezett városligeti torzóban.

Kertészeti fejezet

Újra és újra megismertetnek a Liget történetével, a tó keletkezés –történetével, a múzeum építések kronológiájával. Köszönöm.

Voltak szívesek számomra több száz oldalas oktató anyagot összeállítani, ezért én is segítek Önöknek a tervezési terület élővilágának megismerésében!

Az elénk tárt EVD egyenesen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetése a Városligetnek és a környék lakosságának. Súlyosan sérti a Liget emberi méltóságát, alkalmas jó hírének megsértésére, lejáratására, a beépítésére készülők koncepcióinak alátámasztására!

Az alábbi szakmai tévedéseket a Liget védelmében sorolom fel! Nem a valóságot mutatják, hanem azt, hogy az EVD ezen részei

• beépítői megrendelésre készült hangulatjelentések, karaktergyilkos kijelentésekkel, a hozzá nem értők és távolban lakók megtévesztésére
• A közparki funkciók megszüntetésének indoklására
• A fakivágások és látszat-átültetések alátámasztására

Ilyen gondolatok vajon hogy kerülnek egy szakmai munkába?
„A Közlekedési Múzeum jelenlegi területe a Városliget egy kieső, szélső helyzetben lévő részét jelenti. Ennek megfelelően élővilág-védelmi szempontból sem különösen értékes terület”. Felháborító. Feltehetően Baán László és Persányi Miklós irodájából nézve igen, de a környéken élő 10ezer zuglói lakos számára a „világ közepe”. De arról se tudok, hogy a természetvédelmi törvény engedné pusztítani a „szélső helyzetben lévő” területeket!

„ A tervezett fejlesztések nem lesznek káros és helyrehozhatatlan hatással a terület növényvilágára.” Hanem? Hogy lehet helyrehozhatóan kivágni 800 fát? Darabszám-egyenértékű pótlással?

A Főkert által 2015-ben készült fakataszter valóban sok pontatlanságot tartalmazott, jó részét a 2016-os fakataszterben sem küszöbölte ki. DE! A jelen tervezési terület értékelései mélyen alulmúlják a jelenleg közkézen forgó fakataszter színvonalát is:

• változatlanul nem tartalmazza az Állatkert és Vidámpark területének növényállományát, utóbbinak jelentős részét már megsemmisítették;
• bekerült a fakataszterbe a Dózsa György út japánakác sora, de még mindig hiányzik a
  Hermina úti fasor,
  a Paál László út és a
  teljes Városligeti körúti fasornak fasorként történő számba vétele
  A Városligeti körút ugyanis az Ajtósi Dürer sorral párhuzamosan a Dózsa György úti kereszteződéssel kezdődik, mint hársfa sor, és tart egészen a Zichy Mihály útig, onnan platán sorként folytatódik a Koós Károly sétányig.
  Ne hagyják hát megtéveszteni magukat azzal, hogy napjainkban Ocskay út – Asztana út – Ferencsik János út – Konrad Adenauer út névre hallgat.
  Ha valóban meg akarják őrizni a Városligeti körút jellegét, erre figyelemmel kellene lenniük.
  Vigyázzanak, mert a 2016-os fakataszter hibásan kanyarítja el a Sörsátornál a Zsigmondy Vilmos szobor irányába, azt a látszatot keltve, hogy japánakácokban végződik a Városligeti körút fasora. Tévedés, mert a Városligeti körút a külső Andrássy útig, azaz a Koós Károly sétányig egyenesen halad a Városligeti tó hídja irányába.

 Amikor a Paál László út fasorát sem tekintik fasornak, joggal merül fel bennünk a feltételezés, hogy rossz vége lesz ennek a fasornak.
Sokak meggyőződése, hogy a vizes VB szinkron úszó medencéinek és a lelátók megközelíthetőségének komolyan köze van ehhez a „feledékenységhez”. ( Miközben fasor statuszt kapott a Dvorák sétány 2 db nyárfája J)

Kétségbeejtő tájékozatlanságra utal, hogy a Rondóról csak annyit tudnak írni, hogy „nem érzékelhető, platánok alatt magról nőtt gyomfák”.
Aki oda se ballag, csak repülőről tekint-e tájra, annak valóban nem érzékelhető a RONDÓ. Szívesen látom önöket egy sétára, amikor is saját szemükkel láthatják a 46 db platánt, a 34 db tölgyet, melyek a Rondó három körét alkotják, valóban gyomfákkal övezve.

Ha ezzel a hírrel átsétálnának a FŐKERT fakataszter készítői a park gondozóihoz, bizonyosan kivágnák onnan az oda nem illő gyomfákat.
Javaslom, hogy legközelebb, amikor a Liget történetét ecsetelik, írják bele azt is, hogy Nebbien Henrik nem Néprajzi Múzeumot álmodott a bejárathoz, hanem 3 csodálatos fasor ölelő karját.

• A Hermina út és az Ajtósi Dürer sor vonalán bölcsen vették észre a „hiányos vizuális lehatárolás”-t. Ez az állapot nem a Városliget veleszületett betegsége, hanem a Főkert tudatos és szándékos irtó munkájának eredménye, mert így keltik a lepusztultság látszatát. Nem zavarja őket, hogy így sem por-, sem zaj-fogó funkciót nem tud betölteni a Liget.
• Az Ajtósi Dürer sorral párhuzamosan valóban hiányzik a cserjeszint, mivel azt a Főkert szorgalmas munkával két év alatt eltávolította. A faállomány nem felkopaszodott, hanem barbár módon levagdosták az alsó ágait, hogy majd az építőipari gépek elférjenek alattuk.  Illetve a szakértők megállapíthassák: betegek, instabilak.
• Az állatorvosi rendelő valóban parkba nem illő funkció, hasonlóan a mellette lévő, és a Királydomb mellett lévő Főkert szeméttelephez, a munkagépek által leamortizált gyephez, a sárral szennyezett utakhoz.

