Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Mentsétek meg az IDŐKAPSZULÁT!

Aki a múltját nem becsüli, a jövőjét nem érdemli. Angol közmondás.

2018. szeptember 18. - Garay Klára

A Városliget "alakulását" (pláne megújulását, zöldítését ) figyelemmel kísérők tanúi lehetnek annak a barbár pusztításnak, melyet az Ingatlanfejlesztő művel, megszabadulva az örökségvédelem, az építési jog, a környezetvédelem, vagy közigazgatás béklyóitól...és minden morális gátlástól.

Újabb mérföldkőhöz érkeztünk.

A PECSA lebontása után ugyanúgy terjeszkedik a palánk, a kerítés, ahogyan a többi építkezésnél. Változatos módszerekkel pusztítják a fákat...ezt lassan megszokjuk, hiszen minek a városba egy ilyen értékes telekre fa, amikor lehet rajta beton is.

haranglab_a_pecsa_elott_2012.jpg

Ma még tudjuk, hogy itt, a Pecsa előtt, a Zichy MIhály út mellett a talaj rejt magában egy műanyag hordót. Időkapszulát. 1987-ből.
Az akkori fiatalok akartak üzenni a 2037-ben, 50 év múlva élő fiataloknak. Bemutatva akkori életüket, mindennapjaikat, szórakozásukat. Ki gondolta azt 30 évvel ezelőtt, hogy ma az lesz a legfőbb törekvés, hogy "a múltat végképp eltöröljük"?
Hogy a Városligetből építési telket csináló, magukról megfeledkezett gátlástalanok meg akarnak majd szabadulni tőlük?
Az időkapszula fölé egy csodálatos harangláb került, amely megmutatta a hordó helyét. A Haranglábat elszállították, és állítólag felújítják. Az alkotók családtagjai gondoskodnak róla.
Így jeltelen maradt. img_8023.JPG

Ma még látható a kis díszalma fa mellett, egy kikopott füves rész, amiből megállapítható: itt állt a harangláb.

img_7018.JPG
Előtte van 2 szögletes oszlop, melyet Ligetvédő barátaink csináltattak, hogy jelöljék a helyet. Mára az eltűnt.

Félő, hogy egyszer csak egy markológép feldobja egy hulladékszállító teherautó tetejére, és volt nincs időkapszula?

Lehetséges!? Megtörténhet?

Bizony lehetséges! Bizony megtörténhet! Ma már minden lehetséges! Meg annak az ellenkezője is.

A mi szégyenünk, hogy nem tudtuk megvédeni a Városligetet, egy maroknyi haszonlesőtől.
A mi szégyenünk lesz, ha az időkapszulát is veszni hagyjuk!

pl. "Illetékes elvtársak" kimozdulnak a komfortzónájukból és gondoskodnak az elhelyezéséről?

Vagy illetéktelenek kiássák?

szót emelnek a megmentésért?

Újságok megírják?

rádió bemondja, hogy "VESZÉLYBEN AZ IDŐKAPSZULA"?
NEM! Drága beépítők! NEM a múlt visszasírásáról van szó, hiába komenistáztok mindenkit, aki menteni próbálja ami menthető!
A történelem majd ítél fölöttetek!
Nekünk egy célunk lehet: megőrizni a múlt kutatói számára az akkori élet lenyomatait.

Egy kedves gesztust, amit unokáik unokáinak szántak!
Egyszerűen nincs hozzá jogunk, hogy megsemmisítsük!
Elhallgassuk!

Ne vegyünk róla tudomást!

SOS! Mentsétek meg lelkeinket!

Mentsétek meg az időkapszulát!

Ha nem kell senkinek, biztosan akad egy gyűjtő, aki hazaviszi! Akinek, fontos, aki megőrzi!
Aki átviszi a túlpartra!

Mert a mindent eltakaró palánk egyre közelebb és közelebb jön!

img_7082.JPG

Tan- és tornaterem a szabadban

Futó ovális és tudományos vizsgálati labor

2018. szeptember 05. - Garay Klára

Még alig halt el a hang, melyből értesülhettünk a természettudományok tanításának megreformálásról, és máris elkészült hozzá az első tanterem.

A Városligetben! Szabadban! Jó levegőn! Sokan – tudatlanságból- nem ismerik fel a benne rejlő oktatási lehetőségeket. Nem csodálom, hiszen ők mindannyian földrajzot, kémiát, fizikát, biológiát tanultak. Nem is érthetik!  Ezért nekik bemutatom milyen csodálatos, szabadtéri, multifunkciós tantermünk lett. Csak tudni kell használni! Érteni a nagy rendező elvet!
Itt minden apróság felfedezésre csábít, kérdéseket vet fel, válaszokat vár és csak lelkes tanár, és kísérletező kedvű ifjúság kell a lehetőség kihasználására.

Itt van az Asztana út! Hónapok óta lezárva a forgalom elől. És életre kelt! Befüvesedett! Meg lehet határozni a fűféle faját, fajtáját és máris van egy tudományos felfedezésünk: Építkezésnek Ellenálló Magyar fű lehetne a neve. Esetleg Persányi Füve?

img_6456.JPG
Még át sem léptük a sport szentélyének pocsolyáját, máris adja magát a kérdés:
- Milyen lejtéssel kell építeni az utat, hogy annak legmélyebb pontja éppen a bejárathoz kerüljön?
- Meg lehet mérni a patakocska sebességét különböző mennyiségű és halmazállapotú csapadék esetén. Tanulmányozni lehet milyen messziről és milyen típusú hordalékot, homokot képes ilyen művészi formába rendezni a bejárathoz. img_6480.JPG
Akár a dűnékre is asszociálhatunk. Ki lehet számítani a kis patak vízhozamát, kisebbek papírhajót úsztathatnak, nagyobbak, nagyobb felhőszakadás esetén, palackpostán üzenhetnek kedvesüknek.

img_6481.JPG

  • A víz viselkedését tanulmányozhatjuk a kitűnő futókör mellett is. (Rekortán…ha jól tudom…ez is lehet fizika tananyag: hogyan oldják meg, hogy ne tegyék tönkre a futók a térdüket, bokájukat, annak ellenére, hogy ilyen értelmetlen sportot választottak J
    De lehet filozófia is: miért futnak az emberek, ahelyett, hogy sétálva élveznék a látványt?) J)

A víz viselkedése nagyon könnyen követhető, hiszen egyszerű, mint a faék! Mindig lefelé folyik! Ha a fű van fölül, a futókör alul, akkor föntről leviszi a homokot a futókörre. Buta dolog, hiszen a vízre fönt, a fűben lenne szükség. De talán a futókörben is jól jön, cipőalváz mosásra. img_6460.JPG
Lehet rá építeni mini vízlépcsőt is. Kis csobogók máshol is vannak. Kedves jelenség a puszta domboldalon.

img_6461.JPG

img_6464.JPG

  • A hepehupás talajban néhol megcsillan a víz. Így keletkeznek a tavak: összegyűlik a víz a mélyedésben!
  • img_6479.JPG
  • img_6466.JPG
  • Itt vannak aztán a fák! Vannak nagy lombú fák. Ilyen meg olyan a levelük, nevük is van, de ez biológia, nem érdemes terhelni vele az agyat.
    De vannak különleges fák! Őket speciálisan kiképzett piros kerítés emeli ki a fák egyhangúságából. Ezek az „Átültetett Fák”. Közös jellemzőjük, hogy ők a XXI. század közgazdasági kísérletének fái. Őket valójában kivágták…gyökerestül…majd 3 perc múlva bedugták egy gödörbe. Az ósdi XX. században ezt az „átültetést” 1-2 év előkészítés után merték csak elvégezni.
    Mert a cél a fák életben maradása volt.
    Itt azonban az volt a feladat, hogyan költsenek el uszkve 30 milliót 13 fa átültetésére, lehetőleg úgy, hogy a következő évben már gyújtóst lehessen belőle hasogatni.
    A kísérlet sikeresnek látszik, hiszen körömnyi leveleivel, az elvágott gyökereivel esélytelen a túlélésre. A Nagy Terv sikerült! A Pénz elköltve, lehet benyújtani az új ötleteket!
    Ezt a tudományt a jövő minden kertészének, minden közgazdászának betéve kell tudnia. Nem kellenek már az ósdi fák! Megvalósult a falanszter nagyszerű világa: „Négy ezredév után a nap kihűl,
    Növényeket nem szül többé a föld;” Vagy nem a nap sötétül el, hanem az emberek elméje?
  • img_6462.JPG
  • Azok a gyerekek, akik ide járnak sportolni, éveken keresztül figyelhetik a facsemeték fejlődését/kiszáradását. Ha elég kitartóan figyelik, nagyapa korukban már az árnyékában játszhatnak az unokájukkal (hacsak közben valaki újra át nem építi.) De félre bú! Már nem facsemetének hívjuk ezeket a seprűnyeleket, hanem Új Fának. Ami már üzeni: évente ültetünk Újabb, legújabb fákat.
    Jön a nyelvújítás: a csibe sem csibe lesz rövidesen, hanem Új Tyúk. Oh boldogtalan elődök, hogy 200- 400 évig kerülgették a fákat. Mi majd minden évben újat ültetünk!
  • Lehet számolni az ültettek megmaradási arányát. Az összefüggést a fácska minőség, gondozatlansága és megmaradása között…. vég nélkül sorolhatnám.

