Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Ispán szeretnék lenni!

2022. szeptember 29. - Garay Klára

A Magyar nyelv értelmező szótára szerint az ispán:
„.....mezőgazdasági munkásokra felügyelő, munkájukat közvetlenül irányító,  de rendszerint nagy gazdasági gyakorlatot szerzett alkalmazott.
A legtöbb ispán hírhedt volt gorombaságáról, durvaságáról......”
I.

Remélem, hogy hamarosan elnyerem ezt az állást és Budapesten lehetek ispán. Nem a kormány, hanem a városlakók és a zöld felületek megbízásából. Brutális és vérszomjas ispán leszek. Olyan intézkedésekre ragadtatnám magam, amire az ország történetében még nem volt példa: betartatnám a törvényeket!

Szolgálati járműként sem a ló, sem az autó nem jön számításba nálam, de csak úgy lehetnék hatékony, ha E - rollerre pattannék. Bármelyik nem elég jól átjárható zebránál vételeznék egyet, és HUSS, kezdődne a „határ bejárása”.
Elsőként minden felszíni parkolót megvizsgálnék: teljesítették-e a 2016-ból származó KÖTELEZŐ parkoló fásítást?
Lefényképezném, hogy minden 10 férőhelynél nagyobb felszíni parkolóban van e elegendő fa. Azaz minden 6. után 1 lombos fa.
- Ha nincs, üzenetet hagynék a terület tulajdonosának. pl. a szélvédőjére tűzném, hogy mulasztásos törvénysértésben van. (cégek, magán haszon-húzók stb)
Nagy reményeket fűzök ezen intézkedésemhez. Kossuth Lajos népének még egyszer kell üzenni, hogy hadba szálljon. Egy nem elég.
Várnék 30 napot, és ha nem kapok garanciát arra, hogy az ősz folyamán pótolják a hiányzó fákat, foganatosítanám a következő lépést.
-  Pellengérre állítanám őket, néhány kellemes órára. a saját parkolójukban. A tűző napon, szakadó esőben, hevenyészett ketrecbe zárva, bárki megdobálhatná őket egy marék (akciós, rohadt) gyümölccsel, záptojással. Utóbbit asztmások ingyen igényelhetnék a piacokon.
A videót feltenném a netre, bárki szelfizhetne velük: Így jár minden parkoló tulajdonos, aki nem fásítja a parkolóját.

  • Ha szabadulása után egy héttel még nem biztosított forrást a fásításra, jöhetne a kaloda. A kerület főterén. Csinos ülő kalodára gondoltam, amiben a feje, keze, lába zsibbadhatna fixálva, amíg gondolkodik azon, hogy hogyan oldható meg legjobban ez a fásítás.(A FŐKERT és a főváros javaslatai közismertek a környezetünkért aggódók körében. Ajándékba kellene adni egy egy kötet a parkolót nem fásítóknak.)

Optimista vagyok. Tavaszra egy kisebb erdőnyi fával gazdagodna a város.
Közben dolgoznék kicsit a törvényalkotók agyán is, hátha kijavítanák az OTÉK- ban azt
a butaságot, hogy egy nagy lombú fa ültetéséhez és életben maradásához elég lenne 1m2.
Nem véletlenül ír elő a 346/2008.XII.30. kormányrendelet 1,5x1,5 métert. Még ez sem elég nagy, ha a fa nőni merészelne, de 30-40 évig elég.

Pár év múlva nem lenne 50 fok az autókban, a hősziget hatás csökkenne, a levegő minőség javulna, mert a mi fásítóink természetesen öntöznék, gondoznák is a fáikat.
Fellendülne a faiskolák forgalma, és boldogan élnénk addig, mint a nálunk boldogabb országok lakói.
Miről jutott eszembe: a fotókon 2 új hatalmas felszíni parkoló a XIV kerületben.
Szőnyi út-Mexikói kereszteződés és Állatkerti krt- Kacsoh Pongrác sarok a ParkolóZoona
Nézni is rossz mindkettőt.itt a ParkolóZoona

 

img_0726.JPG
img_0805.JPG

Ajtósi Dürer

lett ifjabb Albrecht Dűrerből

2021-ben volt 550 éve, hogy Nürnbergben megszületett Albrecht Dürer.
Idősebb Albrecht Dürer aranyműves, és Barbara Holper 3. gyermeke (a 18-ból).
Ebből az alkalomból készítette róla Kolodkó Mihály ezt a szenzációs miniszobrot. Münchenben a Magyar konzulátus kertjében helyezték el. Ifj Albrecht lép ki a fából készült nyitott ajtón. Ez az ajtó édesapja pecsétnyomóját idézi.

kolodko_durer_mini_munchen_mo_fokonzulatus.jpg
Budapesten ugyanekkor nem történik semmi.
Érdekes módon Magyarországon szeretnek halálának évfordulójáról megemlékezni, és felhasználni minden 8-ra végződő évet arra, hogy magyarosítsák őt.
1928-ban kezdődött a név-magyarítás, amikor Ifj Albrecht HALÁLÁNAK 400. évfordulójára emlékeztek. E jeles dátumot ünnepelve lett az erzsébetvárosi István utca Városliget melletti szakasza Ajtósi Dürer sor.
Bizonyára azért, mert az ünnepelt sem, és a Gyula melletti Ajtósról elszármazott édesapja sem írta le így a nevüket soha életében, de bárhol olvasol a két nagyra becsült művészről, nyomát sem találod ennek a faramuci névnek.
 
2008-ban – (szintén halála évfordulója) Nürnberg és Gyula együttműködésében kétnyelvű kiadvány látott napvilágot, melyben a két város lerója tiszteletét és az Ajtósi Dürer sor 1. alatt ezt az emléktáblát helyezik el.
Valaki rég elvitte.
albrecht_durer_plaque_budapest14.jpg

img_9078.JPG
Mi köze van Ifjabb Albrechtnek Magyarországhoz? Semmi. Beszélt vagy 5 nyelven, de a magyarul nem.
De 1928-ban minden híres ember magyar volt, éljen bárhol a világon. Az apja nagyon nagyon fiatalon elhagyta Magyarországot, a Gyula melletti kis Ajtós nevű tanyát....és kitartó szorgalommal, tehetséggel megáldva lett kora legelismertebb aranyművese Nürnbergben.
albrecht_durer_plaque_gyula_durer_albert_u_1.jpg
Albrecht junior inkább festeni szeretett. Fantasztikus tehetsége volt a rajzoláshoz, a fa-, és rézmetszéshez, de művészetelméleti írásaiban geometriai és anatómiai tudása is lenyűgözte kortársait. Pontos leírást hagyott az utókorra a napóra készítéséhez.  Galilei és Kepler forrásmunkaként tekintetek AD írásaira.
(Magyar egyetemisták ezért nevezték el egyik matematikai versenyüket Dürerről.)
A korban szokásos idealizált növény és állatábrázolásokkal szakított. Szenvedélyesen szerette és ismerte a növényeket, állatokat tudatosan megfigyelte és aprólékosan lerajzolta őket ott, azon a helyen, ahol meglátta őket. Az így készült rengeteg rajzból, vázlatból lettek azután a tájképi ábrázolások, a Fiatal mezei nyúl, a Fűcsomó, a Kankalin.

img_9074_1.JPG

img_9077.JPG
Örüljünk hát, hogy a Magyarországról elszármazott Albrecht és fia is kibontakoztathatta istenáldotta tehetségét Nürnbergben. Tekintsük őket akár magyarnak akár németnek, tehetségük, szorgalmuk, életművük után megbecsülés és tisztelet illeti őket.
Nevüket nem használnám (el) sem irodaházra, sem alternatív szórakozó helyre. Pláne akkor nem, ha az utóbbinak már nem is a XIV. kerületi Ajtósi Dürer sor ad otthont.
Érzi még valaki rajtam kívül, hogy milyen abszurd a „bontják a Dürert!” felkiáltás?

Meg elköltözött a „Dürer”? Vagy az MSZMP székház? Uram bocsá’ a „Kádár uszoda”? Úgy Dürerezünk, hogy a beszélők 99%-a nem is tudja kiről van szó. Honnan is tudná, amikor ennek így semmi értelme!

Budapesten a DÜRER milyen születésnapi ajándékot kapott 2021-ben, az 550. születésnapjára?
Garancsit, aki minden józan észt, törvényt, előírást mellőzve elkezdte a Szent szív zárda épületeinek bontását. Megpróbáltad elhelyezni a NER-ben Albrecht Dürert?
Ajtósi Dürer utca van a XIX. kerületben és Pécsett is. Akkor most hol és mit bontanak? És az utcanév változtatásban világbajnok országunkban ez hogy úszta meg, hogy valaki észrevegye és tegyen ellene?

Végül játsszunk el a név-magyarítással! Megkapnám én azt a levelet, amit Raádi Rádi nak címeztek?  azért, mert Édesapám szülőfaluját így nevezték, amikor ő született, és Rád lett, amikor én születtem?
Kartali Kiskörösi? ? Ki ismerne rá ebből az elnevezésből a mi Petőfi Sándorunkra?
Ezzel az eljárással hozták létre az Ajtósi Dürer nevet.

Ifjabb Albrecht Dürer így kapta ezt a magyar nevet, a magyaroktól. Eltűnt tehát a keresztneve (Albrecht) de megkapta édesapja szülőfalujának nevét. Kétszer. Magyarul és németül.

Albrecht Dürer a világhírű tehetséges, sokoldalú festő, rajzoló, fa-, és rézmetsző, a geometria, a csillagászat és az emberi test anatómiájának, mozgásának alapos ismerője, tanítója.

Napjainkban, bontják a „Dürer”-t, ami a Sacré coeur zárda és iskolaépület bontását jelenti.
Van, aki sajnálja, hogy elköltözik a „Dürer”, és a város végén is megtartja a „Dürer” nevet.
Ha oligarchánk neves lakó-, és irodaparkot óhajt építeni, azt is nevezheti „Dürer”nek.
Vajon a bontók, bulizók, befektetők tudják, hogy micsoda nagy művész nevét köznevesítették?
Megtehetik? Mert az Ajtósi Dürer még azoknak sem mond semmit, akik Albrecht Dürer munkásságának tisztelői. Hiszen ilyen néven a művészettörténet nem tart nyilván művészt.
Hogy honnan lehet tudni, hogy az aranyműves idősebb Albrecht Dürerről, vagy a fiáról nevezték-e el ezt a féloldalas utcát? Csak onnan, hogy 1928-ban a fiatal Albrech HALÁLÁNAK 400. évfordulóján kapta ezt a nevet, amit sem ő sem a kedves papa soha sehol le nem írt.