Javaslom, hogy a szakértők tanulmányozzák

1. a 346/2008. XII. 30. sz kormányrendeletet, melyből értesülhetnek arról, hogy melyek az invazív fák ( Nyugati ostorfa, fehér akác, zöld juhar). De az is kiolvasható belőle, hogy a tulajdonos( fenntartó) KÖTELES az újulatokat kiszedve megakadályozni ezek továbbterjedését.
   Jól olvassák! Kötelező lett volna a magról nőtteket, gyökérsarjakat eltávolítani!
   Nem a tőlük szenvedő gleditsiát, amerikai vasfát, japán akácot minősíteni gyenge életképességűnek!
   Pláne nem átültetéssel gondoskodni arról, hogy a továbbiakban is bátran terjeszkedjen a parkfák és természetvédelmi területek rovására.
   Szakmailag elfogadhatatlan, hogy a fakataszterben nem invazívként, hanem közepesen értékes faként tartják számon az ostorfát. Az első, valóban parkfaként ültetett nagyok valóban imponáló méretűek, megőrzendők lennének, ha képes lenne a Főket megakadályozni a tovaterjedését.
   Egy park rehabilitációja éppen alkalmas lenne az invazív fajok visszaszorítására. Átültetni, ezeket jogsértő szakmaiatlanság, de jól mutat ez az önfeláldozás a tudatlan lakosság körében. Lehet vele kampányolni.
2. Különbséget kell tenni az idegenhonos fajok és az invazívok között. Előbbi pl. a platán, idegenhonos, de nem invazív, hiszen nem terjed gátlástalanul. Így érdemes pl. a narancseperfák mögött megbúvó gyönyörű DÉLI ostorfát védeni, megőrizni (a helyén!), hiszen idegenhonos, de nem invazív. Ilyen értelemben is nagyon fontos, hogy a fajmeghatározásokkal ne tévedjünk ekkorákat.
3. Kötelező olvasmány a 2003-ban elkészült az Európai stratégia az özönfajok ellen címet viselő ajánlás, melynek magyar fordítása megjelent 2007-ben.
   Alcíme: Az Európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény (Berni egyezmény) dokumentuma. Kiadta a Fertő-Hanság Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet-, és Környezet megőrzési Szakállamtitkárság megbízásából.
   Tanulságos, rövid kiadvány, segít megérteni, miért beszélünk mi, biológusok az iváziós fajok megőrzése, kezelgetése, átültetgetése ellen... Bizonyára rengeteg példány szerezhető belőle a megszüntetett Minisztérium épületében.
   Ezen iratokból világosan kihámozható, hogy a Ligetben valóban van pár száz kivágásra érdemes fa, és nem csak az építkezés területén.
   Véleményem szerint, amikor park felújítására kerül sor sem a nyugati ostorfa, sem a zöldjuhar NEM MINŐSÜLHET KIEMELTEN ÉRTÉKES FÁNAK, mert kiemelten károsítják a hazai életközösségeket.
   (Mulatságosan tragikus, ahogyan óvják a félig lebontott Közlekedési múzeum falába nőtt bálványfát!)

Apró észrevételek:
-      a Főkerthez hasonlóan Önök sem találták meg a tervezési területen a kínai mézes fát. kicsit beteges, de ott van.

• Az öt darab hármaslevelű alásfából csak egyet találtak meg. Kár! Sajnálhatják.
• az Acer Campestre nevéből következetesen hiányzik az m betű
• A fákat és a jogszabályokat ismerő környezetvédők lelkébe jeges rémület költözik, amikor azt olvassa az Önök tanulmányában, hogy alacsony vízigényű, igénytelen fákat szükséges a Ligetbe telepíteni, hogy kevés locsolást igényeljenek. Csak nem invazívokat akarnak ültetni?! Mert az igénytelen?
• Köztudomású, hogy a Városliget fái a mélyben csordogáló talajvízből, az esőből és a Fővárosi Vízművek legalább 30, állandóan folyó vízcsapjából kapják az éltető vizet. Ha tehát elterelik a talajvizet, megjavítják a vízcsapokat, és a 80 cm-es mélygarázs födémen kell élniük, az igen sivár park képét vetíti előre, az ígért zöld növekedés helyett. De papíron a szükséges zöld felület biztosan meglesz.
• Júdásfa változatlanul nincs a területen, a szegény göcsörtös, „ferde, csonk”, az alásfa! Azért, mert nem felel meg az Önök szépségideáljának, a vitalitása csodálatra méltó! Évek óta féltem, hogy nem hajt ki tavasszal. És kihajt! És még azt is kibírta, hogy Önök a töve mellett régészeti feltárást végezzenek! Vitalitás értéke tehát semmiképpen nem 1! Hanem 4 vagy 5! Mert a vitalitás és az önök által favorizált látvány nem keverendő össze.
• lehet, hogy elkerülte a figyelmemet a kaukázusi szárnyasdió. Szívesen veszem, ha megmutatják. De lehet, hogy a fekete dió vagy az amerikai vasfa érdemelte ezt az elnevezést?!