Nézzük a csodálatos zöldellő fűszőnyeget! Ezt valóban szőnyegként terítik a földre. A tanuló ifjúságnak itt is van tanulni valója. Minden nap ki kell jönniük és figyelni: mennyi idő alatt szárad ki mindenütt, ahol nem tud jól rásimulni a talajra, és nem kap elég vizet. Így ugyanis nem tud a szőnyegszerűen nevelt fű gyökérzete belekapaszkodni a talajba. (ezt tanulmányozhatják a Hermina útnál is a kutyafuttatóban. Hiába no! Nagy az igény a természettudományos oktatásra) Sebaj, így majd havonta lehet cserélni.  Hja! Hogy miért nem vetik ma már a füvet? Hát kinek van erre ideje? Sitty sutty, favágás, sitty sutty nőjön a fű, sitty sutty sportpálya. Addig legyen zöld, amíg veszi a kamera.
Fű, fa virág: fogyóeszköz és díszlet.

  • De nicsak! A sportpályán túl szabadjára engedték a természetet! Virágozzék száz virág! Ezt nem gondozatlanságnak, befejezetlen parkosításnak hívják, hanem biodiverzitásnak, azaz biológiai sokféleségnek! Mert az nem lehet, hogy csak fű legyen! Egyhangú. Fű, gyomok, csupasz homok… micsoda változatosság. Igazi természet közeli élmény! Éppen ideje elvetni a XX század egyik legsúlyosabb tévedését: a környezetvédelmet! Miért kellene védeni?
    Ha beépítjük, ha lebetonozzuk, azzal védjük! Messze megelőzi a korát ez a pálya! Itt az új világszínvonal!img_6463.JPG

Vannak kiálló hatalmas vezetékek, egyelőre üres szögletes gödrök, kerek nem tom mik? Talán világítás, vagy oktató tábla….abból is több van lassan a Ligetben, mint ahány fa!… Csak a tanárok és a diákok kreativitása szab határt a lehetőségek tárházának!
Javaslatok:
(pl. mitől futókör az ovális? Attól, amitől kockás füzet a négyzetrácsos? De ez már a nyelvtan körébe vezetne)

(Mit tanítanak ma történelemből a magyar nép eredetéről? Tegnap még kazah eredetünket láttuk bizonyítottnak, mára a türk látszik valószínűnek! És egyáltalán: melyikük fővárosa Asztana?)

Csak eggyel nem szabad foglalkozni, amin a Ligetvédők mozgalma rugózik évek óta: A tudatlanokat csak a kivágott, megnyomorított fákkal, az értelmetlen kivagyisággal, a bárhol máshol megvalósítható presztízs beruházás értelmetlenségével, a törvénysértésekkel, a természetrombolással. Porhintés a lakosság szemébe. Sportcélú fejlesztéssel álcázott természetrombolás……… mondják ők!
Próbálják akadályozni a fejlődést! Szajkózzák éjjel nappal a nagy beépítők, a zsebüket és a hatalmukat védők.img_6476.JPG

Környezetpusztítás és kommunikáció órán cél: ezt az egészet fejlesztésként kommunikálni.
Mert lesz a környezetvédelem helyett környezetpusztítás óra is!
Erre van ma a legnagyobb kereslet a Kárpát medencében!

Üdvözöljük a Sport fővárosában a legújabb szabadtéri tornatermet!

 

 

 


Kell egy sziget!

...de kell-e 3 közúti híd és pár száz tonna beton?

2018. augusztus 29. - Garay Klára

A Városligeti tavat "rehabilitálják" Nem, de ez olyan jól hangzik. Sokan lelkesednek, hogy megújul a Városliget, meg visszatér a régi fénye... de vajon tényleg?
Itt látható a Nádor híd íve...a Lizsé nevű vendéglátó egység előtt. img_5935.JPGBenőtték a gyomfák, mert annak Főkertnek a dolgozói nem ismerik a gyomfákat, amely FŐKERT oly sok ideig, olyan sokat tett a park gondozásáért, BNV-telenítéséért,  De ma más szelek fújnak! Nem közfeladatot teljesít, hanem megrendelői igényeket elégít ki. és a közmunkás nem kertész. De lehet hogy a főnöke sem. Így jutott ilyen sorsra. Pedig nemrég még:nador_hid_csak_az_iv.JPGA felirat is olvasható voltnador_hid_tablaja.jpg Ma már csak ez látszik.

 

img_5938.JPG

A tónak az Állatkerttel szembeni részét egy csaknem 800 méter hosszú, 9 méter széles csatornával összekötik a tónak a stégek körüli részével:to-hidak.jpgNa így!

Elhalad a Feszl pavilonok előtt (a nemrég épített kis labda pályán, a játszótéren, pingpong asztalon keresztül, a Széchenyi  fürdő és a Kisföldalatti lejáratával szemben a földalatti fölött. Hogy a csatorna egy híd alatt menjen át a Kós Károly sétány nevű autópálya lehajtó alatt!...bele a tóba.

Akinek van hozzá lelki ereje, az képzelje el, amint árokásó, közműfektető gépek, daruk, teherjárművel végzik dicstelen feladatukat ezek között a fák között!


img_5942.JPG

img_5951.JPG

Innen sétálunk tovább a Kós Károly sétány felé. A Sétány alatt keringtetik majd az új csatorna vizét, és a sétány ezen szakasza híd lesz.  De közúti teherbírásra tervezett híd! Mert árut kell szállítani a Vendéglőknek! És a szigeten lévő kutak karbantartását is meg kell oldani valahogyan.

img_5953.JPG

Elég széles hidacska kell ide, ahova az egykori Városligeti körút megérkezik.

img_5957.JPG

Na de a felső tó és az alsó között 4 méteres szintkülönbség van! Hogyan jut a víz föntről lentre? vízeséssel, természetesen 8 darab vízeséssel! Ugyanannyi csobogóval, amibe a szennyfogókat is beépítik.. Volt itt valaha 8 vízesés? Kötve hiszem! De a törtrénelmi illizió felépítéséhez szükség van a történelem kreatív megközelítésére.

viii_r_szletes_helysznrajz_t_2018_04_24_evd_002.png
Na de volt itt valaha 4 híd is? Természetesen nem, de "a mai kor igényei" (lásd vendéglős lobbi) ezt diktálják. Az úh hidak közül csak egy lesz sétáló híd, a másik 3 közúti forgalmi terhelésre készül majd, hiszen a Sziget dél-nyugati szélén van egy sor kútja a Széchenyi fürdőnek! És a Nyereghez is be kell menni a kukás autónak és az áruszállítónak.

Na és rendezvény helyszín is kell valahol a közelben. Hja kérem, a vurtsli nem volt jó helyen a Vidámparkban, kihozzák hát a parkba!. Ezek a mobil vidámparki produkciók pedig nem fix telepítésűek, hanem teherautókkal utaznak rendezvényről rendezvényrel!

De akkor miért kell a Páva sziget? Hiszen valójában a csatorna csak nehezíti a Liget ezen részének használatát! ( Ha a használat alatt a rendezvényeket értjük, nem a park használatot) Hát csak! Különben a múltba révedőket mivel manipulálnák?
Ha kell a sziget, kell a csatorna. Ha kell a csatorna, kell a vízesés... Na és még mi minden: új víztisztítók, vízforgatók, keringtetők.

Ha ezek kellene, ezek árammal fognak működni. Besegítenek ezek a tó szellőzésében, de nagyon nagy árat adunk érte. De erről majd a következő posztban.

A nagy kérdés: ki és az átadó ünnepség után mennyi ideig fogja ezt jó karban tartani? És ezzel együtt az egész új beépített Liget projekt fenntartásának költségeire, hatására gondolt-e valaki?

 

Gazdag ország vagyuk! Mert a lényeg: Minél drágább és minél értelmetlenebb legyen!

És a szakértők is jól keresnek, mert meg tudják magyarázni, milyen jó lesz ez nekünk. Legalább 100 fa esik áldozatul!

 

Útépítés a Városligetben

...és a Római birodalomban

2018. augusztus 27. - Garay Klára

Az ókori Római birodalomban olyan utakat tudtak építeni, melynek elemei a századok próbáját is kiálltak, így ma is láthatók, több helyen járhatók is.
Ez jutott eszembe, amikor megláttam a napokban elkészült sétányt a Városligeti körút és az Olof Palme sétány szögletében. Esett egy fél órás eső, és a sétányon vígan hömpölygött a víz, a mélyedésekben ( az út mélyedéseiben!!!!!) összegyűlt a sáros, törmelékkel teli víz! Lefolyni ugyanis nem tudott. Mert az út, követi a Liget domborzati viszonyait. Nincs aláépítve, nincs egy enyhe lejtése két oldalra, nem kiemelték a talaj szintjéből, hanem lesüllyesztették, hogy kis patakmedret képezzen esőben.
Igaz, hogy az ókoriaknak nem a szalagátvágás volt a céljuk, hanem a biztonságos szállítás, közlekedés. Forognának is a sírjukban, ha egyszer ránk néznének az égi vadászmezőkről.

