Az ország presztízse
„Nemzetközi szinten komoly presztízs- veszteség, ha nem épül meg a Néprajzi Múzeum”, mondja Wesselényi-Garay Andor a Klubrádió Utcafront című műsorában.
Az ország roppan bele, ha megépülnek ezek a presztízs beruházások, mondom én Garay Klára, aki a „neves” építész megfogalmazása szerint csak általános alany vagyok, akinek semmi se drága.
„Karrierek mennek tönkre, a politika teszi tönkre azokat, akikkel terveztet, majd meghátrál. Élettörténetekkel nem törődik.” Sajnálatomra ez a mondat nem akkor hagyta el WGA száját, amikor Bán Ferenc építész által tervezett Nemzeti Színházat félbehagyták az Erzsébet téren. Létrehozták az ország legnagyobb gödrét. Bán Ferenc karrierje, irodájának dolgozóinak egzisztenciája, senkit nem érdekelt. Rettentően aggódik viszont amiatt, amit szegény Siklós Mária kapott a Nemzeti Színházért, amit megépítettek (sajnos).
Kár, hogy egy szót sem veszteget Berkeczy Istvánra, aki 2014-ben megnyerte a Városliget építésére kiírt ötletpályázatot. BI karriert, egzisztenciát hátrahagyva visszalépett, mert világosan látta, hogy nem építhető meg ennyi épület a közparki funkció csorbulása nélkül. Aki kételkedni mer, annak az egzisztenciája, jó híre nem tényező WGA számára.
Sajnálatos, hogy WGA szerint az építészeket nem sérti az a tény, hogy a világörökség területének védőzónájába építenek, annak panorámáját és integritását súlyosan sértő gigantikus épületeket. Remélem, nem gondolja, hogy az UNESCO jó hírünket kelti azért, amiért a Liget projekt nevű durva beavatkozást nem az UNESCO -val történt egyeztetés után, hatástanulmány alapján végzik?
Szempillája sem rezdült WGA -nak, amikor az építkezés ellen az Urbanisztikai Társaságtól, a Tájépítők Szövetségétől, a helyi civil szervezetektől a Greenpeace -ig tízezrek tiltakoztak, az elmúlt 8 évben.
WGA biztosan jobban ismeri nálam a világ nagy építkezéseit, ahol bizonyára bevett gyakorlat törvényt hozni arról, hogy a kormány kedvenc beruházásaira ne vonatkozzanak az ország hatályos építési és településfejlesztési jogszabályai.
Budapest büszkén jelentheti ki magáról, hogy neki volt ehhez bátorsága! Egyedüliként Európában a magyar fővárosnak volt olyan karakán közgyűlése, amelyik támogatta a törvénytelen beruházásokat, a túlszámlázásokat, a városkép rombolást, egy 200 éves közpark beépítését. Az ország, a főváros teherbíró képességét messze meghaladó gigaberuházásokat.
WGA büszke lehet arra, hogy a magyar Igazságügyi Minisztérium a valóságnak nem megfelelő önigazoló jelentést küldött az érdeklődő EU Környezetvédelmi Bizottságnak. A mi Igazságügyi Minisztériumunk ugyanis önérzetesen vallotta, hogy a Liget Projekt mindenben megfelel a hazai jogszabályoknak. Holott nem! de hazudni emberi dolog…nálunk, ahol sokan nem ismerik az erkölcsi halál fogalmát.
A Városligeti Ingatlanfejlesztő ZRT. feltehetően elmulasztotta értesíteni mind az Igazságügyi Minisztériumot, mind a fővárost, mind WGA-t arról, hogy a törvénytelen közigazgatási eljárások, Budapest lakosainak információhoz való hozzáférési jogát súlyos megsértette. Immáron 6 esetben marasztalta el őt a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Az Ingatlanfejlesztőnek kevés volt az, amennyi szabálytalanságra engedélyt kapott! A bíróság az építtetőt és a hatóságokat új eljárás lefolytatására szólította fel. Nemzeti büszkeségtől dagadó kebellel ezt azóta sem teljesítették az illetékesek.
Az ország presztízsének növelése érdekében a Fővárosi Önkormányzat, összejátszva az Ingatlanfejlesztő ZRT. -vel megsértette az Aahusi egyezményben foglaltakat is.
WGA tiszta szívből nevet azon, hogy ma már minden általános alanynak joga van nyilatkozni hidrogeológiai kérdésekben. WGA figyelmét elkerülte, hogy a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság „az általános alanyoknak” adott igazat. Mert nem kell ahhoz egyetemi tanárnak lenni, hogy ezt megértsük: „A 2014-ben és 2017-ben készült hidrogeológiai szakvélemény oly mértékben ellentmond egymásnak, hogy feltétlenül független új eljárásban kell dönteni arról, hogy a Dózsa mélygarázs és a Néprajzi Múzeum felépítése milyen hatással lesz a Városliget alatti vízmozgásokra.”
