1. melléklet

Partnerek vagyunk! Partnerek vagyunk?

Az ország, és a helyi, valamint kerületi önkormányzatok TAK lázban égnek. Készülnek a Településképi Arculati Kézikönyvek. Együttműködő partnerek e fontos tárgyban az önkormányzatok és a lakosság.

Érdemes tehát részt venni az egyeztetéseken, véleményt nyilvánítani a mindennapjainkat meghatározó építészeti, környezetvédelmi kérdésekben. Szoknunk kell ezt a demokratikus működést, és valahol, valamikor ezt is el kell kezdeni! Mert van beleszólásunk abba, hogyan akarunk élni lakóhelyünkön. Megismerni a település értékeit, hogy megvédhessük, élhetővé tegyük a magunk magunk, és a jövő nemzedékek számára.

DE! Tudnunk kell, hogy mit érhetünk el, és mi kerül ki és hogyan a saját hatáskörünkből.

1. Itt van ez a NAGY Budapest. Nincs neki arculata, még kerületenként sincs, hiszen olyan sokféle. De soha nem is lesz, amíg a kerületek külön-külön gondolkodnak a maguk érdekei szerint. A város egy élő organizmus, vagy egyként gondolunk rá, vagy olyan lesz, mint az összetört váza darabjai. Olyan. Amikor több jelentős főútvonal parkolásáról, fasoráról másképpen határozhat az út két oldalának kerületi önkormányzata.
2. Azután ott vannak a Kiemelt beruházások. Ezek nyilvánvalóan kiemelten avatkoznak bele egyes területek életébe, és éppen ezeket a beruházásokat speciális szabályok védik attól, hogy az állampolgár a VALÓDI partneri érdekeit ténylegesen képviselhesse a beruházóval, az állammal szemben. ( Paks II., stadionok stb.)
3. A főváros, a kormány készséges szolgáló leányaként, speciális szabályok alkotásával igyekszik elősegíteni, hogy a hatályos jogszabályok megkerülésével, a lakossággal folyó egyeztetések mellőzésével jöjjenek a többnyire pazarló, fenntarthatatlan látvány-beruházások. VÉSZ= Városligeti Építési Szabályzat, és a Városliget beépítését lehetővé tévő törvény. Vegyük számba, hogy mely – hazánkban hatályos – jogszabály –csokrot nem kell alkalmazni a Városliget beépítésekor:
   1. Az Önkormányzati törvényt
   2. Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját,
   3. a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát,
   4. valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait
   5. Zugló településrendezési eszközeit
   6. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.
   7. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében foglaltakat

Ezután már csak negyedévente kell módosítani az új „jogszabályt” a beruházói, miniszteri biztosi, múzeum igazgatói kéréseknek megfelelően,
majd kormányhivatalokká degradálni a hatóságokat, azaz minden kontrollt kiiktatni és akár piramist építhetnek az anyánk sírjára, akkor sincs beleszólásunk.
Ha mégis megkérdeznek, ravasz, kitalált indokokkal leráznak. Csak akkor nem, ha te is a beruházóval lelkesedsz! Vagy kéred szépen, hogy milyen legyen a pad színe a kerítés mellett.

Akkor valójában az állami építkezéseknél semmire nincs ráhatásunk, csak a szomszédot vegzálhatjuk a jogainkkal? Valójában igen.

 Na de akkor miért csinálják, ha ilyen egyszerűen félre lehet söpörni a hatályos jogszabályokat!?

Azért, mert ha kell az Eu. pénze, akkor bizony ezekhez fel kell mutatni, hogy egyeztettek a lakossággal.

Ime, ebbe az országos lázba tette bele szeretett fővárosunk a Duna-parti Építési Szabályzatot az I. az V. a IX. és a XXI. kerületi partszakaszra vonatkozóan. Mint a mesebeli leány, aki hozott is meg nem is, konzultált is meg nem is. Mert mindenkivel „partnerségi egyeztet” tehát érdemben senkivel nem egyeztet. Nem az urbanistákkal, a fenntartható módon gondolkodó építészekkel, a hozzáértő tájépítészekkel, nem a lakosság gondolkodó felével, nem a közlekedési hatósággal, nem a megszűnt örökségvédelemmel, és a szétvert környezetvédelmi intézmény rendszerrel.

Így negligálják az aarhusi egyezmény végrehajtását, amit pedig jelen kormány 1998.0 verziója iktatott a magyar jogrendbe 2001-ben.

 https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100081.TV

Akkor, ha nincs semmi értelme, miért biztatlak, hogy vegyél részt?

Mert ez is a szemléletformálás része: észrevenni a sorok között megbúvó hamis szándékot, nem bedőlni az illúzió keltésnek, tényeket elemezni és nem a propagandán rágódni.

Vagy magunkra ölthetjük azt a szemléletet, hogy „ezek úgyis azt csinálnak amit akarnak” és a cinkos némaságával elősegítjük az áldemokrácia uralkodását.

Pedig az ember nem mondhat le a gondolkodás, a véleménynyilvánítás szabadságáról!
mottónk Radnótitól:
„Éld a rossz világot, és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.”

 Most hallom a rádióban, hogy egy különös gázszerelő kedvéért megalkották a Balatoni építési szabályzatot! Igy övé lesz a Balcsi összes kempingje. Ügyes nem? Végül is csak a helyi lakosság marad munka nélkül...

Kései vadgesztenye sirató                                                                        

A képeken is jól látható, hogy ősz van a Ligetben. Különösen, ami a vadgesztenyefákat illeti. Az aknázó moly kirágta a leveléből a fotoszintetizáló szövetet (mint a rühatka, úgy működik), a rettenetes meleg és az extrém szárazság kivégezte őket.

Nem számoltam meg őket 60 évvel ezelőtt, de állítólag akkor még ötvenen voltak. Mára 12? maradt.

A végtisztességtevőnek a halott mellett állva, el kell számolnia önmagával.

Gyerekkoromban imádtam ezt a (számomra) különös kultur-erdőt, a tüskés burokból kikukucskáló terméseket, melyeknek minden darabja más és más. Egészen helyes zsiráfot tudtam belőle készíteni.

Alig 30 évvel később a saját gyerekeim lesték a lehulló gesztenyéket. Arcot rajzoltak rá, és tavaszig nem lehetett kidobni őket. Az ősz hangulatához úgy hozzátartoztak ők, mint az ökörnyál vagy a szőlő.

Na de temetni jöttem, a valószínűleg soha többé ki nem hajtó vadgesztenyefákat, nem dicsérni.

Temetni és megbocsátásért esedezni! Szégyellem, hogy nem tudtam semmit sem tenni az érdeketekben. Mert Írtam a FŐKERT-nek a szilfákat pusztító szilfa gubacstetű miatt, de a titeket rágó aknázó molynál, már úgy gondoltam, hogy 1. látják, tudják évek óta, hogy nagy a baj. 2. a szilfa érdekében is csak ígérték a talajfertőtlenítést, akkor úgyis hiába. Röviden: rest voltam a jóra, ami az egyik legsúlyosabb jellemhiba a bibliában.

Az Otthon a fővárosban című környezetvédelmi blogom írását be is szüntettem, mert nem volt rá időm. Környezetvédelemmel foglalkozó újságíró sincs, meg olvasó se sok.
Vannak persze más emberek is, akik tehettek volna valamit értetek. Mert ez a dolguk, hogy irtsák a kellemetlenkedő ízeltlábúakat. Teszik is ők a dolgukat: irtják a szúnyogokat. Igen a szúnyogokat, mert az csípi a Homo sapienst. A szúnyoggal együtt persze mennek a levesbe a méhek, a békák is. De szúnyog többé ne zavarja a békés városlakót, helikopterről szórják hát rájuk a vegyszereket. Különösen akkor, ha a vizes VB-re még külországból is vendégek érkeznek. Hogy ezért kellett volna a versenyt a fedett Dagály-parkolóházban rendezni? Hát igen, de az nem okozott volna többlet természeti kárt, mint amit amúgy is.

 Jobb lett volna, ha a migráncsok kezdték volna el rágcsálni a leveleidet, mert akkor kerítést, moly-hálót, vegyszert, rendőrséget, határrendészetet…szóval mindent bevetettek volna ellenük.

De a 2 lábú migránsok nem esznek gesztenyefa levelet, a teljes hazai vadgesztenye állományt megsemmisítő molyok pedig vígan követték a felmelegedést, jöttek hozzánk mediterrán tájakról, terjednek akadálytalanul, háborítatlanul. Mert a növényi és állati migrációról, annak veszélyeiről nem vesz tudomást kis hazánk lakossága….a hatalmasok meg pláne nem. Ezzel nem lehet gyűlöletet szítani? Pedig lehetne! Az igénytelenség, a gondatlanság, a nemtörődömség ellen.

