Megvédjük a Városligetet

Városliget Barátai

Városliget Barátai

Postaláda szennyező kiadvány a muzeumokkal megújuló Ligetről

2016. április 29. - Garay Klára

Kezemben a ligetbudapest.hu felségjelzéssel megjelent szennylappal, leküzdve olthatatlan vágyamat az ordításra, írni kezdek.

Ha egy fazekat reklámozna így a gyártó cég, azt a fogyasztóvédelem biztosan kikezdené. Azonban, ha kormányzati propagandáról van szó, nincs törvényes lehetőségünk szót emelni eme szemfényvesztés ellen, így hát megmagyarázzák nekünk, miért lesz az jó nekünk, ha a Nemzeti Közgyűjteményi épületegyüttest imádott Városligetünkbe, a Világörökség védőzónájába, a világ első közparkjába építik. Csak erős idegzetűeknek….amit most írni fogok. Nézzük lapról lapra!

1. hazugság-lap

Több lesz a zöld! Azt nem teszi hozzá, hogy papíron, és abból is csak a leghitványabb minőségű.  Kapunk egy kis matematikai alapvetést is: ha 5 %-kal nő a zöld egyúttal a kördiagram körének is nőnie kell, sőt rajta kívül is szabályos kis díszfák zöldellnek.
A legmagasabb szintre emelték a „Hogyan hazudjunk rajzban” című mutatványt.

 Nagyobb lesz a park! Hogy a viharban?10_emeltes_osszehasonlitas.jpg

Elbontják a Hungexpo romokat, ami által 7ezer nm-rel nő a park, kismamák és madarak, sárkányt eregető kamaszok vidám tekebábukként élvezik az új zöld felületet.

         Itt csak 3 bibi van.

1.) A Hungexpo „romok” közül 3 épületet néhány éve felújítottak. Ezek nem csak nem romok, hanem épületgépészetileg is felújított, egy éve még iskolaként működő használható, hőszigetelt létesítmények.

         Ezek használhatóságát feltehetően az  építkezés alatt iroda céljára fogja igénybe venni a lebontás előtt.

2.) Ha a teljes 7 ezer nm-ből park lesz, akkor hol lesz a kb. szintén 7 ezer nm-es lyukas lángos zeneház?

3.) Ha a tekebábú gúlák és a babapiskóta gyerekek hatalmas öreg fák alatt fognak játszani….miért velük kezdték a fakivágást?

Fordítsunk!

5 %-kal csökken a betonfelület.?!

  • Ezt ugyan már 1x megemlítették, mert a zöld növekményt állítólag ennek rovására kívánják megvalósítani.

De 2x nem mond igazat aki 2x hazudik! Duplázzunk!

Ezt meg kellene tenni: ha felszednék az 1978-ban is ottfelejtett pavilonok megmaradt burkolatait, helyét bevetnék fűvel, fákat ültetnének, mindannyian boldogságban úsznánk.

De nem ez fog történni….. hanem a „lebetonozott felületen” majd múzeumok állnak …..beton födémmel a tetejükön.

A rajzocskák szerint a mai repedezett betonozott Felvonulási téren (2016) majd (2019-ben) dús lombú fák alatt sétálnak, futnak, kerékpároznak az ideális családmodell bábjai.

 Kedves Barátaim!  Nem kellene megemlíteni a város lakosságának, hogy lesz néhány akadálya a Felvonulási téren sétálásnak? Ezek ugyan apróságok, de talán tudniuk kellene róla.

-  2 épületben a Néprajzi Múzeum

-  1 épületben a Városi Színház

-  lesz egy Regnum Marianum emlékhely 700nm-en

-  Isten tudja hány mélygarázs, a hozzá vezető le- és felhajtóval, ami fölött/mellett csak az sétáljon babakocsival, akinek elment a józan esze.

- Marad az 56-os emlékmű is, ami szintén kis kitérőre kényszeríti a sétálókat.

 Romok helyett lesznek világszínvonalú épületek!

Hurrá! Mondanánk dagadó honfiúi (honleányi) kebellel, ha nem súgná azt a józan eszünk, hogy talán mégsem kellene ezeket éppen a Városligetbe tenni! A keblünk nagyon dagadhatna, ha jól megválasztott, jól megközelíthető, alkalmas helyszínen épülnének.

És folytatódik a „hazudnak rendületlenül” immár térképben.

Az új intézményeket a romos épületek helyére, vagy a park szélére, a jelenleg lebetonozott felületekre építjük.

1.) a legnagyobb átverés = Dózsa György úti betonfelület! Ez (a Felvonulási tér) NEM  Dózsa György úti betonfelület, hanem a VÁROSLIGETBŐL lebetonozott felület. Hiába csapták hozzá (papíron) a Dózsa György úthoz, az attól még a Városliget része marad! Isten és ember előtt! Elcsalni persze lehet. Meg is teszik. Szélesebb lett a Dózsa György út…..ezzel is csökken a zöld felületnek még a reménye is.

 A FELVONULÁSI tér határát jelzi a parkoló és a DÓZSA György út között élő 102 japán akác, melyeket a fakataszterbe fel se vették, és a terület átsorolásával  immár nem a Városligetből vágják ki, hanem a Dózsa György útról!

Látjátok feleim! Hülyének néznek bennünket ezek a csirkefogók!

2.) Hungexpo romok – lásd fent!

3.) Petőfi csarnok (alatta az Ipartörténeti csarnok romjaival), amiért nem kár, csak a körülötte élő 200 fáért és a haranglábért.

4.) „Bezárt vidámpark” néven jelöli a 2 évre, rengeteg pénzért, a megtévesztésünkre odarittyentett Hol nem volt parkot és a mellette korábban P+R parkolónak használt területet az M3 lehajtóig.

Gondosan szürkére festve, nehogy kiderüljön, hogy évszázados fáktól a facsemetékkel teleültetett területről is csak a romokat kellene eltávolítani és csodaszép, műemlék játékokkal szórakoztatóvá váló park lehetne belőle.

………ha ………és itt átcsapunk a 2019-es térképre.

19/1 – A „bezárt vidámpark” helyére épülő óriási üvegház a biodóm, immár a nemzeti érzéseket az egekig korbácsoló Pannon Park nevet viseli.

Senki meg ne kérdezze tőlem, hogy ha a Pannon ősvilágot jeleníti meg, miért üvegházban teszi ezt.

 DE

A most még fás terület TELJES beépítése után zöld felületté nyilvánították az üvegházat?! Rendeletet alkottak róla, hogy így ok. Akkor OK?

Ami ugyan belül biztosan zöld lesz, de nem lehet az Állatkert zöld felületébe beleszámítani!

Igaz, hogy hoztak már róla törvényt, hogy épület is lehet zöld felület, de ez attól még a világ szélhámossága maradt!

Attól még a fűtése/hűtése, páratartalom fenntartása nem jár kevesebb káros anyag kibocsátással, mintha egy irodaházat vagy egy bevásárlóközpontot építenének.

Micsoda kár, hogy nekem nincs 380 millióm ezen gondolatok terjesztésére!

 - „Természetesen” zöldben pompázik az M3 lehajtójánál épülő mélygarázs is.

 - Hoppáré – ki ez a zöld …béka   → itt ez a fésűtartó?

Hja kérem! Ez itt a Vágány utcától a Szabolcs utcáig terjedő épületegyüttes! Ezzel is a „Városliget” gazdagodik! Lesznek itt múzeumi raktárak, restaurátor központok, oktatótermek, ahol az elkészült munkához szükséges nyugalmat kb. 30 sínpár zaja biztosítja.

És csak mellesleg, a hajdani Egészségügyi területről „Intézményi területre” magyarosított részen bőven lehet a rendelő helyén a Toxikológia Intézet.

Az itt élő 180 éves, védett platánok is csak Schnier Máriának fognak hiányozni, aki a Levegő Munkacsoport nevében minden alkalommal felszólalt a védelmükben.

De a deszka-kerítések mögött régen kivágták őket. De különben is! Ha a Komáromi erőd lehet a „Liget projekt” része, miért ne lehetne a volt Szabolcs utcai kórház is?

 - Sétáljunk be újra a megzöldült Városligetbe.

A Dózsa György úttá változott Felvonulási téren vígan zöldell

         - 2 Néprajzi Múzeum és 1 Városligeti Színház

         - 1 mélygarázs

Lesz Zeneház, lesz a mocsárban a PECSA helyén Nemzeti Galéria, mélygarázs a Közlekedési Múzeum mellett az Erzsébet királyné - Hermina út  sarkán ….de nem lesznek hozzájuk vezető utak? Feltehetően helikopterrel érkezünk majd oda, vagy Mary Poppins esernyőjével, olyan mesebeli lesz. Mert utakat nem látunk sehol.

 - És tudtunk mi a sorok között olvasni eddig is, de most megtanulunk baánlászló féle „térképül” is. Ahová berajzolni nem merték azt a hatalmas „sétányt” ami a Városligeti fasort fogja összekötni az Erzsébet királyné útjával, hogy a Dózsa  György útról „feltáruljon az Új Nemzeti Galéria csodálatos látványa”

Az 56-os emlékmű egy kis légypiszoknak látszik.