- a 061-es sorszámon felvett nyugati ostorfa valóban kiemelten értékes fa, főleg azért, mert ez nem a nyugati, hanem a déli ostorfa. (a narancseperfák mellett) Celtis australis

-   A jegenyefenyők fajmeghatározásában nem egyeznek a Főkerttel, de ezt a vitát döntsék el Önök,   egymás között.

- a 035-ös sorszám alatt felvett amerikai vasfa valóban villás, de nem száradt ki és nem balesetveszélyes. Mindössze szakszerű kertészeti gondozással el kellett volna távolítani mellőle 5 db nyugati ostorfát, ezért nem tudom elfogadni azt az értékelést, hogy a körülötte élő ostorfák vitalitási értéke magasabb legyen, mint a vasfáé. (4 az ostorfa és 1(!) az amerikai vasfa! Járt iskolába, aki ezt leírta? És mi volt rá kiírva: Vasműhely?

- Ugyanez a helyzet a szomszédjában élő lepényfával. Lehet, hogy érdemes lenne átgondolni, hogy a súlyosan invazív nyugati ostorfa vitalitási értéke 4-es, a lepényfáé 2-es. Lehet, hogy erről ismerszenek meg az invazív fák? Lehet, hogy ezt jelenti az invazív életerő? nem a parkfákat kellene megszabadítani az invziósaktól?

- Nem ismeri az Acer negundo vitalitását az, aki azt hiszi, hogy betegen, göcsörtösen, fertőzötten ne lenne nagyon is életre és szaporodásra képes! Ha a Főkert alkalmazna legalább parkgondozó végzettséggel rendelkező embereket, azok már biztosan teljesítették volna a kötelességüket: kivágták volna. DE ugyanez a helyzet a csörgőfával is. Ami csakis véletlenül nem került fel még az invazív listára.

- a 025A sorszám alatt felvett Gleditsia nem nyugati ostorfa, hanem lepényfa.

- a 061-es sorszámon felvett nyugati ostorfa valóban kiemelten értékes fa, főleg azért, mert ez nem a nyugati, hanem a déli ostorfa. (a narancseperfák mellett) Celtis australis

Kiemelten értékes fának nevezik 1-es vitalitás értékkel!? Ez azt jelenti, hogy meg akarják indokolni az indokolatlan kivágását?! EZ egy gyönyörű és egészséges fa!!!!  Csak nem invazív, mint nyugati társa! Ezt akarják kivágni? Nem lenne kedvük esetleg egy szakértőt kiküldeni? Olyat, aki tudja hol van a Városliget?

- A narancseperfáknak ez a természetes habitusuk! Nem közepes, hanem kiváló egészségi állapotban vannak! Visszatérő, szakmai tévedés összetéveszteni a vitalitás értéket a szépséggel. Azt is kibírták, hogy 3 db-ot kivágtak közülük.

- A tanulmány szegényesnek írja le a cserjeszintet, felkopaszodottnak a fákat, gyérnek a madárvilágot, nem létezőnek a mókusokat és sünöket, denevéreket, és ez egyre inkább így is van. 2014 óta a Főkert parkgondozás és faápolás címen több száz köbméter lombot és cserjét szállított el a területről és a propagandakiadványok szerint ezt „idős fa ápolás” néven 2016 őszén és telén is folytatni kívánja.

- Sajnálom, hogy nem jutott több idő és figyelem a terület állatvilágának tanulmányozására. Az Önök leírásában már-már sivatagnak tűnő tájon a repülő patkányokon (galamb) és dolmányos varjakon, szarkákon kívül igen gyakran találkozhatunk zöldküllővel, tarka harkállyal, örvös galambbal, énekes- és fekete rigókkal, szén- és kék cinegékkel, tengelicekkel, denevérekkel, mókusokkal, sünökkel, nem beszélve a talajban élő élőlényekről. A tél közeledtével megérkeznek a fenyőrigó csapatok, melyek útjuk során a Ligetben szoktak megpihenni. Sajnos a csóka populáció erőteljes csökkenése várható, mivel a Főkert úgy képzeli el az idős fa ápolási programját, hogy hálóval lezárja a fák odvának bejáratát. Ezzel lehetetlenné téve a fészkelésüket és az utódok felnevelését. De belül rekedhetnek a lárvákból, bábokból kikelő rovarok is.

A Városliget zöldterületének mostoha állapota sem indokolja múzeumok, zeneházak, színházak, pavilonok, mélygarázsok és biodóm építését, hanem indokolja a park megújítását, kertészeti és nem építészeti megoldásokkal.

Van viszont a Városban több olyan terület is, ahol a Városligetnél sokkal több környezetvédelmi és zöld probléma lenne megoldható a múzeum negyed építésével: Rákosrendező, Istvántelek, Podmaniczky utcai Máv telek, A Népliget mögötti MÁV telkek… Tessék inkább ott megvalósítani az évszázad múzeum fejlesztését.

Ezek lennének alkalmas helyszínek a Közlekedési múzeum építésére, parkok létrehozására és a gyomfák terjedésének megakadályozására.

A legkevésbé látható, de a legtöbb veszéllyel fenyegető kérdés a felszín alatti vizek állapota. A Városligeti ingatlan területére tervezett irdatlan mennyiségű közművezeték, mélygarázs, pavilon, utak, sétányok elhelyezése mind, mind hatással lennének a felszín alatti vizek mozgásának irányára és sebességére. Ez az egyik legnyomósabb érv amellett, hogy a teljes területre vonatkozóan kell előzetes vizsgálati dokumentációt és környezetvédelmi hatástanulmányt készíteni, mert a teljes projekt hatásai ma még kiszámíthatatlanok, a veszélyek beláthatatlanok.

