Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Postaláda szennyező kiadvány a muzeumokkal megújuló Ligetről

2016. április 29. - Garay Klára

Kezemben a ligetbudapest.hu felségjelzéssel megjelent szennylappal, leküzdve olthatatlan vágyamat az ordításra, írni kezdek.

Ha egy fazekat reklámozna így a gyártó cég, azt a fogyasztóvédelem biztosan kikezdené. Azonban, ha kormányzati propagandáról van szó, nincs törvényes lehetőségünk szót emelni eme szemfényvesztés ellen, így hát megmagyarázzák nekünk, miért lesz az jó nekünk, ha a Nemzeti Közgyűjteményi épületegyüttest imádott Városligetünkbe, a Világörökség védőzónájába, a világ első közparkjába építik. Csak erős idegzetűeknek….amit most írni fogok. Nézzük lapról lapra!

1. hazugság-lap

Több lesz a zöld! Azt nem teszi hozzá, hogy papíron, és abból is csak a leghitványabb minőségű.  Kapunk egy kis matematikai alapvetést is: ha 5 %-kal nő a zöld egyúttal a kördiagram körének is nőnie kell, sőt rajta kívül is szabályos kis díszfák zöldellnek.
A legmagasabb szintre emelték a „Hogyan hazudjunk rajzban” című mutatványt.

 Nagyobb lesz a park! Hogy a viharban?10_emeltes_osszehasonlitas.jpg

Elbontják a Hungexpo romokat, ami által 7ezer nm-rel nő a park, kismamák és madarak, sárkányt eregető kamaszok vidám tekebábukként élvezik az új zöld felületet.

         Itt csak 3 bibi van.

1.) A Hungexpo „romok” közül 3 épületet néhány éve felújítottak. Ezek nem csak nem romok, hanem épületgépészetileg is felújított, egy éve még iskolaként működő használható, hőszigetelt létesítmények.

         Ezek használhatóságát feltehetően az  építkezés alatt iroda céljára fogja igénybe venni a lebontás előtt.

2.) Ha a teljes 7 ezer nm-ből park lesz, akkor hol lesz a kb. szintén 7 ezer nm-es lyukas lángos zeneház?

3.) Ha a tekebábú gúlák és a babapiskóta gyerekek hatalmas öreg fák alatt fognak játszani….miért velük kezdték a fakivágást?

Fordítsunk!

5 %-kal csökken a betonfelület.?!

  • Ezt ugyan már 1x megemlítették, mert a zöld növekményt állítólag ennek rovására kívánják megvalósítani.

De 2x nem mond igazat aki 2x hazudik! Duplázzunk!

Ezt meg kellene tenni: ha felszednék az 1978-ban is ottfelejtett pavilonok megmaradt burkolatait, helyét bevetnék fűvel, fákat ültetnének, mindannyian boldogságban úsznánk.

De nem ez fog történni….. hanem a „lebetonozott felületen” majd múzeumok állnak …..beton födémmel a tetejükön.

A rajzocskák szerint a mai repedezett betonozott Felvonulási téren (2016) majd (2019-ben) dús lombú fák alatt sétálnak, futnak, kerékpároznak az ideális családmodell bábjai.

 Kedves Barátaim!  Nem kellene megemlíteni a város lakosságának, hogy lesz néhány akadálya a Felvonulási téren sétálásnak? Ezek ugyan apróságok, de talán tudniuk kellene róla.

-  2 épületben a Néprajzi Múzeum

-  1 épületben a Városi Színház

-  lesz egy Regnum Marianum emlékhely 700nm-en

-  Isten tudja hány mélygarázs, a hozzá vezető le- és felhajtóval, ami fölött/mellett csak az sétáljon babakocsival, akinek elment a józan esze.

- Marad az 56-os emlékmű is, ami szintén kis kitérőre kényszeríti a sétálókat.

 Romok helyett lesznek világszínvonalú épületek!

Hurrá! Mondanánk dagadó honfiúi (honleányi) kebellel, ha nem súgná azt a józan eszünk, hogy talán mégsem kellene ezeket éppen a Városligetbe tenni! A keblünk nagyon dagadhatna, ha jól megválasztott, jól megközelíthető, alkalmas helyszínen épülnének.

És folytatódik a „hazudnak rendületlenül” immár térképben.