Nincs feltüntetve a Regnum Marianum emlékhely 700 nm-e

Nem látszanak a WC-k 100 nm-en, a kisker  és vendéglátó épületek, de látszik a Palme ház az új „Kertem”-mel…..

Nem látszanak az épületeket körülvevő un. fogadóterek, melyeknek alkalmasnak kell lenniük szabadtéri rendezvények lebonyolítására is, tehát nyilván nem lesznek elhanyagolható méretűek.

Nem látszanak a közművezetékek (régiek és újak) amelyek nagyon a föld alá kerülnek, de nem kevés fa gyökerét fogják elvágni, mire a vakondok szintjére fúrják magukat.

Nem látszik, hogy a Közlekedési Múzeum épülete sokkal nagyobb lesz, mint most + 4 ezer nm-t kell építeni kiállító térnek, mert a csodás XIX. századi épület kicsi lesz az egykor világhírű közlekedésünk bemutatására.

Nem látszik, hogy a mélygarázs lesz a centrum, ahonnan alagúton lesz megközelíthető a Nemzeti Galéria is és a Közlekedési Múzeum is.

 Mi az ami látszik?

A lakosság éberségének elaltatási szándéka, a gyanútlan, tájékozatlan lakosság félrevezetése, hiszen tudják: ha ezt a lakosság megtudja, észreveszi …..akkor nem 600-an lesznek a tüntetésen!

 

És elérkeztünk a lényeghez, a park faállományához.

Itt már óriási fák rohannak ásóval a hónuk alatt……elültetni saját magukat.

Megtudhatjuk, hogy a Városligetben 6500 fa van ….az ő számításaik szerint, az általuk kiválasztott, a köznyelvben Városligetnek nevezett területen. Mert a Múzeumi koncentrátum építésére szánt területnek része az Állatkert és Vidámpark is, ahol a fákat azért nem számolták össze, mert itt lesz legnagyobb pusztítás! Ez az építési terület kb. 20 %-a. Így együtt legalább 8 ezer fa van.

 Ha a 6500, hivatalosan létező fához csapjuk a Dózsa György út 102, a Hermina út 87 japán akácát, a Közlekedési Múzeum előtt nem megszámolt 60 fát, a 10 cm átmérőnél kisebbeket, a Washington szobor mögötti 30 fát, az elfelejtett tiszafákat, a kiirtott cserjéket, akkor csak ezen a területen 7000 körüli fa van.

          Nos, ennek a 3 %-a 210 fa, amelyeket „érint” az építkezés. Ez a szám még az UNG épülete kedvéért kivágott fák mennyiségét sem takarja, nem az egész Liget letarolásának következményét!

 Mit jelenthet – ennek fényében – hogy a kivágott példányokat többszörösen pótoljuk? Mert a kivágott fák pótlásának szabályai vannak ám! Pl. a törzsátmérőjük 1,5 %-nak megfelelő darabszámú, 3 méter magas, 3 x iskolázott fával történhet. Ez 3 hatalmas fa kivágása esetén akkora darabszám, ami el sem fér az új épületek között!kulonbozo_zold_feluletek.jpg

         Mit kezdjünk azzal a botanikus hírrel, hogy a fák 85 %-a ápolásra szorul? Mi – balga lelkek – úgy gondoltuk eddig, hogy egy parkban a fák 100 %-a „szorul” ápolásra! Annak elmaradása látszik jelenleg a Városligeten és a fákon ugyanúgy, ahogyan az egész fővároson!

          És ha igaz, hogy egy idősek otthonában a lakók 85 %-a kritikán aluli állapotban van, akkor altassuk el az időseket és csináljunk ott óvodát, hogy javuljon az „egészségi állapot”.

Vagy esetleg gondosabb és főleg szakszerűbb ápolási tevékenységet, takarítást, élelmezést kell folytatni, hogy javuljon a helyzet?

És mindezt azért, mert a Városliget öreg fái nem olyan katonásan, kockára vágva sorakoznak, mint a Város szíve program platánjai a Károly korúton?

Pedig az öreg fák szépsége nem hasonlítható semmi máshoz: egyediek, a természet műalkotásai, és legszebb napernyői a világnak, lakóhelyei a madárseregnek. SEMMIVEL nem pótolhatók, nem helyettesíthetők.

 Az én nézőpontomból „utolsó” mondat szerint „az agresszív tájidegen fákat folyamatosan LIGETHONOS  fajtákra cseréljük”. 

1.) A ma „tájidegen” fajok ültetésük idején még díszfák voltak, egzotikus, csodálatos küldöttei távoli tájaknak, melyekkel színesíthetjük parkjainkat, fasorainkat. (ostorfa, bálványfa, zöld juhar, csörgő fa) vagy „mindent kibíró, gondozást nem igénylő csodafa, mint a hol tájidegen, hol hungaricum akác.

100-200 év múlva, amikor kiderült, hogy bizony gondoskodni kellett volna róla, hogy ne szaporodjon túl, akkor ő a hibás, amiért ott van, ahol. Úgy jártak szegény „tájidegenek” , mint a rendőrök, akik leszolgálták az életüket abban a hitben, hogy veszélyes munkájukért szolgálati nyugdíj és megbecsülés övezi majd őket. Ehelyett mindkettőtől megfosztották őket, mert közben megváltozott a világ. Ma élősködők. A fák meg invazívok…és írtani kell őket?

 - A város minden pontján, a természetvédelmi területeken, az utak mentén kontrollálatlanul szaporodhatnak, de a Városligetben példát statuálunk: nem irgalmazunk nekik. Új szabályok szerint játsszuk a Ki nevet a végén-t: és ők diktálják a szabályokat, akik csak a saját hasznukban tudnak gondolkodni.

 - Az a kormány védelmezi a Ligetet a tájidegen fajoktól, aki szétverte a környezetvédelem intézményrendszerét,

- aki Kína felé nyitott, hogy onnan tömegével hozza be, nagy haszonnal értékesítse és népszerűsítse az Oxyfát, amivel meg fogj oldani a vidéki szegénységet és a tűzifa hiányt….

 A nemzeti felújítás rendszerében új kertészeti és ökológiai fogalommal is gazdagodott szókincsünk. Megjelent a „Ligethonos” kifejezés.

 Na, erre varrjál gombot!

Mert vannak őshonos – a Kárpát medencében elő fajok és tájidegenek = akik nem őshonosak nálunk….

 De ki lehet Ligethonos?

A 180 éves platánok, akik idegenek? A szintén idegen mocsárciprus még József nádor idejéből? Vagy egyszerűen csak kiebrudaljuk őket a nem megfelelő származásuk miatt?

Liget-honos lesz-e az eperfa, amit a selyemhernyók tenyésztéséhez ültettek?

Azt hiszem, hogy szemináriumra kell járnunk, hogy megtanuljuk az új-magyar nyelvet.

És a szavak, a szakkifejezések nem azt fogják jelenteni, amit jelentenek, hanem amit új magyarul = Liget-nyelven bebeszélnek nekünk?

 Olvasmányom végére érve azon gondolkodom, mit fog szólni ehhez az utókor?

Sírva röhögnek majd rajtunk amiatt, hogy bekajáltuk ezt a sületlen dumát és engedtük lerombolni a Ligetet?

Vagy mélységes megvetéssel fogják említeni szervilizmusunkat?

 De remélem, megbocsátanak.

Mennyire gyűlölöm, hogy a mi adónkból, a mi kárunkra megvalósuló „beruházás” érdekében belehazudnak a képembe.

Mindenesetre ne felejtsetek el begyújtani a kályhába, ezzel a minden tekintetben környezetszennyező hazugság cunamival…bármilyen szép is.

Ne dőlj be! Gondolkodj!

Partnerek voltunk a NER-ben :-)

Hiszem, hogy a VÉSZ és módosításai egyszer elrettentő például fognak szolgálni arra:

-          hogyan nem szabad jogszabályokat alkotni szándékaink megvalósításának megalapozására,

-          hogyan nem szabad korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát,

-          hogyan nem szabad félretájékoztatni a lakosságot az életét érintő kérdésekben,

-          micsoda képmutató, álszent magatartás vezet oda, hogy városokat tönkretegyünk környezetvédelmi szólamok mögé bújva,

-          hogyan képes a hatalom önveszélyes projektek mögé lakossági támogatást szerezni a bio-, történeti, világszínvonalú, egyedülálló, Európában a legnagyobb kifejezések használatával.

Döntést nem igényel.

 

Az OTÉK felfüggesztésében nagy gyakorlatot szerzett VÉSZ a módosítás után ezt a törvénytelenséget a legmagasabb szintre emelte. Így válik lehetővé, hogy:

-           a régi vidámpark helyére épülő Biodom fedett területe zöld felületnek számítson,

Döntést nem igényel.

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztésére irányuló Pannon Park és Mesepark projektekhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 48/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerint: „A Beruházással összefüggésben a telek előírt legkisebb zöldfelületébe a telek zöldfelületével azonos módon beszámítandó a Pannon Park fedett parkjának zöldfelülete is.”