Nem is közbeszerzésen választották ki a legszimpatikusabb rokont az építésére…
Nem is igen vihette haza az építőanyagot a munkavezető…
Világra fog szólni minden a Ligetben…. és sírva röhögünk a szép fehér látvány-kaviccsal leszórt, közlekedésre, sétára, egyaránt alkalmatlan „sétányon”. Röhögnénk, ha nem a mi pénzünkből, a mi Ligetünk elpusztítása árán történne mindez, hanem valamelyik fontos ember vadászkastélyának kertjében.

 https://digolanum.gportal.hu/gindex.php?pg=36088902

romai_ut.jpg

img_4312.JPG

 

Mitől innovatív ami retrográd?

Simányi Frigyes építész vendégszerzőnk erről az ellentmondásról

Innováció, vagy retrográd tevékenység.

 

A közelmúltban az egyik építészeti elektronikus hírportálon megjelent Vitézi Dávidnak, a pillanatnyilag nem létező Közlekedési Múzeum igazgatójának a nyilatkozata. Ebből arról értesülhetünk, hogy nevezett múzeum ugyan nem a régi helyén fog megvalósulni, viszont az egykori, jelenleg talajszintig elbontott épületét eredeti formájában mégis újjáépítik, és a Magyar Innováció Háza néven fog működni. De mi is az az innováció?

Az innováció fogalmát Joseph Alois Schumpeter, osztrák-amerikai közgazdász és politikus egy 1934 évi tanulmánya vezette be a köztudatba. Ez a fogalom ma már mindennapunk része. Lényegében a jelenlegi állapothoz képest a technika, tudomány, művészet, kereskedelem, közlekedés, stb. vagyis az élet minden vonatkozásában előre, a jövőbe tekintő, jobbat, tökéletesebbet, célszerűbbet, gazdaságosabbat, gyorsabbat, szebbet elérni kívánó és azt segítő, megvalósító szellemi és gyakorlati tevékenység összefoglalását jelenti. Ezt a tevékenységet Vitézi Dávid is megpróbálja körülírni nyilatkozatában. Bár a Liget programban eddig nem szerepelt, de mindenképpen örvendetes és támogatandó ötlet a Magyar Innováció Háza létesítésének gondolata. Vitézi úr viszont elgondolkodhatna azon, hogy vajon nem lenne e célszerű az egykor elsöprő sikerű „Álmok álmodói” kiállítást, - igaz, Vitézi úr akkor még gyermek volt, - amelyben már annak idején is szerepeltek a magyar feltalálók, felfedezők,  kibővítve, állandó kiállításként újra megvalósítani, együtt a tervezett új létesítménnyel. Ez valóban idegenforgalmat vonzó, Magyarország külföldön eléggé megtépázott imázsát helyreállító, páratlan tudományos, technikai, szellemi eredményeinknek bemutató létesítménye lehetne, de nem a Liget területén.  

A Magyar Innováció Háza létesítésének a tervében az különös, hogy miközben illetékeseink ennek az új típusú intézménynek a megvalósításával, az abba kerülő anyaggal a jövőt kívánják szolgálni, azt minden áron Pfaff Ferencnek, a millenniumi ünnepségekre készült, 1896-ban átadott Közlekedésügyi Csarnokának, 1899-től a Magyar Királyi Közlekedési Múzeumnak újra felépíteni szándékozott épületében kívánják elhelyezni.

Pfaff Ferenc korának valóban elismert építésze volt, hiszen országunk legtöbb és legnagyobb vasúti pályaudvarait ő tervezte. Közülük a háborúban több megsemmisült, azokat mégsem akarta senki újra felépíteni. Csupán az alig sérültek helyreállítására és korszerűsítésére került sor. A Közlekedési Múzeum épülete, monumentális volta ellenére nem tartozott a kiemelkedő alkotásai közé. Sőt, az eklektika legrosszabb stíluselemeiben tobzódó, proccos, igazi funkció nélküli tornyokkal és 65 m. magas hatalmas kupolával terhelt épület a leggyengébb alkotása volt. Most, amikor világszerte egymás után épülnek a legnagyszerűbb, XXI századi szerkezeti megoldásokkal és formavilággal, a jövőt előrevetítő technológiai lehetőségeket bemutató kiállítási épületek, addig hasonló célzattal és funkcióval, ezt a közel másfél évszázaddal ez előtti anyagokkal, szerkezetekkel, riasztó formavilággal készült, igen rossz, eredeti formájában újra felépítendő épületben kívánja kormányunk megvalósítani. Ez építészeti anakronizmus. Erre szokták mondani: Ki érti ezt? Ki érti ezt a retrográd magatartást?

Ez a szándék azért sem érthető, mert ugyanakkor, az utópisztikus múzeumi negyedet vizionáló Baán László úr, miniszteri biztos instrukciójára, Magyarországon soha nem látott összegű pályázati díjakért neves külföldi sztárépítészeket kértek fel, a Ligetben elhelyezendő XXI századi múzeumok terveinek elkészítésére. Igaz, a múzeumi negyedből csak a végleges formájában még nem ismert, de mindenképpen monumentális tömegű Nemzeti Galéria maradt meg, és a magyar tervezők által készített és megkezdett, a parlament alapterületénél és tömegénél nagyobb, egy hatalmas gördeszka pályára emlékeztető, Néprajzi Múzeum épülete, mely csak azért nem látszik olyan ijesztő nagynak, bár a 22 m-es párkánymagassága sem kevés, mert félig a mocsaras talajba süllyesztették. Hogy ez a megoldás mennyire innovatív, azt ítéljék meg a muzeológusok.  

Baán úr azonban nem csak a volt Közlekedési Múzeum épületének eredeti formában történő visszaépítését erőlteti. A Dózsa György út mentén is lesz egy régi új épületünk. A Vágó testvérek által tervezett, 1908-ban átadott Városligeti Színkör, amit 1952-ben bontottak el. A korszerű színpadtechnika természetesen már nem erőltethető bele egy 110 évvel ez előtt épült kisméretű színházépületbe, és azt a látványtervek szerinti meg kellet toldani egy ormótlan, nagytömegű, zsinórpadlást is magába foglaló, 20-22 m. magas épülettömbbel. Baán urat ez a legkevésbé sem zavarja, mint ahogy az sem, hogy az épület, újra történő építése ellenére sem lesz olyan, mint a Vágó testvérek által tervezett. Hiszen eltűnik a hátsó homlokzata, a zsinórpadlásos toldalékkal pedig teljesen megváltozik az oldalhomlokzat jellege és az épület tömege. De hát akkor minek újra felépíteni, ráadásul forgalmi szempontból is rendkívül rossz helyen?  Ez már több mint anakronizmus. Vajon ez a színházi kultúra innovatív fejlesztésének egy lépcsője lenne, vagy ez is inkább retrográd tevékenység?

Úgy látszik, a illetékes minisztérium bölcs tanácsadói között általánossá vált ez a retrográd szemlélet. Gondoljunk a budai várban, a 117 évvel ez előtti formájában, teljesen feleslegesen újraépített lovardára. Hasonlóan riasztó, még nem megvalósult terv, a Szt. Háromság téri egykori pénzügyminisztérium homlokzatának eredeti formájában történő visszaállítása. Az építészetileg ma már elfogadhatatlan, rossz, neogótikus homlokzat mögé pedig valamelyik Minisztérium XXI századi, modern, felső kategóriájú irodáit akarják kialakítani. Vajon mi ez, ha nem anakronizmus? Az egyik oldalon legyünk innovatívak, a másik oldalon viselkedjünk retrográd módon, visszalépve az időben minimum egy évszázadot. Nem véletlen hogy a Hauszmann terv stábjából a valóban hiteles és megvesztegethetetlen szakemberek még időben távoztak. 

Sajnos, ezen a téren az új-régi kormánytól sem remélhetünk változást. A retrográd kifejezés egyik értelmezése szerint elmaradott gondolkodást is jelent. Akik ezeket a anakronisztikus építkezéseket erőltetik, azok gondolkodásmódja aligha tekinthető innovatívnak. Az illetékes minisztérium fenti témákban érdekelt államtitkárai, kormány megbízottjai, előadói meg vannak győződve arról, hogy a pozicióval együtt szakismeretre is szert tettek, és tejhatalmat kaptak arra, hogy a rájuk bízott területen bármit megtehessenek, javasoljanak, korlátlanul intézkedhessenek. Így aztán a kormány kegyeltjei, jogászok, lelkészek, zenészek, írók, költők, borászok, filozófusok, közgazdászok döntenek olyan témákban, ahol építész-, út-vasútépítő-, gépész-, elektromérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, városépítész, művészettörténész, régész, muzeológus, környezetvédő, stb. szakismeretére lenne szükség. Őket azonban nem igen szokták meghallgatni. Sajnos, a kormány ilyen, évszázadnyit visszalépő retrográd ötleteinek a megvalósításához mindig kerül építésztervező is, tovább rontva az építész szakma amúgy is megtépázott imázsát. 

 az_uj_varosligeti_szinhaz_2.jpg

                                                                                  Simányi Frigyes

                                                                                         építész

 a_kozlekedesi_muzeum_tervei.PNG

  1. július 29.

