A mellékelt újságcikket olvasva, az ember nem tudja, hogy az újságíró, csak tudatlan, csak nem is tud semmiről semmit…vagy megszolgálja a fizetését? Esetleg ült Baán László sajtó tájékoztatóján…és sejtelme sem volt róla, hogy fent nevezett úr mindenkori egyetlen célja a közvélemény félretájékoztatása?  Pedig már tudhatná!

Mert mi helyett mi a helyzet?

• A Néprajzi múzeum leendő gördeszka pályája nem a Városliget MELLETT épül, hanem BELE!  A Városliget határa ugyanis a Felvonulási tér és a Dózsa György út határán található (Hrsz szerint!!) Ezt a határt jelzi ma még 102 db japánakác (vagy más néven Kínai pagodafa… Japán akác amikor kivágják és Kínai pagodafa amikor ültetik.)

Ugyanis a Felvonulási tér maga, a VárosligetBEN épült… Ugyanott, BENNE akarják felépíteni a világörökség panorámáját tönkre tevő otromba épületet.

• Meghatottságtól elcsukló klaviatúrával leírja, hogy a Néprajzi múzeum 145 éves története során soha nem kapott „kifejezetten a gyűjtemény számára tervezett otthont”. Drága, drága újságíró kolléga! Amint pár sorral lejjebb magad is leírod, a GYŰJTEMÉNY a Szabolcs utcai múzeumi raktározási és restaurátor központban lesz! Akkor most 2 otthont is kap a „múzeum”? Vagy másképpen fogalmazva nem egy otthont kap az eddig egyben lévő gyűjtemény, hanem egy kiállító teret a Felvonulási téren, és egy raktárbázist a kies Szabolcs utcában.
• De akkor mi is lesz a Néprajzi múzeum nevet viselő gördeszka pályára hajazó épületben? Office…konferencia központ…restaurant a legfelső szinten…múzeum shop és „ látogató központ” Vagy azért nevezzük múzeumnak, mert a pláza nevet nehezebb lenne lenyomni a városlakók torkán?
• Hogy jön össze az a két mondat, hogy itt, a VÁROSLIGETBEN kap végre igazi „otthont” a gyűjtemény….majd bevalljuk, hogy frászt! A gyűjtemény a Szabolcs utcában lesz, a raktárközpontban….

Nagyon át kellene írni a magyar nyelv értelmező kézi szótárát. Minek számít az az épület, ami csak nevében múzeum, de a gyakorlatban pláza, néprajzi kiállítási dekorációval az ebédelők talpa alatt, az alagsorban?? És még meg is magyarázzák, hogy ott van kellemes hűvös nekik? Mert fent az üvegpalotában szétégne a gyűjtemény? Akkor mire is építették? Kilátónak?

A Raktárközpont az raktárközpont. Szintén a magyar nyelv szabályai szerint. De ha azt is leírnák, hogy az állományvédelem, restaurálás, kutatás és oktatás is a Szabolcs utcában lesz, akkor esetleg a városlakó megkérdezné, hogy miért kell 32 ezer négyzetméter egy olyan „múzeumnak”, amiben csak kiállítás lesz, minden más múzeumi funkció száműzetésbe megy, a szomszédos XIII. kerületbe?

Teljesül így vajon az a kívánságunk, hogy a néprajzi „gyűjteménynek” igazi, számára alkalmas „otthona” legyen?

Vagy elég, ha az építőipari bizniszben és a turizmusban érdekeltek kívánságai teljesülnek?

Kedves újságíró kollégák! Nézzetek a szavak mögé…mert ezek a sajtó tájékoztatók a félretájékoztatásotokat szolgálják! Legyetek óvatosak! Kérdezzetek meg néha bennünket is! Legalább mindkét fél igazsága kaphasson hangot!

2018. febr.-10.