Lehetne még most is tenni valamit? Igen, sőt! Kellene..nagyon. Hiszen a lehullott levelekben vannak a bábok, melyekből jövő tavasszal kikelnek a lepkék, hogy újabb inváziót indítsanak el. Össze kellene gyűjteni az elszáradt leveleket és…..uram bocsá!!!.... el kell égetni őket. Ha ehelyett komposztálják, akkor finom, puha meleg bölcsőben gondoskodunk róla, hogy tavasszal fertőzhessenek tovább.

Lehetne / lehetett volna öntözni a fákat, de kellett a víz a szinkronúszó medencébe. Ja! Hogy az 2 hétig tartó eufória volt….a fák élete pedig több száz év ? Bocsánat, de nem mi, a Városliget barátai döntünk arról, hogy mire telik, mire nem…

Sovány vigasz, hogy az emberi élet sem fontos. Fontosabb a kivagyiság.

Így most a Közlekedési múzeum után halnak a terület emblematikus vadgesztenye fái is.

Már látszik, hogy a Hermina út, Czázár A. Zichy Géza  és az Ajtósi Dürer sor vadgesztenyéinek is végük van.

Bocsássatok meg, hogy nem tudtunk benneteket hatékonyan megvédeni. Ti haltok meg, de mi leszünk szegényebbek, és boldogtalanabbak.

Mi folytatjuk a városi fák védelmét, mert Váci Mihállyal reménykedünk:

Eső a homokra
Széjjel szóródni - eső a homokra -
sivatagnyi reménytelen dologra,
s ha nyár se lesz tőled - s a táj se zöldebb:
- kutakká gyűjt a mély:- soká isznak belőled!

Csak a Zrt örülhet! Nem kell beteggé nyilvánítania benneteket, nyugodtan ki lehet vágni mindet.

Vadgesztenyefák! Köszönjük, hogy kellemessé, széppé tettétek a tavaszainkat a virágaitokkal, őszeinket a termésetekkel, nyarainkat az árnyékotokkal. Béke veletek!

Nem Liget, de az én kettes számú szerelmem (volt) a Dagály. Amíg hitvány szélhámosok nem prostituálták. Megfosztották legszebb díszeitől, azoktól a fáktól, amelyek árnyékában oly sokat olvastam, nézelődtem, aludtam, dolgoztam, sétáltam. Pihentem, néztem az eget a szél-borzolta lombokat....és visszanyertem életkedvemet. Na jó, néha úsztam is. De csak módjával, nehogy megártson :-)

A barátom volt az a több száz fa, amelyeket kivágtak, összetörtek, mert útjában merészeltek állni a földmunkagépeknek, a térköveknek és az ízléstelen parkolóházra hajazó, de a Duna Aréna nevet viselő otromba épületnek. Természetesen ezt is fel lehetett volna építeni legalább tíz másik helyen is….akár az út túloldalán található hasonló nagyságú üres telken…de így nagyobbat lehetett pusztítani, hát ide épült.

Végig fényképeztem a Dagály pusztulását, gondoltam megnézem, hátha szép lett az eredmény. Nem lett.

Szívből remélem, sőt, kívánom, hogy ma a Dagály hűlt helyén én sírtam egyedül, és mindenki nagyszerűen szórakozott.

Az Erste bank ablakain már a Hajrá Magyarok felirat buzdít.
A villamosmegállóban a plakát a bezárt szépművészeti múzeumba invitálja a turistát. A lónak 4 lába van ugyebár mégis...

Ki nem állhatom az Erste mögött kéklő fémdoboz látványát, a Dunapart fátlan sivárságát, forróságát.
A lejáró mellett szépen díszít a vadkender és a kiszáradt nyárfa csemeték, valamint a kerítésen kívüli gaztenger, és elburjánzott gyomfák tömege. Mert a kerítésektől 2 cm-re iszonyatos állapotokat hagytak. Sebaj, azt is látja mindenki, végigsétál itt minden néző és versenyző. Biztosan szemellenzővel.

Gondos kezek zacskó- masnit kötöttek egy kiálló vasrúdra, jelezve a veszélyt. Hadd tudják meg milyen a magyar virtus.

A legalább 300 jegenyenyárból álló fasor hiányát nem képes megszokni a szemem.
Sivár térkő, üres növénykonténer és kavicsos út díszlik a helyén. Alsó és felső sétányon egyaránt.

Megengedik, hogy megcsodáljam a sámándobra emlékeztető VIP hajó/sátrat, de tovább nem mehetek.

Mások sem…A strázsáló fiatalembernek fogalma sincs róla, merre a bejárat. Nem kapott útbaigazítást, csak ide állították, hogy ne engedjen be senkit. Nyomorultul érzi magát..

Ott a távolban a kék ház körül volt a hatalmas hullámmedence, a hatalmas platánokkal, a lángossütő, a gomba alakú termál medence, csodálatos virágágyások és fák, fák, mindenütt a kabinsor között, előtt, mellett és utána.Kellemesen hűsítették, párásították a levegőt, Most éget a nap fölülről és sütnek a térkövek alulról. Igazi hősziget és városi sivatag. A város egyik gyöngyszeme, a Dagály helyén!

A híd alatti bejáratnál díszfasor fogad. Boldogok, akik nem tudják, hogy a földmunkagépek által salátává szaggatott fatörzseket rejtik a rózsaszín, kék és piros tekercsek.

Sátorerdő jelzi, hogy a világra szóló bajnokság helyszínére értem. Wellcome! A halott fa is dekoráció…de egy sérülés a dekoráción- árulkodik arról, hogy milyen állapotban van a fák törzse a színes szalagok alatt. (Egyébként is több száz fotóval tudom bizonyítani súlyos sérüléseiket.)

Levagdosott és rommá tört ágak jelzik, min mentek keresztül ezek a kőrisek, hársak, nyárfa alig maradt, a szilfákat elpusztították, ahogy a kisebb díszfákat is a 25-ös medence partjáról. ( Csak innen tűnt el legalább 50 fa.)

A Vénusz szobor helyén játszótér és Audi bemutató kápráztat. Semmi virágágyás, alig 1-2 fa az egykori ligetes napozó rét helyén...na és térkő, díszkavics, gyeptégla. Egy körisből seprűt csinált az építkezés. Alatta álltak a szabadtéri sporteszközök. A távolban hiába keresi a szemem a lángossütő mellett álló hatalmas platánokat, belülről látom a hatalmas hullám medence mögött álló 2 gingkó óriást, a juharokat, nyárfákat, fenyőket. És mint egy hűvös hullám a színpad kékje hull rám, egy régi slágereket ordító egérrel.
Egy ilyen rendezvényen rengeteg útjelző táblára van szükség. Nosza, belecsavarozták a fákba. Van amelyik fa 2 útjelző táblát is kapott.
A beteg, ronda és kártékony, invazív zöld juhart bezzeg megkímélték.

50es medence úszók nélkül. Zöld övezet a mellényre írva…
Nagyon praktikus kísérleti terep! A térkő sétány-sivatagról lelépve, bármily gyér lombú fa alatt is enyhűlést találok.

2 hatalmas platán minden irányú sérülései következtében csak árnyéka önmagának. Néhány apró levél még jelzi, hogy él, de a napjai meg vannak számlálva.

Hatalmas fém felüljárón özönlik a tömeg és a csudapalota oldalán, lift nélkül sportol fel a helyére, Sok gyerek élvezi, ahogy égtelen zajt csap a lépteivel.…de van mozgássérült feljáró is…mondják. Meg iszonyatosan sok rendőr, repülőtérre emlékeztető biztonsági vizsgálat, félelmetes állvány erdővel. Akármerről is jön a néző, jókora gyalogutat kell megtennie, amíg a helyét megtalálja a lelátón.

Ha sportol, egészséges lesz a néző is.
Egy kamasz lány, a kerítés mellett sírva panaszkodik a szüleinek, hogy iszonyat égő, amit velük, önkéntes fiatalokkal csinálnak. Semmit nem tudnak a munkakörülményekről, a helyszínről, mert se oktatás, se főnök, se egy térkép, hogy ő itt áll, ha az érdeklődő B-be akar menni, azt hogy teheti…és mindenki őket szidja, mert bénák. Az életnek tanul éppen.

Na, még egy zokogó kamaszlány! A bátyja vigasztalja: addig mennek, amíg be nem jutnak! Elővételben megvették a jegyet…és nem tudták, hogy délelőtt lehetett volna átvenni. A verseny előtt 2 órával már nem kaphatják meg. Szorítok nekik.
Az utcai rendőrök háta mögött jegyet árul egy ügyes fiatalember. Karton doboz aljára angolul írt szöveg.

Apuka két kisgyerekkel semmiről nem értesült, elhozta a gyerekeket a Dagályba! Szegény ördögök.
Idős sétáló pár, nem találja a Duna partot.
Azt hitték, ha ide csábítanak ennyi nézőt, és bekerült ez a vircsaft egy pár száz milliárdba, majd csak találnak egy tájékoztató térképet. Nem találtak.