A VÉSZ módosítása során a magasabb rendű jogszabály előírásától nincs lehetőség eltérésre.

 

-          Állat és Növénykertnek legyen nevezhető az így beépített terület annak ellenére, hogy a kötelezően előírt 40% helyett a 25% is csak szökőkutakkal, vízmedencékkel és csobogókkal teljesül,

Döntést nem igényel.

 

A „K-ÁN-2” jelű építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi mérték a hatályos VÉSZ-ben jóváhagyottal azonos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében a különleges területekre előírt 40 % legkisebb zöldfelületi aránytól való eltérésre kapott BDH/010/00100-3/2014. számú engedély alapján. Ez a tervlapon feltüntetésre kerül.

 

 Olvassátok el, és szörnyülködjetek! Balkéztől az észrevételem, jobbtól a lesöprés az asztalról.
Mit tehetnek szegények, ha "magasabb jogszabályt" hoztak rá, hogy zöld legyen ami nem az?

És ha már engedélyt adtunk önmagunknak, hogy nem kell zöldnek lennie az Állatkertnek sem...hát akkor konzultálhat a lakosság, úgyis a falra hányja a borsót.

De elmondhattuk a véleményünket....a válaszokat nem merték az arcunkba vágni. Csak jegyzőkönyvbe vették és elfogadtatták a "fővárosi településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsággal" és nincs kétségem, hogy el fogják fogadni a képviselőin is. Ezt érdemeljük? Meg lehet velünk ezt tenni? És úgy, hogy ezeket a bizottsági embereket nem vonja kérdőre senki? Ahogyan a törvénytelen jogalkotást sem jutalmazzák a választók?

 

Requiem a Regnum Marianum plébániatemplomért

Régészeti feltárás a világörökség tőszomszédságában, avagy

Requiem a Regnum Marianum plébánia templomért

  1. óta Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete a Világörökség része. Nem véletlenül. A világ egyik legszebb városképe…mindenkinek a világon…csak a mi szeretett kormányunknak és főváros-vezetésünknek nem. Ezerrel dübörög a Liget –porhintés, a NAGY és agyatlan építkezés és a körülötte lejtett pávatánc, csengnek a csábító szirén hangok: szép lesz az! De milyen áron!a_vilagorokseg_resze_az_andrassy_ut_es_kornyezete_hosok_tere.jpg

Mivel kötelező, lesz régészeti feltárás is! Majd lyukat fúrnak és megpróbálják Nem megtalálni azt, amiről mindenki tud: A Regnum Marianum altemplomát.

Nehéz lesz nem megtalálni, mert 1800 négyzetméter nem tenyérnyi hely.

Nem tudom mi lesz vele, ha megtalálják. De tudom, mi lesz a helyén a Nagy Agyrém felépítése következtében: mélygarázs és annak felhajtója..
Garantáltan balesetmentes, felszentelt hely lesz.

De kérem, hogy nekem soha többé, senki ne mondja, hogy nem léphetünk 2x ugyanabba a folyóba! Mert ha a Városligetről van szó…itt akárhányszor megismételheti magát a történelem.

Valószínű, ha éltem volna 1925-ben, nem támogattam volna, hogy a Damjanich utca folytatásában, mélyen a Ligetbe nyúlóan építsenek egy hatalmas templomot….hatalmas kölcsönből, hatalmas lakossági áldozatvállalással…6 év alatt….1800m2-en. Mert elhiszem, hogy meg kellett emlékezni a Tanácsköztársaság/proletárdiktatúra bukásáról…. de hogy emlékezni miért csak a Ligetben lehet, azt nem vágom.regnummarianum1936.jpg

Mindenesetre felépült, használatba vették és mindenki boldog volt, mert egyedülálló módon közösségi tereket is tartalmazott a foglalkozások, összejövetelek számára. Irigylem is a sekrestyést, aki itt kapott lakást…már jól bent a Ligetben.regnum04a_ligetben.jpg

a kép a magyarpatriotak.hu oldalról származik


A háborút is átvészelte, hiszen a legkorszerűbb vasbeton tartószerkezettel épült. Tartalmas, gazdag hitéletű, máig ható szellemiségű egyházi helyszín volt. Szent hely.

De jött a következő diktatúra, aki Sztálin generalisszimus szülinapjára szobrot és hatalmas felvonulási teret akart létrehozni…..na mit gondoltok hol?! Igen! Nyertetek! A Ligetből kellett hozzá lebetonozni 90 méter szélességet.
A Rondó, a fák akkor sem jelentettek akadályt! Ha betonozni akartak, hát U alakot csináltak a Rondóból! Na de mi legyen a templommal?
Természetesen titokban, csöndben akarták lebontani. Természetesen a hívek tiltakoztak. Természetesen az senkit nem érdekelt. 2-3 nap alatt végezni akartak vele, a síró gyülekezet távoltartása mellett. A templomot azonban nem abból a fából faragták, hogy könnyen meg adta volna magát. Ez a vasbeton bizonyította állékonyságát. Végül fél év múlva szét kellett robbantani, nem ment a bontás……de akárki akármit mondott, a templomnak mennie kellett.
A romok elszállításával nem vacakoltak, hanem beledöngölték a csaknem épségben megmaradt altemplomba.

A téren azóta is folytatódik az ideológiák harca.
Sztálin helyén ma az Ötvenhatos szervezeteket is megosztó Vaskefe áll. A Regnum csücske mellé előbb a Fegyverbe című szobor, majd a Regnumra emlékeztető fakereszt került. Jelezve, hogy éppen kinek az ideológiája áll nyerésre.regnum_marianum_templom_helyen_viragok_1.JPG

Ilyen kalandosan jutottunk el a mai napig, amikor éppen Mammon és a hatalmi téboly uralkodik a terület felett.

Nemzethy, keresztény kormányunknak semmi nem szent. Sem a parkok, sem a fák, sem az emberek, sem a szent helyek. Építenek majd máshol „emlékhelyet”. (Épült már jogutód templom a Zobor hegy téren - Hála és köszönet Hajnal György atyának)
És mi lesz a megszentelt altemplommal?

Ma a 70-es és a 75-ös- 79-es troli suhan fölötte…a beépítés után majd 800 autó parkolhat a téren…a mélyben. Fölötte gyeptéglarácsok, szellőzők, le és felhajtók, „víz-architektúra elemek” Esetleg kereskedelmi és vendéglátó egységek fognak zöldellni.

És mi is elfelejtjük, hogy volt egyszer egy Városliget a Dózsa György úttól a Hermina útig. Az Ajtósi Dürer sortól a Vágány utcáig. És volt, amikor állt itt egy Regnum Marianum nevű plébániatemplom….ahol nem a pénz istenéhez imádkoztak, ahol nem örökké tartó hatalmat kívántak maguknak a benne imádkozók.

De újjáépítik a Városligeti színházat, hogy a múltba révedők is kapjanak valamit a pénzükért.

Csak a Ligetet, azt tudnám feledni.

Hiszen ez is a Világörökség védőzónája! Mindig is egy egységben gondoltunk a Ligetre és a Hősök terére, bárki, bárhogyan szabdalta. Ez a mi városunk! Ez a mi világunk öröksége!
Elpusztítása a kormányzat ökörsége és mindannyiunk szégyene…ha nem akadályozzuk meg elpusztítását.

 

Nicsak! Mi épül a Ligetbe?! 2016. 11. 13.

Milyen épületek épülnek a Ligetbe, amelyektől az egyre zöldebb és egyre világra szólóbb lesz? A változó holdnál változóbb tervek legfrissebbike.

Induljunk el a Dózsa György út - Ajtósi Dürer sor kereszteződésből és haladjunk a felvonulási téren végig a Műcsarnokig:

  • az_uj_varosligeti_szinhaz.jpgVárosligeti Színház

    • Regnum Marianum emlékhely (700 m2) (maga az altemplom a mélygarázsokban és a lehajtó alatt maradnak)
      regnum_marianum_templom_helyen_viragok.JPG
  • Néprajzi múzeum (2 épületben a Városligeti fasor bejáratának 2 oldalán) Mindenki megnyugtatására közlöm, hogy csak kicsit lesz hosszabb, mint az Országház!
    • Marad az 56-os emlékmű is
      neprajzi16maj.jpg

Az épületek között mélygarázsokkal.
Beljebb haladva:
-  Magyar zene háza (7 ezer négyzetméter) Hungexpo telephelyen(x3)
20150115liget-budapest-projekt-magyar-zene_es_vajdahunyad_aranya.jpg

  • Új Nemzeti galéria (a PECSA helyének 3x-a) 40 méteres építészeti jellel
    uj_nemzeti_galeria.jpg
  • Közlekedési múzeum újjáépítése (kiállítótér nélkül) ezért elé/alá építenek egy múzeumot a föld alá minusz 3 emelet mélységben, összesen 9 ezer négyzetméteres területtel.
    terepszint_alatti_beep_a_kozlekedesi_muzeum.jpg
    + 8 ezer négyzetméter terepszint alatti mélygarázzsal, az Erzsébet királyné útjához, alagúttal az Új Nemzeti galériához.
    a_kozlekedesi_es_a_fak16-ban.jpg

 

  • Pajtaszínház (ismeretlen funkcióval) A Sörsátor helyén
    pajtaszinhaz.JPGLézerdodzsem is volt már...most még nem tudjuk mi lesz, ha átköltözik a sörsátor helyére.
  • Látogatóközpont (Itató nyereg helyének dupláján)
    200 négyzetméteren
  • Ez a kép sajnos csak illusztráció! Nem tudjuk hogy fog kinézni, csak azt, hogy a látható 2 szinten kívül lesz a talajban is 2 szintje.....mélygarázzsal. Ez az Üzemeltetési központ fogja befogadni az épületek üzemeltetőit, és a főkert járműveit....valamint ( Oh egek!!!!) az "ideiglenes zöld hulladék lerakót.
  • kepek-iroda-berelheto.jpg
  • A Vidámpark helyén a BIODOM+pannonpark-mesepark (39 m magasan!)

    biodomjo.jpg
    • Parkolóház az M3 lehajtó mellett.


