Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Miért ültetik át a Városliget 100 éves fáit?

...miért nem vágják ki mindjárt?

2021. január 18. - Garay Klára

Széplelkű gyanútlanok, és fejlődéspártiak szilárdan meg vannak róla győződve, hogy ez a Városliget Pusztító Ingatlanfejlesztő gondoskodó igyekezetét mutatja, a fák megőrzésére.
Mi, a Városliget barátai, akiknek van egy pici fogalmunk a fák talaj alatti részeiről is, persze már 2017-ben sem hittünk ebben, amikor a Rondó tölgyeit és platánját kezdték átültetni.
Persze a Ligetet védelmezőket minősítették garázdának, és nem a tényleges garázdákat.
Most azonban, amikor már tudjuk, hogy ez napi gyakorlattá válik fák százai esetén, kötelességünk felvilágosítani a lakosságot. Miért is ez a nagy igyekezet!?
Ha a széplelkű NER hívő a fák kivágásáról hall, még benne is megáll az ütő: ezt nem kellene.
Megoldható tehát, hogy ne is halljon róla? Persze! Itt szó sincs fakivágásról, csak kicsit arrébb helyezik, hogy a fa átadja a helyét a Ligetben készülő „új funkcióknak”.
Nincs tehát nyilvánosan, és szabályszerűen elkészített, a település jegyzőjéhez benyújtott fakivágási engedély kérelem, nincs nyilvánosság, így a Ligetvédők és a Városliget barátai nem tudnak oda seregleni, a tett helyszínére. Tiszta haszon már ez is.
Ezért az újabban kiszivárgott 91 fa átültetéséről is csak néhány ember értesült. Mivel nem nyilvános, hogy mely fákat? Honnan? Hova? Mikor ültetnek, nincs sokadalom, nincs botrány. Engedély sem kell. Az átültetés esetére ugyanis nem vonatkozik a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet. Ekkora aljasságra a jogalkotó (2008) nem volt felkészülve.
Mára azonban a jogalkotók nem csak alkotják azt a jogszabályt, ami felmenti őket azok betartása alól, hanem a meglévő §-on is megtalálják a lyukat. Ez is ilyen.
Nézzük a többi okot! Ha nem kell fakivágási engedély, nem kell bele a fa visszapótlásának kötelezettsége sem. Képzeld csak el: legalább 300 facsemete ültetésétől menekül meg, aki ezt a kártyát kijátssza.
Ha elültetné a pótlás-csemetéket, azok 2 éves gondozásáról is gondoskodni kellene. Frászt! Ha esik az eső jó, ha nem esik úgyis. Felelős nincs, Pótlás sem.
Azokat a facsemetéket, amelyek (pl. a silány minőségű facsemete okán) kiszáradnak, 1-2 éven belül, még pótolnia is kellene. Ettől is megmenekül a spórolós Liget- pusztító.
Megmenekülhetne ettől a macerától úgyis, hogy pénzbeni megváltással fizet a fa haláláért. (Sajnos ezt a jogszabály lehetővé teszi)
Na de kinek is kellene hogy fizessen az Ingatlan pusztító? Annak az önkormányzatnak, melynek területén a fákat elpusztították. Azaz 2 lehetőség van: fővárosnak, vagy Zuglónak.
Így, hogy a fákat százával átültetik a biztos kiszáradás esélyével, egyetlen fillért sem kapnak az önkormányzatok, de hatalmasat kaszál a fákat átültető Galapagos ZOO Kft.
Aki szintén spórolós: gyorsan bedugja 5 perc alatt az aznap kiásott gödörbe…szintén szabálytalanul.
Spórol a szállításon is, hiszen beültetik a legközelebbi fa alá, semmi szállítás.
Így tudja csúcsra járatni a fapusztítást, mert jó eséllyel kiszárad az a fa is, amelyik alá beültették a jövevényt. Egy fa kipusztítását fizetik neki, de ő kipusztít 2-t.. Igazi Sztahanovista. A végén majd kitüntetik a jó munkáért.
Majd amikor a Ligetvédő barátunk rendőrt hív egy júniusi faátültetéshez, a haltenyésztő elmagyarázza a rendőrnek, hogy „minden szabályos”. Az meg elhiszi.
Miért ne hinné el, amikor ő is csak egy eleme a rendszernek, és legalább annyira tudatlan, mint a lakosság azon része, amely könnyezik a meghatottságtól: ÁTÜLTETTÉK!
Ép jogérzékű ember messziről kiszagolja, hogy itt valami bűzlik. Igen. Hiszen a jogszabály úgy szól, hogy „a fakivágás helyett, HA LEHETSÉGES, a fát át kell ültetni”. De azt minden ép eszű ember tudja, hogy 50 cm fölötti fáknak nem az átültetéséről beszélünk, hanem az elpusztításáról. Tehát ez a lehetőség nem lehetőség…de van az a pénz, amiért egy haltenyésztő ezt félreértelmezi.
Mi, a Városliget barátai tudjuk: Lassú, 2 lépésben végrehajtott favágásról van szó.
Várhatóan még több száz fa fog erre a sorsra jutni, ha megépül a maradék 3 épület és ha hozzákezdenek a tó szétveréséhez.
A kérdés csak az, hogy mindez, ha előre látható, tudható, hogy történhet meg mégis?
A kérdés költői. Bűnszövetségben elkövetett természet károsítás ez.


asztana_berkenye_mar_kalodaban.JPG

ostorfa_atu_napelemmel_kisbot_1.JPG

 atultetett_ezustjuhar.JPG

img_9739.JPG

img_9740.JPG

60-70-80%? a mélygarázs fölötti "Zöld tető"

Dózsa / múzeum / művész mélygarázs

Így pörgött a nyelve baánlászlónak a Klubrádióban.
Nem tudja szegény! RP-nek meg nem tűnik fel, hogy aki mindent is tud...éppen ezt nem tudja.
Segítek.
".....több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelület került kialakításra, ahová több mint 100 lombos fát, 4000 cserjét és mintegy 40.000 virághagymát és évelőnövényt ültettek. Az elegáns sétány és a park határán egy 600 m² területű, ülőbútorokkal kialakított pihenőtér várja a látogatókat....." hírdetik magukról.
A fotók tanusága szerint a promenádot a térkő uralja, alatta 30 ezer m2-en 800 db autó...jön és megy. Mellette hatalmas területen írtották ki a fákat...ezt is tegyük el most máskorra.

- Ha a 10 ezer m2 nagyobb hányada a térkő;

le és felhajtó,

"pihenő tér 600m2... szökőkúttal...(vajon meddig működik?)

ők biztosan tudják a pontos számokat, hogy mennyi az ami biztosan nem zöld.

És ahol felülről (pl a Szépművészeti roncsmúzeum tetejéről) zöldnek látszó izé van, azzal mi a helyzet?

8-20 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát)

egyszintes növényállományú, extenzív zöldtető

 

15%

img_8529.JPG
...és ennek is csak 15%-a zöld...ha kiszárad akkor is.

img_8541.JPG

21-40 cm termőréteg

egyszintes növényállományú félintenzív zöldtető

25%

Ez itt alant a cserjével már 25%ban is beszámítható!

img_8537.JPG

41-80 cm termőréteg

 kétszintes növényállományú intenzív zöldtető

40%


img_8538.JPG

Ennek lehetne 40%-a beszámítható!
img_8533.JPGHa ez alatt van 81 cm-es termőréteg, akkor ez számítható be 75%-kal.
Na meg a japán akác soron belülre ültetett nyomorult gingko biloba sor. (Lássuk meg, mire mennek a beton között.)
Ha tehát ennek a törvénytelen gyereknek valahányad része "zöld felület," ..............az a  felének a fele lehet.
És akkor nem beszéltünk arról sem, hogy vagy vagyonba kerül a fenntartása, vagy kiszárad mind.

Különösen a baán- Münchausen által emlegetett "hatalmas méretű fák", melyek közönségesen csak túlkoros, és gyenge minőségű, faútlevéllel nem rendelkező husángok. Ezek ebben a fa konténerben 5 év alatt elpusztulnak. Legkésőbb.

És vannak jól megfizetett firkászok, bloggerek, akik visszaöklendezik amit a szájukba adnak. Sem erről nem tudnak semmit, sem arról, hogy a mélygarázs, a kiállító hely és a múzeum között mi a különbség.
De akit jól megfizetnek az olyan lelkes, hogy a nyelve söpri a mélygarázs promenádját.
És a nép kajálja: bezzegeket, a művész mélygarázst, a csodát...
Alig hihető mértékű mind a kollaboráció, mind a tudatlanság, mind a vakhit.

img_8412.JPG

 

img_8437.JPG

Miért ültetjük még mindig a nyugati ostorfát?

ha a patkányt nem szaporítjuk?

Miért ültetik még mindig a nyugati ostorfát?

„A magyarok nem akarnak migrációs társadalomban élni” harsogja a rádió. És épülnek a kerítések, fegyverrel őrizzük a nyulak üregeit is.
De vajon miért akarunk migrációs „természetben” élni?
Mert az „igénytelen” özönnövényekkel ez a baj: minden 1 milliméteres résbe befurakszanak, és csendben elpusztítanak maguk körül minden más növényt.
Rengeteg nyugati ostorfát elültettek a fővárosban a „10 ezer új fát Budapestre” választási hakni keretében. Rajta kívül nem is sok maradt életben, hiszen csak ő bírta ki gondozás nélkül. Ezért hurcolták ide Amerikából, mert gondozás nélkül is vígan él. Akár a háztetőn is.

Nem elég ugyanis megnézni, hogy milyen szép fasor lesz belőle!. Meg kell nézni azt is, milyen hatása van egy egy gyomfának, fasornak a tágabb környezetére! A szomszédos kertekre ugyanúgy, mint a magját fogyasztó madarak vonulási útvonalán is.
A februárban tömegesen érkező fenyőrigók nem csak az ország határain belül terjesztik a magját, hanem elviszik a Balti országokba is. Ilyen a növényi invázió!
A Városligetbe is jut mostanában bőven ny.ostorfa.
Mert semmilyen létező szabályt nem tartanak be a „vagyonkezelők” az építők, a bontók, a közműfektetők. DE a régi ny. ostorfa sorok folytatását, és kiegészítését csak a ny. ostorfával tudják megoldani?!  Az érték pusztul, de megrögzött szokásainkhoz ragaszkodunk!
Érti ezt valaki: Rondó a levesbe, mert nem is fasor, hiszen görbe is, meg útjába került a kultúrának.
De a Kis Botanikus kert mellé és az OLOF Palme sétányra, meg az új költők sétányára mehet. Tömegével. Miért? Mert gyorsan nő. Okoztunk egy hatalmas kárt, a gyors, előkészítetlen múzeum építéssel, megfejeljük gyors, invazív fák ültetésével, mert a száz éves fák elpusztítása után mielőbb legyen ugyanakkora lombkorona, mint az építkezés előtt volt? Nem lesz, de terjesztjük a gyomfákat.

Nem csak ültetik a nyugati ostorfát a Ligetbe, hanem ÁT is ültetik! Nehogy magja szakadjon.
pl. az egykori Hungexpo épületek mellett átültettek egy hatalmas ostorfát.
5 millió forintba került! 2 kérdés kívánkozik ide:
1. Biztos, hogy ezt kellett megmenteni?
2. Hány fiatal, egészséges, nem tovább terjedő gyomfát ültethettek volna ennyi pénzért?
A Hungexpo épületeknél be kellett bizonyítaniuk a zenekedvelőknek, hogy mennyire aggódnak a fákért.

PR faültetés 18 millióért!
Hiába volt a Ligetvédők tiltakozása! Ráültették a sárga házra, majd annak bontásakor „lebontották” a fát is. Megérte! Így mulat egy gazdag ország.

Átültetés 2.0
Ez már idei történet! Ajtósi kutyafuttató, futópálya, és Kis Botanikus kerti „nagy fejlesztés” közben is sok fát kellett (?) átültetni. Nem csak kiszáradt berkenyét, hanem nyugati ostorfát is!
Kettőt egyenesen a kis Botanikus kertbe. Biztosan oda is kell elrettentő példa. Miből tudná meg a jövő nemzedéke, hogy mit NE csináljon? A nagyobb hatás kedvéért ezeket más, régen ott élő fák alá, vagy szorosan mellé!
Ahogyan az a Galapagos ZOO-tól már megszoktuk. És most újra őrá bíztak újabb sok sok fa átültetést. Miért?
Ő maga bizonyította látványos hozzá nem értését, gátlástalanságát. 20 biztonsági őr védőgyűrűjében vezényli a teljesen szabálytalan faátültetéseket. Haltenyésztőre bízzuk a fák átültetését! De esze ágában sincs a tervezés fázisában tudomásul venni, hogy ahol értékes fa, facsoport van, oda nem kanyarítok sportpályát, futókört, múzeumnak látszó építményeket.

Nálunk az ilyet „Vagyonkezelőnek” hívják, és éppen 99 évre bízzuk rá az ország, a főváros egykori büszkeségét, a Világörökség védőzónáját… fejlesztésre! Ez a vagyon a fővárosé!

