Tisztelt Főpolgármester Úr!

Boldogan vettem hírét, hogy a Tulajdonosi bizottság fakivágási határozata tárgyában tájékozódni szeretne.

A Thököly úti 17 fáról van szó, a Gizella út és a Mexikói út között. 48 fa kivágásáról a Róna utcáig. ( A többi a földmunkák következtében majd magától is elpusztul.)

„NEM ÉPÍTKEZÜNK A HUNGÁRIA körgyűrűn belül” Írja a Budapest 2030. hosszú távú településfejlesztési terv! Sem Stadionokat, Sem múzeumnak hazudott vendégcsalogató helyeket, ami olyan forgalmi terhelést rakunk az érintett utakra, melyeket azok nem bírnak el.

I.

A beszédes nevű VÉSZ előírja a Dózsa György úti, Ajtósi Dürer sori és Vágány utcai közlekedési csomópontok átépítését, új MILLFAV megálló létrehozását a Hungária körútnál, valamint a Bp. - Cegléd, és a Budapest –Esztergom vasútvonalon a Mexikó útnál új vasúti megálló létrehozását.

Az M3 Kacsóh Pongrácz úti szakaszának parkoló házas és P+R parkoló zónává alakítását.

Így a 72-es troli útvonalának áthelyezése a Thököly úti fasor helyére csak valami átmeneti, az építkezés idejére szóló hírtelen jött ötlet lehet. Amolyan „vágjuk ki a fákat, legyen hely, aztán majd meglátjuk, mit hova teszünk” megoldás. Nézze meg a forgalmi helyzet változását a Kós Károly sétány lezárása után! Javít valamit ezen a helyzeten, ha a 72-es trolit áthelyezik a Mexikói útra?
Bizony nem.

Kérem, hogy világítsák meg számomra, és több ezer helyi lakos, gondolkodó városlakó (zugló-lakó), számára, hogy mindezen tervek elkészülte ELŐTT, lakossági és szakmai valós párbeszéd nélkül, mi indokolja, hogy az Astória – Újpalota villamos építésének 5. szakaszában tervezett favágásokat elkezdjék????? EZ BIZTOSAN nem indokolja a 2016-os fakivágási engedélyezési terv elővételét!!!!!

Hűbele Balázs megoldásnak tűnik, hogy a 72-es trolit viszik a Zuglói vasúti megállóhoz, annak átépítése előtt. Honnan tudják előre, hogy a kialakuló új közlekedési csomópontokhoz ez a megoldás lesz a legmegfelelőbb?

Már megtapasztalhatta, hogy a lakosság nem veszi jó néven ezeket a meglepetéseket. És a FŐMTERV is  figyelmeztetett rá, hogy ezeknek a fáknak kivágása komoly lakossági tiltakozással fog járni.. TILTAKOZUNK!
Sérti az egészséges élethez fűződő alkotmányos (vagy alaptörvényes) jogainkat!
Ezeknek a fáknak a klimatizáló hatásán túl, városképi jelentőségük is van. Kivágásuk akkor sem jöhet szóba, ha bármilyen indokkal erre kellene kanyarodnia a 72-es trolinak.
II.

A három hatalmas platán kivágása egyenesen bűn! Tekintettel arra, hogy a városban már alig van jelentős lombfelületet adó fa, ezeknek kellene lennie az elsődleges értékeknek! A tervezés megkezdése ELŐTT kellene felmérni a terepet, hogy tudják, hol nem jár jelentős természet károsítással a munka!

1. Na ezért nem kellett volna sutba dobni a Budapest 2030 tervet, Ezért nem kellett volna megszavazni, hogy a kormány bármit építsen kénye kedve szerint a Hungária körgyűrűn belül, ahelyett, hogy a rozsdazónákat fejlesztené. Elképzeli ezt a nagy forgalmú csomópontot a jelenleg itt élő fák nélkül?

Vagy csak azt képzelik el, hogy ha kivágják az összes fát, lesz + 1 sáv az autóknak? Elképzelték az itt lakókat is hozzá? Vagy a város fő célja, hogy rajta minél több autó, minél gyorsabban áthaladjon, és elérje kedvenc múzeumát, vagy stadionját?