Ime itt a fa. Platán. 2016 ban az év fája versenyen ő lett az Év hős fája. Miért nincs mellette az a tábla, ami erről tudósít? Azért, mert a Városliget fura urai nem engedték kitenni. Kitettek helyette egy cukiskodó, minden szavában hazug táblát... Most jön a fantasztikus, hihetetlen story! Pénteken ezt a fát meglátogatta Rob McBridge, az idős fák angol barátja, aki igyekszik meglátogatni minden országban az Év fája győzteseket, és útja során népszerűsíti az Év fája versenyt. Eljött, hogy meglátogassa az Európai döntőbe jutott Zengővárkonyi hős szelidgesztenyét.

Szavazzatok rá ti is!

Útban hazafelé ellátogatott a Városligetbe is ( kísérője Oravecz Ágnes Ökotárs alapítvány)

A képen Spengler László, aki ezt a fát benevezte a versenyre 2016-ban.

Köszönjük Laci!
Fantasztikus, megszállott ember...vele feltalálta a természet az örökmozgót :-) Nagy örömmel látta, hogy a veszélyben lévő Rondó platánokat sárga szalaggal jelöltük meg (ez a szín a veszélyeztetett fák nemzetközi jelölése). Elmeséltük neki, hogy a Világörökség védőzónájában vagyunk, ahol alig halljuk egymás hangját az építkezés zajától és reng a föld a Felvonulási tér elszállításától, feltörésétől.

Ajándékot is kaptunk: egy kis üveg lekvárt, az év szlovák almafájáról, egy fekete dió termést Csehországból, és megkaptuk azt a 10 méteres mérőszalagot, amivel lemértük a mi fánk derékbőségét ( 540 cm.)

Mi adtunk egy Ligetvédő kitűzőt és egy asztali naptárt a Városligetről.

Nagyon boldog volt, hogy a saját "fa-vadász" kitűzője mellé kitűzhette a Ligetvédők kokárdás kitűzőjét is..

Mindenre kíváncsi volt: a Liget történetére, a körülöttünk zajló építkezésre,. a mi tevékenységünkre..... Nem vigasztalt bennünket, hogy sajnos a világ számos táján is ugyanez történik: a beruházói mohóságnak számos fa erdő esik áldozatul naponta..

A látogatásról készült fotók (egy részét) itt nézhetitek meg. (A jobbakat később Spengler Lacitól)

Fekete dió termése Csehországból (Kvasicei fekete dió)

Köszönjük Rob! Ági és Laci!

Mit szeretnénk elérni azzal, hogy felvesszük a kapcsolatot az ICOMOS jelen lévő nemzetközi bizottságával?

-          A munkálatok azonnali leállítását, mert mindegyik építkezés rombola a Világörökség védőzónáját!

-          az engedélyek visszavonása, amely a világörökség visszafordíthatatlan elvesztését eredményezi (Néprajzi múzeum, Új Nemzeti Galéria, Közlekedési múzeum, Magyar Zene háza, Városligeti színház, Dózsa mélygarázs, Biodóm, Hermina garázs)

-          a projekt módosítását, annak érdekében, hogy tiszteletben lehessen tartani azokat az értékeket, amelyekre a Városliget (A Budai vár, a Duna partok, valamint az Andrássy út – Hősök tere tengely) Világörökségi védettséget kapott

-          A területet haladéktalanul vegyék fel a Veszélyeztetett Világörökségi Területek listájára.

Meglepetéssel hallom néha, hogy a Városliget beépítése csak a közvetlen közelében élőket érinti....ezért elég, ha azok tiltakoznak. Sajnos az ország tragédiája, hogy lakói nem tanulták meg Garai Gábor Artisták Című versét: " a másik ügyéhez
egész létemmel van közöm!…"

De legyünk egészen hétköznapiak! Nézzük valóságot: ha nem figyelek oda nincs közöm hozzá? Ha nem veszek róla tudomást nekem nem árt? Romboljanak csak a Városligetben...az 3 utcával arrébb már nem hat?

Csak az építési/bontási törmelék szállítására gondoljunk! Nem kellenek a fennkölt eszmék, hiszen abba csak belegabalyodnánk. Kommentár nélkül közreadom a bontási törmelékek szállítási útvonalát:

Pestszentlőrinc Dózsa György út 100.