Ebben az esetben talán a víz szégyellje magát?
Egyetértek abban WGA-val, hogy a Néprajzi Múzeum épülete akár szerethető is lenne, csak máshol épülne fel. Én szeretném akkor is, ha valóban Néprajzi Múzeum lenne, de nem az. Az alagsorban 7000 nm lesz néhány néprajzi témájú kiállítás helyszíne. Az épület 35 ezer nm-éből ennyi szól a néprajzról. A múzeumi funkciók tőle 2 km-re a Vágány utca Szabolcs utca között lesznek. Tehát ez a neki tetsző épület a legjobb indulattal is „vegyes hasznosítású” épület lehet. Kicsit sok lett benne a kereskedelmi- és vendéglátó funkció. A „neves” építész szerint ez egy múzeum! Hol él ez a fószer? És hol szerezte a nevét? Az MMA-ban? Hogyan taníthat és lehet „neves építész” olyan valaki, akinek fogalma sincs a szakmája szabályairól, de a lakosság felelősen gondolkodó részét sértegetni nem rest?
Úttörő szerepet vállalt a magyar kormány abban is, hogy megszüntette az építészek szerzői jogát! WGA-nak valószínű sejtelme sincs arról, hogy van olvasni tudó „általános alany”! Amit elolvas, azt megérti. És bizony felháborodik! Ha a rádióban gyalázzák azon is. Sőt! Igazságát bírósági úton is keresi. A Közigazgatási és Munkaügyi bíróság igazat is ad neki! Nem elég, hogy a kormány nem hajtja végre a bírósági ítéleteket WGA kötelességének érzi csatlakozni hozzá?
Ez lehet olyan mulatságos? Tud róla egyáltalán, hogy mi történik ma Budapesten a kiemelt beruházásokon? Vagy a koszlott, feslett mundér becsületének védelmezése fontosabb, az igazságnál?
A Klubrádióban azonban Rózsa Péter nagyon szeret riportalanyaival együtt kacarászni a Városliget védelmezőin. „Tényleg mit szól ahhoz a világ, hogy mi csak elkezdeni tudunk valamit, majd otthagyjuk félbe szerbe…” Rózsa Pétert sem zavarja, hogy a Városliget összes épülete, és minden kiemelt beruházás előzetes hatásvizsgálat nélkül készül? Hogy az elején a közvélemény elé dobott bekerülési költség csak maszlag, és az épületek 8-10szeres áron készülnek el? Hogy 30%-os készültségnél a Fradi stadiont is és a Dagály Úszó Arénát is el kellett forgatni…olyan sikeresen választották meg a helyét?
”Fő bajunk nékünk az, hogy bármi szépet alkotunk is, annak jó karban való fenntartásáról nem tartjuk kötelességünknek gondoskodni.” Nem ezt nem Soros György mondta, hanem a főváros valaha élt leggondosabb fejlesztője: Podmaniczky Frigyes.
Rózsa Péternek nem baj ez, nem baj, az előkészítetlenség, a fenntarthatatlanság, az örökség-, és természet rombolás. Nem baj, hogy a szakemberek, a civilek és a lakosság tiltakozik a Városliget beépítése ellen, immár 8 éve, de nem találtak meghallgatásra! Egy baj van: ha az épület felénél kezdünk el gondolkodni: kell-e ez nekünk? És mibe fog kerülni?
Ma már a BIODÓMról kiderült, 15 milliárdról 63 milliárdra emelkedő ár. Tudható, hogy nem csak a főváros, hanem a kormány sem tudja/ akarja finanszírozni álmait. WGA eltartott kisujjal fordítja el a fejét azoktól, akik nem akarják megvárni a végkifejletet.
Hány BIODÓM fiaskóra van szükség ahhoz, hogy WGA és Rózsa Péter tudatáig elhatoljon a valóság?
Megépül a Zeneháza, a Néprajzi pláza, a Dózsa mélygarázs, majd a befejezés előtti - 20 milliárdnál eszmél a város, hogy se befejezni, se parkosítani, se fenntartani nem tudja? De már nincs pénz parkolóra sem?
Melyik a nagyobb szégyen? Beismerni, hogy hibáztunk, és félúton revízió alá vesszük nagyravágyó terveinket? Vagy akkor, ha elismerjük: hatalmasat hibáztunk, és újratervezés szükséges?
Ezt még egy gép is tudja.
WGA- nak és RP-nek semmi nem drága? Ha tükörbe néznek, vajon mit látnak?
...és mi lennénk azok, akiknek semmi se drága?