III.
Keresse meg a fenti képek egyikén az Ön kezdeményezésére ültetett kis japánakácot! Ültetésekor (1 éve) még nem tudták, hogy erre kell járnia a 72-es trolinak? Nézze meg, hogy a hatalmas platánok egyetlen oldalhajtásán nagyobb a lombfelület, mint a kis japán akác koronája! A Tulajdonosi határozat nem rendelkezik róla, hogy neki milyen sorsot szánnak! Ő nem számít? Tudnak róla, hogy 100 év nehéz sors után se lesz akkora, mint a platánok? Hányszor 7 facsemetét kellene ültetnünk ahhoz, hogy ne legyünk 100 évig súlyos lombkorona és árnyék mínuszban!?

IV.
Nagy bajban van szegény fa-szakértő! Hiszen őket csak akkor hívják ki „szakérteni” amikor az építési területen fát akarnak vágni! Korrekt módon leírja, hogy a további gondozás elmaradása állapotromlást idéz elő.
De vajon megkérdezték tőle, hogy a városban, az utak mellett, parányi faveremben, beton keménységű talajban sínylődő fákkal mi LENNE a teendő, hogy NE romoljon az állapotuk?
Lehetővé tették számára, hogy leírja: NEM, nem szabad őket kivágni, hanem meg kell növelni a fatányérjuk méretét? Fel kell szedni a fa-verem rácsokat, fellazítani a talajt, és némi talajjavítás sem ártana? (Ugyanis a faverem rács nem díszes hamutartó!!!!)

Megkérdezték tőle, hogy júniusban vágunk-e fát?
Megkérdezték tőle, hogy szabad-e fához nem értő láncfűrészesekre bízni azt a „faápolást”, amikor a légvezetékek űrszelvényében körbe vágják a koronákat?
Elmondhatta, hogy a fák többségének nem véletlenül beteg a gyökérnyaka, hanem azért mert a fűkaszálástól elkezdve a parkoló autókig mindenki annak megy neki elsőként? És hogy csoda, hogy élnek?

• A Faápoló a legtöbb fáról megállapítja, hogy leromlott, de megfelelő az élőhelye. NEM! A Thököly út fái iszonyatosan kis faveremben élnek, beton keménységűre tömörödött talajban, amibe már az esővíz sem tud befolyni. És számos fa tövében építési és útépítési törmelékek meredeznek… Sokuknál a legsürgősebb nem a gallyazás lenne, hanem talajcsere, talajlazítás, az ültető gödör méretének jelentős növelése. És ÖNTÖZÉS! Ha az lenne a cél, hogy éljenek. Ha a cél az, hogy megindokolják a kivágásukat és minimalizálják a pótlási kötelezettséget, akkor érthető, addig megfelel nekik itt is.

Nemtelen cselekedet jobb sorsra érdemes szakembereket felhasználni ilyen dicstelen munka igazolására!
Felhívom a figyelmét arra, hogy a 346/2008. XII. 30-as kormányrendelet a Fás szárú növények védelme érdekében született…. nem azért, hogy betegségekre hivatkozással (=kertészeti okból) ezrével vágjanak ki fákat! Így megússzák az engedélyezési eljárást és a visszapótlási kötelezettséget is minimalizálják. Na és az értékük sem számít bele a veszteségbe!

 V.

Szeretném megnyugtatni, hogy 3 fát nyugodtan ki lehet vágni, ha már úgyis beélesítették a láncfűrészt! Ez az Acer negundo = kőrislevelű juhar vagy más néven zöld juhar (Na jó, azt sem illik júniusban…de ennek betartásától most eltekintek.) Ez a 3 „fa” ugyanis nem fa, hanem gyom, mégpedig annyira agresszív fajtából való, hogy magonc korában lett volna kötelessége eltávolítani a terület tulajdonosának (= a FŐKERTNEK? ha a fák gondozására, a közterületek ápolására, gyomtalanítására is kapna elég pénzt, nem csak a kivágásukra.)