Az idősebb Albert elbeszélése alapján a fia jegyezte le, hogy a papa, egészen fiatalon a Gyula melletti Ajtósról vándorolt be Nürnbergbe. Kora megbecsült aranymetszője minden tudományát Nürnbergben és Európában vándorolva szerezte.

Felfoghatatlan, hogy ezt az abszurd utca elnevezést még senki nem akarta megváltoztatni.

Talán majd most? Lehetnénk mondjuk Garancsi utca? Vagy Tolvajok sétánya?

De békén hagyhatnánk a Dürereket. Ha már megbecsülni nem tudjuk őket.

önarcképe

img_9076.JPGA Kezek 1508-ból. Elég régóta Imádkozó kezek néven ismerjük. Eredeti címe a Kezek volt. Jellemző Ifj Albert Dürerre, hogy élethűen rajzolta a kezeket is és nem idealizálva.kezek-1508-kicsi.jpg

Parkolók, politikusok "civilek"

2021. szeptember 17. - Garay Klára

Indokolatlanul kevés szó esik a Városligetben megjelenő új épületek, sport-, és vendéglátó funkciók után előálló parkolási katasztrófáról. A felvonulási téri és a Városligetben a felszínen parkoló 2 500 férőhely megszűnése után sem valószínű, hogy helikopterrel jönnek majd a látogatók.

Most, a Kós Károly Eucharisztikus lezárása után, érdemes elgondolkodni ezen is.
2010-ben az akkori zuglói civilek sikerrel lobbiztak a Mexikói úti pláza és parkolóház építése ellen. Akkor még lehetett találni jogszabályt is, ami meghatározta a beépíthetőség mértékét, az épületek magasságát, funkcióit.
Ma ezek nincsenek, a hatóságok megszűntek, az önkormányzatok kezéből kivették a településfejlesztési eszközöket, még megkérdezni sem szokás őket.
KFG 17 zavaros gondolata között a parkolásra vonatkozó „kompromisszumos” felajánlásokat is tesz.
- Javasolja a FÁNK területére tervezett Hermina garázs elhagyását!img_3257.JPG

                Mivel nem tudja, hogy MINDEN lakó-, és középülethez a várható lakó-, és látogatószámnak megfelelően parkolóhely kialakítása KÖTELEZŐ!  A BIODOM használatba vételének feltétele a Hermina garázs megépítése, amely tartalmazza a Széchenyi fürdő és az Állatkert, valamint a cirkusz látogatói számára szükséges férőhelyeket is .

hermina_garazses_biodom_helyszinrajz_1.png2018-ban még "elfért" a BIODOM mellé a Hermina garázs is... annyira elfért, hogy "jelentős környezeti hatása se volt" Ma nem fér el, mert kellene az ára a BIODOM befejezéséhez.
Ahogy a Hullámvasút felújítása se fér bele. az is megy a BIODOMba.

img_2895.JPG
                Azt is elfelejti, hogy a parkolók biztosítása az építési telken kötelező! Az nem egy mégoly okos politikus elhatározásán múlik, hogy hova építünk parkolót. ( Ez Momentum betegség lehet, hiszen Zuglóban sem vették észre, hogy a Paskál lakópark parkoló mizériáját sem Zugló jelenlegi vezetése hozta létre. Csak az átkai hullanak a fejére. Na meg a Momentum rágalmai) Feláldozza tehát a zuglóiakat tervei oltárán. Köszönjük főpolgármester helyettes úr!
- Javasolja tehát, hogy építsenek EGY P+R parkolóházat a Mexikói útra, a MILLFAV végállomásához. Annyira teljesíti a kormány az ő kívánságát, hogy egyből kettőt is épít! Ide, ahol már régen késő megfogni az M 3 forgalmát. Azt sokkal, de sokkal sokkal kijjebb kellene elvezetni. Nem behozni a Mexikói útra. Sokkal inkább kellene kivinni a MILLFAVOT a városhatárig.

- A Mexikói útnál jelenleg a felszínen parkol legalább 500 autó. Az épülő 1500, helyből kevés a városligeti elvárásoknak, de sok a környék talajának, élhetőségének, lakóinak.img_9586.JPGimg_9606.JPG

A jogszabály sem úgy szól, hogy „séta távolságban” kell parkolót építeni! Nem véletlenül! Mert ami egy egészséges felnőtt embernek séta, az egy gyereknek, idős embernek, pláne mozgásában korlátozottnak tortúra! Innen fognak átsétálni a Széchenyi fürdő mozgássérültjei is? Az Állatkert főbejárata, és a cirkusz már elég távol is van a Mexikói úttól.

  • Ismerjük (mi legalábbis) a kiemelt kormányzati beruházások előkészítését, és tudjuk: Környezeti hatásvizsgálat, szakhatóságok, vízügyesek, közlekedési szakemberek bevonása nélkül fogják mindezt elkövetni! Függetlenül attól, hogy a lehajtó útvonalában élők, a Hungária körúti házakra, vagy az út túloldalán lévő kórházra, és idősek otthonára milyen hatással van mindez. A Városligeti épületeknél sem vették figyelembe, itt sem fogják. Hogy érinti ez őket? Aki kibírta a Biodom, a zeneháza, a Néprajzi pláza építését, és a Felvonulási tér, a Közlekedési múzeum, a Hungexpo és a PECSA bontását, annak már ez a kicsi nem számít! Megszokja.
  • és persze lesz majd, a távoli jövőben valamikor „intermodális központ”, ahonnan vasútról, közútról, villamosról kis Földalattiról özönlik majd a tömeg a hőlégballonhoz, a hídi vásárra, a Hősök terén rendezett dzsemborikra, a kocsmákba. Lényeg, hogy mindez Zuglót terhelje, ne azt a XIII. kerületet, ahol a főpolgármester helyettes lakik, és akik ki akarnak maradni az építkezések káraiból. Elég nekik a haszon is. Mert az is szempont. Az nem, hogy mindez milyen hatással lesz a felszíni és felszín alatti vizekre, a levegő szennyezettségére, a fővárosnak legzajosabb forgalmi csomópontjára, a lakosság egészségére. És hiába mindezen áldozat, hiszen a közlekedési felügyelet által előírt parkolási mérleg brutálisan negatív lesz ezután is.

 

Talán konzultálhatna Zugló momentumos alpolgármesterével, aki a zuglói parkolásért felelős, és ebbéli minőségében beszél parkolási maffiáról. Talán ez is annak a része?
A világ cinizmusa „autómentes Városligetről” beszélni, amikor milliókat csábítanak ide bulizni, és az érkező autókkal agyonterhelni a környező sűrűn lakott, amúgy is túlterhelt utcákat. Exportálják a zajt, a port, szmogot a Ligetből, a környező utcákra.

  • Bizonyára azt sem tudja a főpolgármester úr, hogy a Közlekedés felügyelet 2015-ben vizsgálta a Kós Károly lezárásának hatását. És azt találta, hogy
    a Hungária-Hermina-Thököly- Ajtósi- Dózsa György útvonal nem képes elvezetni ezt a megnövekedett forgalmat.
    2. a Szentmihályi úttól a Kós Károlyig tartó menetidő 5 percről 55 percre nőtt.
    Akkor még nem volt a Ligetben Biodom, nem volt hőlégballon kilátó, nem volt zeneháza, nem volt Néprajzi pláza, nem volt 2 kutya fertőző gócpont, sem világraszóló kalandpark, sem sportpálya. Ma mindezek vannak. A kocsmák is vonzzák a nagyérdeműt…akiknek nem sok kedvük van a főpolgármester helyettes úr által felajánlott könnyű sétát bevenni az edzéstervükbe, hanem vígan parkolnak a füvön, a járdáinkon, a kapubejárók előtt…bárhol. Keressen magának parkoló helyet a lakosság, ha haza akar jönni!
    Ezekhez a funkciókhoz áruszállítás, hulladékgyűjtő konténer hegyek, szemétszállítás, mobil WC erdők telepítése és szállítása is hozzátartozik! A cél- (és főleg teher-) forgalom, a látogatószám, a rendezvények gyarapodása messze meghaladja a személyautók kitiltásával elkönyvelt környezeti nyereséget!
  • a zuglói „civilek” is támogatják a momentumot. Valszeg együtt lepacsiztak a Városliget ZRT-vel. Ők tudják, hogy megy ez: azzal kell rágalmazni az ellenfelet, amit ők csinálnak, így nem veszik észre mi megy a háttérben. Ügyes! Főpolgármester úr!
    Köszönjük! Csak ne tenné a főváros nevében! Készségeskedjen a maga nevében!
    A főváros lakosságának NEM erre van szüksége.

 A „tervezés” kincstári optimizmustól duzzadó változatát itt olvashatják!

A Vitézy-Fürjes tandem is van olyan okos, mint KFG! Mindenkinél mindent jobban tudnak. Egyedül is.
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20210810/legalabb-1500-ferohelyes-pr-parkolohaz-tervezese-kezdodik-el-a-mexikoi-utnal-495970

Ma már mondhatjuk természetesnek, hogy „tervezik” mindezt környezeti hatásvizsgálat, a hatóságok, az önkormányzat, a társadalmi szervezetek, a lakosság bevonása nélkül.
Megsértve az ide vonatkozó összes, még létező jogszabályt. Ahogy azt egy rendes diktatúrában szokás.
A lakosság, és a természet elemei ellen elkövetett merényletekről Vitézy fészbuk oldaláról értesülhet a nagyérdemű. Utólag.

Ma azonban az egykori tiltakozó, zuglói civileket ennek a 2 parkolóháznak a tervezett területe sem érdekli, sem a vele járó törvénytelenségek, sem a plázásítás. Változnak az idők? Változnak a támogatottak?
Kerpel Frónius készséges kormány-, és kerékpáros barát momentumos Gábor támogatása is csak szem a láncban.
Nincs baj a törvénytelenségekkel, a környezetpusztítással. Ha ő ajánlja fel!
Mondhatnánk Illyés Gyulával: „Hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban”!
A Zuglói álcivilek és és az ellenzékiek ellenzéke is.
Ha ez az "erkölcsi fölény", akkor mi a mély?

kos_karoly_forgalmanak_atterelese_1.png

Miért ültetik át a Városliget 100 éves fáit?

...miért nem vágják ki mindjárt?