:.. Pár nap múlva vége ennek a kicsit sem ingyen cirkusznak és marad a helyén a fűthetetlen, fenntarthatatlan, panoráma romboló, kék parkolóház, a fák és medencék helyén, a térkő sivatag a nyárfasor helyén, és az üresség a szívemben.

Uraim! Jó mulatást!

De nem lehetne néha olyan helyen mulatni, pénzt költeni, amely helyen nem kell előbb elpusztítani egy értékes, csodaszép adottságokkal rendelkező, népszerű helyet?

Olvasom, hallgatom, hogy mi a fenéért tiltakoznak a Ligetvédők, hiszen a Néprajzi múzeum nem a Ligetbe épül, hanem a Felvonulási azaz az ( Ötvenhatosok terére).

És tényleg. Leteszik oda helikopterről! Világszenzáció! Tessék figyelni, milyen egyszerű!

Miért is ne? Hiszen ez az apró múzeum semmivel sem nagyobb, mint az óbudai Faluház…igaz, hogy a közepe lesüllyed a föld alá, de oda majd lemászik magától. Gondosan kikerüli az 56-os emlékművet, a felgyűrt kockakövekkel együtt. Hiszen az sérthetetlen! Még hátrébb se vihető!
A hossza is csak 297 méter, kicsivel hosszabb, mint az országház. Így szépen leengedhető fölülről a Felvonulási téri parkoló szélén álló fasor mögé. Ahogyan a látványterveken látszik.
A múzeum fűtésén/ hűtésén sokat sprórolnak, ha a kiállító tér a föld alatt lesz, és még árnyékolni se kell! Ott lesz hát lent a mélyben. Minimum 15 méter lefelé. + az alapozás résfalakkal! = 21 méter!
A múzeum ÉGBŐL LEENGEDÉSÉNEK napja előtti éjjel szólnak annak a kb. 160 ezer köbméter földnek, betonnak, hogy az éj leple alatt, a fák, és a Liget sérelme nélkül induljanak el a legközelebbi hulladéklerakóba. Ezért nem kellenek markolók és egyéb földmunkagépek, amelyeknek felvonulási utak, forgolódási, lerakó helyek kellenek. Nem lesznek mobil irodák, WC-k. Az csak a szinkronúszás lelátójához kell. Egy múzeumhoz nem.

A közműfektetéshez a helyi vakondokat veszik igénybe, melyek majd direkt kikerülik a fák gyökereit és magánszorgalomból hátizsákban kiviszik Fótra.
Sajnos, hogy ezt a lehetőséget nem használták ki akkor, amikor elektromos kapcsolószekrényeket helyeztek el a Dózsa György úton! Itt ugyanis szinte minden japán akác törzsét megsértették, a nagy fák gyökereit elvagdosva árkot ástak, kábelt húztak, kapcsolószekrényt telepítettek, jöttek mentek, gépek forgolódtak. De ezekre a tevékenységekre nincs szükség egy MAGASZTOS NÉPRAJZI MÚZEUM építéséhez! Az spirituálisan épül! Nem a földi és természeti törvények kötöttségei között.

Akkor tehát már felbontottuk és elszállítottuk a Felvonulási teret, kiástuk a 160 ezer köbméternyi földet, el is szállítottuk, lefektettük a közműveket, és még mindig nem esett baja a Liget fáinak, még mindig nem vettük igénybe a Ligetet, csak azt a ronda betont és a sok parkoló autót tüntettük el. Szuperek vagyunk!

Innen már csak gyerekjáték lesz felépíteni a két végén 22-22 méter magas síugró sáncot, hogy magába fogadja a látogatóközpontot, a múzeum shopot, gyerek - foglalkoztatót, mert az olyan cuki…, na és az elmaradhatatlan vendéglátóhelyeket, kávézókat, konferencia termeket.

Ehhez sem toronydarukat fogunk igénybe venni! Az nagyon régimódi! Mi az Állatkertből szabadnapos zsiráfokat hívunk közmunkába! Eleget voltak ingyenélők, elég fényűző körülmények várják majd őket a Biodómban, hát most, a Liget védelme érdekében ők fognak építeni! De mert nem bízunk a zsiráfokban, félünk, hogy a szélső fákat esetleg lelegelnék, ezért ültetjük át a 100 éves fákat. A többinek jó lesz a kaloda is. Aztán meglátjuk, hogy melyik bírja jobban a gyűrődést!
A zsiráfok tehát falazni fognak, helyükre emelik a falazó blokkokat. Kisebb helyen elférnek, mint a toronydaruk. Tulajdonképpen a Néprajzi múzeum úgy kerül az 56-osok terére, hogy körülötte minden marad a régiben, por sem száll, zaj sem lesz, a fák boldogan rezgetik a leveleiket, a föld alatt gyökér és közmű baráti jobbot nyújt egymásnak. A talajvíz gondosan kerülgetni fogja a milliónyi résfalat, az épület és egyéb szellőző kürtők majd víg zenével helyettesítik a tücsök cirpelést és a békák kórusát.
Nincs jelentős környezeti hatása az egésznek. Egyszer csak ott lesznek, ahol eddig semmi nem volt!
Még akkor sem, ha vele párhuzamosan ugyanilyen csodálatos módon (le)épül a Dózsa mélygarázs.
Annak is csak 27 400 négyzetméter lesz az alapterülete és 21 méterre nyúlik a mélybe, de sem a lakosságnak, sem a Ligetnek nem görbül a haja szála sem, hiszen a szállítási útvonal belül lesz a Ligetben. Az épületek mellett nem lesz száz méteres munkaterület, felvonulási rumli stb., mint más építkezéseknél.
Ugyanilyen észrevétlenül fog felnőni a semmiből, a fővárosiak életében nélkülözhetetlen 35. színház!

Hiszen a minket tájékoztatók megnyugtattak minket: csak a Felvonulási tér betonján lesznek az épületek, egyébként kímélik a Ligetet. Nem lehet másképpen! Csak ezekkel a szokatlan, illiberális megoldásokkal lehetséges, hogy ne sérüljön a park.

És mi hiszünk a mi nagy jó urainknak. Sok, megbízható, értelmes ember sem érti, hogy miért ültetik át a fákat, hiszen az építendő múzeumtól 30 méterre nem fog történni semmi.

Csak a gondolkodó Ligetvédők agyába nem fér bele, hogy mindez lehetséges! A látványterv megvalósul: A Liget is megmarad, miközben beleépítenek kb. 40 ezer négyzetméter alapterületű ezt-azt. Közművel, fogadótérrel, új utakkal, WC-vel, vendéglátó helyekkel. Csak ők értik, amit Berkeczi István építész, az első ötletpályázat nyertese mondott: Ennyi épület nem építhető a Ligetbe a park jelentős károsodása nélkül.

De szerencsére másfél millió városlakó bízik az ő uraiban: Megújul a Városliget, sőt egyre zöldebb lesz, minél több benne az épület!

mégy egy kis mélygarázs ( 230 méter hosszan 5 emelet mélységben.

 A régi Városligeti színház egy panelháznyi technikai toldalékkal

Oktató anyag rendőr egyenruhások számára

A Ligetvédők békés tiltakozó akcióin rendszeresen felbukkan egy ifjú hölgy – egyenruhában- és harsány hangon sorolja a szájába rágott mondatokat a gyülekezési törvényről…

Rettentő magabiztosan teszi mindezt, és igaza biztos tudatában.
Ma, kora reggeli ébresztőként felvilágosított állampolgári jogtalanságomról egy nagy darab, idősebb férfi-egyenruhás is.

Valami kimaradhatott a rendőrök kiképzéséből, ezért segítek most egy kicsit.

Legyenek erősek tüntető-verő, őket felszólító, eljárás alá vonó, a hatalmat (és a fegyvert) a saját oldalukon tudó szájhősök: NINCS IGAZUK!
A Ligetvédők járnak el helyesen, az alaptörvény szellemében!

„A természeti erőforrások,különösen a termőföld , az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény-, és állatfajok, valamint a

kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

A Városliget, mint a világ első tervezett közparkja, a Világörökség védőzónája, a nemzet öröksége! Az állam és mindenki köteles megőrizni, így Önök is!

„Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”

Amikor tehát önök a Ligetvédőket püfölik, elhurcolják, akadályozzák a szabad véleménynyilvánítást!

Amikor a Ligetvédők „akadályozzák a munkát”, meg „másokat jogaik gyakorlásában”, akkor ők az államot igyekszenek megakadályozni abban, hogy a város, az ország egy kiemelt jelentőségű védendő területén pusztítsák az ott élő növényeket, sőt az egész parkot!!

A Ligetvédők csak kényszeríteni akarják az államot, hogy betartsa az önmaga által alkotott „alaptörvényt”.

Védik a hazájukat! Ellenük fellépni törvénytelen! Ha parancsra, akkor is!