Bízzunk a jövőben!? Már csak 95 évig marad ő a Vagyonkezelő! Addig azt csinál, amit akar? Se ellenőrzés, se kontroll, se önkontroll, csak nézzük, mint pusztul el a Liget, és a természetes élőhelyek.
Hiszen ki követi nyomon, honnan származnak a kertekből kiömlő, a sövényeket ritkító, majd elpusztító ostorfa csemeték? Még mindig nem fogtuk fel, Kvassay Jenő szavainak jelentőségét?
„Különösen sohasem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy nem mindig ott keresendő a baj oka, ahol az fellép, hanem attól sokszor igen nagy távolságra; és ha a gyógymódot helyben alkalmazzuk, lehetséges, hogy ott éppen célt érünk, de máshol új rendetlenséget idézünk elő, vagyis a bajt csak már pontra helyeztük át.”

A Körúti fák magja nem a körút aszfaltjában fog kicsírázni, hanem mindenhol, máshol, ahol tud.
Ma már a nyugati ostorfa ültetése olyan károkozás, mintha állatvédelem ürügyén patkányokat szaporítanánk.
Lássunk tovább a körúti fényfűzér- hordozóknál! Itt nem arról van szó, hogy szép vagy nem, tetszik vagy nem.
Szemléltetésül néhány kép a „senki által nem ültetett”, "ingyen nőtt" "igénytelen" de rohamosan szaporodó, mindent elpusztítani akaró egyik özönfáról, a nyugati ostorfáról!

Alig látszunk ki az idegen honos, gyomfáktól! Máris növényi "migrációs" természeti körülmények között élünk.

és tétlenül nézzük.
img_8766_1.JPG

2020-11-14_19-26-25_870.jpg

nyostorfa_hermina_kerites.JPG

img_5968.JPG

ostorfa_es_alatta_is_kiemelten_a_csemete.jpg

ostorfa_atu_napelemmel_kisbot.JPG

Néhány madár megpihenhetett a Városligeti tó bevezető csatorna pontjánál. Ivott, kakilt és most nézzük az nyugati ostorfákat.
forras_es_ostorfa.jpg

Ostorfa az Andrássyn?

Ostorfa az Andrássy úton?

Az ostorfa szó hallatán sokak hátán jeges borzongás fut végig. A betelepített, amerikai származású NYUGATI ostorfa nagyon visszaélt a vendégszeretetünkkel. Ész nélkül terjed, minden kertet, sövényt ellep, kipusztít.
Ezért tiltakoznak a hazai növényvilág védelmezői a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) ültetése ellen.

De vajon kell- e félnünk az Andrássy útra tervezett déli ostorfától?
Nem, hiszen tudjuk, hogy a déli ostorfa Európában őshonos, elsősorban a Földközi tenger környékén, tehát a mediterrán tájakon. Mondjuk ezt ma, 2020-ban. Ha azonban a régi Osztrák Magyar Monarchia térképét rávetítjük Európa domborzati térképére, azt látjuk, hogy déli határa a Földközi tenger. A növények nem tanulnak társadalom földrajzot, nem ismerik az országhatárokat.  Annál inkább az éghajlati öveket, a csapadék- , és talajviszonyokat. A déli ostorfa elnevezés (Celtis australis) Európa déli, melegebb éghajlatú régióit jelenti. Honnan, és mióta tudjuk, hogy a déli ostorfa nem behurcolt faj, hanem a MIOCÉN korban is itt élt a mai Magyarország területén is?  Dr Greguss Pál botanikus munkáit olvasva kiderül, hogy Füzérkomlós  (Sátoraljaújhely környékén )élt a szarmata korszakban. Itt találtak ugyanis a geológusok megkövesedett fákat az 1920-as években. A törzsek és a termések szövettani vizsgálatából kiderült, hogy a déli ostorfa, a kőrisek és a juharok alkottak erdőt e tájon.
Arra következtetett ebből a leletből, hogy a miocén korban (szarmata), ezen a vidéken, olyan enyhe klíma uralkodott, amely a mai Földközi tengerihez és a Kaukázus déli lejtőihez hasonlíthatóan meleg lehetett.

Botorság lenne azonban CSAK azért ültetni déli ostorfát, mert errefelé 10 millió éve is élt. Nem is erről van szó! Hanem arról, hogy a korábbi csodafából, a nyugati ostorfából mára komoly természetvédelmi veszélyforrás lett. Fékezhetetlenül terjed, és mi annyira nem műveljük a földterületeinket, hogy minden rést azonnal elfoglalhatnak a nyugati ostorfa magról kelt példányai. A déli ostorfának nincs ilyen agresszív, mindent kiszorító ambíciója. Ez önmagában elég ok lenne a déli ültetésére.

A nyugati mellett fel szokták sorolni érvként, hogy bírja az utak sózását, a száraz, meleg nyarakat, a brutális visszavágásokat, a még brutálisabb levegő szennyezettséget. Na és gyorsan nő.

Mára elegendő tapasztalatot begyűjtöttünk a Nagykörúton, a Stefánia úton, a Nagy Lajos király útján, és számos lakótelep parkjaiban.
Azaz. bírja a visszavágást, de 3-4 visszavágás után kikorhad a belseje, törékennyé válik, és nagy százalékban el is pusztul. Ezzel megrövidítve az amúgy is csak 70-80 éves életkorát.
10-15 éves korától növekedése lelassul, és onnantól egyáltalán nem nő gyorsabban, mint hazai fáink.
Az éghajlat melegedésével megjelentek a kártevői is. Nem is sérthetetlen tehát. A városi ember is rájött, hogy nem csak az autók alvázát, a közműhálózatot, hanem a fákat is tönkreteszi a sózással. Homokkal kevert élővilág barát szerekkel síkosság mentesítjük az utakat.
A nyugati bírja a levegő szennyezettségét! Ez miért a nyugati ostorfa ültetése melletti érv? Miért nem a levegő szennyezettségének gyors megszüntetésére? Nem a mai elviselhetetlen levegő szennyezettséghez kell gyomfát ültetni, hanem odáig kell csökkenteni a levegő szennyezettséget, hogy abba se mi, se a fák ne pusztuljanak bele.

 Ne féljünk tehát a déli ostorfától, hiszen ő itthon van, csak kiszorítottuk őt a nyugati ostorfával.

Az aggódók szeretnék látni ezt a déli ostorfát, de vajon hol találkozhatunk vele? A Parlament és a Fehér ház között, az Olimpiai parknál gyönyörű dupla fasorban megcsodálható.

Láthatók szép példányai a Dohány utcai zsinagóga előtt is, ahol összehasonlíthatjuk a rücskös törzsű, hosszú, lehajló vesszőket nevelő nyugati ostorfát, az inkább felfelé törekvő koronájú, sima törzsű déli ostorfával.

Egy hatalmas, idős déli ostorfa található a Bethlen téren (VII. ker), az Állatorvos tudományi Egyetem épülete  előtti mélyedésben. Összehasonlítva a vele szemben ültetett nyugati ostorfával, azt találjuk, hogy annyira nem lecsüngő a koronája, hogy csonkolás nélkül is elsétálhatunk alatta, holott a több évtizedes fa kb. fél méterrel a járda szintje alatt nőtt. A WC melletti nyugati ostorfát fiatal kora ellenére máris vissza kell vágni, hogy ne verje le a kalapot a fejünkről.
Azaz a nyugati ostorfa ültetéséből csak a láncfűrészes embereknek van haszna, a kártétele pedig felbecsülhetetlen. Kiszorítja a hazai növényvilágot, a sövényekbe furakszik, a kerítéseket feszegeti.
Régen tilos lenne elültetni belőle egyetlen darabot is. Mégis százával ültetik azok a hasbeszélők, akiknek a torkában elakadt, a „igénytelen, gyorsan nő, bírja a csonkolást” lemez.
Baj tehát, ha déli ostorfa kerül az Andrássy útra? Nem. SŐT!
Baj, ha 39 méter magas üvegházat építünk a Miocén megidézésére? Igen. Nagyon nagy hiba!
Ma is és a miocénben is szabadon éltek a juharok, kőrisek és a déli ostorfa. Akkor ma miért kell hozzá üvegház?Mert építeni szeretünk?

De nyugodtan bízzuk az Andrássy út fásítását a hozzáértőkre! És szóljunk, ha valamivel nem értünk egyet. Mert csak így jutunk el a tisztázó beszélgetéshez.
Mit csináljunk a gátlástalanul nyugati ostorfát ültetőkkel?
A XXI- században nem divat már az olajban megsütés, hát hozzunk rá jogszabályt, hogy ne ültethesse.
És büntessük meg azzal, hogy köteles legyen a saját költségén kiirtani az ő nyugati ostorfáinak újulatait.
Van várost-falut, erdőt-mezőt elborító gyomfa is egy néhány:  a nyugati ostorfa, a bálványfa, az akác vagy zöld juhar és az amerikai kőris. Ne engedjünk, hogy miattuk szűnjön meg a hazai növénytakaró!

Tiltakozni az ellen kell, hogy zöld özönként terjedjen mindenhol a nyugati ostorfa. pl. ne ültessük tömegesen a Városligetbe, a Nagy Lajos király útjára,sehova!
Remélem, a város hamar megszereti a jövevényeket, a faültetők pedig egyre több figyelemmel fordulnak az Európában honos fafajok felé, és felfedeznek új fajtákat, változatokat.
Lehet kísérletezni is. Inkább, mint a régi nótát fújni, akkor is, ha az már senkinek nem jó.

A sárga levelű, szemölcsös törzsű a nyugati ostorfa. A még zöld levvél sima szürkés törzzsel, a déli ostorfa

 

2020-11-11_12-49-57_242.jpg

A nyugati ostorfa törzse

2020-11-11_12-49-59_188.jpg

fiatal_ostorfak_nagylajos.JPG

Régi és új ültetésű nyugati ostorfa a Nagy Lajos király útján fent

 

A VII. ker-i Állatorvos Tudományi Egyetem déli ostorfája.

img_6688.JPG

A szép, sima törzsről készült fotót nem engedi feltölteni.

 Végül nézzük a nyugati ostorfa agresszív terjeszkedését! Kiölte a fagyal sövényt, és árad a járda felé.

img_2646.JPG

Így kezdődik a kert elbozótosodása a Hungária körút házainak kertjében. Százával kelnek ki a kis nyugati ostorfák. Ha nem húzzuk ki, mielőtt arasznyi lenne, később már csak kiásni lehet. és elindultunk a gondozatlan kert felé vezető úton.

 

img_6699.JPG

Másképpen próbálkozom majd.

A Karátsony Gábor Kör Nyilatkozata a Városliget rombolás ügyében

Felhívás a főpolgármesterhez

A főpolgármester nem törődhet bele, hogy a miniszterelnök az önkormányzatiság elvét lábbal tiporva megakadályozza választási ígéretei teljesítésében!

                                            Nyilatkozat

 Az elmúlt években szakemberek, szakmai szervezetek, parkhasználók, a környék lakói ismételten szót emeltek a Városliget beépítése ellen – sajnos, hiába. Az Országgyűlésen 2013 végén három nap alatt keresztülerőszakolt törvény a Városliget sorsát lényegében kivette az önkormányzatok kezéből, a főváros által ezt követőleg alkotott építési szabályzatok pedig szabad utat engedtek a rombolásnak. A „Múzeumliget” terve az erőszak és a hazugság jegyében született. Oda nem illő épületekkel (Biodóm, Nemzeti Galéria tervezett épülete stb.) teszi tönkre a Liget történelmi arculatát, kikezdve annak közpark-jellegét. Az okozott kár ma már jól látható. Az épületek, utak, vezetékek, sportpályák és vendéglátóipari egységek kedvéért fák sokaságát távolítják el, és a fővárosiak kedvelt pihenő-helyét átalakítják forgalmas vigalmi negyeddé. A város és a Liget közé tolakodó Néprajzi Múzeum hatalmas betontömbje ellen a világörökségi helyszínért aggódó UNESCO is óvást emelt.

 A rombolás a 2019-es önkormányzati választások után sem állt le. A Városliget Zrt. semmibe veszi a kormány és a főváros megállapodását, ami a még el nem kezdett épületek elhagyásáról szólt. Új építési engedélyekért folyamodtak, elszabotálják a volt Petőfi Csarnok és a Közlekedési Múzeum területének rendbetételét. A Városligeti tó felújítására hirdetett tervpályázaton olyan nagy kiterjedésű mesterséges vízrendszer tervét fogadták el, amely ellenkezik az érvényes építésügyi szabályozással, és vállalhatatlan kockázatot jelent a Liget vízháztartására nézve.

 A Tarlós-féle városvezetés cinkos együttműködése a Városliget ellen elkövetett merénylettel hozzájárult ahhoz, hogy a FIDESZ-KDNP 2019-ben Budapesten vereséget szenvedjen az önkormányzati választásokon. Utódaik nem törődhetnek bele, hogy a kormány napi érdekekhez szabott rendeletekkel, az önkormányzatiság elvét lábbal tiporva megakadályozza őket választási ígéreteik teljesítésében.

 Felszólítjuk a főpolgármestert és a Városligettel szomszédos kerületek vezetőit: tegyenek meg mindent legértékesebb történelmi parkunk megmentése érdekében!

Dokumentálják, minősítsék és folyamatosan tegyék szóvá a Városliget beépítésével okozott károkat, valamint az elkövetett hibákat és szabálysértéseket!

Tulajdonosi jogaikkal élve kérjék számon a Városliget Zrt-n a rájuk bízott közvagyon hanyag kezelését!

