A Palme ház körül a Rózsakert fakivágási engedélyét is kiadta a Mindent Engedélyező Legfontosabb 2 Mellékszereplő
( Dr Nagy Júlia megbízásából Kosztyu Anikó)
Nekik szól, ez a nyílt levél!
Először kérni szeretnék Önöktől.
- Kérem, hogy engedélyezzék nekem két halálra ítélt cserje kiásását és a saját kertünkbe áttelepítését!!
- a Ribes alpinum Havasi ribiszke bokrot
- a szeldelt levelű bodzát.
Előbbi védett növény és 10 ezer forint az eszmei értéke. Annyit megér nekem, ha megmenthetem.
A szeldelt levelű bodza pedig csak helyes, érdekes színfoltja a tájnak.
Munkám méltó jutalmának tekinteném.
Megköszönöm, ha közbenjárnak a barátaim érdekében (hiszen Önöknek úgyis mind1.)
Mint a megáradt tavaszi patak, vagy folyó, mely óceánná lesz, folyik ki a kezük alól a rengeteg építési engedély, a hatályos magyar jogszabályok alóli felmentési engedély, fakivágási engedély stb.
- Szeretném jelezni, hogy néha érdemes lenne annak is utána nézni, mit tolnak az orruk alá aláírásra. Mert itt van ez a 33 fa kivágására vonatkozó engedély.
Tévedtek. Nem kevés esetben.
- A kivágandók listáján nem 33, hanem 35 fa szerepel. Ugyanis a cserjék közé sorolt Gymnocladus dioicus (Amerikai vasfa) nem cserje, hanem egy kb. 20 méter magas makkegészséges, gyönyörű fa!
Szintén fa a Fraxinus pennsylvanica ( Amerikai kőris) Idegen honos, és invazív! DE fa! Kivágható, beteg is …de nem cserje!
- Idegenek, de nem ivazívok! Leülteted…ott marad. kész.
- NINcs olyan szakkifejezés, hogy LIGETHONOS fa! Ezt a gyanútlan lakosság megtévesztésére alkották. Mert van Őshonos faj (a Kárpát- medencében) és van idegen honos faj. Ilyen az amerikai vasfa is és a kolorádói jegenyefenyő vagy a platán is. Őket ugyan direkt kertészeti céllal BEHURCOLTÁK a Kárpát-medencébe (tehát nem maguk úsztak át az óceánon!) És itt élnek pl. a Városligetben, az Újvidék téren, vagy az Erzsébet híd pesti hídfőjénél is… Ha ők élnek a Városligetben is, akkor attól Ligethonossá váltak? Baán és Persányi urak bizonyára tudják ennek a nyelvi leleménynek az értelmét!? (Mármint a lakosság megtévesztésén kívüli értelmét)
- Idegen honos a Celtis occidentalis (nyugati ostorfa) is, ahogyan az Acer negundo (zöld juhar) is. Ők annyiban mások, mint a korábban emlegetett idegen honos fajok, hogy új hazájukban akadálytalanul, és fékevesztetten terjednek. Ezért minden módon akadályozni kell a szaporodásukat. De Magyarország szabotálja ezt az előírást a Nyugati ostorfa esetében. 2008-ban még szerepelt a nem ültethető invazívok listáján, azonban 2012-ben már nem. Dolgozott a kertész lobbi. Most Budapesten az a helyzet, hogy a Városligetben az építkezések /rombolások területén irtják, mint invazívot… de százával ültetik a városban fasorként, mint „várostűrő fát”. De „Uram bocsá’” a Hungexpo területén egyet átültettek 5 millió forintért! Érti ezt a logikát valaki? Vagy nem buta szakmai szemmel kell ezeket olvasni?
Akkor most minek nevezzük a nyugati ostorfát? Várostűrőnek? Ligethonosnak? Idegenhonosnak? Invazívnak, mint Európában rajtunk kívül mindenki?! Vagy halásszunk a zavarosban vele? Mindig annak nevezzük, ami éppen a céljainknak szolgál?