„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”

A Ligetvédők tehát egy maroknyian, védelmezik a főváros csaknem 2 millió lakosának egészséges környezethez való jogát!
A rendőrség, nem állhat az útjukban….. egy gazdasági társaság érdekeinek szolgálatában!

Kérjük hát Önöket, hogy a jogállamot védelmezzék, ne a törvénytelenül eljárókat, a környezetpusztítókat, a haszonlesőket!

NINCS! Nem lehet olyan jogszabály, amely ellentétes az alaptörvény szellemével!

Önök, mint munkavállalók, nem kötelesek végrehajtani olyan munka utasítást, amely ellentétes az alaptörvénnyel! Túllihegni, túlteljesíteni meg különösen nem!

Szolgáljanak és védjenek továbbra is! Szolgálják az ország állampolgárait, védelmezzék az  alaptörvény szellemét, gondolatiságát, Magyarország természeti és kulturális örökségének védelmét!

EZZEL szolgálják és védik a HAZÁJUKAT!  EHHEZ kívánok Önöknek jó egészséget, és sok sikert!

A kanadai miniszterelnök Magyarországon 2009.

                                                                                                              In memoriam Nick Garay

Különös, hogy a Városligetben élő számos fáról nem szoktak említést sem tenni, ha az „csak” emlékfa.

Nem szoktak megemlékezni még olyan 110 éves fasorról sem, mint a Rondó, hiszen a Nagy Építkezés útjában állnak. 87-en vannak, mégsem.
Nemrég olvastam egy kerületi képviselő asszony tollából, hogy azért jó, hogy múzeumok épülnek a Ligetbe, mert azokból lehet tanulni, a „fáktól pedig nem lehet tanulni semmit”.

Hogy ez többet mond az adott képviselő mentális állapotáról, mint a fákról, az most nem képezi beszélgetésünk tárgyát.

De ha tanulni akarna esetleg a Képviselő asszony, akkor nagyon siessen, hogy megnézze az alább megénekelt emlékfát és a mellette fekvő emléktáblákat.

Ennek a juharnak ugyanis komoly esélye van arra, hogy áldozatul essen a tanulás templomának, a Néprajzi múzeumnak.

Íme, egy csinos kis juhar, az 56-os emlékmű (Vaskefe) Homokóra felé néző oldalán, a tölgyek sorába ékelődve. Nem hívja fel magára a figyelmet, nem túl nagy, nem túl vastag, nincs szép virága. De a mellette lévő emléktáblákon nagyon szép írás olvasható. 3 nyelven. Magyarul, angolul és franciául.

 Olvassa csak képviselő asszony! Mindhárom nyelven, hogy mindenki megértse!

Most több dolgon is elgondolkodhat, ha elolvasta.

1. Hogyan lehet megbecsülni azokat, akiket a hazájuk nem becsült meg annyira, hogy ne veszélyeztesse létüket, megélhetésüket, szellemi és fizikai szabadságukat.
2. Hogy amikor a történelmi helyzet ezt lehetősé teszi, az óhazában is kifejezze ezt a megbecsülést.
3. Hogy történelmi események, helyzetek megörökítésére fákat is lehet ültetni, nem csak gigantikus, soha nem volt „történelmet” hazudó szobrokat állítani.
4. Hogy az utókornak dolga megőrizni elődeink emlékeit, tapasztalatait. Nem azért, hogy valaki ellen használjuk őket, hanem azért, mert valamilyen viselkedést elismerünk, tisztelünk, megbecsülünk..
5. Nem úgy, hogy a Világörökség védőzónáját alkotó Városligetbe, a világ első tervezett közparkjába, azt elpusztítva beleépítem a nagyapám ködmönjét megőrző Néprajzi múzeumot, holott azt építhetnék bárhova máshova is!
   
6. Nem úgy, hogy ezzel a Parlament nagyságú épülettel megsemmisítem a Városliget hajdani bejáratát, fogadó terét, a Rondót, közel 90 db 110 éves fával együtt………….. némi haszonért.
7. Nem úgy, hogy az 56-os eseményeket megidéző emlékmű környezetére síugró sáncot építek, mert az olyan kapu-szerű.
8. Nem úgy, hogy a gigantikus épülettel még ezt az emlékfát és emléktáblát is elpusztítom, mert felvonulási, sittszállító és építőanyag lerakó hellyé teszem. Ezzel ugyanis megcsúfolom azok emlékét, akik egy diktatúra helyett a szabadságot választották. De azét a népét is, aki őket befogadta! Az ártatlan fáról nem is beszélve. Mert ezek a lopakodó kerítések egyre nagyobb és nagyobb területeket hasítanak ki a Ligetből. És egyre közelebb kerülnek ehhez az emlékfához, a Washington sétányon lévő Szabadság fájához, az emléktáblája máris kerítésen belül rekedt. Csak idő kérdése, hogy a többi szoborral együtt eltűnjenek, és ismeretlen helyre kerüljenek.

Nagyon remélem, hogy a kanadai kormány, a nagykövetség, vagy a kanadai magyarok felemelik a szavukat ez ellen a pusztítás ellen.

Hátha legalább az Ő emlékeik megmaradhatnak. Hátha a kanadai magyaroknak is lesz okuk jó szívvel emlékezni az óhazára.

Élj sokáig kis jávorfácska! Ne kelljen majd azt mondanunk: Éltél az ültetésed után 8 évet, és elpusztítottak, ahogyan az 56-os mártírokat. Itt az emlékmű és a lyukas zászló között!

A Rondó két csodaszép tölgyfája, az első világháború korából és a 2009-ben ültetett kis juhar.

2017. július 2. GK

Elnézését kérem, hogy később csatolom a kiegészítést a fellebbezéshez.

Azonban ez két fontos kérdés kimaradt az első szövegből…pedig ezek is igen fontos tényezők!

1. Szinte abban az órában, ahogy lezártam a fellebbezést, kiderült, hogy rövidesen kezdődik a Néprajzi múzeum építése, melynek állítólag már építési engedélye is van! Hatástanulmány és a lakosság, a szakmák bevonása nélkül? Hogyan lehetséges az, hogy legalább a Dózsa György út mentén épülő Színház –Dózsa Mélygarázs- Regnum emlékhely- Néprajzi múzeum nem számítanak összetartozó tevékenységnek és el tudott készülni az FTV kumulatív hatásokat bemutató „hatástanulmánya” ezen épületek említése és számba vétele nélkül? Hogyan lenne érvényes akkor az a megállapítás, hogy MINDEZEKNEK NINCS JELENTŐS környezeti hatása?

ez a megállapítás különösen érthetetlen, ha tekintetbe vesszük, hogy a fenti épületek nélküli kumulatív hatásvizsgálat is kimondja, hogy

”Megvalósulás esetén 2031 távlati állapotban – a 2021 nélküle állapothoz képest –

túllépés várható:

• Dózsa György út – kb. +0,1-1,6 dB
• Ajtósi Dürer sor – kb. +0,1-1,6 dB
• Hermina út – kb. +1,3-2,2 dB
• Mór utca – kb. +0,9-1,0 dB
• Reitter Ferenc utca – kb. +0,8-1,2 dB
• Szent László út – kb. +1,0-1,3 dB

            Mennyivel fogja meghaladni a zajterhelés a határértéket, ha mindezek megvalósulnak? És ha meghatározható, hogy meddig terjed a zaj, miért nem adható meg tisztességgel a hatásterület? Vajon így sem lesz „szignifikáns” egészségkárosító hatás?
Különös tekintettel arra, hogy nem egy, hanem 2 db Parlament méretű épület épül egyidőben: a Dózsa mélygarázs és a Néprajzi múzeum!
ÚJ EVD készítése szükséges, a most megismert tények alapján!

2. „A mélygarázs építését megelőzően a szükséges közműkiváltásokat el kell végezni. A közműkiváltásokat, valamint az épülő közműveket az 1.2.8. fejezet részletesen tartalmazza.” Csak a végkövetkeztetésben nem jelölik hatásterületként, mintha nem lenne része az építkezésnek! Az! Mintha nem járna hatalmas forgalmi dugókkal és leírhatatlan zajjal! CSAK a közműfektetésekkel együtt megállapított munkaterület után beszélhetünk arról, hogy számba vették a várható környezeti hatásokat! Mely munkálatokról a lakosságot szintén kötelesek tájékoztatni!

3 A Dózsa mélygarázs esetében a rajzból nem látható, és ki sem következtethető, hogy a falak rögzítéséhez használandó „lőtt betonos rézsü megtámasztás” a határoló falaktól hány méterre lövi a betont! És vajon mekkora rezgéssel, zajjal jár? És vajon kikerüli-e a fák gyökereit, az útburkolatot, a közműveket?

 Az arányokat nézve ennek a rézsű-támasznak a területe jóval nagyobb lesz, mint maga az épület!