Kezdeményezzenek büntetőjogi eljárást a Biodóm csődtömegéért felelős személyek ellen!

Korlátozzák a vendéglátóipari egységek számát, a hozzájuk tartozó teraszok nagyságát, a behajtási lehetőségeket!

Kényszerítsék ki az építkezések folytatása reményében elkerített területek gyors rekultiválását!

Ügyfélként kapcsolódjanak be a folyamatban lévő építési engedélyezési eljárásokba, és támadják meg azokat, hivatkozva a társadalmi egyeztetés elmaradására, valamint a természeti és kulturális környezetnek okozott kárra!

 Szálljanak szembe az önkénnyel: ha így tesznek, továbbra is számíthatnak választóik támogatására.

 A Karátson Gábor Kör nevében:                                          

 Gulyás András, Lányi András, Pákozdi Imre, Schiffer András, Schneller István

 Budapest, 2020. október 26.

Miért kellene ide egy meghamisított Városligeti színház?

az_uj_varosligeti_szinhaz_3.jpg
Kivizsgálást kérünk a BIODOM és a többi épület ügyében!

img_1604.JPG

A tóhoz készülő beton csatorna mibe kerül? mit pusztítanak el miatta? stb.

tavho_es_talajszonda.png

Nyílt levél a Budapesti Építész Kamara Tájépítész tagozatának

avagy kecskére káposztát?

Tisztelt MÉK Tájépítész tagozat!
Tisztelt Ulrich Tamás  Elnök úr!

Érdeklődéssel kezdtem hozzászólásuk olvasásához, melyet a VÉSZ 20 módosító javaslathoz tettek.

Ez az érdeklődés meglepetésre váltott az első sorok olvasása után. Bardóczi Sándor tájépítész, a főpolgármester tájépítészeti főtanácsadója, mint elnökségi tag, nem vett részt az ülésen. Így a főváros vezetésének szempontjai (=a lakosság szempontjai) nem kerültek be a tájékozódási keretükbe. Ok! Összeférhetetlenség.
Ellenben azonnal és kritikátlanul magukévá tették a nagyon is jelenlévő, a VÉSZ20 módosításában ellenérdekelt Dr Sloszjár György tájépítész tervezőnek, a Garten stúdió vezetőjének, anyagi és szakmai ambícióktól duzzadó, erősen és egyoldalúan részrehajló ajánlásait.  Nem említik azt a tényt, hogy az általa vezetett Garten Stúdió a Városliget Park és kerttervezési munkáival megbízott szervezet vezetője! Szerintem ez a tény sokkal, de nagyon sokkal összeférhetetlenebbé teszi őt, mint Bardóczi Sándort, a saját beosztása. Utóbbi ugyanis hivatalból a fővárost, és annak lakosságát képviseli, míg Szloszjár úr, a saját érdekeit.

Így sajnos egészen döbbenetes végkövetkeztetésekre jut a szövetség! Hiszen nem szakmai érvekkel, nem jogszabályokkal alátámasztva nyilatkozik, hanem…nem is tudom minek nevezzem…

Az általam felsorolni kívánt érvek alapja a VÉSZ, 2018 óta aktuális, 3.0 verziója, mely nem csak felmenti az Ingatlanfejlesztőt számos jogszabály hatálya alól, hanem egyúttal korlátozza is a Városligeti Ingatlanfejlesztőt ugyanúgy, mint alvállalkozóját, a Garten Stúdiót!
I.
A Kós Károly sétány lezárása a Liget project létezése óta feltételekhez van kötve
!

Nem is lehetetett másképpen! Hiszen a feltétel nélküli azonnali lezárás sértené az útügyi érdekeket, a város lakóinak egészséges környezethez való jogát. Teljesen jogos tehát, hogy a főváros nem kíván hozzájárulni. Szakmai alapja 2014.re datálódik.

  1. 2014-ben a legelső partnerségi egyeztetés alkalmával, Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Felügyelőségének Útügyi osztálya elküldte állásfoglalását Dr Sersliné Kócsi Margit állami főépítész számára. „A Kós Károly sétány közúthálózatból történő kivonását, csak megfelelő kapacitású, vele párhuzamos hálózati elem biztosításával tartjuk megvalósíthatónak.”

„A Kós Károly sétány forgalmát legalább részben átvállalni képes kapacitásnövelő fejlesztésekre lenne inkább szükség”
...mint az Ajtósi Dürer sor, Vágány utca keresztmetszetében kerékpáros sáv kialakítására, hogy

„a jelenlegi közúti kapacitás biztosítható legyen.” „Kapacitás csökkenés esetén az útügyi érdekek sérülnek.”

Ez a szakhatósági állásfoglalás a zsinórmérték, akkor is áll, ha a hatóságok önállósága és függetlensége megszűnt!  Előbb vagy utóbb szembe fog jönni a valóság: a környék teljes közlekedési káoszba fulladása!
A közvélekedéssel ellentétben a VÉSZ nem csak törvénytelenségek elkövetésére ad lehetőséget, hanem tartalmaz szigorú előírásokat is! A lakosság, a Liget és valami szikrányi környezetvédelem érdekében!  Ilyen a VÉSZ 2018. június 19. is.

„19. Közlekedési Infrastruktúrára vonatkozó rendelkezések

23.§. A Kós Károly sétány főúthálózati szerepköre megszüntetésének közlekedési feltételei:

  1. Az M3 autópálya bevezető szakaszán Pest belső területeire irányuló forgalom számára legalább 600 P+R rendszerű parkolóhely létesítése,
  2. a Nagy Lajos király útja és a Szegedi út között a vasútvonalak külön szintű keresztezésével közvetlen közúti kapcsolat biztosítása, legalább megfelelő közúti keresztmetszettel.
  3. a Hungária körút – Róbert Károly körút, az Ajtósi Dürer sor, a Dózsa György út és a Vágány utca csomópontjainak önálló, közlekedésfejlesztési megvalósíthatósági tanulmány eredményeivel igazolt átalakítása.”

– Ezt írja elő tehát a hatályos VÉSZ! Ez nem megváltoztatható azért, mert a VÉSZ módosításhoz hozzászólók 99%a nem lát tovább a Kós Károly sétány látványterveinél!

Pláne nem köthet a Városliget „vagyonkezelője” Önökkel és az Építész kamarával… ettől eltérő 3 oldalú megállapodást!

Megállapodásuk nem veszi figyelembe a vonatkozó jogszabályokat, TEHÁT semmis!
Vitézy Dávid autómentesítési sajtómegjelenései félrevezetőek.
Feltehetően azt a célt szolgálják, hogy a közvélemény nyomása alá helyezett főváros meghátráljon.

Nem mellesleg a lezárt Kós Károly sétányt azonnal nem a gyalogos forgalomnak adnák át, hanem építési területnek, a Kós Károly sétány átalakításához, a Páva ág aláfúrásához!
Rendezvény tér kialakításához.
Szó sincs tehát „környezetvédelemről, kerékpárosok védelméről, lehetőségeiről.
De nemigen gondoltak arra sem, hogy sűrűn lakott területen megháromszorozódik a forgalom, és máris áthatolhatatlanul zsúfolt kerülő útra vezetné az gépkocsikat!
Az azonnali lezárást akarók törvénytelen követeléssel lépnek fel, saját érdekeik képviseletében.

Véleményünk megegyezik a VÉSZ 20 módosításhoz készült  Alátámasztó munkarész 3.53.1. fejezetében foglaltakkal!

Mellékelem a térképet, amely jelzi, hol lehetetleníti el a közlekedést a Kós Károly lezárása.
A Városliget barátai és védelmezői a VÉSZ előírásainak szigorú betartását, és betartatását követelik és várják el minden résztvevőtől!


  1. A Garten 4 éves tevékenysége egykor tananyag lesz a kertészeti egyetemen, elrettentő példaként!
    Minden szakmaiságot nélkülöző, a gazdasági érdekeket gátlástalanul kiszolgáló lelketlen út, futókör, sportpálya, kis Botanikus kert „építése”, a fák átültetése közbotrány, melynek végrehajtásához biztonsági őr hadsereget vesznek igénybe, nehogy a lakosság tiltakozását fejezhesse ki.

Rajzasztalon készült terveik egyáltalán nem veszik figyelembe azt, hogy a Városligetben, védett fák és fasorok között dolgoznak, és tervezniük is eszerint kellett volna. Nem tették.
Ezzel szemben a Városligeti körút vagy a KRESZ park fáit leamortizálták, csakhogy a futókör elkerülje a Magyar Innováció házához tervezett parkot.
(MIH építési engedélyét is megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék) Ezek a munkák sajnos nem referenciák ahhoz, hogy megérdemeljék a szakembernek járó tiszteletet.
Ahogyan egy munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy törvénytelen munkautasításokat hajtson végre, ugyanúgy egy szakmai szervezet se hajtson végre politikai utasításokat, pláne nem járjon élen a törvénytelenségek tervezésében, eltitkolásában, végrehajtásában!

A Városligeti tó rekonstrukciója és a Városliget öntözésfejlesztése fedőnevű „pályázaton” egyedül indulóként győztek.
Azonban a „terv”megvalósítását, a Városligeti tó kontúrjának megváltoztatását, a VÉSZ 18 nem teszi lehetővé!

Saját, házi EVD készítőjük a dokumentációba beleírta, hogy „a terv megvalósításához a VÉSZ 18 módosítása szükséges” hiszen ez eddig így ment: tilos dolgot akarunk csinálni? Elkészítjük a tervet és hozzá hajlítjuk a VÉSZT!

NEM! Remélem, hogy a fővárosban vége van annak a gondolkodásmódnak, hogy gigantikus, nagyravágyó álmainkhoz alkossunk a szabályokat. Ez ellentétes a jogalkotás alapelveivel.

Aztán lesz, ami lesz?
Így jártunk a BIODÓMMAL is!
Remélem a Városligeti tóval nem fogunk! Ugyanis a Tó kontúrjának módosítása, csak annak 1,5- 1,5 méteres kiszélesítését teszi lehetővé, nem a Páva sziget visszaépítését. A történelemhamisító magyarázat szerint azért, mert ez Nebbien Henrik terve volt. Nem tiszteljük Nebbien Henrik Rondóját, fasorait, de ha kedvünk úgy tartja, majd építünk neki Páva ágat?!.

SEHOL nem található felmentés, mely lehetővé teszi egy

700 méter hosszú,

9 méter széles beton medrű csatorna kialakítását, melyen

3 közúti + egy gyalogos híd létesülne, és

8 zuhatag egyenlítené ki a

4 m-es szintkülönbséget.
Sátáni gondolat! Semmi (azaz SEMMI) köze Nebbien Henrik korához, hozzáállásához, szándékához!

A víz a Széchenyi fürdő vizéből és gyűjtött esővízből komoly tisztítás által nyerhető ki, és mesterségesen, elektromos árammal keringtetnék! (Nebbien Henrik forog a sírjában.)

Ezt hogy? Eddig a szökőkutas szellőztetésre sem mindig volt pénze a fővárosnak, erre majd lesz?
A Garten stúdió pályázata tehát a VÉSZ értelmében semmis, nem nyerhetett volna, hiszen nem felel meg az előírásoknak. Szó sincs tehát legitim, azonnal végrehajtható, megnyert pályázatról.
(Pedig az egyedül pályázók viszonylag könnyen nyernek egy-egy pályázaton.)
Talán az építészetből ismerős lehet Önöknek is a Velencei Charta: nem építünk fel elmúlt megsemmisült épület. Páva szigetet sem.

Ez a pusztító nagyzolás a Városliget 1 km-ből 91 ezer m2-t érint! Kivel egyeztette ezt a Vagyonkezelő? Milyen környezeti és költségbeli hatások várhatók tőle? Megérdemelne ez a munka, egy fővárosi, XIV. ker. zuglói egyeztetést, és egy 15 éves gyerek tudását meghaladó Előzetes Vizsgálati Dokumentációt!
Hiába adják meg maguknak a felmentést, hogy az EVD nem vonatkozik a többi építményre és közművekre! A természet törvényei nem igazodnak politikai óhajokhoz!
Tudják ugye, hogy a Dózsa mélygarázs építési engedélyét is megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék?! És már a Közigazgatási bíróság is kifogásolta, hogy az egymásnak ellentmondó hidrogeológiai szakvélemények az építkezés megkezdését erősen aggályossá teszik?!
Hogy mernek enélkül „tervet” készíteni?
Ráadásul tudjuk a dokumentumokból, hogy

1, a Széchenyi vízbázis védő zónáját használnák gigantikus tervükhöz.
2. A BGyF szakembereinek véleményét nem vették figyelembe.
3. sem a Vízügyi hatóság ajánlását!

Olvassák el a jóváhagyandó munkarészben, hogy a főváros és annak a Városligetért, a természeti és épített környezetért felelősséget érző vezetése, még a 3 méteres kiszélesítést is átgondolandónak tartja. Mert tudja, hogy az a 180 éves platánok és a 7 mocsárciprus azonnali kivégzésével egyenlő! Mindegy milyen pályázatot írtak ki? Mindegy milyen nyert? Azt végre akarják hajtatni? Ne tegyék!
Hogyan támogathatná egy Tájépítész szövetség azt a pusztítást, amit a Páva sziget nevű rendezvény helyszín kialakítása okozna?
Hogyan kerülhetne be a költségvetésbe egy ilyen drága beruházás, ami fenntarthatatlan?
Vigyázni kellene ezekkel a nagy álmokkal. Mert lassan belegebed az ország!