Szíves figyelmükbe ajánlom a BME mérnökgeológiai vizsgálatát 2010-ből. (melléklet) Ebben olvasható, hogy ha a Felvonulási tér alá építenek mélygarázsokat (múzeumok, színházak nélkül csak mélygarázs) akkor is talajvíz visszaduzzadás várható a Hermina út - Ajtósi Dürer sori házak pincéiben, a Dózsa György úti házak tőzegének kiszáradása a süllyedésüket, statikai gyengülésüket okozhatja. Elképesztő felelőtlenség egy ekkora beruházás esetében nem kijelölni hatásterületet, nem felmérni a környező házakat és úgy készíteni egy

EVD-t, hogy említést sem tesznek arról, hogy a tervezési terület környezete sűrűn lakott, kisvárosia jellegű, és műemléki védelem alatt álló régió.

Kérem, hogy a terület beépítésére vonatkozó alapos tájékozódás után határozzanak a hatásterület kijelöléséről és rendeljék el a területre vonatkozó teljeskörű hatástanulmány elkészítését. Mert fel tudják függeszteni az OTÉK-ot, törvényt tudnak hozni arról, hogy törvényes a törvénytelen, hiszen a papír türelmesen viseli.  De a természet törvényei makacsul következetesek, és rettenetes lesz az erőszak következménye. Röviden: Nem tekinthető figyelembe vehető szabályozónak, sem a Városligeti tv, sem a VÉSZ!

Sajnos az EVD sem, hiszen megrendelői igényeket elégít ki és nem védi, amit tiszte lenne védeni.

A felhasznált dokumentumok közül a 2014-ben és 2015-ben készültek ma már nem használhatók, hiszen azóta ki- és besétált a projektbe jó néhány elem, a maradók helyet és méretet változtattak.. ( pl. a 2016. júniusában beköltözött egy 3 600 négyzetméter szintterületű üzemeltetési központ)

Engedjék meg, hogy szíves figyelmükbe ajánljam a következő két alapművet, melyet forgatniuk kellene, amikor ilyen feladatot elvállalnak:

1. Magyarország környezeti állapota 2013. c. kiadvány. Kiadta a Nemzeti Környezetügyi Intézet. Kérem, hogy küldjenek egy példányt belőle a Népegészségügyi Intézetnek is, mert ilyenek olvashatók benne, mint:

„A környezeti tényezők befolyásolják az életminőséget. Az életminőséget befolyásoló  legfontosabb tényezők

a levegő minősége

a felszín alatti vizeink minősége (megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, természetes élőhelyek megtartása)

A talaj minősége (egészséges élelmiszerek termesztése, előállítása, ÉLŐHELYEK MEGTARTÁSA)

ZAJÁLLAPOT

TERMÉSZETI KÖRNYEZET, TÁJ.”

„ Ne felejtsük el, hogy a mai napig a legerősebb szereplő az állam a társadalom alakításában, így a környezeti válság számtalan feloldhatatlannak tűnő problémájának a megoldásában is a legtöbb eszközzel rendelkezik.”
Jól olvassuk! A problémák Megoldásában kell az államnak eszközöket használni, és nem az előidézésében!!!

Márpedig jelen esetben az utóbbi történik…kontrollálatlanul.

Mert miféle kontroll működik ott, ahol

• a kormány bármit megszavaztak a parlamenttel, akiknek sejtelmük sincs az aarhusi egyezményről
• a fővárosi képviselő testület ellenkezés nélkül veszi tudomásul az önkormányzatiság elvének semmibe vételét, a főváros kiemelten értékes területeinek einstandját.
• az építési, közlekedési, környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, vízügyi, népegészségügyi, örökségvédelmi „hatóságok” is csak jóváhagyó véleményeket fogalmazhatnak meg, vagy figyelembe se veszik őket.
  De ami teljesen szakmaiatlanná teszi egész működésüket, az az, hogy mindannyian Kormányhivatal lettek.

Hogyan is várhatnánk el, hogy saját munkaadójukkal szembe menjenek? Pedig azt kellene tenniük! Ahogyan egy munkavállaló kötelessége megtagadni a munkát, ha a vezetője törvénytelenség elkövetésére utasítja, vagy olyan feladatot bíz rá, amivel mások testi épségét, egészségét veszélyezteti. Sajnos Önök most ezt tennék, ha nem kérnék a környezetvédelmi hatástanulmány készítését.

2. Állításom bizonyítására ajánlom figyelmükbe a 2012-es ombudsmani jelentést!

Súlyosan sérülnek az állampolgári jogaink az egészséges környezethez és a vélemény nyilvánításhoz!

Kezdjék elölről a tervezési, ötletelési, vizsgálati szakaszt, és ne akarják elhitetni velünk, önmagukkal, és a pénzes zsákon ülő Eu-val, hogy a lakossággal is véleményeztették az építkezést.
Ez a véleményezési hercehurca csak önigazolás és nem valódi lakossági részvétel, hiszen soha egyetlen gondolatunkat sem fogadták be.

Ideje eltérniük e régi, siralmas gyakorlattól, ha nem akarnak bűnrészessé válni egy környezeti katasztrófa előidézésében.