3.       A szöveg és a képek gyakran ellentmondanak egymásnak. Nem tudhatom, hogy a hely nem ismeretéből származik-e ez, vagy a lakosság szándékos megtévesztése, vagy utólagos informálása a cél? Az eredmény azonban hitelteleníti a teljes EVD-t!

Kérdés: az alábbi térképen hol van az Ajtósi Dürer sor? Hol a Városligeti körút? Hol az Ocskay László út?
Sajnos ebből az látszik, hogy amikor a forgalmat ráterelik a Stefánia- Olof Palme- Városligeti körút útvonalra, (melynek Dózsa György útig tartó szakasza ma Ocskay László nevét viseli) egyúttal ezt az útszakaszt a továbbiakban Ajtósi Dürer sornak tekintik? Elvéve ezzel a Városliget területéből a fent jelzett területet? ( Ahova kutyafuttatót és futókört ígértek a tudatlan, és hiszékeny városlakóknak?)

Ezt az eljárást mi már jól ismerjük! Így lett a Dózsa György úti fasor ( 102 db japán akác) is a Dózsa György út része, ahelyett, hogy a Városliget történelmi határa (része) lenne! Kiszélesítették tehát a Dózsa György úttat. Így. És ezt mikor játszották el az Ajtósi Dürer sorral? Így már elég széles lesz az Ajtósi Dürer sor arra, hogy ekkora forgalom-növekedést meg kerékpárutat is tervezzenek rá…na és rávezessék a Kós Károly forgalmát. ( Most, hogy nincs Közlekedési hatóság, aki gátat szabhatna ennek az ámokfutásnak?)

Kérem, ezt is vegyék figyelembe az új EVD készítésénél!

 Amint látják, ha a környezetvédelmi „hivatal” dolgozói nem is, mi a lakosság szívünkön viseljük a Városliget és az itt élők, dolgozók, tanulók, gyógyulók, regenerálódók szempontjait és sorról sorra elolvassuk az elénk tolt papírhegyeket, és próbáljuk kihámozni ezen redundáns közlésekből az előlünk elrejteni szándékozott „apróságokat”.

Kérem, hogy a Kormányhivatal kötelezze a beruházót, a Városligetet vagyonkezelő Zrt-t, környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésére, a munkálatok felfüggesztésére, a teljes Liget területére is elkészülő hatástanulmány készítésére és az ország hatályos jogszabályainak tiszteletben tartására, a Városligetről gondolkodva a jó gazda gondosságára.

Természet-, és törvény-tiszteletet kívánok Önöknek jövendő munkájukhoz.

Budapest, 2017. június 16.                Tisztelettel:

2011. július 2-án hangzott el ez a beszéd a Washington szobornál...és képek arról, milyen ma a sétány

Budapest – A Kohányi Társaság július 2-án megkoszorúzta George Washington szobrát a Városligetben, amelyet Kohányi Tihamér, lapunk alapítója állíttatott éppen 105 évvel ezelőtt. A koszorúzáson Bartus László, a lap jelenlegi tulajdonosa, Kohányi Tihamér utóda mondott beszédet. Az alábbiakban közöljük az elhangzott beszédet.

Hölgyeim és Uraim, tisztelt Kohányi Társaság, az Amerikai Népszava olvasói, kedves Barátaink!

Engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem Önöket a Kohányi Társaság első nyilvános rendezvényén. Jelkép értékű, hogy erre az első rendezvényre itt, a Kohányi Tihamér által emeltetett George Washington-szobor lábánál kerül sor. Olyan időket élünk, amikor Kohányi ezzel a szoborral üzen a szeretett Óhazának, hogy vigyázzanak, soha el ne feledjék, hogy a szabadságnál nincs drágább kincs, nincs semmi fontosabb. Hogy az életnek, és mindennek, ami ebben az életben zajlik, alapja a szabadság. A demokrácia nem önmagában való érték, hanem annyiban tekinthető értéknek, amennyiben a legmagasabb szinten képes kifejezni, kiszélesíteni és megvédeni a szabadságot.

A szobor, amely előtt állunk, a szabadság szimbóluma. George Washington szabadsághős volt, a függetlenségi háború főparancsnoka és győztes hadvezére, aki tudta, hogy nem elég megszerezni a szabadságot, de meg is kell tudni tartani azt. Ezért a kivívott szabadság után legfontosabb céljának tartotta, hogy olyan alkotmányt hozzanak létre az Egyesült Államokban, amely örök időkre garantálja a szabadságot, védelmet nyújt politikai kalandorok, szélhámosok, önjelölt próféták, rögeszmés őrültek eszement próbálkozásaival, önkényével szemben. Amely megakadályozza, hogy bárki fölébe helyezhesse magát a többi embernek, hogy olyan jogot vindikáljon magának, hogy ő legyen a törvény, hogy ő megmondhassa, ki hogyan éljen, ki mit gondoljon, ki miben higgyen. Minden embert anya szült, ugyanúgy jön a világra és ugyanúgy távozik. Nincsenek született különleges jogokkal és mindenki másnál magasabb rendű képességekkel rendelkező emberek, akiket Isten arra predesztinált volna, hogy egy nép, egy nemzet örökös vezérei, diktátorai, autokratái legyenek. Csak olyan önjelölt emberek vannak, akik azt képzelik, hogy joguk van mások szabadságának korlátozására, jogainak csorbítására, a kizárólagos hatalom önkényes megszerzésére és megtartására.

George Washington, mint az amerikai alkotmány egyik megalkotója, tisztában volt azzal, hogy csak olyan alkotmány képes megvédeni a szabadságot és a demokráciát, amely a felvilágosodás eszméi alapján a hatalmi ágak szétválasztására épül. Ha valaki megnézi az amerikai alkotmányt – amelynek szellemi atyja Kohányi Tihamér kezdeményezésére e szobor formájában Budapesten áll –, az úgy épül fel, hogy a hatalmi ágakat veszi sorra. Elmondja azok feladatát, rendelkezik azok szétválasztásáról. Ez maga az amerikai alkotmány, minden szabadságot szerető nép alkotmányának alapja. Ez a társadalmi szabadság alapja. Ez az egyetlen eszköz arra, amely képes megvédeni egy országot bármilyen színezetű diktatúrától, önkényuralomtól, elnyomásától. Aki szabadságot akar a népének, az ilyen alkotmányt hoz létre, azt erősíti, védelmezi, és annak betűjét és szellemét is tiszteletre méltónak tartja. Aki a népét szolgaságba, elnyomásba akarja dönteni, aki nem szolgálni akarja a népet, hanem uralkodni rajta, annak első lépése az, hogy felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását garantáló alkotmányt, kiiktatja a korlátlan hatalom útjában álló fékek és ellensúlyok rendszerét. A történelem igazolja, hogy minden ilyen kísérlet tragédiába vezet. Aki ezt megteszi, nem véletlenül teszi meg, az az ember a szabadság ellen tör, az az ember elnyomást és diktatúrát készít elő. Nevezze az új rendszerét bárminek.

George Washington az amerikai nemzet atyja lett a hatalmi ágak szétválasztását garantáló alkotmánnyal. Első elnöke lett annak az országnak, amelyet nem véletlenül neveztek évszázadokon át „a szabadság hazájának”. Kohányi Tihamér, amikor ezt a szobrot állíttatta Budapesten, egyrészt köszönetet mondott az Óhazának a clevelandi Kossuth-szoborért, amellyel Magyarország az amerikai magyarokat arra emlékeztette, hogy soha ne feledjék el hazájukat, soha ne feledjék el a földet, ahol születtek, mindig legyenek a szívükben magyarok, együtt sírjanak és nevessenek Magyarországgal, érte haragudjanak és ne ellene, és legfőképpen soha ne legyenek közömbösek azzal szemben, ami a magyarok hazájában történik. És ha kell, ha a magyar nép bajba kerül, nyújtsanak segítséget Amerikából. Kohányi megértette ezt az üzenetet, és az Amerikai Magyar Népszava Szabadság című újságon keresztül számos alkalommal gyakorolta az amerikai magyarság ezt a segítségnyújtást.

Másrészt, Kohányi Tihamér ezt a szobrot azért állíttatta válaszul az Óhazának, hogy soha ne feledjék el azokat az egyetemes emberi értékeket, azt a szabadságot, amit George Washington életútja, munkássága, és amit az amerikai alkotmányban lefektetett alapelvek jelentenek, képviselnek. Soha ne engedjék, hogy ezt bárki elvegye tőlük. Ha ezt valaki megteszi, soha ne legyenek tudatlanok a szándékait illetően. Tudniuk kell, hogy akkor az az ember a legszentebb emberi jogaik, az egész életük, nembeli lényegük ellen tör. Ehhez senkinek nincs joga. Ez ellen minden erejükkel tiltakozniuk és harcolniuk kell. Ez George Washington és Kohányi Tihamér üzenete.

Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. Az ember lényege a szabadság. A szabadság olyan, mint a levegő. Akitől a szabadságot elveszik, az elveszíti alapvető emberi lényegét, küldetését, képességét, azt megnyomorítják, az abba megbetegszik, lélekben meghal. Aki az Istentől elnyert szabadságot támadja, korlátozza, annak tevékenysége átkozott.

Ezért a szabadságról soha senki nem mondhat le. Ne higgye senki, hogy kaphat akármit a szabadságért cserébe, amiért érdemes a szabadságot feláldozni. Nem lehet korrupt lélekkel egészségesen élni. Senkinek nincs joga belefojtani a másik emberbe a szót, a véleményt, megtiltani vagy korlátozni számára a gyülekezést, az érdekei védelmét, a világnézet szabad megválasztását, a hitek és egyházak egyenjogúságát, az egyenlő esélyeket biztosító szabad és titkos választást, az ártatlanság vélelmét, a magántulajdon szentségét, a társadalmi szolidaritást.

Ma Magyarországon mindennek az ellenkezője zajlik. Koncepciós perekre emlékeztető letartóztatások, a sajtó és véleményszabadság korlátozása, a magántulajdon semmibevétele, a gyülekezés mindenféle eszközökkel való korlátozása, a világnézeti szabadság, a felekezeti egyenjogúság felszámolása, jogtiprások, a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetése, a fékek és ellensúlyok kiiktatása. Magyarország elveszítette a szabadságát. Struktúráját tekinte egy olyan államszervezési modell körvonalazódik, amelynek alapjai Mussolini fasiszta államára emlékeztetnek.

George Washington pontosan tudta: ha megszüntetik a hatalmi ágak szétválasztását, akkor szükségképpen létrejön egy önkényuralmi, elnyomó rendszer, amelynek semmi sem szent, amelyben nincs törvény, nincs jog, kizárólag az uralmon levők érdeke és akarata számít. Attól a perctől kezdve mindenki veszélyben van, mert semmi nincs, ami az önkénnyel szemben megvédje. Washington tudta azt is, hogy egy önkényuralmi rendszer nem tud demokratikusan működni, és ha létrejön az elnyomó rendszer, akkor az menthetetlenül működni is fog. Ha működik, képtelen önmagát korlátozni.

Magyarország megint olyan helyzetben van, hogy figyelő szemét a Városligetre, és erre a szoborra kellene vetnie, és mindarra, amit ezzel a szoborral éppen 95 esztendővel ezelőtt Kohányi Tihamér üzenni akart a magyarságnak. Meg kell hallani ezt az üzenetet. Nem a demokráciáért kell harcolni, mert akkor csinálnak látszatdemokráciát. A demokrácia kereteinek megtartása semmit nem jelent, az még nem szabadság. A szabadságért kell harcolni, és ehhez olyan demokráciát követelni, amelyben nem sérül a szabadság.

Megtiszteltetés számomra, hogy mint Kohányi Tihamér jelenlegi utóda, aki most az ő székében ülök, emlékeztethetem erre a jelenlevőket és rajtuk keresztül minden szabadságot szerető embert. Az Amerikai Népszava az alapító szellemében és George Washington, az amerikai szabadság, a liberális, szabadelvű hagyomány, 1848 szellemében tekint a magyarországi eseményekre, és a maga eszközeivel mindent megtesz azért, hogy magyar testvéreink elveszni látszó szabadságát segítse.

Legyünk méltóak elődeinkhez.

Éljen a magyar szabadság!

„A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
"No hát, no!" így kiált; "én uram isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!" Arany János: Bolond Istók

Jutott eszembe, amikor értesültem róla, hogy levagdosták a kérgét Radó Dezső emlékfájának, a 11 éve ültetett gyertyánnak.

Rohanás a fához…mi történhetett. És valóban. 3 alsó ágának a kérgét lehámozta valaki és éles késsel vagy más célszerszámmal megpróbált bele faragni valamit.
Nem kevés időre volt szüksége, mire ezt a gaztettet végrehajtotta.

Helyszín: a Budapesti Városgazdálkodási Holding tagja, a Főkert Városligeti telephelye  (hulladéklerakója) előtt 10 lépésre. És senki nem volt, aki megállítsa az illetőt!
Az volt az első gondolatom, hogy íme, az ingatlanfejlesztő pusztításhoz csatlakozott egy „ligethasználó” is.
De azután rádöbbentem, hogy itt nem csak ketten vannak a Liget és fáinak pusztításához.
Az ingatlanfejlesztő kormánynak akkora apparátusa van, hogy csak úgy ontják az építési engedélyeket, a „nincs jelentős környezeti hatása” határozatokat, jogszabályokat. Tekinthetjük ezt a jégverésnek.
A Holdinggá és az Ingatlanfejlesztő szolgálójává degradált Főkertet a bánatában megbolondult szőlős gazdának.

Aki nem javítja meg a vízcsapokat, nem ássa ki a burjánzó gyomfákat, nem szabadítja meg a fiatal facsemetéket a gyökérsarjaktól.

Na de a Városliget az ország legjobban őrzött területe! Lassan több benne a rendőr, a biztonsági őr, mint a fa.
Mégis megtörténhet, hogy az orruk előtt letörik a kutyagumi gyűjtőt, felborítják a virágtartót…és miért is ne? Anarchia van vagy mi?
A szomszédos Dürer kertből is hajnalig halljuk a dobhártya szaggató, zenének aligha nevezhető csürdöngölést, a kollaboráns Kertem egyre nagyobbra hízik, egyre zajosabban üldözi a madarakat és a csöndre vágyó parklátogatót. Mert megteheti.
Ha elfáradtak és mégis bezárt a szórakozó hely, a Ligetnek akkor sincs nyugta. Itt folytatódik a „szórakozás”. Hányással, ürítéssel, szemeteléssel. (Ezt folytatják a környező utcákban is! Zavartalanul!) Mert a rend őrei a Ligetet tönkretevőket őrzik!

Vajon mire gondolhatott az a szerencsétlen hülye, aki krumplinak nézte a gyertyánt és meghámozta?
Nem talált egy fehér törzsű fát, amibe belevéshette volna, hogy Szeretlek nyuszó-muszó?
Vagy virágkarót akart készíteni? Esetleg kísérletet végzett, hogy valóban elhal-e a fa, ha a kérgét lehámozzák és megszűnik a tápanyag ellátás? A kísérlet sikerült, hiszen sárgulnak és hullanak a levelei. Vajon most boldog? Vagy olyan részeg volt, hogy fogalma sincs, mit csinált?
És a nagyobb horderejű pusztítók is állandóan eszméletlen részegek?
És a lakosság? Akinek minden mindegy?
A Városliget is, meg Radó Dezső is, meg a gyertyán is? Meg az ország is? A város is?
És miért éppen Radó Dezső fáját? Vajon van róla fogalmuk a sétálóknak, az ingatlanfejlesztőknek, a favagdosóknak, hogy mit jelent nekünk Radó Dezső? Hogy ha már elpusztítják azt a Ligetet, ahonnan ő költöztette ki a BNV-t és munkatársaival kialakította a Liget mai formáját! Akkor, amely korról most azt halljuk, hogy „hozzá se nyúltak” a Ligethez?
Hogy a 70-es80-as években olyan szemléletesen, közérthetően, kiváló stílusban írt a városi növényzet környezeti hasznáról, hogy ma is élvezhető és sajnos újdonság lenne sokaknak?
Hogy amikor megírta Éljen 70 évet Magyarországon című önéletrajzát, akkor megírta generációja minden tagjának történelmét? Humorral, életigenléssel, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, ami vele történt?
Hogy alapítója volt a Levegő munkacsoportnak és a Városvédő egyesületnek is?

Vagy ha el lehet pusztítani a Ligetet, akkor el lehet pusztítani azok emlékét is, akik a mi időnkben a legtöbbet tették érte? A múltat végképp eltöröljük?
Lehet érte díjat vagy dicséretet kapni? Vagy elég csak beállni a sorba? Jó az akol-melegben?
Ha egy kutyának/macskának vágta volna le a fülét, farkát, akkor most mehetne a börtönbe.
DE ki védi meg a növényeket? A földi légkör fenntartásának alapját?
Ki védi meg az emlékeket? Az eszméket? Az értékeket?

Mire megyünk, ha alig valaki védelmezi a szőlőt és ezrek verik?

 „Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
  Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
  aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
  és vidul, ha toroz.” J.A.

…és megérkezett egy zöld küllő, hogy a sérülésre összesereglett rovar hadat bevacsorázza.

Van remény?

A zöld küllőkre lehet számítani!

 Tisztelt Főosztályvezető!

Megdöbbenéssel olvastam Határozatukat, mely szerint a XIV. 29732/11 (?) Dózsa György úti mélygarázs létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.