III.

Sikeresen hatja meg a Tájépítészeket Sloszjár úr a fák törzse körüli talajszint megváltoztathatóságával, és a védőtávolság tiszteletben tartásával.

A napi gyakorlatban, jól látható módon, a Játszótéren, a Sportparkban és a kis futópálya körül is bemutatott 1,5-2mes feltöltéseket, és 1 méteres talajszint leszállítást is. Ezek a fák gyors egymásutánban száradnak ki, és még fognak is.

Remélem, dokumentálva van náluk, hogyan ültetnek át magról kelt gyomfákat, 100 éves platánt, és már kiszáradt berkenyét, és milyen ezek túlélési esélye? Előkészítés nélkül, 10 perc alatt egyik lyukból a másikba bedugva az elvágott gyökereket. Ez a szakmai tisztesség alapjainak semmibevétele, barbár pusztítás. „Mindent a megrendelő pénzéért” gátlástalansága.

A sétányok, futókörök szegélyeit, a kerítések oszlopait a legidősebb fák törzsétől arasznyira nyomják a talajba. Megsértve ezzel a fáknak még a statikai védőzónáját is. A teljes védő zóna kímélésről sejtelme sincs a Garten Kft munkatársainak, hiába hivatkozik rá Sloszjár úr!

A „maguktól” kiszáradó fák tömegei dicsérik ezt a munkát. Ökológiai kockázat elemzést végezne Sloszjár úr, mielőtt kivágja a fákat! Igazán derék, és előrelátó megoldás.
Nem kellene volna inkább olyan terveket készíteni, amelyek messzire elkerülik a hatalmas, 180 éves platánokat, fasorokat? Ezek ugyanis nem csak ökológiai értéket képviselnek, hanem egyedi tájértéket, részei a tó panorámájának, jelentősen hozzájárulnak a látogatói élményhez. Legalább akkora értéket képviselnek, mint egy 100 éves épület…..csakhogy ez nem visszaépíthető, ha egyszer kivágtuk! A károk visszafordíthatatlanul bekövetkeztek!

Nem szabad újabbak elkövetésére lehetőséget adni nekik! Ha egy tájépítésznek a történelmi fák csak útakadályt jelentenek, ha a gazdasági és reprezentációs igények, a hamis történelem visszaépítés fontosabb, mint az az élő fa, amelyik már 5-6 emberöltő óta áll ellen esőnek, hónak, fagynak, hőségnek, akkor valószínű az illető pályát tévesztett. Irat egy ökológiai kockázat elemzést (vagy azt sem) és kivágja?! Hozzanak akkor inkább egy somogyi paraszt bácsit!

IV.

Végtelenül elszomorított minket is, Sloszjár úr bánata, a Sörsátor lebontása miatt. Azt ugyanis mi is nagyon sajnáljuk! Ha előbb tudunk az ő ragaszkodásáról, együtt tiltakozhattunk volna vele a sátor lebontása ellen.
Ezzel azonban már elkéstünk. A maga idejében a Sörsátor egyedülálló volt, nagyon hiányzik, de másik, beton szörnyet nem akarunk helyette. Azóta ugyanis több lett az ivó a Ligetben, mint a szemetes, még egyre nincs szükség, mert a madarak infarktust kapnak a zajtól és a fényszennyezéstől, a Ligetből lassan semmi nem marad..
Szeretettel invitáljuk Sloszjár urat a Zeneháza, a Millennium háza és számos más vendéglő koncertjeire. Hagyjon meg egy keveset a Ligetből is! Nem baj az, ha néhány fa túléli a nagy beépítést!

  • Mi is azt gondoljuk, hogy a mai (túl)fogyasztó társadalomban sportpálya és Játszótér elképzelhetetlen kiskereskedelmi és vendéglátóhely nélkül. Reméljük, hogy az „egészség kertben”nem sört fognak árulni sárgarépa helyett.
  • Sajnáljuk továbbá, hogy a Garten stúdiót nem tájékoztatták arról, hogy a Kis botanikus kert fáinak helyén létrejövő „piknik kert” milyen funkcióval fog működni! Ugyanis nem a környezeti nevelés eszközeinek őrzésére írt ki pályázatot a Vagyonkezelő, hanem kiadó ablakos, benti ülőhellyel nem rendelkező szendvicsezőre keresnek üzemeltetőt!
    Remélem, hogy ott is le lehet majd gurítani egy sört a szendvics után. És lám! Máris több helyen lehet sörözni, mint korábban. Biztosan lesz zene is, nehogy a botanikus kert nyugalmából valami megmaradjon.

V.

Az Ajtósi – Dózsa sarkon tátongó ürességre javaslom számításba venni, hogy az is a Városliget területe, és létre lehet ott hozni egy Fáskört… a megsemmisített Fáskör emlékére. Vagy hangulatos kis esőbeállót, trolibusz várót kialakítani. Ugyanis a legnagyobb viharban sincs hova beállni azon parkhasználóknak, akiket a játszótérről vagy a sportpályáról zavarnak ki éppen, balesetveszélyre hivatkozva.

Hogy miért nem kérjük, és nem is jogszerű felépíteni a múltat (ide sem)?

  1. A Vész18 azt írja, hogy a régi Városligeti színház az eredeti tervek szerint visszaépíthető! Ez tehát nem kötelezettség, hanem lehetőség.
  2. De ha az eredeti terv szerint újra felépítendő épület ma már nem alkalmas színházi funkció betöltésére, mert nincs benne zsinórpadlás, fény-, és hangtechnika, akkor nem kell felépíteni!
  3. Szabadtéri színpad, mivel soha nem is volt, szintén nem szükséges. (Ezt is nagyon sajnáljuk, hiszen az ablakainkból ingyen nézhettük volna a műsort, ha akarjuk, ha nem.) És gratulálunk a nyelvi leleményességükhöz, amelyben a színház épületét úgy tálalják, mint a szabadtéri színpad nézőterét! Igazán ötletes! Részletesebb indoklás megtalálható a Magyar Teátrumi Társaság számára írott Nyílt levelünkben.

Lehet, hogy nem eléggé elegáns, ha a kerékpárosok hajtatnak végig a Stefánián, (bocsánat Olof Palme sétányon). Azonban, számunkra, gyalogos, sétálók számára, ők a mai kor kocsikázói. Nem kellett volna lekeskenyíteni a sétányt, hogy ne férjen el gyalogos család, kerékpáros, babakocsis, kutyás, ugrabugráló, ide-oda szaladgáló gyerek.
Békében éltünk együtt eddig is. Kérjük vissza őket, és számukra ezt a lehetőséget.

Hja, hogy az előző városvezetés azt nem kifogásolta?! Miért? Mást kifogásolt? Tudta egyáltalán, hogy miről van szó? A lakosság véleményét képviselte, vagy saját szervilizmusát? Na, ugye!
Cserébe elengedjük, hogy kocsival hajtassanak be a Millennium házának VIP vendégei… egészen a vörös bársony szőnyeges lépcsőig! Hogyan akarnak így autómentes Városligetet, ha a célforgalom behajthat, a teherszállítókkal, akár kamionokkal együtt?
A járni nem tudó VIP vendégek számára mi kérjük a járdaszegélyek akadálymentesítését. Előre fogjuk őt engedni. A többiek számára a gyaloglás ugyanolyan egészséges sport, mint már parklátogatóknak.

A „szabályos tervpályázatról” érdemes lenne megkérdezniük egy nem el-, és lekötelezett jogi szakértőt.

Biztos vagyok abban, hogy nem állt szándékukban a fővárosi közgyűlés és a közvélemény megtévesztése! De javaslom, hogy mielőtt elfogadnak egy javaslatot testületi állásfoglalás alátámasztására, nézzenek a kulisszák mögé, nézzék meg a valóságot, és ha mind de jure és de facto rendben van az „ajánlás”, akkor vegyék azt a nevükre, és hozzák nyilvánosságra.

Nagyon várjuk az állásfoglalás korrekcióját!
Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy mindezekre a Tájépítészek Szövetségének érdekében, és védelmében írtuk!  De a mi esetünkben állunk a tételes vizsgálat elébe!

További sikeres, jó munkát, tisztességes kollégákat kívánok Kedves Mindnyájuknak!

Budapest, 2020. szeptember 9.                        Tisztelettel:

 

Garay Klára, a Városliget barátja

A Budapesti Városvédő Egyesület
Környezetvédelmi csoportvezetője
kos_karoly_forgalmanak_atterelese_1.png

img_9965_1.JPG

hidas_rendezvenyes.jpg

img_5379.JPG

Nyílt levél Vidnyánszky Attilának

és a Magyar Teátrumi Társaság igazgatóinak

2020. augusztus 27. - Garay Klára

Vidnyánszky Attila Úrnak                                                          

a Magyar Teátrumi Társaságnak elnökének

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház főrendezőjének,

az Emberi Erőforrások Minisztériuma Színház művészeti bizottsága tagjának, a döntés-előkészítő testülete elnökének,

a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának művészeti rektor helyettesének,
a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó művészeti vezetőjének,
a Nemzeti Színház vezérigazgatójának

a Déryné program elindítójának

a Színház és filmművészeti Egyetem igazgatójának

Elnézését kérem, ha kihagytam valamit. Nem szándékos, és ha így lenne, az az én tájékozatlanságomat bizonyítja.

 

Tisztelt Direktor Úr! Tisztelt Teátrumi Társasági Tagok!

                                                                                                                                                            

Érdeklődéssel olvastam az Ön vezetésével megalakult Magyar Teátrumi Társaság érvelését a Budapesti Városligeti Színház felépítése érdekében.
Sajnos, elég rövid és sablonos választ kaptak, ezért kötelességemnek érzem alaposan megindokolni, hogy mi, a környéken lakók, városvédők, környezetvédők, jogállamvédők, miért is tiltakozunk ellene.
Egyetlen mondat az oka: Nekünk naprakész, valós információink vannak a tervezett színházról.

Ha elolvassák e levelet, Önök is értik, és megértik majd.

A tervezett épületnek nem sok köze lesz a Vágó fivérek által tervezett épülethez. Hiszen nem is lehet. Egy 1906-ban, az akkor a „város peremén” lévő Városliget is egészen más hely volt, mint a mai, de mások voltak egy színházzal kapcsolatos technikai igények.
Az István utca- Aréna út sarkán (Mai Ajtósi Dürer sor- Dózsa György út) alig volt forgalom, ma a főváros egyik legnagyobb forgalmú kereszteződése. Elviselhetetlen mértékű lesz a zaj, amint az Ajtósi Dürer sor Dózsa György út vonalon halad majd az M3-ról ide terelt forgalom is. Zajjal, levegő szennyezettséggel, rezgésekkel, tömeggel.
Nem volt még a ma már létező Dózsa mélygarázs, melynek egyik szellőző kürtője, lejárója és szeméttárolója lenne a színház szomszédja, ontva a tömeget, és a bűzt. Nem éppen nyári színházi estékhez illő miliő.
De a színházban nem volt zsinórpadlás sem, és egyéb, ma már nélkülözhetetlen fény- és hangtechnikai eszköz sem. Ha megnézik a legutóbbi terveken, a szecessziós épület mögé ragasztott fél panelházat, hallani is fogják, ahogyan a Vágó fivérek forognak a sírjukban.
Volt a régi épület mellett LIGET, volt Fáskör. Ma már bérelhető és ingyenes sportpályák, sporteszközök, a Botanikus kert helyén vendéglátóhelyek. Vannak futókörök, kerékpáros útvonalak, sporteszközök, a játszóterek helyett hatalmas kerülővel elérhető kalandpark, amely aligha használható színházi ruhába öltözött kamasz gyerekek számára. ( Vajon szabad-e a sportot, a kultúrát, a vendéglátást és a környezetvédelmet egymás ellen kijátszani? Egy helyre zsúfolni, hogy kölcsönösen zavarják egymást!?) Figyelem: az egykori Fáskör területe tele van víznyelő és víznyerő kutakkal, hatalmas beton medencékkel. Emiatt a talaj nem bírja elnyelni a záporok vizét. Minden eső után napokra le kell zárni a nagy játszóteret.

Én abban is biztos vagyok, hogy a tervezőknek eszükbe sem jutott, hogy turista attrakció legyen, vagy az ország legtávolabbi pontjáról is ide kellene hurcolni a gyerekeket egy színházi élményért.
Szintén nem jutott eszükbe, hogy szabadtéri színpadot építsenek a régi színház mellé. Hiszen 1906-ban, a színházzal egy időben szaporodtak itt a lakóházak. Akkor még szempont volt, hogy nem tesszük pokollá a környék lakosságának életét.

