Nyílt levél Vidnyánszky Attilának

és a Magyar Teátrumi Társaság igazgatóinak

Facebook Tetszik

2020. augusztus 27. - Garay Klára

Vidnyánszky Attila Úrnak

a Magyar Teátrumi Társaságnak elnökének

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezőjének,

az Emberi Erőforrások Minisztériuma Színház művészeti bizottsága tagjának, a döntés-előkészítő testülete elnökének,

a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának művészeti rektor helyettesének,
a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetőjének,
a Nemzeti Színház vezérigazgatójának

a Déryné program elindítójának

a Színház és filmművészeti Egyetem igazgatójának

Elnézését kérem, ha kihagytam valamit. Nem szándékos, és ha így lenne, az az én tájékozatlanságomat bizonyítja.

Tisztelt Direktor Úr! Tisztelt Teátrumi Társasági Tagok!

Érdeklődéssel olvastam az Ön vezetésével megalakult Magyar Teátrumi Társaság érvelését a Budapesti Városligeti Színház felépítése érdekében.
Sajnos, elég rövid és sablonos választ kaptak, ezért kötelességemnek érzem alaposan megindokolni, hogy mi, a környéken lakók, városvédők, környezetvédők, jogállamvédők, miért is tiltakozunk ellene.
Egyetlen mondat az oka: Nekünk naprakész, valós információink vannak a tervezett színházról.

Ha elolvassák e levelet, Önök is értik, és megértik majd.

A tervezett épületnek nem sok köze lesz a Vágó fivérek által tervezett épülethez. Hiszen nem is lehet. Egy 1906-ban, az akkor a „város peremén” lévő Városliget is egészen más hely volt, mint a mai, de mások voltak egy színházzal kapcsolatos technikai igények.
Az István utca- Aréna út sarkán (Mai Ajtósi Dürer sor- Dózsa György út) alig volt forgalom, ma a főváros egyik legnagyobb forgalmú kereszteződése. Elviselhetetlen mértékű lesz a zaj, amint az Ajtósi Dürer sor Dózsa György út vonalon halad majd az M3-ról ide terelt forgalom is. Zajjal, levegő szennyezettséggel, rezgésekkel, tömeggel.
Nem volt még a ma már létező Dózsa mélygarázs, melynek egyik szellőző kürtője, lejárója és szeméttárolója lenne a színház szomszédja, ontva a tömeget, és a bűzt. Nem éppen nyári színházi estékhez illő miliő.
De a színházban nem volt zsinórpadlás sem, és egyéb, ma már nélkülözhetetlen fény- és hangtechnikai eszköz sem. Ha megnézik a legutóbbi terveken, a szecessziós épület mögé ragasztott fél panelházat, hallani is fogják, ahogyan a Vágó fivérek forognak a sírjukban.
Volt a régi épület mellett LIGET, volt Fáskör. Ma már bérelhető és ingyenes sportpályák, sporteszközök, a Botanikus kert helyén vendéglátóhelyek. Vannak futókörök, kerékpáros útvonalak, sporteszközök, a játszóterek helyett hatalmas kerülővel elérhető kalandpark, amely aligha használható színházi ruhába öltözött kamasz gyerekek számára. ( Vajon szabad-e a sportot, a kultúrát, a vendéglátást és a környezetvédelmet egymás ellen kijátszani? Egy helyre zsúfolni, hogy kölcsönösen zavarják egymást!?) Figyelem: az egykori Fáskör területe tele van víznyelő és víznyerő kutakkal, hatalmas beton medencékkel. Emiatt a talaj nem bírja elnyelni a záporok vizét. Minden eső után napokra le kell zárni a nagy játszóteret.

Én abban is biztos vagyok, hogy a tervezőknek eszükbe sem jutott, hogy turista attrakció legyen, vagy az ország legtávolabbi pontjáról is ide kellene hurcolni a gyerekeket egy színházi élményért.
Szintén nem jutott eszükbe, hogy szabadtéri színpadot építsenek a régi színház mellé. Hiszen 1906-ban, a színházzal egy időben szaporodtak itt a lakóházak. Akkor még szempont volt, hogy nem tesszük pokollá a környék lakosságának életét.