Nem fogadom el, hogy

• nincs jelentős környezeti hatása a világ első tervezett KÖZPARKjába telepített 263,2 m hosszú, 34,2 m szélességű és 21 méter mélyre nyúló mélygarázs építésének, melyben 800 gépjármű számára lesz parkolóhely.
• Nem fogadom el, hogy egy ilyen határozatot nem független környezetvédelmi hatóság hoz, hanem egy kormányhivatal főosztálya. Nem hatóság. Nem is független, hiszen függésben van munkaadójától, a Kormány hivatalától. Így azután a „határozat” úgy készül, hogy előre tudják: nincs jelentős környezeti hatása egyetlen városligeti épületnek sem, majd elé írnak néhány oldalt, amivel bagatellizálják a hatásokat és igazolják a téves és törvénytelen alap állítást.
• A hivatkozott 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet 3.sz mellékletének eredeti szövegében NEM Járási hivatali döntéstől, hanem Környezetvédelmi hatósági döntéstől teszi függővé, hogy kell-e környezeti hatásvizsgálat 300 parkolóhelytől! Amikor a hatóság szót járási hivatal-ra cserélték, megfosztották az eljárást a független, hatóság fékező erejétől. Jogszabályt a helyzethez igazítani? A HATÓSÁG feltételeket szabhat! A HIVATAL parancsot teljesít, végrehajt!
  • A VÉSZ úgy rendelkezik, hogy az eljárásokba a szakhatóságok bevonása kötelező (!). Ezen nem segít, ha megszüntetjük a hatóságokat, ha „hivatallá” minősítjük át, ha helyettük minisztereket kérdezünk meg.
    Nem szükséges a megszüntetett Forster örökségvédelmi központ szakvéleménye, majd az helyettesíti egy kormányhű miniszter „szakvéleménye”? Skandallum!
  • Miért nem szerepel a hatósági állásfoglalások között a Közlekedési hatóság állásfoglalása? Ja! Hogy megszüntették!? És akkor már mindent tudunk az épületnek a közlekedésre gyakorolt hatásáról? És a várható forgalmi dugók hatásáról? Ha nincs hatóság, nincs szükség a kötelező parkoló számra? Akkor nem kell gondolni a Vi.- VII. XIV. kerület lakóinak parkolási gondjaira ( ha ingyenes, ha térítéses…az már a következő kérdés! De lennie kell valahol!)

 Elküldik a határozatot Zugló jegyzőjének, aki nem tud mást írni, mint hogy a VÉSZ kivette a Városligetet Zugló településfejlesztési eszközeinek hatálya alól. De ebből nem az következik, hogy ez (vagy bármelyik másik épület) megfelelne a telepítés helye szerinti településfejlesztési eszközöknek. Sőt! azzal szöges ellentétben áll! Törvényes esetben egy helyi önkormányzat településrendezési eszközei nem lehetnek enyhébbek az országos szabályozásnál, CSAK szigorúbbak! Itt pedig a kormány éppen kiveszi az önkormányzat felügyelete alól ezt a területet, hogy egy profit orientált cég saját hasznára használja, és azt és oda „beruházzon”, amit kedve tartja.

• Elfogadhatatlan az épület méretének ilyen leegyszerűsített számítása! A mélygarázs határoló falai által bezárt terület lehet, hogy 9 ezer négyzetméter, de lehajtó és kivezető utak tartoznak hozzá, említést sem tesz arról, hogy mekkora területet fog elfoglalni a bontás, az építés, a talajvíz szivattyúzása az építés alatt, a résfal mélybe süllyesztése, a Dvorák sétány melletti háromszögben lerakandó törmelék és szikkasztó telepítése, a munkaterület víztelenítését biztosító árkok és zsompok”.  Nem publikus, hogy az egyes épületeknek mekkora a tényleges területi igénye, és összességében a Liget beépítésének mekkora a területigénye. Semmi nem korlátozza az építőt a gátlástalan terjeszkedésben!
  • Miért is nem számít bele az építési területbe a 30 négyzetméternyi veszélyes és nem veszélyes hulladéklerakó? Nem az építkezés, az üzemeltetés okozza, hogy létre kell hozni?
• Sajnos itt már inkább arról beszélhetünk, hogy vajon mennyi marad épen a Városliget területéből!
• Elfogadhatatlan egy ilyen sűrűn lakott területen, hogy „zajterhelési határérték betartása alóli felmentés kérésre buzdítsák a gátlástalan beruházót, és felhívják a túllépési engedély beszerzésének kötelezettségére. Eszerint már tudják, hogy túllépés lesz? Vajon kapnak az aludni, pihenni, élni vágyó lakosok is felmentést az alól, hogy ne kelljen hallaniuk, amikor a cölöpverők dolgoznak? Vagy amikor az Óvodás aludni, a gimnazista tanulni, a tanár tanítani, az orvos gyógyítani szeretne?
  Ezért lenne szükség a független hatóságra, hogy kimondja: a Városliget területére nem telepíthető ennyi és ilyen zajforrás! A lakosság és a meglévő védendő funkciók érdekében! Nem a beruházó számára ad kézikönyvet a túllépés legalizálásához! Ezt csak a kollaboráló hivatalnok teszi! Fékek? Ellensúlyok???
• bagatellizálja a problémát, aki le meri írni, hogy az építés következtében 3 Db-nél nem lesz nagyobb a zajterhelés. 1. a máris egészségkárosító mértékű zajra rátenni még 3 Db-t…nagyon durva és igen jelentős hatás. 2. az EVD óránként 20 db teherjármű áthaladásával számol. …ezeken az elviselhetetlenül rossz állapotú utakon! (ha egyáltalán sor kerül a csendes aszfalt elkészítésére, az valószínű, hogy az építkezés után kerül az utakra.) A közlekedési hatóság ezért intett óva attól, hogy az M3 forgalmát áttereljék a forgalom levezetésére alkalmatlan Ajtósi Dürer sorra! Erre sem adekvát válasz a Közlekedési hatóság megszüntetése, sem a véleményük kérésének elmaradása.
• Az EVD szerint a mélygarázs megközelítése nagy forgalmú utak igénybevételével történik…ezért nem lesz jelentős hatása.. Ez 1. a lakosság megtévesztése, mert a nagynál is nagyobb zaj igenis jelentős hatás az itt élők életére 2. a Városligeti körúton soha nem volt autóforgalom, most, éppen rávezetik az Ajtósival párhuzamos, a Stefániától a Dózsa György útig tartó szakaszra a forgalmat! (amelynek jelen szakasza ma Ocskay László út névre hallgat.) 3. A Zichy Mihály úti szakasz pedig a Hungária körút- Hermina út felé válik nyitottá az autóforgalom előtt! Előbb vagy utóbb, de ezzel szembesülni fog a lakosság is!
  - Így válik világossá, hogy ugyan le akarják zárni a Kós Károly sétányt az autó forgalom elől, de másik két helyszínen annak a duplája jelenik meg! ( Közben a lakosság átverésének egyik kedvenc fordulata, a megszűnő autó-, és átmenő forgalom!!!)
• Micsoda cinizmus: „fakivágással nem jár” valóban! a Dózsa György úton máris kivágtak több fát, és a szikkasztó, valamint a földmunkagépek megoldják, hogy ne kelljen kivágni őket, a talajvíz mozgás és a gépek károkozása elég lesz a halálukhoz! A Dózsa György úti japán akác sor ( 102 db) gyökere mellett létesülő 21 méter mélységű építmény keletkezése közben vígan fog virágozni ugye!?
• Milyen meglepetés: a mélygarázs a VÉSZ által meghatározott területre esik… hiszen azért hozták a VÉSZT, hogy annak legalább megfeleljen, ha már az OTÉKnak nem felel meg.
• „A Dózsa György úti mélygarázs létesítésével összefüggésben szignifikáns human-egészségügyi kockázatnövelő hatással nem kell számolni”. Eddig csak évi 15 ezer ember halt meg időnek előtte. légszennyezettség miatt.. Hát ezentúl majd 18 ezer lesz?! Na és? Hány halott ember „szignifikáns” hány asztmás? hány allergiás, Hány hiperaktív gyerek? Taigetosz- negyed épül? had hulljon a férgese??
  Vajon honnan vették a Honvéd telepi légszennyezés mérő adatait, amikor azon kb. 3 éve a n.a. rövidítés jelzi, hogy NEM szolgáltat Adatot?!
• Véletlenül született egy olyan kormányrendelet is, ami szerint a mélygarázs (Dózsa György út…már nem műemléki védettségű terület. Persze hogy nem, hiszen az MMA-nak átadott Műcsarnok telke maradt műemléki jellegű helyrajzi számon, a többi Liget-rész nem. Ismét csak barkácsoltak egy olyan jogszabályt, ami lehetővé teszi a lehetetlent! (496/2016.XII. 28.)
• Szűklátókörű, célvezérelt gondolkodásra vall, hogy a Városliget egyetlen egy négyzetkilométerére zsúfolandó épületek mindegyikére egyenként készítenek (leginkább propaganda kiadványra hajazó) hatástanulmányokat. Így soha nem látja a lakosság és a szakember sem egyben, hogy milyen hatással lesz vízre, zajra, levegőre, életminőségre, amikor a Városliget fái helyén az alábbiak fognak állni:
  • Színház, Dózsa mélygarázs, Néprajzi múzeum, Regnum emlékhely, zeneháza, Nemzeti galéria + mélygarázs, Közlekedési múzeum + mélygarázs, Biodom/pannonpark, mesepark, táltoscsarnok, gépészeti épületek és raktárak, Hermina garázs..+ az apróbb épületek: Wc-k (9), sörözők, Palme házi vendéglő…és még ki tudja mi minden.
  • Gondoltak már arra, hogy nem egy Dózsa mélygarázs résfalas alapozása nyúlik majd 21 méterre? Gondoltak már arra, hogy a fentiek 8-10x duzzasztják vissza a felszín alatti vizeket 25-30 cm-rel?
    Gondoltak már arra, hogy ez a visszaduzzadás nem egy kancsó vízben fog 25 cm-rel jelentkezni, hanem 8-10x 200 méter hosszan, 50-60 méter szélességben? Mit jelent ez a környék szigeteletlen alapokra épült régi házai számára? Hogy a több víz majd magasabbra szivárog fel a házakba?
  • Ennyi épületet fognak fűteni (gázzal) és klimatizálni kora tavasztól?
  • Ennyi intézménybe fognak járni a dolgozók, a látogatók? Szállítják majd (be) a fogyasztói társadalom minden kellékét, hogy a 80%-a hulladék formájában elszállítást kívánjon?
  • Ennyi lehetősége van a kiváló magyar építő iparnak, hogy a szabályok be nem tartása, a gépek műszaki állapota, az emberek felkészültsége okán környezeti katasztrófát okozzon.