Thököly úti fák...mi lesz véletek?

levél a főpolgármesternek

Tisztelt Főpolgármester Úr!

Boldogan vettem hírét, hogy a Tulajdonosi bizottság fakivágási határozata tárgyában tájékozódni szeretne.

A Thököly úti 17 fáról van szó, a Gizella út és a Mexikói út között. 48 fa kivágásáról a Róna utcáig. ( A többi a földmunkák következtében majd magától is elpusztul.)

„NEM ÉPÍTKEZÜNK A HUNGÁRIA körgyűrűn belül” Írja a Budapest 2030. hosszú távú településfejlesztési terv! Sem Stadionokat, Sem múzeumnak hazudott vendégcsalogató helyeket, ami olyan forgalmi terhelést rakunk az érintett utakra, melyeket azok nem bírnak el.

kos_karoly_forgalmanak_atterelese.png

I.

A beszédes nevű VÉSZ előírja a Dózsa György úti, Ajtósi Dürer sori és Vágány utcai közlekedési csomópontok átépítését, új MILLFAV megálló létrehozását a Hungária körútnál, valamint a Bp. - Cegléd, és a Budapest –Esztergom vasútvonalon a Mexikó útnál új vasúti megálló létrehozását.

Az M3 Kacsóh Pongrácz úti szakaszának parkoló házas és P+R parkoló zónává alakítását.

Így a 72-es troli útvonalának áthelyezése a Thököly úti fasor helyére csak valami átmeneti, az építkezés idejére szóló hírtelen jött ötlet lehet. Amolyan „vágjuk ki a fákat, legyen hely, aztán majd meglátjuk, mit hova teszünk” megoldás. Nézze meg a forgalmi helyzet változását a Kós Károly sétány lezárása után! Javít valamit ezen a helyzeten, ha a 72-es trolit áthelyezik a Mexikói útra?
Bizony nem.

img_2217.JPG

Kérem, hogy világítsák meg számomra, és több ezer helyi lakos, gondolkodó városlakó (zugló-lakó), számára, hogy mindezen tervek elkészülte ELŐTT, lakossági és szakmai valós párbeszéd nélkül, mi indokolja, hogy az Astória – Újpalota villamos építésének 5. szakaszában tervezett favágásokat elkezdjék????? EZ BIZTOSAN nem indokolja a 2016-os fakivágási engedélyezési terv elővételét!!!!!

Hűbele Balázs megoldásnak tűnik, hogy a 72-es trolit viszik a Zuglói vasúti megállóhoz, annak átépítése előtt. Honnan tudják előre, hogy a kialakuló új közlekedési csomópontokhoz ez a megoldás lesz a legmegfelelőbb?

Már megtapasztalhatta, hogy a lakosság nem veszi jó néven ezeket a meglepetéseket. És a FŐMTERV is  figyelmeztetett rá, hogy ezeknek a fáknak kivágása komoly lakossági tiltakozással fog járni.. TILTAKOZUNK!
Sérti az egészséges élethez fűződő alkotmányos (vagy alaptörvényes) jogainkat!
Ezeknek a fáknak a klimatizáló hatásán túl, városképi jelentőségük is van. Kivágásuk akkor sem jöhet szóba, ha bármilyen indokkal erre kellene kanyarodnia a 72-es trolinak.
II.

A három hatalmas platán kivágása egyenesen bűn! Tekintettel arra, hogy a városban már alig van jelentős lombfelületet adó fa, ezeknek kellene lennie az elsődleges értékeknek! A tervezés megkezdése ELŐTT kellene felmérni a terepet, hogy tudják, hol nem jár jelentős természet károsítással a munka! img_2200.JPG

  1. Na ezért nem kellett volna sutba dobni a Budapest 2030 tervet, Ezért nem kellett volna megszavazni, hogy a kormány bármit építsen kénye kedve szerint a Hungária körgyűrűn belül, ahelyett, hogy a rozsdazónákat fejlesztené. Elképzeli ezt a nagy forgalmú csomópontot a jelenleg itt élő fák nélkül?

Vagy csak azt képzelik el, hogy ha kivágják az összes fát, lesz + 1 sáv az autóknak? Elképzelték az itt lakókat is hozzá? Vagy a város fő célja, hogy rajta minél több autó, minél gyorsabban áthaladjon, és elérje kedvenc múzeumát, vagy stadionját?

img_2210.JPG

 

img_2315_1.JPG



III.
Keresse meg a fenti képek egyikén az Ön kezdeményezésére ültetett kis japánakácot! Ültetésekor (1 éve) még nem tudták, hogy erre kell járnia a 72-es trolinak? Nézze meg, hogy a hatalmas platánok egyetlen oldalhajtásán nagyobb a lombfelület, mint a kis japán akác koronája! A Tulajdonosi határozat nem rendelkezik róla, hogy neki milyen sorsot szánnak! Ő nem számít? Tudnak róla, hogy 100 év nehéz sors után se lesz akkora, mint a platánok? Hányszor 7 facsemetét kellene ültetnünk ahhoz, hogy ne legyünk 100 évig súlyos lombkorona és árnyék mínuszban!?
img_2293.JPG
IV.
Nagy bajban van szegény fa-szakértő! Hiszen őket csak akkor hívják ki „szakérteni” amikor az építési területen fát akarnak vágni! Korrekt módon leírja, hogy a további gondozás elmaradása állapotromlást idéz elő.
De vajon megkérdezték tőle, hogy a városban, az utak mellett, parányi faveremben, beton keménységű talajban sínylődő fákkal mi LENNE a teendő, hogy NE romoljon az állapotuk?
Lehetővé tették számára, hogy leírja: NEM, nem szabad őket kivágni, hanem meg kell növelni a fatányérjuk méretét? Fel kell szedni a fa-verem rácsokat, fellazítani a talajt, és némi talajjavítás sem ártana? (Ugyanis a faverem rács nem díszes hamutartó!!!!)

img_2144.JPG

Megkérdezték tőle, hogy júniusban vágunk-e fát?
Megkérdezték tőle, hogy szabad-e fához nem értő láncfűrészesekre bízni azt a „faápolást”, amikor a légvezetékek űrszelvényében körbe vágják a koronákat?
Elmondhatta, hogy a fák többségének nem véletlenül beteg a gyökérnyaka, hanem azért mert a fűkaszálástól elkezdve a parkoló autókig mindenki annak megy neki elsőként? És hogy csoda, hogy élnek?

  • A Faápoló a legtöbb fáról megállapítja, hogy leromlott, de megfelelő az élőhelye. NEM! A Thököly út fái iszonyatosan kis faveremben élnek, beton keménységűre tömörödött talajban, amibe már az esővíz sem tud befolyni. És számos fa tövében építési és útépítési törmelékek meredeznek… Sokuknál a legsürgősebb nem a gallyazás lenne, hanem talajcsere, talajlazítás, az ültető gödör méretének jelentős növelése. És ÖNTÖZÉS! Ha az lenne a cél, hogy éljenek. Ha a cél az, hogy megindokolják a kivágásukat és minimalizálják a pótlási kötelezettséget, akkor érthető, addig megfelel nekik itt is.

img_2310.JPG

Nemtelen cselekedet jobb sorsra érdemes szakembereket felhasználni ilyen dicstelen munka igazolására!
Felhívom a figyelmét arra, hogy a 346/2008. XII. 30-as kormányrendelet a Fás szárú növények védelme érdekében született…. nem azért, hogy betegségekre hivatkozással (=kertészeti okból) ezrével vágjanak ki fákat! Így megússzák az engedélyezési eljárást és a visszapótlási kötelezettséget is minimalizálják. Na és az értékük sem számít bele a veszteségbe!

 V.

Szeretném megnyugtatni, hogy 3 fát nyugodtan ki lehet vágni, ha már úgyis beélesítették a láncfűrészt! Ez az Acer negundo = kőrislevelű juhar vagy más néven zöld juhar (Na jó, azt sem illik júniusban…de ennek betartásától most eltekintek.) Ez a 3 „fa” ugyanis nem fa, hanem gyom, mégpedig annyira agresszív fajtából való, hogy magonc korában lett volna kötelessége eltávolítani a terület tulajdonosának (= a FŐKERTNEK? ha a fák gondozására, a közterületek ápolására, gyomtalanítására is kapna elég pénzt, nem csak a kivágásukra.)

