Dózsa mélygarázs Hidrogeológiai EVD

Ahogyan a többi EVD, ez sem előzetes, sem nem teljes Ligetre kiterjedő

Én valódi ELŐZETES Vizsgálatnak a BME 2010-es Mérnökgeológai vizsgálatát tekintem, melyben felhívta az akkor mélygarázst építeni szándékozó főpolgármester figyelmét az igenis létező és komoly aggályokra, vízvisszaduzzadásra a Hermina Ajtósi oldalon és kiszáradásra Dózsa György úton. Pedig akkor még nem volt szó arról, hogy gigantikus épületeket építenek, mélygarázsokkal, terepszint alatti kiállító terekkel, épület alapozással, közműfektetéssel.

Nagyon erősen ajánlottnak gondolom, hogy figyeljenek a főváros által 2015-ben a Vibrocomp által készíttetett Stratégiai Környezeti Vizsgálat megállapításaira is! Holott akkor még nem tudtunk arról, hogy színház is épül a sarkon, de arról sem, hogy a mélygarázs alapozásához használt résfalak - 21 méterre nyúlnak le, egészen a vízzáró rétegig!

Ez a tanulmány rögzíti:

„A – 3 szintes mélygarázs a mélysége miatt a hidrogeológiai viszonyokat várhatóan jelentősen módosítja, megvalósítása egyedi műszaki megoldást követel”

„A modellezési területet ki kellene terjeszteni a szomszédos utcákra is, hogy lehatárolható váljon a beruházás által okozott víz visszaduzzasztás, illetve apadás kiterjedése.” „ Általánosságban megállapítható, hogy minél mélyebb a térszint alatti beépítés, annál nagyobb hatást fejt ki a felszín alatti vizekre. Hatás alatt azt értjük, hogy a tervezett létesítmény egyfajta gátat képez a felszín alatti víz útjában, ami előtt a felszín alatti víz feltorlódik, visszaduzzad, majd új irányt keresve kikerüli a létesítményt”

Miért ignorálják ezeket a vizsgálatokat? A hidrogeológiai változik meg attól, ha másik céget bíznak meg a tanulmány elkészítésével, vagy…. ???? Porhintés ugye!

És itt álljunk meg egy gondolatra!

Milyen létesítményt/ létesítményeket kell kerülgetnie a Városliget felszíne alatti vizeinek? Tudja ezt valaki pontosan? Mert a városligetbe építendő „létesítmények" darabszáma, alapterülete, mélysége, magassága hónapról hónapra változik! Az elmúlt napokban bekerült egy Csontváry múzeum, nem hivatalos közlemények szerint kikerült az üzemeltetési központ, és a Pajtaszínház, mi pedig körmünket rágva figyeljük, mit jelentenek be holnap! ELŐZETES hatásvizsgálat és körültekintő elemzések nélkül?

Ezen változások előtt ugyancsak kellett volna hatásvizsgálatot végezni, de nem tették. Tehát egyszerűen, mint a gyerek a legóját, tologatják ide oda az épületeket, pedig a változó épületek változó hatásokat generálnak.

Jelen vizsgálat pl. sem a biodóm, sem a Vágány utca- Szabolcs utcai építkezés hatására nem figyel, holott arrafelé is folyik a patak! Ha pedig arra számítunk, hogy a víz majd kikerüli az útjába mélyesztett épületek okozta gátakat, nem árt tudnunk, hogy hány gátat kell kikerülnie. És vajon lesz-e még hova kitérnie a beruházás útjából.

De a közvetlen közelben épülő, sokadszorra áttervezendő magyar zeneháza -2 emeletére, és az új nemzeti galéria mélygarázsára egyetlen szót sem veszteget ez az FTV által készített „vizsgálat”, mely a „Kumulatív hatások bemutatása, az EGÉSZ LIGETRE kiterjedő Előzetes Hidrogeológiai Vizsgálat” címet viseli! Megtévesztésül.

Mivel ez egy „hidrogeológiai” vizsgálat, természetesnek tekintjük, hogy nem tér ki arra a rettenetes kárra, amit a Liget idős faállományában fog okozni a talajvíz útjának ilyen jelentős megváltozása!. Miért nem? És máshol sem!

Beszél még ez az irat a tó partjának 50 méteres körzetében történő védelemről. Joggal. És mi a helyzet az azóta szétvert Városligeti tó betonjával és az alatta futó hűtési csőrendszerrel, mint havaria veszélyes területtel? Azt hiszem, hogy ezt a beruházást egyszer majd az emberi felelőtlenség, harácsolás, és törvénytelenség iskolapéldájaként fogják tanítani.

Ez a vizsgálat tehát koncepciós vádirat a városligeti felszín alatti vizek és mozgásuk ellen, azzal a céllal, hogy szabad utat biztosítson a beruházásnak.

Ezért ez a vizsgálat nem vizsgálat. További elemzésére sem időt, sem fáradságot nem érdemes pazarolni.

Ténylegesen független szakértőkkel kell készíttetni egy valós kiindulási és várható adatokkal dolgozó újat!