  1. De semmi ok az aggodalomra! Ha mégis az lenne a döntés, hogy Budapesten kell megvalósítani rendezői terveiket, számos lehetőség kínálkozik arra, hogy parkos környezetben létrehozzanak ilyet.
    - Itt van például kihasználatlanul a bezárt Bárka színház. Mögötte az Orczy kerttel. Megvan benne a történelmi hangulat (Itt volt a Ludovika akadémia lovardája), van több kisebb nagyobb játszóhely benne, és főleg a hátsó kijárat mindjárt az Orczy kerthez kapcsolódik szervesen, ahol akár szabadtéri színházat is létrehozhatnak. Szerencsére itt nincs autópályáról lezúduló forgalom, nincsenek 30 méterre hálószobák. Nincs mindennapos musical- játszási kényszer, hiszen biztosan tudják, hogy ennek a színháznak a falai nem ehhez a műfajhoz vannak hozzászoktatva. A falak befogadóak a határon túli színházak bemutatkozási lehetőségére, ahogyan a többi fővárosi színház is.
    Eltávolodhat a néző a napi gondoktól. Nem lenne egymás ellen kijátszva a zöld felület és a magas kultúra. Megvalósulna a kultúra és a környezeti nevelés szinergiája. Megvalósíthatnák itt Arisztotelész egyik oktatási módszerét, a sétálva tanulást. (Peripatetikus oktatás) Erre a mai fővárosi gyerekeknek különösen nagy szükségük lenne! Budapesten ugyanis évente 230 napon át haladja meg a levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéket. Így egyre több az asztmás, allergiás, figyelem - koncentrációs zavarral küzdő gyerek (és szülő). Nekik pedig sokat kell sétálniuk a szabadban, fák között. (Azaz a Városligetben, a Népligetben, a Normafán, a Római parton, a Hajógyári szigeten, a Duna parton, a szigeteken.)  Tudják, hogy Arisztotelész is a lábadozó, beteg Nagy Sándort tanította így. Beteg gyerek máris van hozzá bőven. 

-   Miért is lenne még ideális a Bárka színház? Bizonyára tudják, hogy EBBEN a színházban játszott Cseh Tamás, itt mutatta be teljes életművét is! Ő és rajongói biztosan örülnének, ha itt kapnának helyet a programjaik.

  1. Hol lehetne még olyan színházat nyitni, ahol az Önök álmai maradéktalanul megvalósulhatnának?
    Megértem azt a szenvedést, amit Önöknek okozott Rákosi Mátyás, amikor a Városligeti színház lebontása mellett döntött. Örülök, hogy a 2012-14-ben bezárt színházak okozta traumát már feldolgozták, és előre néznek. Azonban nem a színházak számán múlik, hogy bemegy- e oda a közönség! Készült közvélemény- kutatás arról, hogy mennyien akarnak éppen a Budapestre és éppen a Városligetbe, éppen egy Vágó fivérek utánzása árán létrejött színházat, az Önök által megálmodott műsorpolitikával? Szívesen látnék erről készült közvélemény kutatást.

Néhány vigasztaló mondatom talán enyhíteni fogja aggodalmukat, hogy az ifjúság netán gyermekszínházi produkciók nélkül maradna:
-  Az 1960-as évek óta olyan közművelődési intézményhálózat épült ki országszerte és a fővárosban is, hogy igen sok, könnyen elérhető, befogadó színházként is üzemelő művelődési ház áll a gyerekek és az ifjúság rendelkezésére. Budapesten kb. 50, színházi előadásokat is programjai között tartó színház és művelődési ház, művelődési központ van, és kerületenként 2-3 helyen is működnek befogadó intézmények.

  • A Városliget szomszédságában évtizedek óta tart nyilvános gyermekszínházi előadásokat a Stefánia Palota. A parkjában pihentetőbb a séta, mint a feldúlt Városligetben. 2 éve pedig a parkban, szabadban kortárs képzőművészeti kiállítás is látható. Kulturált étteremmel, cukrászdával, gyermek foglalkozásokkal várják a nagyérdemű apróságokat.
  • A Hermina úti Lipták villa színvonalas Családi Vasárnapok nevű programja, és színházi előadásai az ünnepekhez kötődve, a gyermeki igényekhez igazítva alakítja műsorát! (Húsvét, Mikulás, Karácsony, iskolai szünetek)
    Ezen programok jelentős része ingyenes vagy igen alacsony belépődíja miatt a társadalom legszegényebbjeinek is lehetővé teszi a kulturált szórakozást, kikapcsolódást, feltöltődést.
  • Nyáron, amikor Önök Fesztiválokat akarnak tartani, minden város és falu, a fővárosban pedig minden kerület is rendez Szomszédünnepeket, Fesztiválokat, Falunapokat. Gondoljanak csak Óbuda színvonalas, gazdag téli nyári kínálatára! Nem biztos, hogy a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjára kell tenni újabbakat.
  • Az Erkel Színházhoz és a
    Nemzeti Színházhoz
    is hatalmas szabad terek tartoznak, szinte kínálják magukat.
  • A Planetárium és a Népliget felújítása minden álmunkat túlteljesítené (A Népliget „felújítása számunkra NEM a stadion koncentrációt jelenti!)
  1. Tudják, hogy innen kb. 500 méterre a Magyar Zene Házának is lesz szabadtéri színpada? A kakofónia emberre, énekes madárra egyaránt nagyon rossz hatással van!
  2. Nem Budapesten van színház-hiány, hanem az ország kulturálisan leszakadó régióiban
    Az ország 93 ezer négyzetkilométerének harmada tartozik ebbe a körbe. Ahonnan városlátogatásra sem tudnak Budapestre utazni, nemhogy egyetlen előadásra. A kistelepülések művelődési házainak sem mindenütt van arra pénzük, hogy meghívjanak neves színészeket, minőségi előadásokat, vagy beszerezzenek technikai felszerelést egy-egy előadás megtartásához, vagy legalább a megyeszékhelyre eljussanak.

Szeressék és aggódjanak ezekért a régiókért! Nem kell vidéket a fővárossal összeugrasztani, nem kell egy helyre, a fővárosba és annak Városligetébe építeni a sokadik művelődési intézményt! A leszakadó régiók kultúrájára, és nem a Városligeti betonra kellene ennyi pénzt költeni. Mennyi is az annyi?

Az első tervek ára volt  130,5 millió

A kész terv után derült ki, hogy bocsánat, de ez így ma már nem felel meg a színházzal szemben támasztott minimum követelményeknek sem. Így erre a „váratlan kiadásra” jött 36,0 millió forint. 166,5 milliónál tartunk!
A kivitelezés, 2018-as áron 5 milliárd forint lett volna. Azóta biztosan drágult organikusan legalább 10re (ahogyan a többi épület ára is duplázódik)
A környék forgalom technikai átszervezése + 5 milliárd, de akárhogyan szervezik át, a sarok a főváros legszörnyűbb kereszteződésének rangjára emelkedik. A mélygarázs lehajtójának és felhajtójának, szellőző kürtőjének megbetegítő hatásával.
A közműfektetéseket nem számolva is azt hiszem, hogy a színházi szakma tartalomfejlesztésre tudná költeni ezt az összeget, ha nem betonban öntenénk a mocsárba.
Levelükből arra következtetek, hogy néhány tényről, jogi helyzetről elfelejtették Önöket tájékoztatni!
- Tudják, hogy már a mélygarázs építési engedélyét is megsemmisítette a Fővárosi törvényszék, mert mi, itt lakók nem élhettünk állampolgári jogainkkal! Süket fülekre találtak az aggodalmaink. Ez ellentétes az alaptörvénnyel! Mi élünk itt, és nézzük imádott Városligetünk megsemmisítését, viseljük az építkezés és rombolás hatásait 5 éve! Ha nem hallgatnak meg minket, az alaptörvénysértő, de embertelen is! Eközben a távol élőket, az adott témában teljesen tájékozatlan tömegeket támogató levelek írására sarkalják.
Tudták, hogy nem lesz elegendő parkoló?
Tudták, hogy a felszín alatti talajvíz a tervezett színház alatt 5 méterre húzódik? Az épület az áramló víz útjában állva a szomszédos házakba betörhet a talajvíz? Ahova nem jutel az eddigi vízmennyiség, ott kiszáradnak a fák, megrepedezhetnek a házfalak.
Tudták, hogy 2016. óta akkora zajterhelésben élünk, ami messze meghaladja az egészségügyi határértéket?
Tudták, hogy nem készült valós, minden épületet és környezeti tényezőt bemutató hatástanulmány, mielőtt belekezdtek a nagy beépítésbe? Tehát politikai alapon döntött a kormány a Városliget megsemmisítéséről, annak ismerete nélkül, hogy pontosan milyen hatással is lesznek az épületek és a park hiánya a város lakóinak életére?
Tudják, hogy a világörökség védőzónáját építik szét mindenféle ide nem illő hatalmas épülettel, amelyeket még túlzással sem lehet múzeumnak nevezni?

Tudják, hogy a Városligeti Építési Szabályzat szerint nem lenne szabad ide színházat építeni?
Hogy miért nincs Önöknek friss információjuk a területről? Hát azért, hogy ne tudják. Csak tudatlanul ír az ember támogató levelet egy ilyen beruházás megvalósításáért! Nem ezt látták az óriásplakátokon?! Nem. De ha nem tudunk valamiről, az sem mentesít az illető dolog következményeinek bekövetkezése alól!

Történelmi és nemzeti köntösbe bújtatott hamis tervekből gondolják, hogy a színházi szakmának ez jó lesz? Nem lenne jó, az Önök szempontjai szerinti színháznak sem!
Politikai szempont volt tehát az elbontása is, de az „újra felépítünk egy egészen mást” gondolkodás is sokkal inkább politikai, önreprezentációs igény a kormány részéről, mint a Vágó fivérek munkássága iránti tisztelet.
Környezetvédő vagyok. Alapelvünk a MEGELŐZÉS! Itt pedig annyi a megelőzhető kár, mint égen a csillag! Nem az Önök hibája, ha nem tudnak a fentiekről. Minden bűnök között az egyik legsúlyosabbnak tartom, ha valaki, vagy valakik a híveiket csapják be, vezetik félre, hajtogatják kezével a csalánt. És én, íme politizálok= foglalkozom a városom ügyeivel!
Kérem, hogy Önök is foglalkozzanak vele. Ki- ki a saját városával, és együtt az országgal. Felelősen. Nem csak színházi emberként! Törvénytisztelően, és a szakmák iránti alázattal.

Vannak együtt megoldható kérések, és van, amit a helyben lakók jobban tudnak, mint a távoliak. Ez az önkormányzatiság elve. És a főváros a VÉSZ 20 módosítással a mi érdekünket képviseli!

Mi itt élünk a közelben. Nem tudunk hazamenni a fesztiváljaik után, de alatta se tudunk aludni.
Isten óvja meg Budapestet a Városligeti Színháztól!
Őszintén remélem, hogy az így felszabaduló forrásokat a színházi szakmán belül valóban nagyon szükséges fejlesztésekre tudják használni.                                                                            

Számítunk a megértésükre! Készséggel állok rendelkezésükre egy helyszíni szemlére, és igény szerint bemutatom a mondanivalómat alátámasztó dokumentumokat is.

Budapest, Városliget, 2020. 08.20.                         

      Tisztelettel: Garay Klára,

a Városliget barátja

A Dózsa mélygarázs lejárata és a szinház között lenne a hulladék tároló.
img_1216.JPGAz Ajtósi Dürer sori házak lakói ingyenes szinházi élményben részesülnek! + szellőzők szaga :-(

 

img_1217.JPG

A mélygarázs

img_1920.JPGA mélygarázs szellőző kürtője és szeméttárolója kiváló környezet egy XXI. századi szinháznak, amely külsőségeiben az 1906-os színházat majmolja.

img_1924.JPG

Ugye milyen jól mutat a Szinház mögé épített panellház?

az_uj_varosligeti_szinhaz_3.jpg

a toldalék nélkül se volt kicsi az épület...de nem is rejtettek el a háta mögött egy szabadtéri színpadot....gólyalábazáshoz.

 

varosligeti_szinhaz_1906.jpg

 

A "tájépítészek" és az amerikai vasfa tanításai

avagy Ki minek nem mestere, kontára az annak...