Summa summarum: a Városligetet elpusztító múzeum negyed építésének ötletelésével forduljanak a szakmai szervezetekhez, kérjék ki a lakosság véleményét a TERVEZÉS szakaszában, és ne várjanak tőlünk olyan észrevételeket, mellyel önmagukat, a kormányzati beruházás indokoltságát igazolják.

A lakosságnak az ÖNÖK (hatóság), védelmére van szüksége és nem arra, hogy a kormányt segítsék abban, hogy ésszerűtlen beruházásokkal elpusztítsa a főváros minden zöld területét.

Remélem, hogy számos szakma is bejelentkezik észrevételeivel, és ennyi változás, hibás alapállapot felvétel elegendő ok új eljárás indítására, amikor is a múzeum negyed építésének hatását vizsgálják teljes körűen. Annak elkészültéig kérem felfüggesztni a folyamatban lévő munkálatokat.

Zöld Budapestet kívánok Önöknek és magunknak

Budapest, 2016. október 1.                                        Tisztelettel:

                                                                                                            Garay Klára, a Városliget barátja

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

címére 1016 Bp. Mészáros u.58/a

Pest megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
1072 Bp. Nagy Diófa u.10-12.

dr Orosziné dr Polner Kinga
Főosztályvezető-helyettes
kozepdunavolgyi@zoldhatosag.hu

PE/KFT/32327-77/2016

Tisztelt Főfelügyelőség!

Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Asszony!

Fellebbezéssel kívánunk élni a FÁNK, Budapest XIV. ker 29753 hrsz. alatti ingatlanon tervezett „Hermina Garázs”-ra vonatkozó Határozat ellen.

Nem értünk egyet azzal, hogy fent nevezett építménynek „jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges”.

Indoklás:

• A Hermina garázs (HG) csak egyetlen apró részegysége, a 2013. évi CCXLII un. Városligeti törvény által „Városligetnek” nevezett építési területnek, mely A Hungária körút - Kacsóh Pongrác út- Hermina út - Ajtósi Dürer sor-Dózsa György út valamint a MÁV Zrt 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti terület által határolt területnek. E területre kell tehát elvégezni az itt épülő összes épület Előzetes Vizsgálatát.
• Tájékoztatom, hogy a Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatala építési engedélyt adott a Fővárosi Állat- és Növénykert Kérelmezőnek a Biodóm építésére, valamint jegyvásárló pavilon és a gazdasági épület ütemezett építésére a 29753 és a 29732/5 helyrajzi számú ingatlanokra.
• Szintén a Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatala adott építési engedélyt ugyanezen Kérelmezőnek a Meseparkhoz tartozó új épületek építésére a 29732/9 és a 29753 helyrajzi számú ingatlanokra.
• Jelen eljárás tárgyát képező kérelem Kérelmezője szintén a Fővárosi Állat- és Növénykert, az érintett ingatlan a 29753 hrsz-ú ingatlan.
  • Így mind a terület nagyság, mind a rajta elhelyezni szándékozott épületek, mélygarázsok és kereskedelmi-, valamint vendéglátó egységek, gazdasági épületek, látogatóközpontok, együttesen meghaladják azt a mértéket, hogy szükség van (Kötelező) a Környezeti hatásvizsgálat a teljes területre és a teljes beruházásra. Természetesen kellő alapossággal vizsgálva az egyes épületek hatását, melyekből levezethető az összhatása is.
    Nem értünk egyet azzal, hogy a kötelező Környezeti hatástanulmány elkészítése a Kormányhivatal döntésétől függjön. Van erre szabályozás, nem lehet kibújni alóla.
• Sajnos a Határozatból nem derül ki, hogy az annak tudomásul vételével készült-e, hogy a dokumentációban szereplő térkép rég elavult, 2014-es épület-elhelyezési rajzokat mutat? Ha igen, ha nem, ezt javítani szükséges.
• A Hermina Garázs kb. 700 parkoló autót tud majd befogadni, mely erősen alábecsüli a kiszolgálni kívánt létesítmények parkolási igényét. Így egy ilyen kis befogadó képességű parkoló előre vetíti a tilosban parkoló, és órákig a dugóban köröző autók rémképét, nem beszélve az autóbuszos parkolás megoldatlanságáról.
• Nem veszi számításba, hogy az építési területről és közvetlen környezetéből eltűnnek a hatalmas lombkoronájú kiemelten védendő fák, melyek eddig jelentősen csökkentették a por-, zaj-, és rezgés-terhelést. Ennyivel is növekszik a HG környezetre és a lakosság életminőségére gyakorolt hatása.
• Nincs tekintettel arra, hogy az uralkodó szélirányba épülő, minden elképzelhető magassági korlátozást túllépő BIODÓM (Pannonpark…vagy ahogyan most éppen hívják) és a hozzá kapcsolódó épületek által okozott káros anyag kibocsátás feldúsul és egybeolvad, a szétszóródás reménye nélkül, a HG gépészeti berendezései által produkált mennyiséggel. Ezek együttesen igenis igen komoly népegészségügyi kockázatot jelentenek mind a környéken dolgozók, mind a hatásterületen lakók körében.
• A volt Vidámparki területek beépítettségének növekedése meghaladja a környék teherbíró képességét, minden tekintetben, de ezt is csak alapos, és minden részletre kiterjedő Környezeti hatásvizsgálattal lehet igazolni vagy cáfolni. Túl nagy a kockázat ahhoz, hogy ezt becsléssel megtehetnénk.
• Tárgyi határozat úgy született, hogy nem várták meg a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási központ szakvéleményének megérkezését, melyben képet kaphattunk volna arról, hogy
  • a Világörökség védőzónájában épülő, városképet átrajzoló hatalmas épületek árnyékában megbúvó, kisebb lakótelepnyi épületegyüttes hogyan hat a városképre, és mennyiben veszélyezteti a Világörökségi határozatban rögzített 2002-es állapotot
  • és hogyan hat a hozzá veszélyesen közel elhelyezkedő Hullámvasút műemlék szerkezetére, a Mesecsónakra, és a lebontásra, majd újjáépítésre szánt Lézerdodgem (Pajtaszínház) szintén műemléki tetőszerkezetére.
  • De a Hermina út műemléki jellegű épületeire sincs tekintettel.
    • Véleményünk szerint nem születhet így egy határozat!
  • A Főváros által készíttetett SKV térképe alapján a HG a Széchenyi fürdő védőövezetén belül, a hidrogeológiai védőövezetben helyezkedik el. Ezért nagyfokú meggondolatlanság a felszín alatti vizek védőzónájának vizsgálata, ezek figyelembe vétele nélkül Határozatot hozni.
  • Ha a jelenleg (sem mért), becsült légszennyezettségi adatokból indulnak ki, szintén hibás a kalkuláció! Hiszen a HG-zsal párhuzamosan épülő többi létesítmény látogató szám növekedése,
    • a forgalmi változások,
    • a sokasodó nagy rendezvények, a zöld felületi leterheltség növekedése,
    • a Városliget közparki funkciójának eltolódása a turisztikai funkció irányába,

