Mariska néni itt lakik a közelben, a Hermina úton. Tátott szájjal nézi a „megújuló” Közlekedési múzeumot, és módfelett ideges szokott lenni attól, ha a Ligetvédők, és a Városliget barátai „nyavalyognak, hisztiznek” a mélygarázsok, a föld alatti kiállító terek és a leendő vigalmi negyed miatt, mert szép lesz az, majd meglátjuk. És nem szabad akadályozni ezeket a kulturára éhes fiatalokat, a „teremtő munkájukban”.

Szóval Kedves Mariska néni! Kérem, hogy sűrűbben imádkozzon értünk, bűnös lelkekért, akik egyre többször ragadtatjuk magunkat nem túl kedves gondolatok megfogalmazására. Pedig újabb örömhír érte fejlődésre szomjazó vidékünket! Ma megjelentek a talaj-vizsgálók az Ajtósi Dürer sor mellett, egy hatalmas ostorfa tövében. Csinos kis fúrógéppel, eszméletlen robajjal, 10 méter mély fúrással igyekeznek felderíteni a talajvíz viszonyokat. Ezen az oldalon a Dózsa György útig készül 4 furat, előkészítendő az útépítést.
Elmondták, hogy a nehézkes hivatali bürokrácia után leghamarabb jövőre kezdődhet el az útépítés. Jó ez nekünk, mert leharcolt útburkolatunkat ideje kicserélni. Különösen, hogy megkapjuk rá a Kós Károly sétány forgalmát is…de erre rodeózik néhány sittszállító autó is, a trolik, a Népstadion állomás távolsági buszai, és a környék minden illegális parkolója. Kell a fejlődés! Remélem, hogy jövő tavaszig, amikor az útépítés elkezdődik, befejeződik az Ajtósin és a Városligeti körúton a vízvezetékek áthelyezése a házak oldaláról a Ligeti oldalra (Az Asztana úton fordítva). Tessék imádkozni, hogy addigra elkészüljön a villany, a közvilágítás és a gázvezeték, a csatornázás és a telekommunikációs vezetékek cseréje is.
 Vagy ha nem, utána lesz még egy új útburkolatunk….vagy elkészülte után 1 évvel ugyanúgy fog kinézni, mint most.

Harangozni, és imádkozni kell, hogy elkerüljük a por, a zaj, az üzemszünetek, a közlekedési káosz okozta kellemetlenségeket, hogy ne dőljön össze a két műemlék templom és a 2 db 100 éves iskola, valamint a Cirkuszt epedve váró Sacré Coeur leánynevelő intézet és a 2 toronyház.
Tessék hálát adni a teremtőnek, hogy hazánkat olyan bölcs vezetőkkel áldotta meg, akik rájöttek, hogy úgy tudják a legtöbb vízügyest, környezetvédőt, felmérőt és hatástanulmányt készítőt foglalkoztatni, ha minden épületecskéhez külön-külön készítenek felmérést, fúrást, tanulmányt! Mennyi család nem marad kenyér nélkül! Ez ráadásul az Ön számára azzal a külön előnnyel is jár, hogy nem fogják sokkolni azzal, mit okoznak az ide építendő csudapaloták EGYÜTT! Így minden mélygarázs és Táltos csarnok környezeti hatása minimális lesz, sem zajt, sem port nem fog keletkeztetni, és Ön nyugodtan alhat a 2018-as márciusi átadóig.

Utána rögtön folytathatja az imádkozást egy kis napfényért, jó levegőért, egy gyalogos sávért, ahol elsétálhat a mindent ellepő parkoló autók között, a múzeumba igyekvő hömpölygő tömegben.

Tehát, lehet, hogy 2x lesz új utunk. De ez nem baj, mert a fejlődés nem állhat meg!
Kérjük együtt az égiek áldását bölcs vezetőinkre, akiknek jóvoltából 2018 március 15-én nálunk lesz a legtöbb szalag átvágás! Gondoljon csak bele: Biodóm, Aquadóm, Pannonpark, Táltos Csarnok, Hermina garázs, Üzemeltetési központ, Pajtaszínház, Nemzeti galéria, Hermina garázs2, Közlekedő edények múzeuma kilátóval! Csak győzzük nemzeti színű szalaggal…többszöri átadással, átvágással.
Közben fohászkodunk, hogy az égiek fel ne nyissák a szemünket, nehogy rájöjjünk: minket is átvágtak!
Maradjon homályban, hogy a felszín alatti vizek nem csak útépítési akadályok, hanem megóvandó ivóvíz készletünk forrásai is.
Óvakodjunk az eszünk használatától, mert fárasztó és bajjal jár. Még a Nagy Testvér is összeráncolhatná a szemöldökét.

A talajfúró tovább halad, keresi a következő nagy fát. Hogy miért azt? Mert ott biztosan nincs se gáz, se vízvezeték, amibe véletlenül belefúrhatnának. ( Nem jók ugyanis a közmű fektetési térképek.)
Várjuk a következő óriásplakátot, a következő Liget-újságot, hogy megtudjuk: milyen jó lesz nekünk. Közben véletlenül se járjunk a Bartók Béla úton vagy a Vezér úton, nehogy kiderüljön, mivel jár az utak építése, a közművek fektetése, házak alapozása, mélygarázsok fúrása.
Nézzük a zöld tájépítészeti pályázatot, amiben szó sem esik arról, hogy hány helyen lesznek nehézgépjárművek közlekedésére alkalmas új utak (szemétszállítás, műtárgyszállítás, áruszállítás), védőtávolságok a közművek számára, ahova csak füvet lehet vetni. Várjuk a térköveket, melyek egyenesen jelentik számunkra: Itt van már a Kánaán! Hála Istennek, hogy a Liget és az Ön békéjének háborítása nélkül elbontottak már eddig is jó néhány azbeszt cementes épületet, ritkán ér bokán felül a sártenger, amit a szállító járművek okoznak. A csöpögő olajból se lehet még megtankolni egy újabb járművet. A madarak sem csicseregnek, mert világgá repültek.
Ez itt, a lehető legcsodálatosabb élet, és még ennél is szebb lesz!

Ezt a levelet írhattam volna, a hatalmas autójából piros tűsarkakon kitipegő anyukának is, aki alig várja, hogy megszépüljön a Liget és ő is kimerészkedjen a Cukorfalatkával…. De ő a műszempilláitól ( és férje bankszámláitól) úgysem tudná elolvasni. Akkor meg minek.
Hajrá Mariska néni! Reménykedjünk együtt az Európában egyedülálló csoda megvalósulásában.

És a csodában, ami megment attól minket, amit Ön epedve vár.