Bp. 2017. április 30.

Dózsa mélygarázs észrevételek alap 2017. április 29.

 A hivatalos közleményben felhívták a figyelmünket, hogy elsősorban mire figyeljünk az észrevételeink megírásakor.

1. A telepítés helyével kapcsolatban
2. A környezeti hatásvizsgálat szükségességének indoklására
3. A környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozó javaslatokra

Ezekre adott véleményem:

1. Mivel Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési tervének ellentmond a múzeum/stb. épületeknek a Hungária körgyűrűn belül történő elhelyezése, ezért az azokhoz építendő mélygarázsokat sem itt kell megvalósítani.
   Pláne nem úgy, hogy hatalmas turista csábító intézményeket is építenek ide. Más lenne a helyzet, ha csak a jelenlegi forgalom és parkoló igény kielégítését szolgálná.
   tehát: - ha kell múzeumnegyed, az a Hungária körgyűrűn kívül a rozsdazónában épüljön..pl Rákosrendezőn

• ha kell mélygarázs a lakosság, az itt dolgozók és ide látogatók számára, akkor azt is kellő körültekintéssel telepítsék a legoptimálisabb helyszínre.pl. színház és múzeum nélküli felvonulási térre!
• Ha a Városligetben az építkezés csak úgy valósítható meg, hogy felfüggesztjük az OTÉKot, ignoráljuk a főváros, az agglomeráció és Zugló település fejlesztési eszközeit, akkor vajon miért kell ezeket az intézményeket ide építeni? Ha a területen NEM helyezhető el ennyi intézmény és a hozzájuk kötelező parkoló hely, akkor másik helyszínt kell keresni, nem a lakosság megtévesztésével ezt erőltetni!
• Ha azt vizsgálják és népszerűsítik, hogy milyen hatalmas környezeti nyereség származik abból, hogy a Kós Károly sétány autós forgalma megszűnik, azt miért nem mutatják be hangsúlyosan, hogy csaknem ugyanannyi autó fog püfögni ezentúl is a Városligetben ….csak más útvonalon!
  Városligeti körúton (a Ligeten belül!!!!!!!), hogy a Stefániáról a Dózsa sarok lehajtóig jussanak.
  2. a Hermina út – Dózsa György út útvonalon a Zichy Mihály úton, amely egyik kihajtó útvonala lesz a mélygarázsoknak? Ebből is látható, hogy közparkot nem teszünk beépítésre szánt területté!
• Semmilyen modern, vagy világraszóló épületet nem kívánunk a Városligetbe, mert az a 2002-es állapotában vált a Világörökség védőzónájává, tehát Biodom és Néprajzi múzeum, Színház és zeneház nélkül! Ne romboljuk le!
• Ha a Városligeti tó is fontos nagy pénzt hozó , rengeteg látogatót vonzó, tóként még az év 1/3-ában sem funkcionál, annak hatásait is kérjük a kumulálódó hatások között kimutatni! (Különös tekintettel a hűtőcsövekben áramló fagyasztó folyadékra, mely katasztrófa veszélyes övezetté teszi a területet)