a káros anyag koncentráció növekedését, a lakossági rekreációs lehetőségek csökkenését, az életminőség romlását vonja maga után, a környező legalább 2 kerületben (XIII. és XIV.)

Hibás az a megállapítás is a határozatban, hogy a HG a légszennyezettségben nem okoz határérték túllépést. Valóban nem, hiszen ott már most is az van. Légszennyezettségi és zajszennyezettségi is, melyhez (Hála a BIODÓM-nak) még fényszennyezés is csatlakozik majd. Úgy van jelenleg is a területen határérték túllépés, hogy a hozzá legközelebbi Honvéd telepi mérőállomás ki van kapcsolva, vagy rossz, az év nagy részében.
- Kérem, hogy tegyenek eleget a főváros által megrendelt SKV-ben megfogalmazottaknak! Telepítsenek a Városligetbe légszennyezettség mérő állomást (már a bontások megkezdése előtt kellett volna)!

• még nem tudható, hogy ha a Biodómot NEM a Széchenyi vizével, nem távfűtéssel oldják meg, akkor a gázkazán fűtés mekkora légszennyezettséget okoz a környéken.
• Tekintettel az építőipar és a közlekedés járműállományának műszaki állapotára, túlzott optimizmus azt feltételezni, hogy a bontás- építés- üzemeltetés fázisában csak hibátlan minőségű, olaj-csöpögéstől, légszennyezéstől mentes, alacsony zajszinttel dolgozó gépeket fognak alkalmazni. Erre vonatkozóan a környék lakosságának óriási tapasztalatai vannak a Hungexpo épületek bontása, a törmelék szállítása, veszélyességének megállapítása tárgyában. De a hétvégi behajtási tilalomra is fittyet hánynak, behajtási engedély nélkül szállítanak hét végén is.
• Valóban örvendetes, hogy a Kós Károly sétányról elterelik a forgalmat, de másként nézve (és ezért is kell a teljes területre vonatkozó megállapításokat tenni) az autók által megtett út megháromszorozódása és sűrűn lakott területre vezetése az életminőség és a levegő minőség romlását okozza.
• A teljes területen zajló épületalapozások, mélygarázsok, mélybe süllyesztett kiállító terek, koncerttermek hatása a talajvíz mozgására, a környező házakra egy egészen külön fejezetet érdemelne, de szó sem esik rólunk, akik itt élünk!
• A Határozat tévesen állítja, hogy a lakossági észrevételeket figyelembe vették, mert nem. Ugyanis a zajterheléssel érintett hatásterület kijelölése igen nagymértékben hibás, változatlanul nem tartalmazza a XIV. kerületi oldal védett épületeit sem! De különös az a logika is, hogy míg DK irányban csak a 60 méterre lévő lakóépületek védendők a zajtól, É-Ny irányban a 620 méterre lévő középiskola épülete is az. (Holott az utóbbit elég alaposan elszigeteli a Biodóm, a Hullámvasút….)
  • Zajvédelmi szempontból említésre érdemesnek sem tartja
    • a régi Állatkert természetvédelmi területét
    • A Széchenyi fürdőt és a nappali kórházát (130méter!)
    • A Széchenyi forrás ivókútját (E kettő ismeretlen okból NEM védett terület, miközben a magánkézben lévő Széchenyi étterem zajtól védendő)
    • A Fővárosi önkormányzat Nyugdíjas házát és a
    • Bethesda Kórházat a Bethesda utcában
    • Az Albert Schweitzer Református öregotthont a Hermina úton
    • A Vakok bentlakásos intézményét (Hermina út)
    • 2 műemlék templomot
    • A Liszt Ferenc Általános Iskolát.
    • de a 620 méterbe még jó néhány Hungária körúti lakóépület is belefér.
  • Védendőnek tartja a már lebontott, nem működő, és Egészségügyi intézményi területről, kulturális intézményi területté átminősített Országos Gyógyintézeti Központot (Szabolcs utcai Kórház épületei, ahol jelenleg is folyik az Országos Múzeumi raktározási Központ építése, valamint ide telepítették a Toxikológiai Intézetet. Jelenleg egyetlen hajléktalan kórház működik a területen, a Vágány utcában).
  • De az épülő létesítmények is kölcsönösen benne vannak egymás hatásterületében! pl. az üzemeltetési Központ és a Pajtaszínház a HG-éban és viszont. De a Városligeti tóba tervezett Szinkronúszó, az Olimpiára tervezett Strandröplabda pálya és lelátók, fogadó helyiségek sportolási célú használata is nehezen képzelhető el a mélygarázsokból kiáramló légszennyezési és zajterhelés mellett.