- És mi a helyzet a papírforma szerint is invazív zöld juharral? Ha az építkezés/rózsakert telepítés/ vendéglátó terasz útjába kerül, akkor kivágják, mint invazívot. Itt és most 2db zöld juhar kerül a láncfűrész útjába, a többi halálosan csúnya, beteg és invazív zöld juhart…máshol…az idős fa ápolási program keretében gyógyítgatnak, fiatalító metszést és sebkezelést kap. A cél szentesíti az elvégzendő munkát?
Ha teátrálisan akarom bemutatni, hogy mennyire szeretem a fákat, akkor „ápolom”, ha az építkezés útjában áll, akkor átvált invazívra és kivágom? Szép kis színjáték!
Az akácok közül is az az invazív, amelyik útban van. A többi hungarikum?!
Hol van ilyenkor Móczár úr? na és a szakmai tisztesség? Kivágunk 6 invazívot és máshol ültetünk 200-at, az ok? Invázióra hivatkozunk, mert az bejön…és a kivágandó 35-ből ilyen 5? Tudom, na, hazudtak már ennél nagyobbat is. Belefér. Belefér? Ez is?
- Távgyógyítással adhatták ki a favágási engedélyt azok, akik a Városligetben bárhol Morus nigra-t (fekete epret) láttak. A Városligetben csak és kizárólag Morus alba található (annak van fehér és fekete változata.) Tudomásom szerint a fekete eperfából ma Magyarországon mindössze 11 db található. Ha abból valaki egyet kivágna, azt azonnal börtönbe kellene zárni. Itt azonban csak sima fajtatévesztésről lehet szó. DE! Még fehér eper fa sincs (tudomásom szerint) a területen. A megtévesztő narancssárga gyökérzet fölött a narancs eperfák vannak. (amíg a korábbi 9-ből megmaradt 6-ot is ki nem vágják a palánkok takarásában.)
- Nagy boldogság számunkra, akik a növényeket, fákat, cserjéket imádjuk, hogy említést tesznek a kipusztítandó cserjékről. Eddig ugyanis azt tapasztaltuk, hogy közműfektetéskor, épület bontáskor, földmunkák, sportpálya, WC. stb „fejlesztése” során úgy gázoltak át a cserjéken, mintha örömüket lelnék benne. Ha kerítés építés útjába merészeltek állni, csak gyökerestől arrébb lökték és ki tudtak azok száradni maguktól is.
Na de térjünk vissza a rózsakertbe!
Tehát 118 db-ot kivágnak. Itt és most. Ez most sok, vagy kevés? Mindenképpen rengeteg, hiszen a madarak táplálkozó, búvó, pihenő helyéről, illatozó, szemet gyönyörködtető testközelben élő barátaink a cserjék. Tudjuk, hogy mennyien éltek egykor a Ligetben? Természetesen nem, hiszen csak FA-kataszter készült (olyan amilyen), cserjekataszter nem! Soha senki nem fogja tudni leellenőrizni, hogy hány darabot, vagy hány négyzetmétert pusztítottak el, hogy rózsakert illatozzon a csókos vendéglősök napvitorlával árnyékolt kiülő teraszai mellett!
- Tömegével mennek a lecsóba a fagyal, a gyöngyvirágcserje, hóbogyó, lonc, és bangita bokrok! Engedélyezte Dr Nagy Júlia Megbízásából Kosztyú Anikó! A két szakértő! Hiszen tudjuk, hogy „akinek az isten hivatalt adott, adott hozzá észt is”. Igaz, hogy se szakértelmet, se alázatot, sem erkölcsi skrupulusokat nem adott hozzá. A mindenkori diktatúrák szerencséjére, vannak, akik bármihez a nevüket adják. Sebaj: ha jön a felelősségre vonás, majd kimossák magukat: parancsra tették. És bármit aláírnak! Bármit engedélyeznek. BÁRMIT!