Ami a térképről nem látható:

  • az előre beharangozott zöld tetős épületek helyett olyan terveket fogadtak el, amelyeken nem lehet zöld tetőt építeni…ezt a 2016-os VÉSZ módosítás szentesíti is.
  • Az épületek körüli fogadó terek, és időszakosan lezárható rendezvény helyszínek (!)
  • A PECSA mögötti sportpályák zavarják a Nemzet galériáját, ezért elköltöztetik őket a Hermina út mellé......de vajon hova, ha ott lesz az üzemeltetési épület????
  • 8 db 100 m2-es WC
  • 5 db 80m2-es vendéglátó pavilon
    • A Palme ház körüli kerthelyiség
  • 3 db 80 m2-es kiskereskedelmi egység (!)
    • futókör
    • kutyafuttató
  • a „túl széles” utakon szélességük 1/3-án felszíni parkoló
  • Új sétány nyitás a Városligeti fasortól az Erzsébet királyné útjáig (25 méter széles, nyílegyenes út!)
  • Közműfektetés, közvilágítás, Nebbien –kapu(?)
  • Kiszélesített Dózsa György út (102 fa kivágásával)
  • A Közlekedési múzeum nem fér el a jelenlegi helyén, de már a Hermina úti 87 fa sincs regisztrálva….???
  • A Biodom nevű üvegházBAN élő növények is beleszámítanak a zöld felületbe.
  • A Fővárosi Állat-, és Növénykert az OTÉK szerint már nem az, ami, hanem Intézményi terület.

A parkoló szám így sem elegendő a várható látogató számhoz és az intézményekben dolgozók, és szállítási igényeknek megfelelően.

A Dózsa György úti lakók kedvezményesen parkolhatnak este 9 és reggel 6 között…a mélygarázsokban. (800 autó számára lesz elegendő hely, jelenleg 2500 autó parkol itt naponta és kár, hogy a színházakban és a zeneházakban sz előadások 10 után érnek véget...)

Ez a Liget megújításán lelkesedők felvilágosodására szolgáló információs anyag!

 

 

Táj, kép csata után

  1. március 17-én délben a Városliget beépítése ellen tiltakozó civilek megakadályozták, hogy a Városliget INGATLANHASZNOSÍTÓ Zrt és a Főkert munkagépei további fákat vágjanak ki a régi BNV ( újabb nevén Kertem vendéglő) területéről.

A fakivágási engedélyt ugyanazok a személyek írták alá, akik az elhíresült Kossuth téri engedélyt is megadták. Tudjuk, hogy azt az eljárást az ügyészség jogellenesnek találta, mivel megsértették az Ügyfelek jogait.

Nálunk az ilyen szabálytalanságok nem azonnali elbocsátást vonnak maguk után, hanem hivatali előlépést, és újabb törvénytelen eljárások lefolytatására szóló megbízást. Így lesz joga arra a magyar kormánynak és meghosszabbított kezeinek, amire egyetlen magyar állampolgárnak sincs: a szomszéd és a hatóságok megkérdezése nélkül fákat kivagdosni. A jogsértés állami monopóliummá és napi bevett gyakorlattá vált.

A tiltakozók lejáratása, primitív mémekben nevetségessé tétele, és a „hivatalos” kormányzati önigazoló hazudozás turbóra kapcsolt. Sőt! Összeverbuváltak egy kisebb csapatot, akik a magyar közélet gondolkodó részének peticiója ellen úgy tiltakoznak, hogy pártfogó aláírásokat gyűjtöttek. Sajnálom szegényeket. Mind azokat, akiknek fogalmuk sincs, hogy mihez adják a nevüket, mind azokat, akik nagyon is tudják és örvendezve söprik be a kollaborálásért járó júdáspénzt, és hivatali tisztségeket. ( Fekete György)

A fenti emelkedett megoldásokra nem is reagálnék, mert minek.

De a tudományoskodó és jogi köntösbe öltöztetett alibikre, a statáriális favágás indokaira elmondanék néhány tényt, hogy aki látni akar, az láthasson
Még mindig azt sulykolják, hogy a zöld felület 5%-kal nőni fog, holott ez a (mindig is csak papírforma szerint létező) növekmény a januári VÉSZ módosítás következtében, mára már papíron sem állja meg a helyét.

  • A korábban beígért zöld tetős épületekből semmi nem lett, hiszen nem volt szempont a győztes pályaművek kiválasztásánál, hogy alkalmas legyen zöld tető telepítésére. (De a Közlekedési múzeumra, a Városligeti színházra vagy a biodómra nem is lehet. De az új nemzeti galériára, vagy a zeneházára sem, így írtak rá új törvényt, hogy ne is legyen kötelező.
  • Ígérték a „túl széles” sétányok keskenyítését és a felszabaduló részek zöldítését. Ez ígéretnek is hamis volt, de mára jogszabály(?) teszi lehetővé, hogy az utak 1/3-án felszíni parkolót létesítsenek, gyeptéglaráccsal. Ami mégsem az az igazi park, ahol a fák, cserjék, fűfélék zölddel borítják a tájat 20 méter magasan!
  • Csaknem titokban belecsempésztek az építési tervekbe olyan épületeket, amelyekről szó sem volt eddig: KISKERESKEDELMI egységek, látogató központ, vendéglátó helyek és túlméretezett WC-k összesen 1600 négyzetmétert elfoglalva a zöld területek elől.
  • A Biodómmal beépítik a TELJES vidámparki területet, tehát nem nő sem az állatok élettere, sem a zöld felület….de teljesen abszurd módon a fedett területet is bele fogják számítani a „zöld felületbe”. Ez annál is képtelenebb ötlet, mivel egy télen fűtött, nyáron hűtött fedett terület nem hogy oxigén termelésével nem járul hozzá a levegő minőségének javulásához, hanem a fűtés/hűtés, szellőztetés, hulladék-keletkezés a környék levegő szennyezettségét az elviselhetetlenségig fokozzák.
  • Az Állatkert sem Állat és növénykert már, hiszen nem lesz rá igaz a 45%-os zöld borítottság, hiszen a bidommal agyonnyomott növekmény, a teljes területet lehúzza. „Intézményi területként” funkcionál majd, a zöld látszat mögött. Hogy hova tűnt az Állatkert országos védettsége? Azt nem tőlem kell megkérdezni. Van annak az intézménynek igazgatója.
  • A legtragikusabb sorsot a Városligeti tónak szánják! Már víznek sem kell benne lennie, hogy zöldnek számítson, hiszen sportterületté minősítették. Lehet tehát teniszcsarnok, strand röplabdapálya és lelátó rajta, az akkor is zöld lesz.
    ……………………………