Széplelkű gyanútlanok, és fejlődéspártiak szilárdan meg vannak róla győződve, hogy ez a Városliget Pusztító Ingatlanfejlesztő gondoskodó igyekezetét mutatja, a fák megőrzésére.
Mi, a Városliget barátai, akiknek van egy pici fogalmunk a fák talaj alatti részeiről is, persze már 2017-ben sem hittünk ebben, amikor a Rondó tölgyeit és platánját kezdték átültetni.
Persze a Ligetet védelmezőket minősítették garázdának, és nem a tényleges garázdákat.
Most azonban, amikor már tudjuk, hogy ez napi gyakorlattá válik fák százai esetén, kötelességünk felvilágosítani a lakosságot. Miért is ez a nagy igyekezet!?
Ha a széplelkű NER hívő a fák kivágásáról hall, még benne is megáll az ütő: ezt nem kellene.
Megoldható tehát, hogy ne is halljon róla? Persze! Itt szó sincs fakivágásról, csak kicsit arrébb helyezik, hogy a fa átadja a helyét a Ligetben készülő „új funkcióknak”.
Nincs tehát nyilvánosan, és szabályszerűen elkészített, a település jegyzőjéhez benyújtott fakivágási engedély kérelem, nincs nyilvánosság, így a Ligetvédők és a Városliget barátai nem tudnak oda seregleni, a tett helyszínére. Tiszta haszon már ez is.
Ezért az újabban kiszivárgott 91 fa átültetéséről is csak néhány ember értesült. Mivel nem nyilvános, hogy mely fákat? Honnan? Hova? Mikor ültetnek, nincs sokadalom, nincs botrány. Engedély sem kell. Az átültetés esetére ugyanis nem vonatkozik a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet. Ekkora aljasságra a jogalkotó (2008) nem volt felkészülve.
Mára azonban a jogalkotók nem csak alkotják azt a jogszabályt, ami felmenti őket azok betartása alól, hanem a meglévő §-on is megtalálják a lyukat. Ez is ilyen.
Nézzük a többi okot! Ha nem kell fakivágási engedély, nem kell bele a fa visszapótlásának kötelezettsége sem. Képzeld csak el: legalább 300 facsemete ültetésétől menekül meg, aki ezt a kártyát kijátssza.
Ha elültetné a pótlás-csemetéket, azok 2 éves gondozásáról is gondoskodni kellene. Frászt! Ha esik az eső jó, ha nem esik úgyis. Felelős nincs, Pótlás sem.
Azokat a facsemetéket, amelyek (pl. a silány minőségű facsemete okán) kiszáradnak, 1-2 éven belül, még pótolnia is kellene. Ettől is megmenekül a spórolós Liget- pusztító.
Megmenekülhetne ettől a macerától úgyis, hogy pénzbeni megváltással fizet a fa haláláért. (Sajnos ezt a jogszabály lehetővé teszi)
Na de kinek is kellene hogy fizessen az Ingatlan pusztító? Annak az önkormányzatnak, melynek területén a fákat elpusztították. Azaz 2 lehetőség van: fővárosnak, vagy Zuglónak.
Így, hogy a fákat százával átültetik a biztos kiszáradás esélyével, egyetlen fillért sem kapnak az önkormányzatok, de hatalmasat kaszál a fákat átültető Galapagos ZOO Kft.
Aki szintén spórolós: gyorsan bedugja 5 perc alatt az aznap kiásott gödörbe…szintén szabálytalanul.
Spórol a szállításon is, hiszen beültetik a legközelebbi fa alá, semmi szállítás.
Így tudja csúcsra járatni a fapusztítást, mert jó eséllyel kiszárad az a fa is, amelyik alá beültették a jövevényt. Egy fa kipusztítását fizetik neki, de ő kipusztít 2-t.. Igazi Sztahanovista. A végén majd kitüntetik a jó munkáért.
Majd amikor a Ligetvédő barátunk rendőrt hív egy júniusi faátültetéshez, a haltenyésztő elmagyarázza a rendőrnek, hogy „minden szabályos”. Az meg elhiszi.
Miért ne hinné el, amikor ő is csak egy eleme a rendszernek, és legalább annyira tudatlan, mint a lakosság azon része, amely könnyezik a meghatottságtól: ÁTÜLTETTÉK!
Ép jogérzékű ember messziről kiszagolja, hogy itt valami bűzlik. Igen. Hiszen a jogszabály úgy szól, hogy „a fakivágás helyett, HA LEHETSÉGES, a fát át kell ültetni”. De azt minden ép eszű ember tudja, hogy 50 cm fölötti fáknak nem az átültetéséről beszélünk, hanem az elpusztításáról. Tehát ez a lehetőség nem lehetőség…de van az a pénz, amiért egy haltenyésztő ezt félreértelmezi.
Mi, a Városliget barátai tudjuk: Lassú, 2 lépésben végrehajtott favágásról van szó.
Várhatóan még több száz fa fog erre a sorsra jutni, ha megépül a maradék 3 épület és ha hozzákezdenek a tó szétveréséhez.
A kérdés csak az, hogy mindez, ha előre látható, tudható, hogy történhet meg mégis?
A kérdés költői. Bűnszövetségben elkövetett természet károsítás ez.


asztana_berkenye_mar_kalodaban.JPG

ostorfa_atu_napelemmel_kisbot_1.JPG

 atultetett_ezustjuhar.JPG

img_9739.JPG

img_9740.JPG

60-70-80%? a mélygarázs fölötti "Zöld tető"

Dózsa / múzeum / művész mélygarázs

Így pörgött a nyelve baánlászlónak a Klubrádióban.
Nem tudja szegény! RP-nek meg nem tűnik fel, hogy aki mindent is tud...éppen ezt nem tudja.
Segítek.
".....több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelület került kialakításra, ahová több mint 100 lombos fát, 4000 cserjét és mintegy 40.000 virághagymát és évelőnövényt ültettek. Az elegáns sétány és a park határán egy 600 m² területű, ülőbútorokkal kialakított pihenőtér várja a látogatókat....." hírdetik magukról.
A fotók tanusága szerint a promenádot a térkő uralja, alatta 30 ezer m2-en 800 db autó...jön és megy. Mellette hatalmas területen írtották ki a fákat...ezt is tegyük el most máskorra.

- Ha a 10 ezer m2 nagyobb hányada a térkő;

le és felhajtó,

"pihenő tér 600m2... szökőkúttal...(vajon meddig működik?)

ők biztosan tudják a pontos számokat, hogy mennyi az ami biztosan nem zöld.

És ahol felülről (pl a Szépművészeti roncsmúzeum tetejéről) zöldnek látszó izé van, azzal mi a helyzet?

8-20 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát)

egyszintes növényállományú, extenzív zöldtető

 

15%

img_8529.JPG
...és ennek is csak 15%-a zöld...ha kiszárad akkor is.

img_8541.JPG

21-40 cm termőréteg

egyszintes növényállományú félintenzív zöldtető

25%

Ez itt alant a cserjével már 25%ban is beszámítható!

img_8537.JPG

41-80 cm termőréteg

 kétszintes növényállományú intenzív zöldtető

40%


img_8538.JPG

Ennek lehetne 40%-a beszámítható!
img_8533.JPGHa ez alatt van 81 cm-es termőréteg, akkor ez számítható be 75%-kal.
Na meg a japán akác soron belülre ültetett nyomorult gingko biloba sor. (Lássuk meg, mire mennek a beton között.)
Ha tehát ennek a törvénytelen gyereknek valahányad része "zöld felület," ..............az a  felének a fele lehet.
És akkor nem beszéltünk arról sem, hogy vagy vagyonba kerül a fenntartása, vagy kiszárad mind.

Különösen a baán- Münchausen által emlegetett "hatalmas méretű fák", melyek közönségesen csak túlkoros, és gyenge minőségű, faútlevéllel nem rendelkező husángok. Ezek ebben a fa konténerben 5 év alatt elpusztulnak. Legkésőbb.

És vannak jól megfizetett firkászok, bloggerek, akik visszaöklendezik amit a szájukba adnak. Sem erről nem tudnak semmit, sem arról, hogy a mélygarázs, a kiállító hely és a múzeum között mi a különbség.
De akit jól megfizetnek az olyan lelkes, hogy a nyelve söpri a mélygarázs promenádját.
És a nép kajálja: bezzegeket, a művész mélygarázst, a csodát...
Alig hihető mértékű mind a kollaboráció, mind a tudatlanság, mind a vakhit.

img_8412.JPG

 

img_8437.JPG

Miért ültetjük még mindig a nyugati ostorfát?

ha a patkányt nem szaporítjuk?

Miért ültetik még mindig a nyugati ostorfát?

„A magyarok nem akarnak migrációs társadalomban élni” harsogja a rádió. És épülnek a kerítések, fegyverrel őrizzük a nyulak üregeit is.
De vajon miért akarunk migrációs „természetben” élni?
Mert az „igénytelen” özönnövényekkel ez a baj: minden 1 milliméteres résbe befurakszanak, és csendben elpusztítanak maguk körül minden más növényt.
Rengeteg nyugati ostorfát elültettek a fővárosban a „10 ezer új fát Budapestre” választási hakni keretében. Rajta kívül nem is sok maradt életben, hiszen csak ő bírta ki gondozás nélkül. Ezért hurcolták ide Amerikából, mert gondozás nélkül is vígan él. Akár a háztetőn is.

Nem elég ugyanis megnézni, hogy milyen szép fasor lesz belőle!. Meg kell nézni azt is, milyen hatása van egy egy gyomfának, fasornak a tágabb környezetére! A szomszédos kertekre ugyanúgy, mint a magját fogyasztó madarak vonulási útvonalán is.
A februárban tömegesen érkező fenyőrigók nem csak az ország határain belül terjesztik a magját, hanem elviszik a Balti országokba is. Ilyen a növényi invázió!
A Városligetbe is jut mostanában bőven ny.ostorfa.
Mert semmilyen létező szabályt nem tartanak be a „vagyonkezelők” az építők, a bontók, a közműfektetők. DE a régi ny. ostorfa sorok folytatását, és kiegészítését csak a ny. ostorfával tudják megoldani?!  Az érték pusztul, de megrögzött szokásainkhoz ragaszkodunk!
Érti ezt valaki: Rondó a levesbe, mert nem is fasor, hiszen görbe is, meg útjába került a kultúrának.
De a Kis Botanikus kert mellé és az OLOF Palme sétányra, meg az új költők sétányára mehet. Tömegével. Miért? Mert gyorsan nő. Okoztunk egy hatalmas kárt, a gyors, előkészítetlen múzeum építéssel, megfejeljük gyors, invazív fák ültetésével, mert a száz éves fák elpusztítása után mielőbb legyen ugyanakkora lombkorona, mint az építkezés előtt volt? Nem lesz, de terjesztjük a gyomfákat.

Nem csak ültetik a nyugati ostorfát a Ligetbe, hanem ÁT is ültetik! Nehogy magja szakadjon.
pl. az egykori Hungexpo épületek mellett átültettek egy hatalmas ostorfát.
5 millió forintba került! 2 kérdés kívánkozik ide:
1. Biztos, hogy ezt kellett megmenteni?
2. Hány fiatal, egészséges, nem tovább terjedő gyomfát ültethettek volna ennyi pénzért?
A Hungexpo épületeknél be kellett bizonyítaniuk a zenekedvelőknek, hogy mennyire aggódnak a fákért.