Ez a felsorolás bizonyító erejű arra, hogy valós helyismeret nélkül készült az EVD, és született határozat a HG ügyében. Nem szívesen feltételeznénk, hogy esetleg megrendelésre maradtak ki ezek a védendő épületek.

Külön pikantériája az ügynek, hogy nincs ugyan hivatalosan kijelölt hatásterület, de ebben az esetben mégiscsak meg tudták állapítani, hogy meddig terjed a zaj. Akkor miért is nem lehet hivatalosan hatásterületet kijelölni? (Remélem nem azért, hogy ne lehessenek ügyfél jogállásúak az itt lakók?)

• Hibás az a megállapítás is, hogy a „tervezett beruházás a létesítés helye szerinti településrendezési eszközökkel összhangban van”. Nincs! Ugyanis az nem összhang, hogy a Városliget tv ( CCXLII. tv 7.§ ) és a VÉSZ együttes erővel eldöntötték, hogy a beépítésre szánt területre nem vonatkoznak
  • a XIV. ker. Önkormányzat által elfogadott településrendezési eszközei,
  • de nem kell alkalmazni a főváros és az agglomeráció településrendezési eszközeit sem.
    Ezért aztán nyílt színi képmutatás és szemfényvesztés, megkérdezni Zugló jegyzőjét és a fővárosi főjegyzőt, hogy vajon a Hermina garázs megfelel-e mindazon előírásoknak, amelyeket nem is kell alkalmazni jelen terület beépítésének tervezésekor.
    • Majd belenyugodni abba, hogy minden rendben van itt kérem…. kiadni a határozatot.
  • Utolsóként említjük, de nagyon fontos, meggondolásra javasolt szempont:
    • Kérem, olvassák el a hatósági eljárásban résztvevő szervezetek nevét!
    • Pest megyei KORMÁNYHIVATAL Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
    • Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya…
    • A Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, ahova a felszíni és felszín alatti vizek is tartoznak.
  • Elvárható-e egy Kormányhivataltól objektivitás a Kormány kiemelt beruházásának megítélésekor?
    Jó helyen van-e az örökségvédelem az építészettel egy irodában, miközben igen gyakran ellenérdekelt felek?

Nem volt-e hiba a Településfejlesztést BM hatáskörbe utalni?

Nem volt –e rövidtávú haszonelvű gondolkodás a környezetvédelem intézményrendszerének lenullázása? (Az ombudsman 2012-es jelentése szerint igen! Nagy hiba volt… mondhatnám alkotmányellenes. Bocsánat, alaptörvény ellenes.)

De nem csak a bevont hatóságok státusza sokatmondó! Beszédes azoké is, akiket nem kérdeztek meg!

• A Közép- dunavölgyi vízügyi igazgatóság, akik az eljárás folyamatában szerettek volna részt venni, „mivel a talajvíz áramlás lassulása, akadályozása vízminőségi problémákat vethet fel” fogalmazták meg a Partnerségi egyeztetés során.
• Budapest Főváros Kormányhivatala / Közlekedési Felügyelősége / Útügyi osztály. 2014-ben ez volt a véleményük: „A Kós Károly sétány közúthálózatból történő kivonását, csak a megfelelő kapacitású, vele párhuzamos hálózati elem biztosításával tartjuk megvalósíthatónak. A környező csomópontok fejlesztésére tett javaslatokat támogatjuk, de az a folyópálya szakaszok kapacitásnövelő fejlesztése nélkül nem jelent alternatívát. A kerékpáros közlekedésnek nagy teret adó Városligettel határos Ajtósi Dürer sor, valamint a Vágány u. tervezett keresztmetszetében a tanulmány a kerékpáros hálózati elem fejlesztését javasolja.
  Véleményünk szerint ezen útvonalak keresztmetszeti kialakításánál, a Kós Károly sétány forgalmát legalább részben átvállalni képes kapacitásnövelő fejlesztésre lenne inkább szükség.
  A rendelettervezetben javasolt közlekedés fejlesztéseket támogatjuk, illetve a fenti észrevételnek megfelelően kiegészítését javasoljuk, annak érdekében, hogy minimum a jelenlegi közúti kapacitás biztosítható legyen. (kiemelés tőlem) Kapacitás csökkenés esetén az útügyi érdekek sérülnek.