Az új intézményeket a romos épületek helyére, vagy a park szélére, a jelenleg lebetonozott felületekre építjük.

1.) a legnagyobb átverés = Dózsa György úti betonfelület! Ez (a Felvonulási tér) NEM  Dózsa György úti betonfelület, hanem a VÁROSLIGETBŐL lebetonozott felület. Hiába csapták hozzá (papíron) a Dózsa György úthoz, az attól még a Városliget része marad! Isten és ember előtt! Elcsalni persze lehet. Meg is teszik. Szélesebb lett a Dózsa György út…..ezzel is csökken a zöld felületnek még a reménye is.

 A FELVONULÁSI tér határát jelzi a parkoló és a DÓZSA György út között élő 102 japán akác, melyeket a fakataszterbe fel se vették, és a terület átsorolásával  immár nem a Városligetből vágják ki, hanem a Dózsa György útról!

Látjátok feleim! Hülyének néznek bennünket ezek a csirkefogók!

2.) Hungexpo romok – lásd fent!

3.) Petőfi csarnok (alatta az Ipartörténeti csarnok romjaival), amiért nem kár, csak a körülötte élő 200 fáért és a haranglábért.

4.) „Bezárt vidámpark” néven jelöli a 2 évre, rengeteg pénzért, a megtévesztésünkre odarittyentett Hol nem volt parkot és a mellette korábban P+R parkolónak használt területet az M3 lehajtóig.

Gondosan szürkére festve, nehogy kiderüljön, hogy évszázados fáktól a facsemetékkel teleültetett területről is csak a romokat kellene eltávolítani és csodaszép, műemlék játékokkal szórakoztatóvá váló park lehetne belőle.

………ha ………és itt átcsapunk a 2019-es térképre.

19/1 – A „bezárt vidámpark” helyére épülő óriási üvegház a biodóm, immár a nemzeti érzéseket az egekig korbácsoló Pannon Park nevet viseli.

Senki meg ne kérdezze tőlem, hogy ha a Pannon ősvilágot jeleníti meg, miért üvegházban teszi ezt.

 DE

A most még fás terület TELJES beépítése után zöld felületté nyilvánították az üvegházat?! Rendeletet alkottak róla, hogy így ok. Akkor OK?

Ami ugyan belül biztosan zöld lesz, de nem lehet az Állatkert zöld felületébe beleszámítani!

Igaz, hogy hoztak már róla törvényt, hogy épület is lehet zöld felület, de ez attól még a világ szélhámossága maradt!

Attól még a fűtése/hűtése, páratartalom fenntartása nem jár kevesebb káros anyag kibocsátással, mintha egy irodaházat vagy egy bevásárlóközpontot építenének.

Micsoda kár, hogy nekem nincs 380 millióm ezen gondolatok terjesztésére!

 - „Természetesen” zöldben pompázik az M3 lehajtójánál épülő mélygarázs is.

 - Hoppáré – ki ez a zöld …béka   → itt ez a fésűtartó?

Hja kérem! Ez itt a Vágány utcától a Szabolcs utcáig terjedő épületegyüttes! Ezzel is a „Városliget” gazdagodik! Lesznek itt múzeumi raktárak, restaurátor központok, oktatótermek, ahol az elkészült munkához szükséges nyugalmat kb. 30 sínpár zaja biztosítja.

És csak mellesleg, a hajdani Egészségügyi területről „Intézményi területre” magyarosított részen bőven lehet a rendelő helyén a Toxikológia Intézet.

Az itt élő 180 éves, védett platánok is csak Schnier Máriának fognak hiányozni, aki a Levegő Munkacsoport nevében minden alkalommal felszólalt a védelmükben.

De a deszka-kerítések mögött régen kivágták őket. De különben is! Ha a Komáromi erőd lehet a „Liget projekt” része, miért ne lehetne a volt Szabolcs utcai kórház is?

 - Sétáljunk be újra a megzöldült Városligetbe.

A Dózsa György úttá változott Felvonulási téren vígan zöldell

         - 2 Néprajzi Múzeum és 1 Városligeti Színház

         - 1 mélygarázs

Lesz Zeneház, lesz a mocsárban a PECSA helyén Nemzeti Galéria, mélygarázs a Közlekedési Múzeum mellett az Erzsébet királyné - Hermina út  sarkán ….de nem lesznek hozzájuk vezető utak? Feltehetően helikopterrel érkezünk majd oda, vagy Mary Poppins esernyőjével, olyan mesebeli lesz. Mert utakat nem látunk sehol.