1. A főpolgármesternek a városi fák (a lakosság!) egészségének megőrzése lenne az egyik feladata! Nem a kivágásukat (megbetegítésüket) kell engedélyeznie!
   Szívesen adom a hozzájárulásomat akár 2 ezer zöld juhar újulat azonnali gyökerestől való eltávolításához! Kérem, hogy támogassa ebbeli tevékenységében a MÁV és a HÉV üzemeltetőit. Elkerülendő egy hamarosan bekövetkező ökológiai katasztrófát.
   - A Róna utcáig tartó, 48 fára vonatkozó tervüknél is ez a helyzet a bálványfával (Aillantus altissima) és a nyugati ostorfával. MINDEN magról és sarjról nőtt bálványfát, ostorfát ki kell vágni, pláne, ha még a házfalat és/vagy az útburkolatot is feszegeti, vagy ölelő gyökerei közé fonta a villanyoszlopot. Így egy év múlva sok jó fát oszthatnak a szegényeknek!
   • Így a tervezési területen összesen 8 fa kivágása nem favágás, hanem környezetvédelmi jó cselekedet! Mivel a folyamatosan hivatkozott 346-os kormányrendelet „az újulat eltávolítására” kötelezi a terület tulajdonosát vagy használóját.

A fenti megfontolás alapján, beteggé nyilvánítás miatt legalább 3 ezer fát lehetne kivágni, és cserélni fiatalabbra…de nem mindenütt van útépítés, hogy vizsgálják az állapotukat. Tehát az a beteg és leromlott, és balesetveszélyes, sürgősen cserélendő fa, amelyik valamilyen gigantikus beruházás útjában áll.

VI.
Mit jelent az, hogy a „fakivágási munkálatok elvégzése a Fővárosi Önkormányzat számára pénzügyi vagy egyéb kötelezettséggel nem járhat” Akkor ki fizeti a favágást, a visszapótlást, annak évekig tartó gondozását? Ki ellenőrzi a végrehajtást? Ki a felelős ezért az egészért? A főváros engedélyezi és mossa kezeit!? Ez egy felelős „tulajdonosi” hozzáállás? A jó gazda gondossága? Vagy közönséges szervilitás?

VII..

A 346/2008. XII. 30. kormányrendelet a fás szárú növények védelméről a cserjékre is vonatkozik. Így nem lehet elintézni egy vállrándítással a Báthori István park cserjesorának kiírtását sem. Annál is inkább, mert az tudtommal Zugló tulajdona és jó néhány fát is érint. Kérem, hogy ne folytassák azt a gyakorlatot, amit a Városligetben tesznek: amilyen területre szükségük van, bármilyen esztelen, gigantomániás építkezés lebonyolítására, azt einstandolják! És ha engedélyt kapnak 17 fa kivágására, akkor annak feltétlenül következménye cserjék százainak elpusztítása? Éppen elég zuglói parkterületet tettek már tönkre, raboltak el, és adták magánkézre, hogy megállt parancsoljon ennek a tendenciának!
Nem elég, hogy a Városligetből elraboltak egy 7 méter széles sávot, hogy a Dózsa György út még járható maradjon? Mennyi áldozatot követel még az ország és a város vezetése, „képviselő testületei” a lakosságtól?
Egyeztettek erről a lakossággal? Biztos, hogy a mai hajléktanya-park helyett troli útvonal-parkot szeretnének?
Biztosak Önök abban, hogy az ország, a város lakói, valóban szívesen adják a parkjaikat, fáikat, ilyen kétes értékű „kiemelt” beruházásokhoz?
Elég hosszú ideig kábították, ámították a lakosságot, de mára a legelvakultabb „kiemelt beruházás” hívőknek is elegük van! Abba kellene hagyni a hazudozást, a megtévesztést, a suba alatti ügyintézést és nyílt sisakkal felvállalni: mikor, miért születnek a mostanihoz hasonló „tulajdonosi hozzájárulások”?
Kit képvisel ez a képviselő testület? Városi vagy beruházói érdekeket?

Bízva abban, hogy levelem egy törvénytisztelő és lakosság-barát polgármester és képviselő testület elé kerül, hogy meghallgatják a jogosan tiltakozó lakosság szavát, a jövőben sokkal körültekintőbb, bölcsebb, megalapozott döntéseket fognak hozni. Mely döntéseikhez igénybe veszik az urbanisták, közlekedés tervezők, tájépítészek véleményét is, és nem gondolják, hogy ezek csak politikai döntéseken múlnak. Hiszen hatásuk századokra határozza meg a város képét és életét!

Bölcs döntést kívánva

Budapest, 2018. június 12.                                 Tisztelettel: Garay Klára