2020. augusztus 25. - Garay Klára

Egyszer régen, amikor még fákat ültetett az EMBER, amikor még a világra nyitottan a maga Városligetébe Amerikai vasfákat is ültetett, örömét lelte a KERTÉSZ abban, ha idegen tájak növényeit ápolhatja és megmutathatja a nagy közönségnek.
De az idők változnak, a zemberek is.
Alig 70-80 évvel azután, hogy az EMBER elültette a vasfákat a Ligetbe, jöttek a zemberek. Hátukon kertész, felirattal, zsebükben (feltehetően libán vett) diplomával, és eldöntötték, hogy az ingatlan biznisz hasítását fogják elősegíteni. Ebbéli törekvésükben akadályozta őket rengeteg fa, melyek voltak bátrak túlélni a Liget sok éves gondozatlanságát.
Most azonban a többi áldozatra nem figyelve, fókuszáljunk az amerikai vasfára (Gymnocladus dioicus) Látványában szép, magasra törő, hatalmas összetett levéllel bíró, hatalmas hüvely terméseket hozó csinos fa. Ha közelről megnézed, nagyon érdes, szinte léc vastagságú repedések vannak a kérgén. Ősei földjén a neve ezért aligátorfa. Olyan mintázatú, mint az aligátor hátpáncélja.
Nevét onnan kapta, hogy az ipari forradalom idején még gépek forgó alkatrészéül is használták. Olyan kemény és rugalmas.
A NER zembert ez a líra nem hatja meg, nem azért kertész, hogy ilyen butaságokkal töltse a drága idejét. Ha az ingatlanbiznisz rózsakertet kíván, hát kivág belőlük kettőt.
És a 20 méteres fát besorozza a földből kitépendő cserjék sorába.
Ha a magyar zenének áll útjába, akkor is.
Most éppen kettő került az útjába az ingatlanbiznisz prominenseinek és a NER-embernek, mert más sport NER-emberek futni is csak ott tudnak, ahol egykor fák, sőt amerikai vasfák álltak. Acélosítja a vádlijukat!
Ki is mérték pontosan, hogy a fa törzsétől 70 cm-re feltépik a talajt, gyökerestől, géppel ( az a tuti). (Kötelező lenne neki 160 cm helyet hagyni?! Kit érdekel!?)
Természetesen a hitvány (és már nem is létező) cserjéket százával, ezrével tépik ki a talajból, ezzel felszakítva az összefonódott fa gyökereket is.
És innen jön egy másik felvonás a zember és a vasfa viszonyában.
A Látó ember látja, hogy a felszakított gyökerek helyén egy hét múlva már vasfa csemeték hajtanak ki. ( Hatalmas, kétszeresen összetett leveléről pici korában is jól felismerhető)
Biztos vagyok benne, hogy ez a NER kertészt és a NER tájépítészt nem hatja meg, kitépi azt is.
Régi barátaink emlékeznek még a 2016. március 17-én elsőként kivágott vasfára a Kertem helyén. Amikor őt kivágták, azonnal nőtt a gyökeréből egy egész vasfa erdő! Szinte minden arasznyi gyökér darabka elkezdett hajtani, mert életösztöne és vas akarata van.
Most a zeneháza légieskedik a helyén... de a NER-kertész nem tanulta meg a leckét.
Abból sem, hogy ahol most éppen öntözőrendszert fejleszt, ott is van pár száz vasfa csemete. Kicsire nem adunk, nagy meg nem számít!
De nicsak! Van a Millenniumi rózsakert felé vezető úton egy fekete fenyő. Annak a gyökerére is ránőtt egy elágazó törzsű vasfa. Ne hidd, hogy leszedték róla? Mert ott viszont tényleg semmi keresni valója. De ez a NER kertészek bikaviadala: versenyeztessük a fákat egymással. (Máshol is van ilyen verseny! Ezért ültetik egyik fát a másik alá, hogy kiderüljön: melyik bírja tovább.)
Velük szemben viszont egy újabb vasfára nőtt rá egy cserje. Azt se szedik le onnan. Hiszen ha a madár odapottyantotta azt a termét, hát maradjon is ott.
(Miért is ne, hiszen ha megkérdezed, hogy a gyomfát miért nem szedi ki, azt válaszolja, hogy azért, mert jönnek a hülye zöldek és tiltakoznak. Be szoktam ismerni, hogy hülye vagyok, de ez korántsem az indokolatlan gyomfavédelemben szokott testet ölteni. Nem is szokták érteni)
Mennyi tanulsága lehetne ennek a mesének? Rengeteg.
Ha van olyan szerencsés flótás, aki megnyer egy pályázatot a világ első tervezett közparkjának szétdúlására, akár úgy is készíthetne futókör és sportpálya terveket, hogy előveszi a fakatasztert, és kikerüli a legnagyobb, legértékesebb parkfákat. Csak úgy, jófejségből.Vagy csak úgy, szakmai tisztességből! Vagy csak úgy, tiltakozásul, ha már a megélhetési kényszer ráviszi, hogy sutba dobja a tudását . (Persze feltételezve, hogy volt neki olyanja valaha).
Így viszont a szegény városlakók a kivitelezőt utálják a rombolásért, míg ő....nem tudom mit csinál a sok pénzével.
Másik tanulság lehetne, hogy nagy felelősséget vállal az magára, aki idegen honos fákat telepít.
Ők ugyanis akár évszázadig is békésen eléldegélnek anélkül, hogy kivadulnának.
Ám egyszer csak besokallnak. És lám! Az az amerikai vasfa, aminek a magja is vas, és a magból magától nem is tud kikelni, csak ha megtörjük azt a magot., nos az a vasfa erdőt növeszt a saját megsebzett gyökereiből.
Így megszázszorozza önmagát. A ember ezt már úgy nevezi, hogy kivadult.

Már amelyik ember a szót és a fát is ismeri. Szerencsére azonban ilyen NER ember nem létezik, vagy ha igen, azt nem engedik pályázaton nyerni.
Ha hajnalban felhívásokat ragasztottam a fákra, hátha a NER ember is ember, és mint ilyen tanulékony?
Vagy marad holtig tanulatlan, mint az a pap, aki nem tudta, hogy holtig kellene tanulnia.
Van még néhány vasfa a Ligetben, így újabb mesékre számíthattok, hacsak a Garten Parkpusztító Kft tájépítészei nem ülnek be újra egy virtuális iskolapadba.


amerikai_vasfa_kivagasa_1.JPG2016 március 17-én a főkert szeleteli a legnagyobb amerikai vasfát a KERTEM területén

img_4049.JPG

Ma reggeli távoktatásos tananyag a Zichy Mihály úton.

img_4059.JPG

img_4060.JPG

img_4054.JPG

img_4062.JPG
 

 

 

VÉSZ 2020 Módosításhoz

Állítsátok meg az Ingatlanfejlesztőt!

Budapest Főváros Önkormányzata Városépítési Főosztály
 részére

 VÉSZ 20
módosításáról szóló lakossági fórumhoz

                                                                                                                      Garay Klára

a Városliget barátai facebook közösség 8 000 tagjának képviseletében

 

  1. A VÉSZ 2020. módosító javaslatokat, üdvözöljük, támogatjuk. Minél előbbi napirendre vétele és elfogadása élet halál kérdése!
    A Fővárosi Közgyűlés figyelmét felhívjuk arra, hogy a Főváros számos pontján történnek a városligetihez hasonló visszaélések, érdemes tanulni ebből az esetből.
    Javasoljuk, hogy folytatódjanak az egyeztetések, megbeszélések a szakmai és a civil szervezetekkel is.

A VÉSZ 2020 módosító javaslat tökéletesítéséhez ajánljuk, hogy a

  • Város Igazgatóság Főosztály ajánlását teljes egészében építsék be a jóváhagyandó munkarészbe. (Tekintsék úgy, mintha mi is ajánlottuk volna. Köszönjük.)
  1. További megszüntetésre javasolt építési területek.
  2. A Városliget öntözésfejlesztése és a Városligeti tó rehabilitációja című projekt elem a nevével ellentétes tartalmakat hordoz, ezért a megvalósítását nem támogatjuk. Azt a Liget projekt legpusztítóbb elemének tartjuk. (1 sz. melléklet)
  3. a Hermina út Ajtósi Dürer sor kereszteződésébe tervezett WC megépítése szükségtelen. 200 méterre már van egy új! Jó helyen.
  • Az előterjesztés célja a Városliget közparkként történő megújítása. Azonban 2-es és 9-es paragrafus teljesülése (a fák védelme) jelen körülmények között lehetetlen.
    A fák pusztításának fő oka nem a kivitelező, hanem az Ingatlanfejlesztő felelőtlen vagyonkezelői jog-gyakorlása.
    Az Ingatlanfejlesztő Zrt nem csak vagyonkezelő, hanem az új ingatlanok építtetője is. Kötelessége gondoskodni az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról. Így a Természetvédelmi-, az Építési-, az Örökségvédelmi- törvények, a 346/2008. XII. 30 kormányrendelet betartásáról, és az építési területeken a fák védelmét szolgáló MSZ12042.2019 szabvány KÖTELEZŐ betartásáról is.
    Ha ezt nem teszi, nem a Fővárosi Önkormányzat érdekeit védve jár el, hanem veszélyezteti tulajdonosi jogainak gyakorlását, akadályozza felelős gazdálkodását, megsérti ezzel a Városliget tv rendelkezéseit. A Vagyonkezelő a Magyar Állam nevében eljárva SEM támogathat a fővároséval és a hatályos magyar jogszabályokkal ellentétes tevékenységeket. Vagyonkezelőként számára a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók, azokat a fővárosnak kell kikényszerítenie, ha magától nem teszi.
    Szükségesnek tartjuk
    1. A fentieket Vagyonkezelési szerződésben rögzíteni, melyek nem megfelelő teljesítése esetén a szerződés egyoldalúan felmondható!!
    2. A Vagyonkezelő MINDEN építésre, felújításra, közműfektetésre, területhasználatra kötött szerződését felül kell vizsgálni. MOST! Nem akkor, amikor már úgy jártunk, mint a Biodómmal! Mert a 24. órában vagyunk!
    3. Szükséges felülvizsgálni az építkezéseken dolgozó cégek szerződés szerinti teljesítését is. Mit tartalmaztak a szerződések? Mi teljesült? Mely hibákra derült fény? Mikor fogják orvosolni?

Köztük a FŐKERTTEL kötött szerződést is. Mi úgy látjuk, hogy az építőipar által okozott károk enyhítésének érdekében komolyan háttérbe szorul a Városliget maradék zöldjének gondozása.

  1. Kiemelt figyelemmel a Műjégpálya hűtőkapacitásának növelésére a Néprajzi Pláza és a Zene Háza fűtési- hűtési igényének kiszolgálására és záportározók építésére létrejött szerződésre, mely a FŐTÁV és a Budapest Sportszolgáltató Központ között jött létre. (Ennek különös pikantériája, hogy a Sportszolgáltató a Műjégpályát jelenti, melyre NEM terjed ki a Vagyonkezelő vagyonkezelési joga!)
  2. MINDEN megkezdett, folyamatban lévő épület, felújítás esetén is!!!
  1. Tisztában vagyunk vele, hogy a hatóságok kormányhivatallá degradálása nem tartozik a főváros hatáskörébe, mégis lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a kiemelt beruházások gyorsítása érdekében ne adhassák ki tömegével az „Előzetes környezeti hatásvizsgálat nem szükséges”. .. határozatot! Dózsa mélygarázs, Hermina garázs, Biodom, multifunkciós kézilabda csarnok, stb. mind, mind törvénysértő! Ahogyan itt a Városligeti tó rekonstrukciójára sem illik a határozat! Hatása nem csak „jelentős”, hanem brutális! Egy Ammóniás gépház kapacitás növeléséről beszélünk! A tó vize alatt nyáron is ott keringő veszélyes anyagokról! Ha ez nem érdemel egy EVD-t akkor a Paksi Atomerőmű sem!

 

  1. A Felhatalmazási törvényben több drámai paragrafus szolgálja a
    - Városliget területének további darabolását, A Lovarda a Cirkuszhoz kerül?! Hogyan? Megveszi a kormány…a nem forgalomképes ingatlan egy darabját? Tényleg?
    - az új létesítmények kereskedelmi egységekké átminősítését (múzeumról, restaurátor központról) Talán inkább döntse el a Főváros, hogy mit akar kezdeni a Világörökség panorámáját tönkretevő épülettel? a zeneházzal? a Biodómmal?
    - a sétányok megnyitását a gépjármű forgalom előtt. (Olof Palme? Városligeti körút? mint kocsmákat kiszolgáló gépkocsis sétány?)
    - Értelmezni kell a Világörökség területén megvalósuló kiemelt beruházásokról szóló passzust (Vajon el kell-e bontani a Műjégpálya épületét, hogy a gépház hűtőkapacitását megháromszorozzák? és a fővárosnak kell elbontania?).
    Nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

 

  1. Javaslom, hogy számolják újra mind a Városliget területét, mind a várható zöld felület. Ahhoz képest növekedés várható, mintha megépülne a 3 brutális épület. De hatalmas csökkenés és kártétel várható a Városligeti tó „rekonstrukciója” után. Pláne nincs rá esély, hogy elérjük a 2013-as állapotot! (2. sz. melléklet)

 

  • Ha a főváros vezetése komolyan gondolja, hogy a Városliget védelmében megalapozott, érvekkel alátámasztott döntéseket kíván hozni, mellőzze mindazon Megalapozott munkarész, Alátámasztó munkarész, SKV készítők és „szakértők” foglakoztatását, akik a jelen áldatlan állapot létrejöttében tevékenyen részt vettek. Akik 2014-től a Városliget, és a főváros lakosságának érdeke ellenében dolgoztak. Jelen dolgozatuk is a városvezetés éberségének elaltatását, a lakosság megtévesztését szolgálják. Említést sem téve a súlyos gondokról, törvénysértésekről, de erősen túlhangsúlyozva a reménybeli előnyöket.
    Szót sem ejtettek az Ingatlanfejlesztő által elveszített perekről, a törvénytelenségekről, a több száz lakossági és civil bejelentésről az „örvendetesen haladó” „többszörösen díjnyertes” projektek törvénysértéseiről. A megszüntetett hatóságokról, hogy tanú se maradjon. Mindezek majd a Használatbavételi engedély kiadásakor fognak kiderülni? Vagy akkor sem? Mert nem veszünk róla tudomást?