 - És tudtunk mi a sorok között olvasni eddig is, de most megtanulunk baánlászló féle „térképül” is. Ahová berajzolni nem merték azt a hatalmas „sétányt” ami a Városligeti fasort fogja összekötni az Erzsébet királyné útjával, hogy a Dózsa  György útról „feltáruljon az Új Nemzeti Galéria csodálatos látványa”

Az 56-os emlékmű egy kis légypiszoknak látszik.

Nincs feltüntetve a Regnum Marianum emlékhely 700 nm-e

Nem látszanak a WC-k 100 nm-en, a kisker  és vendéglátó épületek, de látszik a Palme ház az új „Kertem”-mel…..

Nem látszanak az épületeket körülvevő un. fogadóterek, melyeknek alkalmasnak kell lenniük szabadtéri rendezvények lebonyolítására is, tehát nyilván nem lesznek elhanyagolható méretűek.

Nem látszanak a közművezetékek (régiek és újak) amelyek nagyon a föld alá kerülnek, de nem kevés fa gyökerét fogják elvágni, mire a vakondok szintjére fúrják magukat.

Nem látszik, hogy a Közlekedési Múzeum épülete sokkal nagyobb lesz, mint most + 4 ezer nm-t kell építeni kiállító térnek, mert a csodás XIX. századi épület kicsi lesz az egykor világhírű közlekedésünk bemutatására.

Nem látszik, hogy a mélygarázs lesz a centrum, ahonnan alagúton lesz megközelíthető a Nemzeti Galéria is és a Közlekedési Múzeum is.

 Mi az ami látszik?

A lakosság éberségének elaltatási szándéka, a gyanútlan, tájékozatlan lakosság félrevezetése, hiszen tudják: ha ezt a lakosság megtudja, észreveszi …..akkor nem 600-an lesznek a tüntetésen!

 

És elérkeztünk a lényeghez, a park faállományához.

Itt már óriási fák rohannak ásóval a hónuk alatt……elültetni saját magukat.

Megtudhatjuk, hogy a Városligetben 6500 fa van ….az ő számításaik szerint, az általuk kiválasztott, a köznyelvben Városligetnek nevezett területen. Mert a Múzeumi koncentrátum építésére szánt területnek része az Állatkert és Vidámpark is, ahol a fákat azért nem számolták össze, mert itt lesz legnagyobb pusztítás! Ez az építési terület kb. 20 %-a. Így együtt legalább 8 ezer fa van.

 Ha a 6500, hivatalosan létező fához csapjuk a Dózsa György út 102, a Hermina út 87 japán akácát, a Közlekedési Múzeum előtt nem megszámolt 60 fát, a 10 cm átmérőnél kisebbeket, a Washington szobor mögötti 30 fát, az elfelejtett tiszafákat, a kiirtott cserjéket, akkor csak ezen a területen 7000 körüli fa van.

          Nos, ennek a 3 %-a 210 fa, amelyeket „érint” az építkezés. Ez a szám még az UNG épülete kedvéért kivágott fák mennyiségét sem takarja, nem az egész Liget letarolásának következményét!

 Mit jelenthet – ennek fényében – hogy a kivágott példányokat többszörösen pótoljuk? Mert a kivágott fák pótlásának szabályai vannak ám! Pl. a törzsátmérőjük 1,5 %-nak megfelelő darabszámú, 3 méter magas, 3 x iskolázott fával történhet. Ez 3 hatalmas fa kivágása esetén akkora darabszám, ami el sem fér az új épületek között!kulonbozo_zold_feluletek.jpg

         Mit kezdjünk azzal a botanikus hírrel, hogy a fák 85 %-a ápolásra szorul? Mi – balga lelkek – úgy gondoltuk eddig, hogy egy parkban a fák 100 %-a „szorul” ápolásra! Annak elmaradása látszik jelenleg a Városligeten és a fákon ugyanúgy, ahogyan az egész fővároson!

          És ha igaz, hogy egy idősek otthonában a lakók 85 %-a kritikán aluli állapotban van, akkor altassuk el az időseket és csináljunk ott óvodát, hogy javuljon az „egészségi állapot”.