De semmi ok az aggodalomra! Ha mégis az lenne a döntés, hogy Budapesten kell megvalósítani rendezői terveiket, számos lehetőség kínálkozik arra, hogy parkos környezetben létrehozzanak ilyet.
- Itt van például kihasználatlanul a bezárt Bárka színház. Mögötte az Orczy kerttel. Megvan benne a történelmi hangulat (Itt volt a Ludovika akadémia lovardája), van több kisebb nagyobb játszóhely benne, és főleg a hátsó kijárat mindjárt az Orczy kerthez kapcsolódik szervesen, ahol akár szabadtéri színházat is létrehozhatnak. Szerencsére itt nincs autópályáról lezúduló forgalom, nincsenek 30 méterre hálószobák. Nincs mindennapos musical- játszási kényszer, hiszen biztosan tudják, hogy ennek a színháznak a falai nem ehhez a műfajhoz vannak hozzászoktatva. A falak befogadóak a határon túli színházak bemutatkozási lehetőségére, ahogyan a többi fővárosi színház is.
Eltávolodhat a néző a napi gondoktól. Nem lenne egymás ellen kijátszva a zöld felület és a magas kultúra. Megvalósulna a kultúra és a környezeti nevelés szinergiája. Megvalósíthatnák itt Arisztotelész egyik oktatási módszerét, a sétálva tanulást. (Peripatetikus oktatás) Erre a mai fővárosi gyerekeknek különösen nagy szükségük lenne! Budapesten ugyanis évente 230 napon át haladja meg a levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéket. Így egyre több az asztmás, allergiás, figyelem - koncentrációs zavarral küzdő gyerek (és szülő). Nekik pedig sokat kell sétálniuk a szabadban, fák között. (Azaz a Városligetben, a Népligetben, a Normafán, a Római parton, a Hajógyári szigeten, a Duna parton, a szigeteken.) Tudják, hogy Arisztotelész is a lábadozó, beteg Nagy Sándort tanította így. Beteg gyerek máris van hozzá bőven.

- Miért is lenne még ideális a Bárka színház? Bizonyára tudják, hogy EBBEN a színházban játszott Cseh Tamás, itt mutatta be teljes életművét is! Ő és rajongói biztosan örülnének, ha itt kapnának helyet a programjaik.

Hol lehetne még olyan színházat nyitni, ahol az Önök álmai maradéktalanul megvalósulhatnának?
Megértem azt a szenvedést, amit Önöknek okozott Rákosi Mátyás, amikor a Városligeti színház lebontása mellett döntött. Örülök, hogy a 2012-14-ben bezárt színházak okozta traumát már feldolgozták, és előre néznek. Azonban nem a színházak számán múlik, hogy bemegy- e oda a közönség! Készült közvélemény- kutatás arról, hogy mennyien akarnak éppen a Budapestre és éppen a Városligetbe, éppen egy Vágó fivérek utánzása árán létrejött színházat, az Önök által megálmodott műsorpolitikával? Szívesen látnék erről készült közvélemény kutatást.

Néhány vigasztaló mondatom talán enyhíteni fogja aggodalmukat, hogy az ifjúság netán gyermekszínházi produkciók nélkül maradna:
- Az 1960-as évek óta olyan közművelődési intézményhálózat épült ki országszerte és a fővárosban is, hogy igen sok, könnyen elérhető, befogadó színházként is üzemelő művelődési ház áll a gyerekek és az ifjúság rendelkezésére. Budapesten kb. 50, színházi előadásokat is programjai között tartó színház és művelődési ház, művelődési központ van, és kerületenként 2-3 helyen is működnek befogadó intézmények.