  1. A főpolgármesternek a városi fák (a lakosság!) egészségének megőrzése lenne az egyik feladata! Nem a kivágásukat (megbetegítésüket) kell engedélyeznie!
    Szívesen adom a hozzájárulásomat akár 2 ezer zöld juhar újulat azonnali gyökerestől való eltávolításához! Kérem, hogy támogassa ebbeli tevékenységében a MÁV és a HÉV üzemeltetőit. Elkerülendő egy hamarosan bekövetkező ökológiai katasztrófát.
    - A Róna utcáig tartó, 48 fára vonatkozó tervüknél is ez a helyzet a bálványfával (Aillantus altissima) és a nyugati ostorfával. MINDEN magról és sarjról nőtt bálványfát, ostorfát ki kell vágni, pláne, ha még a házfalat és/vagy az útburkolatot is feszegeti, vagy ölelő gyökerei közé fonta a villanyoszlopot. Így egy év múlva sok jó fát oszthatnak a szegényeknek!
    • Így a tervezési területen összesen 8 fa kivágása nem favágás, hanem környezetvédelmi jó cselekedet! Mivel a folyamatosan hivatkozott 346-os kormányrendelet „az újulat eltávolítására” kötelezi a terület tulajdonosát vagy használóját.

A fenti megfontolás alapján, beteggé nyilvánítás miatt legalább 3 ezer fát lehetne kivágni, és cserélni fiatalabbra…de nem mindenütt van útépítés, hogy vizsgálják az állapotukat. Tehát az a beteg és leromlott, és balesetveszélyes, sürgősen cserélendő fa, amelyik valamilyen gigantikus beruházás útjában áll.

VI.
Mit jelent az, hogy a „fakivágási munkálatok elvégzése a Fővárosi Önkormányzat számára pénzügyi vagy egyéb kötelezettséggel nem járhat” Akkor ki fizeti a favágást, a visszapótlást, annak évekig tartó gondozását? Ki ellenőrzi a végrehajtást? Ki a felelős ezért az egészért? A főváros engedélyezi és mossa kezeit!? Ez egy felelős „tulajdonosi” hozzáállás? A jó gazda gondossága? Vagy közönséges szervilitás?

 

 img_2303.JPG

VII..

A 346/2008. XII. 30. kormányrendelet a fás szárú növények védelméről a cserjékre is vonatkozik. Így nem lehet elintézni egy vállrándítással a Báthori István park cserjesorának kiírtását sem. Annál is inkább, mert az tudtommal Zugló tulajdona és jó néhány fát is érint. Kérem, hogy ne folytassák azt a gyakorlatot, amit a Városligetben tesznek: amilyen területre szükségük van, bármilyen esztelen, gigantomániás építkezés lebonyolítására, azt einstandolják! És ha engedélyt kapnak 17 fa kivágására, akkor annak feltétlenül következménye cserjék százainak elpusztítása? Éppen elég zuglói parkterületet tettek már tönkre, raboltak el, és adták magánkézre, hogy megállt parancsoljon ennek a tendenciának!
Nem elég, hogy a Városligetből elraboltak egy 7 méter széles sávot, hogy a Dózsa György út még járható maradjon? Mennyi áldozatot követel még az ország és a város vezetése, „képviselő testületei” a lakosságtól?img_2306.JPG
Egyeztettek erről a lakossággal? Biztos, hogy a mai hajléktanya-park helyett troli útvonal-parkot szeretnének?
Biztosak Önök abban, hogy az ország, a város lakói, valóban szívesen adják a parkjaikat, fáikat, ilyen kétes értékű „kiemelt” beruházásokhoz?
Elég hosszú ideig kábították, ámították a lakosságot, de mára a legelvakultabb „kiemelt beruházás” hívőknek is elegük van! Abba kellene hagyni a hazudozást, a megtévesztést, a suba alatti ügyintézést és nyílt sisakkal felvállalni: mikor, miért születnek a mostanihoz hasonló „tulajdonosi hozzájárulások”?
Kit képvisel ez a képviselő testület? Városi vagy beruházói érdekeket?

Bízva abban, hogy levelem egy törvénytisztelő és lakosság-barát polgármester és képviselő testület elé kerül, hogy meghallgatják a jogosan tiltakozó lakosság szavát, a jövőben sokkal körültekintőbb, bölcsebb, megalapozott döntéseket fognak hozni. Mely döntéseikhez igénybe veszik az urbanisták, közlekedés tervezők, tájépítészek véleményét is, és nem gondolják, hogy ezek csak politikai döntéseken múlnak. Hiszen hatásuk századokra határozza meg a város képét és életét!

Bölcs döntést kívánva

Budapest, 2018. június 12.                                 Tisztelettel: Garay Klára

Séta a Városliget új térképén

Ismét módosítják a Városligeti Építészeti Szabályzatot!

Tudjátok a NER-ben a „Szabályzat” nem azt jelenti, mint amit a magyar nyelv értelmező kézi szótára ír, azaz hogy „Rendet meghatározó utasítás, amely egy gyakorlati tevékenység, cselekvési mód, ügykezelés menetét határozza meg.”

NER magyarul ez azt jelenti, hogy ha valami olyat akar csinálni szeretett kormányunk, ami ma minden hatályos magyar törvény szerint megengedhetetlen, arra hoz önmagának „felmentő” „anti” - szabályzatot…hogy jogszerűnek lássuk, ami jogszerűtlen. De a felelősség már nem az övé…hanem a jogszabályok negligálását lehetővé tévő fővárosi képviselőké.

Itt találod a VÉSZT magát.

Tehát újabb ötleteket, rettentő disznóságokat akar szentesíteni a fővárosi Ön kormányzat! És ne legyenek kétségeink! A kétharmad meg is teszi! Május 30-tól újabb, hihetetlen pusztítást szentesi a főváros, és mondja ki ezzel, hogy a Városliget Zrt-nem jogában áll jogtalanságok egész sorát cselekedni.

Vegyük górcső alá a VÉSZ módosító szöveghez tartozó Szabályozási tervet!

Kérlek, hogy nagyítsd ki a térképet 150- később 400%ra, és akkor látod, hogy mire számíthatsz, látod is, hogy miről beszélek.

Induljunk el a Hősök terétől.

  • Első, amit látunk, hogy a Hősök tere és a városliget alapszíne nem lila! Miért? Mert el akarják sunnyogni, hogy a Hősök tere és a Városliget a Világörökség része. A Hősök tere Világörökség, a Városliget a védőzónája, melyet ugyanolyan védelem illet meg, mint magát a világörökséget. De a magyar törvények is műemlék védelem alá helyezik…de mindezekre fütyülve, építik szét az egészet! Törvénysértő? Igen! Bűnrészes mindenki, aki ebben részt vesz? Igen! Ha mindjárt a francia becsületrend lovagja, akkor is? Akkor is. Amikor tehát nem festik lilára a Városliget, máris félrevezetnek.
  • A Szépművészeti múzeum és a Műcsarnok mellett is látunk egy - egy kékkel lekerített részt. Az e két nemes intézmény FELSZÍNI parkolóit látjuk! Ebből több dolog is kiderül.
    • hogy hazudtak, amikor azt ígérték, hogy megszűnik a felszíni parkolás a területen.
    • A Műcsarnok ugyan már a Magyar Művészeti Akadémia magántulajdona, de még mindig kap a 10 ezer négyzetmétere mellé másik 10 ezret felszíni parkolásra…, de kiemelten fontos számára megtartani egy elég jelentős kert területet! Más épületek körül nem! Csak itt!
    • mégpedig úgy, hogy az a mai Olof Palme sétányra kerül, ami miatt nem lesz átjárható ezen a részen a Városliget! Lezárják! És akartad te magánkézbe adni a Műcsarnokot? Akartál még adni hozzá 10 ezer négyzetméteres felszíni parkolót? Akartál magán intézményt finanszírozni az adódból? Megkérdeztek róla? Ugye hogy nem!.
    • Nézd a Szépművészeti parkolójának a sarkában megbúvó pici piros K betűt? Na látod! Az egyik kiskereskedelmi egység épül ide. (2014-ben még tilos volt.) Mára beleszabályoztak 3 kiskereskedelmi egységet. Ja, kérem, nagy a család!
  • Mi az a szép, kék csíkos sáv a Gundel Károly körúttól az Ajtósi Dürer sorig? „ Építési hely, kizárólag terepszint alatti része” 2014-ben még végig mélygarázst terveztek ide… azóta soxor módosultak a tervek…és ez maradt? Nem csak Dózsa mélygarázs lesz? hanem végig? Vagy csak itt felejtették? Nem tudhatjuk! Gyanús, hogy elfelejtettek térképet cserélni 2014 óta! Mert a Dózsa mélygarázs a kiviteli tervek szerint a Dembinszky út Damjanich utca között lesz! Vagy mégse?