- Nincs cserje kataszter, nem is volt, de van élő emlékezet! Látjuk, hogy vágják a cserjéket, hogy kíméletlenül pusztítanak minden útjukba került növényt. Talán nem tudják, hogy a Fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet a cserjéket is védi? Fel kellene lapozni a jogszabályokat, mielőtt olyasmiről hozunk határozatot, amiről segédmotoros gőzünk sincs! Vagy úgy nehezebb lenne aláírni?
- Végül és elsősorban az egyik gyalázatos átverésükre is szeretném felhívni a figyelmet.
Minden fa és cserje kivágásakor előkerülnek a szervilis szakértők (magyarul a szakma árulói), akik leteszik a főesküt, hogy a halálra ítéltek elpusztítása nem jelent ökológiai kockázatot. A VÉSz szóhasználata szerint nem is! Azaz, ha egyet kivágnak, nem pusztul el mellette a másik.
DE ha egy hatalmas fát kivágnak, az felér egy falurombolással! Élőlények ezreinek ad otthont, táplálékot, búvó-, és fészkelő helyet! Amíg él! Ad nekünk árnyékot? Párásítja a levegőt? Csillapítja a nagyváros zaját? Testet, lelket felüdít a puszta jelenlétével? Igen? Akkor miért is kell vendéglőt építeni a helyére? Máshol nem lehet berúgni, csak a Városliget helyén? Máshol, egy rozsdazónában, nem lehet vigalmi negyedet csinálni? Csak a Világörökség védőzónájában?
Úgye, hogy milyen jó helyet találtak a Közlekedési Múzeumnak is! Kívül a Városligeten!
És ha egyetlen fa kivágása ennyi veszteség, akkor SZÁMUNKRA, kétlábúak számára, nem ökológiai kockázat több száz fát, és cserjék ezreit elpusztítani?
De bizony az! A madaraknak, a sünöknek, a gilisztáknak, a talajnak, és nekünk, embereknek is.
Bizony szomorú, hogy visszaélnek azzal, hogy ezt nem gondolja végig a lakosság nagy része. Mire észbe kapnak, már elkéstek.
Szomorú, hogy ennyire jól tudják: a lakosság nagy része, ahogyan Önök sem, nem ismeri az ökológia kifejezés értelmét, átverhető, tehát átverik!
De bizony örömteli, hogy a Liget Budapest sok jó munkahelyet teremt!
Köztük Dr Nagy Júlia Hivatalvezető asszonynak és Kosztyú Anikónak, aki immáron fő-osztályvezető-helyettesi minőségben orosz rulettet játszik, a főváros lakosságának kárára. Akik engedélyezték a Kossuth téri favágást (törvénytelenül), az Orczy kerti pusztítást, és bármit engedélyeznek.
Gyermeki örömmel írják az aláírásuk fölé, hogy
„határozatom fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható”, meg
„határozatomat soron kívül hoztam meg”, hiszen nincs is sürgősebb dolog a világon, mint a halaszthatatlan favágás márciusban.
„Döntésem a közléssel végleges”…micsoda öntudat? Micsoda arrogancia? Micsoda gyalázatos jogsértés ez felénk?
„Döntésem ellen nincs helye fellebbezésnek”
Felfedezték már magukban, hogy Önök a „felnőtt balszerencse” József Attila Levegőt című versében.
„És az országban a törékeny falvak
- anyám ott született -
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse
s elporlik, szétpereg.”
és tudják, hogy ezekről a bokrokról szólnak a vers első sorai is?
„A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg
és lábom alatt álmatlan forogtak,
ütött gyermekként csendesen morogtak
a sovány levelek.
Fürkészve, körben guggoltak a bokrok
a város peremén.
Az őszi szél köztük vigyázva botlott.”
Budapest, 2019. favágás havának 21. napján,
a tisztelet legcsekélyebb jele nélkül, de segítő szándékkal írta Önöknek:
Garay Klára, a Városliget barátja.
A Róbert Károly krt-ről, a villamosból ez a csodálatos látvány tárul elénk. Most, amikor még ezen az oldalon csak a szerkezet látszik. A zajvédő fal azonban máris cuki! Stilizált állatok, kedves színes képpel...próbálják elfeledtetni az elfeledhetetlent: mit keres ez itt?