A Városliget szomszédságában évtizedek óta tart nyilvános gyermekszínházi előadásokat a Stefánia Palota. A parkjában pihentetőbb a séta, mint a feldúlt Városligetben. 2 éve pedig a parkban, szabadban kortárs képzőművészeti kiállítás is látható. Kulturált étteremmel, cukrászdával, gyermek foglalkozásokkal várják a nagyérdemű apróságokat.
A Hermina úti Lipták villa színvonalas Családi Vasárnapok nevű programja, és színházi előadásai az ünnepekhez kötődve, a gyermeki igényekhez igazítva alakítja műsorát! (Húsvét, Mikulás, Karácsony, iskolai szünetek)
Ezen programok jelentős része ingyenes vagy igen alacsony belépődíja miatt a társadalom legszegényebbjeinek is lehetővé teszi a kulturált szórakozást, kikapcsolódást, feltöltődést.
Nyáron, amikor Önök Fesztiválokat akarnak tartani, minden város és falu, a fővárosban pedig minden kerület is rendez Szomszédünnepeket, Fesztiválokat, Falunapokat. Gondoljanak csak Óbuda színvonalas, gazdag téli nyári kínálatára! Nem biztos, hogy a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjára kell tenni újabbakat.
Az Erkel Színházhoz és a
Nemzeti Színházhoz is hatalmas szabad terek tartoznak, szinte kínálják magukat.
A Planetárium és a Népliget felújítása minden álmunkat túlteljesítené (A Népliget „felújítása számunkra NEM a stadion koncentrációt jelenti!)

Tudják, hogy innen kb. 500 méterre a Magyar Zene Házának is lesz szabadtéri színpada? A kakofónia emberre, énekes madárra egyaránt nagyon rossz hatással van!
Nem Budapesten van színház-hiány, hanem az ország kulturálisan leszakadó régióiban
Az ország 93 ezer négyzetkilométerének harmada tartozik ebbe a körbe. Ahonnan városlátogatásra sem tudnak Budapestre utazni, nemhogy egyetlen előadásra. A kistelepülések művelődési házainak sem mindenütt van arra pénzük, hogy meghívjanak neves színészeket, minőségi előadásokat, vagy beszerezzenek technikai felszerelést egy-egy előadás megtartásához, vagy legalább a megyeszékhelyre eljussanak.

Szeressék és aggódjanak ezekért a régiókért! Nem kell vidéket a fővárossal összeugrasztani, nem kell egy helyre, a fővárosba és annak Városligetébe építeni a sokadik művelődési intézményt! A leszakadó régiók kultúrájára, és nem a Városligeti betonra kellene ennyi pénzt költeni. Mennyi is az annyi?

Az első tervek ára volt 130,5 millió

A kész terv után derült ki, hogy bocsánat, de ez így ma már nem felel meg a színházzal szemben támasztott minimum követelményeknek sem. Így erre a „váratlan kiadásra” jött 36,0 millió forint. 166,5 milliónál tartunk!
A kivitelezés, 2018-as áron 5 milliárd forint lett volna. Azóta biztosan drágult organikusan legalább 10re (ahogyan a többi épület ára is duplázódik)
A környék forgalom technikai átszervezése + 5 milliárd, de akárhogyan szervezik át, a sarok a főváros legszörnyűbb kereszteződésének rangjára emelkedik. A mélygarázs lehajtójának és felhajtójának, szellőző kürtőjének megbetegítő hatásával.
A közműfektetéseket nem számolva is azt hiszem, hogy a színházi szakma tartalomfejlesztésre tudná költeni ezt az összeget, ha nem betonban öntenénk a mocsárba.
Levelükből arra következtetek, hogy néhány tényről, jogi helyzetről elfelejtették Önöket tájékoztatni!
- Tudják, hogy már a mélygarázs építési engedélyét is megsemmisítette a Fővárosi törvényszék, mert mi, itt lakók nem élhettünk állampolgári jogainkkal! Süket fülekre találtak az aggodalmaink. Ez ellentétes az alaptörvénnyel! Mi élünk itt, és nézzük imádott Városligetünk megsemmisítését, viseljük az építkezés és rombolás hatásait 5 éve! Ha nem hallgatnak meg minket, az alaptörvénysértő, de embertelen is! Eközben a távol élőket, az adott témában teljesen tájékozatlan tömegeket támogató levelek írására sarkalják.
Tudták, hogy nem lesz elegendő parkoló?
Tudták, hogy a felszín alatti talajvíz a tervezett színház alatt 5 méterre húzódik? Az épület az áramló víz útjában állva a szomszédos házakba betörhet a talajvíz? Ahova nem jutel az eddigi vízmennyiség, ott kiszáradnak a fák, megrepedezhetnek a házfalak.
Tudták, hogy 2016. óta akkora zajterhelésben élünk, ami messze meghaladja az egészségügyi határértéket?
Tudták, hogy nem készült valós, minden épületet és környezeti tényezőt bemutató hatástanulmány, mielőtt belekezdtek a nagy beépítésbe? Tehát politikai alapon döntött a kormány a Városliget megsemmisítéséről, annak ismerete nélkül, hogy pontosan milyen hatással is lesznek az épületek és a park hiánya a város lakóinak életére?
Tudják, hogy a világörökség védőzónáját építik szét mindenféle ide nem illő hatalmas épülettel, amelyeket még túlzással sem lehet múzeumnak nevezni?