    Hamis az az érvelés is, hogy balesetveszélyes és pláne invazív fákat kell kivágniuk, miközben egyértelműen az építkezést készítik elő.
    - Vagy a Szépművészeti múzeum, a Közlekedési múzeum, és a Hősök tere környékét elcsúfító bálványfák nem invazívok?
    - ha invazív fáktól akarnák megkímélni a hazai tájat, nem a Rákosrendezőre építenék a múzeumokat, ahol a fák 90%-a invazív?
    - nem hagyták volna élni a környezetvédelem intézményrendszerét, hogy hatékonyan fellépjen az invazívok ellen?
    - A jogszabályban felsorolt invazívok közül a fehér akác még hungarikum is lett? Elég logikus ez?
    - A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet NEM az invazívok kivágását írja elő, hanem a továbbterjedés megakadályozását. Ez a cél csak zeneház építésével valósítható meg? Igaz, ha nem hagynak ki egy talpalatnyi helyet sem a térburkoló kövek és az épület között, akkor továbbterjedni sem tud.
  • Ha a kormány ennyire komolyan veszi a fás szárú növények védelmét, miért engedi negligálni annak a cserjékre vonatkozó passzusát? Ugyanis a 10 négyzetméternél nagyobb területű cserjeírtást is be kell jelenteni és gondoskodni kell a pótlásról. Erről miért nem szólnak? Hányszor 10 négyzetmétert pusztított már ki a FŐKÁRT… Kit vigasztal, ha parancsra tették?
  • Nagyon szépen hangzó a 872 darab oszlopos tiszafa telepítése. Ez az igérvény nyilván nem teljesíthető a Hungexpo épületek helyének a 3szorosára épülő zeneháza alatt/mellett/mögött, hanem csak a Liget (vagy a főváros) távolabbi részein. Ez a különös kertészeti változat egyáltalán nem őshonos, lassú növekedésű, de együttesen és 10 év múlva sem ad akkora lombkoronát, mint a most kivágott 8 db fa adott. Nagyobb cserje méretű, tehát nem is lehet vele fát pótolni.. A lombfelülete 10 év múlva sem lesz akkora, mint a most kivágott 8 lombos fának.
  • A jogszabály úgy szól, hogy a fák kivágása után 1 évvel pótolni kell az elpusztítottakat….máshol, azon szerencsés országrészeken, amelyek még a magyar jogrendszer hatálya alá tartoznak. A Városliget pária lett, nem vonatkoznak rá az OTÉK szabályai! Itt tehát elég lesz 3-4 év múlva pótolni a fákat, amikor már átadták az épületeket és nem lesz Liget, csak egy múzeumi gettó?
  • A fakivágási tervben a pótlás pontos helyét is meg kell jelölni. Ez sem lehetséges, mert még több épületnek a pontos helyét sem ismerjük, a tájépítészeti pályázatok jelen folyamatokkal egyidőben még csak a tervező asztalon léteznek….honnan is tudjuk akkor, hogy hova és mennyi fát fogunk ülteni…és főleg mikor?
  • Ha ez a beruházás annyira jó a város lakosságának, miért kell minket szemfényvesztő hazugságokkal csábítani egyetértésre?
    Miért kell mindent sötét fólia és deszkakerítés mögé rejteni?

Minket (lakosság) támogat a Mindent a maga helyén című petició aláírásával az, aki azt mondja, hogy kell fejleszteni a múzeumokat, fel kell újítani a Városligetet…de az utóbbit nem beépítéssel lehet megvalósítani, hanem zöld felület rehabilitációval.

De minket támogatnak az ellen-petíció aláírói is, amikor azt mondják, hogy konzultációval kell a módszerekről és a célokról közmegegyezésre jutni. De előbb rehabilitálni kell a „konzultáció” szót! Nem utólag és csak a haszonlesőkkel és egyetértőkkel kell konzultálni, hanem a szakemberekkel és a tiltakozókkal is….sőt, uram bocsá, még a lakossággal is.
Vajon miért is nem lehetett a fakivágásokkal megvárni a fellebbezési határidő lejártát? Hova ez a nagy sietség?! Miközben a területen a szó szoros értelmében méter magasan áll a szemét, csaknem minden sarokban. Nem ezzel kellett volna kezdeni, ha már annyira nem bírják nézni a terület „lepukkantságát”?

Vajon miért is nem ismerheti a lakosság mind a mai napig a teljes területre vonatkozó építészeti terveket, közműfektetési rajzokat, a tényleges, teljes területre vonatkozó fakivágási terveket és annak a helyzetnek a részletes leírását, amikor itt már csak a terület neve fog emlékeztetni a Városligetre?

A tények, a múzeum negyed felépítésének leírhatatlan mértékű kártétele, nem érdemelt egy igaz szót, egy őszinte mondatot sem!!! Mert mi köze a város lakosságának ahhoz a helyhez, ahol él?
Még ügyfél sem lehet a saját városában.Még az őt képviselő Önkormányzatot is kihagyták...Csak nyelheti a könnyeit, szívhatja az egyre elviselhetetlenebb szmogot, tehet + 2 párnát a fülére, ha aludni akar.
Na és mászhat át a kerítésen, ha védeni akarja a természetnek azt a kis darabkáját, ami neki jutott a közből..

Látjuk tehát, hogy a Városligeti INGATLANFEJLESZTŐ Zrt és annak képviselői különös viszonyt ápolnak a valósággal, a tényekkel, a jogrenddel, a törvénytisztelettel, a természettel.

Igazmondásuk a régi orosz viccre emlékeztet: Tudjátok, úgy mint az autólopás a Szovjetunióban: Nem Moszkvában, hanem Vlagyivosztokban, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak…

Hogy miért írom le mindezeket? Kérdezik sokan: mit remélek attól, hogy megírom?
Azt, hogy egyszer majd összejön az a kritikus tömeg, akinek ez munícióul szolgál a hatékony fellépéshez. Remélem, hogy az ez után következő „Ifjúságnak” lesz esélye, ereje, erkölcsi tartása egy normális jogállamot felépíteni.

Ha ezek a figyelemfelhívó gondolatok eljutnak a szívükig, nem írtam hiába.

Mire jó a fakataszter és mire nem

Vádirat egy koncepciós perhez?…a halálos ítélet alátámasztására? Nyílt levél a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-hez

Tisztelt Ingatlanfejlesztő Zrt

  1. tavaszán egyszer csak nyilvánosságra hoztak egy olyan fakatasztert a Városliget fáiról, amelynek meglétét korábban tagadták. Mindegy is, hogyan, de most van egy fakataszter. Mi kényszerít engem arra, hogy a javítgatásában se kívánjak részt venni? Semmiképpen nem kívánok asszisztálni egy ilyen fakataszterhez, mert ezzel módszeresen előkészítik a Városligeti pusztítást! Ez nem kataszter, hanem vádirat egy koncepciós perben, melynek ítéletét rég kihirdették ( Városliget törvény az ítélet neve 2013. évi CCXLII.tv a Városliget megújításáról és fejlesztéséről) Cél a világ első tervezett közparkjának beépítése, majd a fa-pótlás elbliccelése.

Vegyük sorba, hogy miért elfogadhatatlan a 180 oldalnyi, 6 358 „fát” regisztráló fakataszternek kinevezett sűrűn teleírt táblázat.

  1. A fakataszter hatálya ugyanarra a területre kell, hogy kiterjedjen amelyet a Városliget törvény az ő értelmezése szerint „ Városliget”-nek nevez. Tehát a Vágány utcával párhuzamos sínektől (Állatkert mögött) az Ajtósi Dürer sorig és a Dózsa György úttól a Hermina útig terjedő területre. ( Azaz az Állatkertet és a Vidámpark volt területét is bele kell érteni!) Ehelyett Önök, a ma a köznyelvben Városligetnek nevezett területet mérték fel (úgy, ahogy). Ezzel a felfogással nem képes a fa-leltár betölteni a feladatát! Mert a készítés célja az lenne, hogy a beépítés után biztosítható legyen a VÉSZben előírtaknak megfelelő fa+darabszám. Valóban azt akarják lenyomni a város lakosságának torkán, hogy a beépítés után annyi fa lesz a teljes építési területen, mint a mai kis-Városligetben? És ezzel még nőni is fog a zöld felület? Szégyentelen csalás.
  2. Tragikusan megmosolyogtató, ahogyan gondos kezek megszámlálták a fahelyeket, üres favermeket és tuskókat is, így megkapták a 6 358-as végső számot. Köszönjük, ha ezeket legalább pótolni akarják. (Gundel Károly krt.)
  3. Több száz facsemete, számos termetes fa is hiányzik a felsorolásból (gyertyánok, szilek, juharok, tiszafák, amerikai vasfák) Több helyen (pl. a Washington szobor mögött vagy a Körszínház helyén) egész facsoportok sem szerepelnek a listán.
  4. Felháborító, hogy évszázados fasorokat nem fasorként tüntetnek fel, hanem 4-5 parcellára elosztva. ( RONDÓ, Paál László út, Városligeti fasor) Csak a felsorolt 3 fasorban több fa van, mint amit önök összesítve 500 darabként feltüntetnek!
  5. Szemtelenül sok fát rosszul határoztak meg! pl. a hármas levelű alásfákat nem illik júdásfaként meghatározni, de az amerikai vasfa sem fekete dió, ahogy a mocsárciprus sem kínai mamutfenyő….). Sajnálom, hogy sok szilfa fajneve is hiányzik…pedig őshonos fafajról van szó….ami az akác megjelenése előtt az Alföldön fasor alkotó fa volt. Természetes élőhelyén csaknem kipusztult… megérdemelné a megbecsülést. (és én is tanultam volna valamit).
  6. Jogilag is elfogadhatatlan, hogy a fás szárúak közül csak a fákat vették számba, a velük egyenrangú zöld, asszimiláló felületet biztosító cserjéket nem! Holott rájuk is vonatkozik a 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet! És ha már néhány bodzát és bazsarózsát feltüntettek, vajon miért nem haladtak következesen ezen az úton? Sok lenne a pótolni való?
  7. A fenti kormányrendelet értelmében invazívnak számító fajok közül az ostorfánál miért nem tüntették fel ezt a statuszt? Az akácnál hol igen, hol nem? (És vajon a kivágandó, halálosan beteg zöld juharokat miért kell korona alakító metszésben részesíteni?)
  8. Teljességgel önkényes a fák egészségi állapotának értékelése is! A 6 358 fa közül csak kb 200-at nem kell „metszeni, gallyazni, koronát alakítani” Ez egyszerűen nem igaz! De kiválóan alkalmas hozzáállás a fák asszimiláló felületének oly mértékű lecsökkentésére, ami a halálukat, instabilitásukat okozhatja. Arcátlanság így a végén kihozni a 3,3-es egészségi állapot osztályzatot. Talán önöket megnyugtatja, hogy akkor pusztulhat az egész?!
  9. A Ligetet ismerők és szeretők számára felfoghatatlan, hogy mi alapján minősítenek kizárólag platánokat „történelmi fának”. A tó partján álló mocsárciprusok ugyancsak 190 év körüliek és ugyancsak Alcsútdobozról kerültek a Ligetbe. Mi ez, ha nem történelem. ( Igaz, hogy annak, aki nem lát különbséget a mamutfenyő és a mocsárciprus között, annak mindegy.)
  10. A „ dendrológiailag értékes” jelző odaítélése is önkényes, és következetlen.
  11. A fák egészségi állapotának, fagyöngy fertőzöttségének, gombabetegségének feltüntetése is a parcella felmérőjének hozzáértése, lelkesedése szerint változik. Tényleg nem volt eligazítás a leltár készítés előtt? Egy falusi vegyesbolt leltározásakor is kötelező leltárfelvételi szabályzat és leltár kiértékelés a munka befejeztével… Vagy nem volt elég kertész és harangöntőket alkalmaztak?
  12. Egyes fák valóban veszélyeztetik az épületeket és a műtárgyakat (felső vezetékek). Ezekről is hol említést tesznek, hol nem. (pl. a Közlekedési múzeum mellett növő gleditsia és bálványfa felvételétől eltekintettek, másoknál előírják a kivágást…)