PR faültetés 18 millióért!
Hiába volt a Ligetvédők tiltakozása! Ráültették a sárga házra, majd annak bontásakor „lebontották” a fát is. Megérte! Így mulat egy gazdag ország.

Átültetés 2.0
Ez már idei történet! Ajtósi kutyafuttató, futópálya, és Kis Botanikus kerti „nagy fejlesztés” közben is sok fát kellett (?) átültetni. Nem csak kiszáradt berkenyét, hanem nyugati ostorfát is!
Kettőt egyenesen a kis Botanikus kertbe. Biztosan oda is kell elrettentő példa. Miből tudná meg a jövő nemzedéke, hogy mit NE csináljon? A nagyobb hatás kedvéért ezeket más, régen ott élő fák alá, vagy szorosan mellé!
Ahogyan az a Galapagos ZOO-tól már megszoktuk. És most újra őrá bíztak újabb sok sok fa átültetést. Miért?
Ő maga bizonyította látványos hozzá nem értését, gátlástalanságát. 20 biztonsági őr védőgyűrűjében vezényli a teljesen szabálytalan faátültetéseket. Haltenyésztőre bízzuk a fák átültetését! De esze ágában sincs a tervezés fázisában tudomásul venni, hogy ahol értékes fa, facsoport van, oda nem kanyarítok sportpályát, futókört, múzeumnak látszó építményeket.

Nálunk az ilyet „Vagyonkezelőnek” hívják, és éppen 99 évre bízzuk rá az ország, a főváros egykori büszkeségét, a Világörökség védőzónáját… fejlesztésre! Ez a vagyon a fővárosé!

Bízzunk a jövőben!? Már csak 95 évig marad ő a Vagyonkezelő! Addig azt csinál, amit akar? Se ellenőrzés, se kontroll, se önkontroll, csak nézzük, mint pusztul el a Liget, és a természetes élőhelyek.
Hiszen ki követi nyomon, honnan származnak a kertekből kiömlő, a sövényeket ritkító, majd elpusztító ostorfa csemeték? Még mindig nem fogtuk fel, Kvassay Jenő szavainak jelentőségét?
„Különösen sohasem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy nem mindig ott keresendő a baj oka, ahol az fellép, hanem attól sokszor igen nagy távolságra; és ha a gyógymódot helyben alkalmazzuk, lehetséges, hogy ott éppen célt érünk, de máshol új rendetlenséget idézünk elő, vagyis a bajt csak már pontra helyeztük át.”

A Körúti fák magja nem a körút aszfaltjában fog kicsírázni, hanem mindenhol, máshol, ahol tud.
Ma már a nyugati ostorfa ültetése olyan károkozás, mintha állatvédelem ürügyén patkányokat szaporítanánk.
Lássunk tovább a körúti fényfűzér- hordozóknál! Itt nem arról van szó, hogy szép vagy nem, tetszik vagy nem.
Szemléltetésül néhány kép a „senki által nem ültetett”, "ingyen nőtt" "igénytelen" de rohamosan szaporodó, mindent elpusztítani akaró egyik özönfáról, a nyugati ostorfáról!

Alig látszunk ki az idegen honos, gyomfáktól! Máris növényi "migrációs" természeti körülmények között élünk.

és tétlenül nézzük.
img_8766_1.JPG

2020-11-14_19-26-25_870.jpg

nyostorfa_hermina_kerites.JPG

img_5968.JPG

ostorfa_es_alatta_is_kiemelten_a_csemete.jpg

ostorfa_atu_napelemmel_kisbot.JPG

Néhány madár megpihenhetett a Városligeti tó bevezető csatorna pontjánál. Ivott, kakilt és most nézzük az nyugati ostorfákat.
forras_es_ostorfa.jpg

Ostorfa az Andrássyn?

Ostorfa az Andrássy úton?

Az ostorfa szó hallatán sokak hátán jeges borzongás fut végig. A betelepített, amerikai származású NYUGATI ostorfa nagyon visszaélt a vendégszeretetünkkel. Ész nélkül terjed, minden kertet, sövényt ellep, kipusztít.
Ezért tiltakoznak a hazai növényvilág védelmezői a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) ültetése ellen.

De vajon kell- e félnünk az Andrássy útra tervezett déli ostorfától?
Nem, hiszen tudjuk, hogy a déli ostorfa Európában őshonos, elsősorban a Földközi tenger környékén, tehát a mediterrán tájakon. Mondjuk ezt ma, 2020-ban. Ha azonban a régi Osztrák Magyar Monarchia térképét rávetítjük Európa domborzati térképére, azt látjuk, hogy déli határa a Földközi tenger. A növények nem tanulnak társadalom földrajzot, nem ismerik az országhatárokat.  Annál inkább az éghajlati öveket, a csapadék- , és talajviszonyokat. A déli ostorfa elnevezés (Celtis australis) Európa déli, melegebb éghajlatú régióit jelenti. Honnan, és mióta tudjuk, hogy a déli ostorfa nem behurcolt faj, hanem a MIOCÉN korban is itt élt a mai Magyarország területén is?  Dr Greguss Pál botanikus munkáit olvasva kiderül, hogy Füzérkomlós  (Sátoraljaújhely környékén )élt a szarmata korszakban. Itt találtak ugyanis a geológusok megkövesedett fákat az 1920-as években. A törzsek és a termések szövettani vizsgálatából kiderült, hogy a déli ostorfa, a kőrisek és a juharok alkottak erdőt e tájon.
Arra következtetett ebből a leletből, hogy a miocén korban (szarmata), ezen a vidéken, olyan enyhe klíma uralkodott, amely a mai Földközi tengerihez és a Kaukázus déli lejtőihez hasonlíthatóan meleg lehetett.

Botorság lenne azonban CSAK azért ültetni déli ostorfát, mert errefelé 10 millió éve is élt. Nem is erről van szó! Hanem arról, hogy a korábbi csodafából, a nyugati ostorfából mára komoly természetvédelmi veszélyforrás lett. Fékezhetetlenül terjed, és mi annyira nem műveljük a földterületeinket, hogy minden rést azonnal elfoglalhatnak a nyugati ostorfa magról kelt példányai. A déli ostorfának nincs ilyen agresszív, mindent kiszorító ambíciója. Ez önmagában elég ok lenne a déli ültetésére.

A nyugati mellett fel szokták sorolni érvként, hogy bírja az utak sózását, a száraz, meleg nyarakat, a brutális visszavágásokat, a még brutálisabb levegő szennyezettséget. Na és gyorsan nő.

Mára elegendő tapasztalatot begyűjtöttünk a Nagykörúton, a Stefánia úton, a Nagy Lajos király útján, és számos lakótelep parkjaiban.
Azaz. bírja a visszavágást, de 3-4 visszavágás után kikorhad a belseje, törékennyé válik, és nagy százalékban el is pusztul. Ezzel megrövidítve az amúgy is csak 70-80 éves életkorát.
10-15 éves korától növekedése lelassul, és onnantól egyáltalán nem nő gyorsabban, mint hazai fáink.
Az éghajlat melegedésével megjelentek a kártevői is. Nem is sérthetetlen tehát. A városi ember is rájött, hogy nem csak az autók alvázát, a közműhálózatot, hanem a fákat is tönkreteszi a sózással. Homokkal kevert élővilág barát szerekkel síkosság mentesítjük az utakat.
A nyugati bírja a levegő szennyezettségét! Ez miért a nyugati ostorfa ültetése melletti érv? Miért nem a levegő szennyezettségének gyors megszüntetésére? Nem a mai elviselhetetlen levegő szennyezettséghez kell gyomfát ültetni, hanem odáig kell csökkenteni a levegő szennyezettséget, hogy abba se mi, se a fák ne pusztuljanak bele.

 Ne féljünk tehát a déli ostorfától, hiszen ő itthon van, csak kiszorítottuk őt a nyugati ostorfával.

Az aggódók szeretnék látni ezt a déli ostorfát, de vajon hol találkozhatunk vele? A Parlament és a Fehér ház között, az Olimpiai parknál gyönyörű dupla fasorban megcsodálható.

Láthatók szép példányai a Dohány utcai zsinagóga előtt is, ahol összehasonlíthatjuk a rücskös törzsű, hosszú, lehajló vesszőket nevelő nyugati ostorfát, az inkább felfelé törekvő koronájú, sima törzsű déli ostorfával.

Egy hatalmas, idős déli ostorfa található a Bethlen téren (VII. ker), az Állatorvos tudományi Egyetem épülete  előtti mélyedésben. Összehasonlítva a vele szemben ültetett nyugati ostorfával, azt találjuk, hogy annyira nem lecsüngő a koronája, hogy csonkolás nélkül is elsétálhatunk alatta, holott a több évtizedes fa kb. fél méterrel a járda szintje alatt nőtt. A WC melletti nyugati ostorfát fiatal kora ellenére máris vissza kell vágni, hogy ne verje le a kalapot a fejünkről.
Azaz a nyugati ostorfa ültetéséből csak a láncfűrészes embereknek van haszna, a kártétele pedig felbecsülhetetlen. Kiszorítja a hazai növényvilágot, a sövényekbe furakszik, a kerítéseket feszegeti.
Régen tilos lenne elültetni belőle egyetlen darabot is. Mégis százával ültetik azok a hasbeszélők, akiknek a torkában elakadt, a „igénytelen, gyorsan nő, bírja a csonkolást” lemez.
Baj tehát, ha déli ostorfa kerül az Andrássy útra? Nem. SŐT!
Baj, ha 39 méter magas üvegházat építünk a Miocén megidézésére? Igen. Nagyon nagy hiba!
Ma is és a miocénben is szabadon éltek a juharok, kőrisek és a déli ostorfa. Akkor ma miért kell hozzá üvegház?Mert építeni szeretünk?

De nyugodtan bízzuk az Andrássy út fásítását a hozzáértőkre! És szóljunk, ha valamivel nem értünk egyet. Mert csak így jutunk el a tisztázó beszélgetéshez.
Mit csináljunk a gátlástalanul nyugati ostorfát ültetőkkel?
A XXI- században nem divat már az olajban megsütés, hát hozzunk rá jogszabályt, hogy ne ültethesse.
És büntessük meg azzal, hogy köteles legyen a saját költségén kiirtani az ő nyugati ostorfáinak újulatait.
Van várost-falut, erdőt-mezőt elborító gyomfa is egy néhány:  a nyugati ostorfa, a bálványfa, az akác vagy zöld juhar és az amerikai kőris. Ne engedjünk, hogy miattuk szűnjön meg a hazai növénytakaró!

Tiltakozni az ellen kell, hogy zöld özönként terjedjen mindenhol a nyugati ostorfa. pl. ne ültessük tömegesen a Városligetbe, a Nagy Lajos király útjára,sehova!
Remélem, a város hamar megszereti a jövevényeket, a faültetők pedig egyre több figyelemmel fordulnak az Európában honos fafajok felé, és felfedeznek új fajtákat, változatokat.
Lehet kísérletezni is. Inkább, mint a régi nótát fújni, akkor is, ha az már senkinek nem jó.

A sárga levelű, szemölcsös törzsű a nyugati ostorfa. A még zöld levvél sima szürkés törzzsel, a déli ostorfa

 

2020-11-11_12-49-57_242.jpg

A nyugati ostorfa törzse

2020-11-11_12-49-59_188.jpg

fiatal_ostorfak_nagylajos.JPG

Régi és új ültetésű nyugati ostorfa a Nagy Lajos király útján fent

 

A VII. ker-i Állatorvos Tudományi Egyetem déli ostorfája.

img_6688.JPG

A szép, sima törzsről készült fotót nem engedi feltölteni.

 Végül nézzük a nyugati ostorfa agresszív terjeszkedését! Kiölte a fagyal sövényt, és árad a járda felé.

img_2646.JPG

Így kezdődik a kert elbozótosodása a Hungária körút házainak kertjében. Százával kelnek ki a kis nyugati ostorfák. Ha nem húzzuk ki, mielőtt arasznyi lenne, később már csak kiásni lehet. és elindultunk a gondozatlan kert felé vezető úton.

 

img_6699.JPG

Másképpen próbálkozom majd.

A Karátsony Gábor Kör Nyilatkozata a Városliget rombolás ügyében

Felhívás a főpolgármesterhez

A főpolgármester nem törődhet bele, hogy a miniszterelnök az önkormányzatiság elvét lábbal tiporva megakadályozza választási ígéretei teljesítésében!

                                            Nyilatkozat

 Az elmúlt években szakemberek, szakmai szervezetek, parkhasználók, a környék lakói ismételten szót emeltek a Városliget beépítése ellen – sajnos, hiába. Az Országgyűlésen 2013 végén három nap alatt keresztülerőszakolt törvény a Városliget sorsát lényegében kivette az önkormányzatok kezéből, a főváros által ezt követőleg alkotott építési szabályzatok pedig szabad utat engedtek a rombolásnak. A „Múzeumliget” terve az erőszak és a hazugság jegyében született. Oda nem illő épületekkel (Biodóm, Nemzeti Galéria tervezett épülete stb.) teszi tönkre a Liget történelmi arculatát, kikezdve annak közpark-jellegét. Az okozott kár ma már jól látható. Az épületek, utak, vezetékek, sportpályák és vendéglátóipari egységek kedvéért fák sokaságát távolítják el, és a fővárosiak kedvelt pihenő-helyét átalakítják forgalmas vigalmi negyeddé. A város és a Liget közé tolakodó Néprajzi Múzeum hatalmas betontömbje ellen a világörökségi helyszínért aggódó UNESCO is óvást emelt.

 A rombolás a 2019-es önkormányzati választások után sem állt le. A Városliget Zrt. semmibe veszi a kormány és a főváros megállapodását, ami a még el nem kezdett épületek elhagyásáról szólt. Új építési engedélyekért folyamodtak, elszabotálják a volt Petőfi Csarnok és a Közlekedési Múzeum területének rendbetételét. A Városligeti tó felújítására hirdetett tervpályázaton olyan nagy kiterjedésű mesterséges vízrendszer tervét fogadták el, amely ellenkezik az érvényes építésügyi szabályozással, és vállalhatatlan kockázatot jelent a Liget vízháztartására nézve.

 A Tarlós-féle városvezetés cinkos együttműködése a Városliget ellen elkövetett merénylettel hozzájárult ahhoz, hogy a FIDESZ-KDNP 2019-ben Budapesten vereséget szenvedjen az önkormányzati választásokon. Utódaik nem törődhetnek bele, hogy a kormány napi érdekekhez szabott rendeletekkel, az önkormányzatiság elvét lábbal tiporva megakadályozza őket választási ígéreteik teljesítésében.

 Felszólítjuk a főpolgármestert és a Városligettel szomszédos kerületek vezetőit: tegyenek meg mindent legértékesebb történelmi parkunk megmentése érdekében!

Dokumentálják, minősítsék és folyamatosan tegyék szóvá a Városliget beépítésével okozott károkat, valamint az elkövetett hibákat és szabálysértéseket!

Tulajdonosi jogaikkal élve kérjék számon a Városliget Zrt-n a rájuk bízott közvagyon hanyag kezelését!

Kezdeményezzenek büntetőjogi eljárást a Biodóm csődtömegéért felelős személyek ellen!

Korlátozzák a vendéglátóipari egységek számát, a hozzájuk tartozó teraszok nagyságát, a behajtási lehetőségeket!

Kényszerítsék ki az építkezések folytatása reményében elkerített területek gyors rekultiválását!

Ügyfélként kapcsolódjanak be a folyamatban lévő építési engedélyezési eljárásokba, és támadják meg azokat, hivatkozva a társadalmi egyeztetés elmaradására, valamint a természeti és kulturális környezetnek okozott kárra!

 Szálljanak szembe az önkénnyel: ha így tesznek, továbbra is számíthatnak választóik támogatására.

 A Karátson Gábor Kör nevében:                                          

 Gulyás András, Lányi András, Pákozdi Imre, Schiffer András, Schneller István

 Budapest, 2020. október 26.

Miért kellene ide egy meghamisított Városligeti színház?

az_uj_varosligeti_szinhaz_3.jpg
Kivizsgálást kérünk a BIODOM és a többi épület ügyében!

img_1604.JPG

A tóhoz készülő beton csatorna mibe kerül? mit pusztítanak el miatta? stb.

tavho_es_talajszonda.png

Nyílt levél a Budapesti Építész Kamara Tájépítész tagozatának

avagy kecskére káposztát?

Tisztelt MÉK Tájépítész tagozat!
Tisztelt Ulrich Tamás  Elnök úr!

Érdeklődéssel kezdtem hozzászólásuk olvasásához, melyet a VÉSZ 20 módosító javaslathoz tettek.

Ez az érdeklődés meglepetésre váltott az első sorok olvasása után. Bardóczi Sándor tájépítész, a főpolgármester tájépítészeti főtanácsadója, mint elnökségi tag, nem vett részt az ülésen. Így a főváros vezetésének szempontjai (=a lakosság szempontjai) nem kerültek be a tájékozódási keretükbe. Ok! Összeférhetetlenség.
Ellenben azonnal és kritikátlanul magukévá tették a nagyon is jelenlévő, a VÉSZ20 módosításában ellenérdekelt Dr Sloszjár György tájépítész tervezőnek, a Garten stúdió vezetőjének, anyagi és szakmai ambícióktól duzzadó, erősen és egyoldalúan részrehajló ajánlásait.  Nem említik azt a tényt, hogy az általa vezetett Garten Stúdió a Városliget Park és kerttervezési munkáival megbízott szervezet vezetője! Szerintem ez a tény sokkal, de nagyon sokkal összeférhetetlenebbé teszi őt, mint Bardóczi Sándort, a saját beosztása. Utóbbi ugyanis hivatalból a fővárost, és annak lakosságát képviseli, míg Szloszjár úr, a saját érdekeit.

Így sajnos egészen döbbenetes végkövetkeztetésekre jut a szövetség! Hiszen nem szakmai érvekkel, nem jogszabályokkal alátámasztva nyilatkozik, hanem…nem is tudom minek nevezzem…

Az általam felsorolni kívánt érvek alapja a VÉSZ, 2018 óta aktuális, 3.0 verziója, mely nem csak felmenti az Ingatlanfejlesztőt számos jogszabály hatálya alól, hanem egyúttal korlátozza is a Városligeti Ingatlanfejlesztőt ugyanúgy, mint alvállalkozóját, a Garten Stúdiót!
I.
A Kós Károly sétány lezárása a Liget project létezése óta feltételekhez van kötve
!

Nem is lehetetett másképpen! Hiszen a feltétel nélküli azonnali lezárás sértené az útügyi érdekeket, a város lakóinak egészséges környezethez való jogát. Teljesen jogos tehát, hogy a főváros nem kíván hozzájárulni. Szakmai alapja 2014.re datálódik.

  1. 2014-ben a legelső partnerségi egyeztetés alkalmával, Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Felügyelőségének Útügyi osztálya elküldte állásfoglalását Dr Sersliné Kócsi Margit állami főépítész számára. „A Kós Károly sétány közúthálózatból történő kivonását, csak megfelelő kapacitású, vele párhuzamos hálózati elem biztosításával tartjuk megvalósíthatónak.”

„A Kós Károly sétány forgalmát legalább részben átvállalni képes kapacitásnövelő fejlesztésekre lenne inkább szükség”
...mint az Ajtósi Dürer sor, Vágány utca keresztmetszetében kerékpáros sáv kialakítására, hogy

„a jelenlegi közúti kapacitás biztosítható legyen.” „Kapacitás csökkenés esetén az útügyi érdekek sérülnek.”

Ez a szakhatósági állásfoglalás a zsinórmérték, akkor is áll, ha a hatóságok önállósága és függetlensége megszűnt!  Előbb vagy utóbb szembe fog jönni a valóság: a környék teljes közlekedési káoszba fulladása!
A közvélekedéssel ellentétben a VÉSZ nem csak törvénytelenségek elkövetésére ad lehetőséget, hanem tartalmaz szigorú előírásokat is! A lakosság, a Liget és valami szikrányi környezetvédelem érdekében!  Ilyen a VÉSZ 2018. június 19. is.

„19. Közlekedési Infrastruktúrára vonatkozó rendelkezések

23.§. A Kós Károly sétány főúthálózati szerepköre megszüntetésének közlekedési feltételei:

  1. Az M3 autópálya bevezető szakaszán Pest belső területeire irányuló forgalom számára legalább 600 P+R rendszerű parkolóhely létesítése,
  2. a Nagy Lajos király útja és a Szegedi út között a vasútvonalak külön szintű keresztezésével közvetlen közúti kapcsolat biztosítása, legalább megfelelő közúti keresztmetszettel.
  3. a Hungária körút – Róbert Károly körút, az Ajtósi Dürer sor, a Dózsa György út és a Vágány utca csomópontjainak önálló, közlekedésfejlesztési megvalósíthatósági tanulmány eredményeivel igazolt átalakítása.”

– Ezt írja elő tehát a hatályos VÉSZ! Ez nem megváltoztatható azért, mert a VÉSZ módosításhoz hozzászólók 99%a nem lát tovább a Kós Károly sétány látványterveinél!