. Valóban nincs más megoldás, csak a Városliget történelmi határát megszüntetve a Dózsa György utat kiszélesíteni? A fojtogató szmogba sétányt kialakítani? Hol a Népegészségügy?! Városkép védelem? Hagyomány tisztelet? (102 japánakác élőhelye)

 

  1. Milyen jogcímen és milyen fizetési feltételek mellett igényel a Vagyonkezelő önmaga számára parkoló férőhelyeket bármelyik parkolóházban vagy mélygarázsban? Köteles erről a főváros gondoskodni, azért, hogy a Vagyonkezelő ellene dolgozzon? És ezt kényelemben tegye? Ha boldogan járultak hozzá, hogy a kötelező parkoló kapacitás kialakítása elmaradjon, oldja meg! (Lásd Rousseau)

 

  1. Örkény István tollára kívánkozik: A Városligetben, mint közparkban semmi mást nem lenne szabad építeni, csak a közparki funkciók ellátását szolgáló építményt! A Vagyonkezelő ezt az egyetlen feladatot sem bírja teljesíteni, csak a saját parkolóiért aggódik!
    Tiltakozunk az ellen, hogy a málló, a Felvonulási tér elszállításától a leszakadás határán álló felüljáró alá üldözzék a kertészeket gépeikkel, uzsonnázó helyükkel, öltözőjükkel együtt. Radó Dezső forog a sírjában!

Mivel két, nem eléggé közismert hátterű területet is érintettünk, ezért azokat a mellékletben fejtjük ki bővebben.

Munkamódszernek javaslom:
MINDEN eddigi döntést, épületet, beruház elemet megkérdőjelezni!
Alternatívákat kell kidolgozni a továbbépítésre, vagy visszabontásra, épület energetikai megoldásokra, hasznosításra. Biztosak vagyunk benne, hogy egy elhagyott temetőre való csontváz fog kiesni a szekrényből. Csapdába csalták a Fővárost.sz melléklet

  1. A „Városliget öntözés fejlesztése és a Városligeti tó rekonstrukciója” fedőnevű „projekt elem” által igénybe venni tervezett terület térképén jól látható, hogy a munkálatok az
    Állatkerti körúttól a Dózsa Ajtósi sarokig terjednek. Döntsék el maguk, hogy ez jelentősen átszabja a Városliget képét? És vajon van e jelentős hatással a fákra, a parklátogatókra, a klimára, a közlekedésre??

    img_9965_1.JPG
    A Városligeti színházhoz és a Dózsa mélygarázshoz szükséges kutak és vezetékek már a Sportpálya és a játszótér építésének palánkja mögött a talajba kerültek!

A Városliget öntözésfejlesztés és a Városligeti tó rehabilitációja kísérteties hasonlóságot mutat a BIODOM építésével. Az Ingatlanfejlesztő ugyanazt a JÁTSZMÁT játsza mint pár éve az Állatkert igazgatója, a Vidámpark einstandjától a teljes csődig.
Egyre nagyobbat álmodott, a főváros minden módosítási JAVASLATÁT ELFOGADTA.  Most itt maradt a megoldatlan gond: fejezze be a főváros a túlméretezett épületet, rendezze be. Ha kész, az állami tulajdonná válik automatikusan. A főváros finanszírozza, az állami tulajdon felépülését, melynek hasznai az államhoz és a vendéglők üzemeltetőihez vándorolnak, melyeket esze ágában sem lesz visszaosztani a fővárosnak. Nem azért vette el..
A Biodomhoz sem készült előzetes hatástanulmány, ott sem tudták értelmezni a felhagyást, a fenntarthatóságról azt hitték, hogy azonos az üzemeltetéssel, de annak költségeivel sem számolta, kivágták, vagy tönkrezúzták az összes védett fát, széthordták elbontották a Műemlékeket.
Nem véletlenül írok erről ilyen hosszan.
Ha egyfajta gondolkodásmód egyszer már csődhöz vezetett, miből gondoljuk, hogy ugyanannak a hozzáállásnak majd más vége lesz?

  • Ha a Vészben azt olvassák, hogy kell egy kutyafuttató, sportpálya és játszótér, akkor mindegyikből kettő épül. Egy kicsi és egy nagy. Bármi áron. Pénzben fa-életben semmi nem drága. Kapkodva, az egymás utáni, és párhuzamos építkezések egymás munkáját teszik tönkre...
  • Hatásvizsgálat nélkül…hiszen oly jelentéktelen dologról van szó!
  • A VÉSZ-ben az szerepel, hogy meg kell oldani a Városliget öntözését, és a Széchenyi sziget körbe csónakázhatóságát. Hol olvasható ki ebből, ebből, hogy azt a 1835-ös tó terület (illúziójának) visszaállításával, a Páva sziget újra létrehozásával, vízesésekkel, beton csatornával, a Városligeti új épületek hűtéséve kell megoldania?
  • Egyeztetett erről a fővárossal a Vagyonkezelő?
  • Igénybe veszi az általa nem vagyon - kezelhető BGYH hidegvizes területeit, cserébe nem hallgatja meg a szakvéleményét? Kinek a jóváhagyásával?
  • Szintén igénybe veszi, a szintén nem hozzá tartozó Műjégpályát (kétszeresen is) Meddig nem lesz használható a Műjégpálya amíg tart az építkezés?

Visszaállítja az 1835-ös állapotot? Dehogy! Azt már nem is lehet. De lehet illúziót kergetni!

Tanulságos szám bűvészkedés az SKV ban:

  1. igénybe vehető terület 6,55 hektár ez 65.500 négyzetméter.
    Ez a szám nyilvánvalóan hamis, csak össze kell szedni a jól elrejtett információkat.
    - hiszen a Városligeti tó felületének növelése történik 60 ezer nm-ről 65 ezerre.
  2. A munkavégzéshez tényleges igénybe vehető terület pár bekezdéssel alább újabb 70 ezer m2 helyfoglalást valószínűsít.
    „A tó rekonstrukciós munkái a kizárólagosan a tó közvetlen környezetére hatnak ki.
    Ez kb. 7 ha területet érint a Hősök tere, az Állatkerti krt., a Széchenyi Gyógyfürdő, a Városligeti Krt., a Paál László út, a Georg Washington sétány és az Olof Palme sétány által határolt területen.”
  3. - Ja, hogy úgy tetszettek érteni, hogy a
    Városligeti tó Pávásítása 65 55m2+  egyéb építési területek 70 000 m2 = 135 500 m2!!!!!!!!!!!!!!!
  4. - Ezzel nincs vége, mert
    „A szomszédos Nagyréten is lesz vízbevezetés a felszín alá,
    11 db 12,5 m talpmélységű nyelető kúttal,
    elszikkasztandó napi vízmennyiség 2698 m3, míg a téliben 3652 m3. Az öntözőrendszer és egyéb hozzá tartozó vonalas vízvezeték- és csatornaépítési munkák, valamit ehhez a munkarészhez tartozó kisméretű műtárgyak (kutak, tárolómedencék, gépészeti aknák stb.)… a Városliget egészére kiterjedő vonalas létesítmények. Ezek építése a területen elszórtan jelentkező építési kivitelezési feladatokat jelent.”
    Már nem is számoljuk a hektárokat, négyzetmétereket, nemes egyszerűséggel bevalljuk, hogy az egész Városligetet fogjuk még egyszer feldúlni?
  5. A Városliget barátai tudják, hiszen napnál világosabb volt a Sportpályához és a világraszóló játszótérhez nem tartoznak ezek a víznyelő és víznyerő kutak! Számtalan fa, cserje esett áldozatul. A játszótér helyett nem igényelt itt senki kalandparkot! Drága fedő akció volt. És a korábbi hírekkel ellentétben nem a környék iskoláinak épül, hanem a jól fizető sportszervezeteknek. Ügyes.
    A vezetékek átlósan keresztül kasul haladnak a Ligeten!!!
  6. Mitől lesz „természet közeli” a régi/új tó partja?!
    • A beton medrű összekötő csatornától, melynek szélessége 9 méter, hossza 688 méter?
    • A Műjégpálya védelmét szolgáló mobil gáttól, melynek hossza 389 m, magassága 70 cm alépítmény + 70 cm betétgerendák. És évente csak tavasszal és ősszel kell felépíteni és elbontani. Közte meg majd ellesz valahol a mobilgát rengeteg beton eleme?
    • kell Vízforgató és vízkivételi kombinált műtárgy?
    • Központi tározó és víztisztító műtárgyak is épülnek? ( ez is készen van a Zichy Mihály úton.)
      Szikkasztó mezők, drének és 11 db szikkasztó kút tünteti el a fölösleges vízet..ha lesz.
    • Vízbevezetési és vízkivezetési helyek szolgálják a levegőzést a víz áramlását (5-5 db)
    • 8 db vízlépcső
    • halágyak is lesznek, mert kell a szaporulat.
      De mindezeknek nincs jelentős környezeti hatása. Annyira nincs, hogy azt vizsgálni sem kell!

  Remélem, van, aki még mindig olvassa!

  1. „Világörökségi helyszínek érintettsége: A vizsgált fejlesztés világörökségi terület puffer zónáját érinti.  Összességében kedvezőtlen változás, hogy a Világörökség védőövezetében a funkciósűrűsödés miatt a terület jelenleginél is fokozottabb igénybevétele várható a kivitelezést követően, az üzemelés időszakában is.”
  2. „A tervezett átalakítások, építkezések földmunkával járó építési szakaszai a terület régészeti történeti rétegeit megsemmisítik, ezért megelőző régészeti feltárást szükséges végezni.”
    1. De összegzésként kijelenti, hogy nem szükséges előzetes hatástanulmányt készíteni! Mindenkinek elment a józan esze?????????????

Na akkor most tessék ezt összevetni azzal, hogy a
- 3 építési hely megszüntetése után felszabadul 18 ezer m2 zöldíthető felület.
- A Városligeti Niagara építése pedig az eddig érintetlen, egybefüggő, óriási platánokkal, mocsárciprusokkal stb. gazdagon zöldellő területen építési területet csinálunk 135 500m2-en?????????
- meghosszabbítva a Dózsa György útig????
Kár, hogy nem Bicskéig!

NEM nyugodhatunk bele tehát abba, hogy „ami már épül, azt fejezzék be! NEM!
Azonnali teljes vizsgálatra van szükség: mit művelt és mit művel a Vagyonkezelő a Városligetben? A maga és a magyar állam megbízásából és hasznára, a főváros lakossága elől eltitkolva, a Városliget teljes elpusztítása árán?
Azonnal függesszék fel, vegyék ki ezt a projektelemet, valóban oldják meg a Városliget öntözését, és élesszék fel a Városligeti tavat!  De ne így!
Ki az, aki szerint ez lenne a Városligeti tó és a városlakók érdeke?
Ki az, aki szerint ezután még mindig nő a zöld felület!?
Ki az, aki azt hiszi, hogy a Városliget, mint közpark „megmenthető”, ha szépen kérjük? Vagy ha a kivágásukra előbb ökológiai kockázat elemzést készíttetünk egy „szakértővel”?

 Látható, hogy a „városligeti tó rekonstrukciója az Állatkerti körúttól az Ajtósi Dózsa sarokig fog tarolni! A Városligeti park nevű csinálmány egyharmada! Hatásvizsgálat nélkül. Ha hagyjuk!

 

 

  1. sz melléklet
    Javaslom „alátámasztó munkarész” kiegészítéseként végigmenni az alábbi logikai útvonalon! Hogyan igyekszik az Ingatlanfejlesztő és „szakértői” hogy megkímélje a zöld felületet?
  1. „K-ÁN-2 jelű építési övezet - legkisebb zöldfelületi mértéke    25% (OTÉK által előírt legkisebb zöldfelület 40%)” Ez a Pannon park- Biodom telekrész.
    Magyarról magyarra fordítva: Meg kellett volna hagyni a volt Vidámpark gyönyörű parkját és egy egészen kicsi, 1 buborékos Biodomot építeni (2012es terv!!!!) Ha egyáltalán.
    Jelenleg ugyanis a 40% zöld felület helyett úgy lesz 25% a zöld borítottság, hogy abban benne van a BIODÓM teljes területe, az üvegházban lévő fákat és fokföldi ibolyákat is beleszámítva!

40%-20% = 5% lesz a szabadföldben, szabadtéren érzékelhető „zöld felület”
De nem csak megszűnt a korábbi védett hatalmas fák klimatizáló hatása, hanem kaptunk helyette egy fenntarthatatlan, fény, levegő, zaj szennyező otromba monstrumot.

  1. Nézzük a Vi- sz jelű építési terület zöld felületeit. A Vi-Sz jelű építési övezet közösségi szórakoztató rendeltetési egység és az azt kiszolgáló fenntartási létesítmények, irodák elhelyezésére szolgál.  5% zöld felület a kötelező 15% helyett?? Az OTÉK-tól való BDH/010/00100-3/2014. számú eltérési engedély alapján?!
    Valahova, valamiért ELŐÍRT az OTÉK valamekkora Kötelező zöld felületi mutatót!
    10% engedmény egy igen jelentős területre vonatkozóan! Miért fogadjuk el ezt?

És a zöld tetőkre majd nem lesz pénz, és akkor nem lesz 5% sem? Ugyanis az elkészült WC tetejét nem látom zöldellni. De a WC-k vajon a szórakoztató vagy a Vendéglátó funkciókhoz sorolódnak e? ki tudja? Üzemelteti a főváros, hogy a vendéglősöknek ezzel se legyen gondja?