Kellene tehát egy fakataszter! Egy igazi! Ha később is születik meg, de legalább közelítsen az igazsághoz!

Amennyiben olyan kataszter készül, ami nem tudatosan és szándékosan a pusztítást szándékozik törvényesíteni, szívesen ajánlom fel minden szabadidőmet és csekély tudásomat.

Természetesen a reális fakataszter elkészítéséig MINDEN favágást, épület bontást és közműfektetést fel kell függeszteni!

Jelen levelemet – az eddigiekhez hasonlóan- most sem használhatják fel arra a célra, hogy ezzel igazolják: konzultáltak a lakossággal! Mert nem.

Budapest, 2015. november 26.                                        Tisztelettel Garay Klára, a Városliget barátja.

Viccelődés halott ember házában

Tőle szokatlan módon, egy tréfás, és enyhén kétkedő hangvételű cikk jelent meg a Magyar Narancsban arról a sajtótájékoztatóról, amelyen bemutatták, milyen szörnyű állapotban vannak a volt Hungexpos épületek és micsoda megváltás lesz, ha 7 ezer négyzetméteren....na nem zöld felület lesz, hanem az ugyanekkora alapterületű magyar zeneháza.

Hamvay Péter írása azonban éppen a vicceskedésével verte ki a biztosítékot nálam.

http://magyarnarancs.hu/lokal/ket-het-mulva-indul-a-liget-projekt-jo-sok-kocsma-van-benne-98573

Nagy tisztelettel a Narancs és az újságíró Hamvay Péter személyes munkássága iránt engedje meg, hogy megvilágítsam Önnek a dolog másik oldalát is. ( Reménykedve abban, hogy a Magyar Narancs nem állt a kormányzat szolgálatába, a lakosság félrevezetése tárgyában.

A Fák nem eltakarják a rozsdazónát, hanem az elmúlt 60-70 évnyi "elhanyagoltság " következtében csodálatosan fejlődnek!

http://felsofokon.hu/33116/kornyezetvedelem/a-hungexpo-telephely-amugy-is-le-van-betonozvaazert-nem-kar/

Ha van türelme, elolvasni, szívesen leszek az idegenvezetője :-)

Ha nincs itt felsorolom röviden, hogy mit is fogunk elveszíteni a fölösleges zeneháza építkezése kapcsán.:

- 5 db kb 100 éves tiszafa, Kőrisek, platánok, egy különlegesen értékes vérbükk, rengeteg ostorfa és török mogyoró.

- A kert különleges értékei az amerikai vasfák, amelyekből régen gépalkatrészeket készítettek, olyan tartósak és kopásállók voltak. De díszfának is csodálatosak és alig van néhány belőlük a városban.

-A Tó felőli oldalon, ami "eltakarja" a rozsdazónát, az 15 db kúpos koronájú fehér nyár. A micsurini időkben 4-5 nyárfa keresztezéséből hozták létre, hogy dekoratív és szinte éjjel is világító legyen a talpig fehér törzsével. A Balaton partján láthatunk még rokonaikat. Ma már nem üöltetik, mert nem találtatott elég szépnek a koronája.

Tehát érdemes lenne megnézni azt is, hogy mi pusztul el a fölösleges zeneház kedvéért. Mert ha én tarthatnék ott sajtótájékoztatót, egy fél óra alatt bebizonyítanám Önöknek, hogy ez a terület egy arborétum, aminek a közepébe régen ocsmány épületeket építettek! Most ezt a bűnt azzal akarják megfejelni, hogy a fákat is kivágják, hogy a rozsdától megszabaduljanak! Parkként kellene felújítani és nem beleújítani egy ilyen épületet, amit bárhol ( ismétlem) bárhol letehetnének a világon, csak itt nem.

És higgye el, hogy a Kertem nem a részegeskedésről szólt, hanem arról, hogy biciklizés, gyerek vagy kutya sétáltatás közben lehetett enni egy fagyit, inni egy sört, barátainkkal a hőguta lakásból kimenekülni egy beszélgetésre, árnyas fák alatt, bár nyakig érő homokban, természetes környezetben jól éreztük magunkat. Én ott részeget soha nem láttam.

De bizonyára így viccesebb a cikk.

De azt biztosan Ön is tudja, hogy akasztott ember házában nem viccelődünk kötéllel.

 

Kinek köszönhetjük a Zeppelin léghajót?

Ki másnak, mint Schwarz Dávid technikusnak? Szobra itt áll, (még) a Közlekedési múzeum előtt.
119 évvel ezelőtt meghalt január 13-án.
Szívbeteg volt. Nem érte meg, hogy nyilvánosan bebizonyítsa, az általa tervezett léghajó nem csak repül, de kormányozható is. Halála után felesége nem hagyta feledésbe menni a találmányt, hanem folytatta a munkát. Még az év novemberében sikeres bemutatót tartottak a léghajó használhatóságáról. Ezen a bemutatón vett részt Ferdinand von Zeppelin, aki megvásárolta a találmányt.... a többi már ismert.
Technika-történeti pillanat, év volt ez, hiszen akkor még gyerekcipőben járt az alumínium feldolgozás.

Pedig Schwarz ezt használta gépének megépítéséhez. Az alumínium, mint könnyű fém tette lehetővé a repülő szerkezetek megvalósítását ( Na persze a fa után :-)),

 Gondoljunk ma egy percre Schwarz Dávidra, gondoljunk a Zeppelin léghajóra, amikor elsétálunk előtte a Ferencsik János úton. ( Akkor is, ha nem találtam jobb képet róla, pedig van).

schwarz_david.jpg

A VÉSZ módosításához

Tisztelt Városépítési Főosztály!

Tisztelt Képviselők!

 Jelen levelem az eddigiekhez hasonlóan nem használható fel annak igazolására, hogy a lakossággal egyeztettek a Városliget beépítésének tárgyában. Nem történt ugyanis sem előzetes tájékoztatás, sem lakossági vagy szakmai konzultáció. Mindössze utólagos önigazolásra használják ezt az eljárást.

A fölöslegesen dagályos dokumentumban az őszinteség egyetlen jelét láttam: beépítésnek nevezik azt ami az.

Az idő rövidsége nem teszi lehetővé, hogy mindent alaposan górcső alá vegyünk, de próbálkoztam eligazodni ebben a megtévesztő szószaporításban.

Hiszem, hogy a VÉSZ és módosításai egyszer elrettentő például fognak szolgálni arra:

  • hogyan nem szabad jogszabályokat alkotni szándékaink megvalósításának megalapozására,
  • hogyan nem szabad korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát,
  • hogyan nem szabad félretájékoztatni a lakosságot az életét érintő kérdésekben,
  • micsoda képmutató, álszent magatartás vezet oda, hogy városokat tönkretegyünk környezetvédelmi szólamok mögé bújva,
  • hogyan képes a hatalom önveszélyes projektek mögé lakossági támogatást szerezni a bio-, történeti, világszínvonalú, egyedülálló, Európában a legnagyobb kifejezések használatával.