Kistarcsára

Fótra

Nagytarcsára

Dunaharaszti

Esetleg néha nem jutnak el a célállomásig, hanem találnak egy vizszintes felületet útközben, mondjuk Rákospalotán...és sutty...leborítják... Mert a vidékről toborzott szállítómunkások is úgy gondolják, hogy nekik sincs ehhez az egészhez közük! Csak felveszik a fizetést és megszabadulnak gyilkos terhüktől.

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/teherautoszamra-hordtak-a-hulladekot-feljelentest-tett-az-onkormanyzat-2440729

Na de nekünk sincs közünk Fóthoz, nincs Kistarcsához, Nincs Dunaharasztihoz....olyan messze vannak tőlünk, mint a Szirius!

Vagy?

"Mikor fogunk már összefogni"? Mikor leszünk már szolidárisak a másik gondjai iránt?

Mikor fogjuk már fel, hogy az összes gondunk KÖZÖS????

Itt állt régen a Közlekedési múzeum.
Annyira jó, hogy elbontották, mert így legalább van hely az építőanyagok lerakásának. Szerencsére az elszállított hajócsavar alapzata egyáltalán nem balesetveszélyes! Sem a Waggon Café sínei.... Több mint egy éve se itt, se ott nincs a közlekedésnek múzeuma, de nem is kell, hiszen elég, ha van igazgatója, aki utazgat a nagyvilágban és megpróbálja kitalálni, melyikre hasonlítson az új múzeum. Ja...és vajon hova is tegye a maga kis terepasztalkáján.

A többi képet ott készítettem, ahol a legjobb helyen a Közlekedés múzeuma: Rákosrendezőn! Rengeteg elhagyott épületet lehetne elbontani (a nagy többségben jó sok azbeszt is lenne), Iszonyatosan sok fát lehetne kivágni....minden gátlás nélkül, hiszen a 90%a invazív fa.

Mennyi sok finom burkolatot lehetne felszedni?!

Több száz tonna fémet adhatnának a szegény fémgyűjtésből élőknek!

Meg lehetne szüntetni Zugló egyik legnagyobb füst szennyező forrását: az itt élő és itt működő lomisok szemétégetését!

A magas házak mutatják, hogy milyen közel vagyunk a Ligethez, a Mexikói úti földalatti végállomáshoz! Micsoda vasúttörténeti témaparkot lehetne ide rittyenteni! Vidámparkostúl, Cirkuszostúl, Biodomostúl!

Lehetne autentikus bejárata!

Készen van a talpfa bemutató szabadtéri múzeum!

Hogy ez a lehetőség miért nem merült fel a Nagy Döntéshozók agyában?
Hát drága lelkecskéim........szerintem azért, mert idáig...ezek a mai ficsúrok biztosan nem tudnának eljönni! Sáros lenne a félmilliós cipőcskéjük!
De ha még a cipőt nem is sajnálnák, agyilag akkor sem biztos, hogy vennék az adást, hiszen szűklátókörűek: Vagy a Ligetet pusztítjuk el, vagy a Ligetet pusztítjuk el.

Ez a két lehetőség motoszkál az agyukban!

De akkor mit keresnek ott, ahol vannak?

Már tudjuk, hogy a Rondó, a Városliget bejáratánál található hatalmas kör alakú terület volt egykor, ma is sétálhatunk a maradékán, ha az 56-os emlékmű mögé merészkedünk.

Platánok és nyárfák ölelő karéja várta a pihenni, szórakozni vágyó VÁROSLAKÓKAT, vidékieket! Ihletett költőket (Arany János, Vajda János).

Az 1885-ös Országos Általános kiállítás nagy sikere kiváltotta a kiállítási lázat 1896-ban is. Hogyan is másképpen lehetett volna megünnepelni az (egy évvel korábbi) Honfoglalási évfordulót?! És belevágtak az Ezredéves Kiállítás megrendezésébe!

CSAK ITT? CSAK ÉPÜLETEKKEL? CSAK RONGYRÁZÁSSAL lehetett megoldani. Nem az ország gazdasági teljesítményének, megismertetésén, népszerűsítésén volt a hangsúly, hanem a reprezentáción! ( Papírmasé, színházi díszletekkel, ideiglenesen épült épületekkel!!!)