A parkolási mérleg számításánál új épület létesítése esetén – tekintettel a környezet jelentős parkoló férőhely hiányára, nem támogatjuk a kedvezmények figyelembe vételét. A Városligetben több nagy forgalmat vonzó létesítmény megvalósítása tervezett, ezzel együtt a parkoló férőhelyek száma csökken, a jelenlegi 2350 férőhely helyett 1980 férőhely lesz, mely a közlekedési érdekeket sérti (2014-es állapotra hivatkozik)
A Mexikói útnál javasolt 400 P+R parkoló a tervezési területnek nem része, így a parkolási mérlegben nem vehető figyelembe, de azzal együtt is csak a jelenlegi férőhelyek biztosította, az új beépítés többlet parkoló igénye nem.” ( Azóta lekerült a napirendről a Mexikói úti P+R parkoló ügye, így került bele a projektbe a Hermina Garázs. Melynek 700 parkolóhelye szintén nem elégséges, különösen ha figyelemmel vagyunk a Hermina útra tervezett üzemeltetési központ dolgozóinak, partnereinek parkolási szükségleteire is.)

 Kérem, hogy a felsorolt indokok alapján tegye kötelezővé a kötelező Környezeti Hatásvizsgálati eljárás lefolytatását a teljes VÁROSLIGET területére, hatásterület kijelölését, a hatásterületen élők ügyfél jogállásának biztosítását. Minden szükséges szakértői és hatósági vélemény beszerzését, és szakvéleményük figyelembe vételét!!!

Addig minden bontási és építési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni, amíg nem látunk tisztán ebben, a város életét a következő 200 évre meghatározó kérdésben!
A beruházás léptékéből következően a tényleges hatások igen nagy területet és igen sok hatásviselőt érintenek hátrányosan.

„ A több, mint egy évszázada nem látott fejlesztés” előkészítésének is rendkívüli, soha nem látott alaposságúnak, körültekintőnek, mintaszerűnek, jogszerűnek és részlet-gazdagnak kell lennie, nem ellenkezőleg.

Budapest, 2016. szeptember 30.                             Tisztelettel:             Garay Klára

Kaptam egy levelet a kormányzati tájékoztatási központtól! Megszólítottak: Tisztelt Honfitársunk! Nagy szó ez nekem, aki mindeddig azt hittem, hogy bizonyos magas köröknek fogalmuk sincs arról, hogy létezünk, mi, honfitársak. Tehát tudják! És tájékoztatni akarnak! Mindenkinek adnunk kell még 1 esélyt, hiszen mindannyian változunk.
Nézzük hát a levelet:

Tisztelt Honfitársunk!

Mi magyarok időről időre népszavazáson döntünk a jövőnket meghatározó legfontosabb kérdésekről. Így lesz ez a jövőben is. Brüsszel ugyanis pénzügyileg, környezetvédelmileg, városképileg elfogadhatatlan, káros beruházásokat akar finanszírozni a fővárosban. Ezt a veszélyes tervet csak népszavazással tudjuk elutasítani.
Az elmúlt hónapok történései azt mutatják, hogy összefüggés van a brüsszeli pénzek (lenyúlása) és az olimpia, a vizes VB, a tucatnyi stadion, a rengeteg múzeum, zeneház, cirkusz, biodóm, mobilgát, szállodák építése között.

Ezt a kockázatot nem szabad felvállalnunk.
Tudjuk, hogy a beruházások között ott rejtőznek a szükséges fejlesztések is. De azt is tudjuk, hogy ezen beruházások áldozata lenne a lakosság is. Áldozata lesz a korrupciónak, saját kormányának, de leginkább a brüsszeli politikusoknak, akik naivitásukban azt hiszik, hogy a „fejlesztési” pénzek utalásával az ország fejlődését szolgálják. Eközben a honfitársainknak el kell viselniük a gigantomán beruházások gazdasági, társadalmi és kulturális terhét.
Üzenjük meg a saját kormányunknak, hogy csak a magyar emberek dönthetik el, hogy szeretnének-e
- Új atomerőművet Paksra?
- FINA falut a Dagályba?
- Sípályát a Normafára?
- Mobilgátat a Rómaira, hogy védje meg a szabálytalanul épített villákat és lakóparkot?
- Lakáj-egyetemet az Orczy parkba?
- Minisztériumokat a Várba?
- múzeumi gettót a Városligetbe?
- A Hortobágyi nemzeti park felparcellázását, Kishantos megmérgezését
NEM hozhatnak a fejünk fölött döntéseket a jövőnket alapjaiban meghatározó ügyekben.
Ezért kérünk mindenkit arra, hogy szavazzon nemmel, ha megkérdezik Öntől, hogy akar­­-e kényszer-mobilgátat, kényszer-Paksot, kényszer múzeumokat, kényszer stadionokat stb.
Az október 2-ai népszavazás a belpolitikai küzdelmekről szól. Így nem lehet megvédeni közösségeinket, kultúránkat, a magyar családokat, és mindazt, ami élhetővé teszi Magyarországot. Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!
Ne hagyja, hogy mások döntsenek Ön helyett, arra kérjük, CSAK AKKOR szavazzon NEM-mel, ha Paksról, Kishantosról, az olimpiáról, Vizes VB-ről, stadionokról kérdezik!

Ne hagyja, hogy mások döntsenek Ön helyett, arra kérjük, maradjon otthon október 2-án, és gondolkozzon el a saját-, a gyerekei és unokái, valamint az ország jövőjéről.

Tiltakozzon! Maradjon otthon, ha nem létező kérdésben kérik a szavazatát! De nyilvánítsa ki a véleményét, ha azzal segít megvédeni hazánkat a rá VALÓBAN leselkedő veszélyektől!

Üdvözlettel:
Nemzeti Gondolkodási Központ

2016. 09.28.