Pláne nem köthet a Városliget „vagyonkezelője” Önökkel és az Építész kamarával… ettől eltérő 3 oldalú megállapodást!

Megállapodásuk nem veszi figyelembe a vonatkozó jogszabályokat, TEHÁT semmis!
Vitézy Dávid autómentesítési sajtómegjelenései félrevezetőek.
Feltehetően azt a célt szolgálják, hogy a közvélemény nyomása alá helyezett főváros meghátráljon.

Nem mellesleg a lezárt Kós Károly sétányt azonnal nem a gyalogos forgalomnak adnák át, hanem építési területnek, a Kós Károly sétány átalakításához, a Páva ág aláfúrásához!
Rendezvény tér kialakításához.
Szó sincs tehát „környezetvédelemről, kerékpárosok védelméről, lehetőségeiről.
De nemigen gondoltak arra sem, hogy sűrűn lakott területen megháromszorozódik a forgalom, és máris áthatolhatatlanul zsúfolt kerülő útra vezetné az gépkocsikat!
Az azonnali lezárást akarók törvénytelen követeléssel lépnek fel, saját érdekeik képviseletében.

Véleményünk megegyezik a VÉSZ 20 módosításhoz készült  Alátámasztó munkarész 3.53.1. fejezetében foglaltakkal!

Mellékelem a térképet, amely jelzi, hol lehetetleníti el a közlekedést a Kós Károly lezárása.
A Városliget barátai és védelmezői a VÉSZ előírásainak szigorú betartását, és betartatását követelik és várják el minden résztvevőtől!


  1. A Garten 4 éves tevékenysége egykor tananyag lesz a kertészeti egyetemen, elrettentő példaként!
    Minden szakmaiságot nélkülöző, a gazdasági érdekeket gátlástalanul kiszolgáló lelketlen út, futókör, sportpálya, kis Botanikus kert „építése”, a fák átültetése közbotrány, melynek végrehajtásához biztonsági őr hadsereget vesznek igénybe, nehogy a lakosság tiltakozását fejezhesse ki.

Rajzasztalon készült terveik egyáltalán nem veszik figyelembe azt, hogy a Városligetben, védett fák és fasorok között dolgoznak, és tervezniük is eszerint kellett volna. Nem tették.
Ezzel szemben a Városligeti körút vagy a KRESZ park fáit leamortizálták, csakhogy a futókör elkerülje a Magyar Innováció házához tervezett parkot.
(MIH építési engedélyét is megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék) Ezek a munkák sajnos nem referenciák ahhoz, hogy megérdemeljék a szakembernek járó tiszteletet.
Ahogyan egy munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy törvénytelen munkautasításokat hajtson végre, ugyanúgy egy szakmai szervezet se hajtson végre politikai utasításokat, pláne nem járjon élen a törvénytelenségek tervezésében, eltitkolásában, végrehajtásában!

A Városligeti tó rekonstrukciója és a Városliget öntözésfejlesztése fedőnevű „pályázaton” egyedül indulóként győztek.
Azonban a „terv”megvalósítását, a Városligeti tó kontúrjának megváltoztatását, a VÉSZ 18 nem teszi lehetővé!

Saját, házi EVD készítőjük a dokumentációba beleírta, hogy „a terv megvalósításához a VÉSZ 18 módosítása szükséges” hiszen ez eddig így ment: tilos dolgot akarunk csinálni? Elkészítjük a tervet és hozzá hajlítjuk a VÉSZT!

NEM! Remélem, hogy a fővárosban vége van annak a gondolkodásmódnak, hogy gigantikus, nagyravágyó álmainkhoz alkossunk a szabályokat. Ez ellentétes a jogalkotás alapelveivel.

Aztán lesz, ami lesz?
Így jártunk a BIODÓMMAL is!
Remélem a Városligeti tóval nem fogunk! Ugyanis a Tó kontúrjának módosítása, csak annak 1,5- 1,5 méteres kiszélesítését teszi lehetővé, nem a Páva sziget visszaépítését. A történelemhamisító magyarázat szerint azért, mert ez Nebbien Henrik terve volt. Nem tiszteljük Nebbien Henrik Rondóját, fasorait, de ha kedvünk úgy tartja, majd építünk neki Páva ágat?!.

SEHOL nem található felmentés, mely lehetővé teszi egy

700 méter hosszú,

9 méter széles beton medrű csatorna kialakítását, melyen

3 közúti + egy gyalogos híd létesülne, és

8 zuhatag egyenlítené ki a

4 m-es szintkülönbséget.
Sátáni gondolat! Semmi (azaz SEMMI) köze Nebbien Henrik korához, hozzáállásához, szándékához!

A víz a Széchenyi fürdő vizéből és gyűjtött esővízből komoly tisztítás által nyerhető ki, és mesterségesen, elektromos árammal keringtetnék! (Nebbien Henrik forog a sírjában.)

Ezt hogy? Eddig a szökőkutas szellőztetésre sem mindig volt pénze a fővárosnak, erre majd lesz?
A Garten stúdió pályázata tehát a VÉSZ értelmében semmis, nem nyerhetett volna, hiszen nem felel meg az előírásoknak. Szó sincs tehát legitim, azonnal végrehajtható, megnyert pályázatról.
(Pedig az egyedül pályázók viszonylag könnyen nyernek egy-egy pályázaton.)
Talán az építészetből ismerős lehet Önöknek is a Velencei Charta: nem építünk fel elmúlt megsemmisült épület. Páva szigetet sem.

Ez a pusztító nagyzolás a Városliget 1 km-ből 91 ezer m2-t érint! Kivel egyeztette ezt a Vagyonkezelő? Milyen környezeti és költségbeli hatások várhatók tőle? Megérdemelne ez a munka, egy fővárosi, XIV. ker. zuglói egyeztetést, és egy 15 éves gyerek tudását meghaladó Előzetes Vizsgálati Dokumentációt!
Hiába adják meg maguknak a felmentést, hogy az EVD nem vonatkozik a többi építményre és közművekre! A természet törvényei nem igazodnak politikai óhajokhoz!
Tudják ugye, hogy a Dózsa mélygarázs építési engedélyét is megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék?! És már a Közigazgatási bíróság is kifogásolta, hogy az egymásnak ellentmondó hidrogeológiai szakvélemények az építkezés megkezdését erősen aggályossá teszik?!
Hogy mernek enélkül „tervet” készíteni?
Ráadásul tudjuk a dokumentumokból, hogy

1, a Széchenyi vízbázis védő zónáját használnák gigantikus tervükhöz.
2. A BGyF szakembereinek véleményét nem vették figyelembe.
3. sem a Vízügyi hatóság ajánlását!

Olvassák el a jóváhagyandó munkarészben, hogy a főváros és annak a Városligetért, a természeti és épített környezetért felelősséget érző vezetése, még a 3 méteres kiszélesítést is átgondolandónak tartja. Mert tudja, hogy az a 180 éves platánok és a 7 mocsárciprus azonnali kivégzésével egyenlő! Mindegy milyen pályázatot írtak ki? Mindegy milyen nyert? Azt végre akarják hajtatni? Ne tegyék!
Hogyan támogathatná egy Tájépítész szövetség azt a pusztítást, amit a Páva sziget nevű rendezvény helyszín kialakítása okozna?
Hogyan kerülhetne be a költségvetésbe egy ilyen drága beruházás, ami fenntarthatatlan?
Vigyázni kellene ezekkel a nagy álmokkal. Mert lassan belegebed az ország!


III.

Sikeresen hatja meg a Tájépítészeket Sloszjár úr a fák törzse körüli talajszint megváltoztathatóságával, és a védőtávolság tiszteletben tartásával.

A napi gyakorlatban, jól látható módon, a Játszótéren, a Sportparkban és a kis futópálya körül is bemutatott 1,5-2mes feltöltéseket, és 1 méteres talajszint leszállítást is. Ezek a fák gyors egymásutánban száradnak ki, és még fognak is.

Remélem, dokumentálva van náluk, hogyan ültetnek át magról kelt gyomfákat, 100 éves platánt, és már kiszáradt berkenyét, és milyen ezek túlélési esélye? Előkészítés nélkül, 10 perc alatt egyik lyukból a másikba bedugva az elvágott gyökereket. Ez a szakmai tisztesség alapjainak semmibevétele, barbár pusztítás. „Mindent a megrendelő pénzéért” gátlástalansága.

A sétányok, futókörök szegélyeit, a kerítések oszlopait a legidősebb fák törzsétől arasznyira nyomják a talajba. Megsértve ezzel a fáknak még a statikai védőzónáját is. A teljes védő zóna kímélésről sejtelme sincs a Garten Kft munkatársainak, hiába hivatkozik rá Sloszjár úr!

A „maguktól” kiszáradó fák tömegei dicsérik ezt a munkát. Ökológiai kockázat elemzést végezne Sloszjár úr, mielőtt kivágja a fákat! Igazán derék, és előrelátó megoldás.
Nem kellene volna inkább olyan terveket készíteni, amelyek messzire elkerülik a hatalmas, 180 éves platánokat, fasorokat? Ezek ugyanis nem csak ökológiai értéket képviselnek, hanem egyedi tájértéket, részei a tó panorámájának, jelentősen hozzájárulnak a látogatói élményhez. Legalább akkora értéket képviselnek, mint egy 100 éves épület…..csakhogy ez nem visszaépíthető, ha egyszer kivágtuk! A károk visszafordíthatatlanul bekövetkeztek!

Nem szabad újabbak elkövetésére lehetőséget adni nekik! Ha egy tájépítésznek a történelmi fák csak útakadályt jelentenek, ha a gazdasági és reprezentációs igények, a hamis történelem visszaépítés fontosabb, mint az az élő fa, amelyik már 5-6 emberöltő óta áll ellen esőnek, hónak, fagynak, hőségnek, akkor valószínű az illető pályát tévesztett. Irat egy ökológiai kockázat elemzést (vagy azt sem) és kivágja?! Hozzanak akkor inkább egy somogyi paraszt bácsit!

IV.

Végtelenül elszomorított minket is, Sloszjár úr bánata, a Sörsátor lebontása miatt. Azt ugyanis mi is nagyon sajnáljuk! Ha előbb tudunk az ő ragaszkodásáról, együtt tiltakozhattunk volna vele a sátor lebontása ellen.
Ezzel azonban már elkéstünk. A maga idejében a Sörsátor egyedülálló volt, nagyon hiányzik, de másik, beton szörnyet nem akarunk helyette. Azóta ugyanis több lett az ivó a Ligetben, mint a szemetes, még egyre nincs szükség, mert a madarak infarktust kapnak a zajtól és a fényszennyezéstől, a Ligetből lassan semmi nem marad..
Szeretettel invitáljuk Sloszjár urat a Zeneháza, a Millennium háza és számos más vendéglő koncertjeire. Hagyjon meg egy keveset a Ligetből is! Nem baj az, ha néhány fa túléli a nagy beépítést!

  • Mi is azt gondoljuk, hogy a mai (túl)fogyasztó társadalomban sportpálya és Játszótér elképzelhetetlen kiskereskedelmi és vendéglátóhely nélkül. Reméljük, hogy az „egészség kertben”nem sört fognak árulni sárgarépa helyett.
  • Sajnáljuk továbbá, hogy a Garten stúdiót nem tájékoztatták arról, hogy a Kis botanikus kert fáinak helyén létrejövő „piknik kert” milyen funkcióval fog működni! Ugyanis nem a környezeti nevelés eszközeinek őrzésére írt ki pályázatot a Vagyonkezelő, hanem kiadó ablakos, benti ülőhellyel nem rendelkező szendvicsezőre keresnek üzemeltetőt!
    Remélem, hogy ott is le lehet majd gurítani egy sört a szendvics után. És lám! Máris több helyen lehet sörözni, mint korábban. Biztosan lesz zene is, nehogy a botanikus kert nyugalmából valami megmaradjon.

V.

Az Ajtósi – Dózsa sarkon tátongó ürességre javaslom számításba venni, hogy az is a Városliget területe, és létre lehet ott hozni egy Fáskört… a megsemmisített Fáskör emlékére. Vagy hangulatos kis esőbeállót, trolibusz várót kialakítani. Ugyanis a legnagyobb viharban sincs hova beállni azon parkhasználóknak, akiket a játszótérről vagy a sportpályáról zavarnak ki éppen, balesetveszélyre hivatkozva.

Hogy miért nem kérjük, és nem is jogszerű felépíteni a múltat (ide sem)?

  1. A Vész18 azt írja, hogy a régi Városligeti színház az eredeti tervek szerint visszaépíthető! Ez tehát nem kötelezettség, hanem lehetőség.
  2. De ha az eredeti terv szerint újra felépítendő épület ma már nem alkalmas színházi funkció betöltésére, mert nincs benne zsinórpadlás, fény-, és hangtechnika, akkor nem kell felépíteni!
  3. Szabadtéri színpad, mivel soha nem is volt, szintén nem szükséges. (Ezt is nagyon sajnáljuk, hiszen az ablakainkból ingyen nézhettük volna a műsort, ha akarjuk, ha nem.) És gratulálunk a nyelvi leleményességükhöz, amelyben a színház épületét úgy tálalják, mint a szabadtéri színpad nézőterét! Igazán ötletes! Részletesebb indoklás megtalálható a Magyar Teátrumi Társaság számára írott Nyílt levelünkben.

Lehet, hogy nem eléggé elegáns, ha a kerékpárosok hajtatnak végig a Stefánián, (bocsánat Olof Palme sétányon). Azonban, számunkra, gyalogos, sétálók számára, ők a mai kor kocsikázói. Nem kellett volna lekeskenyíteni a sétányt, hogy ne férjen el gyalogos család, kerékpáros, babakocsis, kutyás, ugrabugráló, ide-oda szaladgáló gyerek.
Békében éltünk együtt eddig is. Kérjük vissza őket, és számukra ezt a lehetőséget.

Hja, hogy az előző városvezetés azt nem kifogásolta?! Miért? Mást kifogásolt? Tudta egyáltalán, hogy miről van szó? A lakosság véleményét képviselte, vagy saját szervilizmusát? Na, ugye!
Cserébe elengedjük, hogy kocsival hajtassanak be a Millennium házának VIP vendégei… egészen a vörös bársony szőnyeges lépcsőig! Hogyan akarnak így autómentes Városligetet, ha a célforgalom behajthat, a teherszállítókkal, akár kamionokkal együtt?
A járni nem tudó VIP vendégek számára mi kérjük a járdaszegélyek akadálymentesítését. Előre fogjuk őt engedni. A többiek számára a gyaloglás ugyanolyan egészséges sport, mint már parklátogatóknak.

A „szabályos tervpályázatról” érdemes lenne megkérdezniük egy nem el-, és lekötelezett jogi szakértőt.

Biztos vagyok abban, hogy nem állt szándékukban a fővárosi közgyűlés és a közvélemény megtévesztése! De javaslom, hogy mielőtt elfogadnak egy javaslatot testületi állásfoglalás alátámasztására, nézzenek a kulisszák mögé, nézzék meg a valóságot, és ha mind de jure és de facto rendben van az „ajánlás”, akkor vegyék azt a nevükre, és hozzák nyilvánosságra.

Nagyon várjuk az állásfoglalás korrekcióját!
Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy mindezekre a Tájépítészek Szövetségének érdekében, és védelmében írtuk!  De a mi esetünkben állunk a tételes vizsgálat elébe!

További sikeres, jó munkát, tisztességes kollégákat kívánok Kedves Mindnyájuknak!

Budapest, 2020. szeptember 9.                        Tisztelettel:

 

Garay Klára, a Városliget barátja

A Budapesti Városvédő Egyesület
Környezetvédelmi csoportvezetője
kos_karoly_forgalmanak_atterelese_1.png

img_9965_1.JPG

hidas_rendezvenyes.jpg

img_5379.JPG

Nyílt levél Vidnyánszky Attilának

és a Magyar Teátrumi Társaság igazgatóinak

2020. augusztus 27. - Garay Klára

Vidnyánszky Attila Úrnak                                                          

a Magyar Teátrumi Társaságnak elnökének

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezőjének,

az Emberi Erőforrások Minisztériuma Színház művészeti bizottsága tagjának, a döntés-előkészítő testülete elnökének,

a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának művészeti rektor helyettesének,
a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetőjének,
a Nemzeti Színház vezérigazgatójának

a Déryné program elindítójának

a Színház és filmművészeti Egyetem igazgatójának

Elnézését kérem, ha kihagytam valamit. Nem szándékos, és ha így lenne, az az én tájékozatlanságomat bizonyítja.

 

Tisztelt Direktor Úr! Tisztelt Teátrumi Társasági Tagok!

                                                                                                                                                            

Érdeklődéssel olvastam az Ön vezetésével megalakult Magyar Teátrumi Társaság érvelését a Budapesti Városligeti Színház felépítése érdekében.
Sajnos, elég rövid és sablonos választ kaptak, ezért kötelességemnek érzem alaposan megindokolni, hogy mi, a környéken lakók, városvédők, környezetvédők, jogállamvédők, miért is tiltakozunk ellene.
Egyetlen mondat az oka: Nekünk naprakész, valós információink vannak a tervezett színházról.

Ha elolvassák e levelet, Önök is értik, és megértik majd.

A tervezett épületnek nem sok köze lesz a Vágó fivérek által tervezett épülethez. Hiszen nem is lehet. Egy 1906-ban, az akkor a „város peremén” lévő Városliget is egészen más hely volt, mint a mai, de mások voltak egy színházzal kapcsolatos technikai igények.
Az István utca- Aréna út sarkán (Mai Ajtósi Dürer sor- Dózsa György út) alig volt forgalom, ma a főváros egyik legnagyobb forgalmú kereszteződése. Elviselhetetlen mértékű lesz a zaj, amint az Ajtósi Dürer sor Dózsa György út vonalon halad majd az M3-ról ide terelt forgalom is. Zajjal, levegő szennyezettséggel, rezgésekkel, tömeggel.
Nem volt még a ma már létező Dózsa mélygarázs, melynek egyik szellőző kürtője, lejárója és szeméttárolója lenne a színház szomszédja, ontva a tömeget, és a bűzt. Nem éppen nyári színházi estékhez illő miliő.
De a színházban nem volt zsinórpadlás sem, és egyéb, ma már nélkülözhetetlen fény- és hangtechnikai eszköz sem. Ha megnézik a legutóbbi terveken, a szecessziós épület mögé ragasztott fél panelházat, hallani is fogják, ahogyan a Vágó fivérek forognak a sírjukban.
Volt a régi épület mellett LIGET, volt Fáskör. Ma már bérelhető és ingyenes sportpályák, sporteszközök, a Botanikus kert helyén vendéglátóhelyek. Vannak futókörök, kerékpáros útvonalak, sporteszközök, a játszóterek helyett hatalmas kerülővel elérhető kalandpark, amely aligha használható színházi ruhába öltözött kamasz gyerekek számára. ( Vajon szabad-e a sportot, a kultúrát, a vendéglátást és a környezetvédelmet egymás ellen kijátszani? Egy helyre zsúfolni, hogy kölcsönösen zavarják egymást!?) Figyelem: az egykori Fáskör területe tele van víznyelő és víznyerő kutakkal, hatalmas beton medencékkel. Emiatt a talaj nem bírja elnyelni a záporok vizét. Minden eső után napokra le kell zárni a nagy játszóteret.

Én abban is biztos vagyok, hogy a tervezőknek eszükbe sem jutott, hogy turista attrakció legyen, vagy az ország legtávolabbi pontjáról is ide kellene hurcolni a gyerekeket egy színházi élményért.
Szintén nem jutott eszükbe, hogy szabadtéri színpadot építsenek a régi színház mellé. Hiszen 1906-ban, a színházzal egy időben szaporodtak itt a lakóházak. Akkor még szempont volt, hogy nem tesszük pokollá a környék lakosságának életét.

  1. De semmi ok az aggodalomra! Ha mégis az lenne a döntés, hogy Budapesten kell megvalósítani rendezői terveiket, számos lehetőség kínálkozik arra, hogy parkos környezetben létrehozzanak ilyet.
    - Itt van például kihasználatlanul a bezárt Bárka színház. Mögötte az Orczy kerttel. Megvan benne a történelmi hangulat (Itt volt a Ludovika akadémia lovardája), van több kisebb nagyobb játszóhely benne, és főleg a hátsó kijárat mindjárt az Orczy kerthez kapcsolódik szervesen, ahol akár szabadtéri színházat is létrehozhatnak. Szerencsére itt nincs autópályáról lezúduló forgalom, nincsenek 30 méterre hálószobák. Nincs mindennapos musical- játszási kényszer, hiszen biztosan tudják, hogy ennek a színháznak a falai nem ehhez a műfajhoz vannak hozzászoktatva. A falak befogadóak a határon túli színházak bemutatkozási lehetőségére, ahogyan a többi fővárosi színház is.
    Eltávolodhat a néző a napi gondoktól. Nem lenne egymás ellen kijátszva a zöld felület és a magas kultúra. Megvalósulna a kultúra és a környezeti nevelés szinergiája. Megvalósíthatnák itt Arisztotelész egyik oktatási módszerét, a sétálva tanulást. (Peripatetikus oktatás) Erre a mai fővárosi gyerekeknek különösen nagy szükségük lenne! Budapesten ugyanis évente 230 napon át haladja meg a levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéket. Így egyre több az asztmás, allergiás, figyelem - koncentrációs zavarral küzdő gyerek (és szülő). Nekik pedig sokat kell sétálniuk a szabadban, fák között. (Azaz a Városligetben, a Népligetben, a Normafán, a Római parton, a Hajógyári szigeten, a Duna parton, a szigeteken.)  Tudják, hogy Arisztotelész is a lábadozó, beteg Nagy Sándort tanította így. Beteg gyerek máris van hozzá bőven. 