Megrövidült a Városligeti körút, már megjelentek a múzeumok, de maradt a Rondó! ( Köröndnek nevezik)

Sebaj, mondták akkor, hiszen a Ligetre szükség van, a puccos épületek elbontásával visszanyeri régi Liget-jellegét.

Akár ide is visszatérhetnénk a történelmi nosztalgiában. Ha már az Ezredéves kiállítás idején megvalósult legnagyobb beépítettség a cél.

 
SENKINEK nem jutott eszébe a Rondó, a Liget főbejáratának megsértése!

Az 1900-as Rondó látképe, a fiatal platánokkal. Lenyűgöző ugye! Ekkor még élnek az első ültetés jegenye nyárfái is.Középen szökőkúttal, rózsakert, hatalmas szabad térrel.

Az első világháború végének iszonyatos szén és tűzifa hiánya a lakosságot rákényszerítette a fák kivágására.
1938-ban a Hősök terének parkjai megszűntek, mert kellett a reprezentatív tér az Eucharisztikus világkiállítás résztvevőinek.

A Rondó maradt!

1935-ben befejeződött a Damjanich utca végén a Regnum Marianum katolikus kulturális központ. Megemlékeztek vele a Tanácsköztársaság bukásáról és a trianoni veszteségről.

A Rondó maradt!

De a baj közeledik.

Eszik-e vagy isszák a Rondót? I. rész

Azt mindenki sejti, hogy valamilyen kör alakú képződményről lehet szó…de hol van/volt? Mi volt? Miért? Kinek?  Ezekre a kérdésekre Budapest területén biztosan nem tudna jól  válaszolni ezer ember sem… a közel 2 millió lakosból.

Újabban hivatkoznak rá, hogy a „Liget kapuja”, meg hogy azért kell a mai 56-osok terére a Néprajzi múzeum, mert az fogja szimbolizálni az egykori fogadóteret. Vannak, akik a történelmi nosztalgiától megrészegülten ájulnak bele ebbe a mítoszba…és mindjárt helyeslik is, hogy IGEN, kell ide egy Néprajzi ......ha nem is múzeum, de kiállító tér, Látogatóközponttal ( = giccsárusítás és vendéglátás), valamint sok sok iroda!

Menjünk vissza hát egy kicsit az időben! Amikor még a liget azt a célt szolgálta, amiért létrehozták! Természet közeli élményt nyújtani a városlakóknak, friss levegőt, a cselédszobák lakóinak, séta, mozgás lehetőséget az angolkórra és tüdőbajra hajlamos úri kisasszonyoknak, a közeli kikapcsolódás lehetőségét, a kevés szabadidővel rendelkező gyári munkásoknak, madárcsicsergést a zsúfolt belvárosi lakások lakóinak, akik a szomszédos házak fűtésének szagától, a cserző vargák műhelyének kipárolgásától akartak szabadulni. Azaz indul az időutazás 1817. től!
Az akkori városlakóknak kedveskedett Nebbien Henrik - a Városliget tervezője- azzal, hogy a Városligeti fasor folytatásában, egy kiszélesedő kör alakú térre vezette sétaútjukat. Ez a hatalmas kör alakú fogadó tér volt a Rondó, Rundó, vagy ahogy akkor még sokan nevezték Körönd. (Hol volt még akkor Andrássy út, Hol volt még akkor Kodály Körönd? Szántóföldek és kertek voltak a helyén!!)
A Városliget sem Városliget volt, hanem német néven Város- erdőcske azaz Stadtwaldchen.

Sétáltak, sétáltak tehát a városlakók és egy nagy körbe megérkeztek! Csüccs!
Nézzétek az 1820as katonai térképet!

Város erdőcskének hívták! Mert a fák domináltak benne!

Sehol egy Állatkert, sehol a vasútvonal, Vágány utca, de egy szál múzeum nem sok, annyi sincs a Város erdőcskében! De van RONDÓ! És van rengeteg fa! Ott a szép bejárat a Városligeti fasorból, ellenkező oldalon a kijárat, egyenesen vezet a Hermina útig.