(Kijárattal a Regnum emlékhelyre, melyet elfelejtettek berajzolni ( 700 m2)

  • Van ilyen szép kék gallérja a Közlekedési bocsánat Innováció múzeumának is. Mégis lesz mélygarázs és parkolóház is?
  • Szerencsére a többi épületnek nincs kijelölt építési területe, azt biztosan helikopterrel lerakják a helyükre egy nap alatt, mint a KÉSZ házakat! J A vakond meg beviszi hozzá a közműveket J
  • Tekintetünket emeljük most a Műcsarnok Dózsa György felőli oldalára! Mit látunk? Beleharapott egy óriás a Ligetbe? Bele bizony! A „tátott tőke sárga szája” a Műcsarnok elejétől az Ajtósi Dürer sorig egy 20 méter széles sávot harapott le belőle.
    Tehát: Jelenleg még a Dózsa György úton a palánkok előtt..( régen a parkoló előtt) áll 112 japánakác. Itt a Városliget telekhatára!
    De a jövő héttől, ha a magasságos képviselő testület is úgy akarja, akkor a telekhatár 20 méterrel hátrébb megy, azaz ennyivel kevesebb a Városliget alapterülete! A szép zöld köröcskék pedig nem a mostani japán akácok! Azok mennek a levesbe… majd lesz másik! Vágjátok pupákok! Minél kisebb a terület, azon annyival nagyobb lesz a maradék zöld felületi ARÁNY!!!! Papíron.
    • És a beharapás után jön egy 6 méteres sétány és kerékpárút, és máris kezdődik az építkezés! Tetszenek érteni! Az épületek és az utak, a 80 méter széles Felvonulási tér huszadik métere után kezdődnek….azaz mélyen belecsúszik az építkezés a Városligetbe. (amit a közműfektetésekkel teljesen szétdúlnak, az építési területen kívüli fák halálát is okozzák!)
  • A Városligeti színház hatalmas épülettömbje fogja uralni az Ajtósi Dózsa sarkot. A „szecessziós ékszerdoboz” jön ide kiegészítve egy betonszürke fél panelházzal és szabadtéri színpaddal!!!!! Korábban szabadtéri színpadról szó sem volt, illetve csak a Magyar zene házához tervezték!
    Most 2 db szabadtéri színpad is kerül a Ligetbe!!!! Ez ugyan soha nem volt a Városligeti színház része, de ha már álmodunk, akkor legyen minél nagyobb, minél otrombább és okozzunk minél nagyobb kárt a környék lakosságának!
  • Gyanús, hogy valóban a 2013-as térkép a szabályozási terv alapja, mert akkor volt még Városligeti körút- Asztana út. Városligeti körút…a Zsigmondy szoborig. Azóta átnevezték őket: Ocskay Lászlóra, a Közlekedési múzeum előtt Ferencsik Jánosra (az be lesz építve, tehát mindegy hogy hívták)…és a vége, a Kós Károly sétánynál a Konrád Adenauer nevet kapta.
  • Sport célú terület és játszótér is lesz a sarkon és 2 db WC…és VÉGRE egy újabb vendéglátó hely! 115 m2 és +500m2-es kiülő terasz! Igazán nem sok 400 négyzetméternyi vendéglátó egység 3x500 négyzetméteres terasszal Csaknem 2 ezer négyzetméter a vendéglátásé…+240 m2 a kereskedelem oltárán…
    • A Kis botanikus kertben is Vendéglátó hely (szintén tilos volt 2014-ben),
  • Az OCSKAY út és az Ajtósi között hatalmas kutyafuttatótól leszünk még zöldebbek
  • A Stefánia út- Olof Palme út torkolatánál végre lesz egy újabb kiskereskedelmi egység! A tulaj nagyobb hasznára, és mindannyiunk kárára! Mert akkor itt lesz áruszállítás, szeméthegyek előtte, mögötte…ahogyan azt a Feszl pavilonoknál látjuk! Világszínvonalra számítunk!
  • Balra látjuk, amint a Vakok kertje bekapja a Tolsztoj sétányt, de nem tudjuk, milyen területet jelez a G betű, és a WC tető formájú terület? Ez részben már el is készülhetett, ideje hát beleszabályozni még valamit, amiről soha nem volt szó! Esetleg a Városliget új névadójának a szobra? Nem tudom!
  • Látjuk, hogy a Közlekedési/ innovációs múzeum alá/ mellé épülhetne mélygarázs és parkolóház…Kár, hogy újra kell kezdeni az engedélyezési eljárást, mert bíróság mondta ki, hogy törvénytelen volt az előző eljárás.!!!!!!!!!!!!!!!!!
  • A Nagy Beépítők változatlan buzgalommal akarják megépíteni a Nemzeti galéria és az innováció háza közötti átjárót. Ez a megalománia, és a teljes önkontroll elvesztése! Ez az átjáró okozza, hogy itt is folyamatosan szivattyúzni kell majd a feltorlódó talajvizet és átemelni a túloldalra!
    • 500 férőhelyes parkolóház? mélygarázs? Környezeti hatástanulmány nélkül?
    • Hogy miért kell építési területnek lennie egészen a Pántlikáig? Nem tudhatjuk, milyen terveket kutyulnak a titkos fazekakban.
  • A Pántlika és a Kutyajátszótér után, a Sörsátor helyén is van egy bejárata a Ligetnek, indokolt tehát, hogy itt is legyen vendéglátó hely. Feltehetően olyan csöndes lesz éjszaka, mint ahogyan most, éjszaka is hallom a részegek ordibálását…az éjszakában! Mert első a bevétel. A megfelelő zsebekbe.
    • Ne feledjük: 115 négyzetméteres és köré rittyentenek egy 500 m2-es burkolt kiülő teraszt…ha fa nem lesz, majd árnyékolunk napvitorlával, mert az olyan izgi és modern… Lesz mellette WC is (IH), hogy ne kelljen a vendéglősnek üzemeltetni, majd közpénzből megoldják. Ügyes. (többször ismétlődik a „tervezési területen” Ügyes!)
  • A Hermina garázs is épül…talán engedély is lesz hozzá! Mert jelenleg erre sem készült környezeti hatástanulmány, holott kötelező lenne. Erről is kimondta már a bíróság, hogy a közigazgatási eljárás nem volt törvényes. Nem tudtál róla? Lehet, hogy nem véletlenül?
  • Megnyugvással látjuk, hogy a BIODÓMból Pannon parkká vedlett épület nem lehet 40 méternél A Hősök terén a Gábriel Arkangyal 39 méter magasan van! Az Állatkert nagy sziklája 36. De szentül állítják neked, hogy nem zavarja a Világörökség panorámáját! Ha az vigasztal, még az Eu-nak és a Világörökség bizottságnak is ezt hazudták. Engem speciel nem vigasztal!
  • A Zeneháza építési területe is ölég nagy lesz…de a közműfektetés, a szabadtéri színpad is szépen bele fog rondítani az esti csöndbe… Mivel nem látjuk, a Városligeti tó kiszélesítésének mértékét és területi hatályát, csak sejtjük a Zeneház látványtervén, hogy a lépcsőkön üldögélő vidám fiatalság a 150 éves platánok hűlt helyén fog üldögélni!

 

  • Nem jelöli a drága térkép a Tó kiszélesítését, így nincs információnk arról, hogy merre mekkora lesz a pusztítás. De talán jobb is. Hiszen a Műjégpálya gépházától vezetik a hűtést az egyes épületekhez, jön a távhő, az elektromos, a víz, a csatorna, a távközlés, a közvilágítás vezetékrendszere…..és volt Városliget nincs Városliget! Ha a régi rendeletek szerint felszedik a mostani közműveket, akkor Városi sivatag lesz helyette. Talán ez is volt a cél? Büntiből, a bűnös városnak?
  • Úgy tűnik, hogy még nem sikerült jól beleszabályozni a tervbe a Hattyú tavat. Én nem találom.
  • De két szép, hatalmas épületet kapunk a Műjégpálya mellé, hogy innen lássák el hűtéssel a többi épületet? Vagy öltöző lesz a sportolóknak!? Ki tudja.

Ha ez így megvalósul, az idők végezetéig szégyellheti magát az ország!

És 20 millió évig fognak égni a pokol tüzén az ehhez hozzájáruló képviselők, kormánybiztosok, és más haszonlesők a Betonkeverő Zrt-től a Valton security-ig, az engedélyeket pecsételő hivatali szolgától a hatóságból lett kormányhivatalnokig. És nevük bevonul a város történetébe, mint a valaha volt legnagyobb mérvű pusztítás elkövetőinek.

De ezt sokan nem érik meg, mert a megszűnt Városliget helyén álló épületek által keltett szmogban pácolódott, a vendéglátó egységek zajában megfárad lakosság, átlagosan 15 évvel hamarabb hal meg, mint azok a budaiak, akik a VÉSZ-eket a nyakunkra hozzák.

„de élnek dolgozók itt, költõk is bûntelen,
és csecsszopók, akikben megnõ az értelem,
világít bennük, õrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval õk felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.” Radnóti

 vilagorokseg_budapest.jpg

 

az_uj_varosligeti_szinhaz_2.jpg

kos_karoly_forgalmanak_atterelese.pnge621474be14b977a871ee92bd29d9e90_1.png 

15 nyárfa meséje

...változnak az idők...változik a fakataszter?