Az OTÉK felfüggesztésében nagy gyakorlatot szerzett VÉSZ a módosítás után ezt a törvénytelenséget a legmagasabb szintre emelte. Így válik lehetővé, hogy:

  • a régi vidámpark helyére épülő Biodom fedett területe zöld felületnek számítson,
  • sikeresen megvásároltak egy olyan Biodom tervet, amelyre zöld tető nem is telepíthető, mivel csaknem teljes egészében transzparens szerkezetek alkotják. Nosza, módosítsuk a VÉSZ-t és máris ugrott a zöldtető
  • Állat és Növénykertnek legyen nevezhető az így beépített terület annak ellenére, hogy a kötelezően előírt 40% helyett a 25% is csak szökőkutakkal, vízmedencékkel és csobogókkal teljesül,
  • Vi-V jelű és a Vi-SZ jelű építési övezetben (vendéglátóhelyek környezete) 10-10%-al lehet kevesebb a zöldfelület, a tényleges zöldfelület csökkenthető úgy is, hogy már a 10 fok hajlásszögű épületekre sem kell zöld tetőt építeni.

 Nézzük, hogy a Felvonulási tér beígért zöldítése helyett mi valósul meg:

  1. A kiszélesített Dózsa György út bekapja mind a száz kettő darab japánakácot, amelyek a történelmi Városliget határát jelzik.
  2. Épül egy gyalogos és egy kerékpáros sáv, amelyek feltehetően zöld színű burkolatot fognak kapni.
  3. Újjáépül egy giccses színház, amelyre mivel nem lehet nem is kötelező zöld tetőt tenni, lesz egy Regnum Marianum emlékhely, egy 56-os emlékmű, 2 épület a Néprajzi Múzeumnak, kiinduló pontja egy 25 m széles ligeten átvezető sétánynak, mélygarázsok le és felhajtókkal, fogadótér a színházak és múzeumok számára, padok és belső sétányok. Zöld felület számára marad az OTÉK-ba erőszakolt gyeptégla rács a mélygarázs tetején, 81 cm-es talajréteg fölött, melyen egész nap autók fognak parkolni.

Mi várható a Liget belsejében:

  1. Látogató központ, amiről eddig szó sem volt = 200 m2
  2. Az építési helyeken kívül 5 db 80 m2-es vendéglátó helyiség = 400 m2
  3. 8 db nyilvános WC 100 m2/db = 800 m2
  4. 3 db legfeljebb 80 m2 alapterületű kiskereskedelmi egység =  240 m2

Zöldfelület veszteség:                                                                            1640 m2

Lesz még ezen kívül kutyafuttató és futó kőr, új sportpályák és kertészeti központ növelve a zöldfelületet.

 Az ígéretekkel ellentétben hol nem épül még zöld tető:

  1. A Zene háza, mivel a lyukas lángos hajlásszöge ezt nem teszi lehetővé.
  2. Az új Nemzeti Galéria födémjére sem tehető mivel az leginkább rommá tört almásládákra hasonlít.
  3. Az újjá épített Közlekedési Múzeum kupolájára.

Hogyan zöldülnek be az eddig túl széles burkolt utak?

  1. A túl szélesnek találtatott utak 1/3-át téglarácsokkal borított felszíni parkolónak fogják használni. Feltehetően nem tudják a döntéshozók, hogy a saját villájuk gyeptégla rácsa azért marad zöld, mert egész nap nem árnyékolja autó.
  2. A megszűnt régi széles burkolt utak helyett új csapást vágnak a Városligeti fasor és az Erzsébet kr.né útja összekötésére. Remélem, nem kaviccsal akarják felszórni, hogy se gyalog se kerékpárral, se baba kocsival, se kutyával ne lehessen rajta járni. Ennek a csoda útnak egyetlen „előnye”, hogy megsemmisíti a Rondó három fasorának közepét.

 Kinek és mire jó a Kós Károly sétány autós forgalmának elterelése?

  1. Marketing kommunikációs szempontból óriási ötlet, hogy „tehermentesítjük” a Városligetet. A szándék nemes a végrehajtás kétséges.
  2. Az M3-as forgalmát az Ajtósi Dürer sorra terelni lakosság elleni bűncselekmény, közvetlenül a lakosság orra alá.
  3. A jelenlegi forgalomra ráengedjük az M3-as autóit, majd környezetbarát kerékpáros utat építünk mellé, leszűkítve ezzel az Ajtósi Dürer sort.
  4. Jókora kerülővel haladhat tovább a Dózsa György úton a már is fuldokló Thököly útra.
  5. Azok se járnak sokkal jobban, akik az M3-ról a Vágány utca felé veszik az irányt, mert csak nagy kerülővel tehetik, hogy aztán a Dózsa György útnál ők se jussanak tovább.

Még néhány apróság:

  • A jóváhagyandó munkarész 3.§- ban előírják, hogy a terepszint alatti építéseknél gondoskodni kell a talajvíz elleni védelemről. Az új épületeket, mélygarázsokat meg tudják védeni az áramló talajvíz károsító hatásától, de mit kívánnak tenni a liget környékén több mint 100 éve épült lakóházak megóvására, a betörő talajvíz ellen.
  • Trükköznek még az építési magasságokkal és a százalékokkal. Érdekes a új Nemzeti Galéria magassága. Párkánymagasság 25 m, az „építészeti jel” 40 m magasságú lehet, ez azonban nem lehet nagyobb, mint az épület alapterületének 10%-a. Ha az alapterület 12 ezer m2 annak 10%-a 1200 m2. Ki kell mondani tehát, hogy a 25 m párkánymagasság fölé még épül egy 5 emelet magasságú 1200 m2 alapterületű Torony? vagy valami.

 

Folytathatnám a sort az egyes dokumentumokban fellelhető egymásnak ellentmondó térképekkel, a Pajta színház megváltozott funkciójával, a beígért és soha be nem tartott megfelelő tájékoztatással, a manipulatív, hangulatkeltő történelmi események mantrázásával, az ökológiai kockázatelemzés fogalmának teljes félreértésével, a barlangvasút sorsával, a Biodom hangszigetelő funkciójával…………….., de nem teszem. Részben mert úgysem olvassák el, ha elolvassák, úgysem veszik figyelembe és további szélmalomharcra nem pazarolom az időmet.

Felelősségteljesebb döntéseket, jog-, és ember tiszteletet, valódi környezetvédelmet és soha meg nem valósuló ligetbeépítést kívánok mindnyájuknak.

Pannonpláza és az újságíró

A Népszabadság karácsonyi számában jelent meg, a Tudomány - Technika rovatban Palugyai István cikke Pannon pláza sok elefánttal cím alatt. Lelkesen kezdtem az olvasáshoz, hiszen Szalai Anna és a Népszabadság jóvoltából egyedülálló módon juthattunk tényszerű információkhoz, körültekintő elemzésekhez a Városliget beépítésével kapcsolatban.

Abban bíztam, hogy egy tudományos cikkben végre az egykori Vidámpark beépítéséről is képet kaphat a lakosság. Nem ez történt! Tájékoztatás helyett kaptuk a hazug kormányzati kommunikációt, bele az arcunkba, egy ellenzéki lapból…karácsonykor.
Palugyai úr ugyanis készségesen elfoglalta azt a széket, amit Persányi igazgató úr tolt alá. Rálépett a lakosság számára ostyába csomagolt tervek, illúziók, féligazságok közlésének kényelmes, tévútjára. Nem ő az egyetlen, aki állatszeretettől, környezetvédelmi gondolkodástól vezérelve lépre ment. Persányi úr, Baán úrhoz hasonlóan ugyanis kiválóan tudja, hogy mit kell mondani, hogy mit akarnak hallani az emberek, a környezetvédők, az állatvédők. A cikkből pedig nemigen derül ki, hogy mit mond Persányi, igazgató úr és mit Palugyai, a tudományos újságíró.
Jól ismerjük ezt, és ámulva nézzük, hogy mennyien vevők erre a cukormázas szemfényvesztésre.

A miniszteri biztos úrtól jól ismert séma szerint hosszan kell ecsetelni az állatkertek történetét, Európa és a világ nagyvárosaiban zajló hasonló „városfejlesztéseket”, majd megcsillantani a „mienk nagyobb lesz” lángos csillagát és pár mondatban bemutatni, hogy másképpen nem is lehetne. Kis fricska a „bírálóknak”, majd a fényes jövő kilátásba helyezése. Így készülnek az egész oldalas PR cikkek, mióta felröppent a múzeum negyed gondolata.