Vagy esetleg gondosabb és főleg szakszerűbb ápolási tevékenységet, takarítást, élelmezést kell folytatni, hogy javuljon a helyzet?

És mindezt azért, mert a Városliget öreg fái nem olyan katonásan, kockára vágva sorakoznak, mint a Város szíve program platánjai a Károly korúton?

Pedig az öreg fák szépsége nem hasonlítható semmi máshoz: egyediek, a természet műalkotásai, és legszebb napernyői a világnak, lakóhelyei a madárseregnek. SEMMIVEL nem pótolhatók, nem helyettesíthetők.

 Az én nézőpontomból „utolsó” mondat szerint „az agresszív tájidegen fákat folyamatosan LIGETHONOS  fajtákra cseréljük”. 

1.) A ma „tájidegen” fajok ültetésük idején még díszfák voltak, egzotikus, csodálatos küldöttei távoli tájaknak, melyekkel színesíthetjük parkjainkat, fasorainkat. (ostorfa, bálványfa, zöld juhar, csörgő fa) vagy „mindent kibíró, gondozást nem igénylő csodafa, mint a hol tájidegen, hol hungaricum akác.

100-200 év múlva, amikor kiderült, hogy bizony gondoskodni kellett volna róla, hogy ne szaporodjon túl, akkor ő a hibás, amiért ott van, ahol. Úgy jártak szegény „tájidegenek” , mint a rendőrök, akik leszolgálták az életüket abban a hitben, hogy veszélyes munkájukért szolgálati nyugdíj és megbecsülés övezi majd őket. Ehelyett mindkettőtől megfosztották őket, mert közben megváltozott a világ. Ma élősködők. A fák meg invazívok…és írtani kell őket?

 - A város minden pontján, a természetvédelmi területeken, az utak mentén kontrollálatlanul szaporodhatnak, de a Városligetben példát statuálunk: nem irgalmazunk nekik. Új szabályok szerint játsszuk a Ki nevet a végén-t: és ők diktálják a szabályokat, akik csak a saját hasznukban tudnak gondolkodni.

 - Az a kormány védelmezi a Ligetet a tájidegen fajoktól, aki szétverte a környezetvédelem intézményrendszerét,

- aki Kína felé nyitott, hogy onnan tömegével hozza be, nagy haszonnal értékesítse és népszerűsítse az Oxyfát, amivel meg fogj oldani a vidéki szegénységet és a tűzifa hiányt….

 A nemzeti felújítás rendszerében új kertészeti és ökológiai fogalommal is gazdagodott szókincsünk. Megjelent a „Ligethonos” kifejezés.

 Na, erre varrjál gombot!

Mert vannak őshonos – a Kárpát medencében elő fajok és tájidegenek = akik nem őshonosak nálunk….

 De ki lehet Ligethonos?

A 180 éves platánok, akik idegenek? A szintén idegen mocsárciprus még József nádor idejéből? Vagy egyszerűen csak kiebrudaljuk őket a nem megfelelő származásuk miatt?

Liget-honos lesz-e az eperfa, amit a selyemhernyók tenyésztéséhez ültettek?

Azt hiszem, hogy szemináriumra kell járnunk, hogy megtanuljuk az új-magyar nyelvet.

És a szavak, a szakkifejezések nem azt fogják jelenteni, amit jelentenek, hanem amit új magyarul = Liget-nyelven bebeszélnek nekünk?

 Olvasmányom végére érve azon gondolkodom, mit fog szólni ehhez az utókor?

Sírva röhögnek majd rajtunk amiatt, hogy bekajáltuk ezt a sületlen dumát és engedtük lerombolni a Ligetet?

Vagy mélységes megvetéssel fogják említeni szervilizmusunkat?

 De remélem, megbocsátanak.

Mennyire gyűlölöm, hogy a mi adónkból, a mi kárunkra megvalósuló „beruházás” érdekében belehazudnak a képembe.

Mindenesetre ne felejtsetek el begyújtani a kályhába, ezzel a minden tekintetben környezetszennyező hazugság cunamival…bármilyen szép is.

Ne dőlj be! Gondolkodj!

A bejegyzés trackback címe:

https://varosligetbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr678674006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása