Dózsa mélygarázs észrevételek alap 2017. április 29.
A hivatalos közleményben felhívták a figyelmünket, hogy elsősorban mire figyeljünk az észrevételeink megírásakor.
- A telepítés helyével kapcsolatban
- A környezeti hatásvizsgálat szükségességének indoklására
- A környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozó javaslatokra
Ezekre adott véleményem:
- Mivel Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési tervének ellentmond a múzeum/stb. épületeknek a Hungária körgyűrűn belül történő elhelyezése, ezért az azokhoz építendő mélygarázsokat sem itt kell megvalósítani.
Pláne nem úgy, hogy hatalmas turista csábító intézményeket is építenek ide. Más lenne a helyzet, ha csak a jelenlegi forgalom és parkoló igény kielégítését szolgálná.
tehát: - ha kell múzeumnegyed, az a Hungária körgyűrűn kívül a rozsdazónában épüljön..pl Rákosrendezőn
- ha kell mélygarázs a lakosság, az itt dolgozók és ide látogatók számára, akkor azt is kellő körültekintéssel telepítsék a legoptimálisabb helyszínre.pl. színház és múzeum nélküli felvonulási térre!
- Ha a Városligetben az építkezés csak úgy valósítható meg, hogy felfüggesztjük az OTÉKot, ignoráljuk a főváros, az agglomeráció és Zugló település fejlesztési eszközeit, akkor vajon miért kell ezeket az intézményeket ide építeni? Ha a területen NEM helyezhető el ennyi intézmény és a hozzájuk kötelező parkoló hely, akkor másik helyszínt kell keresni, nem a lakosság megtévesztésével ezt erőltetni!
- Ha azt vizsgálják és népszerűsítik, hogy milyen hatalmas környezeti nyereség származik abból, hogy a Kós Károly sétány autós forgalma megszűnik, azt miért nem mutatják be hangsúlyosan, hogy csaknem ugyanannyi autó fog püfögni ezentúl is a Városligetben ….csak más útvonalon!
Városligeti körúton (a Ligeten belül!!!!!!!), hogy a Stefániáról a Dózsa sarok lehajtóig jussanak.
2. a Hermina út – Dózsa György út útvonalon a Zichy Mihály úton, amely egyik kihajtó útvonala lesz a mélygarázsoknak? Ebből is látható, hogy közparkot nem teszünk beépítésre szánt területté! - Semmilyen modern, vagy világraszóló épületet nem kívánunk a Városligetbe, mert az a 2002-es állapotában vált a Világörökség védőzónájává, tehát Biodom és Néprajzi múzeum, Színház és zeneház nélkül! Ne romboljuk le!
- Ha a Városligeti tó is fontos nagy pénzt hozó , rengeteg látogatót vonzó, tóként még az év 1/3-ában sem funkcionál, annak hatásait is kérjük a kumulálódó hatások között kimutatni! (Különös tekintettel a hűtőcsövekben áramló fagyasztó folyadékra, mely katasztrófa veszélyes övezetté teszi a területet)
- Jogszabályok teszik kötelezővé a hatásvizsgálatot, ha 300 férőhelynél nagyobb parkolót építenek! De a felszínhez nagyon közel elhelyezkedő talajvíz, a környék sűrű beépítettsége, a szennyező anyagok kibocsátása, a le-, és felhajtók olyan elhelyezése, ami csábítja és egyben kényszeríti az autósokat arra, hogy a Városligeten keresztül közlekedjenek és vegyék igénybe a mélygarázst…ezek mind indokolnak a jelenleginél sokkal nagyobb körültekintést. Így természetesen környezeti hatástanulmány készítését is! Elfogulatlan, szakszerű és főleg a KÖRNYEZŐ LAKOSSÁG, DOLGOZÓK, TANULÓK életminőségére gyakorolt hatással együtt, ÉS a környező INGATLANOK értékére, stabilitására GYAKOROLT HATÁSÁT IS VIZSGÁLJÁK!
- olyan hatásvizsgálat is szükséges, amely tartalmazza a „telepítendő létesítmények teljes körét”, és valahányszor a „terv” megváltozik, ahhoz új hatásvizsgálatot végezzenek. Mert az első (zeneház, biodom és kapcsolt épületei) tervek már köszönő viszonyban sincsenek az elkészült EVD-vel. De nem tudok róla, hogy az áttervezgetések után készült volna hatásvizsgálat.
- A valós hatások felmérése – a teljes Liget beépítési „projekt” esetén csak úgy értelmezhető, ha a felszín alatti alapozásokra, kiállító terekre (Közlekedési múzeum, Néprajzi múzeum), színpadra (zeneház). Mert a felszín alatti vizek mozgását ezek is zavarják, és a beépítés mértékét tekintve lassan nem lesz hova „kitérni” a talajvíznek. Más útja nem lévén, az Ajtósi Dürer sori és a Hermina úti házak pincéje jelenti számára a menekülési utat.
- ha az épületek, kiállító terek nem lesznek tökéletesen vízmentesen szigetelve, az ország nemzeti kincseinek épségét kockáztatjuk.
- ha az elterelt talajvíz, más úton fog csordogálni a mélyben, azok a fák, amelyeket eddig ez a talajvíz táplált, ki fognak száradni!!!
- A környezeti hatástanulmányt a szakmák szabályai szerint, az egyes hatóságok, a magyar jogrend és nem a VÉSZ mindent megengedő, a beruházásnak elsőbbséget biztosító előírásai szerint kell elkészíteni. Hatásterületet kijelölni. A Közlekedési hatóság, a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ, és a Régészet, valamint a Környezetvédelmi Hatóságokat vissza kell helyezni hatósági státuszukba, és az állásfoglalásukat figyelembe is kell venni!!!
- Készüljön alternatív helyszínre is hatástanulmány! pl.: Hogyan mentené meg Rákosrendezőt az oda telepített múzeumok sokasága…és egyúttal megmenekülne a Liget is…és elegendő lenne a Dózsa György útra mélygarázsokat telepíteni.
- a levegő minőség változásánál ne csak azt vegyék figyelembe, hogy mennyi a kibocsátásuk az autóknak, és mi a különbség a csöndes és a lármás aszfalt között, hanem azt is, hogy a Városliget, mint közpark, mennyivel járul hozzá jelenleg a légnedvességhez, a zajszűréshez, a rezgéscsillapításhoz, a lakossági rekreációhoz. Mennyivel romlanak ezek az adatok pusztán attól, hogy hatalmas fák százai adják át a helyüket facsemetéknek és épületeknek. Sőt, amikor a Városligeti körút lesz a mélygarázs behajtójának útvonala, az mennyiben akadályozza az oda tervezett futókör és kutyafuttató megépülését, használhatóságát….
- legyen a vizsgálat része egy Valóban hiteles, szakszerű fakataszter, melyből lemérhető, hogy mekkora lombtömeget veszítünk el, miközben darabszámra pótoljuk a kivágott fákat! Mert igen furcsa, abszurd gondolat úgy beépíteni egy közparkot, hogy a park és fái eltűnésének káros hatásairól szó sem esik!
- A zaj-, és egyéb környezeti konfliktusok vizsgálatánál nem csak a szennyező források kibocsátását, és a forrásokat kell figyelni, hanem azt is, hány embernek kell ezeket elszenvednie!? Az iskolás gyerekektől a templomba járókig, az érintett utcákban lévő lakóházak lakóitól a közeli intézményekben dolgozókig.
- itt kell azzal is számolni, hogy mekkora zajkonfliktustól kímélné meg a lakosságot a múzeum/vegyes-felvágott negyed máshova építése, illetve ott mennyivel lenne kisebb a konfliktus, csak abból adódóan, hogy gyérebben lakott területen épül?
- a nemzetközi szabványoknak megfelelően be kell vezetni a Pm02 mérését, és modellezett „adatok” helyett tényleges méréseket kell végezni, a tisztánlátás végett! Mert ha hibás a kiinduló adatsor…mint jelen esetben…hibás lesz a végkövetkeztetés is.
- Ha a Városligeti tó is fontos nagy pénzt hozó, rengeteg látogatót vonzó, tóként még az év 1/3-ában sem funkcionáló terület lesz (lett), annak hatásait is kérjük a kumulálódó hatások között kimutatni! (Különös tekintettel a hűtőcsövekben áramló fagyasztó folyadékra, mely katasztrófa veszélyes övezetté teszi a területet)
Mindezeket nem egy kívánságműsorban megvalósuló „véleményezési eljárás” keretében, hanem a lakossággal, a szakmákkal, a civil szervezetekkel, a hatóságokkal együttműködve, alternatív helyszíneket, megoldásokat is mérlegelve NEMZETKÖZI JOGI kötelessége a kormánynak, és a saját Alaptörvényünk is előírja ugyanezt.
Visszaállítani a környezetvédelem intézményrendszerét, az önkormányzatoknak visszaadni a településfejlesztést (mert nem a BM-nél van a helye).
A lakosságnak, az ingatlan tulajdonosoknak és a civil szervezeteknek vissza kell adni a valóságos jogorvoslat lehetőségét, „a tisztességes ügyintézéshez, a határidőben hozott döntéshez és a jogorvoslathoz való jogot.” (aarhusi egyezmény)
A kiemelt beruházásokat sem szabad kivenni az ország hatályos jogszabályainak hatálya alól, mivel ezek környezeti hatása is jelentősen nagyobb, mint egy lakossági építkezésé. ( Ombudsmani jelentés 2012)
Végezetül a későbbi vitás ügyek korrekt elbírálhatósága érdekében az Ingatlanfejlesztő Zrt ígérete és jelen EVD ajánlásai szerint határozottan ragaszkodom hozzá, hogy a környező ingatlanok állapotfelmérését elvégezzék!
Budapest, 2017. április 28.