Mit Hermina út!? Ekkor még itt egyetlen ház sem volt! 1817-ben született József nádor Hermina nevű leánya. A térkép készítésének idején 3 éves. Senki nem sejti, hogy mindössze 25 évet kap a sorstól, majd 1842-ben itt helyezik el a róla elnevezett kápolna alapkövét. Aki tehát le akart menni a térképről, erre megtehette.

A szép, szabályos kerek Rondó /Rundó/ Körönd nem térkővel volt ám burkolva, hanem földút volt! Az a sok pötty kérem szépen rengeteg fa!

Közöttük lovagolhattak, akik megtehették.

Az 1852-es térképen már látjuk, hogy a fejlődés nem állhat meg! Jött a vasútépítés, ahogy Petőfi kérte: „száz vasutat, ezeret!”
Ezek kiinduló pontja, messze a belvároson kívül, a Nyugati pályaudvar lett. Keresztül haladt a Városligeten, elvágva annak harmad részét, de a szolnoki vonal gondosan kikerülte a Város erdőcskét!
A mai VI. és VII. kerületben még parcellák voltak, de a Rondó maradt, fái szépen cseperedtek, a népek boldogabbak, szabadabbak, egészségesebbek lettek. Voltak mutatványosok, szórakoztató helyek, vendéglők…de a Rondó maradt, a sétányok maradtak. Egyre jobban kellett a sok fa, hiszen az akkori gőzmozdonyok is besegítettek a levegő szennyezésébe, zajt is csaptak a néptelen környéken.

Az 1868-as térképen, már magyarul, Városliget néven szerepel. Van egy kicsi Állatkert is. Hermina kápolna is. De Istvánmezőn (Mai Ajtósi Dürer sor felől, és a Városligeti fasor környezetében még csak magány- és díszkertek voltak).

A sétányok is változtak. Nincs egyenes út a Rondótól kifelé a Hermina kápolna felé,  de a Rondó maradt! Hol Rundónak, hol Köröndnek hívták.
Na és hol van a manapság sokat emlegetett kapu? Kérem szépen az soha nem épült meg, mert a tervező Nebbien Henrik maga mondott le a saját tervezésű bejárati kapuépítmény felépítéséről! Mondván a rendelkezésre álló pénzt inkább a Város erdőcskére költsék! (Mellesleg ő maga nem fogadott el pénzt a tervezésért!)

MINDEN döntéshozó szerint a városnak nagy szüksége volt a Városligetre!

Akkor még egyetlen autó sem volt!

Akkor Pest város lélekszáma 200 476 fő (1869.) Budán 70 ezren éltek.
Összlakosság tehát 1869-ben 270 476 fő!

Akkor a mai fővárosi embernek valószínűleg sokkal kevesebb mozgásra, levegőre, kikapcsolódásra van szüksége? Vagy előjáróink agyát támadta meg az agyrágó bogár?

Rondó hangulat 1840.

Már tudjuk, hogy a Rondót, nem eszik, nem isszák, hanem rajta körbe lovagoltak, ma is sétálnak, akik az 56-os emlékmű mögé merészkednek.

Platánok és nyárfák ölelő karéja várta a pihenni, szórakozni vágyó VÁROSLAKÓKAT, vidékieket! Ihletett költőket (Arany János, Vajda János).

1885-ben, az Országos Általános Kiállítás és Vásár volt az első reprezentatív rendezvény, aminek a kedvéért építettek a Ligetbe egy Iparcsarnokot. + néhány más épületet is, de a Liget bejáratául szolgáló reprezentatív tér érintetlenül maradt!

A kiállítás feladata a hazai gazdaság és kultúra minden ágának alapos bemutatása, „önmagunk megismerése” volt. „Nem a rendkivüliségek, a sajátlagosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiállítónak, hanem az, ha be tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható ipari és gazdasági terményeinkkel kiálljuk a versenyt”. (Városliget info)

 Ezen a térképen jól kivehető a Városligeti körút. (Valójában a park téglalap alakját követte, egy kis zöld védősávon belül) A Városligeti körúton a Rondótól indulva sétálhattak az Aréna út mellett (Dózsa György), az István út (Ajtósi Dürer sor) mentén, a Hermina úttal párhuzamosan hullámzó vonalvezetéssel, hogy a mai Állatkerti körút nyomvonalán akár hazasétálhassanak a mai VII. kerületbe. Vagy akinek bírta a lába haladhatott tovább az Aréna úttal párhuzamosan, a Ligeten belül, a még gondolatban sem létező Szépművészeti múzeum….Hősök tere….Műcsarnok útvonalon térhetett vissza a Rondóhoz.
SENKINEK nem jutott eszébe a Rondó, a Liget főbejáratának megsértése!

Miért nem ezt a történelmet akarjuk újra építeni a Ligetben...?
Ki dönti el és milyen információk alapján, hogy a történelem mely szeletét építjük újjá, értelmezzük újra és tekintjük kiindulási alapnak?
Ki dönti el, hogy mit hazudunk a lakosságnak a történelmi tények helyett?
Kinek a gazdagodása érdekében?

 Nem, nem egy vasúti pályaudvarra, egy ipari csarnok épületére, vagy egy száz méternél magasabb toronyházra gondolunk, melyek méretei olykor valóban megdöbbentőek, hiszen a Ligetbe ilyenek nem épülnek. Csupán az oda tervezett, megvalósítandó, vagy már éppen megvalósítás előtt álló középületekre gondoltunk.

 A néprajzi múzeum építése - hírek szerint – a közel jövőben elkezdődik. Nagyszerűségét óriási sajtó, TV. google propaganda hirdeti, taglalja, magyarázza. A hossza 197 m. magassága, az óriási gördeszka pályára emlékeztető épülettömeg legmagasabb pontjain 22 m. beépített összes alapterülete 34 ezer m2, melyből 2500 m2 időszaki, 4500 m2 állandó, mindössze 7000 m2 a tényleges kiállítási terület. Összehasonlításképpen a Parlament épületének hossza 168 m. a beépített összes alapterülete 18 ezer m2. Hát nem nagyszerű? Budapestnek végre lesz egy, a Parlamentjénél majd kétszer nagyobb új középülete. De miért nem látunk a látványterveken egy ilyen gigantikus méretű épületet? Csak azért, mert az épület jelentős része, főleg a kiállítási helyiségek, a talajszint alatt helyezkednek el. Ez egy új múzeum épület esetben eléggé meglepő, azonban Ferencz Marcel tervező és munkatársai, valamint a beruházó szerint ez nyilván előremutató törekvés és megoldás a jövő múzeumai számára. Hiszen a Közlekedési Múzeumot is a talajszint alatt akarták bővíteni. A gond az épülettel kapcsolatban csupán annyi, hogy a talajszint alatti épülettömeg majd 200 m. hosszban útját állja a itt meglévő talajvíz természetes áramlásának. Pedig valamennyi hidrogeológiai szakvélemény nyomatékosan utal arra, hogy a Dózsa Gy. u. vonalában létesítendő mélygarázsokat és más új épület hasonló mélységű alépítményeit csak kisebb  egységekben célszerű és szabad megépíteni. Hogy miként fog változni a környék hidrogeológiai viszonya a múzeum megépülte után, kiszámíthatatlan. A Liget oldalán nem zárható ki a növényzet egy részének kipusztulása, vagy a felszíni talajréteg elmocsarasodása, az ellentétes oldalon viszont teljes bizonyossággal meg fog jelenni a talajvíz az ott álló, régebbi épületek szigeteletlen alapjainál, pincéiben. Vajon ki fogja vállalni mindezért felelősséget?