  1. A Vi-V jelű építési övezet vendéglátó rendeltetés elhelyezésére szolgál. OTÉK szerint kötelező minimális zöld felület 25%. A korábbi VÉSZ engedélyezte az „eltérést”, így lesz „elegendő” a 15%.
    10% engedmény
    ! Miért fogadjuk el ezt?

    3 területen összesen 50% engedmény! Normális ez?
    Tehát a Városliget beépítéséről szóló törvény kötelezte az Ingatlanfejlesztőt, hogy a 2014. január 31. állapotú zöld felületet biztosítsa, majd a Főváros megalkotta hozzá a VÉSZ-t, hogy ezt ne kelljen teljesítenie. Ügyes! Mondjuk erre pestiesen.
    Jogállamban nem illik az ország hatályos jogszabályaitól eltérni, egyéni gazdasági hasznok reményében…Majd napvitorlákkal pótolni a fákat.

    De nem illik a jogalkotásból mérték utáni szabóságot csinálni!
    2014 óta tiltakozunk az ellen, hogy a Városliget „kiemelt gazdasági övezet legyen”.

Ez eddig csak a jogi helyzet, ami élő, zöld fűre, fára, bokorra lebontva úgy néz ki, hogy
- még 3 épület elhagyásával is csökkenni fog a valódi, nem csak számokkal alátámasztott zöld a Ligetben!
Mennyire számíthatunk a kivágott, átültetéssel kivégzett fák pótlása? Semennyire! Hiszen a gyalázatos közműfektetés után alig marad olyan terület, ahova még fákat lehet ültetni, hogy azok ne legyenek a 2méteres védőtávolságban!

Ha a Cirkuszművészek vagyon- kezelik a Lovardát és egy jókora területet az Állatkert zöldjéből…az mekkora fa-, és műemlék-pusztulással jár majd?
- Ha valóban megépül a Páva sziget, az mekkora zöld felület helyén, árán, hány hatalmas fa pusztulásával fog járni? A zöld felületben lehet, hogy veszteség sem lesz. Papíron.

Valódi szakértő megvizsgálta már, hogy az 1 sz. mellékletben található térkép (kímélő munkavégzés mellett) hány fát pusztít el? És ha még nem is kímélik? Segítségképpen nézzék meg, hogy a Sportpályák és a játszótér kialakítása mivel járt!

IDEJE LENNE igazat, csakis az igazat, a színtiszta igazat mondani, prezentálni!
Valós hatástanulmányokat készíttetni. Van elég emberi értékekben gazdag, tisztességes környezetvédelmi, urbanisztikai, építész és jogi szakértő. Csak meg kell őket kérdezni!

A valós tervekről, a várható hatásokról VALÓBAN tájékoztatni a lakosságot!

Köszönöm mindazoknak, akik segítettek a hozzászólás elkészítésében.
Azoknak, akik idáig elolvasták a beadványt!
Az idő rövidsége miatt nem tudtunk 300 oldallal szolgálni, mint a Megalapozók, Alátámasztók, és stratégia alkotók. Pedig lenne hozzá mondanivalónk. Az is rúgna 300 oldalra.

Segítségünket ajánljuk, ha a Városliget tényleges megmentése a cél!

Sok munka vár Önökre! Nem lehet megúszni, de a cél nemes, és mindannyiunk érdeke.

De a lehetőség, a pillanat történelmi. A tanulságok a főváros/ország számos területén zajló kiemelt kormányzati beruházásokról való gondolkodást is megkönnyítik.

Eredményes munkát kívánok Önöknek és a Városliget megmentésén fáradozóknak!

 

Budapest, 2020. június 2.                            Tisztelettel :

                                                                                              Garay Klára                                                                                                                                                                          A Városliget barátja
                                                                                             

Utcafront avagy az ország presztizse

Nyílt levél Wesselényi Garay Andornak

Az ország presztízse

„Nemzetközi szinten komoly presztízs- veszteség, ha nem épül meg a Néprajzi Múzeum”, mondja Wesselényi-Garay Andor a Klubrádió Utcafront című műsorában.
Az ország roppan bele, ha megépülnek ezek a presztízs beruházások, mondom én Garay Klára, aki a „neves” építész megfogalmazása szerint csak általános alany vagyok, akinek semmi se drága.

„Karrierek mennek tönkre, a politika teszi tönkre azokat, akikkel terveztet, majd meghátrál. Élettörténetekkel nem törődik.” Sajnálatomra ez a mondat nem akkor hagyta el WGA száját, amikor Bán Ferenc építész által tervezett Nemzeti Színházat félbehagyták az Erzsébet téren. Létrehozták az ország legnagyobb gödrét. Bán Ferenc karrierje, irodájának dolgozóinak egzisztenciája, senkit nem érdekelt. Rettentően aggódik viszont amiatt, amit szegény Siklós Mária kapott a Nemzeti Színházért, amit megépítettek (sajnos).

Kár, hogy egy szót sem veszteget Berkeczy Istvánra, aki 2014-ben megnyerte a Városliget építésére kiírt ötletpályázatot. BI karriert, egzisztenciát hátrahagyva visszalépett, mert világosan látta, hogy nem építhető meg ennyi épület a közparki funkció csorbulása nélkül. Aki kételkedni mer, annak az egzisztenciája, jó híre nem tényező WGA számára.
Sajnálatos, hogy WGA szerint az építészeket nem sérti az a tény, hogy a világörökség területének védőzónájába építenek, annak panorámáját és integritását súlyosan sértő gigantikus épületeket. Remélem, nem gondolja, hogy az UNESCO jó hírünket kelti azért, amiért a Liget projekt nevű durva beavatkozást nem az UNESCO -val történt egyeztetés után, hatástanulmány alapján végzik?

Szempillája sem rezdült WGA -nak, amikor az építkezés ellen az Urbanisztikai Társaságtól, a Tájépítők Szövetségétől, a helyi civil szervezetektől a Greenpeace -ig tízezrek tiltakoztak, az elmúlt 8 évben.

WGA biztosan jobban ismeri nálam a világ nagy építkezéseit, ahol bizonyára bevett gyakorlat törvényt hozni arról, hogy a kormány kedvenc beruházásaira ne vonatkozzanak az ország hatályos építési és településfejlesztési jogszabályai.
Budapest büszkén jelentheti ki magáról, hogy neki volt ehhez bátorsága! Egyedüliként Európában a magyar fővárosnak volt olyan karakán közgyűlése, amelyik támogatta a törvénytelen beruházásokat, a túlszámlázásokat, a városkép rombolást, egy 200 éves közpark beépítését. Az ország, a főváros teherbíró képességét messze meghaladó gigaberuházásokat.
WGA büszke lehet arra, hogy a magyar Igazságügyi Minisztérium a valóságnak nem megfelelő önigazoló jelentést küldött az érdeklődő EU Környezetvédelmi Bizottságnak. A mi Igazságügyi Minisztériumunk ugyanis önérzetesen vallotta, hogy a Liget Projekt mindenben megfelel a hazai jogszabályoknak.  Holott nem! de hazudni emberi dolog…nálunk, ahol sokan nem ismerik az erkölcsi halál fogalmát.
A Városligeti Ingatlanfejlesztő ZRT. feltehetően elmulasztotta értesíteni mind az Igazságügyi Minisztériumot, mind a fővárost, mind WGA-t arról, hogy a törvénytelen közigazgatási eljárások, Budapest lakosainak információhoz való hozzáférési jogát súlyos megsértette. Immáron 6 esetben marasztalta el őt a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Az Ingatlanfejlesztőnek kevés volt az, amennyi szabálytalanságra engedélyt kapott! A bíróság az építtetőt és a hatóságokat új eljárás lefolytatására szólította fel. Nemzeti büszkeségtől dagadó kebellel ezt azóta sem teljesítették az illetékesek.

Az ország presztízsének növelése érdekében a Fővárosi Önkormányzat, összejátszva az Ingatlanfejlesztő ZRT. -vel megsértette az Aahusi egyezményben foglaltakat is.

WGA tiszta szívből nevet azon, hogy ma már minden általános alanynak joga van nyilatkozni hidrogeológiai kérdésekben. WGA figyelmét elkerülte, hogy a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság „az általános alanyoknak” adott igazat. Mert nem kell ahhoz egyetemi tanárnak lenni, hogy ezt megértsük: „A 2014-ben és 2017-ben készült hidrogeológiai szakvélemény oly mértékben ellentmond egymásnak, hogy feltétlenül független új eljárásban kell dönteni arról, hogy a Dózsa mélygarázs és a Néprajzi Múzeum felépítése milyen hatással lesz a Városliget alatti vízmozgásokra.”

Ebben az esetben talán a víz szégyellje magát?

Egyetértek abban WGA-val, hogy a Néprajzi Múzeum épülete akár szerethető is lenne, csak máshol épülne fel. Én szeretném akkor is, ha valóban Néprajzi Múzeum lenne, de nem az. Az alagsorban 7000 nm lesz néhány néprajzi témájú kiállítás helyszíne. Az épület 35 ezer nm-éből ennyi szól a néprajzról. A múzeumi funkciók tőle 2 km-re a Vágány utca Szabolcs utca között lesznek. Tehát ez a neki tetsző épület a legjobb indulattal is „vegyes hasznosítású” épület lehet. Kicsit sok lett benne a kereskedelmi- és vendéglátó funkció. A „neves” építész szerint ez egy múzeum! Hol él ez a fószer? És hol szerezte a nevét? Az MMA-ban? Hogyan taníthat és lehet „neves építész” olyan valaki, akinek fogalma sincs a szakmája szabályairól, de a lakosság felelősen gondolkodó részét sértegetni nem rest?
Úttörő szerepet vállalt a magyar kormány abban is, hogy megszüntette az építészek szerzői jogát! WGA-nak valószínű sejtelme sincs arról, hogy van olvasni tudó „általános alany”! Amit elolvas, azt megérti. És bizony felháborodik! Ha a rádióban gyalázzák azon is. Sőt! Igazságát bírósági úton is keresi. A Közigazgatási és Munkaügyi bíróság igazat is ad neki! Nem elég, hogy a kormány nem hajtja végre a bírósági ítéleteket WGA kötelességének érzi csatlakozni hozzá?
Ez lehet olyan mulatságos? Tud róla egyáltalán, hogy mi történik ma Budapesten a kiemelt beruházásokon? Vagy a koszlott, feslett mundér becsületének védelmezése fontosabb, az igazságnál?

A Klubrádióban azonban Rózsa Péter nagyon szeret riportalanyaival együtt kacarászni a Városliget védelmezőin. „Tényleg mit szól ahhoz a világ, hogy mi csak elkezdeni tudunk valamit, majd otthagyjuk félbe szerbe…” Rózsa Pétert sem zavarja, hogy a Városliget összes épülete, és minden kiemelt beruházás előzetes hatásvizsgálat nélkül készül? Hogy az elején a közvélemény elé dobott bekerülési költség csak maszlag, és az épületek 8-10szeres áron készülnek el? Hogy 30%-os készültségnél a Fradi stadiont is és a Dagály Úszó Arénát is el kellett forgatni…olyan sikeresen választották meg a helyét?

”Fő bajunk nékünk az, hogy bármi szépet alkotunk is, annak jó karban való fenntartásáról nem tartjuk kötelességünknek gondoskodni.” Nem ezt nem Soros György mondta, hanem a főváros valaha élt leggondosabb fejlesztője: Podmaniczky Frigyes.
Rózsa Péternek nem baj ez, nem baj, az előkészítetlenség, a fenntarthatatlanság, az örökség-, és természet rombolás. Nem baj, hogy a szakemberek, a civilek és a lakosság tiltakozik a Városliget beépítése ellen, immár 8 éve, de nem találtak meghallgatásra! Egy baj van: ha az épület felénél kezdünk el gondolkodni: kell-e ez nekünk? És mibe fog kerülni?

Ma már a BIODÓMról kiderült, 15 milliárdról 63 milliárdra emelkedő ár. Tudható, hogy nem csak a főváros, hanem a kormány sem tudja/ akarja finanszírozni álmait. WGA eltartott kisujjal fordítja el a fejét azoktól, akik nem akarják megvárni a végkifejletet.
Hány BIODÓM fiaskóra van szükség ahhoz, hogy WGA és Rózsa Péter tudatáig elhatoljon a valóság?

Megépül a Zeneháza, a Néprajzi pláza, a Dózsa mélygarázs, majd a befejezés előtti - 20 milliárdnál eszmél a város, hogy se befejezni, se parkosítani, se fenntartani nem tudja? De már nincs pénz parkolóra sem?
Melyik a nagyobb szégyen?  Beismerni, hogy hibáztunk, és félúton revízió alá vesszük nagyravágyó terveinket? Vagy akkor, ha elismerjük: hatalmasat hibáztunk, és újratervezés szükséges?
Ezt még egy gép is tudja.

WGA- nak és RP-nek semmi nem drága? Ha tükörbe néznek, vajon mit látnak?

...és mi lennénk azok, akiknek semmi se drága?

56-os_emlekmu_dron_18_dec.jpg

betonfal_a_mucsarnok_mogott.jpg

a_vilagorokseg_resze_az_andrassy_ut_es_kornyezete_hosok_tere_1.jpg

muzeum_plaza_karikatura_1.jpg

szottes_muzeum.jpg

szerelem_a_pampafuben_40_c_fokban.jpg

 

süti beállítások módosítása