2012-ben rám tört a jeges rémület, hogy elpusztítják a Városligetet. Sok éven át állapítottam meg sok fáról, hogy nem tudom a nevüket. Tanulmányaim alatt parkfákkal, dísznövényekkel nem foglalkoztunk, ezért csak terveztem mindig, hogy utána járok.
Ilyen ismeretlen csoda volt a Ligetben a 15 fehér nyár, a Washington szobor mögött, a gazzal benőtt, kerítéssel elválasztott egykori BNV területén. Kérdésemre azonnal választ kaptam a FŐKERT-től:
Populus alba ’piramidalis’ azaz kúpos koronájú fehér nyár.
Kedvesen megírták, hogy az 50-es években nemesítették, 4 vagy 5 nyárfa kereszteződéséből hozták létre. Kifejezetten dekoratív sorfát akartak előállítani, díszítő és útjelző fának, amelynek a törzse a talajig fehér.

Ők lettek a nemesítés eredményei, azonban ma már nem ültetik, mert a törzse gyönyörű, de a lombkoronája nem lett olyan szép, hogy dísz fasornak alkalmas legyen.

Természetesen a Kertem megnyitásakor első dolgom volt besurranni hozzájuk a susnyásba, és boldog voltam, hogy az évtizedes elhanyagolás megtette a hatását: gyönyörűen, egészségesek, nem zavartatják magukat a környező romos épületektől, a növekvő gaztól.

2015-ben, a Városliget beépítését előkészítő „Fa- nyilvántartás” nem fasorként vette lajstromba őket sem, ahogyan a többi fasort sem. Na ja, így egyesével könnyebb megszabadulni tőlük.
2016. március 17-én el is kezdődött az irtás. Az Olof Palme házhoz közelebb eső, a sorból kilógó tizenötödik kivágását a kerítésen kívülről, könnyeimmel küzdve néztem végig. (Így a fotó sem az enyém, hanem Földes Attiláé)
Dicstelen munkájukat nem tudták folytatni, mert a felháborodott lakosság betört a területre és a vágásra kijelölt 45 fából csak 8-at sikerült kivágniuk.
Maradtak a 14-ek. Őket a Ligetvédők ott táborozása alatt minden irányból lefényképeztem. A Ligetvédők nemzeti színű szalaggal díszítették. Daliás idők voltak. De nem csak alulról voltak szépek, hanem a Petőfi Csarnok felőli részen álló, egykori BNV Központi épületből is.

  1. őszén rájöttek nagy jó uraimék, hogy talán az életveszélyes épületek bontása is van olyan fontos, mint a favágás, jöttek hát a romboló gépek és iszonyatos por és azbeszt felhőben…de állva maradtak a fák!

2017-ben a hatalmasok rájöttek, hogy nem tudjuk megépíteni a csúcs-szuper japán lyukas palacsintára hasonlító zeneházat, újra visszaadták (az azbeszttel szennyezett) területet a Ligetvédőknek. Addig ők ráérnek újra-tervezgetéssel tölteni éveket. Addig is éltek a fák.
A fasor előtt fél méternyi talajt kiszedtek, a gyökereik kicsit sérültek (különösen a hátsó bejáratnál élő kettőnek) Ők nincsenek jó állapotban. Ráadásul a bolygatás miatt támadásba lendült a borostyán is.

És most itt állunk 2018-ban, kezemben a VÉSZ legutóbbi módosítása. Ebben is van egy önigazoló fa-kataszter, de már nem az egész Ligetről, csak a „Megmaradó fák” átsorolásáról!

Ebben szerepelnek, ugyancsak nem fasorként, hanem immáron 14 szürke nyár néven. Nézzétek meg „értékelésüket” 2016-ban és ma.
2016-ban 15 fehér nyár, értékes fafaj (amit „kezelni, gallyazni”kell, hiszen 40 évig szépen élt anélkül).

2018-as nyilvántartásban már csak 12 ítéltetett maradásra, beszürkültek, és „ökológialag kevésbé értékes faj” a hivatalos minősítésük! Mondják a kertészek. Ma még csak átsorolják őket. Holnap, ha jönnek a közműfektetők, majd azok is "átsorolják" a gyökerüket...az enyészetbe...fakataszter2016_15_fa.JPG

fakataszter_18_es12_szurke_marad.JPG

Megnyugtatlak benneteket még élnek mind a 14-en. Csak már senki nem felelős a megszelidített rózsáért, a nemesített, megszelidített nyárfákért. Ilyenre változott a világ.

Csak én vagyok egyre szomorúbb, és nő a féltés, a felháborodás a lelkemben…. És mormolom magamban József Attila versét, aki éjjel hazafelé menet (gyalog) a Ligeten át Levegőért kiáltott:

„Óh, én nem így képzeltem el a rendet.
  Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
  aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
  és vidul, ha toroz.”

 karacsony_a_14_feher_nyarral.JPG

img_9077_14en.JPG

Ezt a rendet a Ligetvédők csinálták! Hogy a gyerekek balesetmentesen játszhassanak!!!!!!

1dm39622.JPG

 14-es_tavolbol.JPG

14_szep_fa.JPG

Van-e szaga a művészetnek?

vagy mi bűzlik itt?

A pénznek nincs szaga. Tudjuk.

Kár pedig, hiszen a nyomozó hatóságok dolgát nagyon megkönnyítené.

Na de van-e szaguk a művészeteknek? Természetesen azoknak sincs, hiszen a „művészet” olyan emelkedett dolog, hogy a kérdés fel sem vetődik. Így azután a rá való hivatkozással felkent papjai, azt csinálhatnak, amit nem szégyellnek.
Ha múzeumba kerülő művészetekről van szó, akkor különösen értelmetlen a kérdésfeltevés: fogják-e fűteni/hűteni, hova fogják kivezetni az égéstermékeket, és vendéglátó egységek szellőzőit, a klímák zúgását ki élvezi majd? És hogy ezeknek másokra bármilyen - nem pozitív - hatásuk lenne?
A kérdés feltevése is szentségtörés.

Ezt látta be a kormányhivatali engedélykiadó céggé vált 

Pest Megyei Kormányhivatal

Érdi Járási hivatalának

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya.

Ez a főosztály szüntette meg ugyanis a  Szépművészeti Múzeumban üzemelő „ P1 és P 2 légszennyező pontforrás működési engedély kiadása iránt indult eljárás”-t.

A működési engedély kiadásához ugyanis teljesülni kellene néhány feltételnek:

  • Biztosítani, hogy a légszennyező anyagok levegőbe kerülésének határértékeit betartják.
  • és teszik ezt a lehető legjobb technika alkalmazásával
  • Ezt akkreditált mérő szervezettel igazoltatni kell…
  • „…előzetes tájékoztatást kell benyújtani a Járási hivatalhoz, melynek tartalmaznia kell a mérés pontos helyét, idejét, a mérést végző szervezet megnevezését, illetve akkreditációs számát. A tájékoztatást legkésőbb a mérés megkezdése előtt 2 héttel be kell nyújtani a Járási hivatalhoz, egyúttal megadva a kérelmező részéről a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét.”
  • A rendeltetéstől eltérő üzemeltetést dokumentálni kell és azokat az ellenőrző hatóságnak bemutatni.
  • A berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell.

Ugye, hogy sokkal, de sokkal egyszerűbb ennél, ha az eljárást megszüntetik?

És kérdem én: akkor most engedély nélkül működik ez a 2 „légszennyező pontforrás”? Honnan fogja megtudni a lakosság és a látogatók, valamint a turisták, ha ez a „2 légszennyező pontforrás” nagyobb káros anyag kibocsátással üzemel, mint a megengedett?
Ki védi meg az Állatkert Természetvédelmi területét a rá hulló égi áldástól, ha nincs is kijelölt hatásterület?

Ki védi meg a MÁV kórházból lett Honvéd kórház betegeit és dolgozóit a Dózsa György út hatalmas légszennyezettségére rárakódó újabb és újabb „légszennyező pontforrások” hatásától?

Nem is lenne kis magyar abszurd…ha nem történhetett volna meg, hogy a Szépművészetinek egyedi (padló)fűtése lett, miközben előtte halad el a Városligetbe épített buli-helyszínek távfűtése!

Gondosan és körültekintően tervezték meg a „projektet”!

Lesz mit kutatniuk a jövő jogtörténészeinek, vitatkozhatnak a környezetkutatók, urbanisták, közigazgatási emberek: mindez hogyan történhet meg 2018-ban Magyarországon?

Két hét ingyenes Román-csarnok látogatás…és nem nézünk a dolgok mögé, minden meg van bocsátva, tessék csak folytatni tovább, mindent törvénytelenül! Hiszen a múzeumnak nincs szaga! De itt valami nagyon bűzlik az biztos!

 Padlófűtés és olajradiátor
img_9873.JPG

Ezek lennének a szerviz ablakok?