2. Jogszabályok teszik kötelezővé a hatásvizsgálatot, ha 300 férőhelynél nagyobb parkolót építenek! De a felszínhez nagyon közel elhelyezkedő talajvíz, a környék sűrű beépítettsége, a szennyező anyagok kibocsátása, a le-, és felhajtók olyan elhelyezése, ami csábítja és egyben kényszeríti az autósokat arra, hogy a Városligeten keresztül közlekedjenek és vegyék igénybe a mélygarázst…ezek mind indokolnak a jelenleginél sokkal nagyobb körültekintést. Így természetesen környezeti hatástanulmány készítését is! Elfogulatlan, szakszerű és főleg a KÖRNYEZŐ LAKOSSÁG, DOLGOZÓK, TANULÓK életminőségére gyakorolt hatással együtt, ÉS a környező INGATLANOK értékére, stabilitására GYAKOROLT HATÁSÁT IS VIZSGÁLJÁK!
   1. olyan hatásvizsgálat is szükséges, amely tartalmazza a „telepítendő létesítmények teljes körét”, és valahányszor a „terv” megváltozik, ahhoz új hatásvizsgálatot végezzenek. Mert az első (zeneház, biodom és kapcsolt épületei) tervek már köszönő viszonyban sincsenek az elkészült EVD-vel. De nem tudok róla, hogy az áttervezgetések után készült volna hatásvizsgálat.
   2. A valós hatások felmérése – a teljes Liget beépítési „projekt” esetén csak úgy értelmezhető, ha a felszín alatti alapozásokra, kiállító terekre (Közlekedési múzeum, Néprajzi múzeum), színpadra (zeneház). Mert a felszín alatti vizek mozgását ezek is zavarják, és a beépítés mértékét tekintve lassan nem lesz hova „kitérni” a talajvíznek. Más útja nem lévén, az Ajtósi Dürer sori és a Hermina úti házak pincéje jelenti számára a menekülési utat.
      1. ha az épületek, kiállító terek nem lesznek tökéletesen vízmentesen szigetelve, az ország nemzeti kincseinek épségét kockáztatjuk.
      2. ha az elterelt talajvíz, más úton fog csordogálni a mélyben, azok a fák, amelyeket eddig ez a talajvíz táplált, ki fognak száradni!!!
   3. A környezeti hatástanulmányt a szakmák szabályai szerint, az egyes hatóságok, a magyar jogrend és nem a VÉSZ mindent megengedő, a beruházásnak elsőbbséget biztosító előírásai szerint kell elkészíteni. Hatásterületet kijelölni. A Közlekedési hatóság, a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ, és a Régészet, valamint a Környezetvédelmi Hatóságokat vissza kell helyezni hatósági státuszukba, és az állásfoglalásukat figyelembe is kell venni!!!
      1. Készüljön alternatív helyszínre is hatástanulmány! pl.: Hogyan mentené meg Rákosrendezőt az oda telepített múzeumok sokasága…és egyúttal megmenekülne a Liget is…és elegendő lenne a Dózsa György útra mélygarázsokat telepíteni.
      2. a levegő minőség változásánál ne csak azt vegyék figyelembe, hogy mennyi a kibocsátásuk az autóknak, és mi a különbség a csöndes és a lármás aszfalt között, hanem azt is, hogy a Városliget, mint közpark, mennyivel járul hozzá jelenleg a légnedvességhez, a zajszűréshez, a rezgéscsillapításhoz, a lakossági rekreációhoz. Mennyivel romlanak ezek az adatok pusztán attól, hogy hatalmas fák százai adják át a helyüket facsemetéknek és épületeknek. Sőt, amikor a Városligeti körút lesz a mélygarázs behajtójának útvonala, az mennyiben akadályozza az oda tervezett futókör és kutyafuttató megépülését, használhatóságát….
         1. legyen a vizsgálat része egy Valóban hiteles, szakszerű fakataszter, melyből lemérhető, hogy mekkora lombtömeget veszítünk el, miközben darabszámra pótoljuk a kivágott fákat! Mert igen furcsa, abszurd gondolat úgy beépíteni egy közparkot, hogy a park és fái eltűnésének káros hatásairól szó sem esik!
      3. A zaj-, és egyéb környezeti konfliktusok vizsgálatánál nem csak a szennyező források kibocsátását, és a forrásokat kell figyelni, hanem azt is, hány embernek kell ezeket elszenvednie!? Az iskolás gyerekektől a templomba járókig, az érintett utcákban lévő lakóházak lakóitól a közeli intézményekben dolgozókig.
         1. itt kell azzal is számolni, hogy mekkora zajkonfliktustól kímélné meg a lakosságot a múzeum/vegyes-felvágott negyed máshova építése, illetve ott mennyivel lenne kisebb a konfliktus, csak abból adódóan, hogy gyérebben lakott területen épül?
         2. a nemzetközi szabványoknak megfelelően be kell vezetni a Pm02 mérését, és modellezett „adatok” helyett tényleges méréseket kell végezni, a tisztánlátás végett! Mert ha hibás a kiinduló adatsor…mint jelen esetben…hibás lesz a végkövetkeztetés is.

1. Ha a Városligeti tó is fontos nagy pénzt hozó, rengeteg látogatót vonzó, tóként még az év 1/3-ában sem funkcionáló terület lesz (lett), annak hatásait is kérjük a kumulálódó hatások között kimutatni! (Különös tekintettel a hűtőcsövekben áramló fagyasztó folyadékra, mely katasztrófa veszélyes övezetté teszi a területet)

Mindezeket nem egy kívánságműsorban megvalósuló „véleményezési eljárás” keretében, hanem a lakossággal, a szakmákkal, a civil szervezetekkel, a hatóságokkal együttműködve, alternatív helyszíneket, megoldásokat is mérlegelve NEMZETKÖZI JOGI kötelessége a kormánynak, és a saját Alaptörvényünk is előírja ugyanezt.

Visszaállítani a környezetvédelem intézményrendszerét, az önkormányzatoknak visszaadni a településfejlesztést (mert nem a BM-nél van a helye).

A lakosságnak, az ingatlan tulajdonosoknak és a civil szervezeteknek vissza kell adni a valóságos jogorvoslat lehetőségét, „a tisztességes ügyintézéshez, a határidőben hozott döntéshez és a jogorvoslathoz való jogot.” (aarhusi egyezmény)

 A kiemelt beruházásokat sem szabad kivenni az ország hatályos jogszabályainak hatálya alól, mivel ezek környezeti hatása is jelentősen nagyobb, mint egy lakossági építkezésé. ( Ombudsmani jelentés 2012)

Végezetül a későbbi vitás ügyek korrekt elbírálhatósága érdekében az Ingatlanfejlesztő Zrt ígérete és jelen EVD ajánlásai szerint határozottan ragaszkodom hozzá, hogy a környező ingatlanok állapotfelmérését elvégezzék!

Budapest, 2017. április 28.