A másik gigantikus méretű épület a külföldi sztárépítész által, a Petőfi csarnok helyére tervezett Nemzeti Galéria épülete lesz. A publikált pályázati anyag szerint, az általa elfoglalt alapterület majd két és félszerese a volt Petőfi csarnokénál, és nagyobb, mint a Szépművészeti Múzeumé. Párkánymagassága pedig 30 m. ami megfelel egy 10 emelete panelház magasságának, és messze túlnyúlik a Liget legmagasabb fáinak koronáján. A Szépművészeti Múzeumé kb. 18-20 m, a Műcsarnoké kb. 12-14 m. Bármilyen szép is legyen majd az épület terve, mérete miatt nem a Liget közepébe való.

A harmadik gigantikus épület az egykori vidám park területének nagy részét elfoglaló. 1.7 hektárnyi területre tervezett Biodóm. Ennek a legnagyobb magassága 36 m. Funkciója révén lényegében az állatkert kibővítése lenne a célja, a fedett térben szubtrópusi környezet kialakításával. Hasonló jellegű építmény már több is épült a világon, és még terveznek továbbiakat is, de nem egy város közepén, és nem állatkertnek. Az ide tervezett objektum helye is vitatható, hiszen beékelődik az M3-as út nagy forgalmú leágazó rámpái, és egy vasútvonal közé. Azonkívül az elmúlt másfél évszázadban, már több alkalommal felmerült az állatkert kitelepítésnek a gondolata. Nem alaptalanul. Hiszen egy vasútvonal, és forgalmas városi utak közé bezárva, bővítés lehetőségének hiányában, mai formájában már nem felel meg a korszerű vadállattartás és bemutatás követelményeinek. Ezen adottságon a Biodóm jelentéktelen mértékben tudna csak változtatni. Ezzel, vitathatatlan értékei ellenére ismét hosszabb időre konzerválni akarunk egy ma már korszerűtlen intézményt.

Feltételezve, hogy megvalósulnak a terv szerinti épületek, és miniszter vagy államtitkár úr elmegy a Ligetbe, vajon mit fog szólni, ha szembetalálja magukat a Nemzeti Galéria 30 m. magas gigantikus méretű épülettömegével, ott ahol fáknak kellene állnia. Vagy a Dózsa György úton haladva, szembekerülnek a gördeszka pályára emlékeztető Néprajzi Múzeummal, mely két végének magassága megfelel egy 7-8 emeletes lakóház magasságának. Ilyen prózai nyelvre lefordítva, a szándékosan eszményivé torzított látványtervek valódisága, esetleg elgondolkoztatná a miniszter és államtitkár urakat is, hogy a Liget program ellenzőinek, és a Ligetvédőknek talán mégis igazuk volt. De akkor már késő lesz.

                                                                                   Simányi Frigyes

                                                                                        építész.

Az un. Liget program 2013-ban történő elindításának legfőbb indoka egy múzeumi negyed létrehozása volt, öt új múzeum megépítésének szándékával. Ezek: Ludwig a Nemzeti Galériával egy épületben, néprajzi, építészeti, fotográfiai, valamint a meglévő Közlekedési Múzeum bővítése a földszint alatt, és az eredeti tervek szerinti teljes újjáépítésével, valamint a Mezőgazdasági Múzeum, melynek sorsáról igen keveset hallani. Vagyis hat, a Nemzeti Galériával együtt hét múzeumnak kellene a Ligetben állnia. Ez már valóban egy múzeumi negyedet jelentett volna. Mi maradt ebből a tervből?! Egyetlen múzeum, a néprajzi, valamint az esetleg megépítendő Nemzeti Galéria. Úgy hírlik, a Mezőgazdasági Múzeum sem marad soká a Vajdahunyad vár épületében. A meglévő közlekedési múzeum pedig elbontásra került, újjáépítése után azonban már más funkciót kap.