 

img_9915.JPG

Vitézy Dávid tragédiája

Újságírói alapvetés, hogy helyreigazítási kérelmet azon a fórumon kell kérni, ahol a téves információk elhangzottak. Egy Vitézy Dáviddal készített interjú a Városligeti Ingatlanfejlesztő ZRT. honlapján jelent meg. Címe: Nehéz döntés után új utakon a Közlekedési Múzeum.
A fent nevezett honlapról engem igen régen letiltottak, így nincs lehetőségem a ZRT. olvasóihoz, vagy Vitézy főigazgató úrhoz közvetlenül szólni.

Az interjú tanúsága szerint a főigazgató úr változatlanul a saját maga által kreált világban él és onnan tesz esetenként félrevezető nyilatkozatokat. Ha az újságíró megkérdezi, hogy egyetért-e Ráday Mihállyal abban, hogy alkalmasabb lett volna a Közlekedési Múzeum számára az Eiffel- csarnok, mint a Diesel-csarnok. 30 esztendeje minden bölcsességével kioktatja Ráday Mihályt arról, hogy önsorsrontó hozzáállás azon keseregni, amit már nem választhatunk. A tiszteletlenségét hagyjuk, az a dramaturgia része. Ráday Mihály nem is szorul az én védelmemre. De csúnya hazugság azt állítani, hogy Ráday Mihály az után javasolta az Eiffel-csarnokot a Közlekedési Múzeum számára, miután oda az Operaház műhelyeinek tervei elkészültek.

Aki csak minimálisan is követi az eseményeket, tudja, hogy 2012. óta számos szakmai szervezet, civil szervezet és magánember tiltakozik a Városliget múzeum negyeddé alakítása ellen. Ezen elsők között volt Ráday Mihály, aki az Eiffel csarnok előnyeit ecsetelte a Közlekedési Múzeum Városligeti elhelyezése ellenében. Számos, ma is fellelhető írásos és elektronikus bizonyítéka van annak, hogy Ráday Mihály javaslata megelőzte az Eiffel csarnok Operai felhasználásának javaslatát!  

Az önsorsrontás pedig kifejezetten nem Ráday-sajátosság! A főváros és az ország számos városának számos műemléke köszönheti fennmaradását neki és az általa vezetett Budapesti Városvédő Egyesületnek!

Ha város-sors-rontásra akar bukkanni a főigazgató úr, sokkal közelebb is megtalálja!. Kiérlelt és minden részletre kiterjedően, széleskörű társadalmi egyeztetés után megvalósuló városfejlesztés helyett a Főigazgató Úr tevékeny részese egy koncepciótlan, a színfalak mögött zajló, a hatályos törvényeket semmibe vevő, városkép rombolásnak. Sűrű külföldi tanulmányútjain mindig csak a fejlesztések végeredményét nézte, és nem a jó megoldásokat előkészítő közösségi tervezés, és a széles nyilvánosságnak a sikeres projektekre gyakorolt hatását! Azt gondolja, hogy elég Amerikában körülnézni és azt itthon megvalósítani! Azokban a kérdésekben, amelyekben urbanistáknak, tájépítészeknek, városszociológusoknak, közlekedési szakembereknek, műemlékeseknek, örökségvédőknek, környezetvédőknek kollektív bölcsességével kellene dönteni, lediktálja az általa külföldön bevált megoldásokat!  Így nincs lehetőség a hatályos jogszabályok tiszteletben tartásával az egész város hasznára váló döntések megszületésére.
Bőven van lehetőség a mutyikra, titkos tervekre, a hatástanulmány nélküli, környezet és világörökség, valamint városkép romboló giga beruházások erőszakos megvalósítására.

Külön visszataszító játszma, hogy mondandója elején „minden tiszteletéről” biztosítja Ráday Mihályt…. majd valótlanságot állít róla, és önsorsrontónak nevezi! Mint a nagyok! Szégyenletes! Ha a főigazgató úr elvárja a tiszteletet a saját munkája iránt, vajon miért nem teszi ő is ugyanezt….ha nem is Rádaytól kapta az ötletet, hanem véletlenül neki is ez jutott eszébe..

Feltehetően önmagával készítette az interjút, így a legrövidebb kérdésre is képes tízsoros mondatokban válaszolni, és hinteni a port a gyanútlan olvasó szemében. Téved a főigazgató úr, amikor azt hiszi, hogy

  • csak a Városliget beépítése kapcsán lehet elkezdeni azon gondolkozni, hogyan újuljon meg a Közlekedési Múzeum.
  • Tévesen tájékoztatta a lakosságot arról, hogy „szóba került” a múzeum föld alatti bővítése. Óriásplakátokon reklámozták, sőt tervpályázatot kiírtak és eredményt hirdettek, olyan múzeum építésére, melynek az alagsorába elhúzható zöld tető alá tolták volna be a mozdonyokat és a hajókat. Majd miután a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy szabálytalan volt az egész eljárás, és új eljárás lefolytatására kötelezte a ZRT-t….rájöttek, hogy az új eljárás akár egy –a városligetinél – alkalmasabb helyszínen is megvalósíthatnák!
  • Jó lenne, ha a főigazgató úr tájékoztatná a nyilvánosságot arról, hogy ez a tervezés – elvetés- újra tervezés - kitérő hány milliójába került a magyar adófizetőknek.
  • Mennyivel fog többe kerülni a Közlekedési múzeum építése, ha megépül a Pfaff Ferenc féle régi tornyos- bornyos, kilátós rendezvény helyszín is, a Diesel csarnok is, de gondoskodni kell az űrhajózás, a repüléstörténet és számtalan vonat, mozdony, hajó, busz elhelyezéséről is… melyek számára még mindig nem lesz elég hely?
  • Jól látható, hogy nem tudja mekkora tiltakozás övezi a Városliget beépítését. A gondolkodó budapestiek 2012. óta az összes múzeum rozsdaövezetben való elhelyezését kérik, szó sincs arról, hogy „a budapestiek mentális térképén” a Városligetben lenne a helye a Közlekedési Múzeumnak! A fővárosiak ugyanis tudják, hogy a Városligetben közparknak van helye és nem régi, idejét múlt, a XXI. század követelményeinek meg nem felelő épületeket építeni, melyeknek hasra ütés szerűen találunk funkciót!
  • Rosszul tudja a főigazgató úr azt is, hogy a Néprajzi Múzeum az 56-osok terének betontengerének helyére épül. Ugyanis javában tart a Történelmi Rondó 100 éves fáinak kivágása, átültetés imitálásával.
  • Sajnos azt is rosszul tudja a főigazgató úr, hogy a Városligetben múzeumok épülnek. Nem múzeum a Zene Háza, a Biodom, a Városligeti Színház, de a mélygarázs sem. Ahogyan a Magyar Innováció háza is fedőnév egy rendezvény helyszín és egy kilátó közpénzből történő megépítéséhez!
  • A Néprajzi Múzeum is csak bitorolja a „MÚZEM” elnevezést, hiszen az alapterületének 20 %-án, az alagsorban kapnak helyet a kiállítások.
    A gyűjtemény raktározása állományvédelme, kutatása, restaurálása a Szabolcs utcai épületekben lesz…ahogyan arról véletlenül szintén hallgat a főigazgató úr!
  • Szívesen hallottunk volna arról is, hogy vajon mi kerül abba a Múzeumi Raktározási és Restaurátor központba a Szabolcs utcában? Amikor azokat az épületeket megtervezték, még az volt a cél, hogy közel legyen a Közlekedési múzeumhoz, a Fotográfiaihoz, az Építészetihez, a Ludwighoz és az Új Nemzeti galériához. Ma ezen múzeumok közül 3 nem ide épül! Vajon menet közben módosították az OMRRK terveit? Vagy újra alkalmatlan helyen lesznek a gyűjtemények?
  • Az építkezés csúszásából adódóan évekkel tovább kell raktározni a bezárt múzeumok anyagát, és évekig esik ki a bevételük, generációk esnek ki abból, hogy élményeik között szerepeljenek ezek a múzeumok!

Kedves Főigazgató Úr! EZEK a sorskérdések!

Az a sorskérdés, hogy miért dobták sutba Budapest hosszú távú településfejlesztési terveit? az OTÉKOT? Az Építési törvényt!? A Környezetvédelmet? A lakosság egészséges környezethez való jogát?  A Világörökség panorámáját?

Az Ön személyes sorsát én azért tartom tragikusnak, mert „bűne a koré”… de ön is alakítója ennek a bűnös kornak! Azzal hogy boldogan elfogadja, hogy hol ezért, hol annak az ellenkezőjéért kell lelkesednie, mellette vagy ellene érvelnie.
De talán nem kellene rugdosnia azt az oroszlánt, akinek a fogait az ön főnökei verték ki, városvédő oroszlán karmait baltával vágták le.

Végezetül kívánom Önnek, hogy majd ha Ön is 76 éves lesz, legyen mire büszkének lennie, és legyen valaki, aki megvédi egy nyegle fickó sértegetéseitől.

Budapest, 2018. április 28.                                                          Tisztelettel (szeretnék lenni)

Garay Klára, a Városliget barátja

 terepszint_alatti_beep_a_kozlekedesi_muzeum_1.jpg

img_0806.JPG

süti beállítások módosítása
Mobil