Vannak alapigazságok, mint pl. „Az állatkertek nem az állatokért vannak” és „ A biodómok a plázáknak egyfajta versenytársai, hiszen itt is eladnak valamit, csak ez a valami tudás és értelmes családi időtöltés” Tudtuk, hogy ez is üzlet, mint a Liget projektben minden. Akkor is, ha sokan nem anyagi haszon, hanem a dicsőség és világhír oltárán áldozzák fel a Ligetet, a maguk dicsőségére.
A forgatókönyvben elérkeztünk a számbűvészkedéshez:

A 10,8 hektáros régi állatkerthez csatlakozik a 6,5 hektáros Vidámparki terület, de ez így is csak egy közepes állatkert területe lett. Szomorú. De ha ezt is beépítik, attól nagyobb lesz? Mert 2 hektárt építenek be (csaknem a harmadát!!!!), 36 méter magas épületekkel (+ közműfektetés) és „ a mostanihoz képest radikálisan nőni fog a zöld felület”.pannon_park.jpg

Sajnálom, hogy a szerkesztő úr ébersége elaludt, és nem nézett utána ennek a bűvészmutatványnak a VÉSZ-ben. (Városligeti Építési Szabályzat) Ott olvasható, hogy a kötelező 45% helyett csak 20% zöld felület számára marad hely! Némi kutató munkával megtalálhatta volna Persányi úr levelét Szeneczey Balázs alpolgármesterhez, melyben kéri, hogy legyen beszámítható a zöld felületbe a Biodóm műanyag buborékja alá ültetett növényzet és facsemete. Talán azért, mert kívül meglesz a jogszabályokban előírt zöld felület?! Nem. A hiányának leplezésére.

Zúdulnak ránk a csodák: lesz a biodómban belső hegy, barlang, 5-10 fős elefánt csorda, hatalmas kifutóval, ősvadon, ezer négyzetméteres látogatóközpont. Csak a szánkat táthatjuk ennyi csoda láttán. És hírtelen, a korábban még közepes méretű állatkert hatalmasra duzzad. Pláne, amikor Persányi felsorolja, hányféle egzotikus állatot akar bezsúfolni a biodómjába, ahol majd elmesélheti a biológiai sokféleséget.
Minél több az épület, annál zöldebb lesz a lepukkant, dicstelen véget ért Vidámpark területe.pannon_park1.jpg

A következő felvonás: a bírálókat tájékozatlan kötözködőknek feltüntetni.
„Volt, aki bírálta az épülettömb nagyságát, pedig egyharmada épül csak annak, amit a bírálatban megfogalmaztak.” Hogy? Akkor most mi van? Minek épül az egyharmada? A legutóbb (egy hónapja) nyilvánosságra hozott terveknek? Vagy? Akkor erről a „bíráló” lakosság, a civilek, az Urbanisztikai Társaság, a tájépítészek miért is nem tudnak? És ez nem tűnik fel az újságírónak? Akit lenyűgözött a régi Persányi régi Állatkertje? Nem kellene ennél éberebbnek, lennie egy tudományos újságírónak?
Az előbbi számzuhatag után hírtelen váltunk ködös megfogalmazásokra: „A környezetébe beleolvadó biodóm átlagmagassága mintegy fele lesz a Nagyszikla tetejének, legmagasabb pontja pedig alig két méterrel múlja felül annak csúcsát.” Tegyük ezt át számokba! A Nagyszikla 34 méter magas. Egy 3 db félgömbből álló óriás hernyónak a legmagasabb pontja 36 méter lesz. Ez egy 10 emeletes ház magassága. Ez lesz a legnagyobb buborék. + 2 kisebb. Nincs neki átlagmagassága. Csak magassága van, amiről eddig büszkén hirdették, hogy kilátónak lehet majd használni. És igen, van neki hatalmas tömege! Egyenként 80 méteres átmérővel!

És igen! Télen fűtik, nyáron hűtik, hogy kiegyenlített hőmérsékletet biztosítsanak….Na, kinek? Hát persze, hogy az özönlő + 500 ezer látogatónak! Tudjuk, hogy az efféle mesterséges életterek elsősorban a jól fizető látogatók komfortját szolgálják.

pannon_pakr2.jpg
Nincs kérdés? Hol fognak ezek az elbűvölt, gazdag látogatók parkolni? Feltehetőleg a tilosban. Ugyanis a megnövekedett látogatószámhoz 50%-kal csökkentett parkoló számot építenek! A mélybe… mert fölötte zöldül majd a gyeptégla rács.
                Felfoghatatlan, hogy egy újságírónak hogy nem jut eszébe felvetni, hogy egy ekkora beruházásnak miért nem nyilvánosak az adatai? Ha a nyilvánosakat bírálják, de azok nem az igaziak, akkor miért tévesztik meg a lakosságot is, és az építészeket is? Nem sérti ez esetleg az információhoz fűződő jogunkat?

Hogy fog belesimulni tájba a 3 üveg és műanyag buborék 36 méteres magassága 80 méter átmérővel? A legöregebb, legmagasabb fák 30 méteresek maximum. 50 évvel az ültetésük után.

Folytatódik a hazugság -gála: „A Városligetben és környékén tucatnyi, ennél magasabb épület áll jelenleg is.” 10 emelet magasságú házból sincs sok a környéken, de a Ligetben biztosan nincs… ma még. Csak lesz, ha beleépítik a 65 méteres Közlekedési Múzeumot és a 40 méter magas új Nemzeti Galériát. Igaz, hogy az már nem Városliget lesz, hanem múzeum negyed.
Megcsillantja még a megmaradó hullámvasutat, és észrevétlenül megtudjuk, hogy lebontják, de újjáépítik a barlangvasutat, az elvarázsolt kastélyt….Van itt pénz!
Ha a szerkesztő úr ismerné a témát, rákérdezett volna, hogy mi lesz a sorsa a lézer dodzsemnek, amelynek tetőszerkezetét Pajtaszínházként akarták újjáépíteni a Ligetben. Nem ismeri. Nem kérdezi.
A Kis vidámpark helyén lesz az állatsimogató…. érdemes volt egy évre a túloldalra telepíteni a játszótérrel együtt. Nincs újságírói kérdés, nincs kétely, csak örvendezés.

De a fent felsoroltak apróságok, ahhoz képest, amit a biodóm felépítése melletti logikus indokként sorol fel.
„… a 6,5 hektáros új rész a Hungária körúti felüljáró mellett Budapest környezetvédelmi térképén az egyik legzajosabb, intenzív légszennyezettségű terület. A hullámvasút alig véd meg ettől, így az értékes állatok szabadban való tartásához egy hatalmas védőfalra volna szükség. A biodóm azonban nem csak a benne lévő állatokat óvja, de a kert többi része felé is csillapítja a káros hatásokat.”

Na, itt áll meg a józan ész! Tudja Palugyai úr, hogy mihez adja a nevét? Tudja, hogy éppen a fenti terület minden képzeletet felülmúló szennyezettsége miatt Budapest hosszú távú település fejlesztési terveiben rögzítették, hogy tilos ebbe a zónába új beruházásokat telepíteni? Tudja, hogy ezt a tervet kellett félre söpörni, hogy beépíthessék a Ligetet és a Vidámparkot, Tudja, hogy a környéken- mivel műemléki környezet- nem lenne szabad ekkora épületeket emelni?
Tudja, hogy mindezek nem a biodóm építése mellett szóló érvek, hanem amellett szólnak, hogy MÁSHOL kell felépíteni a biodómot…ha kell egyáltalán.

Tudja, hogy az értékes állatokon kívül az értékes lakosság is álmatlanul forgolódik éjjel a repülők, a vonatok és az M3 zaja miatt? Tudja, hogy az ő szenvedéseiket a biodóm és a mélygarázs nem csökkenti, hanem fokozza?
A cinizmus, az arcátlanság teteje a biodómot úgy beállítani, mint ami az állatok védelmét szolgálja.

Jókora tévedés volt a történelmi állatkertnek a Bp-Vác vasútvonal mellé telepítése. Azóta kiderült, hogy az egzotikus állatoknak nem elegendő, hogy enni-inni kapnak, hanem, mozgástér és nyugalom is kell a boldogságukhoz, a szaporodásukhoz, az egészségükhöz. Hasonlóan a szintén értékes, adófizetőkhöz.
Akkor még erre nem gondoltak! Ma már tudjuk, és mégis fokozzuk a bajt?!

És ennek a szörnyszülött építménynek az lesz a feladata, hogy télen, nyáron, szünet nélkül teljesítse a tőle elvárt árbevételt. Télen valószínű, hogy ugrásszerűen nőni fog a látogatottság, a kellemes klíma miatt. De nyáron? Nyáron, az emberek a természet-élményért, a levegőért, friss szellőért, a fák árnyékáért, a madárcsicsergésért mennek az állatkertbe, a Ligetbe. Nem azért, hogy lakásuk klímáját meghazudtoló üvegházban sétáljanak.

Nagyon örülnék, ha valamilyen módon jóvá tennék ezt a közvélemény megtévesztését szolgáló cikket, és olyan újságírót kérnének fel, aki tudja, miről ír, és kritikával fogadja a nyilatkozó érdekelteket, aki ellenőrzött forrásokat használ, ha már a tudományos rovatban publikál, és nem sci-fit ír.

Szeretném visszakapni a Népszabadságomat!

Nem akarom, hogy lesüllyedjen a gondolattalan, bólogató, kincstárilag lelkesedő sajtótermékek sorába!
Azt nem tudom, hogy hogyan lehet helyreigazítani egy ünnepi dupla számban megjelenő, alapvetően, szemléletében hamis cikket. Próbálják meg! Kérem.

Budapest, 2015. december 26.                                 Tisztelettel: Garay Klára, a Városliget barátja

 

 

 

süti beállítások módosítása