Tudják, hogy a Városligeti Építési Szabályzat szerint nem lenne szabad ide színházat építeni?
Hogy miért nincs Önöknek friss információjuk a területről? Hát azért, hogy ne tudják. Csak tudatlanul ír az ember támogató levelet egy ilyen beruházás megvalósításáért! Nem ezt látták az óriásplakátokon?! Nem. De ha nem tudunk valamiről, az sem mentesít az illető dolog következményeinek bekövetkezése alól!

Történelmi és nemzeti köntösbe bújtatott hamis tervekből gondolják, hogy a színházi szakmának ez jó lesz? Nem lenne jó, az Önök szempontjai szerinti színháznak sem!
Politikai szempont volt tehát az elbontása is, de az „újra felépítünk egy egészen mást” gondolkodás is sokkal inkább politikai, önreprezentációs igény a kormány részéről, mint a Vágó fivérek munkássága iránti tisztelet.
Környezetvédő vagyok. Alapelvünk a MEGELŐZÉS! Itt pedig annyi a megelőzhető kár, mint égen a csillag! Nem az Önök hibája, ha nem tudnak a fentiekről. Minden bűnök között az egyik legsúlyosabbnak tartom, ha valaki, vagy valakik a híveiket csapják be, vezetik félre, hajtogatják kezével a csalánt. És én, íme politizálok= foglalkozom a városom ügyeivel!
Kérem, hogy Önök is foglalkozzanak vele. Ki- ki a saját városával, és együtt az országgal. Felelősen. Nem csak színházi emberként! Törvénytisztelően, és a szakmák iránti alázattal.

Vannak együtt megoldható kérések, és van, amit a helyben lakók jobban tudnak, mint a távoliak. Ez az önkormányzatiság elve. És a főváros a VÉSZ 20 módosítással a mi érdekünket képviseli!

Mi itt élünk a közelben. Nem tudunk hazamenni a fesztiváljaik után, de alatta se tudunk aludni.
Isten óvja meg Budapestet a Városligeti Színháztól!
Őszintén remélem, hogy az így felszabaduló forrásokat a színházi szakmán belül valóban nagyon szükséges fejlesztésekre tudják használni.

Számítunk a megértésükre! Készséggel állok rendelkezésükre egy helyszíni szemlére, és igény szerint bemutatom a mondanivalómat alátámasztó dokumentumokat is.

Budapest, Városliget, 2020. 08.20.

Tisztelettel: Garay Klára,

a Városliget barátja

A Dózsa mélygarázs lejárata és a szinház között lenne a hulladék tároló.
Az Ajtósi Dürer sori házak lakói ingyenes szinházi élményben részesülnek! + szellőzők szaga :-(