-   Miért is lenne még ideális a Bárka színház? Bizonyára tudják, hogy EBBEN a színházban játszott Cseh Tamás, itt mutatta be teljes életművét is! Ő és rajongói biztosan örülnének, ha itt kapnának helyet a programjaik.

  1. Hol lehetne még olyan színházat nyitni, ahol az Önök álmai maradéktalanul megvalósulhatnának?
    Megértem azt a szenvedést, amit Önöknek okozott Rákosi Mátyás, amikor a Városligeti színház lebontása mellett döntött. Örülök, hogy a 2012-14-ben bezárt színházak okozta traumát már feldolgozták, és előre néznek. Azonban nem a színházak számán múlik, hogy bemegy- e oda a közönség! Készült közvélemény- kutatás arról, hogy mennyien akarnak éppen a Budapestre és éppen a Városligetbe, éppen egy Vágó fivérek utánzása árán létrejött színházat, az Önök által megálmodott műsorpolitikával? Szívesen látnék erről készült közvélemény kutatást.

Néhány vigasztaló mondatom talán enyhíteni fogja aggodalmukat, hogy az ifjúság netán gyermekszínházi produkciók nélkül maradna:
-  Az 1960-as évek óta olyan közművelődési intézményhálózat épült ki országszerte és a fővárosban is, hogy igen sok, könnyen elérhető, befogadó színházként is üzemelő művelődési ház áll a gyerekek és az ifjúság rendelkezésére. Budapesten kb. 50, színházi előadásokat is programjai között tartó színház és művelődési ház, művelődési központ van, és kerületenként 2-3 helyen is működnek befogadó intézmények.

  • A Városliget szomszédságában évtizedek óta tart nyilvános gyermekszínházi előadásokat a Stefánia Palota. A parkjában pihentetőbb a séta, mint a feldúlt Városligetben. 2 éve pedig a parkban, szabadban kortárs képzőművészeti kiállítás is látható. Kulturált étteremmel, cukrászdával, gyermek foglalkozásokkal várják a nagyérdemű apróságokat.
  • A Hermina úti Lipták villa színvonalas Családi Vasárnapok nevű programja, és színházi előadásai az ünnepekhez kötődve, a gyermeki igényekhez igazítva alakítja műsorát! (Húsvét, Mikulás, Karácsony, iskolai szünetek)
    Ezen programok jelentős része ingyenes vagy igen alacsony belépődíja miatt a társadalom legszegényebbjeinek is lehetővé teszi a kulturált szórakozást, kikapcsolódást, feltöltődést.
  • Nyáron, amikor Önök Fesztiválokat akarnak tartani, minden város és falu, a fővárosban pedig minden kerület is rendez Szomszédünnepeket, Fesztiválokat, Falunapokat. Gondoljanak csak Óbuda színvonalas, gazdag téli nyári kínálatára! Nem biztos, hogy a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjára kell tenni újabbakat.
  • Az Erkel Színházhoz és a
    Nemzeti Színházhoz
    is hatalmas szabad terek tartoznak, szinte kínálják magukat.
  • A Planetárium és a Népliget felújítása minden álmunkat túlteljesítené (A Népliget „felújítása számunkra NEM a stadion koncentrációt jelenti!)
  1. Tudják, hogy innen kb. 500 méterre a Magyar Zene Házának is lesz szabadtéri színpada? A kakofónia emberre, énekes madárra egyaránt nagyon rossz hatással van!
  2. Nem Budapesten van színház-hiány, hanem az ország kulturálisan leszakadó régióiban
    Az ország 93 ezer négyzetkilométerének harmada tartozik ebbe a körbe. Ahonnan városlátogatásra sem tudnak Budapestre utazni, nemhogy egyetlen előadásra. A kistelepülések művelődési házainak sem mindenütt van arra pénzük, hogy meghívjanak neves színészeket, minőségi előadásokat, vagy beszerezzenek technikai felszerelést egy-egy előadás megtartásához, vagy legalább a megyeszékhelyre eljussanak.

Szeressék és aggódjanak ezekért a régiókért! Nem kell vidéket a fővárossal összeugrasztani, nem kell egy helyre, a fővárosba és annak Városligetébe építeni a sokadik művelődési intézményt! A leszakadó régiók kultúrájára, és nem a Városligeti betonra kellene ennyi pénzt költeni. Mennyi is az annyi?

Az első tervek ára volt  130,5 millió

A kész terv után derült ki, hogy bocsánat, de ez így ma már nem felel meg a színházzal szemben támasztott minimum követelményeknek sem. Így erre a „váratlan kiadásra” jött 36,0 millió forint. 166,5 milliónál tartunk!
A kivitelezés, 2018-as áron 5 milliárd forint lett volna. Azóta biztosan drágult organikusan legalább 10re (ahogyan a többi épület ára is duplázódik)
A környék forgalom technikai átszervezése + 5 milliárd, de akárhogyan szervezik át, a sarok a főváros legszörnyűbb kereszteződésének rangjára emelkedik. A mélygarázs lehajtójának és felhajtójának, szellőző kürtőjének megbetegítő hatásával.
A közműfektetéseket nem számolva is azt hiszem, hogy a színházi szakma tartalomfejlesztésre tudná költeni ezt az összeget, ha nem betonban öntenénk a mocsárba.
Levelükből arra következtetek, hogy néhány tényről, jogi helyzetről elfelejtették Önöket tájékoztatni!
- Tudják, hogy már a mélygarázs építési engedélyét is megsemmisítette a Fővárosi törvényszék, mert mi, itt lakók nem élhettünk állampolgári jogainkkal! Süket fülekre találtak az aggodalmaink. Ez ellentétes az alaptörvénnyel! Mi élünk itt, és nézzük imádott Városligetünk megsemmisítését, viseljük az építkezés és rombolás hatásait 5 éve! Ha nem hallgatnak meg minket, az alaptörvénysértő, de embertelen is! Eközben a távol élőket, az adott témában teljesen tájékozatlan tömegeket támogató levelek írására sarkalják.
Tudták, hogy nem lesz elegendő parkoló?
Tudták, hogy a felszín alatti talajvíz a tervezett színház alatt 5 méterre húzódik? Az épület az áramló víz útjában állva a szomszédos házakba betörhet a talajvíz? Ahova nem jutel az eddigi vízmennyiség, ott kiszáradnak a fák, megrepedezhetnek a házfalak.
Tudták, hogy 2016. óta akkora zajterhelésben élünk, ami messze meghaladja az egészségügyi határértéket?
Tudták, hogy nem készült valós, minden épületet és környezeti tényezőt bemutató hatástanulmány, mielőtt belekezdtek a nagy beépítésbe? Tehát politikai alapon döntött a kormány a Városliget megsemmisítéséről, annak ismerete nélkül, hogy pontosan milyen hatással is lesznek az épületek és a park hiánya a város lakóinak életére?
Tudják, hogy a világörökség védőzónáját építik szét mindenféle ide nem illő hatalmas épülettel, amelyeket még túlzással sem lehet múzeumnak nevezni?

Tudják, hogy a Városligeti Építési Szabályzat szerint nem lenne szabad ide színházat építeni?
Hogy miért nincs Önöknek friss információjuk a területről? Hát azért, hogy ne tudják. Csak tudatlanul ír az ember támogató levelet egy ilyen beruházás megvalósításáért! Nem ezt látták az óriásplakátokon?! Nem. De ha nem tudunk valamiről, az sem mentesít az illető dolog következményeinek bekövetkezése alól!

Történelmi és nemzeti köntösbe bújtatott hamis tervekből gondolják, hogy a színházi szakmának ez jó lesz? Nem lenne jó, az Önök szempontjai szerinti színháznak sem!
Politikai szempont volt tehát az elbontása is, de az „újra felépítünk egy egészen mást” gondolkodás is sokkal inkább politikai, önreprezentációs igény a kormány részéről, mint a Vágó fivérek munkássága iránti tisztelet.
Környezetvédő vagyok. Alapelvünk a MEGELŐZÉS! Itt pedig annyi a megelőzhető kár, mint égen a csillag! Nem az Önök hibája, ha nem tudnak a fentiekről. Minden bűnök között az egyik legsúlyosabbnak tartom, ha valaki, vagy valakik a híveiket csapják be, vezetik félre, hajtogatják kezével a csalánt. És én, íme politizálok= foglalkozom a városom ügyeivel!
Kérem, hogy Önök is foglalkozzanak vele. Ki- ki a saját városával, és együtt az országgal. Felelősen. Nem csak színházi emberként! Törvénytisztelően, és a szakmák iránti alázattal.

Vannak együtt megoldható kérések, és van, amit a helyben lakók jobban tudnak, mint a távoliak. Ez az önkormányzatiság elve. És a főváros a VÉSZ 20 módosítással a mi érdekünket képviseli!

Mi itt élünk a közelben. Nem tudunk hazamenni a fesztiváljaik után, de alatta se tudunk aludni.
Isten óvja meg Budapestet a Városligeti Színháztól!
Őszintén remélem, hogy az így felszabaduló forrásokat a színházi szakmán belül valóban nagyon szükséges fejlesztésekre tudják használni.                                                                            

Számítunk a megértésükre! Készséggel állok rendelkezésükre egy helyszíni szemlére, és igény szerint bemutatom a mondanivalómat alátámasztó dokumentumokat is.

Budapest, Városliget, 2020. 08.20.                         

      Tisztelettel: Garay Klára,

a Városliget barátja

A Dózsa mélygarázs lejárata és a szinház között lenne a hulladék tároló.
img_1216.JPGAz Ajtósi Dürer sori házak lakói ingyenes szinházi élményben részesülnek! + szellőzők szaga :-(

 

img_1217.JPG

A mélygarázs

img_1920.JPGA mélygarázs szellőző kürtője és szeméttárolója kiváló környezet egy XXI. századi szinháznak, amely külsőségeiben az 1906-os színházat majmolja.

img_1924.JPG

Ugye milyen jól mutat a Szinház mögé épített panellház?

az_uj_varosligeti_szinhaz_3.jpg

a toldalék nélkül se volt kicsi az épület...de nem is rejtettek el a háta mögött egy szabadtéri színpadot....gólyalábazáshoz.

 

varosligeti_szinhaz_1906.jpg

 

süti beállítások módosítása