Ami hiányzik az EVD-ből, az is van olyan súlyos probléma, mint ami benne van!

• A környezeti hatástanulmány készítésének meg kell előznie a fejlesztést, mert csak így képes megelőzni a környezeti károkat!. Jelen esetben az EVD hirdetményének megjelenése napján elkezdték a közműfektetést a Dózsa György úti épületekhez. Előbb építünk, utána hatást vizsgálunk? Nincs itt valamilyen eljárási hiba?!
• A dokumentum nem tartalmazza a „környezethasználó által korábban számba vett fő változatokat és azok fő környezeti hatásait” Mivel már az ötletpályázat idején kizárták mindazokat, akik a Városligeten kívül képzelték el a múzeumok építését. Nem lehet, hogy a „környezethasználó” nem kellő körültekintéssel járt el?
  • Szívesen olvastuk volna a hatástanulmányban, hogy 2014-ben, az ötletpályázaton milyen alternatív megoldások születtek a probléma megoldására?

 Nem olvastam sehol a nyilvánosság észrevételeit! Pedig azok léteznek! (= a 2014-16 között lezajlott Partnerségi egyeztetésen részt vett 200 magánszemély, hatóság, szakmai - és civil szervezet) Volt bőven véleményük, javaslatuk, amit NEM vettek figyelembe. Itt is el lehet őket titkolni?

• A tervezett tevékenység hatótényezőinek jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése szintén kimaradt. pl. a Levegő tisztaságának változása nem adható meg éves átlagban. Ugyanis, ha nincs légszennyezettség egy szeles tavaszi napon, az nem ellensúlyozza az őszi és a nyári elviselhetetlenül szmogos napok elviselhetetlen, megbetegítő hatását. Mint ahogyan az sem vigasz, ha a szél kiviszi a városból a szmogot, de szélcsendben a légcsatorna elzárása miatt beszorul a házak közé.
  De az sem mindegy, hogy a zaj-, és rezgésterhelés mennyire sűrűn lakott területen növekszik.
• Nem tér ki az esetleges hibák, balesetek, meghibásodások esetén alkalmazandó eljárásra, azok hatásaira. Elképzelték magukban, hogy mi történik, ha ennyi 21 méterre leültetett épületnél sérül a vízzáró réteg? Ha kiszabadul a veszélyes hulladék? Ha a szennyvíz tisztítás nem sikerül tökéletesen?
• Az egyes hatótényezők hatásfolyamatokat indítanak el: több légszennyező anyag egymás hatását erősíti, a zaj növekedése a rezgés növekedésével is jár, a forgalmi dugók hossza nő, a légszennyezettség is nő, stb. az épületeket körülvevő burkolat hőszigeteket okoz, felmelegedést generál.
  • A tájhasználat megváltozásával jár a Városliget beépítése. Ez pótolhatatlan veszteség a városlakók ma élő generációja számára… de 100 évre biztosan. Ezért kellett volna vizsgálni a hatásterületen élő lakosság számát, a változásnak a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatásokat (rövid és hosszú távon), különös tekintettel a környéken élő idősekre, gyerekekre, betegekre gyakorolt életmód és életminőség változására. Az egészségkárosodás elkerülésére, mérséklésére tett és teendő intézkedések ismertetése sem maradhatott volna el! Mert az abszurd, hogy annyi az intézkedés, hogy 500 méteren csendes aszfalt burkolatot akarnak lerakni!
    Hiányzik a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülésére hozott intézkedések felsorolása! Azért, mert ezt a népegészségügyi hivatalnokok nem veszik tudomásul, ez attól még létező probléma!
• KÖTELEZŐ a hatásterület kijelölése! Közvetlen és közvetett hatásterület is! Térképi ábrázolással!
  - Közvetlen hatásterület: a földben, vízben, levegőben való egyes anyag-, vagy energia- kibocsátások terjedési területe az érintett környezeti elemben… ( pl zaj és rezgés…) És ezek hatása, összegződése, erőssége, időtartama..
• Közvetett hatásterület: ahova tovaterjednek a fenti hatások (pl. a közlekedés és általa okozott káros anyag kibocsátás, zajterhelés a telepítési helytől kilométerekre is érzékelhető lesz…. )
• A környezet állapotának következtében várható gazdasági és társadalmi következmények szemléltetése sem történik meg! (A lakosság rekreációs területe lecsökken a kulturális és vendéglátó területek növekedésével…megszűnik a liget klimatizáló, zajcsökkentő, levegő szűrő hatása…stb) ( A már most is turistákkal zsúfolt terület tovább zsúfolódik, miközben a város távolabbi pontjaiból szívja az eddigi forgalmat. Lerombolunk egy parkgondozással széppé varázsolható területet de maradnak a rozsdazónák szennyezett területei, az 50-es évek óta a városhoz nem szervesülő külvárosok, közművesítetlen utcák stb)
• Bizonytalansági tényezők, a modellezéssel előre nem látható hatások értéken történő felmutatása…….

Miért kell elutasítani ezt az építkezést…legkésőbb az építési engedély kiadása előtt?

Környezetvédelmi tv. 36§:

„ Építésügyi hatósági engedély akkor adható ki, ha az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása, nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, állékonyságot, életet és egészséget, köz-, és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené”. Sérti a közérdeket!

101. §.

„ Aki tevékenységével vagy MULASZTÁSÁVAL a környezetet veszélyezteti, szennyezi, vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja (továbbiakban együtt: jogsértő tevékenység) az e törvényben foglalt és külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb) felelősséggel tartozik!”

A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelem elutasításra kerül, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

• a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezeti célállapotok elérését ;
• Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

• A Nemzeti Környezetvédelmi program minden törekvésével szembe megy ez a „projekt”

„A szabad talajfelszín beépítettségének, tartós lefedettségének növekedése fokozza az ország klimatikus hatásokkal szembeni érzékenységét, mivel a talajok anyag-  és energia -körforgalomban betöltött funkcióját, korlátozza.

(pl. a talajok CO2-megkötőképességét, vízraktározó szerepét, a növényzet felszámolásával megszünteti

annak CO2- nyelő kapacitását, a környezeti folyamatok szabályozásában betöltött szerepét).”

 Minden olyan környezet-, és természetvédelmi kötelezettségünk teljesítését akadályozza ez a projekt, amelyben fenntarthatóságot, nyilvánosságot, az állampolgári jogok gyakorlását vállaltuk!

• és az aarhusi egyezményben foglalt kötelezettségünkkel is ellentétes.

 Kérem, hogy a Kormányhivatal kötelezze a beruházót, a Városligetet vagyonkezelő Zrt-t, környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésére, a munkálatok felfüggesztésére, a teljes Liget területére is elkészülő hatástanulmány készítésére és az ország hatályos jogszabályainak tiszteletben tartására.

Természet-, és jog-tiszteletet kívánok Önöknek jövendő munkájukhoz.

 Budapest, 2017. június 15.                Tisztelettel:

Az alsó kép egyik érdekessége: a mélygarázs oldalfalát támasztó "lőttbeton támaszték"...vajon meddig nyúlik be az utak és a Liget alá?