 Hogy a Liget program és a múzeumi negyed terve miként jutott idáig, annak ellenére, hogy  nagyszerűségét több éven keresztül és még most is óriási propagandával hirdetik az illetékesek, nem kívánjuk részletezni. Elég annyi, hogy a Liget törvény 2013 évi kihirdetése óta azt csekély hat Kormányhatározat, három vagy négy Fővárosi Közgyűlési rendelet módosította, mint ahogyan a vonatkozó építési szabályzata is többször módosult. Ez a tény önmagában igazolja a projektet teljesen átgondolatlan, előkészítetlen, megvalósításra alkalmatlan, értelmetlen voltát, a kapkodást, fejetlenséget és azt, hogy a múzeumi negyed programja megbukott, ami által az egész projekt okafogyottá vált.
Ez utóbbit természetesen az illetékesek nem fogadják el, illetve a jól bevált gyakorlat szerint nem vesznek róla tudomást. Sőt, ennek ellenkezőjét kívánják az illetékesek elhitetni, a Néprajzi Múzeum 2017 év vége előtt elkezdett kivitelezési munkáival, aminek még valószínűleg súlyos, milliárdokat felemésztő negatív műszaki következményei lesznek. Ugyanakkor az események teljes mértékben igazolják a Liget projektet első perctől kezdve ellenző szakemberek tömegének szakmai érvekkel alátámasztott állásfoglalásának helyességét, és a Ligetvédők tevékenységének jogosságát.

 Tény, hogy a tervezett múzeumok közül pillanatnyilag csupán egynek, a kapkodva elkezdett, vitatható értékű és valószínűleg számos, előre nem látható műszaki problémát okozó (hidrogeológia), részben föld alá sülyesztett, gigantikus méretű (197 m. hosszú) Néprajzi Múzeum megvalósításával lehet számolni. Ezért érdemes áttekinteni a főváros néhány múzeumának a jelenlegi helyzetét.

 A Szépművészeti Múzeumunk átalakítás miatt zárva van. Újbóli megnyitásának pontos időpontja bizonytalan. Bezárt a Néprajzi Múzeum, amely majd valamikor beköltözhet az új épületébe. Jelenlegi épülete visszakapja az eredeti funkcióját, Kúria lesz. Bezárt az Iparművészeti Múzeum, bővítés és átalakítás miatt- Felszámolták és raktárba költöztették az Építészeti Múzeum anyagát, amely eddig is nem megfelelő körülmények között létezett és inkább csak kutatók részére volt elérhető. Az elbontott Közlekedési múzeumnak kijelölték ugyan az új helyét, ami azonban még nem jelenti azt, hogy ott belátható időn belül meg is valósul. A Mezőgazdasági Múzeum sorsa továbbra is bizonytalan. A tervezett új Építészeti és Fotográfiai Múzeumról pedig már szó sem esik. Mindegy hogy milyen indokból, de ezek a múzeumok még évekig zárva lesznek, ill. hiányozni fognak a Főváros kulturális és idegenforgalmi életéből.

 A nemzetközi turizmus látnivalói között előkelő helyet foglalnak el múzeumok. Nem egy városban az elsődleges idegenforgalmi célpont valamelyik múzeum. A Prado, Uffizi, Vatikáni, Guggenheim, a Koppenhágai Glyptotek, a Luzerni Közlekedési Múzeum, a Salzburgi Mozart Múzeum, Bécs, Berlin múzeumai, stb. Nekünk, magyaroknak sikerült szinte egyidejűleg a fővárosunk számos jelentős múzeumát hosszú időre, évekre bezárni, megszüntetni, elbontani, kiiktatni az idegenforgalom látnivalói közül, kiiktatni a kulturális életből, pedig gyűjteményeik bátran felvehetik a versenyt a külföld hasonló jellegű múzeumaival. Másutt, ha egy múzeum valamilyen okból új helyet kap, az újat előbb megtervezik, megépítik, hogy a régi addig is működni tudjon, amíg átköltözhet az újba. És ha már bővítünk (Iparművészeti), építünk (Néprajzi), és elbontunk (Közlekedési), vajon miért nem lehetett mindezt és az említett bezárásokat több évre előre ütemezni? Miért kellet ezeket szinte egy időben bezárni? Miért nem készültek el előbb a bezárt és elbontott múzeumok új épületei? Hogy kultúrpolitikusainknak csak ilyen megoldásokra telik, az elszomorító. De ha így is folytatják, az már kulturális tragédia lesz.  

                                                                                  Simányi Frigyes

                                                                                        építész

 Innen elsétált a Közlekedési múzeum